Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

1979. április 1. • PETŐFI NÉPE • 1 Párbeszéd a mezőgazdasági szövetkezetekben A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szö­vetségének vezető munkatársai ezekben a napokban megtár­gyalják a szövetkezetekkel az elmúlt évi gazdálkodás tapasz­talataiból levonható következtetéseket, a jelenlegi helyzetet és a további tennivalókat. Közgyűléseken, küldöttgyűlése­ken, munkahelyi megbeszéléseken, brigádértekezleteken vi­tatják meg az időszerű témákat. A cél az, hogy a mezőgazda- sági szövetkezetek az alaptevékenységből öt-hat százalékkal növeljék a termelést, ugyanakkor ne csökkenjen a kiegészí­tő tevékenység, legalább szinten maradjon a háztáji üzemág termelése. A területi szövetséghez 92 közös gazdaság tarto­zik, ezenkívül nyolc szövetkezeti társulás. Az egész érdekelt­ségi terület 330 ezer hektár. Magony Imrétől, a szövetség titkárától arról érdeklődtünk, hogy melyek azok a legfontosabb témák, melyek jelenleg a közös gazdaságokat foglalkoztatják. — A gondos és alapos elem­zések azt bizonyítják, hogy az el­múlt esztendőben számottevően csökkent a mezőgazdasági szövet­kezetekben a nyereséghányad. Pontosabban meghatározva, a 212 millió forinttal több termelési ér­ték ellenére, az 1977. évihez vi­szonyítva harmincnégymillió fo­rinttal kevesebb volt a nyereség. Ez önmagában is azt bizonyítja, hogy nagy erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy a mezőgaz­dasági szövetkezetek az eddiginél magasabb termelési eredménye­ket érjenek el. Hozzálehetjük: a tartalékok feltárásával arra kell törekedniük, hogy a költségek ne növekedjenek, sőt, ahol lehet, csökkenjenek. Mivel ebben a körzetben a kö­zös gazdaságoknak mintegy két­harmada kedvezőtlen adottságú, sok esetben a kiegészítő tevé­kenységek jövedelme tartja egyensúlyban pénzügyi helyzetü­ket.. — Milyen tartalékok jelentkez­hetnek a gazdálkodásban? — Egyik a fajtaváltás. A me­zőgazdasági szövetkezetek igye­kezzenek olyan növényféleségeket termeszteni, amelyek legjobban megfelelnek helyi adottságaiknak. Tehát törekedjnek a gazdaságos­ságra. Ehhez természetesen ala­pos közgazdasági elemző munka szükséges. Bebizonyosodott példá­ul, hogy a Libelulla nevű búzafaj­ta nem bírja a mi hideg telein­ket. Az idén is mintegy kétezer hektáron ki kell szántani és mást termelni helyette. A fajták gon­dos megválasztásával, a megfele­lő technológiával, a korszerű tech­nika igénybevételével tudjuk csak megismételni, vagy túlteljesíteni a körzetben a tavalyi 42 mázsa hektáronkénti búzatermést, az 5U mázsa kukoricáhozamot, a tejter­melésnél a tehenenkénti 3000— 3200 litert. Tovább kell fejleszte­nünk a szőlő-, gyümölcs- és zöld­ségtermesztést. Közismert, hogy az elmúlt esztendőben alacsony volt a szőlő terméshozama. Saj­nos, az idén is már jelentkeznek rügykárok. Nagy tartalékot jelent a gépek jobb üzemeltetése, karbantartá­sa. Az ezzel kapcsolatos kedvező tapasztalatok átadására. az AGROKER-rel együttműködve ta­nácskozást tartunk. A szövetség jó kapcsolatot ala­kított ki a Szolnoki Gabona- és Ipari növény-termelési Rendszer­rel. A GITR szakemberei segítsé­get adnak ahhoz, hogy a gyen­• A császártölícsi Kossuth Tsz egyik jelentős tavalyi beruházása volt a baromfitelep építése. (Straszer András felvételei.) • A kiskunfélegyházi l.enin Termelőszövetkezetben a téli gépjaví­tásban a kombájnosok és a traktorosok is részt vettek. gébb humusztartalmú talajokon is gazdaságosabban tudjanak ipar- szerűen termelni. Ennek érdeké­ben az idén már megkezdődnek a kísérletek, hogy kiválasszák azo­kat a növényeket, amelyek a ho­mokosabb talajokon is kedvezőbb költségfeltételekkel termelhetők. — A Kölcsönös Támogatási Alap milyen segítséget ad a szö­vetkezeteknek? — Ma már tagszövetkezeteink 90 százaléka tagja ennek az alap­nak. Esetenként áthidalja kisebb pénzügyi gondjaikat. A jelentő­sebb fejlesztést azonban a közös gazdaságoknak saját erejükből kell megoldaniok. Sajnos, a sze­rény pénzügyi lehetőségek miatt, a tervezett építkezések, gépbe­szerzések, szőlő- és gyürnölcstele- pítések több gazdaságban lassab­ban valósulnak meg. A területi szövetségnek az ér­dekképviseleten kívül fontos a gazdaságéi! enőrző tevékenysége, ezenkívül számos szolgáltatást nyújt a közös gazdaságoknak. Ezek is elősegítik, hogy az idei évben megvalósítsák a tervezett termelési ért ék-növekedést. Ter­mészetesen. ehhez szükséges az. hogy kellő körültekintéssel, meg­fontoltsággal törekedjenek a gaz­dálkodás helyi lehetőségeinek ki­aknázására — hangoztatta vége­zetül a szövetség titkára. K. S. A TURISTAIDÉNY ELŐTT Űj deviza- és vámrendelkezések Itt a tavasz, közeledik a turistaidény. Az elmúlt esztendőben a megye három átkelő­helyén több mint 270 ezer magyar lépte át a magyar—jugoszláv határt, s nem kevesebb, mint 731 ezer külföldi érkezett. A meglehe­tősen nagy idegenforgalom, amely hazánk­ba áramlik, s az a tranzitforgalom, amely megyénket is érinti, továbbá a külföldre lá­togató magyar állampolgárok nagy száma is indokolja, hogy szót ejtsünk a vám- és devi­zarendelkezésekről. Ezért kerestük fel Neszt Ottó pénzügyőr századost, a Vám- és Pénz­ügyőrség megyei parancsnokhelyettesét, ad­jon tájékoztatást az új vám- és devizarendel­kezésekről. válaszoljon az olvasóinkat érdek­lő kérdésekre. KÉRDÉS: Megváltozott-e a rubelelszámolású országokba uta­zó turisták valutaellátása? VÁLASZ: — Ez év március el­sejétől új devizarendelkezések léptek életbe, amelyek az eddigi, az utazási forgalommal kapcsola­tos jogszabályokat megváltoztat­ták. A rubelelszámolású orszá­gokba utazók turista útlevelükre évi tízezer forintnak megfelelő valutát igényelhetnek, ebből a külföldi tartózkodás idejére na­ponta maximálisan négyszáz fo­rintot érő valuta kérhető. Itt je­gyezném meg, hogy február ló­tól négyezer forintról 4ó00 forint­ra emelték a konvertibilis valu­tára váltható összeget, a kiráb- bival azonos feltételek mellett. Most négyezer-ötszáz forintért kö­rülbelül ugyanannyi konvertibilis devizát kapunk, mint az árfo- lyamemelikedés előtt. A rubelel­számolású valuták és a jugoszláv dinár úgynevezett nem kereske­delmi árfolyama most is válto­zatlan maradt, mivel ez államközi megállapodáson alapul. Ezért a magyar turisták ezután négyezer­ötszáz forintért 3878 dinárt vásá­rolhatnak. Az új rendelkezés sze­rint aki kívánja, a 4500 forinton félül is vásárolhat devizát, még­pedig személyemként 1500 forint­ért, amely után azonban negyven százalékos illetéket kell fizetni. KÉRDÉS: Van-e kötöttség, elő­írás a Lengyelországba utazás esetében? VÁLASZ: — Űj rendelkezés lépett életbe a Lengyelországba utazók részére. Eszerint március 1-től magyar állampolgárok csak akkor utazhatnak egyéni utas­ként Lengyelországba, ha mini­málisan nyolcszáz zlotyt vásárol­nak hivatalos átváltó helyen. Amennyiben tartózkodási idejük a négy napot meghaladja, min­den napra még kétszáz zlotyt kell vásárolniuk. A lengyel ál­lampolgárok csak úgy utazhatnak be hazánkba egyéni utazásra, ha hivatalos lengyel valutakiszolgáló helyen legalább hatszáz forintot váltottak be. Ha négy napnál to­vább kívánnak Magyarországon tartózkodni, ezt az összeget napi 150 forinttal növelni kell. ■ KÉRDÉS: A rendelet értelmé­ben több valutát lehet vásárolni. Mennyi pénzt kapnak a társas- utazásban részt vevők? VÁLASZ: — Az árfolyamemel­kedéssel arányosan nő az a fo­rintösszeg, amelyért a társasuta­zásban részt vevők zsebpénz cí­mén konvertibilis valutát vásá­rolhatnak. Nekik is módjuk nyílik 300 forintnak megfelelő többlet­valutával kiegészíteni költőpén­züket a már említett felár mel­lett. A látogató útlevélre ezután is ötszáz forintnak megfelelő tő­kés devizát lehet igénybe venni személyenként, de egyidejűleg ezt is ki lehet egészíteni háromszáz forint értékű itöbbletvalutával. KÉRDÉS: Hány forintot vihet­nek külföldre a magyar állam­polgárok? VÁLASZ: — Ugyancsak meg­változott a magyar állampolgárok által a kiutazás alkalmával ki­vihető forint összege is. Az ed­digi négyszáz forint helyett a magyar állampolgárok személyen­ként kétszáz forintot vihetnek ki magukkal, ötven forintosnál nem nagyobb címletekben. Ezt az összeget csakis a rendeletben kü­lön felsorolt KGST-tagállamok- ban válthatják át az ottani hi­vatalos átváltó helyeken. KÉRDÉS: Mit hozhat be kül­földről a hazaérkező turista és látogató? VÁLASZ: — Az utasforgalom megindulása szükségessé teszi a főbb rendelkezések ismertetését. A vámreildelkezések gyakorlati­lag változatlanok maradták. Ezek szerint a látogató és a turista útlevéllel utazók külön engedély nélkül behozhatnak összesen tíz­ezer forint belföldi forgalmi ér­tékű árut, amelyből ötezer forint belföldi forgalmi értékű áru vám­mentes, míg a további 40 száza­lékos vám fizetésére kötelezett. Az egyes áruféleségekből behoz­ható mennyiség: fajtánként 100 forint egyedi értékig legfeljebb 500 forint összértékig, 5000 forint egyedi érték felett fajtánként egy darab. A fenti értékkereten felül behozott mennyiségű vámáru nem vámkezelhető. Ugyancsak nem vámkezelhető a behozott szesz vagy szeszes ital sem. Az utas szóbeli árunyilatkozattal kezde­ményezheti a. vámmentesein be­hozható útiholmüknak és azoknak a vámáruknak vámkezelését, amelyek mennyisége és együttes belföldi forgalmi értéke a mér­téket nem haladja meg. Az utas valamennyi behozott vámáruról részletes árufelsorolással, kiállí­tott írásbeli nyilatkozattal köte­les a vámkezelést kezdeményez­ni. ha az áruk mennyisége vagy együttes belföldi forgalmi értéke a mértéket meghaladja, ha azok vámkezeléséhez valamely állam- igazgatási szerv engedélye szük­séges, illetve, ha az utasnak fel­adott poggyásza is van. — Társasutazásban részt vevő magyar állampolgár esetében a vámmentesen behozható áruk ér­tékhatára kétezer forint. Ha az utas az Albán Népköztársaságba, a Bolgár Népköztársaságba, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ságba, a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságba, a Lengyel Népköztársaságba, a Mongol Nép- köztársaságba, a Német Demokra­tikus Köztársaságba, a Román Szocialista Köztársaságba, a Szov­jetunióba és a Vietnami Szocia­lista Köztársaságba szervezett tár­sasutazásból tér vissza, a vám- mentesség értékhatára ötezer fo­rint. KÉRDÉS: Mit vihet ki külföld­re ■a turista és a látogató? VÁLASZ: — Az utas a már előzőekben említett mennyiségű és értékű árukon felül vámmen­tesen kiviheti' és hozhatja ma­gával személyes használati tár­gyait. Ilyenek az utazás céljának, időtartamának, valamint az év­szaknak megfelelő összetételű sze­mélyes holmi, ha azok a szüksé­ges mennyiséget nem haladják meg. Ezek kö2é sorolhatók az új vagy használt ruházati cikkek, a saját ékszerek, két fényképe­zőgép tíz tekercs filmmel, vagy 24 lemezzel, egy keskenyfilmfel- vevő tíz tekercs filmmel. Látcső, hordozható magnetofon, lemezját­szó. táskaírógép, kis tévé, gyer­mekkocsi, sátor, kerékpár, 5,5 méter hosszúságot meg nem ha­ladó kenu és kajak egy-egy da­rab, hanglemezből 10 darab, két pár sí és két teniszütő. Élelmi­szerből három napra való, fo­gyasztásra közvetlen alkalmas élelmiszert vihetnek magukkal, de húsipari termékből csak 1 kiló, — ezen belül fajtánként fél kiló — vihető ki. Itt jegyzem meg, az a külföldi, aki 24 óránál rö- videbb ideig tartózkodik Magyar- országon, az itt vásárolt élelmi­szerekből mindössze száz forint értékűt vihet magával. Az utas magával vihet még 500 cigarettát vagy 50 szivart, 500 gramm do­hányt, 5 liter bort, 2 liter égetett szeszes italt. A ltí éven aluli gyermekekre ez. nem vonatkozik. A felsoroltakon felül személyen­ként legfeljebb ezer forint érté­kű ajándéktárgy vihető külföldre, de ebben nemesfém, bélyeg, mu­zeális jellegű tárgyak nem lehet­nek. Nem vihetők ki ajándék­ként szalámi, kolbász, nyers- és füstöMhús, '.szalonna, zsír, olaj, cukor, kávé, liszt, rizs, paprika, bors, szőnyeg, gyermekcipő, gyógyszer. Visszautazás alkalmá­val a fenti felsorolásban említett áruk az alábbi eltéréssel hozha­tók be: cigarettából 250 darab, vagy 50 szivar, vagy 250 gramm dohány. Borból 2 liter, míg ége­tett szeszes italból egy liter. KÉRDÉS: Hogyan tudnak ér­vényt szerezni az új előírások­nak? VÁLASZ: — Mielőtt a kérdés lényegére térnék, külön szeret­ném felhívni a figyelmet, hogy március elsején életbe lépett új devizarendelkezés szerint kül­földi állampolgároktól ne vásárol - hozott vámárukat magánforga­lomban nem értékesíthetik. E rendelet végrehajtását a rendőri és pénzügyőri szervek szigorúan ellenőrzik és mind a külföldi ál­lampolgárságú eladót, mind a magyar állampolgárságú vevőt a rendelet megsértése esetén, szi­gorúan megbüntetik. Ezért arra kérjük a lakosságot, hogy a kül­földi’ állampolgároktól ne vásárol­janak. A Vám- és Pénzügyőrség dolgozói aiz életbe lépett új ren­delkezések, betartását fokozott el­lenőrzéssel, utasvizsgálattal biz­tosítják. Végezetül szeretném megjegyezni, hogy a ,vám-pénz- ügyőrszakaszok és vámhivatalok az érdeklődőnek mindenkor rész­letes tájékoztatást nyújtanak. Köszönjük az interjút. Gémes Gábor Szilárdan, kiegyensúlyozottan A nemzetközi helyzetről, az natkozta'hatjuk. A Központi Bi MSZMP nemzetközi tevékenysé­géről szóló jelentést, valamint a belpolitikai élet egyes időszerű kérdéseiről előterjesztett tájékoz­tatót vitatta meg és fogadta el a Központi Bizottság március 28-i ülésén, adja tudtuíl az a közle­mény, amelyet a lapok pénteki számukban hoztak nyilvánosság­ra. A vezető párt- és állami tes­tületek nemzetközi tevékenységét, annak irányvonalát jóváhagyva a Központi Bizottság megkülönböz­tetett hangsúllyal mutatott rá:az enyhülést akadályozó tényezők el­hárításában, a nemzetközi légkört mérgező, törekvések visszaszorítá­sában meghatározó szerepe van a szocialista országok együttas fel­lépésének. Hazánk aktív résztve­vője a szocialista országok közös erőfeszítéseinek, Helsinki szelle­mében a nemzetközi enyhülést, a békés egymás mellett élést szol­gálva. □ □ □ Kiemelkedő jelentőségűnek ítél­te a vezető párttestület Kádár ..János és Leonyid Brezsnyev már­ciusi találkozóját, ahol a tár­gyalófelek mind a nemzetközi kérdésekben, mind a gazdasági együttműködés továbbfejlesztésé­nek szükségességében és gazdag lehetőségeiben azonos álláspon­tot foglaltak el. A nemzetközi helyzet eseményeit áttekintve a Központi Bizottság nagy jelentő­ségű tényként értékelte Kambod­zsa népének győzelmét, hazánk lakossága nevében is elítélte Kí­na világbékét veszélyeztető ka- íandorpolitikáját, a Vietnam el­leni fegyveres agressziót. A nem­zetiközi helyzetről szóló jelentést elfogadva a Központi Bizottság megállapította: népünk üdvözli az iráni forradalmi változásokat, míg az egyiptomi—izraeli külön­békéről úgy vélekedett, hogy az •állandósítja a feszültséget a Kö­zel-Keleten. A nemzetközi hely­zet bonyolultsága, a makacs fe­szültséggócok keltette veszélyek is indokolják pártunk azon törek­vését. hogy óhajtja és a maga eszközeivel elősegíti a testvér­pártok közötti kapcsolatok fej­lesztését, erősítését. Belpolitikai életünk egyes idő­szerű kérdéseit elemezve a Köz­ponti Bizottság jogos elégedett­séggel állapíthatta meg, a párt vezető szerepe érvényesül, s ez legfőbb biztosítéka annak, hogy a további haladás feltételeit megte­remthessük. Ezeknek a feltéte­leknek a korábbiaknál célszerűbb kialakításához adott nagy segít­séget a testület 1978. április 19— 20-i ülésének — a XI. kongresz- szus óta végzett munkáról és a párt feladatairól — szóló határo­zata. A Központi Bizottság mos­tani ülése hangsúlyozta: az ápri­lisi határozatban foglaltak vég­rehajtása — összhangban a XI. kongresszus határozatainak meg­valósításával — megfelelő úton halad, a cselekvés egységét, cél­ratörését, ritmusát és hatásossá­gát azonban némely területen ja­vítani kell. □ □ □ Ezt is elsősorban a gazdasági te­vékenységre, valamint az állami élet fejlesztésére érthetjük, vo­zottság ismételten alahúzta: szo­cialista építőmunkánk legfonto­sabb terepe ma a gazdaság, s azon belül is első helyen most az 1979. évi népgazdasági tervben foglaltak végrehajtása, a tervcé­lokkal egyező ágazati, vállalati cselekvés áll. Az idei népgazda­sági program kezdete — amint azt a közleményben olvashatjuk — megfelelő munkáról tanúskodik. Éppen emiatt kell fölfigyelni ar­ra a tapasztalatra, hogy nem min­denütt értük világosan — az ipar- csoporti, iparági irányításban éppúgy, mint a termelőhelyeken — az új követelményeknek meg­felelő gazdasági tennivalókat, s ezért a célszerű cselekvés is ké­sik a termelőtevékenység némely részterepén. A minőségi, haté­konysági követelmények előtérbe állítása — amire egyebek mellett módon kínál a termelésnövekedés visszafogottabb üteme, a folyó be­ruházásokra történő koncentrálás — nem belátás kérdése, hanem szükségszerűség. A szigorúbb gaz­dálkodási feltételek ellenére kö­zösségek sora bizonyította, hogy megvannak, illetve előteremthe­tők a források a népgazdaság egyensúlyi helyzetét javító csele­kedetekhez, fejlesztésekhez és ter­melési eredményekhez. □ □ □ Tág terepen vizsgálódott a Köz­ponti Bizottság belpolitikai éle­tünk különféle összetevőit mérle­gelve, hiszen a szövetségi politi­ka alakulása, a tömegek erősödő részvétele a közéletben éppúgy helyet kapott az értékelésben, mint a fegyveres testületek tevé­kenysége, az állami élet fejlődé­se, a kommunisták növekvő ak­tivitása a párt politikájának kép­viseletében és megvalósításában. Ez a széles körű áttekintés egy­ben jelzője annak, hogy a vezető párttestület folyamatosan figye­lemmel kíséri a társadalmi-gaz­dasági életünk igazodását a vál­tozó követelményekhez, azaz nem­csak akkor foglakozik egy-egy kérdéscsoporttal, amikor abban esetleg gondok, nehézségek sűrű­södnek, hanem rendszeres és kö­vetkezetes ellenőrzést gyakorol éppen a párt vezető szerepéből származó felelősségérzettől vezé­relve. Kiegyensúlyozott belpolitikai életünk alapköve a párt bevált politikája, s ezt a politikát a tö­megek cselekvőén támogatják. Ez éppúgy kedvező hatással van a szocialista demokrácia erősödésé­re, gazdagodására, mint ahogy serkentően hat arra a párttagság megnövekedett aktivitása is, s azon belül a kommunista példa- mutatás, a nehéz feladatok válla­lása, a kezdeményezések fölka­rolása. Hatalmas erő rejlik a cse­lekedni készek táborának szün­telen gyarapodásában, s ezért nagy a cselekvés egységének sze­repe termelő- és lakóhelyen egyaránt. A teendők lényegét a Központi Bizottság így fogalmazta meg: „a fő feladat szocialista vívmányaink megőrzése, az anya­gi termelés eredményeinek és az elért életszínvonalnak a megszi­lárdítása, a további fejlődés fel­tételeinek megteremtése.” (KS) A ZIM új megrendelői • A LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyára az idén is Je­lentős mennyiségű fürdőkádat készít exportra. A fehér és színes ká­dakból tőkés exportra ötvenezret, a szocialista országokba huszonöt- ezret szállítanak az idén. A tengerentúli megrendelők részére új, kor­szerű rekeszeket terveztek a rakodás meggyorsítására. (Pásztor Zol­tán felvétele.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom