Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-27 / 97. szám
4 • PETŐFI NEWS • 1970. április 27. A HOZAMNÖVEKEDÉS NEM PÓTOLTA A TERÜLET CSÖKKENÉSÉT Bács-Kiskmi földjének hasznosítása A mezőgazdaság a termőföld adottságainak hasznosításával — a közgazdasági megítélésben — egyre inkább a kitermelő iparokkal válik egyenrangúvá. Éppen úgy, mint a természeti erőforrásokat hasznosító, illetve kitermelő többi ágazat, a mezőgazdaság is járadékszerű jövedelem szerzésére nyújt lehetőséget, amit fokoz az előállított élelmiszerek növekvő társadalmi, politikai és gazdasági jelentősége. Magyar- ország nyersanyagban és energiaforrásokban szűkölködik, éppen ezért különösen jelentős a talaj — mint alapvető természeti erőforrás — ésszerű hasznosítása és termőképességének fokozása. Történy és határozat • A megyei homokhasznosítási program végrehajtása során ültetett nyárerdő elég gyorsan fejlődik a más célra alig alkalmas talajon is. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmével az elmúlt két évtizedben számos törvény és határozat foglalkozott. A központi intézkedések kiterjedtek a termőföld csökkenésének megszüntetésére, a művelési ágak változtatására, az ültetvénytelepítés szabályozására, a kedvezőtlen terület hasznosítására, az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére, a föld értékesítésére stb. Annak ellenére, hogy a központi intézkedések sok részterületet érintettek, teljes körűen nem foglalkoztak a termőföld védelmével. Ennek következtében 1961- től (az első törvény megjelenésétől kezdve), a mezőgazdasági hasznosítású területek a megyében és országosan is folyamatosan csökkentek. Bács-Kiskun gazdasághatáros földterülete 852 ezer hektár, ami az ország összes területének 9 százaléka. Földjének 95 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. A nagyüzemi gazdálkodás megteremtette a föld célszerű mezőgazdasági hasznosításának feltételeit, hiszen annak 57 százalékát az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös gazdaságai művelik. A megye sajátosságaiból ered, hogy az országoshoz és a szomszédos alföldi megyékhez viszonyítva magas 15 százalékos — a szakszövetkezetek földjének aránya. Az utóbbi harminc évben a szántó 49,6 ezer hektárral, az egész mezőgazdasági terület 60.2 ezer hektárral lett kevesebb, 1970- től pedig fokozódott mind a szántó, mint a mezőgazdasági terület csökkenésének üteme. A környező alföldi megyékben is hasonló tendenciák érvényesültek, a mező- gazdasági rendeltetésű földek aránya a legerőteljesebben Pest megyében csökkent. A kedvezőtlen jelenségeket súlyosbította, hogy ezekkel egyidejűleg a megyében a művelés alól kivont terület 1978 közepén 8,2 ezer hektáral, 12 százalékkal volt több, mint 1950-ben. A mezőgazdasági rendeltetésű földek más célokra történő nagymértékű félhasználása az 1945 utáni éveket jellemezte. Az ipar- fejlesztés, az útépítés, a vasúthálózat-bővítés, a települések fejlesztése, valamint a mezőgazdaság szocialista átszervezését követően, az üzemi központok létesítése ugyancsak mezőgazdasági területek elvonásával járt. Művelési ág Bács-,Kiskun földjeinek műve- léságankénti összetétele más, mint az országos. A szántó aránya kisebb, a szőlőé és a legelőé nagyobb. A mezőgazdasági termelés a belterjesség irányában csak az 1960-as években kezdett változni, amikor sok ezer hektár nagyüzemi szőlő- és gyümölcsös ültetvény létesült. 1965-ben 69 ezer hektár szőlő volt, ami 8 százalékát foglalta el a megye földterületének. A telepítések mérséklődésével, a kiöregedett ültetvények kivágásával méreteiben és arányaiban visszaesett a megye szőlőterülete, s ezzel egyidejűleg a gyümölcsösöké is mérséklődött. Számottevően gyarapodott a legelő és az erdő, mivel a gyenge termőképességű szántókat fokozatosan ezekre a homokhasznosítású művelési ágakra változtatás Az utóbbi évtizedek telepítéseinek eredményeként a megye területének 15 százalékát erdő borítja. Bács-Kiskun erdőinek aránya még így sem éri el az országost. A termőterület kedvezőtlenebb adottságú az átlagosnál. Földjének aranykorona értéke 7 százalékkal alacsonyabb az országosnál és számottevően mögötte marad Békés és Csongrád megyének. A legnagyobb elmaradás a kert- és a rétművelési ágban mutatkozik, a szőlő és a gyümölcsös viszont 11—17 százalékkal jobb minőségű annál. A szántó — mint a megye legnagyobb kiterjedésű mezőgazda- sági területének — csökkenése mellett, kedvezőtlen jelenség volt a magas arányú vetetlen terület, 1970-ben még meghaladta a 14 százalékot, azóta fokozatosan mérséklődött, és az 1975. évi 9,2 százalékkal szemben tavaly már csupán 1,7 százalék volt. Elsősorban a nagyüzemi gazdaságokban érvényesül legjobban ez a folyamat, ahol a legelő- és erdőművelési ágba történő átminősítés következménye. A növénytermelés iparosodó ágazatai olyan követelményeket támasztanak a talaj fekvése és minősége iránt, amelyeket a tanyás településszerkezet miatt nem mindig lehet érvényesíteni. Itt a nagyüzemi szántónak csak egy részét lehet gazdaságosan művelni. Részben ezzel függ össze a vetetlen szántó magas aránya a kiskőrösi és a kecskeméti járásban. Jövedelmezőbb növények A gazdasági szabályozók hatására a jövedelmezőbb növények termelése fokozódott. 1978-ban az összes gazdaságban a búza, az ipari növények és a zöldségfélék vetésterülete emelkedett, csekély mértékű volt viszont a lucerna és a silókukorica növekedése. A IV. ötéves tervidőszak átlagához viszonyítva csökkent a kukorica és a ro?s vetésteKÜlete,. A .yetesszer- kezet. módosításában kedvezőtlen jelenség ‘'a 1 szemestakarmányok arányának csökkenése. A kieső vetésterület hozamát nem pótolták a mérsékelten növekvő termésátlagok. Kívánatos lenne a szálastakarmányok területének növelése is. A mezőgazdasági földhasznosítás olyan komplex rendszer, amelynek végrehajtása hosszabb időszak céltudatos, összehangolt tevékenységét kívánja meg a gazdálkodó és az irányító szervektől. Dr. Nagy Lajosné a KSH közgazdásza • Terményszárítót, takarmánykeverő üzemet épített a kiskunfélegyházi Lenin Tsz a várostól néhány kilométerre fekvő tanyaközpontban. HÁZUNK TÁJA Állami támogatás a tehéntartáshoz A nagyüzemek tejtermelést növelő igyekezete mellett hosszú távon szükség van a kistermelők tehéntartására is. Ezt állapíthatjuk meg, ha a kisüzemi tejtermelést ösztönző támogatási rendszert vesszük szem ügyre. A tehéntartásért járó támogatás a tehenek számától függ. Azok a kistermelők, akik egy tehenet tartanak, évenként 1500 forint összegű támogatást kaphatnak, s azok, akiknél ennél több tehén van, áz első tehén után 1500 forint, a további tehenek után pedig minden évben 3000 forint összegű támogatásban részesülhetnek. Arra is lehetőség van, hogy a kistermelők ezeket az összegeket négy évre előre megkapják, ha tehénállományukat saját nevelésű, vagy vásárolt előhasi üsző tenyésztésbe állításával növelik, s az üszőt leelletik, Ha tehát a kistermelőnek eddig nem volt tehene, és egy vemhes üszőt állít tenyésztésbe, 6000 forint összegű támogatásban részesülhet. Minden további tenyésztésbe állított vemhes üsző után 12 ezer forint jár. A vemhes üszők után az állami támogatás négy évre előre csak akkor vehető fel egy ösz- szegben, ha a kistermelő kötelezettséget vállal tehene (tehenei) négyéves tartására. Ehhez a tanácstól kért. kitöltött formanyomtatványokon kívül mellékelni kell a továbbtartási kötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozatot is. A további teendőkről a tanácsok illetékes munkatársai bizonyára készséggel felvilágosítják az érdeklődőket. Az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségtől nyert információink szerint a nagyüzemek telepéről úgyszólván valamennyi kistermelő igényét ki tudják elégíteni vemhes üszővel. A vem- hesüsző-kihelyezési akció a megyei takarm'ányozási és állattenyésztési felügyelőségek szervezésében történik. A megyei felügyelőségek szakemberei végzik az üszők és tehenek mesterséges termékenyítését. Azok a kistermelők, akik a magyartarka fajtánál nagyobb tejtermelő képességű fajtával kívánják szarvasmarha-állományukat javítani, holsteinfriz magyartarka keresztezéséből származó F, bikák spermáját igényelhetik. Ilyen bikák spermáját már eddig is több Békés, Csongrád és Zala megyei kistermelő alkalmazta sikerrel. Mindezek mellett a megyei felügyelőségek munkatársai tenyésztési, takarmányozási, fejőgéphasználati és számos más kérdésben is szaktanácsot adnak az őket megkereső háztáji tehéntartóknak. Nem mellékes tejtermelést segítő tényező az sem, hogy a kistermelői szarvasmarhatartás és tejtermelés adómentes tevékenység. Érdemes tehát kihasználni a férőhelybővítés lehetőségét, már csak azért is, mert ehhez az OTP kedvező feltételek mellett nyújt hitelt. Gy. Gy. Szakmai gyakorlat üzemindítás előtt ■ • A Bácskai Húsipari Közös Vállalat bajai kombinátjának építése, technológiai szerelése jó ütemben halad. Minden előkészület megtörtént az október elsejei próbára. A közös vállalatot alapító gazdaságok maguk is képeztetnek ki szakmunkásokat a bajai üzem számára. Képünkön a Hosszúhegyi Állami Gazdaság húsfeldolgozójában a fiatal szakmunkások gyakorolják a hús osztályozását, felhasználási cél szerinti minősítését. (Szabó Ferenc felvétele.) Amikor a vezet« - nő AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL A bedolgozók foglalkoztatása Hol van több nő a vezetésben? A tények azt bizonyítják, hogy a nők jelenleg még mindig többnyire az alsó szintű vezetői helyeket foglalják el. 1970—75 között sok nőt neveztek ki gazdasági vezetőnek. Ezt a folyamatot a párt nőpolitikái határozata indította el, amely azóta sem állt meg, csak lelassult. A közelmúltban a Magyar Nők Országos Tanácsa tíz olyan üzemben készített felmérést, ahol a dolgozók 50 százaléka nő. Ezekben az üzemekben, a felső szintű vezetők száma összesen 33, közülük mindössze négy a nő. 1183 középvezetőből pedig 472 lány, illetve asszony. A korábbinál tehát lényegesen több a női vezető a gazdasági életben, de kulcspozícióba kevesen kerülnek. Pedig ma már nem szabadna „rácsodálkozni”, ha az igazgatói, a főkönyvelői, tsz-elnö- ki, vagy műszaki vezetői poszton nőt látunk. A közelmúltban országos felmérést végeztek a gazdasági vezetői helyeken dolgozó nők helyzetéről. A vizsgálat szerint többségükben érettnek tartják a nőket a vezetésre. Természetesen amennyiben felkészültségük és alkatuk ezt indokolja. Ehhez kell a káderkiválasztást a jelenleginél tudatosabbá tenni, nevelni a fiatalokat a későbbi vezetői posztra. A kiválasztásnak és a távlati nevelésnek azonban nincsenek teljesen kialakult módszerei. Egyesek féltve őrzik tudásukat, és nem adják át módszereiket, a haladáshoz szükséges tudnivalókat az utódnak. Ha egy fiatal nő jó szervezőkészségű, kiemelkedő szakmai felkészültségű, ritkán veszik mint leeendő vezetőt számításba. A nőktől nem kell másfajta munkát várni, mint a férfiaktól. A gazdasági vezetésben a követelmények azonosak. Igaz, azt is tudomásul kell venni, hogy a nők sokkal nagyobb energiát fektetnek munkájukba, az emberi sorsok intézésébe, irányító tevékenységükbe, a tervezésbe, mint férfitársaik. Általános véleményváltozásra volna szükség. Kivételezésre egyetlen női vezető sem tarthat számot, de megértésre, támogatásra igen. Sajnos, sok helyen maguk a nők is idegenkednek a főnöknőtől. Ma még szinte nagyítóval vizsgálják a vezetői poszton levő nők munkáját, magatartását. Egy budapesti gyár igazgatónője például sok elmarasztaló megjegyzést hallott — sajnbs, főleg a háta mögött — elegáns ruháiért, modern frizurájáért. Ám megtaláljuk az ellenpéldát is. Egy fiatal termelőszövetkezeti elnöknő jó szakmai felkészültséggel rendkívül nagy tekintélyt szerzett magának, az idős parasztemberek között. A fiatalok pedig magatartását, öltözködését utánozzák, sőt tanácsot is kérnek tőle. A nők gazdasági munkába állítását sokszor saját maguk is gátolják. Azt mondják — és ez igaz is —, hogy vezetői beosztásban több a társadalmi kötelezettségük, és nyolc órán túl is dolgozniuk kell. A gyermeknevelés. a bevásárlás, a családi élet megszervezésének gondjai nálunk többnyire a nőkre várnak. A" szolgáltatások ma még nem kielégítően könnyítik meg a családok hétköznapjait. A dolgozó nők között sokan vannak vezetésre alkalmasak. Csak idejében meg kellene kezdeni a felkészítésüket, hogy később ne kelljen azt mondani: valóban jó lett volna gazdasági vezetőnek, de most már késő ... L. V. A MUNKAÜGYI MINISZTER 17 1978. számú rendeletével módosította a bedolgozók foglalkoztatásáról szóló 16/1967. számú rendeletét. Változatlanok maradtak a bedolgozói foglalkoztatás előfeltételei, azonban a bedolgozói munkaviszony általános szabályai jelentősen módosultak. Annak kiemelése mellett, hogy bedolgozóként foglalkoztatható minden állampolgár, aki a munkajogi szabályok szerint munkaviszonyt létesíthet, a rendelet kimondja, hogy a vállalat a foglalkoztatósnál — azonos feltételek esetén — részesítse előnyben azokat a személyeket, akik egyéni adottságaik, egészségi állapotuk, különös méltánylást érdemlő családi vagy szociális heilyzetük folytán az üzemi körülményeket, a kötött munkavégzést nem tudják vállalni. Korábban bedolgozói munkaviszonyt a vállalat és a dolgozó szóbeli vagy írásbeli megállapodás alapján is létesíthetett. Az új jogi szabályozás szerint a bedolgozói foglalkoztatásról szóló megállapodást írásba kell foglalni. A munkavégzés helyének meghatározása egyértelművé vált annak kimondásával, hogy a munka teljesítésinek helye a bedolgozó személyi igazolványába bejegyzett lakása. A felek ettől eltérően is megállapodhatnak, azonban a megállapodás nem irányulhat olyan vállalati munkahely meghatározására, ahol munkaviszonyban állók rendszeres munkát végeznek. A munkával való ellátás szabályai is megváltoztak. A bedolgozónak kiadható munka menynyiségét a kollektív szerződés függelékében kell megállapítani azzal, hogy ez nem haladhatja meg a teljesítménykövetelmény szerint kétszázötven óra alatt elvégezhető munka mértékét. Kimondja a jogszabály, hogy a bedolgozó díjazásának meghatározásánál a vállalatnál munkaviszonyban álló dolgozókra, illetőleg az elvégzendő munkákra irányadó bértételeket kell alkalmazni. A vállalat a bedolgozókat prémiumban és jutalomban részesítheti. A bedolgozót keresete és a bedolgozói munkaviszonyban töltött ideje alapján év végi részesedés illeti meg a kollektív szerződés függelékében meghatározott szabályok szerint. A vállalat az általa meghatározott feltételek szerint, a munkaviszonyban állókat meg nem haladó mértékben, a bedolgozót is részesítheti szociális és kulturális juttatásokban az e célra biztosított keret terhére. MEGVÁLTOZOTT á bedolgozók szabadságára vonatkozó rendelkezés is. Amíg korábban a bedolgozó részére csypán lehetőség volt bizonyos feltételek esetén a szabadság megállapítására, az új jogi szabályozás kimondja, hogy a bedolgozó, Ka az előző naptári évben elért teljesítménye alapján számított keresete havi átlagban az 500 Ft-ot eléri, évi tizenkét munkanap alapszabadságra jogosult. Az alapszabadságon felül a bedolgozókat, amennyiben teljesítményük alapján számított keresetük évi összege eléri a hatezer forintot, két év után egy, de naptári évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg. Mind az alap, mind a pótszabadságot a következő naptári évben kell kiadni, illetőleg a bedolgozói munkaviszony megszűnése esetén pénzben kell megváltani. A szabadság idejére bedolgozót az előző naptári évben elért keresetének figyelem- bevételével számított átlagkereset illeti meg. A BIZTOSÍTOTT bedolgozói munkaviszony külön szabályai is lényegesen megváltoztak. A biztosított bedolgozó fogalmát a jogszabály változatlanul akként határozza meg, hogy az tekinthető ilyen dolgozónál?, akivel a vállalat írásban megállapodik abban, hogy bizonyos munkamennyiséggel a bedolgozót rendszeresen ellátja, az pedig kötelezi magát arra, hogy az igényelt mértékben és előírásoknak megfelelően rendszeres munkát végez. Ilyen megállapodás akkor köthető, ha a munkával való ellátás folyamatos és a termelés érdeke azt szükségessé teszi. A jogszabály előírja, hogy a megállapodást legalább olyan mennyiségű munkára nézve kell megkötni, amelynek teljesítése esetén a bedolgozó munkabére eléri a havi ötszáz, illetve az évi hatezer forintot. Ugyanakkor kimondja azt is, hogy ha a vállalat a fent megjelölt munkamennyiség biztosítását elmulasztja, a bedolgozót a megállapodásban meghatározott összegű munkabér illeti meg. Ez nem lehet kevesebb, mint a szerződésben kikötött, elmaradt munkamennyiség díjának a fele. A miniszteri rendelet újonnan szabályozza mind a bedolgozóra, mind a vállalatra nézve a bedolgozói foglalkoztatás felmondással történő megszüntetését. Kimondja. hogy a határozatlan időre létesített bedolgozói foglalkoztatás felmondással történt megszüntetése esetén a jogszabályban meghatározott beszámítható idő figyelembevételével a munkaviszonyban levők felmondási idejének megállapítására vonatkozó szabályok irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a felmondási idő tizenöt naptól három hónapig lerjedhet. A felmondási időre átlagkereset jár, amennyiben a vállalat a bedolgozót az annak megfelelő munkával nem látja el. Vállalati felmondás esetén, új munkahely keresése végett a bedolgozó részére tizenöt nap szabad időt feltétlenül biztosítani kell. A felmondási tilalmakat és korlátozásokat az új jogszabály változatlanul fenntartja. Részleteiben meghatározza a bedolgozó által viselt, a munkavégzés során ténylegesen Jelmerülő rezsiköltségek térítésének megállapítását, annak módját. A bedolgozói munkaviszonyban töltött idő munkaviszonyban töltött időként való figyelembevételét illetően a miniszteri rendelet több új vonást tartalmaz. Így kimondja, hogy az 1968. ja-' miár 1. napja után a biztosított bedolgozói megállapodásnak megfelelően létesített és a munkáltató által igazolt időt, a munkakönyvi bejegyzésre vonatkozó szabályok szerint, a munkakönyvbe be kell jegyezni. A biztosított bedolgozói megállapodás megkötésekor a munkakönyvbe „biztosított bedolgozó” bejegyzést kell beírni. AZOKAT a naptári éveket, amelyekben a bedolgozó munkabére előzetes megállapodás nélkül éri el a hatezer forintot, a bedolgozói munkaviszony megszűnésekor kell a munkakönyvbe bejegyezni. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes
