Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-27 / 97. szám

4 • PETŐFI NEWS • 1970. április 27. A HOZAMNÖVEKEDÉS NEM PÓTOLTA A TERÜLET CSÖKKENÉSÉT Bács-Kiskmi földjének hasznosítása A mezőgazdaság a termőföld adottságainak hasznosításá­val — a közgazdasági megítélésben — egyre inkább a kiter­melő iparokkal válik egyenrangúvá. Éppen úgy, mint a ter­mészeti erőforrásokat hasznosító, illetve kitermelő többi ága­zat, a mezőgazdaság is járadékszerű jövedelem szerzésére nyújt lehetőséget, amit fokoz az előállított élelmiszerek nö­vekvő társadalmi, politikai és gazdasági jelentősége. Magyar- ország nyersanyagban és energiaforrásokban szűkölködik, éppen ezért különösen jelentős a talaj — mint alapvető ter­mészeti erőforrás — ésszerű hasznosítása és termőképességé­nek fokozása. Történy és határozat • A megyei homokhasznosítási program végrehajtása során ültetett nyárerdő elég gyorsan fejlődik a más célra alig alkalmas talajon is. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmével az elmúlt két évtizedben számos törvény és ha­tározat foglalkozott. A központi intézkedések kiterjedtek a ter­mőföld csökkenésének megszün­tetésére, a művelési ágak változ­tatására, az ültetvénytelepítés sza­bályozására, a kedvezőtlen terü­let hasznosítására, az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére, a föld értékesítésére stb. Annak ellenére, hogy a köz­ponti intézkedések sok részterü­letet érintettek, teljes körűen nem foglalkoztak a termőföld védel­mével. Ennek következtében 1961- től (az első törvény megjelenésé­től kezdve), a mezőgazdasági hasz­nosítású területek a megyében és országosan is folyamatosan csök­kentek. Bács-Kiskun gazdaságha­táros földterülete 852 ezer hektár, ami az ország összes területének 9 százaléka. Földjének 95 százalé­ka a szocialista szektorhoz tarto­zik. A nagyüzemi gazdálkodás megteremtette a föld célszerű me­zőgazdasági hasznosításának fel­tételeit, hiszen annak 57 százalé­kát az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek közös gaz­daságai művelik. A megye sajátos­ságaiból ered, hogy az országos­hoz és a szomszédos alföldi me­gyékhez viszonyítva magas 15 százalékos — a szakszövetkezetek földjének aránya. Az utóbbi harminc évben a szántó 49,6 ezer hektárral, az egész mezőgazdasági terület 60.2 ezer hektárral lett kevesebb, 1970- től pedig fokozódott mind a szán­tó, mint a mezőgazdasági terület csökkenésének üteme. A környező alföldi megyékben is hasonló ten­denciák érvényesültek, a mező- gazdasági rendeltetésű földek ará­nya a legerőteljesebben Pest me­gyében csökkent. A kedvezőtlen jelenségeket súlyosbította, hogy ezekkel egyidejűleg a megyében a művelés alól kivont terület 1978 közepén 8,2 ezer hektáral, 12 szá­zalékkal volt több, mint 1950-ben. A mezőgazdasági rendeltetésű földek más célokra történő nagy­mértékű félhasználása az 1945 utáni éveket jellemezte. Az ipar- fejlesztés, az útépítés, a vasúthá­lózat-bővítés, a települések fej­lesztése, valamint a mezőgazda­ság szocialista átszervezését kö­vetően, az üzemi központok léte­sítése ugyancsak mezőgazdasági területek elvonásával járt. Művelési ág Bács-,Kiskun földjeinek műve- léságankénti összetétele más, mint az országos. A szántó ará­nya kisebb, a szőlőé és a legelőé nagyobb. A mezőgazdasági ter­melés a belterjesség irányában csak az 1960-as években kezdett változni, amikor sok ezer hektár nagyüzemi szőlő- és gyümölcsös ültetvény létesült. 1965-ben 69 ezer hektár szőlő volt, ami 8 szá­zalékát foglalta el a megye föld­területének. A telepítések mér­séklődésével, a kiöregedett ültet­vények kivágásával méreteiben és arányaiban visszaesett a me­gye szőlőterülete, s ezzel egyide­jűleg a gyümölcsösöké is mérsék­lődött. Számottevően gyarapodott a legelő és az erdő, mivel a gyen­ge termőképességű szántókat fo­kozatosan ezekre a homokhaszno­sítású művelési ágakra változta­tás Az utóbbi évtizedek telepí­téseinek eredményeként a megye területének 15 százalékát erdő bo­rítja. Bács-Kiskun erdőinek ará­nya még így sem éri el az orszá­gost. A termőterület kedvezőtlenebb adottságú az átlagosnál. Földjé­nek aranykorona értéke 7 száza­lékkal alacsonyabb az országos­nál és számottevően mögötte ma­rad Békés és Csongrád megyé­nek. A legnagyobb elmaradás a kert- és a rétművelési ágban mutatkozik, a szőlő és a gyümöl­csös viszont 11—17 százalékkal jobb minőségű annál. A szántó — mint a megye leg­nagyobb kiterjedésű mezőgazda- sági területének — csökkenése mellett, kedvezőtlen jelenség volt a magas arányú vetetlen terület, 1970-ben még meghaladta a 14 százalékot, azóta fokozatosan mér­séklődött, és az 1975. évi 9,2 szá­zalékkal szemben tavaly már csu­pán 1,7 százalék volt. Elsősorban a nagyüzemi gazda­ságokban érvényesül legjobban ez a folyamat, ahol a legelő- és erdőművelési ágba történő átmi­nősítés következménye. A nö­vénytermelés iparosodó ágazatai olyan követelményeket támaszta­nak a talaj fekvése és minősége iránt, amelyeket a tanyás telepü­lésszerkezet miatt nem mindig le­het érvényesíteni. Itt a nagyüze­mi szántónak csak egy részét le­het gazdaságosan művelni. Rész­ben ezzel függ össze a vetetlen szántó magas aránya a kiskőrösi és a kecskeméti járásban. Jövedelmezőbb növények A gazdasági szabályozók hatá­sára a jövedelmezőbb növények termelése fokozódott. 1978-ban az összes gazdaságban a búza, az ipari növények és a zöldségfélék vetésterülete emelkedett, csekély mértékű volt viszont a lucerna és a silókukorica növekedése. A IV. ötéves tervidőszak átlagához vi­szonyítva csökkent a kukorica és a ro?s vetésteKÜlete,. A .yetesszer- kezet. módosításában kedvezőtlen jelenség ‘'a 1 szemestakarmányok arányának csökkenése. A kieső vetésterület hozamát nem pótol­ták a mérsékelten növekvő ter­mésátlagok. Kívánatos lenne a szálastakarmányok területének növelése is. A mezőgazdasági földhasznosí­tás olyan komplex rendszer, amelynek végrehajtása hosszabb időszak céltudatos, összehangolt tevékenységét kívánja meg a gaz­dálkodó és az irányító szervek­től. Dr. Nagy Lajosné a KSH közgazdásza • Terményszárítót, takarmánykeverő üzemet épített a kiskunfélegyházi Lenin Tsz a várostól néhány kilo­méterre fekvő tanyaközpontban. HÁZUNK TÁJA Állami támogatás a tehéntartáshoz A nagyüzemek tejtermelést nö­velő igyekezete mellett hosszú távon szükség van a kistermelők tehéntartására is. Ezt állapíthat­juk meg, ha a kisüzemi tejter­melést ösztönző támogatási rend­szert vesszük szem ügyre. A tehéntartásért járó támoga­tás a tehenek számától függ. Azok a kistermelők, akik egy te­henet tartanak, évenként 1500 forint összegű támogatást kaphat­nak, s azok, akiknél ennél több tehén van, áz első tehén után 1500 forint, a további tehenek után pedig minden évben 3000 forint összegű támogatásban ré­szesülhetnek. Arra is lehetőség van, hogy a kistermelők ezeket az összegeket négy évre előre megkapják, ha tehénállományukat saját nevelé­sű, vagy vásárolt előhasi üsző tenyésztésbe állításával növelik, s az üszőt leelletik, Ha tehát a kistermelőnek eddig nem volt te­hene, és egy vemhes üszőt állít tenyésztésbe, 6000 forint összegű támogatásban részesülhet. Min­den további tenyésztésbe állított vemhes üsző után 12 ezer forint jár. A vemhes üszők után az ál­lami támogatás négy évre előre csak akkor vehető fel egy ösz- szegben, ha a kistermelő köte­lezettséget vállal tehene (tehenei) négyéves tartására. Ehhez a ta­nácstól kért. kitöltött formanyom­tatványokon kívül mellékelni kell a továbbtartási kötelezettség vál­lalásáról szóló nyilatkozatot is. A további teendőkről a taná­csok illetékes munkatársai bizo­nyára készséggel felvilágosítják az érdeklődőket. Az Országos Ta­karmányozási és Állattenyésztési Felügyelőségtől nyert informá­cióink szerint a nagyüzemek te­lepéről úgyszólván valamennyi kistermelő igényét ki tudják elé­gíteni vemhes üszővel. A vem- hesüsző-kihelyezési akció a me­gyei takarm'ányozási és állatte­nyésztési felügyelőségek szerve­zésében történik. A megyei felügyelőségek szak­emberei végzik az üszők és te­henek mesterséges termékenyíté­sét. Azok a kistermelők, akik a magyartarka fajtánál nagyobb tejtermelő képességű fajtával kí­vánják szarvasmarha-állományu­kat javítani, holsteinfriz magyar­tarka keresztezéséből származó F, bikák spermáját igényelhetik. Ilyen bikák spermáját már ed­dig is több Békés, Csongrád és Zala megyei kistermelő alkalmaz­ta sikerrel. Mindezek mellett a megyei felügyelőségek munkatár­sai tenyésztési, takarmányozási, fejőgéphasználati és számos más kérdésben is szaktanácsot adnak az őket megkereső háztáji te­héntartóknak. Nem mellékes tejtermelést se­gítő tényező az sem, hogy a kis­termelői szarvasmarhatartás és tejtermelés adómentes tevékeny­ség. Érdemes tehát kihasználni a férőhelybővítés lehetőségét, már csak azért is, mert ehhez az OTP kedvező feltételek mellett nyújt hitelt. Gy. Gy. Szakmai gyakorlat üzemindítás előtt ■ • A Bácskai Húsipari Közös Vállalat bajai kombinátjának építése, technológiai szerelése jó ütemben halad. Minden előkészület megtör­tént az október elsejei próbára. A közös vállalatot alapító gazdasá­gok maguk is képeztetnek ki szakmunkásokat a bajai üzem számára. Képünkön a Hosszúhegyi Állami Gazdaság húsfeldolgozójában a fiatal szakmunkások gyakorolják a hús osztályozását, felhasználási cél sze­rinti minősítését. (Szabó Ferenc felvétele.) Amikor a vezet« - nő AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL A bedolgozók foglalkoztatása Hol van több nő a vezetésben? A tények azt bizonyítják, hogy a nők jelenleg még mindig több­nyire az alsó szintű vezetői he­lyeket foglalják el. 1970—75 kö­zött sok nőt neveztek ki gazda­sági vezetőnek. Ezt a folyamatot a párt nőpolitikái határozata in­dította el, amely azóta sem állt meg, csak lelassult. A közelmúltban a Magyar Nők Országos Tanácsa tíz olyan üzem­ben készített felmérést, ahol a dolgozók 50 százaléka nő. Ezek­ben az üzemekben, a felső szintű vezetők száma összesen 33, közü­lük mindössze négy a nő. 1183 középvezetőből pedig 472 lány, il­letve asszony. A korábbinál tehát lényegesen több a női vezető a gazdasági életben, de kulcspozícióba keve­sen kerülnek. Pedig ma már nem szabadna „rácsodálkozni”, ha az igazgatói, a főkönyvelői, tsz-elnö- ki, vagy műszaki vezetői poszton nőt látunk. A közelmúltban országos fel­mérést végeztek a gazdasági ve­zetői helyeken dolgozó nők hely­zetéről. A vizsgálat szerint több­ségükben érettnek tartják a nő­ket a vezetésre. Természetesen amennyiben felkészültségük és alkatuk ezt indokolja. Ehhez kell a káderkiválasztást a jelenlegi­nél tudatosabbá tenni, nevelni a fiatalokat a későbbi vezetői posztra. A kiválasztásnak és a távlati nevelésnek azonban nincsenek teljesen kialakult módszerei. Egyesek féltve őrzik tudásukat, és nem adják át módszereiket, a haladáshoz szükséges tudnivaló­kat az utódnak. Ha egy fiatal nő jó szervezőkészségű, kiemelkedő szakmai felkészültségű, ritkán ve­szik mint leeendő vezetőt szá­mításba. A nőktől nem kell másfajta munkát várni, mint a férfiaktól. A gazdasági vezetésben a köve­telmények azonosak. Igaz, azt is tudomásul kell venni, hogy a nők sokkal nagyobb energiát fek­tetnek munkájukba, az emberi sorsok intézésébe, irányító tevé­kenységükbe, a tervezésbe, mint férfitársaik. Általános véle­ményváltozásra volna szükség. Kivételezésre egyetlen női veze­tő sem tarthat számot, de meg­értésre, támogatásra igen. Sajnos, sok helyen maguk a nők is ide­genkednek a főnöknőtől. Ma még szinte nagyítóval vizs­gálják a vezetői poszton levő nők munkáját, magatartását. Egy bu­dapesti gyár igazgatónője például sok elmarasztaló megjegyzést hallott — sajnbs, főleg a háta mögött — elegáns ruháiért, mo­dern frizurájáért. Ám megtalál­juk az ellenpéldát is. Egy fiatal termelőszövetkezeti elnöknő jó szakmai felkészültséggel rendkí­vül nagy tekintélyt szerzett ma­gának, az idős parasztemberek között. A fiatalok pedig maga­tartását, öltözködését utánozzák, sőt tanácsot is kérnek tőle. A nők gazdasági munkába ál­lítását sokszor saját maguk is gátolják. Azt mondják — és ez igaz is —, hogy vezetői beosz­tásban több a társadalmi köte­lezettségük, és nyolc órán túl is dolgozniuk kell. A gyermekneve­lés. a bevásárlás, a családi élet megszervezésének gondjai nálunk többnyire a nőkre várnak. A" szolgáltatások ma még nem ki­elégítően könnyítik meg a csa­ládok hétköznapjait. A dolgozó nők között sokan vannak vezetésre alkalmasak. Csak idejében meg kellene kez­deni a felkészítésüket, hogy ké­sőbb ne kelljen azt mondani: valóban jó lett volna gazdasági vezetőnek, de most már késő ... L. V. A MUNKAÜGYI MINISZTER 17 1978. számú rendeletével módo­sította a bedolgozók foglalkozta­tásáról szóló 16/1967. számú ren­deletét. Változatlanok maradtak a bedolgozói foglalkoztatás előfelté­telei, azonban a bedolgozói mun­kaviszony általános szabályai je­lentősen módosultak. Annak ki­emelése mellett, hogy bedolgozó­ként foglalkoztatható minden ál­lampolgár, aki a munkajogi sza­bályok szerint munkaviszonyt lé­tesíthet, a rendelet kimondja, hogy a vállalat a foglalkoztatós­nál — azonos feltételek esetén — részesítse előnyben azokat a sze­mélyeket, akik egyéni adottsá­gaik, egészségi állapotuk, különös méltánylást érdemlő családi vagy szociális heilyzetük folytán az üzemi körülményeket, a kötött munkavégzést nem tudják vál­lalni. Korábban bedolgozói munkavi­szonyt a vállalat és a dolgozó szóbeli vagy írásbeli megállapo­dás alapján is létesíthetett. Az új jogi szabályozás szerint a be­dolgozói foglalkoztatásról szóló megállapodást írásba kell fog­lalni. A munkavégzés helyének meg­határozása egyértelművé vált an­nak kimondásával, hogy a mun­ka teljesítésinek helye a bedol­gozó személyi igazolványába be­jegyzett lakása. A felek ettől el­térően is megállapodhatnak, azonban a megállapodás nem irá­nyulhat olyan vállalati munka­hely meghatározására, ahol mun­kaviszonyban állók rendszeres munkát végeznek. A munkával való ellátás sza­bályai is megváltoztak. A bedol­gozónak kiadható munka meny­nyiségét a kollektív szerződés függelékében kell megállapítani azzal, hogy ez nem haladhatja meg a teljesítménykövetelmény szerint kétszázötven óra alatt el­végezhető munka mértékét. Kimondja a jogszabály, hogy a bedolgozó díjazásának meghatá­rozásánál a vállalatnál munkavi­szonyban álló dolgozókra, illetőleg az elvégzendő munkákra irány­adó bértételeket kell alkalmazni. A vállalat a bedolgozókat pré­miumban és jutalomban részesít­heti. A bedolgozót keresete és a bedolgozói munkaviszonyban töl­tött ideje alapján év végi része­sedés illeti meg a kollektív szer­ződés függelékében meghatáro­zott szabályok szerint. A vállalat az általa meghatározott feltételek szerint, a munkaviszonyban álló­kat meg nem haladó mértékben, a bedolgozót is részesítheti szo­ciális és kulturális juttatásokban az e célra biztosított keret ter­hére. MEGVÁLTOZOTT á bedolgo­zók szabadságára vonatkozó ren­delkezés is. Amíg korábban a be­dolgozó részére csypán lehetőség volt bizonyos feltételek esetén a szabadság megállapítására, az új jogi szabályozás kimondja, hogy a bedolgozó, Ka az előző naptári évben elért teljesítménye alap­ján számított keresete havi át­lagban az 500 Ft-ot eléri, évi ti­zenkét munkanap alapszabadság­ra jogosult. Az alapszabadságon felül a bedolgozókat, amennyiben teljesítményük alapján számított keresetük évi összege eléri a hatezer forintot, két év után egy, de naptári évenként legfeljebb tizenkét munkanap pótszabadság illeti meg. Mind az alap, mind a pótszabadságot a következő naptári évben kell kiadni, ille­tőleg a bedolgozói munkaviszony megszűnése esetén pénzben kell megváltani. A szabadság idejére bedolgozót az előző naptári év­ben elért keresetének figyelem- bevételével számított átlagkereset illeti meg. A BIZTOSÍTOTT bedolgozói munkaviszony külön szabályai is lényegesen megváltoztak. A biz­tosított bedolgozó fogalmát a jog­szabály változatlanul akként ha­tározza meg, hogy az tekinthető ilyen dolgozónál?, akivel a válla­lat írásban megállapodik abban, hogy bizonyos munkamennyiség­gel a bedolgozót rendszeresen el­látja, az pedig kötelezi magát ar­ra, hogy az igényelt mértékben és előírásoknak megfelelően rendszeres munkát végez. Ilyen megállapodás akkor köthető, ha a munkával való ellátás folyama­tos és a termelés érdeke azt szükségessé teszi. A jogszabály előírja, hogy a megállapodást leg­alább olyan mennyiségű munká­ra nézve kell megkötni, amely­nek teljesítése esetén a bedolgo­zó munkabére eléri a havi öt­száz, illetve az évi hatezer forin­tot. Ugyanakkor kimondja azt is, hogy ha a vállalat a fent meg­jelölt munkamennyiség biztosítá­sát elmulasztja, a bedolgozót a megállapodásban meghatározott összegű munkabér illeti meg. Ez nem lehet kevesebb, mint a szer­ződésben kikötött, elmaradt mun­kamennyiség díjának a fele. A miniszteri rendelet újonnan szabályozza mind a bedolgozóra, mind a vállalatra nézve a bedol­gozói foglalkoztatás felmondással történő megszüntetését. Kimond­ja. hogy a határozatlan időre lé­tesített bedolgozói foglalkoztatás felmondással történt megszünte­tése esetén a jogszabályban meg­határozott beszámítható idő fi­gyelembevételével a munkavi­szonyban levők felmondási ide­jének megállapítására vonatko­zó szabályok irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a felmondási idő tizenöt naptól három hónapig lerjedhet. A felmondási időre át­lagkereset jár, amennyiben a vál­lalat a bedolgozót az annak meg­felelő munkával nem látja el. Vállalati felmondás esetén, új munkahely keresése végett a be­dolgozó részére tizenöt nap sza­bad időt feltétlenül biztosítani kell. A felmondási tilalmakat és korlátozásokat az új jogszabály változatlanul fenntartja. Részle­teiben meghatározza a bedolgo­zó által viselt, a munkavégzés során ténylegesen Jelmerülő re­zsiköltségek térítésének megálla­pítását, annak módját. A bedolgozói munkaviszonyban töltött idő munkaviszonyban töl­tött időként való figyelembevé­telét illetően a miniszteri rende­let több új vonást tartalmaz. Így kimondja, hogy az 1968. ja-' miár 1. napja után a biztosított bedolgozói megállapodásnak meg­felelően létesített és a munkálta­tó által igazolt időt, a munka­könyvi bejegyzésre vonatkozó szabályok szerint, a munkakönyv­be be kell jegyezni. A biztosított bedolgozói meg­állapodás megkötésekor a mun­kakönyvbe „biztosított bedolgozó” bejegyzést kell beírni. AZOKAT a naptári éveket, amelyekben a bedolgozó mun­kabére előzetes megállapodás nélkül éri el a hatezer forintot, a bedolgozói munkaviszony meg­szűnésekor kell a munkakönyv­be bejegyezni. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes

Next

/
Oldalképek
Tartalom