Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-27 / 97. szám

1979. április 27. • PETŐFI NÉPE • I DOLGOZZUNK JOBBAN, TERVSZERŰBBEN, SZERVEZETTEBBEN! (Az MSZMP KB május elsejei jelszavaiból) A KÖZVÉLEMÉNY SZÁMON TARTJA A TERVET Közműfejlesztési eredmények és gondok Kiskunhalason Valahányszor Kiskunhalason járok, mindig eszembe jut: szerencsés a város az építőipari vállalatával. Tetszetősek az általa épített házak, mondhatni, stílusuk van. Halasi stílusuk. Amikor a közelmúlt napokban iménti véleményemet az egyik ízig-vérig lokálpatrióta ismerősömnek említettem, ő lehangoltan fogadta az elismerést. — Annál sajnálatosabb viszont, hogy az útjaink is halasi stílust mutatnak. Ilyen ütött-kopott úthálózattal aligha „büsz­kélkedik” még egy város a megyében. Pedig a tervekben nem volt hiány; évekkel ezelőtt sok szó esett róla, az újság is írta, hogy elkészült az útépítő program ... Mi tagadás, ez utóbbi is igaz. A szépen fejlődő, iparosodó vá­rosban az úthálózat állapota egy­re nagyobb ellentmondásban van a megnövekedett és növekvő for­galommal. Nem véletlen tehát, hogy a városi tanács elnökhe­lyettesével, Somogyi Antallal a városfejlesztő munkáról beszél­getve, mindenekelőtt a tervidő­szakra előirányzott útfelújítási célok megvalósulása felől érdek­lődtem. — A város tanácsa 1976 elején döntött az ilyen célra rendelke­zésre álló 15 millió forint felhasz­nálásáról, tételesen meghatározta az útépítés-felújítás ötévi fel­adatait. Ezekből azonban kevés valósult meg eddig. Joggal ne­hezményezi ezt a közvélemény. Nincs olyan tanácsülés, tanácsta­gi beszámoló, vagy bármilyen más fórum, hogy az utak álla­potát szóvá ne tennék. Engem például nagyon érzékenyen érin­tett, amikor a tanácsi vezetők városszeretetét kétségbevonón észrevételezték ezt. Annyi bizo­nyos, hogy a viszonylag kis fej­lesztési alappal nem könnyű gazdálkodni. Mert nemcsak az úthálózat elmaradott, nem is olyan régen a csatornázás is csak sürgető igény volt. — És ma? — A IV. ötéves tervidőszakban a fejlesztési alap 30 százalékát a vízágazatra: a szennyvíztisztítás­ra, csatornázásra és a vízszolgál­tatás bővítésére fordította a vá­ros, Kiépült a csatorna-gerincve­zeték, jelenleg 11 kilométer a szennyvízelvezető hálózat. A rá­kötött lakások aránya 14 százalék, tehát lényegében a lakótelepi, la­kások kapcsolódnak a hálózatra. Miután ez feltétele volt a ház­gyári lakások építésének, nagy hitelt vett fel a város. Hiszen csupán a szennyvíztisztító telep, Több mint 9,5 millió forint li­cenciadíj bevételhez jut az újítá­sok és találmányok értékesítésé­vel az UVATERV — jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Skoda Lajos igazgató, aki képet adott a vállalat műszaki fejlesz­téséről, legjelentősebb találmá­nyairól. Az UVATERV-ben a terv sze­rint szervezett műszaki fejlesztés mellett tág tere van a jobb, a gazdaságosabb műszaki megoldá­sokat szolgáló szellemi verseny­nek, amely jól kamatozik mind a szakembereknek, mind a vállalat­nak. Csupán tavaly 37 újításból amelyet folyamatosan tovább bő­vítünk, 45 millió forintba kerül. A kölcsön letörlesztése jövőre esedékes. Jelenleg ott tartunk, hogy a vízvezeték- és a szennyvíztisztító kapacitás kielégíti a város lakos­sági és ipari igényeit. E tekintet­ben tehát nincs különösebb gond, természetesen csak úgy, hogy évente 18—20 millió forintot a további fejlesztésre költünk. A vízvezeték-hálózatra a lakások 42 százaléka kapcsolódik. A há­lózatbővítés pedig társadalmi ösz- szefogással, a tanácstagok szer­vező közreműködésével folytató­dik. Az út előtt még a gázigény is jelentkezett, ami további feszült­ség forrása. A hálózatépítés a DÉGÁZ ilyen célú pénzéből tör­ténik. A fejlesztésre vonatkozóan a tanács évente megállapodik a vállalattal, amelynek lehetőségé­ből évente körülbelül három és fél kilométer vezeték építésére futja. Ez ideig a 390 lakótelepi lakáson túl, 88 kapcsolódott rá a gázhálózatra. Jövőre viszont mintegy 800 lakás bekapcsolásá­val számolunk. — Ha jól sejtem, az eddig el­mondottakkal, függ össze, hogy az ötéves útkorszerűsítési tervből alig valósult meg valami. Nyil­ván azért, mert a közműveknek út alatt a helyük ... — Esetünkben az elmaradás a kapacitáshiánnyal függ össze. Ta­valy és azelőtt kivételező hiányá­ban még a szűkös pénzügyi le­hetőségünket sem tudtuk hasz­nosítani. A pénzünk tehát meg­van, s az idén a Közúti Építő Vállalat jóvoltából végre előbbre jutunk az építésben, felújításban. Mintegy nyolcmillió forint költ­séggel hét utca aszafaltszőnyege- zése valósul meg. A városközpon­ti két téren autóparkolókat ala­27-et fogadtak el és 20-at hasz­nosított is a vállalat, amely bel­földön 6, külföldön 22 találmányt jelentett be. A bevétel arányában az újítóknak egy év alatt 2,2 mil­lió forintot fizettek ki. Az egyik legjelentősebb vállalati szabada­lom az előregyártót vasbetonele­mes alagútépítés, amelyet nem­csak itthon alkalmaznak. A prá­gai metró 9,7 kilométer hosszú alagútját is a Magyarországon gyártott elemekből, és a magyar eljárás alapján építették, s ha­sonló módszerrel készül a Belgrád alatti 6,3 kilométeres nagy vasúti alagút is. (MTI) kítunk ki, egyúttal a csapadék­elvezetés és a kábelhálózat egy részének felújítása, föld alá he­lyezése is megoldódik. Márciusban például megtörtént a Kéve utca 1976-ban elmaradt korszerűsítése. Megépült a kert­városi új út is, előtte az építke­zőknek nagy nehézséget, egyben nem kis bosszúságot jelentett az anyagszállítás. Várhatóan szep­tember végéig elkészül a Vasút utca, egy hónappal előbb pedig a Brinkus Lajos utca előirány­zott szakasza. Hamarosan befeje­ződik a Bajcsy-Zsilinszky utca, és az 53-as főút régi nyomvona­lának aszfaltszőnyegezése. A Le­nin tér rendezésével egyidejűleg megépül az oda csatlakozó Boká­nyi Dezső utca is. Hadd említsem meg azonban, ami külön nagy probléma: a Kossuth és a Szász Károly utca — mindkettő a KPM-é — szin­te a legrosszabb állagúak a vá­rosban. A rendkívül forgalmas Kossuth utca keskeny nyomvo­nalú, korrekcióra is szorulna, de hogy úgy mondjam, sajnos, sze­gény a közúti igazgatóság is. So­kat segítene, ha legalább egy forgalomirányító lámpára futná a Kossuth utca és az 53-as út kereszteződésében, ahol szinte életveszélyes a közlekedés. A lényegre térve tehát: nem merült feledésbe, nem mondtunk le az útépítésre, felújításra vonat­kozó terv végrehajtásáról. Mint ahogyan az is nyilvánvaló, hogy még hosszú ideig sok-sok tenni­valót diktál a város úthálózatá­nak javítása. — Tanácsi költségvetési szer­vezet nem tudna részt vállalni az útépítés, útfelújítás munkála­taiból? — A kommunális, költségveté­si üzem a lakásépítésig bezárólag rendkívül sok feladatot ellát. Pél­dául az elültetendő virágpalán­tákról, cserjékről is az üzem gon­doskodik a lakosság öntevékeny városszépítő munkájához. Többre tehát nem futja erejéből- és gépi eszközökkel sem rendelkezik a kommunális üzem. Tavaly azon­ban megkezdtük a gépbeszerzést, úgy tervezzük, az idén összeáll a géplánc. Folyik a szervezés, s reméljük: a jövő évtől kezdve ön­költségi alapon is sikerül vala­mennyit előbbre lépni a városi úthálózat javításában. Perny Irén A halászati termelőszövetkezetek közgyűlése A halászati termelőszövetkeze­tek tavaly rekordtermelést értek el: 54 600 mázsa halat adtak tó­gazdaságaik és természetes vizeik. Ez az egy év alatt több mint 10 százalékos növekedést jelent — állapították meg a halászati tsz- ek csütörtöki budapesti közgyűlé­sén, amelyen 33 gazdaság ered­ményeit értékelték. A gyors si­kert annak köszönhetik, hogy új fajokat honosítottak meg. A pia­ci viszonyokhoz is jobban alkal­mazkodtak, mert növelték a fel­dolgozott hal részarányát. (MTI) UVA TER V alagút Prágában és Belgrádban TANYÁK, SORSOK, TÖRTÉNETEK: Munkahelyi demokrácia a közszolgálatban PANORÁMA A munkahelyi demokráciáról és a szakszervezeti jogok közszolgá­latbeli érvényesülésének tapasz­talatairól tanácskozott csütörtö­kön a közalkalmazottak szakszer­vezetének központi vezetősége. A kibővített ülés elé terjesztett írásos előterjesztésből kitűnik: kí­vánatos, hogy a szakszervezet központi szervei továbbra is az információ, a továbbképzés, a ta­pasztalatcsere és a nevelés meg­felelően kiválasztott és a körül­ményekhez igazított eszközeivel segítsék elő a kedvezőtlen szem­léletbeli gyakorlat megszünteté­sét és a hatékony módszerek el­terjesztését’ Mind a szakszerve­zeti bizottságok, mind a bizal­miak munkájában össze kell han­golni a jogokat és a kötelessége­ket, felhagyni a formális tenni­valókkal, általánossá tenni a fe­lelősségteljes szakszervezeti mun­kát, egyszersmind erősíteni a munkahelyi demokráciát. (MTI) A FELVÁSÁRLÁS 60 SZÁZALÉKA ALMA Befejeződtek az idei mezőgazdasági szerződéskö tések A termékek döntő többségénél az igényekhez alkalmazkodnak a szerződésekkel lekötött árumeny- nyiségek — ez állapítható meg a MÉM-ben készült jelentésből, amely a mezőgazdasági szerződés­kötések tapasztalatait Összegezi. A szerződéskötéseket megelőző tárgyalásoknál a legtöbb gondot ic'én is a zöldség okozta. Egyes zöldségfélék hiányoznak a terme­lői kínálatból, másokból pedig túlságosan sokat akarnak értéke­síteni az üzemek. Az idén 130 ezer hektáron termesztenek zöld­séget a mezőgazdaságban, ebből mintegy százezer hektár nagy­üzemi terület. Az igényekhez iga­zodva a feldolgozó és felvásárló vállalatok néhány zöldségfajból csökkentették a felvásárlási elő­irányzatot; főleg fejeskáposztából, gyökérzöldségekből és vöröshagy­mából. Ezekből túlkínálat jelent­kezett és a későbbi értékesítési nehézségek megelőzésére igyekez­tek jó előre visszafogni a termő- területet. $ F'igyelmeztető, hogy a felvá­sárlók egyes cikkeknél magasabb termésátlagot terveztek, mint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A konzervipar nél- dául a paradicsomnál 15 száza­lékkal magasabb termésátlagot „kalkulált”. A zöldpaprika-elő­irányzat csakis úgy teljesül, ha hiánytalanul elérik a tervezett hozamot, amely az előirányzat­ban hektáronként 120 mázsát te­szi ki. Burgonyából teljesítették a szerződéskötési előirányzatot. A kereskedelem némileg csökken­tette az igényt. Néhány nagyobb burgonyatermelő központban azonban — saját kockázatukra — a szerződésen felül mintegy ezer hektáron burgonyát ültet­nek, gondolva arra, hogy esetleg mégis lesz jó piaca ennek a ter­ménynek. A tervezett gyümölcsfelvásár­lás 60 százaléka alma. Ez azt je­lenti, hogy néhány keresett gyü­mölcsből a kereslet nagyobb lesz, mint a kínálat, almából és kör­téből viszont zavartalannak ígér­kezik. (MTI) A delfin és a repülés • Delfin a batumi delfincirkuszban. A tengerek gyors­úszó bajnokai a del­finek. A delfinek rendkívüli úszósebes­sége — amelyet órán­ként 36—40 kilomé­terre becsűdnek — akkor keltette fel több tudományág, pl. az állattan, fizológia /és áramlástan érdek­lődését is„ amikor a kutatók khru«tatták, hogy e tenger? emlő­sök sebességé feltű­nően nagyobb, mint az pusztán izomere­jük alpján várható volna. Később a re­püléstudomány is fi­gyelemmel . kísérte a vizsgálatokat, mivel joggal feltételezték, hogy e sebességnöve­kedés egyik oka az, hogy a delfin teste a vízben úszás közben — egyelőre ismeret­len módon — az előrehaladással szem­ben szokatlanul kis fékezőerőt, ellenál­lást tanúsít. Az ér­deklődés indokolt, hi­szen á mozgó test el­lenállásának csök­kentése a repülésben is a sebesség növelé­sének leghatásosabb módja. A jelenlegi vizsgálatok szerint a megoldást valószínűleg a delfin bőrének többrétegű különleges felépítésében kell keresni. A bel­ső merev (kb. 8 milliméter vas­tagságú) bőrréteg felett még két (együttesen mintegy 1,5 millimé­tert kitevő) réteget találunk. Ezek tulajdonképpen szabályozó ele­mek. A legkülső 0,5 milliméter vastagságú, erős, membránszerű bőrréteg alatt egy 1 milliméter vastag szivacsos felépítésű réteg található, amelynek szerkezete több mint 80 százalék folyadékot tartalmaz. A kutatók feltételezik, • Mutatvány közben. (MTI Képszolgálat.) hogy a vízzel szembeni kis ellen­állást ez a szivacsos réteg és a* benne levő folyadék teszi lehető­vé. Nyilvánvaló volt a gondolat, hogy ilyen szerkezetű és tulajdon­ságú borítás alkalmazásával eset?, leg a repülőgép-szárnyprofilok,’ törzsek légellenállását is csökken­teni lehet. A kutatók megmérték az emlí­tett rétegek csillapító hatását és ennek alpján a vizsgálatok céljai­ra hasonló viselkedésű mestersé­ges delfin-felületeket' készítettek.’ Bár a jelenség gyakorlati haszno­sításáról még nincs szó, a felme­rült új gondolat perspektívát ígér.’ A tej és a pletyka Az asszonyok minden reggel ott ácsorognak az országút mel­lett. A tejesautót várják. Közben egyik-másik felnevet: eszébe jut, amit Jóska, a tejesautó vezetője az előző nap mesélt. Mert az asszonyok Jóska ked­véért jönnek ki nap mint nap az országútra. Éveken át az volt a szokás, hogy hajnalban lerakták a teli kannákat az út mellé, és a te­jesember összeöntötte a tejet. Mindenki tudta, mennyit rakott ki, és soha nem volt baj amiatt, hogy valakinek kevesebb pénzt fizettek volna a hónap végén. Mióta azonban Jóska került a tejesautóra, az asszonyok minden dűlőben ott akarnak lenni, mi­kor a tejet beöntik a nagy kan­nákba. Nem mintha Jóska olyan em­ber lenne, akinek a bajuszától megszédül a fehérnép. Túl van az ötvenen, erősen kopaszodik is, meg a szemével is van egy kis baj: bandzsít. Csakhogy van egy olyan erénye, mely minden reg­gel odavonzza az asszonyokat. Senki sem tud olyan jó ízű pletykákat, mint ő. Mondják is neki mindig, hogy az isten elté­vesztette a születését, mert ha előbb gondolkodik, vénasszony­nak teszi meg. Hát ezekért a pletykákért jár­nak ki reggelente az asszonyok az országútra. Mert Jóska történeteiben só is, bors is, paprika is van. Néha ki­lométerekre elhallatszik az asz- szonyok nevetése. A téma mindig ugyanaz, a szerelem így, vagy úgy, vagy amúgy, sikerrel vagy siker nélkül. De még ennél is többet jelent, hogy Jóska mindig ismerősről mond pletykát, olyan valakiről, aki az előző dűlő tejöntő asszo­nyai közt van. Mindenki tudja, hogy Jóska történeteinek a fele sem igaz, me? hogy Jóska addig találja ki az egészet, míg a másik dűlő­től hozzájuk ér, , mégis hallgat­ják, mert olyan jó a másikon nevetni. Meg van abban valami izgató, hogy a következő dűlőben bár­melyikük szóba kerülhet. Hogy megcsalta az ura, hogy az éjjel kiszökött az agronómushoz, vagy hogy legény ugrott ki tőle a csöpp tanyai ablakon, mikor ha­zajött a férje. Mire vége a történetnek, ad­digra kész a tejöntögetés is. A csattanó mindig az utolsó fél li­terre marad. Állítólag Jóska vonalán napról napra emelkedik a tejhozam. Azt beszélik, ennek az az oka, hogy az asszonyok mindennap egy ki­csivel több tejet hoznak, hogy Jóska tovább meséljen. Azt is beszélik, hogy Jóska prémiumot kap a tejmennyiség növekedé­séért. De lehet, hogy ez is csak pletyka. Az egyik menyecske azért meg­kérdezte egyszer tőle, mi az igaz­ság a dologban. 4,óska ránézett, és azt mondta, hogy egy dűlővel odébb do­bolják, kérdezze meg a másik tejesembertől! Tóth Tibor Barangolás Bács-Kiskunban BÁCSALMÁS A bajai járás leg­nagyobb községe részleges középfokú központ. Lakóinak száma 8464. Területe 10 828 hektár. A te­lepülést a törökök szinte teljesen el­pusztították, csak a XVlll. században te­lepült újra. Nem tit­kolt céljuk a városi cím elnyerése. Szép művelődési háza és nemrégen elkészült sportcsarnoka nyújt igényes szórakozást. Itt működik a kör­nyék egyetlen kék­festő műhelye.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom