Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-19 / 90. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1979. április 19. TUDOMÁNY-TECHNIKA Nők a munkahelyen Napjainkban világszerte sok szó esik a nőkről, és sok tör­ténik a nőknek a férfiakkal való tényleges egyenjogúsításáról. S ha ezért valóban minden lehetőt meg is kell tenni, nem szabad figyelmen kívül hagyni a férfiak és a nők között levő objektív — testi és lelki — különbségeket. A nők a férfiaknál finomabb csontozatúak és gyengébb izom- zatúak. A nőkben az ízületeket rögzítő szalagok gyengébbek, emellett kevesehb izomzatúk van, mint a férfiaknak. Egy kö­zepesen fejlett európai férfi izomzata 35, egy nőé viszont csak 23 kilogramm. Korlátozza a nők fizikai teherbíróképességét az is, hogy szívük és tüdejük teljesítő- képessége alatta marad a férfia­kénak. Svéd kutatók ‘kimutatták, hogy míg a 30 év körüli férfiak általában 3 liter oxigént lélegez­nek be egy perc alatt, a nők csak 2,23 liternyit. Mindezekből is következik, hogy a férfi számára is megerőltető nehéz fizikai mun­kát nem szabad végeztetni nők­kel. A munkavégzés szempontjából különleges helyet foglalnak el a terhes anyák. A terhesség nagy többletterhet jelent a szívnek, hiszen ilyenkor nemcsak a sa­ját szervezetet kell ellátnia vér­rel, hanem a magzat vérkeringé­sét is biztosítania kell. Különö­sen a terhesség két utolsó hó­napjában fontos, hogy a terhes anya ne kényszerüljön súlyos ter­heket emelni, vagy cipelni. A dolgozó terhes anyákat, ha mun­kájuk végzése közben sokat kell állniuk (fodrászok, bolti eladók) a visszéntágulás veszélye is fe­nyegeti. Ez is kivédhető, ha az állómunkát végző terhes anya rendszeresen pihenteti lábait és ha munka köziben vérkeringést javító tornát végez. Bár a férfiak szervezetében is előfordulnak hormonális ingado­zások, ez mégis elsősorban a női szervezetre jellemző. Ennek leg­szembetűnőbb időszaka a menstruáció; ebben az időszakban a nők fizikai és szellemi telje­sítőképessége csökken. A fizikai teljesítőképesség csökkenése ter­mészetesen nem akadályozza a könnyű munka elvégzését, de fi­gyelmeztet arra, hogy ezekben a napokban sem a munkahelyen, sem otthon nem tanácsos nehe­zebb fizikai munkát végezni (ne­héz tárgyak emelése, nagymosás, nagytakarítás). Szembetűnő ilyen­kor a kedélyállapot romlása is. Ez azonban általában nem befo­lyásolja sem a munkavégzést, sem a döntési képességet, hiszen lelki ingadozások a férfiaknál is elfordulnak. Szellemi munkavégzés szem­pontjából a nő teljesen egyenran­gú a férfival; a legbonyolultabb lélektani vizsgáló módszerekkel sem sikerül a nő és a férfi in­tellektusa között eltérést kimu­tatni. Lélektani megfigyelések szerint a nők kézügyessége, meg­figyelésének élessége jobb a fér­fiakénál. A kézimunkában vagy a finommechanikában megmutat­kozó ügyességük valószínűleg ennek köszönhető. • Váknnm- forrasztást végző nők a szófiai elek­tronikus konverter- gyárban. A finom, nagy türelmet és kéz­ügyességet igénylő mnnkát a nők megbízhatób­ban végzik. (MTI Külföldi Képszolgálat —KS) A repülés-tömegközlekedés A polgári légiközlekedés vissza­vonhatatlanul tömegközlekedéssé vált, a szakemberek ezt az 1978-as év utazási statisztikái alapján állapították meg: ebben az évben rekordforgalmat bonyo­lítottak le a világ légitársaságai. Ez a tény legalább akkora for­radalmi változást jelent, mint amilyen a sugárhajtóműves repü­lőgépek bevezetése volt. A légitársaságoknak problémát jelent, hogy alkalmazkodniuk kell a tömegközlekedési eszközök új szerepéhez, és újfajta gépekkel kell szállítaniuk az utasok nagy tömegét. A sugárhajtású korszak régi gépei kezdenek kiöregedni. A tőkés országok légitársaságai­nak óvatos becslése szerint 1993-ig legalább 4600 új repülőgépre lesz szükségünk, összesen 138 milliárd dollár értékében. Az ^új igényeket az amerikai és európai repülő- gépgyárak új típusú, nagy hasú, vékony szárnyú sugárhajtású gé­pekkel igyekeznek kielégíteni, amelyek sok utas szállítására al­kalmasak, és jóval kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, mint a mostani gépek. De az új repü­lőgépek olyan drágák (darabja 20—30 millió dollár), hogy a lé­gitársaságok csak alapos megfon­tolás után vásárolhatják meg őket. “ Az új típusú utasszállító gépek gyártásában Európa nagy vetély- társa az amerikai repülőgépipar­nak. A francia—német—spanyol konzorcium által gyártott „légi­busz” a világ első széles törzsű, kétmotoros sugárhajtású gépe, amely 310 utast szállíthat majd­nem fele akkora költséggel, mint a hasonló meghajtású, módosított Boeing—727. A legnagyobb meg­rendelése egyelőre mégiscsak a Eoeingnek van: 1,6 milliárd dol­láros megrendelése az United Airlinestől. Az utasok száma a szakembe­rek szerint nem növekedhet a jövőben is olyan gyorsan, mint 1378-ban (23 százalékkal). A kö­vetkező évekre 6—10 százalékos növekedést várnak, hiszen az ed­digi sokéves átlag 6 százalék volt. A japán légitársaságok legújab­ban új szolgáltatást vezettek be: interkontinentális járatain a Boeing—747 típusú gépen ágya­kat helyeznek el az első osztá­lyon, amelyek külön díj ellené­ben vehetők igénybe. • Ágyban fekvő utast szolgál ki a légikisasszony. Takarmány szállítás exportra • A Hosszúhegy! Állami Gazdaság fajszi dunai rakodóján folyamatos a munka. Nemcsak az állami gazdaság, hanem a társgazdaságok is szállítanak innen különböző árukat exportra, legnagyobbrészt szárí­tott takarmányt. Képünkön a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet préselt takarmánya érkezett. • A Lim nevű hajóba kerül a rakomány, amely az NSZK-ba. Re* gensburgba szállítja az árut. Márciusban hét hajórakomány indult magyar takarmányféleségekkel külföldre. (Szabó Ferenc felvételei) A „zöld patika” kincsei NAPJAINK GAZDASÁGPOLITIKAI TÉMÁI A harkovi gyógyszerészek el­készítették a vadon termő gyógy? növények atlaszát. Az összeállítás 200 gyógynövény és gyökérféle törzslapját tartalmazza, amelyek­kel a természet bőkezűen meg­ajándékozta az Ukrajna északke­leti övezetében a sztyeppés réte­ket és erdőket. Az atlasz felsorolja a különféle füvek ismertetőjeleit, elterjedésük helyét, gyűjtésük módjait. Részle­tezi a növények gyógyhatását, is­merteti szárításuk, feldolgozásuk és tárolásuk technológiáját. Se­gítséget nyújt a gyógyszerészek­nek abban, hogy jobban eligazod­janak a „zöld patikában”, éssze­rűen végezzék a növény gyűjtést. Az atlaszhoz naptárat is mellé­keltek, amely közli, mikor legal­kalmasabb a gyógynövények gyűjtése. A természeti kincsek törzsköny­vezése megmutatta, hogy az 'érté­kes gyógyfüveket sok helyütt a ki­pusztulás veszélye fenyegeti. Megfelelő intézkedések rendsze­rét dolgozták ki e növényállo- .mány helyreállítására és pótlásé; ra. A poltavai, a szúrni és a har­kovi területen ideiglenes rezervá­tumokat hoznak létre, ahol bizo­nyos' növények gyűjtését átmene­tileg megszüntetik vagy korlátoz­zák. (BUDAPRESS — APN) Kivitel Hazánkban a nemzeti jövede­lem minden száz forintjából öt­ven a külkereskedelem közremű­ködésével jön létre. Vannak or­szágok, ahpl ez az arány 10—12 százalék. A különbség minden részletezést mellőzhetően indo­kolja, miért döntő tényező a ki­vitel gazdasági fejlődésünkben, s miért alapvető feladat az export gazdaságosságának növelése. Ta­valy a nem rubel elszámolású or­szágokban lebonyolított eladá­saink nem a tervezettnek megfe­lelően bővültek, emiatt a hiány g számítottnál lényegesen nagyobb. Idén 10—11 százalék a program szerinti gyarapodás, s az átlagos­nál jóval gyorsabb növekedést vár a népgazdaság a gépipartól. Például szellemi javak A kivitel a gazdaságfejlesztés­nek — a mai, intenzív szakasz­ban különösen — szerves része lett, s fokozásában gyorsan nö­vekszik a kooperáció, a szakoso­dás, általában a nemzetközi ter­melési együttműködés minden módjának szerepe. A kivitel: áruk, szolgáltatások, szellemi ja­vak országhatáron túlra történő eladása, értékesítése. Lebonyolí­tása lehet közvetlen jellegű — amikor maga a gyártó cég a pia­ci munka gazdája, s ennek fejé­ben azonnal érzékeli is az ott ki­alakult értékítéletet —, s közve­tett. Ez utóbbi akkor látszik cél­ravezetőnek, amikor sokféle ter­melő vagy termék egy kézben történő összefogására van szük­ség, az egységes piaci fellépés ér-’ dekében; ilyenkor egy-egy külke­reskedelmi vállalat a piaci műn?, ka gazdája. A kivitel formát ölt­het áruk eladásában (nyersanya­gokban éppúgy, mint gépekben, élelmiszerekben), úgynevezett lát­hatatlan exportban (szolgáltatá­sok, vízlelőhelyek kutatásától a szállodaépítésig), s a kettő ötvö­zetében (például amikor csirke­nevelő telepeket értékesítünk a tartási technológiával, a személy? zet betanításával együtt.) Szükséges rangsorolni Túl az előzőeken, új formák is ismeretessé váltak számunkra a legutóbbi években. így a kivitel­ben elszámolandó eredmény — bár nem kellett kivinni semmit a határon túlra — a bérmunka, az idegenforgalom bevétele. Te„- hát az, amikor a határon belül kereskedünk olyasmivel, ami más­különben többletkiadások árán — például csomagolási, hűtési, szál­lítási stb. költségek — lenne ér­tékesíthető, vagy még úgy sem, gondoljunk csak a turisták által igénybe vett vendéglátóipari szolgáltatásokra. A formák sokfé­lesége egyben annak is kifejező­je, hogy többféle út, mód kínál­kozik a külföldről származó bevé­telek gyarapítására; az ésszerű­ség szabta kereteken belüj mindegyiket föl kell használnunk. Közhellyé koptatott igazság, hogy korszerű berendezéseken ki­zárólag a nagy sorozatú termelés a kifizetődő, ám az árutömegnek csupán egy részét veszi meg a bel­földi felhasználó, fogyasztó (pél­dául autóbuszok). Ugyanakkor létrehozhatók olyan szellemi, gyártó stb. kapacitások, melyek eleve a kivitelre épülnek, mert jók hozzá a hazai adottságok, s mert a kelendő áru fejében szin­tén kelendő termékeket vásárol­hatunk, olyasmit, amire nagy a szükségünk, de különféle okok miatt előállításukra nem vagyunk képesek, vagy nem rendezkedünk be (például személygépkocsi-gyár­tás). Szó sincs tehát a minden áron történő kivitel erőltetéséről. Hatékonysági mércék alapján szükséges rangsorolni, hogy mi­hez vannak — teremthetők — meg adottságaink, feltételeink, s azok milyen exporthozamot ígér­nek. Központi irányítás Az állam, az össztársadalmi ér­dekből kiindulva, sokoldalúan se­gíti a kivitel fejlesztését. (Egye­bek között központi fejlesztési programok kijelölésével, a gyor­san megtérülő vállalati export­fejlesztésekre adható 45 milliárd forintos beruházási célhitellel.) Ennek fejében viszont nemcsak elvárja, hanem meg is kell kö­vetelnie: a lépések ésszerűek lé­gyenek, a vállalati programok a népgazdaság kívánatos haladási irányába illeszkedjenek. S meg­fordítva: a vállalatnak is biztos­nak kell lennie abban, hogy a központi irányítás megfelelően értékeli, elismeri a népgazdasá­gig is hatékony teljesítménye­ket, törekvéseket Idén 66 millió rubel értékű szá­mítógépet, részegységet adunk el a KGST-országokban; ez a hazai központi fejlesztési program mel­lett a nemzetközi kooperáció ered­ményeit is jelzi, hiszen míg 1971- ben e termékeket 264 millió fo­rint értékben készítettük, tavaly termelésük már túllépett a 4,5 milliárdos határon. A KGST-or- szágokba irányuló kivitelnek egy- harmada már kooperációs és sza­kosodási egyezmények alapján történik, de például a gépeknél, berendezéseknél ez az arány 53 százalék volt 1978-ban. ízelítő ez csupán abból, miként alakítják át a kivitel jellemzőit a célszerű, ésszerű lépések, amikre — ezt hi­ba lenne elhallgatni — hosszú időn át a szükségesnél csak ki­sebb figyelem jutptt. A keceli Szőlőfürt Szakszövet­kezetben az V. ötéves terv idő­szakában 380, 1982-ig összesen 600 hektáron telepítenek szőlőt. A napokban fejezik be a tavaszi telepítéseket, s így 227 hektáron kerülnek földbe a szőlővesszők. A VI. ötéves terv időszakában meggyfákat is ültetnek, mintegy 140 hektáron, ahol a szedést is majd gépek segítségével végzik. Szőlőiskolát is létrehozott a szakszövetkezet 15 hektáron, ahol évente másfél millió dugványt gyökereztetnek. Nemcsak a meny- nyiség, hanem a fajtaösszetétel is kielégíti a szövetkezeti telepítése­ket. Az idén a KFT Vállalatnak is tagja lett a közös gazdaság, s ezen keresztül értékesítenek gyö­keres szőlőt. Rizlingszilváni, saszla, kékfrankos és opportó faj­tákat telepítettek eddig. A vörös­bort adó szőlőfajták aránya majd az idei őszi telepítésekkel lesz a terveknek megfelelő, ugyanis ek­kor 53 hektáron ültetnek oppor­tó fajtákat és az 55 hektáros, úgynevezett tagsági nagyüzemi ültetvényen, ugyancsak vörösbort adó gyökeres szőlőt telepítenek. Ősszel 132 hektáron kerül földbe a szaporítóanyag. A MÉM mű­szaki intézetével együttműködve fejlesztik ki a telepítésekhez szükséges gépeket. A hidrofúró helyett sűrített levegővel meg­hajtott, a talajszerkezetnek meg­felelő, különböző méretű fúróspi­rállal készítenek ültetőgödröket, amelyekbe a gyökeres vesszőket beiszapolással helyezik el. Elsősorban korai és középkorai fajtákat telepítenek, ugyanis a jelenlegi 580 hektáros nagyüzemi termőszőlőjükben jobbára későn érő fajták vannak. A koraiaknak nagyobb a termésbiztonsága, s emellett még az is fontos, hogy a szüretet hamarább megkezdhe­• A tavasz végére már 227 hektár új telepítésű nagyüzemi szőlőültetvény lesz a keceli Szőlőfürt Szakszövetkezetben. (Straszer András felvétele) tik, s ez a munkaszervezést meg­könnyíti. A következő években még rajnai rizlinget, Jubileum 75 és zalagyöngye fajtákat is te­lepítenek. Az új nagyüzemi ültetvényeken egysíkú függősátort alakítanak ki, 180 centiméterre viszik fel a ter­mőalapot, s így a kora tavaszi fagyzónából szinte kiemelik a szőlővesszőket. Ez a művelési mód a telepítési költségek némi csökkentéséhez is hozzájárul, de ennél jelentősebb, hogy a met­szés élőmunkaigénye 30—50 szá­zalékkal kevesebb, mint a klasz- szikus magasművelésű ültetvé­nyeken. Egy hektár telepítési költsége így is 220 ezer forint körüli. A szakszövetkezet a telepíté­sekben nemcsak a műszaki in­tézettel, hanem a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézettel és a kertészeti egyetemmel is együtt­működik. A legújabb tudományos eredményeket valósítják meg a gyakorlati munkák során. Az év végéig csaknem teljesítik az V. ötéves terv időszakára elhatáro­zott telepítési tervet, jövőre pe­dig az újabb feladatok megvaló­sításához kezdenek. Teljesítik a telepítési tervet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom