Petőfi Népe, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-01 / 77. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPEM AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 77. szám Á raj 1,20 forint 1979. április 1. vasárnap Tudományos kutatások hasznosítása Bács-Kiskun üzemeiben Az ipar termékeinek megfelelő értékesítése, különösen pedig exportja. — s ez Bács-Kiskun üzemeire is mértékadó — csakis világszínvonalon gyártott árucikkekkel lehetséges. Éppen ezért ma már követelmény, hogy a tudomány és technika vívmányai minél gyorsabban termelőerővé váljanak. A nagyobb vállalatok saját kutatásfejlesztő csoportokat szerveztek gyártmányaik korszerűsítésére, termelésük gazdaságosságának növelésére. , Szükség esetén kutatóintézeteket bízatják meg a fejlesztési témák kidolgozásával. Bács-Kiskun megye tejipari Vállalat számos új építés- '. Mfbgy nagy részük gyáregység — egyre nagyobb mértékben veszik igénybe a kutatással, fejlesztéssel foglalkozó intézmények tevékenységét. A Bács-megyei Állami Építőipari Vállalat számos új építéstechnológiai eljárást honosít meg ebben az esztendőben. Az előszigetelt fűtési távvezeték licencét hazánk az osztrák szomszédainktól vásárolta meg. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium a BÁCSÉP-et az új — a KELIT vezetékrendszer — gazdájának jelölte ki. A vállalat már meg is kezdte gyártását, amelynek a hőveszteség és víz elleni szigetelése olyan tökéletes, hogy akár talajvízbe is fektethető. Ugyanakikor a BÁCSÉP az Építési Tudományos Intézet segítő közreműködésével kifejlesztette az R.G.L. válaszfal-lap gyártását. A jó minőségű új építőanyag előnye többek között az is, hogy nagy munkaigényű munkafolyamatok kerülnek az építési helyekről sorozatgyártásra alkalmas üzemi körülmények közé. Jó partnernek bizonyul a kutatásfejlesztésben a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, amellyel ma már számos megyei — sőt az ország más részében lévő — ipari vál- (Folytatás a 2. oldalon.) RÉGÉSZET, NÉPRAJZ, KÉPZŐM Ü VÉSZÉT Múzeumi programok tavasztól őszig Az elmúlt évben a magyarországi múzeumok gyűjteményei nyolcvanhétezer tárggyal gyarapodtak és így. együttesen meghaladták a hétmillió darabot — olvasható a múzeumi módszertani központ által közelmúltban közreadott kiadványban. A műtárgyak többsége a vidéki intézményekben van elhelyezve. A teljes hazai gyűjtemény több mint fele régészeti jellegű, a természettudomány tíz, a néprajz nyolc, a képzőművészet pedig öt százalékát adja a hivatalosan •nyilvántartott anyagnak. Gyarapodott a kiállítóhelyek száma; Szentendrén képtárat avattak, s megnyílt a Barcsay- gyűjtemény és a Kerényi múzeum. Uitz Béla hagyatéka Pécsre került, Kaposvárott pedig régi adósságot törlesztettek a Rippi- Rónai emlékmúzeum megnyitásával.. A magyar múzeumokat 1978- ban több mint tizenhatmillió látogató kereste fel, s az intézmények megélénkült közművelődési tevékenységét jelzi, hogy kétezer előadást és százhúszezer tárlatvezetést szerveztek. A közönség érdeklődésének megoszlásában részben a hatásos propaganda, illetve a helyi adottságok tükröződnek. Míg Pest és Veszprém megyében 1 millió 800 ezer látogató kereste fel a múzeumokat, addig Bács-Kiskun a maga kétszázezres közönségével sajnos csak meglehetősen szerény helyet foglal el az országos rangsorban. A múzeumok tavaszi—nyári terveit új és gazdag kiállítási programok jellemzik hazánkban. Modern magyar művészeti bemutató Székesfehérváron, egyházi gyűjtemények kincsei Miskolcon és Gyulán. Lakáskultúra, kismesterségek, fotótörténet, magán- gyűjtemények és még hosszasan folytathatnánk az újszerű kiállítások, tárlatok felsorolását. Tavasztól őszig Bács-Kiskun megyében is színes programokkal kívánják kielégíteni a múzeumok felé irányuló élénk érdeklődést. Kecskeméten kékfestő kiállítást, megyei gyermekjátékok gyűjteményét, modern szobrászati anyagot és a Téli Tárlat képeinek bemutatását tervezik. A naiv művészek múzeumában Süli András és e,gy lengyel vagy egy csehszlovák művész számára rendeznek kiállítást. Felfrissítik az állandó gyűjtemény anyagát is. A bajai Türr István Múzeum programjában vajdasági gyermekmunka, Bozsó János festőművész képei, Duna—Tisza-köze az őskorban, és a Duna Fotóklub tagjainak kiállítása szerepelnek. Kiskunfélegyházán Móra Ferencre emlékeznek, és régi alföldi subákból terveznek bemutatót. Szeptemberre várhatóan elkészül a kiskunhalasi múzeum, amely a város gazdasági történetét feldolgozó állandó kiállítással nyitja meg kapuit. A megyei múzeumi szervezet közművelődési tevékenysége is megélénkül a következő hónapokban. fgy többek között megszervezik a kecskeméti naiv művészek múzeumának baráti körét, dia-programot és ajánlójegyzéket állítanak össze a bajai régészeti kiállításhoz. Kalocsán a múzeum is közreműködik az idegenvezetők képzésében. Terveznek még író—olvasó találkozókat és kirándulásokat a Petőfi-emlékhe- lyekre. A CUKORRÉPA 40 SZÁZALÉKÁT ELVETETTÉK A csapadék segítette a növényzet fejlődését A hét második felében hullott csapadék kissé visszatartotta a megyeszerte jó ütemben folyó mezőgazdasági munkát. A nedvesség viszont használt az eddig fölbe került magvaknak. Meggyorsította a tavaszi kalászosok, valamint a cukorrépa kelését, fejlődését. A tavalyihoz hasonló nagyságú vetésterületnek eddig 40 százalékán került földbe a cukorrépa- mag. Az állami és a szövetkezeti gazdaságok gondosan ügyeltek a talajelőkészítésre, a tápanyagpótlásra, a vetőgépek javítására. Az 1979-es év ugyanis fordulópontot jelent az ország cukorrépa-termesztésében. A Kábán épülő hajdúsági gyár üzembe helyezésével megnő a feldolgozás teljesítőképessége. 1978-ban valamennyi hazai cukorgyárat felszereltek olyan műszerekkel, amelyekkel megoldható a répa cukortartalom szerinti minősítése, átvétele. A gazdaságók ez év őszétől kezdve már ennek megfelelően kapják az átadott répatermés ellenértékét. Ez ideig a répa átvételénél a termés mennyisége volt a döntő és kisebb mértékben a cukortartalom. Kétségtelen, hogy , Bács- Kiskun mezőgazdasági üzemeinek többsége igyekezett a cukorrépa termesztését olyan színvonalra emelni, hogy részesülhessen a magas cukortartalomért eddig is járó minőségi felárban. A tiszakécskei Béke és Szabadság, a tompái Szabadság a mélykúti Lenin Tsz, a kiskunfélegyházi Vörös Csillag, valamint a vele szomszédos Petőfi Tsz az előző években a 16, 17, 18 százalék cukortartalmú répájáért a vételáron felül rendszeresen megkapta a felárat. A. termés minősítésének új módszere még inkább a magas cukortartalom elérését díjazza. Ehhez viszont a legjobb minőségű munka szükséges a talaj tápanyag-utánpótlásától kezdve a legjobb vetőmagfajták felhasználásán át egészen a betakarításig, tárolásig. A répa cukortartalmát csökkenti, ha elkésik a vetés, vagy gyomos a répaföld, ha a szervesanyag és a műtrágya fel- használása nem a növény tápanyagigényének megfelelően történik. A bácskai, a Duna melléki és a kiskunsági répatermesztő állami. szövetkezeti gazdaságok az elmúlt évek során nagy tapasztalatra tettek szert ebben az ágazatban. Segíti tevékenységüket az, hogy az 5500 hektáros megyei Az esztendő első három hónapjának eltelte után már megállapíthatjuk, hogy gazdasági életünk a tervezettnek megfelelően alakul. Az MSZMP Központi Bizottságának március 28-i üléséről kiadott közlemény is hangsúlyozza, hogy az idei tervfel- adatök végrehajtása nagyobb zökkenők nélkül megkezdődött. A termelőüzemekben ütemes munka folyik, a termelés anyagi-műszaki megalapozottsága általában megfelelő. A Bács-Kiskun megye ipari üzemeiből érkezett információk arra utalnak, hogy az 1979-es év első negyedében ki- egyensúlyozottabban, megalapozottabban folyt a munka, mint bármikor a korábbi években. Nem kaptunk sehonnan olyan jelentést, hogy jelentősen túlteljesítették volna a tervet. Erre azonban nincs is szükség, hiszen ma már ennél sokkal fontosabb az, hogy az üzemek a termékek, minőségére, gazdaságosságára fordítsanak minél nagyobb figyelmet. A munkában való helytállás azonban továbbra is követelmény. Ennek sem vagyunk híján. Dinamikusan fejlődik Bács-Kiskun ipara és ez sokszor azzal jár, hogy komoly nehézségeket kell leküzdeni munkáskollektíváknak, vezetőknek egyaránt. Jó néhány megyei üzemben — mint például a Fémmunkás halasi gyárában, a Kecskeméti Konzervgyárban, a SZIM kecskeméti gyárában, a Baromfifeldolgozó Vállalat halasi• gyárában, és még hosszan sorolhatnánk — építkezés, rekonstrukció folyik. Ezekben a gyárakban a gazdasági és műszaki vezetőkre az a feladat hárul, hogy mindig az adott körülményeknek megfelelően szervezzék át a munkát. A munkások, a szocialista brigádok helyzete sem könnyű, mert — a vezetéssel szorosabban együttműködve — nehezebb viszonyok között kell a termelési feladatokat elvégezniök. Néhány üzemből olyan hírek érkeztek, hogy egy-két százalékkal elmaradtak az első negyedévre ütemezett termelési előirányzattól. Korábban szinte természetes volt, hogy az első három hónap különböző zökkenőkkel telik el, és olyan jelentős lemaradások is voltak, amelyeket csak hajrá, munkával lehetett pótolni a következő hónapokban. Ezúttal már nem ilyen jellegűek a lemaradások. Legalább is a megye üzemeiben — egy-két kivételtől eltekintve — nem a belső szervezetlenség, hanem az egyes gyárak közötti együttműködésben kereshetők az okok. Nem érkezik meg például idejében az alkatrész, ezért nem lehet készre szerelni a terméket. Kár lenne most arra hivatkozni, hogy a legtöbb esetben vetésterület jelentős részén ipar- szerűen termesztik e fontos alapanyagot szolgáltató növényt. A növénynemesítés, valamint a kereskedelem közreműködésével kiváló minőségű hazai és külföldi vetőmagvakhoz jutottak a cukorrépa-termesztők. A feldolgozó gyárak és a termelési rendszerek több megyében végeznek eredményes kísérleteket a legjobb fajták kiválasztására. termelési technológia kidolgozására. A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz az idén 12 répafajtával folytat kelési és tőszámbeállítási kísérletet, amelynek eredményét a szomszédos répatermesztö gazdaságok is hasznosítják s igénybe vehetik a Vörös Csillag Tsz műszaki segítségét. A félegyházi közös gazdaság az idén több száz hektáron termeszt cukorrépát, amint befejezte a saját munkáját, a szomszédos Petőfi Tsz-ben is elveti a répát. 1979-ben új répatermesztö gazdaság jelentkezett, a kisszállási Bácska Tsz, amely a mezőhéki rendszer tagjaként, teljesen gépesítette az ágazatot. A 150 hektár répa vetésénél ezekben a napokban a rendszergazda nagyüzem szakemberei segítenek, hogy a technológiai előírásoknak minden tekintetben megfelelő legyen a munka. K. A. megyén kívülről nem érkezett meg az anyag, az alkatrész. Sokkal inkább a tanulságokat kell az egész népgazdaság érdekeit szem előtt tartva levonni. Vagyis nemcsak negyedéves szinten fontos a kész-, vagy félkésztermék, az alkatrészek leszállítása a megrendelőnek, hanem az adott napra is, hogy a partner is ütemesen termelhessen és teljesíthesse negyedéves tervét. Remélhetően e tekintetben a megye üzemeinek tiszta a lelkiismerete a népgazdasággal szemben. Alig néhány százalékos lemaradást jeleztek azok az üzemek, amelyek a termékszerkezetüket korszerűsítik. Ez arra utal, hogy ezeknek a gyáraknak, gyáregységeknek a vezetői és munkáskollektívája idejében és jól felkészült a termékváltásra. Általában megállapítható, hogy az idei termelési tervek teljesítését jól előkészítették a megye tárca-, tanácsi és szövetkezeti iparában. Színvonalasan kapcsolódtak ebbe az üzemi párt- és tömegszervezetek, s alapozták meg politikai tevékenységükkel az öntudatosan, gondosan végzett termelőmunkát. Ennek köszönhető, hogy a szocialista brigádok vállalásaiban — az ország gazdasági érdekének megfelelően — a takarékossági, gazdaságossági és minőségi felajánlások kerültek túlsúlyba. Az esztendő nagyobb része még előttünk áll. Éppen ezért fontos az első negyedév tanulságait mélyrehatóan elemezni, s azokat a termelés színvonalának további emelésére hasznosítani. N. O. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunfélegyházi gyárának történetében jeles az az öt esztendő, amelyet a tervidőszak magában foglal: korszerűsödésének és növekedésének ideje. A folyamatban levő tekintélyes beruházás építészeti részét a Halasi Építőipari Vállalat dolgozói végzik. Mint Téglás Jenő, a KUNÉP föépítésvezetöje tájékoztatott, a gyár- fejlesztő beruházásból vállalt feladatokat terv szerint oldják meg. Az új épületkomplexum fő épületének előregyártott vas betonszerkezetét már összeszerelték, jelenleg a tetőszigetelésen dolgoznak, valamint a létesítmény belsejében az aljzat alá kerülő csővezetékeket szerelik a helyükre. Ott lesz majd egy baromfifeldolgozó üzem, s azonkívül egy jéggyár is. A 42 millió forintos munka során többek közt egy vasszerkezetű csarnokot is készítenek, amelyben a még élő állatok szállítószalagra helyezése történik majd. Képünkön ennek az úgynevezett függesztőcsarnoknak a betonaljazatát készítik a KUNÉP munkásai. A beruházás építészeti részével a terv szerint 1980 közepére végez a vállalat. Bácsalmáson több mint két kilométer hosszú, szennyvízgyűjtő gerincvezetéket alakítanak ki. A Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat brigádjai jelenleg a Fürst Sándor utcában dolgoznak. A tervek szerint 1980. június 30-ra elkészül a szennyvíztisztító telep, s az ehhez vezető szilárd burkolatú út is. A szennyvízgyűjtő gerincvezeték, a szennyvíz- tisztító telep kialakítása, illetve az útépítés előreláthatólag 28 millió forintba kerül. (Pásztor Zoltán felvétele.) Fejlődő gyár Halason A megye kevés üzeméről mondható el, hogy a világon nincs párja. Ilyen lesz a Kalocsavidéki Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat most épülő új paprikamalma. A két ütemben készülő beruházás első gépeit a nyáron kezdik szerelni. Az ÉL GÉP által tervezett berendezések második csoportját 1981-ben helyezik üzembe és ezzel 70 százalékkal nő a mostani kapacitás. A városiasodás útján Épülő megyénk A világ legkorszerűbb malma p. M. (Pásztor Zoltán felvételei.)
