Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

1979. március 10. • PETŐFI NÉPE • 3 A bűnözés elleni küzdelem leghatásosabb módja a megelőzés Beszélgetés dr. Szabó Sándor megyei főügyésszel Nemrég dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész, sajtótájékozta­tó keretében ismertette a bűnözés tavalyi statisztikai adata­it. Mint azt egyebek között mondta, az ismertté vált bűncse­lekmények egyik évről a másikra történő csökkenéséből, vagy emelkedéséből nem lehet következtetéseket levonni, de azért a számszerű változások is alkalmat adhatnak bizonyos jelenségek elemzésére. Ebből az alkalomból kerestük fel dr. Szabó Sándor megyei főügyészt, s a megye bűnözési ada­tairól, a bűncselekményed megelőzésének tapasztalatairól beszélgettünk. Magyarországon a Bolsoj-balett —» Tavaly milyen bűncse­lekmények fordultak elő leggyakrabban? — Az összbűnözési adatokon belül a közvádas bűncselekmé­nyek több mint felét a vagyon el­leniek képezték. Ezek közül a társadalmi tulajdont károsítok aránya alacsonyabb, de az okozott kár összegét tekintve lényegesen magasabb arányú, meghaladja a 10 millió forintot. Évek óta gon­dot okoz a betöréses lopások vi­szonylag magas száma, amely ke­vés eltéréssel évenként 740—790 között mozog. Gyakoriságuk sorrendjében a a vagyon elleni bűncselekmények után a közlekedési bűncselekmé­nyek következnek. Igaz ugyan, hogy számuk a korábbi évekhez viszonyítva csökkent, de változat­lanul magas. — Az erőszakos és garázda jel­legű bűncselekmények alakulásá­ban szintén tapasztalható hullám­zás, de például az elmúlt évben egyértelműen csökkent az ember­ölés, a szándékos súlyos testi sér­tés, garázdaság és rablás bűntette. — A gazdasági bűncselekmé­nyek száma az összbűnözéshez viszonyítva alacsony, de feltétle­nül beszélni kell róla, mert ezek a bűncselekmények igen gyakran ötvöződnek a vagyon elleni bűn- cselekményekkel, s olykor egy­mástól nehezen határolhatok el. E bűncselekmény-kategóriában jelentkezik leginkább a korrup­ció is, amely a legnehezebben fel7 deríthető bűncselekmények közé tartozik, mert az érintett szemé­lyek valamennyien a jogtalanság talaján állnak, s egymást nem ér­zik sértettnek, így nincs aki a cselekményt a hatóság tudomásá­ra hozza. Természetesen az ilyen cselekménynek is van sértettje: a társadalom és tagjai. A turista- forgalom növekedése főként a vámbűncselekmények számát emelte, de a devizagazdálkodást sértő bűncselekményeknél is érezteti hatását. A politikai jelle­gű bűncselekmények száma me­gyénkben jelentéktelen. — Milyen okok váltják ki a bűncselekmények elköve­tését? — Elsősorban azokat a körül­ményeket ismertetem, amelyek egyes főbb bűncselekmény-kate­góriát érintően közérdeklődésre tartanak számot, s amelyek nem objektívek, tehát nem tőlünk füg­getlenül, akaratunkon kívül létez­nek, hanem éppen az emberi te­vékenységgel, magatartással ösz- szefüggőek. — A vagyon elleni és azzal gyakran együtt jelentkező gazda­sági bűncselekmények elkövetésé­nél olyan kispolgári jelenségekkel találkozunk, mint az anyagiasság, a munka nélküli jövedelemszer­zés, a túlzott anyagi igények ki­elégítése, s a gyors meggazdago­dásra való törekvés. A nyerészke­dési vágy és spekuláció a gazda­sági bűncselekményeknél ismer­hető fel. — Nagyon figyelemre méltónak tartom, hogy a jogtalan haszon- szerzésre irányuló bűnözés okai között a nehéz anyagi helyzet csupán elvétve játszik szerepet, s ha igen, akkor is az a tapasztala­tunk, hogy a szorult anyagi hely­zet nem társadalmi rendszerünk­ből fakad, hanem az elkövető ne­gatív életvitelére, személyiségére vezethető vissza. Gondolok itt el­sősorban az iszákos életmódra. — Az alkoholizmus szerepe a bűnözésben kiemelkedő. Az el­múlt évben történt 1885 közleke­dési bűncselekményből 1492 ittas járművezetés volt, s ebben nin­csenek azok az esetek, amikor a közlekedési baleset halálos, vagy súlyos sérülést okozott, s az elkö­vető jócskán fogyasztott szeszes italt. Az erőszakos cselekmények­nél az italos állapot feloldja a gátlásokat, az elszenvedett, vagy vélt sérelemmel arányban nem álló erőszakot vált ki. — Az alkoholista személy italo- zási életmódjának folytatása cél­jából vagyon elleni bűncselekmé­nyeket követ el. Tapasztalati tény, hogy lopás, rablás, s nemi erőszak elkövetésénél nemcsak az elköve­tő van ittas állapotban, de igen gyakran ezeket a cselekményeket ittas állapotban levő sértettel követik el. — A túlzott mértékű alkohol- fogyasztásnak a családi életre, s ezen keresztül közvetve a bűnö­zésben is szerepet játszó sok egyéb hatásáról is beszélni kell. Az ita­lozó szülő a család jövedelmének gyakran jelentős részét italra költve a család életszínvonalát veszélyezteti. Az anyagi gondok és az ittas szülők rendszerint ag­resszív viselkedése, de enélkül is az ittas szülő naponkénti puszta látványa a család érzelmi kapcso­latait oly mértékig képes rombol­ni, hogy a család tagjai nemcsak elidegenednek egymástól, hanem a bűnözés melegágyát teremtik meg. — A fiatalkorú bűnelkövetők­nél mind nagyobb mértékben sze­repet játszik az alkoholos befo­lyásoltság, iszákos életmód. Az al­kohol romboló hatása hatványo­zottabban jelentkezik a fiatalko­rúaknái. A fiatalkorúnak rend­szerint még nincs tapasztalata ar­ról, hogy szervezetének milyen az alkohollal szembeni tűrőképessé­ge, s ezért fordul elő, hogy egyéb­ként rendes viselkedésű fiatalko­rú alkoholos állapotban bűncse­lekményt követ el. — Bács-Kiskun megyében a fiatalkorú bűnelkövetők aránya, ha mérsékelten is, de évről évre emelkedik. Egyre jellemzőbb a csoportos elkövetés, amikor a fia­talkorúak felnőttekkel együtt kö­vetik el a bűncselekményt. A fia­talkorúak túlnyomó része vagyon elleni bűncselekményt követ el, de emelkedést mutat az erőszakos jellegű bűncselekményt elkövetők száma is, ami főként garázdaság és rablás elkövetésében jelentke­zett. Természetesen az ilyen bűn- cselekmények aránya jóval ki­sebb, de a cselekmények jellegé­nél fogva fokozott figyelmet érde­melnek. — A társadalmi tulajdon elleni bűnözést lehetővé tevő és azt megkönnyítő körülmények közül* — a teljesség igénye nélkül — ki­emelendőnek tartom: az ellenőr­zés elmulasztását, lazaságát, il­letve a szakszerűtlenségét, felü­letességét. Minthogy az utóbbi években a termelés valamennyi területén bonyolultabbá váltak — éppen a gazdasági fejlődés ered­ményeként — a termelési folya­matok, ezért az ellenőrzés szín­vonalát is lényegesen emelni kell. — Az a tapasztalat, hogy fő­ként a belső ellenőrzés gyakran rendszertelenül, tervszerűtlenül, s úgy történik, hogy a társadalmi tulajdon védelmét célzó szerepe elsikkad. — A vagyon elleni bűnözést le­hetővé teszi a bizonylati fegyelem hiánya, a pénzkezeléssel kapcso­latos — utalványozások, házi­pénztár — rendelkezések be nem tartása. Az anyagmozgások — be- és kivételezés, visszavételezés, de főként az anyagszállítás és -fel- használás — bizonylatolása és el­lenőrzése gyakran elmarad, vagy hiányos. — A magánszemélyeket károsí­tó vagyon elleni bűncselekmé­nyeknél gyakran tapasztalhatjuk, hogy az emberek saját értékük megőrzésénél is milyen könnyel­műek. Lezáratlanul hagyják ke­rékpárjaikat, bezáratlanul a laká­sukat és gépkocsijukat, vagy nagy összegű pénzt tartanak lakásukon biztonságos körülmények nélkül. , — Melyek a bűnözés el­leni küzdelem módjai? — A bűnözés elleni harcnak igen hatásos módja az ismertté vált bűncselekmények, és azzal összefüggő egyéb törvénysértések gyors és alapos felderítése, vala­mint a bűncselekmények elköve­tőinek a jogpolitikai követelmé­nyekhez igazodó differenciált fe­lelősségre vonása. Ez a bűnüldö­zés. A bűnüldözési munkánk ha­tékonyságának egyik fokmérője, hogy az ismertté vált bűncselek­mények elkövetői ne maradjanak ismeretlenek, s ne kerülhessék el a felelősségre vonást. Ügy vélem, hogy a felderítetlenség reménye ma már olyan önáltatás, amely­nek szándékerősítő hatása alig le­het a bűncselekmény elköveté­sére. — A megfelelően gyors és ala­pos nyomozások hozzájárulnak ahhoz, hogy az elmúlt évben a megvádolt személyek közel 90 százalékával szemben három hó­napon belül már megtörtént a bí­rósági felelősségre vonás. A fele­lősségre vonásnál a törvény szigo­ra érvényesül a visszaesőkkel, kü­lönösen a többszörösen visszaeső veszélyes bűnözőkkel, a súlyos, főként az ember élete elleni bűn- cselekményt elkövetőkkel. Szigo­rú felelősségre vonásban részesül­nek a garázda, erőszakos jellegű bűncselekményt elkövetők, akik a társadalmi együttélés ' legalapve­tőbb normáit sem tartják maguk­ra nézve kötelezőnek, úgyszintén azok is, akik élősdi, harácsoló életmódjukból fakadóan jogtalan haszonszerzésre irányuló súlyo­sabb bűncselekményt követnek el. — Természetesen a bűnelköve­tők túlnyomó többségével szem­ben a bűnözéstől való visszatartás érdekében indokolatlan, de szük­ségtelen is a szigorú felelősségre vonás. Azokkal az első ízben bűn- cselekményt elkövetőkkel szem­ben, akiknek a magatartása, élet­vezetése korábban nem esett ki­fogás alá, s a bűncselekményük súlya sem jelentős, jellegzetesen nevelő jellegű büntetések, több­ségében pénz főbüntetés kiszabá­sára kerül sor. — Szükségesnek tartom azon­ban kiemelni, hogy a haszonszer­zésből elkövetett bűncselekmé­nyek elkövetőivel szemben min­den esetben vagyoni hátrányt je­lentő büntetése és intézkedések alkalmazásával a büntetésen túl a bűncselekménnyel szerzett ha­szon elvonása is megtörténik. — Kérjük, beszéljen a bűncselekmények megelőzé­séről. — A bűnözés elleni küzdelem leghatásosabb módja a bűncselek­mények megelőzése. A megelőzé­si tevékenység feltétele a bűnözés­re vezető, ezt elősegítő okok és körülmények mélyreható feltárá7 sa s azok kiküszöbölésére alkal­mas intézkedések megtétele. A megelőzési tevékenység szoros összefüggésben van a szocialista törvényességgel. — A lehető legszélesebb körű társadalmi összefogáson alapuló megelőzést csak megfelelő irányí­tással, tervszerűséggel, összehan­goltan, s nagy lelkiismeretesség­gel lehet végezni. Az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága több mint egy évtizede, hogy a bűnözést elősegítő okok kiküszö­bölése érdekében a pártirányítás eszközeivel tervszerűen, s az ér­dekelt szervek ilyen jellegű tevé­kenységét összehangolva irányít­ja a bűnözés elleni harcot. En­nek érzékeltetésére említem, hogy az elmúlt évben a megyei koordi­nációs bizottság megtárgyalta a bűnözés okait és a megelőzés ér­dekében teendő összehangolt in­tézkedéseket. — A megyei főügyészség ren­dezésében, az érdekelt szervek be­vonásával operatív értekezleten a megye gyermek- és ifjúságvédel­me, a fiatalkorúak bűnözésének helyzete és a megelőzés feladatai kerültek megvitatásra. — A társadalmi összefogás gya­korlati módszerei igen változato­sak. Kiskunhalason például a gazdaságvezetőknek a társadalmi tulajdont károsító és a népgazda­ság ellen irányuló bűnözés tapasz­talataival foglalkozó ankétot tar­tottak az ügyészség közreműködé­sével. Más járásokban, például Kalocsán hasonló értekezletet szerveztek a vagyonvédelemmel megbízottak részére. — Természetesen a bűnözés megelőzését szolgáló tevékenysé­get nem lehet csupán egyszeri feladatnak tekinteni, mert a tár­sadalmi jelenség lényeges, pozitív irányú megváltoztatását — a bű­nözés visszaszorítását — csak hosszú, kitartó munka eredmé­nyezheti. — Köszönjük a beszélge­tést. Tárnái László A világon mindenütt így neve­zik a Moszkvai Nagyszínház ba­lett-társulatát — amelyet most március 8-tól hazánkban Buda­pesten és Győrött láthatunk ven­dégül. Két új művet mutatnak be — Espaj: Angara és Hrennyikov: Sok hűhó semmiért című balett­jét. Espaj Angarája mai témá­jú alkotás. Címében az Angara folyót idézi, amely aktív szerep­lője a balettnak. A folyóval szo­rosan összefügg a hősök élete, szerelmük, munkájuk, haláluk. A szövegkönyv némi változtatással Arbuzov drámáját, az Irkutszki történetet követi. Hrenyikov már évtizedekkel ezelőtt foglalkozott a Sok hűhó semmiért című Shakespeare-vígjátékkal. Az érett mester most igazi vígjátékot, balettkomédiát írt a Shakespeare- mvre. A két toalettet Budapesten az Operaházban láthatja a közön­ség március 8, 9, 10, 11, 13, és 14-én. Győrött március 16. és 17-én lép fel a társulat a Hattyúk tava, a Don Quijote és a Spar­tacus című balettek részleteivel. A moszkvai balett méltán híres Tegnap délelőtti ülésének első napirendi pontjaként a Kecs­keméti Konzervgyár gazdaságpo­litikai tevékenységéről, a szak- szervezeti bizottság gazdálkodást segítő munkájáról szóló jelentést tárgyalta meg az SZMT elnöksé­ge — Hantos József igazgató és Katona Gyuláné szb-titkár elő­terjesztésében. A konzervipar négy legnagyobb vállalata közé tartozó gyár — ter­melési érték alapján a negyedik, feldolgozott nyersanyagmennyi­séget tekintve az első, létszám és állóeszköz-állomány figyelembe­vételével a harmadik helyet fog­lalja el. Termelése 1978-ban 1 milliárd 3 millió 781 ezer forint volt, erre az évre 12,1 százalékos termelésnövekedést terveznek. Az 1979. évi terv összeállításakor arra törekedtek, hogy mind bel­földi ellátási, mind a demokra­tikus államok iránt fennálló szál­lítási kötelezettségüknek teljes mértékben eleget tudjanak tenni, a tőkés piacon pedig az árbevé­telt növeljék úgy, hogy a termék- szerkezet a gazdaságosabb cikkek javára változzék meg. Kiemelke­dő etekintetben a 1 paradicsom­por — tavalyihoz képest három­szoros előirányzata. Egyik legnagyobb gondjuk a folyamatosan csökkenő munkás- létszámmal függ össze. Ez rend­kívül nehezíti a gyár helyzetét, és akadályozza a további fejlesztést. Egyrészt kihasználatlanok a ter­melő berendezések, másrészt igen sok a túlóra. Az V. és VI. ötéves tervidőszakban beruházásokra megközelítőleg 540 millió forintot fordítanak. Ezek megvalósításánál elsősorban az a céljuk, hogy ja­vítsák a munkakörülményeket, növeljék a termelékenységet és a gazdaságosságot. Az eddig végre­hajtott fejlesztések, mint például a folyamatos sterilező, a nagy tel­jesítményű borsó- és zöldbabvo­nal, a jamgyártás korszerűsítése, a raktári címkézőgép beállítása, szintén a munkakörülmények ja­vítását, a legnehezebb fizikai munkák megkönnyítését jelen­tette. Most készül 216 milliós költség­gel a bébiételt gyártó üzem, amely elsősorban szociálpolitikai beru­házás. Az üzem berendezése a fejlett világszínvonalnak megfe­lelő lesz, alkalmas arra, hogy mi­nőségileg jó • termékkel láthassa el a gyár a piacot, s azután bébi­ételekből megszűnik majd a tőkés import. Nagy gondot fordít a gyárve­zetés a keresetek javítására, amit az is bizonyít, hogy a munkás át­lagkeresetek 10 év alatt több mint az egész világon. Lopuhov, a leg­régibb szovjet balettmester írta könyvében, hogy a moszkvai ba­lettben az orosz nemzeti jellem ereje, az orosz színpadi művészet nagysága nyilvánul meg. S való­ban a 203. évadát töltő Moszkvai Nagyszínház történelmi jelentő­ségű balettegyüttest mondhat ma­gáénak. A balett-társulat ereje abban rejlik, hogy nemcsak meg­őrzi, de megújítja és tovább fej­leszti hagyományait. Történelmé­nek két évszázada alatt 1070 ba­lettet vittek színre a Nagyszín­házban. S olyan nagy balettmű­vészeket adott e színház a világ­nak, mint M. Szemjonova, G. Ulanova, A. Messzerer. Aki Moszkvában jár a Nagy­színházba is el akar menni. Ez természetes, hiszen a színház hí­re, neve művészi élményt adó előadásai vonzzák a moszkvaia­kat és a külföldieket egyaránt. Most néhány estére hozzánk is el­hozták ezt a színházi varázst. • Képünk: Beatrice szerepében Ljudmilla Vlaszova a „Sok hűhó semmiért" című balettben. kétszeresére emelkednek — 1970- től számítva. Különös megbecsü­lés jár ki a törzsgárdának. Aki 20 éves törzsgárda tagsággal rendel­kezik, térítésmentesen ebédel az üzemben, aki 30 évessel, az havi 300 forint törzsgárdapótlékot kap — egyéb kedvezményeken túlme­nően. A konzervgyárban kiemel­kedő a szociális ellátás. Több mint 260 ezer adag igen jó minő­ségű ebédet adnak ki. Két óvo­dája, s egy bölcsődéje van az üzemnek. Mindkét telepen főfog­lalkozású üzemorvos van, az I. telepen két — szintén főfoglalko­zású — fogorvos, ezen kívül nő- gyógyászati és bőrgyógyászati szakrendelés. És sorolhatnánk még a szociális, valmint kulturá­lis ellátottság szép bizonyítékait.' Az SZMT elnöksége nagy elis­meréssel értékelte a gyár gazda­sági, párt-, szakszervezeti és tár­sadalmi vezetésének szívós tö­rekvéseit, hogy az emberekről való gondoskodás következetes fokozásával honorálja az egész konzervgyári kollektíva lelkiis­meretes munkáját. Hiszen az el­múlt években igen komoly ne­hézségeket kellett leküzdeniük, akár a nyersanyagkiesések, akár a bő termés okozta gondokat te­kintjük. A dolgozók tiszteletre­méltó felelősségtudattal, erejü­ket, idejüket nem kímélve tettek meg mindent, vállalva megenge­dett mértéken felüli túlórázásokat is, amikor a nyersanyagbőség ezt követelte. Dicséretes — és a jövő­re nézve is erre ösztönözte mind a gazdaságvezetést, mind a szak­szervezetet az elnökség —, hogy mindig a dolgozókkal megbeszél­ve vágtak neki a legnehezebb te- herpróbáknak. „Űtravalóul” azt is kapta —: többek közt — a gyárvezetés a megye szakszervezeti testületé­től, hogy az eredményességre, a termékek értékét, feldolgozottsági fokát emelve, a túlórák óvatosabb kezelésével törekedjenek. S amel­lett, hogy kérjék a megyei szer­vek segítségét az esetenként adó­dó hátrányok leküzdéséhez, a gyár gazdasági vezetői maguk is lépjenek fel határozottabban olyan jogos, igények kielégítéséért, amelyek Bács-Kiskun megye egyik legpatinásabb üzemének ki­járnak. Abban az értelemben is, ahogy az MSZMP KB, s a me­gyei párthatározatok ezt az élel­miszeripar egyik legjelentősebb bázisterületére — a Duna—Tisza közére vonatkozóan teszik. AZ OLIMPIÁRA KÉSZÜL A BEAG • A BEAG Elektroakusztikai Gyár a moszkvai olimpiai játékok hi­vatalos szállítójaként, rádió- és tévéközvetítésekhez készít stúdió és hangosító berendezéseket. Rádióstúdiók, színes televíziós közvetíté­sek berendezése^ montázsasztalok és 2600 riporter számára közvetí­tőállások készülnek. A képen: készülnek a nyolccsatornás keverő­asztalok. LÉGI UTASKÍSÉRŐK LESZNEK • Az idén tizenöt nő és hét férfi végzi el a MALÉV légi utaskísérő tanfolyamát. A hallgatók az elméleti ismeretek megszerzése után repülőgépeken tanulnak, majd húsz órás légigyakorlaton vesznek részt. A sikeres vizsgák után április közepétől már a légi járatokon teljesítenek szolgálatot. (Hadas János felvételei — MTI—KS) KIEMELKEDŐ A SZOCIÁLIS ELLÁTÁS A KONZERVGYÁRBAN Ülésezett az SZMT elnöksége is lehetővé T. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom