Petőfi Népe, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1979. március 10. események sorokban BUDAPEST ___________________ Gásp ár Sándor, a SZOT főtit­kára pénteken fogadta a Török Haladó Szakszervezetek Szövetsé­gének (DISK) Fehmi Isiklar fő­titkár vezetésével hazánkban tar­tózkodó küldöttségét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón véle­ményt cseréltek a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről, a török és a magyar szakszervezetek tevékenységéről, kapcsolataik továbbfejlesztésének lehetőségeiről. (MTI) NEW YORK Az ENSZ afrikai tagállamainak egy csoportja csütörtökön nyilat­kozatban ítélte el a dél-afrikai fajüldöző kormányzatnak az An­golai Népi Köztársaság ellen in­tézett legutóbbi agresszióját. A nyilatkozat felszólítja a Biztonsá­gi Tanácsot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést az ismétlődő agressziós cselekmé­nyek beszüntetésére. (AFP) WASHINGTON Az Egyesült Államokban az utóbbi időben élesedik a SALT—2 megállapodást ellenzők hangja. Csütörtökön Paul Mitze volt ame­rikai hadügyminiszter-helyettes, aki a SALT-ellenes kampány egyik vezetője, szenátorok egy csoportja előtt követelte, hogy a szenátus utasítsa el a SALT—2 szerződést, mivel szerinte az csök­kenti az amerikai védelmi képes­séget. (Reuter) nairobi nzzzzzzzzz Idi Amin ugandai elnök csü­törtökön — bejelentve, hogy a tá­madó tanzániai erők a főváros, Kampala felé közelednek — igen súlyosnak nevezte a helyzetet. A tanzániaiak az ország déli részé­nek két városát, Masakát és Lu- kayát már elfoglalták és nagyon közel vannak Mpigihez. Mpigi el­foglalása katasztrofális lehet Amin számára, mivel a Kampa- lától mintegy 50 kilométerre le- Tő város eleste a fő védelmi vonal összeomlását jelentené. (UPI) ^BU DHABI Az első összarab energiaérte- kezlet, amelyet az arab kőolajter­melő országok szervezete hívott össze, csütörtökön befejezte mun­káját. Az ötnapos tanácskozáson 22 arab ország vitatta meg. az olajpiac jelenlegi eseményeit, és foglalkozott a helyettesítő ener­giaforrások Jövőbeli helyzetével. (MTI) hála" Csütörtökön Hágában, a holland larlament kormánypárti képvise­lői 60 szavazattal 52 ellenében el­vetették a parlamenti ellenzék­nek azt az indítványát, hogy in­dítsanak vizsgálatot Luns NATO- főtitkár egykori náci párttagsá­gának ügyében. Mint ismeretes, a múlt héten került napvilágra egy állami intézet dokumentumaiból, hogy Luns 1933 és 1936 között a holland nemzeti szocialista párt tagja volt. (ADN, DPA) KUVAIT Kuwaiti lapjelentés szerint az Egyesült Arab Emírségek kormá­nya úgy döntött, hogy visszahív­ja az Arab Liga békefenntartó erőiben szolgálatot teljesítő 600 fős katonai kontingensét. A hírt közlő Al-Anba bejrúti jólértesült körökre hivatkozik. A két Jemen közti konfliktusra hivatkozva a múlt héten Szaúd-Arábia jelen­tette be, hogy hazahívja Libanon­ból 1250 katonáját. Az Arab Liga által felállított arabközi biztonsá­gi erők mandátuma április 27Tén jár le. (UPI) BRASILIA A brazíliai legfelsőbb bíróság ismét elhalasztotta a döntést, hogy melyik országnak adja ki az 1978 májusában Sao Paulóban le­tartóztatott Franz Gustáv Wagner náci háborús bűnöst, a lengyelor­szági Sobiborban működött meg­semmisítő tábor helyettes pa­rancsnokát, mivel Ausztria újabb terhelő dokumentumokat nyújtott be kiadatási kérelmének alátá­masztására. Wagner kiadatását négy ország kérte: Ausztria, az NSZK, Lengyelország és Izrael. (AFP, AP) CHILE A Pinochet-féle chilei junta újabb hat hónapra meghosszabbí­totta az országban 1973 szeptem­bere, a fasiszta puccs óta érvény­ben levő rendkívüli állapotot. A kormány azt követően hozta dön­tését, hogy a Mir elnevezésű szél­sőbaloldalinak mondott szervezet több merényfletet követett el az or­szágban — jelentette be Seigo Fernandez belügyminiszter. (AFP, DPA) A visszavonuló alakulatok gyújtogatnak, gyilkolnak Megkezdődött a honvédelmi mozgósítás végrehajtása Vietnamban India vendége HANOI Zalai István, az MTI tudósítója jelenti Hoang Lien Son tarto­mányból: Lassú ütemben, szüntelen har­cok közepette folyik a kínai ag­ressziós egységek kivonulása Hoang Lien Son tartományból. Mint a -helyszínen a tartományi népi bizottság elnöke tájékoztat­ta a külföldi újságírók egy cso­portját, köztük az MTI tudósí­tóját, a 700 ezer lakosú tarto­mány ellen a kínaiak 10 irány­ban indítottak támadást. Hét kör­zetben a vietnami erők vissza­verték őket. A tartományú szék­helyet Hanoival összekötő 7. számú főútvonal, a vasútvonal és a Vörös folyó mentén a kínai egységek teret nyertek, 40—46 kilométer mélyen hatoltak be vietnami földre. Miközben Pekingben március 5-én már csapatkivonásról be­széltek, Hoang Lien Son tarto­mányban többnyire állóharc folyt. A kínai erők kisebb tele­püléseket igyekeztek elfoglalni, fontosabb közlekedési pontokat ellenőrzésük alá vonni. Ezeket a kísérleteket a vietnami egységek meghiúsították és több helyen ellentámadásba mentek át. Már­cius 7-től 9-ig a kínai csapatok 14 kilométert vonultak vissza a 7. számú főúton Lao Cai felé, egészen Phon Hai településig. Ott megálltak, s a térségben tü­zérségi párbaj bontakozott ki. A kínai invázió jelentős káro­kat okozott a tartomány gazdasá­gi életében. A támadók elpusztí­tották a Lao Cai környéki hő­erőművet, a tartományi székhely gépgyárát, s az agresszorok cél­ja volt a környékbeli apatitbá- nyák használhatatlanná tétele is. Az általános mozgósítás értel­mében a tartományi főútvona­lon vietnami erősítések vonulnak észak felé. A vietnami külügyminisztéri­um szóvivője péntek este nyilat­kozatban ítélte el Peking maga­tartását. A szóvivő rámutatott: miután a kínai vezetők négy nappal ezelőtt kijelentették, hogy minden katonájukat kivon­ják Vietnam területéről, a csa­patvisszavonást szándékosan el­nyújtják. A kínai katonai egysé­gek újabb bűnökét követnek el a lakosság ellen, sok helyütt újabb harcállásókat építettek ki, s megerősítették jelenlétüket a megszállt körzetekben. Az ag­resszorok rabolnak, gyújtogatnak, gyilkolnak, hidakat róbbantanak fel, a felperzselt föld taktikáját alkalmazzák. A szóvivő nyilatkozatában hangsúlyozta: a vietnami nép erélyesen követeli a kínai veze­téstől, haladéktalanul, feltétel nélkül vonják ki az agressziós csapatokat Vietnam területéről, hagyjanak fel azonngl a rab­lással, gyújtogatásokkal. Vietnam szilárd meggyőződé­se, hogy a világ népei, mint ed­dig, a jövőben is támogatják az agresszió elleni harcát — hangoz­tatta végezetül a külügyminisz­térium szóvivője. A vietnami fővárosban egyéb­ként megkezdődött az össznépi honvédelmi mozgósítás végrehaj­tása. A szerdai kormányrendelet értelmében a férfiak 18 évtől 45 évig; a nők 18 évtől 33 évig ön­védelmi csoportokhoz, gerillaosz- tagokhoz csatlakoznak. A hanoi í ádió péntek reggeli közlése sze­rint az anyákat, gyermekeikkel együtt evakuálni fogják. Az országszerte tartó tiltakozó megmozdulásokból kiemelkedik Quang Nani — Da Nang. Ebben a közép-vietnami tartományban az elmúlt néhány napban csak­nem egymillió ember vett részt az agressziót elítélő demonstrá­ciókban. Ho Si Minh-városában 15 ezer fiatal rendezett nagygyű­lést, amelyen a résztvevők harci elszántságukat fejezték ki. Ha Bae tartományban sok fiatal csat­lakozott máris a milícip egységei­hez és önvédelmi csoportokhoz. Péter János nyilatkozata Pénteken hazaérkezett Helsinki­ből a magyar békemozgalmi kül­döttség, amely részt- vett a Béke­világtanács kezdeményezésére március 6. és 9. között megrende­zett vietnami szolidaritási konfe­rencián. A delegációt Péter János, az országgyűlés alelrjöke vezette. Hazaérkezése után Péter János nyilatkozatot adott az MTI mun­katársának: — A Vietnam-konferencia a finn fővárosban változatos és élet­hű keresztmetszetét adta annak, hogy az egész földkerekségen mi­lyen sokféle módon kíséri felhá­borodás a kínai vezető köröknek — a történelemben páratlan — Vietnam elleni cselekményét. Hel­sinkiben közéleti emberek, fiata­lok és öregek, férfiak és nők, min­den társadalmi réteg képviselői maguk és mozgalmuk nevében teljes támogatást ígértek a vietna­mi népnek. Volt, aki vandalizmus­nak, barbárságnak, bűnös ciniz­musnak, példátlan agressziónak, gyarmati háborúnak minősítette a kínai vezetők eljárását. Bizonyára a világméretű felháborodásnak is szerepe van — a VSZK népének hősi ellenállása mellett — abban, hogy bejelentették és valamilyen módon már megkezdték a kínai cSapatök-ki-VéA'áítátt-'ígcrn a A konferencia' résztvevői a - hírt természetesen érdeklődéssel és jo­gos gyanakvással fogadták. Min­denesetre mozgalmakat kezdemé­nyeztek és elfogadott dekrétu­maikban továbbiakat javasoltak arra, hogy a kínai csapatok feltét­lenül, azonnal és harc nélkül, a vietnami kormány és nép jogos követelésének megfelelően hagy­ják el a megtámadott területeket. A finn fővárosban megtartott ta­nácskozás felhívással fordult az ázsiai országokhoz és a világ né­peihez, egy olyan szoros együtt­működés kialakítására, amely le­hetetlenné tenné Indokínában, egész Ázsiában hasonló agresszió megismétlését. A kínai agresszió nagy nemzetközi tanulsága, a tér­ség országainak olyan együttmű­ködést kell kialakítaniuk, mint amilyen Európában a béke és együttműködés jelenlegi rendezé­séhez vezetett. A nemzetközi konferencia részt­vevői kifejezték szolidaritásukat nemcsak a vietnami, hanem a lfí- nai nép iránt is, mert a VSZK megtámadásával a kínai vezetők meggyalázták a kínai népet és an­nak dicső hagyományait is. Jóvá­tenni a jóvátehetetlent csak azzal lehet, hogy Kína — az agresszió teljes megszüntetése mellett — el­kezdi a jószomszédi viszony ápo­lását minden határos országgal. Ugyanakkor a Helsinkiben — a támadás nyomán keletkezett viet­nami sebek begyógyítását segíten­dő. —tibőmsetMzw-a^eiókra hívtak fel, A1 finn fővárosban csütörtö­kön este nagygyűlést tartottak, amelyen számos küldöttség jelen­tette be, hogy milyen programmal kíván hozzájárulni a vietnami nép támogatásához — mondotta befe­jezésül Péter János. (MTI) Bazargan megbeszéléseket kezdett Khomeinivel TEHERÁN Amir Entezam tájékoztatási ügyekkel foglalkozó miniszterel­nök-helyettes pénteken hivatalo­san megerősítette, hogy Bazargan miniszterelnök csütörtökön Qum városában megbeszéléseket kez­dett Khomeini vallási vezetővel. F.ntezam kijelentette, hogy a két vezető találkozását nem lehet „rendkívüli” eseményként érté­kelni, és közölte, hogy Bazargan és Khomeini ezentúl minden hé­ten találkozik majd. Darius Foruhar, az ideiglenes kormány szociális és munkaügyi minisztere, aki elkísérte a minisz­terelnököt Quamba, elmondotta, hogy Khomeini és Bazargan pán- . teken újabb megbeszálése.ket folytatott egymással. A minisz­ter cáfolta azt a feltételezést, hogy a találkozóra azért került volna sor, mert az ajatollah éle­sen bírálta Bazargan tevékenysé­gét. és.alaptalannak minősítette a nűniszteielnök lemondásáról láb­ra kapott híreket. Teheránban ugyanakkor úgy vélik, hogy a mostani megbeszé­lések döntő fontosságúak lehet­nek. Megfigyelők szerint a tár­gyalások kétféle eredménnyel végződhetnek: vagy sikerül a mi­niszterelnöknek megszereznie Khomeini támogatását, ami az iszlám forradalmi tanácsok fel­oszlatását, illetve a kormány el­lenőrzése alá rendelésüket jelen­ti, vagy ha ebben nem sikerül a két vezetőnek megállapodásra jutniuk, Bazargan esetleg bevált­ja fenyegetését és lemond. Hírügynökségi jelentések sze­rint pénteken Teheránban kivé­geztek három rendőrtisztet, aki­ket gyilkosság és kegyetlenség miatt ítélt halálra egy forradalmi bíróság. A kivégzettek között van Teherán volt rendőrfőnöke, Dzsa- far Chili Szadri tábornok, vala­mint Nasszer Ghavami őrnagy, aki a teheráni központi bazárne­gyed repdőrfőnöke volt 1978-ban, a' legvéresebb összetűzések ide­jén. (DPA, UPI) FRANCIA BALOLDAL Demokratikus eszmecsere - vezetési válság Két hét múlva újra az urnák­hoz szólítanak 18 millió francia választót^— egy évvel az emlé­kezetes tavalyi törvényhozási választások után, amelyek a megosztott baloldal vereségét hozták. Pedig elméletileg meg lett volna a lehetőség, hogy a baloldal többséget teremtsen a Bourbon-palotában. Most csak úgynevezett járási választásokra kerül sor, ame­lyeknek eredménye nem módo­sítja a parlamenti erőviszonyo­kat, még kevésbé lehet kormány­buktató hatásuk. Mégsem jelen­téktelen esemény ez, különösen akkor, ha meggondoljuk: a tő­kés válság a munkanélküliség növekedésével mostanában külö­nösen megrázkódtatta a francia társadalmat. Azon kívül egy má­sik választási erőpróba is köze­ledik: júniusban az úgynevezett Európai Parlamentbe jelölik ki képviselőiket a franciák. A tavalyi választási vereség után a baloldal pártjai egy ideig csak egymást vádolták, egymás­ra hárították a felelősséget a kudarcért, s ami a francia dol­gozókat bizonyára a legjobban elszomorította: felmondták a jó öt évvel ezelőtt elfogadott Kö­zös Programot. Most a baloldal pártjai kong­resszusukra is készülnek: ápri­lisban Metz városában a szocia­listák legfőbb fóruma ülésezik, a Francia Kommunista Párt pe­dig május 9-e és 13-a között rendezi meg XXIII. kongresszu­sát. A két párt kongresszusi fel­készülése ellentétes képet mutat: míg a szocialisták személyi és személyeskedő vitákba bonyolód­tak, addig az FKP széles körű, demokratikus eszmecserére szó­lította fel 700 ezer tagját. A kommunista kongresszus kétezer küldötte elé terjesztendő hatá­rozati javaslat tervezetét, vala­mint az új szervezeti szabályzat tervezetét előbb kéthónapos vi­tában a párttagság egésze vitat­ja meg, a hozzászólások, módo­sítási javaslatok jó részét a l’Humanité, a párt központi lap­ja közölni fogja. A szocialista pártban vezetési válság van: hárman is harcolnak egymás ellen, Francois Mitter­rand, a jelenlegi első titkár, a korábbi elnökválasztási küzdel­mekben a baloldal egységes je­löltje, a jelek szerint és a töb­biek bíráló megjegyzései szerint „önkényeskedve”, „a demokrati­kus játékszabályokat figyelmen kívül hagyva”, „jobboldali poli­tikai célokat követve” állított össze egy programot pártja szá­mára, amit aztán Michel Rocard is, és Pierre Mauroy is táma­Aligha adódott volna alkalma­sabb és időszerűbb pillanat a magas szintű szovjet—indiai esz­mecserekre, mint a mostani. Álek- szej Koszigin kormányfő pénte­ken kezdődött indiai látogatása több okból is a világ közvélemé­nye érdeklődésének a központjá­ban áll. Moszkva és Új-Delhi kapcsola­tait hosszú idő óta az együttmű­ködési készség, a szívélyesség, a kölcsönös barátság jellemzi. A Szovjetunióban nagyra becsülik India el nem kötelezett politiká­ját, és azokat az erőfeszítéseket, amelyek az ázsiai béke és bizton­ság megőrzése, az enyhülés vi­lágméretű megszilárdulása érde­kében tett. Indiában sorra épül­nek a szovjet közreműködéssel megvalósuló nehézipari üzemek, amelyek egyrészt az ország kor­szerű iparosodását, másrészt a munkanélküliség leküzdését szol­gálják. A szovjet kormányfő mostani látogatása jó alkalmat kínál a gazdasági együttműködés további lépéseinek meghatározására. Vár­ható azonban, hogy a kétoldalú kapcsolatoknál is jelentősebb hangsúlyt kapnak a külpolitikai témák. Mindenekelőtt Ázsia nyug­talanító problémája, a pekingi ve­zetés föllépése kerül a szovjet és az indiai politikusok tárgyalásai­nak középpontjába. India maga is szenvedett már a kínai agressziótól. Új-Delhi ma­gatartására jellemző, hogy az in­diai külügyminiszter — aki a vietnami határok ellen indított kínai agresszió időpontjában Pe­kingben tárgyalt — megbeszélé­seit felfüggesztve tüntetőén el­utazott a kínai fővárosból. Az in­diai kormány — mint azt több vezető személyiség nyilatkozatá­ban olvashattuk — élesen szem­behelyezkedett Kína kalandorpo­litikájával, s változatlanul nagy figyelemmel kíséri Peking hege- rnonista törekvéseinek újabb és újabb tanúbizonyságait. Eizonyos, hogy az iráni ese­ményekről is szó esik majd Ko­szigin és tárgyalópartnerei között' Az USA fontos katonai szövetsé­gesét és jelentős bázisait vesztet­te el az iráni forradalmi esemé­nyek révén. Félő, hogy az Indiai­óceán térségében szeretné a Pen­tagon erősíteni pozícióit, hogy ez­zel kárpótolja magát Iránért. In­diában már huzamosabb ideje nyugtalansággal fogadják a Die­go Garcia szigetén és másutt be­rendezkedő amerikai erőket, ame­lyek sem a térség, sem a világ biztonsága szempontjából nem fe­lelnek meg az indiai álláspont­nak. Alekszej Koszigin indiai tár­gyalásain a kétoldalú kapcsola­tok elmélyítésén kívül — mint arra Csaran Szingh miniszterel­nök-helyettes és pénzügyminisz­ter üzenetében utalt — Moszkva és Új-Delhi külpolitikai vonalve­zetésének közös pontjai is bizo­nyára megfogalmazódnak. Ennek pedig mind az el nem kötelezet­tek mozgalma, mind pedig Ázsia békéje és biztonsága szempontjá­ból rendkívül fontos a jelentősége. Gyapay Dénes „EZ A TERV ŐRÜLTSÉG...” A NATO-ban önmagukat is becsapják Lorenzen asszony leleplező nyilatkozata dott. A végén nem kevesebb, mint hét különböző programter­vezet született meg. a párt ve­zetősége nem tudott dönteni, melyiket is fogadja el az ápri­lisi kongresszus ,elé terjesztendő javaslatként... A l’Humanité hasábjain René Andrieu megjegyzi: a szocialista párt eddig mindig leckét akart adni. a kommunistáknak demok­ráciából. Ez a rögbijelenethez hasonló tumultus azonban azt mutatja, hogy nem a kommunis­ták maradtak el a demokrácia dolgában. Az FKP a maga programjá­ban a szocializmushoz vezető demokratikus utat vázolja fel. Harcot hirdet a tőkés válság el­len, amely — s ezt például nap­jainkban Lotharingia kohászatá­nak szomorú példája mutatja — munkáscsaládok újabb és újabb százezreit sújtja. Az FKP XXIII. kongresszusa elé terjesztendő ha­tározati javaslat ilyen célokat tűz a francia dolgozók elé: job­ban élni és másképp élni, többet termelni és másként. A célok megvalósítását a szocialista párt­tal szövetségben akarja elérni az FKP, de tartós, világos, erős baloldali egység, egyenlőség alapján, a társadalom átalakítá­sának közös szándékával. P. J. BERLIN Kocsis Taniás, az MTI tudósí­tója jelenti: Ursel Lorenzen asszony, a NATO főtitkársága végrehajtó szervének felelős beosztású mun­kájú rsajgki ;i közelmúltban ..el-, brüsszeli 'munkahelyét, és a hét elején Berlinbe érkezett, az NDK televíziójában csütörtök es- 1 te elhangzott nyilatkozatában ki­jelentette: „Amit az elmúlt évek­ben láttam és átéltem, ahogyan tapasztalhattam a háborús terve­zés embertelenségét, ami csakis egy soron következő háború ki­robbantását célozza, azt nem tud­tam, és nem tudom összhangba hozni humanista felfogásommal. Ezért vagyok ma itt.” A továbbiakban elmondta: „Ahhoz a területhez, ahol dol­goztam, tartozik a NATO-tanács operatív vezetése. Ez foglalkozik az úgynevezett válságügyekkel, vagyis a válságproblémák áthida­lásával és komoly esetekben a politikai és katonai vezetés koor­dinálásával. Ezekre épül a NATO riasztási terve.” „Egy eddig nem publikált do­kumentumról szeretnék beszélni, ami Jcörül nagyon sok a spekulá­ció. Ez a kelet—nyugati tanul­mány nevet viseli, s azt a szo­cialista országok ellenségei készí­tették a NATO hosszú távú prog-; ramjának kidolgozásához. A ta­nulmány titkosszolgálati infor­mációk gyűjteménye a szocialista országokról. A fentiek figyelembe vételével azonban nem lehet reá­lis tükre a kelet—nyugati kapcso­latoknak és az erőviszonyoknak. Éppen ezért ez torz kép, nem pe­dig a valóság. Azt hiszem, hogy ez mindazon nyugati politikusok ellen is irányul, akik valóban eny­hülést akarnak, és hisznek a ke­let-nyugati kapcsolatokban. A tanulmátiy ezért — úgy vélem — valójában a NATO-tagéllamok el­len is irányul. Ismereteim alapján jelentős nézetkülönbségek vannak például Dániával, Norvégiával és Hollandiával is, amelyek egyálta­lán nem értenek egyet a helyzet- megítéléssél.” A NATÖ-nak a fegyverkezési verseny fokozását célzó hosszú tá­vú programjával foglalkozva Ur­sel Lorenzen elmondotta: „ez a terv őrültség. A kelet—nyugati kapcsolatok irreális módon való megítélése alapján tartalmazza >aí fegyverkezés tervezését. A legutóbbi időszakban ráhá­rult feladatok közül Ursel Loren­zen kiemelte a NATO-gyakorla- tok tervezésében, lebonyolításá­ban és értékelésében való részvé­telét. E gyakorlatok — mutatott rá — az elmúlt években kifejé- zetten támadó jellegűek voltak.” A most zajló Wintex-Cimex ’79 NATO-hadgyakorlaton is „abból indulnak ki, hogy a szocialista országokban rendszeresen politi­kai nyugtalanságot kell teremte­ni és föld alatti mozgalmakat kell szervezni. A NATO célja a szocia­lista országok megosztása” — mondotta. „Megerősíthetem, hogy minden egyes hadgyakorlat — különösen az utóbbi években — kibővült az úgynevezett atomszakasszal. Tu­domásom van arról, hogy ma egyetlen' olyan hadgyakorlatot sem szerveznek, amelyben nem szerepelne atomfegyverek beve­tése a szocialista országok ellen.” „Mindez nagy nyugtalanságot keltett bennem” — jelentette ki. Hozzátette: „sok olyan NATO- tisztet ismerek, akik ugyanígy nyugtalankodnak és ugyanígy gon­dolkodnak, mint én, de ott van­nak azok, akik kommunistaelle- nességükből adódóan mind töké­letesebbé akarják kovácsolni a NATO hadigépezetét. Ilyen szél­sőséges bajkeverő Luns úr. a NATO főtitkára, a legmagasabb rangú NATO-tisztviselő, egyike azoknak, akik hajszolják a táma­dó politikát. Luns náci volt és, ma is az.” Ursel Lorenzen asszony felhív­ta a figyelmet arra, hogy a NATO központjában „a lehető legna­gyobb figyelemmel kísérték a vi­etnami kínai csapatmozdulatols minden egyes részletét, s hogy magas rangú NATO-tisztségvise- lők úgy vélekedtek: a kínai ag­resszió nem eléggé hatékony. Ugyanezek az emberek azt re­mélték, hogy Vietnam vereséget szenved.” (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT w Aláírták a magyar—amerikai gazdasági vegyesbizottság jegyzőkönyvét A magyar—amerikai 'gazdasági és kereskedelmi kormányközi ve-j gyesbizottság 8—9-én megtartotta első ülését Budapesten. A delegáci­ók áttekintették a két ország közötti kereskedelmi és kooperációs kap­csolatok alakulását, valamint az 1978-ban életbe lépett kereskedelmi megállapodás végrehajtásának tapasztalatait. Jelenleg 65 kooperációs szerződés van érvényben, iőjeg a gépipar, a vegyipar és a mezőgaz­daság területén. A jövőben az együttműködés még bővíthető. A tár­gyalásokról készült jegyzőkönyvet pénteken a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban Török István külkereskedelmi miniszterhelyettes, illet­ve Frank A. Weil külkereskedelmi miniszterhelyettes írta aT5. Frank A. Weilt fogadta Huszár István minisztereljiök-helyettes és Bíró Józseí külkereskedelmi miniszter, találkozott Falűvégi Lajos pénzügyminisz- terrel is. (MTI) '. I NAPI KOMMENTÁR

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom