Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 9. A KISIPAROSOK ÉS AZ ÉPSZISZ Lakáskarbantartók együttműködése Érdekes kezdeményezésről adtunk hírt körülbelül egy esztendővel ezelőtt: Kecskeméten a KIOSZ megyef titkára, Rehák László és a Bács-Kiskun megyében a lakáskarbantartás koordinálására megyei tanácsi megbízatást kapott Épületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet elnöke, Nusser Elemér elviekben megállapodott a kisiparosok és a szövetkezet együttműködéséről. ' A KIOSZ által képviselt iparosokat és az ÉPSZISZ-t a fontos szolgáltatási ágbari végzett munka nehézségei és a rájuk háruló feladatok nagysága hozta 'össze. A szocialista szektornak hetven, a magánkisiparosoknak pedig negyven százalékkal kell növelni a lakáskarbantartást a tervidőszakban. A felek egyetértettek abban, hogy az együttműködéssel közelebb juthatnak a célhoz. Az elvi megállapodásban leszögezték: az együttműködés célja az, hogy a megye területén a lakosság igényeit az építőipari szolgáltató szakmák iránt mennyiségileg, időben, megfelelő minőségben, a törvényes árak betartásával, garanciavállalás mellett kielégítsék. Az ÉPSZISZ és a KIOSZ programtervezetet dolgozott ki az együttműködés gyakorlati megvalósításához. Ismételten papírra vetették, hogy a két szervezet a kölcsönös előnyök alapján tartja fenn a kapcsolatot, s hogy a kisiparosok az együttműködés során a legteljesebb mértékben megtartják önállóságukat. Az együttműködés, amely a kisipari kapacitás intenzív fejlesztését is szolgálja, sok tekintetben előnyös az iparosok számára. Mindenekelőtt folyamatos munkavégzést tesz lehetővé, mivel az ipari szövetkezetnek megvannak az eszközei a munkahelyek téliesítésé- hez, így a segítségével dolgozó kisiparosoknak a hideg évszakban sem kell kényszerpihenőt tartaniuk. A munkát a szövetkezet vállalja, tehát Ilyen jellegű utánjárásra sem kell Időt vesztegetniük. Vannak több szakmát igénylő felújítások is. Az együttműködésben részt vevő kisiparosnak nincs rá gondja, hogy a többi szakma képviselője majd mikorra és hogyan teszi lehetővé számára saját munkarészének elvégzését. Ugyanis az ÉPSZISZ lehetővé teszi a megbeszélt időben való fölvonulást. Sokat jelent az iparosoknak a gépkölcsönzés. Vannak olyan termelékeny masinák, amelyeket a kisiparos, ha meg is tudna vásárolni, akkor sem tudná gazdaságosan kihasználni. Az ÉPSZISZ ezeket kölcsönadja. Gyakran nehézségeket okoz a KlOSZ-tagok- nak az anyagbeszerzés. Az együttműködésiben részt vevők, ha kérnek, a szövetkezet raktárából soron kívül kapnak anyagokat. Szállítóeszközökkel szintén támogatják a magánkisiparost, kedvezményes díjszabás mellett. Most már mindezekről jelen időben beszélhetünk, ugyanis a múlt év végétől ténylegesen együttműködnek — egyelőre még csak a megyeszékhelyen — a kisiparosok és a szövetkezet. Zöld- utat azzal kapott az országosan úttörő jellegűnek számító kezdeményezés, hogy a Pénzügyminisztérium novemberben hozott döntése kedvező az iparosok részére. Ennek az a lényege, hogy az egyébként lakossági szolgáltatásnak minősülő munkák az ÉPSZISZ égisze alatt, alvállalkozásban is lakossági szolgáltatásnak minősülnek az adókivetés • „Nem csalódtam a szövetkezetben. Ha kész a munka, azonnal fizetnek” — mondta Szabadszállási Tibor szobafestő és mázoló kisiparos, aki az új városközpont egyik kiskereskedelmi egysegében dolgozott az ÉP- SZISZ-nek. szempontjából, nem pedig közületi munkának. A kedvező határozat a megyei tanács pénzügyi osztályának közbenjárására, a KIOSZ kérésére született. Január végéig körülbelül tizenöten dolgoztak az ÉPSZISZ-nek a kecskeméti lakáskarbantartást végző kisiparosok közül, szobafestők, villanyszerelők és burkolók. Nusser Elemér, az ÉPSZISZ elnöke elégedetten nyilatkozott a munkájukról. Rajtuk kivül legalább tizenöten érdeklődtek az együttműködés feltételeiről. Az el• „A munkahelyet a szövetkezet Tájfun légbefúvójával melegítjük” — hallottuk Bori Sándor kisiparostól — képünk bal oldalán —, aki a Piarista Gimnázium felújításánál működött együtt a szövetkezetiekkel. számolás minden esetben a kisiparosok egységárgyűjteménye alapján történik, tehát senkit sem érhet anyagi veszteség. Az ÉPSZISZ-nek közvetlen anyagi haszna nem származik az együttműködésből, hiszen a kisiparosok által végzett szolgáltatást, a lakosságnak a szövetkezet százalékok „rátétele” nélkül számolja el. Azért előnyös számára az együttműködés, mert általa növekszik a lakossági lakáskarbantartó szolgáltatás mennyisége. A. Tóth Sándor Februári kerti munkák A gyümölcsfák februárban még mély nyugalomban vannak, de erős fagyoktól mentes napokon a kéregkaparás munkái már végezhetők. Ez lényeges — főleg idősebb fák esetében —, mert így a mélyebb részek is nyitottakká válnak és a megbúvó kártevő álcákat is elpusztíthatjuk. Ez már a tavaszi növényvédelmi munkánkat is nagymértékben fogja segíteni. Ugyancsak fagymentes napokon távolítsuk el a fák felesleges ágait. Ezáltal a télvégi lemosó permetezésnél sok vegyszert megtakaríthatunk. Egyidő- ben távolítsuk el a lisztharmat- tal fertőzött vesszőket és a kaliforniai pajzstetű tömeges fertőzését jelző részeket is.- Ellenőrizzük, hogy nlncsenek-e olyan gallyak, melyéken a galagonyapille hernyóit tartalmazó hernyófészkek vannak, vagy olyan ágak, melyeken a gyűrűspille tojásai találhatók, ezeket feltétlenül gyűjtsük össze és égessük el. Egy munkamenetben ritkítsuk a csonthéjas gyümölcsösök lombkoronájának besűrűsödött részeit is. A fás részek márgás részeit is kezelni kell. A sebeket kezelés után — oltóviasszal kenjük be. Február végén, ha az idő enyhül, megkezdhetjük az oltóvesz- szők megszedését. Az oltványokat az oltás elvégzéséig kötegek- be, műanyagzacskókban vagy homokba rakva fagymentes helyen kell tárolni. Oltás előtt ne feledkezzünk meg az újabb fertőtlenítés elvégzéséről. Ha a pincénk nedves, akkor óvatosan szellőztessük. Ameny- nyiben penészesedést észlelnénk, akkor gondosan kénezzük ki a helyiséget. A szőlő telepítése előtt — ha ez még hátravan — végezzük el a talaj alapos meg- forgatását és trágyázását. Üj telepítésnél gondoljunk a folyamatos termésérésre és a fajtákat ennek megfelelően válogassuk össze. A bogyós gyümölcsűeknél (ribiszke, pöszméte) tőből vágjuk ki a kaliforniai pajzstetű lárváival fertőzött vesszőket és távolítsuk el a lisztharmatos részeket. Fagymentes napokban a díszcserjéket is lehet metszeni. A tűlevelűeket és örökzöldeket — szintén fagymentes napokon — a csapadék pótlására egy-egy kanna vízzel locsoljuk meg. Amennyiben az időjárás engedi (fagymentes, száraz időben), akkor a gyepet komposzttal 2 centiméter vastagságban terítsük be. Egy köbméter komposzthoz célszerű 3 kilogramm szuperfoszfátot és 1 kiló kálisót keverni. Az elteregetett morzsalékos komposztot gereblyével, de még ideálisabb — fafogú szerszámmal finoman beütögetni a talajba. Vigyázzunk arra, hogy ne sértsük meg a gyep gyökérzetét, ánnüsg KITÜNTETETT DOLGOZÓK Eg a kezében a munka A megyében két tekintélyes textilfeldolgozó cégnek is találhatók üzemei. A Fékon Ruházati Vállalatnak Baján, Garán, Kalocsán és Szabadszálláson, a Habselyem Kötöttárugyárnak pedig Kecskeméten, Kiskunfélegyházán és több községben működik egysége. Az ipari szövetkezetek közül szintén számosán tartanak fenn textilrészleget, varrodát. Nem csoda hát, ha a női szabó szakma és annak speciális változatai népszerűek a megye asz- szonyai és leányai körében. Igaz, ennek a kedveltségnek az iparosítás hőskorában — a hatvanas években — az teremtette meg az alapját, hogy különösképp a községekben, szűkös volt a szakmai választék. Varrodákat viszonylag kis beruházással lehetett létrehozni, s a nőknek könnyű munkalehetőséget kínálni. Ez volt nagyjában egészében a Király Sándorné ipari munkássá válásának ipartörténeti háttere is. — A Jánoshalmi Bácska Építő- és Vegyesipari Szövetkezet hatvannyolcban kezdett textilfeldolgozással foglalkozni, és én a részleg alapító tagjai közé tartozom — meséli a fiatalasszony. — Akkor még közös üzem sem volt, csak bedolgoztunk a szövetkezetnek, otthon a saját gépünkkel. Kezdetben talán tíz—tizenöten lehettünk, de aztán növekedni kezdett a létszám. Amikor az első közös műhelybe behívtak bennünket, gépeket is kaptunk. Már kezdettől fogva szalagrendszerben termeltünk. Ezt az új és elég korszerű üzemünket, ahol most vagyunk, két évvel ezelőtt hozta létre a szövetkezet. Sokkal jobbak lettek a munkakörülményeink. Király Sándorné komoly ember. Korán kötött házasságot — a férje gépkocsivezető —, s az a típusú asszony, akinek a családi harmónia a legfőbb dolog az életben. A munkában kitartó, szorgalmas. Ég a kezében a munka — mondták róla a szövetkezet vezetői. — A százötven százalékot is elérem — tájékoztat Királyné, nem dicsekvésből, hanem mert a teljesítménye felől érdeklődöm. Jelenleg gallérfelvarrás a feladata, a reszortja. A száz százalékos teljesítményhez 148 darab gallért kell a helyére varrnia. A fazon felillesztése a legkényesebb művelet a konfekciógyártásnál, ezt a műveletet a legügyesebb dolgozókra szokták bízni. A termék esetleges hibáját a gallér állása árulja el leginkább. — Nagyon kell ügyelni, hogy pontos munkát végezzen az ember, mert magasak a minőségi követelmények. Ezeket a blúzokat az NSZK-ba szállítjuk — mutatja a gépe mellett felhalmozott félkésztermékeket. — A határidők meg mindig szorosak. Ha többen hiányoznak az üzemből, túlóráznunk is kell, hogy készen legyünk. Király Sándorné betanított munkásként kezdte a varrónői pályát. Néhány évvel ezelőtt hatodmagával szakmunkásképző tanfolyamot végzett Halason. Az elméleti tudás még hiányzott a gyakorlati jártassághoz és a szakmaszeretethez. A szakmunkás- vizsga letételével emelkedhetett a részleg legkiválóbb dolgozói közé. A szocialista brigádok már a községekben is egyre többet hallatnak magukról. A Bácska Építő- és Vegyesipari Szövetkezet textilüzemének Hámán Kató brigádja sem ismeretlen már Jánoshalmán. Tavaly társadalmi munkában függönyöket varrt az új sportcsarnok ablakaira. Egy általános iskolai osztállyal több éve szoros kapcsolatuk van. Az óvodásoknak babaruhákat ajándékoznak alkalmanként. Mindebben része van Király Sándornénak, aki a brigád egyik aktív tagja. A Kiváló dolgozó címmel kitüntetett varrónő szabad ideje nagy részét országjáró kirándulásokra szenteli négytagú családja körében. A. T. S. A világ legrégibb bányászati főiskolája Ranska-Stavnicán — a szlovák bányaipar központjában — működik a világ legrégibb bányászati főiskolája, amely a most véget ért esztendőben ünnepelte fennállásának 215. évfordulóját. Az akadémiának nevezett iskolát a város fénykorában, 1783-ban alapították. A főiskolán a kor kiváló szakemberei tanítottak, s különösen magas színvonalú képzést kaptak a hallgatók olyan tárgyakból, mint az ásványtan, a kohászat és a kémia. A szlovák akadémia mintájára alakult később a párizsi műszaki főiskola. (BUDAPRESS- APN — ORBIS) SZÖVETKEZETI DELEGÁCIÓ LENGYELORSZÁGBAN Kapcsolatok a Poznan megyei termelőszövetkezetekkel A lengyelországi Poznan megyében levő Paczkohoi termelőszövetkezettel már több éve baráti kapcsolatot létesített a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezet. Tsz-tagok, vezetők kölcsönös látogatására is sor került. Ez jelentette egyik alapját annak, hogy éppen a homokhátsági tsz-szövetség vezetőit hívta meg a Poznan megyei tsz-szövetség a kapcsolatok szélesítése érdekében. Ugyancsak fontos tényező, hogy a lengyel mezőgazdasági szövetkezetek tavaly novemberi hetedik kongresszusán részt vett TOT-küldöttség megállapodott az ottani testvérszervezet vezetőivel a sokrétű együttműködésben, a tudományos-szakmai ismeretek kölcsönös cseréjében, a lengyel és magyar szövetkezetek közötti baráti szálak erősítésében. A lengyelországi meghívásra négytagú küldöttség utazott Kecskemétről Poznanba Magony Imrének, a homokhátsági tsz-szövetség titkárának vezetésével. Az egyhetes látogatás eredményeiről és a tapasztalatokról kérdeztük a szövetség titkárát. — Baráti, testvéri szeretettel fogadtak bennünket a Poznan megyei tsz-szövetség vezetői, s ezt tapasztaltuk, éreztük a megbeszélések, a szövetkezetekbe tett látogatások idején is — mondotta Magony Imre. — Hat mezőgazda- sági szövetkezeti kombinátban és két tsz-ben jártunk. Kapcsolataink alakításáról tanácskoztunk a szövetség elnökségével és Jan Nowak titkárral. Megbeszéléseinken részt vett Ceslaw Gaugan, a LEMP Poznan megyei bizottságának titkára, aki támogatásáról és segítségéről biztosított bennünket. Megállapodások aláírására is sor került a poznani és homokhátság! tsz-szövetség között a tagszövetkezetek kapcsolatfelvételéről,, a gazdálkodási szervezési tapasztalatok cseréjéről, a két megye kulturális és népművészeti hagyományainak kölcsönös megismertetéséről. A szanki Haladás Tsz és a dabeszyneki termelőszövetkezet elnökei megállapodást kötöttek a pecsenyecsirke-nevelés, valamint a takarmánytermesztés tanulmányozására, a tapasztalatok átadására. — Hol tartanak Lengyelországban a szövetkezetek szervezésével, és milyen eredményeket értek el a közös gazdaságok? — A szövetkezeti mozgalom fellendülése 1974-ben kezdődött el, s ettől az időtől 1100 tsz alakult Lengyelországban, tavaly több mint háromszáz. Lengyel barátaink elmondták, hogy a tsz-ek használatában levő földterület négy év alatt megkétszereződött, a tsz-tagság száma pedig háromszorosára nőtt. Ez alatt az idő alatt 14 milliárd zlotyit költöttek beruházásokra, egyebek között 32 ezer szarvasmarha-, 45 ezer sertésférőhely épült az országban. Nagy eredménynek tartják, hogy a tsz- tagoknak ötezer lakás is elkészült, amelyet a szövetkezetek építőbrigádjai építettek. Minden közös gazdaságnak van önálló építőrészlege, amely az egyéb beruházást is megvalósítja. — Mi az, ami a magyar szakembereknek feltűnt, és miről érdeklődtek a lengyel szakvezetők? — A legtöbb szövetkezetben prémes állatokat is tartanak, nyes- tet, ezüstrókát, stb„ s ezeket az állattenyésztő telepek, vágóhidak hulladékaival takarmányozzák. Saját javítóműhelye, építőbrigádja van minden gazdaságnak. Érdekes a tenyésztési politikájuk: minden állatfajnál a lengyel fajta és hibrid kialakítására törekednek. A szövetkezetek földterületei szétszórtak, a tagosításra még ezután kerül majd sor. A lengyel szakemberek főként arra kíváncsiak, hogy nálunk miként oldották meg az állatok téli takarmányozását, milyen a silókészítési technológiánk. Érdeklődtek a száraztészta-készítő kisüzemek munkájáról, módszereiről, valamint a vágóállat minősítésének megoldásáról. — Végezetül arra kérem, beszéljen a poznani tsz-szövetség tevékenységéről. — Más feladata is van a lengyel tsz-szövetségnek, mint nálunk. Ez az ottani sajátos viszonyokkal magyarázható. A szövetség ugyanis az érdekképviselet mellett bizonyos hatósági feladatokat is ellát, egyebek között jóváhagyja a szövetkezetek gazdálkodásáról szóló mérlegeket, terveket, a beruházásokat, s kijelöli a termelési feladatokat is. A tanácsok mezőgazdasági osztályai elsősorban a magántermelőkkel foglalkoznak. A Poznan megyei tsz- szövetség vezetőit vlszontlátoga- tásra hívtuk meg. A májusra tervezett látogatáskor az együttműködés további részleteit is megbeszéljük, s bemutatjuk vendégeinknek Bács-Kiskun megye mezőgazdaságát. • Korszerű sertéstelep a Buszewkol Mezőgazdasági Kombinátban. Cs. I. • A lengyel mezőgazdasági termelőszövetkezetek, így a Poznan megyei közös gazdaságok Is, saját építőbrigádjaikkal építik fel a községekben az új tsz-lakótclepeket, ahol a tagok összkomfortos lakásokban lakhatnak.
