Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxiv. évi. io. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 17. szombat Szolidaritás a haladó iráni erőkkel A Demokratikus Ifjúsági Világ- szövetség nyilatkozatban köszöntötte az iráni haladó erőket a diktatúra megdöntése alkalmából. A DÍVSZ a világ ifjúságának cselekvő szolidaritásáról biztosítja az iráni fiatalokat, akik eddig is kivették részüket az ország demokratizálásáért vívott harcból, s akik most erőfeszítéseikkel a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a társadalmi haladás ügyét szolgálják Iránban. Ázsiában és az egész világon. (MTI) Az állampolgár és az OTP kapcsolata 3. oldal Sport 6. oldal A MAGYAR FŰSZERPAPRIKA KARRIERJE A kutatás megkezdésének hatvanadik évfordulójára emlékeztek Kalocsán Biztonsággal mondható, hogy már az 1500-as években termesztettek hazánkban fűszerpaprikát. A sajátos éghajlati és talajviszonyok elsősorban Kalocsa és Szeged környékén voltak alkalmasak e fűszernövény termesztésére. A kitűnő ízű, gazdag aroma- és zamatanyag-tartalmú magyar fűszerpaprika azóta vált igazán világhírűvé, s tölt be vezető szerepet ma is, amikor megkezdődött a nemesítéssel, a termesztéssel és feldolgozással kapcsolatos kutatás. A tudományos munka megkezdésére emlékeztek tegnap Kalocsán a Zöldségtermesztési Kutató Intézet kutatóállomásán abban az épületben, ahol Obermayer Ernő hatvan esztendeje megalapította a Kalocsai Paprika Kísérleti és Vegyvizsgáló Állomást. Emléktábla-avatással kezdődött Kalocsán á tudományos tanácskozás. Annak az épületnek a falán helyezték el a márványtáblát, amelyet hatvan éve és ma is a fűszerpaprika-kutatás fellegvárának tartanak számon Európában. Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese avató beszédében megemlékezett azokról a tudósokról, akik a magyar paprika nemesítésében, feldolgozástechnológiájának kimunkálásában maiadandót alkottak. Szólott Szent-Györgyi Albert professzorról, aki a paprika C- és P-vi'tamin-tartalmát felfedezte, Benedek Lászlóról, aki új kémiai vizsgálatokat vezetett be, valamint nagy hírű paprikanemesí- tőkről, Angeli Lambertról, Sohmidt Gabrielláról, Komlóssy Györgyről, s munkájuk folytatóiról, a Kalocsán dolgozó kiváló eredményeket magukénak tudható kutatókról. A tudományos tanácskozás a kalocsai művelődési központban folytatódott, ahol Geri István, a város tanácsának elnöke üdvö- zödte a résztvevőket, közöttük dr. Somos Andrást, Kossuth- és Állami-díjas akadémikust, az MTA alelnökét, dr. Balázs Sándor, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet főigazgatója a zöldségtermesztés és -kutatás helyzetéről, feladatairól tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Elemezte a kutatás és a gyakorlati termelés közötti összefüggéseket, a tudomány termelőerővé válásának útját és szólt az akadályozó tényezőkről is. A további előrelépés feltételei között említette a kutatóintézmények és a termelő üzemek jobb együttműködését. Véleménye szerint az üzemek nincsenek eléggé érdekeltté téve ahhoz, hogy a körülményeikhez képest mindent megtegyenek az új fajtákban rejlő úgynevezett potenciális termőképesség legalább megközelítésére, a nagyüzemi termelés során. Teljesen fel kell oldódnia a zöldségtermelő és az egyéb szervezetek, üzemek — többek között a feldolgozó, felvásárló és értékesítő — közötti érdekellentéteknek, növelni szükséges a műszaki, technikai bázist, összhangot teremtve a termelés és feldolgozás között. A zöldségtermesztés további dinamikus fejlődése attól függ, hogy az említetteken kívül még mennyire sikerül javítani a termeléstechnológiát, sikerül-e egy-egy gazdaságban az optimális termőterület kialakítása és hazánkban megoldódik-e a zöldségnövények vetőmagtermesztése. A fűszerpaprika-kutatás történetéről beszélt ezt követően dr. Szűcs Kálmán, a Mezőgazdasági Mérnök- és Vezetőképző Intézet főigazgatója, majd dr. Kapeller Károly, a kalocsai kutaitóállo- más igazgatója adott számot eredményeikről, céljaikról. Beszélt arról, hogy éppen tíz esztendeje, hogy az MSZMP KB tudománypolitikai irányelvei alapján kidolgozták a fűszerpaprika komplex kutatási programját, amelyet a társintézetekkel közösen sikeresen valósítanak meg. Ebben az időszakban 17 új fajtát állítottak elő a kalocsai és szegedi kutatók, amelyek közül 11 már államilag elismert. A kutatásra költött milliók a gyakorlatban sokszorozottan megtérültek, ami nemcsak az új, nagyobb termőképességű, jobb íz-, zamat- és színanyaggal rendelkező, gépi betakarításra is alkalmas fajták 9 A hazai zöldségtermesztés és kutatás helyzetéről tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit dr. Balázs Sándor főigazgató. nemesítésére korlátozódott, hanem a korszerű termesztéstechnológia, szárítás, tárolás és feldolgozás kimunkálására is. Tíz éve kezdődött az intézetben a helyrevetéses módszer tanulmá- -nyozása, s a kísérletek után, 1973- ban a fajszi Kék Duna Tsz nagyüzemi körülmények között is alkalmazta — azóta is sikerrel. Kitűnő előadásokat hallottak ezután a tanácskozás résztvevői. Többek között dr. Szemes Endré- né, a Konzerv- és Paprika Kutató Intézet igazgatója, dr. Erdei István, a szegedi fűszerpaprika kutató állomás osztályvezetője, Horváth György, a Bács megyei Minőség- és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója tartott figyelmet keltő előadást, valamint dr. Márkus Ferenc, a kalocsai állomás osztályvezetője. Ez utóbbiból tájékozódtak a résztvevők a kutatási, nemesítési célokról, amelyek előterében a helyrevetésre, és gépi betakarításra alkalmas korai, az eddigieknél is jobb minőségű fajták előállítása szerepelt. Az egész napos tanácskozás délutáni programjában a termelés, a feldolgozás és az értékesítés területén tevékenykedők mondták el véleményüket, javaslataikat, hogy a magyarok „piros aranya”, a fűszerpaprika karrierje, világhíre töretlen maradhasson. Az esti órákban a Kalocsai Népi Együttes gyermekcsoportjának közreműködésével folklórműsorral záródott a jubileumi tanácskozás. Cs. I. • Dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese avató beszédét mondja. (Pásztor Zoltán felvételei.) OLCSÓBB VETŐBURGONYA A GAZDASÁGOKNAK Készülődés a tavaszra A hazánknál északabbra fekvő országokba, pár hetes szünet után visszatért a kemény tél. Minden bizonnyal hozzánk is újra beköszönt a zimankós idő. A mező- gazdaság dolgozóit ez egyelőre nem zavarja. Megyeszerte gondozzák az ültetvényeket, s ahol a talaj kellően felszikkadt, folytatják a decemberben abbahagyott szántást. A foktői határban a tavasziak magágyát készítik elő. Jakabszálláson, a Helvéciái Állami Gazdaság almáskertjében a kertészeti brigádok ápolják a gyümölcsfákat. A magtárakban, s egyéb tárolóhelyeken a vetőmagvakat készítik elő, hogy a legalkalmasabb időben ott legyen a szaporítóanyag. A Tisza mentén pár ezer hektárt elárasztott, s újabb területeket fenyeget a víz. Előfordulhat, hogy még a kitavaszodáskor is hátráltatja a munkát a folyó árja, vagy a belvíz. Bármikor vonul is vissza, műveletlenül nem maradhat a jó minőségű Tisza melléki öntéstalaj. A kipusztult kalászosok, s egyéb növények pótlására szintén kell a vetőmag. Tavaly a napfényben szegény, hűvös, s az esztendő második felében eléggé csapadékos időjárás miatt megyeszerte nem volt olyan sikeres a vetőmagtermesztés, -szaporítás, mint más években. Szerencsére az ország más vidékein termettből és külföldi behozatalból fedezni lehet a mezőgazdaság vetőmagszükségletét. Legfeljebb a fajtaválaszték szűkebb, mint egyébként. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi területi központjának tavaszi kalászosokból, kukoricából, évelő pillangós és egynyári szálas takarmányfélék vetőmagjából, valamint burgonya-vetőgumóból igen jelentős készlete van. Az árpa- és a zabvetőmag minősége túlnyomórészt megfelel a szabványelőírásoknak, szántóföldön ellenőrzött, fajtaigazolt, fémzárolt minőségű. Bács-Kiskun gazdaságai 2400 mázsa árpát, 800 mázsa zabot rendeltek, amelynek 75 százalékát a kereskedelem átadta, a többit pedig folyamatosan szállítja. Ezen felül 3 ezer mázsás 9 A kukoricaszem tisztaságát, nedvességtartalmát ellenőrzik és esi- ráztatással választják ki a legjobb minőségű szaporítóanyagot a vetőmagüzemben. újabb megrendelések kielégítésére, ha az árvízkár vagy a téli fagy miatt kipusztult őszi kalászost kellene pótolni. A megyében legnagyobb területen termesztett takarmánynövény a kukorica. A különböző tenyészidejű, fajtájú kukoricahibridekből 17 600 mázsát rendeltek a megyében, de a vetőmag vállalatnak az 1977-es évben forgalmazott mennyiségnél is jóval nagyobb a kukoricavetőmag-készlete mind az öt FAO-számcsoportban. Csaknem 60 százaléka kétvonalas, 26,9 százaléka háromvonalas és 13,2 százaléka négyvonalas hibrid. A viszonylag kedvező helyzet ellenére az egyes érési csoportokon belül — a tavalyi alacsonyabb vetőmagtermés miatt — néhány hibridből a szükségesnél kisebb a vetőmagkészlet. Ilyen például az Anjou Se 256, a Px 20 és 32, az Mv Se 484, az Mv 26, a' Pioneer 3740 és 3764. Ezek azonban hasonló tenyészidejű hibridekkel pótolhatók. Takarmányborsó, lucerna, som- kóró, tavaszi bükköny, szarvas- kerep, baltacim, vöröshere, köles, i olajretek, napraforgó, mustár, valamint — a franciaperje és a réti ecsetpázsit kivételével — a fűmagvakból is olyan készlete van a Vetőmagtermeltető, Értékesítő Vállalat Duna—Tisza közi területi központjának, hogy minden megrendelésnek eleget tudnak tenni. A külföldi behozataltól függő szudánifű, szemescirok, silócirok és mohar vetőmagkészlet azonban korlátozott. A mezőgazdasági nagyüzemek, háztáji * és kisgazdaságok számára Alka, Astilla, Adretta, Desire, Ostera, Resy és Somogy gyöngye burgonyafajtákból több mint húszezer mázsa vetőgumót tartalékol a vállalat. Ennek egy részét az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek forgalmazzák mázsánként száz forintos árkedvezménnyel az egyéni termelőik, kiskerttulajdonosok számára. Kalocsán, Kecskeméten, Dunavecsén a vetőmag vállalat saját üzleteiben és kisszál- lási vetőmagüzemében viszont saját kockázati alapja terhére, mázsánként 140 forint árengedménynyel árusítja a fémzárolt vetőgumót a korai és őszi termesztésre. K. A. Az építőipar feladatai ) A minisztériumok és a megyei szervek rendszeres konzultációi keretében dr. Szabó János építésügyi és városfejlesztési államtitkár tegnap Kecskeméten járt, abol dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Tohai László általános elnökhelyettes, Dörner Henrik, a BÁCSÉP vezérigazgatója és Suhajda István, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta. A minisztérium és a megye vezetői megállapították, hogy Bács- Kiskunban az építésügyi ágazat munkája a tervcéloknak megfelelően fejlődött az V. ötéves terv első három évében. Külön kiemelték, hogy a kivitelező építőipar a megyei pártbizottság 1976. szeptember 16-i határozatát teljesítve évi 10—12 százalékkal bővítette termelését. Ez érezhetően csökkentette ázokat a feszültségeket, amelyek a tervidőszak elején a fejlesztési célkitűzések realizálását még kétségessé tették. Az építőipari kapacitás országos átlagot lényegesen meghaladó növelése ellenére egyes létesítmények kivitelezésénél még mindig jelentős lemaradások mutatkoznak. Ez összefügg az előkészítés, valamint a munka szervezésének és koncentrálásának hiányosságaival. I.akásépítési tervét a megye időarányosan túltelesítette. Jelentős azonban a lemaradás a lakótelepek kapcsolódó létesítményeinél. Ezek több mint 50 százalékát a tervidőszak utolsó két évében kell felépíteni. Az állami, szövetkezeti és társas lakóépületek fenntartó szervezetei sem fejlődtek a feladatoknak megfelelő mértékben. Ugyanakkor jelentős előrelépés történt a lakossági építőipari szolgáltatások fejlesztésénél. Az ÉPSZISZ — mint bázisszervezet — eredményes munkát végez és jelentős a Kiskunhalasi Építőipari Vállalat belépése, növekvő szervező munkája is. A továbbiakban az ÉVM és a megye vezetői áttekintették a tárcához tartozó egyéb vállalatok és szakterületek munkáját, fejlődését, hiányosságait és megtárgyalták az ezekkel kapcsolatos közös feladatokat. A minisztérium támogatja a megye építőiparának további gépesítését, korszerűsítését célzó törekvéseket. Az V. ötéves terv utolsó két évében még jelentős feladatokat kell megoldani Bács-Kiskun építőiparának, ezért fontos tennivaló a szervezettség javítása, a hatékonyság növelése, á tartalékok feltárása, a szélesebb körű együttműködés és folyamatos korszerűsítés. A program további részében dr. Szabó János államtitkár a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályára látogatott, ahol Sándor Béla osztály- vezető adott tájékoztatást a szakigazgatási szerv munkájáról, az ágazatot érintő főbb kérdésekről. Délután szakmai megbeszélésre került sor a BÁCSÉP-nél, ahol részt vettek a megyei építőipari vállalatok, üzemek igazgatói, párt- és szakszervezeti titkárai. Dörner Henrik vezérigazgató üdvözlő szavai után dr. Szabó János államtitkár részletes tájékoztatást adott azokról a feladatokról. amelyeket a Központi Bizottság építőiparról szóló 1978. október 12-i határozata alapján a minisztériumban az ágazat részére 1979—80-ra kiemelt feladatként megjelöl. Hangsúlyozta, hogy az építőiparban is döntő feladat a szakosodás, a minőség javítása az ipari háttér következetes fejlesztése, a könnyű- szerkezetes program végrehajtása. A tanácskozás résztvevői tájékoztatást adtak a vállalatok, üzemeik eddigi munkájáról, terveiről, problémáiról. Egyebek között szóvá tették, hogy egyes szabályozók nem segítik megfelelően az építési igények és a kapacitások összhangjának kialakítását és kérték ezek feloldásához a minisztérium további támogatását. S. B. .4 4 Folytatják a decemberben abbamaradt szántást a foktői Béke Tsz-ben. SZAKOSODÁS, MINŐSÉGJAVÍTÁS
