Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

IDŐJÁRÁS Várható Időjárás ma estig: az ország nagy részén derfllt Idő, csupán nyuga­ton növekszik meg Időnként a felhőzet, de csapadék nem várható. Mérsékelt, változó irányú szél. Hajnalban elszórtan hőd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: mínusz 5—mínusz 10, legmagasabb nappali hőmérséklet: plusz 1—plusz 6 fok között. Tá­volabbi kilátások kedd reggelig: ldöpként megnövekvő felhőzet, fő- ként az Időszak végén elszórtan havas eső, eső. (MTI) _______________ F OLYTATÓDIK A TILTAKOZÁS AZ AGRESSZIÓ ELLEN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 45. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 23. péntek A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Szekér Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese beszámolt a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési bizottság ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést, és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok .bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésszakon elfogadott határozatok vérgrehajtására. Az Országos Tervhivatal elnö­ke az 1978. évi népgazdasági terv .végrehajtásáról, a munkaügyi mi­niszter a munkaügyi helyzetről tett jelentést. A Minisztertanács a jelentéseket elfogadta', egyben kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek veze­tőit, hogy irányító munkájukban hasznosítsák a tapasztalatokat. A kormány megtárgyalta a la­kásépítés és a lakásgazdálkodás 1990-ig szóló tervét. Meghatároz­ta, hogy a terv ütemezését, va­lamint a végrehajtás feltételeit az ötéves tervekben kell konkre­tizálni. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a gyógyszerellátás helyzetéről és fejlesztéséről szóló jelentést. A RNEB elnöke jelentést tett a közérdekű bejelentésekről, ja­vaslatokról és panaszokról szóló törvény végrehajtása ellenőrzé­sének országos tapasztalatairól. A kormány a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN Győri Sándor és Zalai István, az MTI tudósítói jelentik: Továbbra is súlyos harcokat jelentenek Vietnam északi határ­térségéből. A Vietnam hangja rádióállomás csütörtök esti adá­sa szerint a vietnami védelmi erők megsemmisítettek, illetve súlyos veszteségeket okoztak 14 támadó kínai zászlóaljnak. A vietnami egységek a kínai invá- ziós haderő 140 harckocsiját, páncélosát, illetve katonai jármű­vét semmisítették meg, gyújtották fel. A veszteségek hatására a kí­nai hadvezetés nehéztüzérséggel megerősített újabb hadosztályo­kat vetett be céljai elérésére. A Vietnam hangja rádióállomás a kínai agressziós hadsereg céljai­ként néhány kulcsfontosságú vietnami körzet elszakítását je­lölte meg. A vietnami helyi erők, a népi milicia egységei, az önvé­delmi alakulatok megtették az előkészületeket a kínai támadás elhárítására. Nyugati rádióadók csütörtöki esti híradásai szerint Kína még nagyobb arányú offenzívát készít elő Vietnam határtérsége ellen. A vietnami védelmi erők súlyos harcokat vívnak a kínai csapa tokkal A jelentésekkel kapcsolatban a Vietnami Szocialista Köztársaság külügyminisztériumának képvi­selője csütörtökön este tájékoz­tatta az MTI tudósítóit: a nyu­gati jelentések összhangban van­nak Nguyen Co Thach külügy­miniszter-helyettes szerda esti ki­jelentéseivel, amelyek szerint a ..korlátozott háború” jelszavát hangoztató kínai állítások a ton- kini incidens történelmi példá­ját idézik fel. Mint ismeretes, az 1964-ben lezajlott, úgynevezett tonkini incidens szolgáltatta az ürügyet az amerikai kormány­zatnak az Észak-Vietnam elleni pusztító háború kirobbantásához. Megfigyelők emlékeztetnek a ve­zető vietnami diplomatának arra a kijelentéslére is, amely szerint Peking Johnson volt amerikai el­nök trükkjét látszik megismétel­ni, amellyel a VDK elleni légi­háborút ki robbantotta. A Vietnam elleni kínai agresz- szió nemzetközi visszhangját ér­tékelve Hanoiban rámutatnak: a jelenlegi kínai agressziót ma szerte a világon jóval szélesebb mértékben ítélik el, mint annak­idején az Egyesült Államok Észak-Vietnam elleni pusztító lé­giháborúját, illetve az amerikai szárazföldi egységek dél-vietna­mi partraszállását. Fidel Castro, a Kubai Köztár­saság elnöke szerdán este Havan­nában beszédet mondott egy viet­nami szolidaritási nagygyűlésen! Castro figyelmeztetett arra, hogy „most minden államnak a leg­nagyobb nyugalommal és hideg­vérrel kell cselekednie”, mert „ha az eseményeknek szabad folyást engednek, a dolgok visszafordít­hatatlannak bizonyulhatnak” és a „Kínát jelenleg irányító esztelen újfasiszta frakció nukleáris há­borúba taszíthatja a világot”. (Folytatás a 2. oldalon.) Sikeres évet zárt a Bajai Kukoricatermelési Rendszer Szolidaritás Elsöprő erővel tört felszínre világszerte a legkülönbözőbb tár­sadalmi rétegek soraiból a Vietnam mellett megnyilvánuló szoli­daritás. Az a tény, hogy a milliárd népességű és területileg is hatalmas Kína háborút indított a békéjét még alig élvező, a sok pusztító csapást ki sem heverő, alig 50 milliónyi vietnami nép ellen, sok olyan embert késztetett egyértelmű állásfoglalásra, akik korábban nem nyilvánítottak ilyen határozott véleményt. Nemrég még más nézetet valló, a kínai lépéseket megértéssel kezelő állam­férfiak, kormányképviselők nyilatkoztak most az agresszióról el­ítélően. Ügy is mondhatnók, Kínának ez a leplezetlenül durva és megfélemlítésnek szánt lépése válaszút elé állította a világot. Olyan példátlanul egyértelmű cselekedet volt a Vietnam elleni fegyveres támadás, amely nem hagyhatott kétséget az iránt, hogy Kína az agresszor, s nem Vietnam fenyegeti — ahogy képmuta­tóan híresztelték — a nálánál hússzorta népesebb északi szom­szédját. A kínai diplomácia szerepjátszása sokakat megtéveszthetett az utóbbi időben. Aktív külpolitikájával, a tőkés államokban és né­hány szocialista országban is tett látogatásával azt az illúziót kelt­hette, hogy valami fordulat történt, a régi merev vonalat rugal­masabb politika váltotta fel. Az Amerikai Egyesült Államokba lá­togató és ott Vietnam „megbüntetéséről” beszélő Teng Hsziao-ping alelnök szavai azonban már nem hagytak kétséget az utazások céljai iránt. Akkor már hadseregek sorakoztak fel Vietnam észa­ki határán, s alig érkezett haza az alelnök, máris megindult a hadigépezet. Mintha ez az út hozta volna meg a bátorítást Kína számára — hiszen az elhallgatás és ráhagyás is lehet bátorítás — ehhez a kalandorakcióhoz. Alapos a gyanú, hogy a világ köz­véleményének éberségét igyekeztek elaltatni ezek a tárgyalások, azt kipuhatolandó, vajon milyen reagálásra számíthatna Kína egy esetleges támadó fellépéskor. A világot megdöbbentette a kínai agresszió. Mégis azt kell mondani, hogy Kína a saját logikája szerint cselekszik, s bár re­mélte a világ, hogy a kalandor lépés nem következik be, tulaj­donképpen ezzel sok minden egyértelműbbé vált Kína magatar­tását illetően. Sajnos nem remélhetjük, hogy azok, akik eddig is mindig a kínai hírügynökségekre alapozva tájékoztatták saját közvéleményüket az eseményekről, most majd teljesen egyértel­műen nyilatkoznak. Akik Kambodzsában vietnami „inváziót” em­legettek, bajosan tudják most megfordítani propagandájukat, mert kiderülne, hogy korábban tévedtek, rossz úton jártak. De még azok is„ akik egyenlőségjelet tesznek a Kambodzsát megsegítő Vi­etnam és az agresszió útjára lépeitt Kína közé, kénytelenek le­írni a tényt: Kína szállta meg és foglalta el korszerű hadieszkö­zöket ifelvonultatva a vietnami területet és nem megfordítva. KI hihetne, hogy az a vietnami nép, amely évtizedeken át küzdött szabadságáért, s kiűzte hazájából az amerikai — kitűnően fel­fegyverzett — betolakodókat, most az kívánja az emberéletek, az otthonok, termelő eszközök újabb elpusztítását. A fordított logikájú propaganda nehéz helyzetben van, de se­hogyan sem akar eljutni a teljes beismerésig. Kínában alig tud valamit a lakosság az általuk indított támadásról, s az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve még jó néhány országban kettős já­ték folyik a közvélemény „megdolgozására”, félrevezetésére. A Vietnam mellett felsorakozó szocialista országok, a tdsztán- látó, haladó emberiség legjobbjai, a békeanozgalomban és más tár­sadalmi szervekbe tömörült aktív, cselekvő férfiak és nők, sok ország; hivatalos képviselői, egyházi személyek és ismert tudósok, munkástömegek és értelmiségiek nyilvánítják ki szolidaritásukat, s ítélik el egyértelműen a békét veszélyeztető Kínát, annak ka­landor politikáját. Hisszük és szilárd meggyőződésünk, hogy Vietnam felszabadítja a megszállt területeket, s ez a győzelem nemcsak a fegyverek sikerét hozza el számára. Az agresszor szégyenletes lelepleződése azt is bizonyítja majd a világnak, hogy nem lehet kibújni a fe­lelősség alól bármiféle hamis jelszó, álpropaganda ködfüggönye mögé bújtatja is szándékát a támadó. T. P. A hetedik gazdasági évet zárta 1978-ban a Bajai Kukoricaterme­lési Rendszer. A megalakulása óta legsikeresebb év eredményei­ről, s az idei tervekről számoltak be tegnap Baján megtartott ér­tekezleten a BKR vezetői. A tavaly kialakított szervezeti forma szerint az igazgató tanács, s a legfőbb szerv, a közgyűlés dönt a fontosabb dolgokról. Á csütörtöki közgyűlésen a 172 ezer hektáron gazdálkodó 119 partner­gazdaság, valamint az újonnan belépett Heves és Zala megyei húsz szövetkezet vezetőit, a kuta­tó- és fejlesztő intézetek, trösz­tök, gyárak képviselőit Németh Imre, a geszt orgazdaság, a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát igazgatója köszöntötte. Ezt kö­vette Sibálin Antalnak, a BKR igazgatójának tájékoztatója. Ő rekord terméseredményeket ismertetett a beszámolója elején. Egyebek között azt, hogy a BKR gazdaságai a kukorica vetésterü­letét 1978-ban 11 százalékkal nö­velték, s az össztermés 16 száza­lékkal haladta meg az 1977. évi értéket. A 61,7 mázsás hektáron­kénti hozam másfél mázsával volt magasabb az addigi legnagyobb, 1975. évi átlagnál. Jelentős még a terméskülönbség a BKR körzetei, partnergazdasá­gai között, hiszen az egyik, a Bé­kés megyei gádorosi November 7. Tsz hektáronként 92 mázsa kuko­ricát takarított be, de Bács-Kis- kun megyében a borotai tsz 82, a tassi Dózsa Tsz 72 mázsás átlaga is kiemelkedő. A termelési kü­lönbség csökkentésére nagyobb gondot fordít ebben az esztendő­ben a BKR, egyebek között a jobb termeléstechnológiával, s annak szigorúbb végrehajtásával. A BKR keretében legnagyobb területen, 86 ezer hektáron ter­mesztettek búzát, amelyen az át­lag 1978-ban meghaladta a 44 mázsát. Remekelt tavaly a kalo­csai és a Kiskunhalasi Állami Gazdaság, ahol 59, illetve 56 má­zsa volt a búza hektáronkénti hozama, a szója 18,2 mázsás át­lagtermése pedig 2500 hektáron ugyancsak rekordnak számít a BKR-nél. A BKR törekvésének közép­pontjába a rendszer megalakulá­sa óta a termelési tényezők össz­hangjának megvalósítását állítja. Ezt az alaptechnológiájában ér­vényesíti, amelyet évről évre to­vábbfejleszt, felhasználva a leg­jobb hazai és külföldi kutatási eredményeket. Mindezzel a ter­melés jövedelmezőségét is növel­ni akarják a BKR-hez tartozó gazdaságokban. A gyakorlati munkához a szocialista országok­ban gyártótt erő- és munkagépe­ket használják. Tavaly különösen sok gondot okozott a K—701-es traktorok, valamint qz E—516-os kombájnok hiánya, illetve késedelmes szállí­tása. Emiatt egy partnerük ki is lépett a rendszerből, hat pedig egyéb okok miatt szakította meg kapcsolatát a BKR-rel. Az idén 138 gazdaság 192 hek­táron termel kukoricát, búzát, szóját, napraforgót, lucernát, va­lamint új növényként cirkot a rendszer keretében, s igénybe ve­heti a gyepgazdálkodásra is ki­terjedő BKR-szolgáltatást. A legdinamikusabban a szer­viz-tevékenység fejlődik. Az idén egy, diagnosztikai berendezések­kel felszerelt, és hat szerviz célú kocsival végzi el a rendszer a ja­vítási feladatokat. A BKR köz­ponti telepén pedig elkezdi két műhelycsarnok és egy készenléti raktár építését. Az idén tovább javítja a kapcsolatot a rendszer­hez tartozó gazdaságokkal, iro­dát is nyit az új termelési körze­tekben. A terménytárolás gond­jainak megoldására a Növény­olajipari és Mosószergyártó Vál­lalattal együttműködve, a jászbe­rényi, a kalocsai, valamint a pécsi körzetben építenek tárolókat. Nagy sikert aratott külföldön a BKR. A Szovjetunió moldáviai területén 800 hektáron a kukori­ca átlaghozama 67,9 mázsa lett a rendszer technológiája eredmé­nyeként, Bulgáriában pedig 1600 hektáron 53,6 mázsás kukoricater­mést takarítottak be hektáron­ként. Ezzel mindkét országban jóval meghaladták a korábbi eredményeket. A BKR-közgyűlés résztvevői a tájékoztató után elmondták véle­ményüket. Egyebek között a szol­gáltatás javítására, az új, a rövid tenyészidejű, nagy termőképessé­gű hibridek szélesebb körű alkal­mazására hívták fel a rendszer vezetőinek a figyelmét. Elhang­zott olyan kérés is, hogy a BKR a tiszta jövedelméből juttasson a partnergazdaságoknak. A jelenle­vők általában dicsérő szóval mél­tatták a termelési rendszer múlt évi munkáját, amely előlegezte azt, hogy az idén újabb sikereket tudnak majd elérni. Cs. I. • Jelentés. I. számú szakasz védelemvezető­jétől. A folyó Kécskénél és a tiszaugi hídfőnél kedd óta hat centimétert apadt, s a vízszint további lassú süllyedésére lehet számítani. — Ezernyolcszáznyolcvannyolcban jegyezték föl először a Tisza víz­állását — ad Jaksa Béla érdekes tájékoztatást. — Azóta az idei ár a második a „rangsorban”. Ezer- kilencszázhetven május 31-én 909 centiméter volt Szolnoknál a vízállás, s ez volt eddig a leg­magasabb. Számunkra itt mindig a szolnoki vízállás szabja meg a tennivalókat. Az idén többre szá­mítottunk, mert a folyó felső sza­kaszán mindenütt nagyobb volt az árhullám a hetvenes maxi­mumnál. Szolnoktól lefelé sze­rencsére elmaradt attól. Fontos szerepet játszott ebben, hogy az alpári ártérre tervszerűen been­gedték a vizet. — Az idei ár ellen tervszerűb­ben tudtunk védekezni, mint het­venben — veszi át a szót Dénes Árpád. — A magasparttal nem védett településeknél maximális vízállásnál is védelmet nyújtó nyúlgátakat időben megépítettük, illetve helyrehoztuk, Tószegtől Lakitelekig, összesen 17,2 kilo­méter hosszúságban. Az árvízvédelem két vezetője hangsúlyozza, hogy a helyi párt- és tanácsi szervekkel, s az érin­tett gazdaságokkal egymást segít­ve dolgoztak a nehéz napokban. Lakiteleken például, ahol lakóhá­zakat és az üdülőterületet fenye­gette veszély, ötven helybeli em­ber és tucatnyi szállítójármű tíz napon át építette a nyúlgátat a vízügyiek irányítása mellett. — Jó lenne, ha majd a víz visszahúzódása után a gazdasá­gok nem szántanák el a terüle­• Fegyver: a lapát. tünkön a nyúlgátakat — mondja Jaksa Béla. — A következő ár­víznél így még kevesebb lenne a gondunk. Sajnos az idén a korábban épített nyűig álaknak csak harminc százaléka volt meg.’ — A Tiszajenő, Vezseny, Tó­szeg térségében és lentebb vég­rehajtott tervszerű vízbeeresztés azt eredményezte, hogy a kelet­kezett kár, gátakban és műtár­gyakban csak körülbelül egyhar- rnada lesz, mintha a folyó maga tört volna utat — tér vissza a beszélgetés egyik témájához Dénes Árpád szakaszmérnök. • Csorba József vízügyi üzem­mérnök, aki 'Baján végzett,’ Győrből jött nyolcadmagával se­gíteni a tiszai árhoz. — Két hete jöttünk ide és á családdal azóta csak postai úton érintkezünk — mosolyog a fiatal­ember. — Jó kollégákra talál­tunk, örömmel segítünk nekik! Ha majd nálunk a Dunánál lesz baj, akkor ők jönnek el, a Közép-' Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói, hogy segítsenek nekünk győri vízügyieknek. • A gát mindenáron le akarja dobni kátyús hátáról a terepjá­rót. Az ajtókilincshez kapok. Ä gépkocsi fél teste hirtelen lecsú­szott a víz felé. — Csak akkor kell kiugrani,1 ha szói ok, nyugtat T erjéki Már­ton pilóta. — Ez a gát sztráda a Tószeg környékihez képest. Visszatolat a gát tetejére, elin­dulunk, és a földmagaslat lábá­nál észrevesszük a nedves sávot, amely jelzi, mennyit apadt a Tisza tegnap óta. A. Tóth Sándor Apad a Tisza Galántai Imre gátőr jelentem, hogy harmadfokú árvízvédelmi készültséget tartunk. Szolgálat­ban egy gátőr és hat segédőr. A szivárgásokat, csurgásokat fo­lyamatosan ellenőrizzük, amit szolgálati könyvben rögzítünk. Más jelentenivalóm nincs. Kézfogás, katonás köszönöm Dénes Árpád szakaszmémök ré­széről, aki a Közép-Tdsza Vidé­ki Vízügyi Igazgatóságnál tagja a védelmet irányító-szervező törzsnek. A színhely: a hat közül az egyik gátőrjárás az I. számú jobb parti védelmi szakaszon. A gát egyik oldalán az agyagsárga színű kiáradt Tisza alattomos ör­vénylése, a másikon a védett te­rület Tiszakécske—Kerekdomb térségében, a távolból idepirosló cserepes tetejű házakkal. • Mára már csak a figyelés, Őr­ködés és a törpebuzgárok „elfogá­sa” maradt a gátakon dolgozó emberek feladata. A Tószegtől Tászaalpárig húzódó védelmi vo­nalon a gátépítést, és a hullám­verés elleni felkészülést befejez­ték, tudom meg Jaksa Bélától, az • Jaksa Béla egy karóval meg­jelölt törpebuzgár „kráterének’* növekedését figyeli. Ha jiem áll meg, homokzsákokkal kefl „el­fogni”, azaz körülrakni. 4 Két hete teljesítenek szolgálatot a Tiszánál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom