Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-03 / 28. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 3. események sorokban EGYÜTTMŰKÖDÉS A TŐKÉS IMPORT CSÖKKENTÉSÉRE Befejeződött a magyar-szovjet kormányközi bizottság ülésszaka I NAPI KOMMENTÁR “ | ;|llÍ|^j§* jövőért |}jjg \ MADRID Az El Pais című madridi na­pilap pénteki számában megje­lent értesülés szerint a spanyol hatóságok kiutasították az or­szágból az albán trónkövetelőt, aki I. Leka néven található meg a madridi telefonkönyvben. A kiutasítás oka az, hogy a rend­őrség a trónkövetelő Madrid környéki luxusvillájában valósá­gos fegyverraktárra bukkant. „I. Leka" Gabonba távozott — a lap szerint 17 millió peseta adósság hátrahagyásával. (MTI) RAWALPINDI Ghundai pakisztáni városban hatalmas erejű robbanás követ­keztében hat személy meghalt, tizenheten megsebesültek, hat ház pedig rombadölt. A robban­tást a pakisztáni légierő „selej­tes” bombáit tároló épületben ki­tört tűz okozta. (UPI) HAVANNA A Puerto Rico-i nép független­ségi harca döntő szakaszába ér­kezett — állapította meg a „Bo- hémia” című kubai lapnak adott nyilatkozatában Juan Mari Bras, a Puerto Rico-i szocialista párt főtitkára. A főtitkár élesen el­ítélte azt a tervet, hogy 1981-ben népszavazást tartsanak, amelynek eredményeként hivatalosan az Egyesült Államok részévé válhat. (TASZSZ) NEW VORK Földünkön az évszázad végén 6,2 milliárd ember él majd, s várható, hogy a XXI. század vé­gére bolygónk lakossága jelenj ginek csaknem háromszorosa, mintegy 11,5 milliárd fő lesz — tűnik ki az ENSZ Népesedési Bi­zottságának jelentéséből. (TASZSZ) ST. MORITZ Két svájci iskoláslány életét vesztette szerdán a 1733 méter magas kelet-svájci Celerina ol­dalán, amikor öt fiatalból álló síelőcsoportot magával ragadott a sífelvonóra zúduló lavina. A csoport másik három tagját si­került idejében kimenteni a hó alól. (AFP, Reuter) STRASBOURG Megverték és kirabolták Stras- bourgban csütörtökön későn este Willibald Pahr osztrák külügy­minisztert. Pahr éppen sétára in­dult szállodájából, amikor két fiatalember ugrott elé, és ütni kezdte, majd a két támadó Pahr irataival és a nála levő nagy mennyiségű pénzzel eltűnt. A rablókat nem sikerült eddig meg­találni. Pahr csütörtökön dél­után az Európa Tanács tanácsko­zó gyűlésében mondott beszédet, s ebből az alkalomból tartózko­dott Strasbourgban. (AFP, DPA) Moszkvában pénteken befejező­dött a magyar—szovjet gazdasá­gi és műszaki-tudományos kor­mányközi együttműködési bizott­ság 22. ülésszaka. A két küldött­séget Marjai József és Konsztan- tyin Katusev miniszterelnök-he- lyeittessk, a bizottság társelnökei vezették. A bizottság áttekintette, ho­gyan teljesítették azokat a meg­állapodásokat, amelyeket a két ország kormányfői múlt év októ­berében tartott tanácskozásukon fogadtak el a magyar—szovjet együttműködés egyes kérdéseiről, s meghatározta azokat az intéz­kedéseket, amelyeket kiegészítés­ként kell elfogadni a megállapo­dások teljesítéséhez. Az ülésszakon nagy figyelmet szenteltek azoknak a javaslatok­nak, amelyeket a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság egy­mással együttműködő szakminisz­tériumai készítenek elő a két or­szág legfontosabb népgazdasági ágazatai közötti szakosítás és ter­melési kooperáció fejlesztésének hosszú távú programjáról. Megje­lölték a magyar—szovjet terme­lési-műszaki együttműködés leg­fontosabb területeit az 1980-ig terjedő időszakra, s meghatároz­ták az ezekre vonatkozó megál­lapodások elkészítésének határ­idejét is. Áttekintették számos kormány­közi ás más szintű megállapodás teljesítését, a többi között a mű­szergyártási, a szerszámgépgyár - tási és a könnyű- és élelmiszer- ipari gépgyártási termelési együtt­működési megállapodások terén. Megvizsgálták továbbá az együtt­működést a paksi atomerőmű építésében. A bizottság gyakorlati intézke­déseket irányzott elő a kát or­szág tudományos-műszaki együtt­Khomeininek immár Teherán­ban is megismételt követelése el­lenére, a Baktiar-kormány nem hajlandó lemondani. Ezt a kor­mányfő ismét leszögezte csütör­tök esti nyilatkozatában, amelyet az egyik francia rádióállomásnak adott. Az iráni miniszterelnök derű­látóan ítélte meg az ország poli­tikai helyzetét és ismét jelezte- hogy kész tárgyalni a vallási-po­litikai ellenzék vezetőjével. Baktiar lekicsinylőén nyilatko­zott a Khomeini zászlaja alatt kibontakozott tömegmozgalom­ról. Azt hangoztatta, hogy „az ajatoilah és nagyhangú hívei va­lójában nem tudják mit akar­nak”. A jelenlegi kormányról ez­zel szemben azt állította, hogy „nemzeti-demokrata jellegű”. működése hatékonyságának növe­lésére. Egyetértett azzal, milyen módon és milyen határidővel koordinálják a következő ötéves terv időszakára a tudományos és a műszaki fejlesztés terveit. Az ülésszakon kormányközi megállapodást írtak alá arról, hogy a két ország együttműködik a Dunaújvárosban létesülő koksz­vegyészeti üzem és ércdúsító üzem építésében. Az együttműködési bizottság ülése a szívélyes, testvéri barát­ság, a teljes egyetértés légköré­ben folyt. Az ülésszak jegyzőkönyvének aláírása alkalmából mondott be­szédében Konsztantyin Katusev miniszterelnök-helyettes külön ki­emelte annak jelentőségét, hogy a kát ország együtt kíván működ­ni az alkatrészek és félkészter­mékek, berendezések gyártásá­ban, ezzel csökkenti a felesleges tőkés importot. A szovjet minisz­terelnök-helyettes rámutatott: az erre vonatkozó javaslatot a ma­gyar küldöttség terjesztette elő a KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén, s a tagállamok egyetértettek annak fontosságá­val. A Szovjetunió a maga részé­ről ugyancsak nagy fontosságú­nak tekinti a javaslat megvalósí­tását, mert az elősegíti, hogy a szocialista országokban készülő gépekben, berendezésekben csök­kentsék a tőkés importból szár­mazó alkatrészek, félkésztermé­kek, berendezések felhasználását. Az ilyen együttműködésnek igen nagy a távlati jelentősége, nem­csak a Szovjetunió és Magyaror­szág, hanem a KGST valameny- nyi tagállama számára. Marjai József válaszbeszádében külön kiemelte: magyar részről nagy jelentőséget tulajdonítunk A vallási vezető tanácsadói úgy nyilatkoztak, hogy Khomeini esetleg már szombaton (ma) megalakítja iszlám ellenkormá­nyát. A washingtoni külügyminiszté­rium csütörtökön óvatosan rea­gált Khomeini élesen Amerika- etlenes nyilatkozataira. Hodding Carter, a State Department szó­vivője mindössze annyit mon­dott, hogy a kormány nyomon követi az iráni fejleményeket és aggódik az amerikai állampolgá­rok biztonságáért. Nem tervezik azonban az Iránban maradt 5000 amerikai tömeges hazatelepítését. Megfigyelők emlékeztetnék rá, hogy tavaly októberben még 45 000 amerikai tartózkodott Iránban. (MTI) annak a most aláírt megállapo­dásnak, amelynek értelmében a szovjet fél segítségeit nyújt a Du­nai Vasmű kokszvegyészeti üze­mének és ércdúsító üzemének a felépítéséhez. Ezek az üzemek nagy fontosságúak a magyar ko­hászat fejlesztésében, nemcsak közvetlenül, hanem a távlati ter­vek megvalósításában is. Ugyan­akkor a két üzem létesítése meg­felel annak az elgondolásnak, hogy a KGST tagállamai egyes területeken fejlesszék saját ipari kapacitásukat —, így létrejöttük a közös gondok megoldását is elősegíti. Ugyancsak aláhúzta a kormány elnökhelyettese az alkatrészek és félkésztermékek gyártására vo­natkozó egyetértést is, hangsú­lyozva, hogy ez különösen fontos a magyar népgazdaság szempont­jából. A két okmány aláírásán reszt vettek a magyar és a szovjet kül­döttség tagjai. Ott volt dr. Szű­rös Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. Marjai József, a kormány el­nökhelyettese a bizottsági ülés­szak idején rövid látogatást tett Rigában, ahol felkereste a VEF Rádiógyárat és a Rádiótechnika Egyesülés üzemét. Mindkét gyár már kialakította termelési koope­rációját a magyar híradástechni­kai üzemekkel és jelentősen bő­víteni kívánja a szakosítást, a termelési együttműködést, egyes hű-adástechnikai termékek gyár­tásában. Marjai József Rigában találkozott Jurij Rubennel, a Lett SZSZK minisztertanácsa el­nökével és a köztársaság több más vezetőjével is. Marjai József miniszterelnök- helyettes pénteken hazaérkezett Budapestre. (MTI) MAGYARORSZÁG—NSZK: Vegyesbizottsági tárgyalások Magyarország és a Német Szö­vetségi Köztársaság gazdasági, ipari és műszaki együttműködési vegyesbizottsága február 1-én, és 2-án tartotta harmadik ülését Bonnban. A delegációk kiemelték, hogy az árucsere-forgalom kiegyen­lítettebb fejlődéséhez a magyar kivitel dinamikus növelése szük­séges. További együttműködési lehe­tőségekről folynak tárgyalások magyar és nyugatnémet cégek között a petrolkémiai iparban, a járműipariban, kohászati fejlesz­tések és barnaszén-előfordulások területén, valamint a ruházati iparban. Khomeini ellenkormányt alakít? SZOVJET ÉLET Miért mennek U szty-Ilimszkbe? Csupán 1978 első felében ezer levél érkezett. A címzett: az uszty-ilimszki faipari komplexum. A levélírók zömmel az ország kü­lönböző részein élő fiatalok. A le­velek visszatérő refrénje azonos: „Szeretnénk Uszty-Ilimszkben él­ni és dolgozni...” „Élni?” Egy új város csak mi­nimális komfortot tud nyújtani, Uszly-Ilimszk pedig még ennél is kevesebbet. A földi „hidegsark” sokkal közelebb van hozzá, mint Kelet-Szibéria fővárosa, Irkutszk. Hideg van, és kevés a lakás. „Dolgozni?” Hiszen munka akad bőven bármelyik szovjet telepü­lésen vagy városban is. És az em­berek mégis a kevés kényelmet nyújtó Uszty-Ilimszkbe Igyekez­nek. Kik ezek, és ml vonzza őket Szibériába? A leveleket Nyikolaj Rogykin mérnök, az épülő komplexum ve­zérigazgató-helyettese kommen­tálja: — Levélíróink között nincs egyetlen egy sem — hangsúlyo­zom: egyetlen egy sem —, aki­nek ne lenne munkája, vagy ne tanulna szűkebb pátriájában, és mégis vállalja, hogy — mondjuk — a Krímből a hideg Szibériába utazzék, és itt dolgozzék. — Mégis mi késztet oly sok em­bert arra, hogy állást változtas­son? Hiszen az, aki elégedett a helyzetével, nem hagyja el he­lyét, és nem utazik hetedhét or­szágba, hogy ugyanazt kapja. Le­hetséges, hogy zömmel sikertelen emberek utaznak ide? — Egyáltalán nem — veti el­len Nyikolaj Rogykin. — Rend­szerint olyan fiatalokról van szó, akiknek esetében még korai lenne arról beszélni, hogy sikerült-e az életük, vagy sem. Mi vonzza őket Szibériába? Hasonlítsunk össze két vállalatot: egy régit, amelynek már kialakult kollektívája, ve/.c- tögárdája, hagyományai vannak, és a miénket, ahol a kollektíva csak most van kialakulóban. Hol vannak nagyobb lehetőségeik a fiataloknak a kibontakozásra? F’ersze, hogy nálunk. Jelenleg a cellulózgyárban több mint tízezer ember foglalko­zik a berendezések felszerelésé­vel és beállításával. Többségükben fiatalok. Valamennyien nemrégen érkeztek Szibériába, de közülük sokan már jelentős szakmai fej­lődést értek el. Grlgorij Szpirihin 29 éves mérnök, például, egyetemi tanulmányai befejeztével, 3 évvel ezelőtt érkezett ide. A múlt év­ben műszakvezetővé, az idén pe­dig az egész üzem műszakvezető­jévé nevezték ki. A közelmúltban tért vissza Svédországból, ahol annak a berendezésnek az üze­meltetését tanulmányozta, ame- lyel az ‘egyik svéd cégtől vásáro­lunk. És ilyen példa bőven akad. Az egyéb előnyök mellett, ame­lyek ldevonzzák a füatalokait, a magasabb munkabér is szerepet játszik. A kormány rendeletének megfelelően azok, akik Szibéria távoli vidékein vagy a Távol-Ke­leten dolgoznak, tetemes bérpót­lékot kapnak. Uszty-Ilimszkben erőteljes a la­kásépítés. A faipari komplexum például, amikor szakmunkásokat vesz fel, kötelezettséget vállal, hogy a családos dolgozóknak egy éven belül kényelmes lakást, az egyedülállóknak pedig a munkás- szállóban szobát biztosít. — Kaphat-e minden új dolgozó megfelelő munkát, magas bért és lakást? — Nem, nem mindegyik. Te­gyük fel, levelet kapunk egy most érettségizett, de semmilyen szak­mával nem rendelkező fiataltól. Berendezéseink bonyolultak, elő­képzettség nélkül nem lehet raj­tuk dolgozni. Az ilyen fiatalnak azt tanácsoljuk, hogy utazzon ide, és végezze el a szakiskolát, amely szeptemberben nyitotta meg ka­puit Uszty-Ilimszkben. Az okta­tás 1 éves. A tanuló ösztöndíjat kap és elhelyezést a szállóban. A tanulmányok befejeztével szak­májának megfelelő munkát bizto­sítunk. részére a komplexum vala­melyik üzemében. Amit az uszty-ilimszki faipari komplexumban hallottam, sok szibériai és távol-keleti fiatal vá­rosra jellemző. Az új körzetek meghódítása új munkaerőket igé­nyel, és a fiatalok szívesen jön­nek ide. Alekszandr Jevreinov APN—KS Az NDK fővárosában megkez­dődött a Béke világtanács három­napos rendkívüli ülése. Elég egy pillantást vetni a nemzetközi hely­zetre ahhoz, hogy megállapíthas­suk: bőségesen van mivel foglal­koznia ezekben a nem akármilyen napokban a nemzetközi békemoz­galom vezérkarának. Az ülésszakra olyan helyzetben került sor, amelyre az a jellemző, hogy — mint erre Leonyid Brezs- nyevnek az ülésszakhoz küldött távirata rámutatott — „az enyhü­lés folyamata az utóbbi időben érezhetően lelassult”. A világ szá­mos pontján megfigyelhető a hi­degháborús körök összehangolt propagandakampánya, amely rég­óta ismert rágalmakat ismétel „a szovjet fenyegetésről” és más szo­cialista országok, jelenleg elsősor­ban Vietnam, „expanzív törekvé­seiről”. Ennek a tudatosan keltett ködfüggönynek a leple alatt ugyan­akkor nyugati részről a történe­lem legnagyobb szabású fegyver­kezési vágtája folyik, soha nem látott magasságokat ért el mind az amerikai, mind az össz-atlanti katonai költségvetés. Ilyen helyzetben létkérdés aa emberiség jövőjéért érzett felelős­séggel rámutatni az imperialista propaganda veszélyességére, min­denekelőtt arra, milyen célokat szolgálnak ezek a szólamok. A fel­adat fontosságát csak aláhúzza a kínai—amerikai megbeszélése* egyértelműen szovjetellenes. hi­degháborús alaphangja, amelyre a TASZSZ szovjet hírügynökség már kommentárban reagált. Hazánk tíztagú delegációja — mint erre a küldöttség vezetője nyilatkozatában rámutatott —, ar­ra törekszik, hogy elősegítse 1979- re a gazdag és hatékony akció- program kidolgozását. Magyaror­szág — a szocialista testvérnépek képviselőivel együtt — áfás fóru­mokon is aktívan küzd a leszere­lésért és az enyhülésért. Mi is társszerzői vagyunk például annak a genfi leszerelési bizottság elé terjesztett javaslatnak, amely hosszabb távon minden nukleáris fegyver gyártásának betiltásáért, a készletek fokozatos csökkenté­séért, majd teljes megsemmisíté­séért száll síkra. H. E. Energiagondok Jugoszláviában Márkus Gyula, az MTI belgrádi tudósítója jelenti: Jugoszláviában az elmúlt év­tizedben sohasem jelentkeztek olyan komoly energiagondok, mint a múlt év végén. December első felében akadozott a benzin- ”s a fűtőolaj-ellátás, ezt követően 10 napon át Szlovénia kivételével, az egész ország területén szigorú villanyáram-korlátozást kel lett bevezetni. Nem volt elég szén és butángáz, s a helyzet januárban sem rendeződött. Újév után a szlovéniai iskolákban szénszüne­tet tartottak. Az áramkorlátozások váratlanul élték a lakosságot, az elektromos művek szinte minden köztársaság­ban a csodában reménykedtek, azt várták, hogy megenyhül a novem­berben beköszöntött szokatlan hi­deg ás a havazások helyett meg­jön a várva várt esőzés. A víztá­rolók készlete ugyanis leapadt: novemberben csak 806 millió ki­lowattóra áramot tudtak termelni, a tervezett 2,3 milliárd kilowatt­óra helyett. Az 1,5 milliárd kilo­watt hiánya drasztikus következ­ményekkel járt. A jugoszláv kormány decem­ber közepén rendkívüli ülésen foglalkozott az energiaproblémák­kal. A többi között megállapítot­ta: „A nehézségeket az okozta, hogy a villanyenergia-kapacitüsok építési üteme nem volt összhang­ban más gazdasági ágazatok fej­lődésével és az ország villamos- energia-szükségletének növekedé­sével”. A lemaradást ebben az ötéves tervben fokozott erőfeszí­tésekkel igyekeznek pótolni. Nap­jainkban 23 hő-, 12 vízi, és egy atomerőmű építése folyik, hogy felkészüljenek a fogyasztás várha­tó ugrásszerű növekedésére. A mostani energiagondok isme­retében a szövetségi nemzetgyűlés határozatot hozott, amely kötelezi a kormányt az ország 20 éves (2000-ig szóló) energetika fejleszté­si tervének mielőbbi kidolgozásá­ra. A jelenlegi nehézségeket főként a takarékosság enyhítheti. A kor­mány éppen ezért javasolta a köz­társaságoknak, hogy folytassák a takarékossági intézkedéseket — oiv módon, hogy azok a lehető legkisebb mértékben sújtsák a gazdaságokat. A számítások sze­rint ugyanis december közepén napi 30 millió kilowattóra áram hiányzott, s minden kilowatt hiá­nya 6 dinár veszteséget okozott, A folyók várható februári víz­álláscsökkenése idején a többi kö­zölt Albániából importálnak majd áramot. Jugoszlávia tavaly összesen 52 milliárd kilowattóra villanyára­mot termelt, ma már szinte hihe­tetlen tény: a régi Jugoszlávia villanyáram-termelése 1939-ben mindössze 1 milliárd kilowattóra volt. Az idei népgazdasági terv 58,3 milliárd kilowattóra villanyáram termelését irányozza elő. Ennek 60 százalékát — a tavalyinál kb. 1 ) százalékkal többet — a hőerő­művek adjak. A termelés növe­kedését az év közben üzembe he­lyezendő 6 új erőmű biztosítja. A szénkészletek (kőszén 47,8 millió, barnaszén 1929 millió, lig­nit 17 451 millió tonna) legfeljebb 50—60 évié elegendők. Üjabb ví­zi erőművek építésével még továb­bi évi 65 milliárd kilowattóra villanyai am termelésére van le­hetőség. Ezért a kormány hang­súlyozza az enérgiagazdálkodás maximális ésszerűsítését és új energiaforrások feltárásának szük­ségességét. Ez utóbbiak közül az atom- és a napenergia jöhet szó­ba. (MTI) LAPZÁRTAKOR Í RKI ZI I I • Végső búcsú Béréi Andortól Családtagjai, egykori munkatársai, elvtársai, a magyar politikai, kulturális és tudományos élet képviselői kísérték utolsó útjára pén­teken Béréi Andort, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkás­mozgalom kiemelkedő személyiségét, a Kossuth Könyvkiadó volt igazgatóját. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában a vörös dra­périával bevont, koszorúkkal övezett ravatalnál a párt- és állami éle­tűnk jeies Képviselői álltak díszőrséget. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, elvtársai, harcostársai, volt munkatár­sai nevében Győri Imre, az MSZMP KB titkára vett búcsút az el­hunyttól. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem, s a család nevében Szabó Kálmán akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár méltatta Béréi Andor érdemeit. Béréi Andort a Munkásmozgalmi Panteon sírkertjében helyezték örök nyugalomra. A temetés az In- ternacionálé hangjaival ért véget. (MTI) • Tovább terjedt a belvíz Az utóbbi 24 órában nem volt számottevő csapadék a megáradt Tisza és mellékfolyóinak vízgyűjtő területén. Mérséklődött a vízután­pótlás, s tovább apadt a víz a folyók felső szakaszain. Az árhullá­mok levonulásával viszont a folyók alsó szakaszain tovább növelték a készültségek erőit. Így most már összesen 2490 kilométer hosszú védvonalon vigyázza a megáradt folyókat 4157 vízügyi dolgozó. Munkájukat több mint 340 közúti jármű és építőipari munkagép, va­lamint 7 jégtörő hajó segíti, A vízügyi Igazgatóságok 806 kilométer hosszú védvonalon harmadfokú árvízvédelmi készültségben őrzik a Tiszát Tiszafüredtől Vásárosnaményig, a Krasznát, a Lónyai-csator- nát. a Bodrogot, a Taktát, a Kettős-, a Sebes- és a Hármas-Köröst, a Berettyó alsó szakaszát és a Hortobágy-Berettyót. Az árhullám levo­nulásával a Sajón megszüntették az árvízvédelmi készültséget. Az or­szágban mérsékelten tovább terjeszkedett a belvíz, s így most össze­sen 176 000 hektárt borít. Ebből 50 000 hektár vetésterületet. Har­madfokú belvízkészültséget tartanak a Nyíregyházi, a Debreceni és a Gyulai Vízügyi Igazgatóság területén. Nagykamarás községben jelen­tősen javult a helyzet, sikerült elvezetni a belvíz nagy részét. A vízügyi igazgatóságok 208 szivattyútelepe és 211 hordozható szivattyúja másodpercenként 471 köbméter vizet emel át a belvízcsatornákból a folyókba. (MTI) i \ faipari komplexum építkezésén. (Fotó: APN — KS.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom