Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-15 / 38. szám
4 • PETŐFI NEPE • 1979. február 15. liiiWiiligiiiiiiilllil v^^^^^Xv^.v.v.v.•Xv.\•X•X•X•X•X•X•X•X•^X•^^^^^^^^^^^^^^X•^^X•X•X•X•X•X•X•X•X•X• v.v.v.v.v.v.w.w.v.v.v.v.^v.v.vov.w.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.v.vov.v.v.* Polgári repülőgépek - egykor és ma Bár a második világháború előtt is létezett Magyarországon polgári légiközlekedés, igazán csak a felszabadulás után bontakozott ki. 1946-ban a Szovjetunió segítségével megalakult a Magyar —Szovjet Polgári Légiforgalmi Rt., amelyből 1954-,ben alakult meg a Magyar Légiközlekedési Vállalat. Az elmúlt több mint fél évszázad alatt (1920-ban alakult meg a Magyar Aeroforgalmi Rt., amely féléves működése alatt Szombathelyre és Szegedre légiposta-szállítást végzett) csaknem 20 géptípus volt forgalomban. A felszabadulás előtt a Fokker F— VIII. és a Junkere Ju—52-es gépek voltak a legjelentősebbek, a felszabadulás óta pedig a Liszu- nov Li—2, az Iljusin II—14, II— 18, a Tupoljev Tu—134 és Tu— 154. Az egyes típusok közül a Li—2-es 17 évig volt szolgálatban, az II—14-es pedig 14 évig. Az II—18-asok már 18 éve repülnek és még egy ideig megállják a helyüket. A felszabadulás előtti gépek közül az F—VIII-as 10 évig, a Ju—52-es 8 évig bonyolítottak le forgalmat. A légiközlekedés egyik nagy előnye a gyorsaság. A mai 800— 900 kilométeres sebességnek azonban nagy ára van: az F— III-as hajtóműteljesítménye 185 lóerő volt, az II—18-as négy hajtóművéé összesen 16 000 lóerő. A dugattyús repülőgépmotor teljesítményének felső határát a II. világháború első éveiben érte el 4000 lóerő körüli értékkel. Már a háború alatt felhasználásra került a gázturbinás hajtómű, ékkor azonban rendkívül nagy üzemanyag-fogyasztása miatt nem volt gazdaságos. Ezért fejlesztették ki a gázturbinás légcsavaros hajtóműveket, amelyek 600—800 kilométeres sebességtartományban gazdaságosabbak. Fejlettebb változata a kétáramú gázturbinás sugárhajtómű, ilyen van a TU— 134-es és TU—154-es gépekben is. Gépeink az II—14-ig bezárólag dugattyús hajtóművekkel voltak félszerelve. Az 1960 óta üzemelő II—18-as gépekbe 4 x 4000 lóerős légcsavaros gázturbinás hajtómű 650 kilométeres sebesség mellett gazdaságos üzemet biztosít. A TU—134-es és 154-es gépek 800 —1000 kilométeres sebességgel közlekednék. A világ 23 országában és a Szovjetunió valamennyi köztársaságában használt II—18-as repülőgépek javítását az 1931-ben alapított Bikovoi Repülőgépjavító Üzemben végzik. • A repülőgép-javító üzem szerelőműhelye. A legidősebb szerszám Valamely növény betakarítása és az utána következő növény vetése között zajlik le a mezőgazdaság egyik legfontosabb — általában évről évre ismétlődő — munkafolyamata, a talajművelés. Ezzel a gazdálkodó ember „letörli a teleírt táblákat”, a betakarított növény tarlóját, hogy helye legyen az „új szövegnek”, a következő növénynek. Eleget tesz ily módon a gazdálkodás egyik alapvető feladatának, a szerves anyagok lebontásának, utána pedig vetőágyat készít a következő növény vetőmagjának. A talajművelés a legősibb és valamikor egyetlen termésnövelő eljárás volt. Ma már nyilvánvaló, hogy a nagy terméshez egyéb eljárás is (trágyázás, vetés, növényápolás, növényvédelem) is szükséges, de a vetőágykészítés ma is elsőrendűen fontos. Egyébként egyike a legköltségesebb eljárásoknak. Az éles, hegyes ekevas vízszintesen, a kés vagy tárcsa alakú csoroszlya függőlegesen levágja a talaj felső részét, s az így kimetszett barázdaszelet felcsúszik a kormánylemezre, s ott átfordulva hullik le. Az eke évezredek óta a talajművelés legfontosabb eszköze, és joggal tekintik annak a hídnak, amelyen át az emberiség a barbárságból a civilizációba haladt át. Máig sem sikerült kideríteni, hogy ki volt a feltalálója. Valószínű, hogy egyidőben több önálló feltalálója volt, illetve az idők során fejlődött ki egy görbe, a talajt csak fúró fadarabból, különböző újítások révén. Az eke fejlődése egyébként hosszú volt, csak az utolsó 100—150 évben gyorsult fel. Kezdetben maga az ember húzta, később tehénnel, ökörrel, lóval szántottak. Az eke vontatásának fejlődésében további lépést jelentett az 1851-ben bevezetett gőzeke, majd az 1907-ben konstruált motoreke, amely ekét az első világháború után teljesen kiszorította a traktoreke. Ma már a fejlettebb országokban traktorokkal vontatott, vagy azokra függesztett többtestű ekékkel végzik a szántást. Sok helyen foglalkoznak az eke mellőzésének a gondolatával, de eddig nem sikerült kiküszöbölni ezt a drága talajművelést. • Nagy teljesítményű erőgépek vontatják a többtestű ekéket. (MTI fotó.) Élettelenül meredező ágak, a csonttá keményedett nád ijesztő mozdulatlansága, szikes tavak befagyott tükre. Félelmetesen szép a téli pusztaság, József Attila Holt vidéke, ahol „sűrű csönd ropog” és „jeges ágak között zörgő időt vajúdik az erdő." A kókadt kákával szegélyezett tavak környéke kietlen és titokzatos, mint valami holdbéli táj. Aki ezen a természetalkotta kapun lép be Szabadszállásra, már eleve elismeréssel gondol azokra, akik ezt a nádas, vízállásos, illetve homokos területet termővé változtatták. • Az öregek, akik két kezük munkájával alapozták meg a gazdaság jövőjét, már nyugdíjba mentek. A z esélyek még a község két szövetkezetében sem egyformák. A Lenin Tsz-nek jobb a helyzete, szilárdabb a tekintélye, mint az árnyékában meghúzódó, gyenge adottságú Aranyhomoknak. Az utóbbi viszont éppen azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy szívós, kitartó munkával, ésszerű gazdálkodással igyekezett és tudott úrrá lenni a mostoha körülményein. — A tavalyi év volt a csúcs — pillant" fel kimutatásaiból Gáspár Ferenc, főkönyvelő. — Az ezt megelőző 1977-es esztendő pedig a mélypont. De akárhogyan is alakultak a dolgaink, az állammal szembeni kötelezettségeinknek mindig határidőre és becsülettel eleget tettünk. Csak idáig mindig annyi dotációt kaptunk, amennyit adóban befizettünk. Most először fordult elő, hogy az adónk 3 millióval meghaladja az államtól kapott támogatás összegét. A mérleg szerinti nyereségünk csaknem 19 millió, a szövetkezet bruttó jövedelme több mint 41 millió forint. A szövetkezet fennállása óta az 1977-es év volt a leggyengébb, mindössze 7 és fél millió nyereséggel zárták. Ez is, meg a múlt esztendő is kilóg a sorból. Tavaly hektáronként 19 mázsával adott többet a kukorica, 7 mázsával az őszi búza és jelentősen javult a fűszerpaprika-termelésük is. — Hogyan érték el, hogy valamennyi ágazatuk felülmúlta a korábbi évek teljesítményét? — kérdem Balta István főag- ronómust. — Először is nagyon reális, a lehetőségeinkhez méretezett intézkedési tervet készítettünk és ebben 9 százalékos növekedést irányoztunk elő. A közgyűlés ezt jóváhagyta és sikerült is teljesíteni-. Ebben sok minden közrejátszott. Olyan rajtunk kívül álló okok is, mint az időjárás kedvező alakulása. Lényegesen befolyásolta a terméseredményeket, hogy 200 milliméterrel több csapadék hullt a tenyészidőszakban. A hosszú ősz kedvezett a paprika és a szőlő betakarításának. Tavalyelőtt a tehenészetünk is ráfizetéses volt, a mentesítés miatt. Tavaly viszont már az állat- tenyésztési ágazat is szép eredménnyel járult hozzá a gazdaság nyereségéhez. A biztosító 6 millió forint kártérítést fizetett az 1977-ben elfagyott szőlőért, ami Kimagasló eredmények a szabadszállási Aranyhomok szövetkezetben szintén a múlt évi bevételeinket gyarapította. — Feltehetően a gazdálkodás is szerepet játszott abban, hogy a szövetkezet a gyenge adottságok, valamint a szeszélyes időjárás ellenére évről évre sokat fejlődött, erősödött? — Eh'hez a gépesítés is hozzájárult. Ahol a munka engedi mindenütt gépek könnyítik meg az emberek dolgát. Csak az elmúlt évben 9 újítást vezettünk be, ami megközelítőleg félmillió forint megtakarítással járt. Tagjai vagyunk a bajai kukorica és ' a fajszi fűszerpaprika termelési rendszernek. Az Izsáki Állami Gazdasággal közösen fogunk szőlőt telepíteni, ezt az idén kezdjük, 40 hektáron. A beruházási keretünket sem léptük túl, nagy részét gépek vásárlására fordítottuk. Az idén majdnem 20 millió forint áll a rendelkezésünkre. Ebből szeretnénk befejezni a borjúnevelőt, bővíteni a húsüzemünket, a többi rámegy a szőlőtelepítésre és a gépesítésre. r— Mennyire vannak összhangban a gazdaság erőfeszítései a népgazdasági elvárásokkal? — Igyekszünk alkalmazkodni a piaci szükségletekhez. így határoztuk el _a zöldpaprika termesz- ‘té*set, az‘!idén" először."'fiövei j ük a keresett és számunkra is jövedel* Ivía-íJ f WI * V-ri * * Mi* y ^*»4 tmező termekek Korét. T_,egna- gyobb feladat a kertészet korszerűsítése. Tehenészetünkben megkezdődött a fajtaátalakítás hols- tein-frízekkel. Nagy tartalékot jelent a munkaszervezés és a munkafegyelem javítása. Itt az eredményektől függetlenül is voltak és vannak gondjaink. Ha ezen változtatni tudunk és az időjárás sem nehezíti meg a dolgunkat, akkor talán az idei év sem lesz rosszabb a tavalyinál, esetleg sikerül valamennyivel túl is szárnyalni. Lehet jövedelmező, virágzó gazdaságot építeni futóhomokra, a szikes tavak világára? Mindenesetre sok küzdelmes esztendő, jó néhány egyesülés kellett ahhoz, hogy létrejöhessen a ma már 5400 hektáron gazdálkodó mezőgazda- sági nagyüzem. Voltak gyengébb éveik, de mérleghiányuk egyszer sem volt. — Pedig a tagság nem zeneszóval vonult be a közösbe —, emlékezik a régi időkre Füredi Imre, értékesítési ágazatvezető és háztáji agronómus. — De ha már beléptek, úgy döntöttek, hogy csakazértis jól csinálják. Régen a szórványszőlő és a szőlőművelés adta a fő jövedelmet, ez áttevődött a szántóföldi növénytermesztésre. Kevés kivétellel valami nyereség mindig akadt, ami elégedettséggel töltötte el a tagságot. Számítani lehetett rájuk. Amikor jött egy vagon műtrágya, megmozdult az egész határ, 15— 20 fogat szállította a földekre az értékes rakományt. Akkor minden munkát kézzel végeztek, mostanában a gépekre sincs elegendő emberük. — Annyi fiatal nem jön, amennyi nyugdíjba megy. Es sokszor azokkal sem nyerünk, akik idecsapódnak. Sajnos, nem vagyunk olyan helyzetben, hogy válogathatunk. Meg kell alkudni azzal’ hogy a létszámhiánynál a „rosszabb, munkaerő, is jobb. — A munkafegyelem hiányosságai is ezzel magyarázhatók? — így van. Az a nemzedék, aki közel 20 éve rálépett a közös gazdálkodás útjára, javarészt már nyugdíjas, vagy nyugdíjba készül, ök még jóban-rosszban együtt voltak, a sajátjuknak érezték a szövetkezetét. Az újonnan jöttek — tisztelet a kivételnek —, már nem a sajátjuknak, inkább munkahelynek tekintik a gazdaságot. Oda mennek, ahol kevesebb és könnyebb munkával többet lehet keresni. Mi kevesebbet tudunk kínálni, mint a nálunk erősebb Lenin Tsz, ezért igyekszünk a háztáji felkarolásával kiegészíteni a jövedelmeket. Húsüzemünk évente 4000 hízott sertést vásárol fef a háztáji gazdaságoktól és ezt szinte teljes egészében fel is dolgozza. A gazdaság 2 mázsa takarmányt ad minden leszállított hízó után és legelőről is gondoskodik a háztájiban nevelt szarvasmarhák részére. — A szövetkezet fejlődésével tehát a tagság életszínvonala is emelkedett? — Nézze meg milyen házak épültek a faluban és a Balázsi részen. A fiatalok 5—6 év után már építkeznek. Nálunk sokan élnek tanyákon — 448 kimért tanyatelket tartunk nyilván —, a villany bevezetése óriási lépéssel vitte előbbre az ott lakókat. A tagság zöme nagyon szorgalmas, igyekvő. A legteljesebb mértékben kihasználják a háztájiban rejlő lehetőségeket, ami sok munkát, de jobb megélhetést is ad. Hagyomány nálunk, hogy minden évben külföldre visszük a legjobb munkateljesítményt elért dolgozóinkat. Jártunk már Jugoszláviában, Lengyelországban, az NDK-ban, Romániában, máiusban Spanyolországba indulunk. Az utazási költségek 75 százalékát a szövetkezet fizeti. A hangulat jó. Mindenki elégedetten készül a szombati zár- számadó közgyűlésre. Tavaly borosabb hangulatban vetettek számot a helyzetükkel. Most minden okuk megvan az örömre, de arról sem szabad elfeledkezni, hogy az eredményeket nem volt köny- nyű elérni és nem lesz könnyű megtartani. A siker részben az időjáráson, de javarészt rajtuk is múlik. Vadas Zsuzsa A környezetvédelem, világszerte nagy probléma. S az ember természetes környezetének nemcsak az ipari hulladék okoz károkat, hanem gyakran az „ártalmatlan" turisták és kirándulók tömege is. Olykor a turista-inváziótól ajánlatos megvédeni a természetet, ha másként nem, bizonyos szabályok szigorú betartatásával. Így keletkezett Csehország legmagasabb hegysége, a Krkonose (Eszakkelet-Csehország) környékén — védett területként — a Krkonosei Nemzeti Park. Az 1963-ban létrehozott Krkonosei Nemzeti Park 40 000 hektárnyi területével Európa legnagyobb védett területei közé tartozik. Hossza 39 kilométer, szélessége eléri a 15 kilométert, legmagasabb pontja — a Snezka- csúcs — 1602 méterre van a tengerszint fölött. Területének 80 százalékát erdők borítják, jórészt fenyőerdők, A cseh határmenti hegységek között a Krkonose- hegységnek van a leghüvösebb éghajlata. Ez azonban cseppet sem zavarja a látogatóit, akik évente 7—8 milliós számban keresik fel. A Krkonose-hegységben a múlt században még medvével, vadmacskával és hiúzzal is találkozhattunk volna, Ma már csak a róka, az erdei és o- sziklán élő nyest fordul elő. No és fájd, amelynek új, a civilizáció káros hatásának ellenálló fajtáját tenyészti ki az ember, s ereszti visza a természetbe. A fájd nemrégiben még nagy számban élt Közép-Csehor- szágban is, de ma már csak a Krkonose-hegységben és a szlovákiai hegyekben fordul elő. A Krkonose flórája is igen érdekes. A gleccservájatokat állami természetvédelmi övezetté nyilvánították. S mivel ezekben jól nyomon követhető a hegyvidék természetes fejlődése, megtiltottak itt minden emberi beavatkozást. (BUDAPRESS — ÖRB1S) Sivatagi élet 40 millió éve Mongol régészek ásatásaik során különböző emlős állatok maradványaira bukkantak. Többek között dinoszauruszok csontvázát ásták ki, amelyek egyike 12 méter hosszú lehetett. A leletek azt igazolják, hogy a Góbi-sivatag területén évmilliókkal ezelőtt — a régészek 40 millió évre becsülik ezt az időt — sok és sokféle állat élt. A kutatóexipedíció tagjai a szerves élet kialakulásának a nyomait is vizsgálták. Az elemi organizmusok megjelenésének kialakulását félbillió évvel ezelőttre teszik, Ázsia jelenlegi faunájának a kialakulását pedig a negyedkor elejére. (BUDAPRESS - MONCAME) „Két lóerőről” indultak ... ... és most itt tartanak. NEGYVENEZER HEKTÁR TERÜLETEN Európa egyik legnagyobb nemzeti parkja