Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 15. események sorokba n BUDAPEST ___________________ K edden a késő esti órákban Magyarországra érkezett Janez Stanovni'k, az ENSZ európai gaz­dasági bizottságának főtitkára. Megbeszéléseket folytat az euró­pai gazdasági együttműködés idő­szerű kérdéseiről és az EGB te­vékenységéről. (MTI) BUKAREST__________________ B ukarestben bejelentették, hogy Nicolae Ceausescu, az RKP fő­titkára, a köztársaság elnöke feb­ruár 15—17. között feleségével együtt baráti látogatást tesz Bul­gáriában, Todor Zsivkovnak, a Bolgár Népköztársaság Államta­nácsa elnökének meghívására. (MTI) WASHINGTON_______________ , Az amerikai külügyminisztéri­um tisztségviselői szerdán beje­lentették, hogy Adolph Dubst, az Egyesült Államok Afganisztánban akkreditált nagykövetét ismeret­len fegyveresek elrabolták, majd megölték. A State Department a részletekről mindössze annyit tud, hogy a nagykövetet a főváros egyik utcáján gépkocsijából ra­bolták el. (MTI) PÁRIZS______________________ Kedden este, kétnapos csatá­rozás után, tűzszüneti tárgyalá­sok kezdődtek a csádi főváros­ban az államfő és a miniszter- elnök fegyveres erői között — a jelek szerint az országban állo­másozó francia csapatok parancs­nokának kezdeményezésére. Ezzel egyidejűleg a fegyverek is elhall­gattak Ndjemenában. (MTI) BAGDAD ____________________ F ebruár 24-én újrakezdődik az iraki kőolaj szállítása Szíriába — adta hírül az INA hírügynökség a kőolajipari minisztérium egy magas rangú személyiségét idéz­ve. A szíriai Baniyas kikötőjébe juttatandó nysrsolajmennyiség fe­dezi Szíria belső szükségleteit — mondotta az iraki illetékes. (MTI) Befejeződött a leszerelési szimpozion MOSZKVA Moszkvában a világ dolgozói­hoz intézett egységfelhívással be­fejeződött a leszerelés szociális vonatkozásaival foglalkozó nem­zetközi szimpozion. A tanácsko­záson 15 ország közéleti személyi­ségei, ismert tudósai vettek részt, és képviseltette magát több nem­zetközi szervezet is. A tanácskozás részvevői nyug­talanságukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a nyugati or­szágokban fokozódik a fegyverke­zés,egyre nő a katonai költségve­tés összege. Síkraszáíltak a neut­ronbomba és más tömegpusztító fegyverek Európában történő el­helyezése ellen. Elítélték a jelen­levők a kínai vezetésnek az euró­pai biztonság ellen és a fegyver­kezési hajsza fokozására irányuló politikáját. A szimpozionon Nyikolaj Pan­kov, az európai biztonságért és együttműködésért küzdő szovjet ■bizottság alelnöke, Duschek La- josné, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának .titkára, és más küldöttek szóltak a szocialista országok enyhülést célzó javasla­tairól. (TASZSZ) Tíz nappal elhalasztották Bhutto kivégzését RAWALPINDI A pakisztáni legfelsőbb bíróság Zulfikar Ali Bhutto ügyvédjének kérése nyomán szerdán tíz nap­pal elhalasztotta a volt pakisztáni miniszterelnök kivégzését. A ha­lálos ítéletet akár már csütörtö­kön is végrehajthatták volna. A bíróság február 24-ére tűzte ki azt a tárgyalást, amely a halá­los ítéletet megerősítő döntésének felülvizsgálatával foglalkozik. Bhutto ügyvédje ezen a tárgyalá­son előterjesztheti védelmi bead­ványát, amelyben a legfelsőbb bíróság ítélethozatala során elkö­vetett műhibákra szándékozik rá­mutatni. Bhutto ügyvédje kijelentette: nem tartja valószínűnek, hogy a legfelsőbb bíróság megváltoztatja döntését, de reméli, hogy az ügy felülvizsgálatával időt nyer, s ezalatt Ziaul Hak tábornok a nemzetközi közvélemény nyomá­sára megkegyelmez Bhuttónak. (AFP, Reuter, UPI) ÚJABB ORSZÁGOK ELISMERŐ TÁVIRATAI ÉRKEZNEK TEHERÁNBA ♦ Khomeini segítséget kér a lakosságtól a rend helyreállításához Megtartotta első ülését az iráni ideiglenes kormány A nemzethez intézett televízi­ós beszédében Khomeini leszö­gezte, hogy Irán még mindig sú­lyos válságot él át, s nyugalomra szólította fel a népet. „Súlyos bűnnek és árulásnak tekintjük a rombolást és a terrorakciókat, va­lamint a fegyverekkel való üzle­telést, mert a fegyverek az isz­lám ellenségeinek kezére juthat­nak” — jelentette ki. Felszólítot­ta a lakosságot, hogy segítse a kormányt a rend helyreállításá­ban. Tegnap megtartották az iráni ideiglenes kormány első ülését. A tanácskozáson határozatot hoz­tak arról, hogy véget kell vetni a sztrájkoknak és a gazdaság minden ágazatában meg kell kez­deni a munkát. A kormány szerdai határozata értelmében szombattól minden üzemben be kell indítani a ter­melést, ki kell nyitni az összes üzletekét, meg kell kezdeni a munkát a közhivatalokban és a tanítást az iskolákban. A köz­vetlenül a kormány alá rendelt sztrájkbizottság lesz felelős azért, hogy a gazdaság összes ágazatai­ban felvegyék a munkát. Khomeini ajatollah szerdal rá­dióbeszédében pedig személyesen is felszólította az iráni népet a sztrájk beszüntetésére. Hangsú­lyozta, hogy a munkabeszünteté­sek célja a sah távozásának ki­kényszerítése, majd a Baktiar- kormány megdöntése volt. Leszö­gezte, hogy az iráni nép bátor el­lenállása megbuktatta a diktató­rikus monarchiát és a kolonializ- mus alapjai sorra romba dőlnek. Khomeini milicistái ellenőrzé­sük alá vonták az Egyesült Álla­mok teheráni nagykövetségének épületét, amelyet ismeretlen fegy­veresek szerdán reggel megtá­madtak és megszálltak. A wa­shingtoni külügyminisztérium be­jelentette, hogy a nagykövetség 70 főnyi személyzete, köztük Sullivan amerikai nagykövet, ki­szabadult a fogságából, miután az ideiglenes konmány képviselői tárgyaltak az őket foglyul ejtett fegyveresekkel. Ibrahim Jazdi miiniszterelnök^helyettes, aki Ba- zargan megbízásából milicisták élén a helyszínre sietett, kijelen­tette: „az amerikaiak az én vé­dőőrizetemben vannak”. • Az iráni ideiglenes kormányt kedden újabb országok ismerték el. Erich Honecker, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke táviratban közölte Mehdi Bazargannal, hogy a Német Demokratikus Köztársa­ság kész együttműködni az iráni ideiglenes kormánnyal. Hivatalos elismeréssel felérő üdvözlő üzenetet intézett az iráni ideiglenes kormányhoz az Egye­sült Arab Emírségek kormánya is. Husszein. jordániai király Ba- zargannak küldött táviratában szintén üdvözölte az ideiglenes iráni kormány megalakítását és együttműködéséről biztosította a miniszterelnököt. Táviratot küldött Mehdi Bazar- gannak Fahd herceg szaúd-ará- biai trónörökös és a miniszter­elnök első helyettese. A hivatalos szaúd-arábiai hírügynökség sze­rint a távirat egyenértékű a hi­vatalos elismeréssel. A Kínai Népköztársaság is szerdán hivatalosan elismerte Mehdi Bazargan iráni miniszter- elnök ideiglenes kormányát. Ezt Hua Kuo-feng miniszterelnök táviratban közölte Mehdi Bazar­gannal, a hivatalba lépő iráni mi­niszterelnökkel és reményét fe­jezte ki, hogy a két ország kap­csolatai tovább erősödnek. (UPI, Reuter, AFP) • Teheránt teljesen a Bazargan-kormány erői ellenőrzik. Képünkön: a sah volt rezidenciája előtt őrködő tankra is Khomeini ajatollah képét függesztették. (MTI — KS.) Egyre több nyugati »gazdasági és pénzügyi szakember óva int attól, hogy a tőkés országok korlátlanul elégítsék ki Peking mértéktelen importétvágyát. A Business Ame­rica című folyóirat szerint a nyu­gati cégekkel megkötött kínai ügy­letek összege máris meghaladja Peking fizetési képességét és ex­portáru-fedezetét. A lap arra hívja fel a figyel­met, hogy a Kínai Népköztársaság aranytartalékai mindössze 4 mil­liárd dollárt tesznek ki, miközben a kínaiak nyugati cégekkel az 1078—1985-ös évekre addig 30 milliárd dollár összegű szerződést kötöttek meg vagy készülnek alá­írni. Nyugati szakemberek számítás sai szerint a „négy modernizálás” kínai tervének megvalósításához 1985-ig összesen mintegy 350 mil­liárd dollár értékű beruházásra lenne szükség. Kína a „négy mo­dernizáláson” elsősorban a had­sereg és a haditechnika korszerű­sítését érti, s ezért a fegyverüz­letek nyélbeütésétől teszi függő­vé egyéb megrendeléseit. Peking nyíltan megfenyegette például Londont, hogy nem vásárol angol árukat, ha nem kapja meg a Har- rier-típusú vadászbombázókat. Szovjet-japán tárgyalások TOKIO A japán fővárosban szerdán megkezdődött a szovjet—japán és a japán—szovjet gazdasági együtt­működési bizottság vezetőinek ta­lálkozója. A felek áttekintik a kö­zös vállalkozások megvalósításá­nak eddigi menetét, s megvitat­ják a kölcsönösen előnyös gazda­sági együttműködés jövőbeni bő­vítésének lehetőségeit. Napirenden szerepel ezenkívül a kétoldalú bi­zottságok Moszkvában tartandó együttes ülésének előkészítése is. (MTI) mm m AZ IRÁNI VIHAR • 1. A pásztor unokája AZ IRÁNI milliók életében február 12-e új korszak kezdetét jelzi: ezen a napon tetőzött az a gigászi küzdelem, amely a gyű­lölt monarchia megdöntésére bon­takozott ki az országban, s amely­ben részt vettek a vallási és a világi ellenzék legkülönbözőbb áramlatai, a fanatikus síita mu­zulmán hívőktől a kommunistá­kig. Győzött a demokratikus népi forradalom, véget ért a Reza-di- nasztia több mint fél évszázados uralma. A megdöntött császár, aki a legnagyobb perzsa uralkodók nyomdokaiban szeretett volna jár­ni, aki modern tőkés nagyiparról és a Perzsa-öböl ellenőrzésére al­kalmas hadseregről álmodott, s aki közben óriási magánvagyon- ra tett szert, egyszerű hegyi pász­torok unokájaként látta meg a napvilágot. Apja a Kaspi-tó mellett egy hegyi faluban nőtt fel. Családja olyan szegény volt, hogy 14 éves korában önként állt be a hadse­regbe, ahol legalább enni kapott, így mesélte el pályafutása kez­detét Reza kán, akit kivételes bátorsága miatt hamarosan tiszti rangra emeltek. Ezredes volt, amikor felesége 1919. október 26- án ikreknek adott életet, egy lány­nak és egy fiúnak. (Az utóbbit a szülők Mohammed névre ke­resztelték. Nagy jövőt szántak ne­ki, svájci iskolákban neveltették, ott ismerkedett meg az iparoso­dott Nyugat technikai vívmányai­val, köztük a repülőgépekkel, amelyek vezetését magas fokon elsajátította.) • REZA KÁN 1925. decemberé­ben megdöntötte a Kadzsir-di- nasztiát, s maga ült a trónra. Fa­sisztabarát lévén, amikor a má­sodik világháború kitört, a hitle­ri Németország rendelkezésére akarta bocsátani országát, hogy onnan indítsanak támadást a Szovjetunió olajban gazdag déli körzetei ellen. Ezért 1941 augusz­tusában Anglia és a Szovjetunió megszállta Iránt. Reza kán az or­szág elhagyására kényszerült; a trónról lemondott fia javára. Re­za Pahlavi, környezete tanácsá­ra megnősült, feleségül vette Fa- * ruk egyiptomi király 17 éves lá­nyát, akitől azonban hamarosan elvált, s utódjául Sorayát válasz­tatta, de vele sem élt sokáig. A háború éveiben politikával nem sokat foglalkozott, egyetlen nyil­vános szereplésére 1943-ban Sztá­lin, Roosevelt és Churchill tehe­ráni konferenciáján került sor: találkozott az államférfiakkal, csupán ennyi volt a szerepe. A NÉMET FASIZMUS fölött aratott sikerek nem maradtak ha­tás nélkül az iráni népre sem. Megerősödött a haladó mozgalom, jelentős politikai tényezővé vált az 1920-ban alakult kommunista párt, amelyet azonban 1925-ben betiltottak, s 1941-ben Tudeh Párt néven alakult újjá. A párt az, 1943-as választásokon 10 parla­menti mandátumot szerzett. A fellendülő népmozgalom kiemel­kedő fejezete volt az iráni Azer­bajdzsán népének harca az auto­nómiáért, amely 1945 végén az általános választások eredménye­ként, a köztársaság megalakítá­sával ért véget. Ezzel egyidőben a kurdok is autonómiát követel­tek. Az iráni kormány csak akkor határozta el magát az azerbajd­zsánokkal és a kurdokkal való le­számolásra, amikor a Szovjet­unió — 1946 elején — kivonta csapatait az országból, ugyanak­kor Anglia és az Egyesült Álla­mok kormánya elhatározta, hogy nem engedik kicsúszni a kezük­ből a olajban gazdag stratégiai fontosságú országot. Az amerikai­ak Teheránba küldték Schwarz­kopf tábornokot, aki a sah ta­nácsadójaként irányította az azer- bajdzsáni és kurdisztáni mozga­lom leverését. A kegyetlen vé­rengzés során tizenötezer embert gyilkoltak le, köztük a Tudeh Párt ismert vezetőit, szakszerve­zeti aktivistákat és haladó sze­mélyiségeket. A Tudeh Pártot 1949-toen törvényen kívül helyez­ték és azóta illegalitásban műkö­dött. AZ 1947-ES választásokon man­dátumhoz jutott egy Moszadik ne­vű politikus, a nemzeti burzsoá­zia képviselője, aki 1950-ben a parlament olajügyi bizottságának lett az elnöke és szívósan küz­dött az olajkincs államosításáért, Razmarah tábornok-miniszterel­nök azonban húzta-halasztotta az ügyet, mígnem 1951 áprilisának első napjaiban egy fanatikus hí­vő nacionalista golyói ki nem ol­tották az életét, éppen akkor, amikor reggeli ájtatossága végez­tével kilépett az egyik mecset aj­taján. Temetése óriási tüntetéssé vált. A tömeg azonban nem a tábornok- miniszterelnök gyilkosainak kéz- rekerítését követelte, hanem Mo­szadik nevét skandálta. A sah egy ideig megkísérelte az ellen­állást, 1951. április 28-án azonban végül is miniszterelnökké nevezte ki Moszadikot, majd két hét múl­va kénytelen volt aláírni az olaj államosításáról szóló törvényren­deletet is. Ez volt az első nagy csata, ame­lyet a császár és angol—amerikai tanácsadói az iráni hazafiakkal szemben elvesztettek. A haladó erők győzelme azonban nem bi­zonyult tartósnak. Kanyó András (Következik: A „fehér forradalom") | NAPI KOMMENTÁR | A hamburgi példa Hány ember vesztette el állá­sát az NSZK-ban az úgynevezett foglalkoztatási tilalom miatt — nehéz lenne pontosan meghatá­rozná. Tény, hogy a legapróbb gyanú is elegendő volt az elbo­csátáshoz. Válogatás nélkül ke­rült utcára tisztviselő és vasutas, utcaseprő és sofőr. Az indok: a hatvanas években részt vett egy vietnami szolidari­tási tüntetésen... kapcsolatot tart baloldali személyekkel... tevé­kenyen bekapcsolódott a neutron­fegyver betiltásáért küzdő moz­galomba ... feltehetően kommu­nista beállítottságú. A hírhedt foglalkoztatási tilalom ugyanis mindenekelőtt a baloldaliakat sújtja. Bár a tartományok bel­ügyminiszterei annak idején úgy döntöttek, hogy a „szélsőséges” elemekkel szemben alkalmazzák ezt a megkülönböztetést, valójá­ban azonban alig-alig fordult elő, hogy például egy nyíltan náci beállítottságú állami alkalmazott ellen fölléptek volna. Elbocsátottak azonban olyan fiatalt, akinek a szülei koncent­rációs táborban érték meg a harmadik birodalom bukását, s antifasiszta meggyőződésük révén a kommunista párt soraiban har­colnak az NSZK-ban. Ezrével gyarapították a munkanélküliek táborát olyan fiatal értelmiségiek, akik az 1968-as diákmozgalomban a radikálisokkal fűzték szorosra a kapcsolatukat. Furcsa módon a legritkább esetek közé tartozik, hogy a több tucat újnáci tömö­rülés, a különböző revansista szervezetek bármely tagjától meg­tagadták volna a közhivatalt, vagy emiatt állásából elmozdítot­ták volna. Hamburg most példát mutatott.’ A tartományi jogú kikötőváros polgármestere, Klose előterjesz­tésére a hamburgi szenátus első­ként hatálytalanította a rendel­kezést. Ennek értelmében a jö­vőben nem veszik igénybe a Szö­vetségi Alkotmányvédő Hivatal, vagyis a politikai rendőrség se­gítségét a közhivatalra — értsd: állami, városi állásba — pályázók múltjának tisztázására, s meg­szüntetik a haladó gondolkodású alkalmazottak utáni nyomozga- tást. Kivételt képeznek a „kirí­vónak” minősülő esetek; tekintet­tel Hamburg baloldali szociálde­mokrata frakcióhoz tartozó veze­tőségére, valószínű, hogy ezt a minősítést csakugyan a jobbolda­li beállítottságúak számára tart­ják fönn, A nyugatnémet közvélemény­ben várhatóan széles körű vissz­hangra talál a hamburgi szená­tus döntése. A szociáldemokrata párt baloldali frakciójának és az ország haladó közvéleményének több neves képviselője már ko­rábban „szellemi boszonkányüldö- zésnek” minősítette a foglalkoz­tatási tilalmat. Az ország jobbol­dali körei a politikai rendőrség védőbástyái mögül bizonyára rosszallásuknak adnak hangot. Mindez azonban nem változtat a hamburgi vezetés döntésének lé­nyegén, amelyben — mint a sze­nátus hangsúlyozta — a nyugat­német alkotmány betűjét és szel­lemét juttatták kifejezésre. Gy. D. Megérkezett a magyar gyorssegély a kambodzsai népnek PHiNÖM PENH Győri Sándor, az MTI tudósító­ja jelenti: Szerdán Phnom Penhbe érke­zett a MALÉV különrepülőgépe, amely a magyar kormány gyors­segélyét hozta Kambodzsa népé­nek. A több, mint 11. tonnányi se­gélyszállítmányt — zömmel gyógyszert és élelmiszert — a ma­gtár kormány képviseletében dr. Túri Ferenc nagykövet adta át. A PoctíéhTong repülőtérén tartott bensőséges fogadtatáson Túri Fe­renc elmondotta, hogy hazánk e szállítmánnyal lehetőségeihez mérten, szerény mértékben, de gyorsan kívánt hozzájárulni a normális létfeltételek megterem­téséhez a baráti Kambodzsában. Kambodzsai részről Nők Sakun gazdasági és népjóléti miniszter vette át a szállítmányt. A kambod­zsai politikus őszinte köszönetét mondott kormányunk küldemé­nyéért, amely — mint hangsúlyoz­ta — az első segélyszállítmány az európai szocialista országokból. A magyar küldöttséget a nap folyamán fogadta Hun Sen kül­ügyminiszter, aki a többi között kifejtette: Phnom Penh a legszé­lesebb, legbarátibb kapcsolatokra törekszik a Magyar Népköztársa- sá'ggál. A külügyminiszter egyben Hong Samrin, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács elnöke nevé­ben üdvözölte a magyar párt- és állsmi vezetést, a testvéri magyar népet. A magyar küldöttség látogatása a kambodzsai főváros megtekinté­sével fejeződött be. (MTI) LAPZÁR I ÁKOR ÉRKEZETT • Tito fogadta Harrimant Tito köztársasági elnök szerdán Dubrovnikban fogadta Averell Harriman amerikai diplomatát és politikust, aki Carter elnök szemé­lyes megbízottjaként részt vett Edvard Kardelj, a jugoszláv párt- és államelnökség tagja ljubljanai temetésén. A jugoszláv államfőnek Harriman átadta Carter elnök üzenetét, és megbeszélést folytattak az amerikai—jugoszláv kapcsolatok kérdéseiről. A találkozón jelen volt Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminiszter is. (MTI) • Átadták a magyar békemozgalom kitüntető jelvényét A béke, a népek közötti barátság erősítéséért — 80. születésnapja alkalmából — a magyar békemozgalom kitüntető jelvényét adomá­nyozta Mordehai Avi-Saulnak, a Béke-világtanács tagjának, magyar származású izraeli haladó írónak, műfordítónak, közéleti személyi-* ségnek az Országos Béketanács Elnöksége. A kitüntetést szerdán Se­bestyén Nándorné, az Országos Béketanács elnöke adta át. Jelen volt békemozgalmi és irodalmi életünk több képviselője. (MTI) • Hazánkba érkezett a román írószövetség elnöke Dobozy Imrének, a Magyar Írók Szövetsége elnökének meghívásá­ra — a két szövetség kapcsolatainak megtárgyalására — tegnap ha­zánkba érkezett George Macovescu, Románia Szocialista Köztársa­ság írószövetségének elnöke. (MTI) Sikerült felszerelni az új kitörésgátlót (Folytatás az 1. oldalról.) Nem esett szó eddig, vagy csak kevés, a mentésben részt vevők biztonsági, ellátási hátteréről. Dr. Pálvölgyi István rendőr száza­dostól, a megyei rendőr-főkapi­tányság közrendvédelmi alosztály- vezetőjétől a következőket hal­lottuk : — A kitörés negyedik napjától egy kilométeres körzetben le kellett zárnunk az utakat, a te­repet. Ezt Jőleg a gáz- és a rob­banásveszély miatt. A kitörés i lángjának eloltását követően ál- 1 landóan mérik a gáz koncentrá­cióját, ugyanis 0,8 százalék felett már nem lehet üzemeltetni a gépkocsikat. Érdekes helyzet ala­kult ki. A kút közvetlen közelé­ben a gáz nem gyújtható meg, ám ettől akár öt méterre bekö­vetkezhet a robbanás egy stati­kus elektromos szikrától is. Na­ponta 250 rendőr, határ­őr, katona teljesít három­szor nyolcórás szolgálatot, akiktől szolgálatba induláskor elvesszük a cigarettát és a gyu­fát. Erre azért van szükség, mert a karhatalmi szolgálatot ellátók sokszor másfél-két százalékos koncentrációba is kerülnek. Egész kis sátortábor alakult ki a gázkitörés környékén, ahol az egyik katonai alakulat konyhát állított fel, pihenőkocsik és sát­rak állnak a dolgozók, a szolgá­latot teljesítők rendelkezésére. Rádió- és telefonösszeköttetés biztosítja a külvilággal való kap­csolatukat. Működik a büfé is. Az ott dolgozók semmiben sem szen­vednek hiányt. A hosszú és kemény küzdelem után — úgy tűnik — az ember végül is diadalmaskodik a ter­mészet erőin, s Zsanán talán ma sikerül elfojtani a gázkitörést. Gémes Gábor Tud-e Peking fizetni?

Next

/
Oldalképek
Tartalom