Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-15 / 38. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 38. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 15. csütörtök Nemes Dezső Bács-Kiskunban Tegnap Kecskemétre érkezett Nemes Dezső, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Politikai Bizottsá­gának tagja, a Népszabadság fő- szerkesztője. A vendéget a késő délutáni órákban Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságá­nak tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, s tájékoztat­ta őt Bács-Kiskun társadalmi­gazdasági életéről. Az eseményen jelen volt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Körös Gáspár, a vá­rosi pártbizottság első titkára. Az eszmecsere után vendéglá­tóinak társaságában Nemes Dezső ellátogatott a Kiskunsági Nemze­ti Park székházába, ahol dr. Tóth Károly igazgató adott tájékozta­tási? az ott folyó sokoldalú tudo­mányos, természetvédelmi és egyéb munkálatokról. Nemes Dezső a programnak megfelelően a mai napon tovább ismerkedik Bács-Kiskun megyé­vel. A művelődésügyi feladatokról, tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága a művelődésügyi osztály munkáját értékelte három miniszté­rium általános felügyeleti vizsgálata alapján. A Kulturális, az Oktatási és a Munkaügyi Minisztérium szakfőosztályai és osztályai által az elmúlt év utolsó negyedében végzett vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, miként érvé­nyesültek a vonatkozó magasabb szintű párt- és állami ha­tározatok a megye művelődésügyi, szakigazgatási szerve, s a hatáskörébe tartozó kulturális és oktatási intézmények mun­kájában. Áttekintették a vizsgálatot végzők az egyes ágaza­tok fejlesztési, gazdálkodási helyzetét is, ami lehetőséget adott az országos átlaggal, s az igényekkel való egybevetésre, a kiemelkedő és megfelelő szint, vagy elmaradott körülmé­nyek megállapítására. A vizsgálatok tapasztalatait ösz- szegező jelentések tárgyalásán és annak megvitatásában részt vett dr. Gosztonyi János oktatá­si minisztériumi államtitkár, Ka­tanics Sándor, a megyei pártbi­zottság titkára, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes és Téglás Gyula, a Munkaügyi Mi­nisztérium főosztályvezető-he­lyettese. A megye kulturális életének irányításában — állapítja meg a minisztériumi értékelés — érvé­nyesülnek a felsőbb szintű hatá­rozatok. A megyei vezetés arra törekszik, hogy a gyors gazdasá­gi és kommunális fejlődést a kulturális terület is kövesse. Az utóbbi évtizedben lényegesen fej­lődött a kulturális ellátottság, a művészeti, közművelődési tevé­kenység tartalma. Elismeréssel szól az anyag az intézményfej­lesztés eredményeiről, de azt is rtiegállapítja: a szükségletek és az ellátottság színvonala között továbbra is igen nagyok a fe­szültségek. A művelődési otthon jellegű intézményekkel való-ellá­tottságban a megtett erőfeszíté­sek ellenére a megye országosan rossz helyzetben van. Hiányosak a részleges felsőfokú és a közép­fokú szerepkörű települések in­tézményi feltételei. Nagy anyagi ráfordításokkal a községi intéz­mények egy része már kielégíti a korszerű művelődési követel­ményeket. A 117 intézményből 79 részesül a gazdasági egysé­gektől anyagi támogatásban, a termelőszövetkezetek 50 intéz­ményt támogatnak. A művelődési otthonok .fenntartásához és mű­ködtetéséhez rendelkezésre álló összeg változatlanul nem kielégí­tő. A felszereltség és berendezés sok helyen elmarad a kívánniva­lótól. A javaslatok között a tervcik­lusra elfogadott fejlesztési elkép­zelések, így a központi intézmé­nyek — könyvtár, levéltár, mú- zeurri működési feltételeinek lé­nyeges javítása, a városoknál a rekonstrukciós lehetőségek figye­lembevételével az ellátottsági szint emelése szerepel. Javasol­ják az oktatási és kulturális te­rület fejlesztése során az adott­ságok kiaknázását komplex in­tézmények létesítésével is. A kül­területek, s a tanyavilág kulturá­lis helyzetének javítását a moz­gó-ellátás továbbfejlesztésével, a felszabaduló iskolák átalakításá­val célszerű megoldani. Mindeh­hez az anyagi erők jobb koordi­nációja és összefogása szükséges. Az Oktatási Minisztérium által végzett átfogó felügyeleti vizsgá­lat kiterjedt az óvodákban, az alsó- és középfokú nevelési, ok­tatási intézményekben folyó pe­dagógiai munka eredményességé­re, színvonalára, feltételeire, va­lamint a szakigazgatási szervek tevékenységére. Az ellenőrzés so­rán a fejlődés tendenciáit is vizs­gálták, figyelembe véve a megye sajátos helyzetét. Az igen tartal­mas ténymegállapításokat félso­rakoztató jelentés — amelynek bővehb ismertetésére még visz- szatérünk — a vita résztvevőiből is sok kiegészítő észrevételt vál­tott ki. Hasznosnak bizonyult, a megyében folyó szakmunkás- képzés helyzetéről szóló, és né­hány tekintetben vitát kiváltó jelentés is, amely az intézmé­nyek megyei tanácsi kezelésbe adásától eltelt öt évet figyelem­be véve készített értékelést és meghatározta a további tenniva­lókat. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára elismeréssel szólt a vizsgálatok tanulságait feltáró jelentésekről, a végzett nagy munkáról, ami ugyan tel­jességre nem törekedhetett, de összképet adott a megye kulturá­lis, oktatási helyzetéről, s új kö­vetkeztetések levonására is alkal­mat teremtett. Felszólalásában ezeket fogalmazta meg olyan igénnyel, amelyek a megyei veze­tés szintjén tárják fel a megye gondjait és a változtatásra irá­nyuló elképzeléseit az országos szakirányító szervek előtt. A vb tagjai közül Bene András, Geri István, dr. Filius István és Gö­dör József fejtették ki álláspont­jukat, mondták el a helyi ta­pasztalatokat. A napirend és a vita tanulságait dr. Gajdócsi István, a megyed tanács elnöke összegezte, melyet a javaslatok­kal együtt a végrehajtó bizottság elfogadott. A tanácskozás befejező aktusa­ként dr. Gosztonyi János, az Oktatási Minisztérium nevében dr. Major Imrének, a megyei ta­nács elnökhelyettesének „Kiváló munkáért” kitüntetést adott át, ezzel is elismerve megyénknek a nevelésügy területén elért újító sikereit és eredményeit. T. P. Az ifjúsági parlamentek tapasztalatait elepiezte a KISZ megyei bizottsága A korábbihoz képest tervszerűbb volt a tavaly megrende­zett ifjúsági parlamentek előkészítése; az ifjúsági szövetség jól együttműködött a gazdasági, a párt-, és az állami veze­tőkkel — mindezek következtében a fórumok elérték célju­kat, a fiatalok nagy tömegeit késztették aktív vélemény- mondásra. Röviden így summázható a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnapi tanácskozásának fő megállapítása. A testület Németh Ferenc első titkár elnökletével tárgyalta meg a Gyuris Ferenc ifjúmunkás-felelős által beterjesztett tájékoztatót. Az írásos anyag hangsúlyozza, hogy a 790 par­lamenten csaknem 85 ezer fiatal volt jelen; s bár például Kecskeméten a vártnál kevesebb KISZ-en kívüli vett részt a tanácskozások munkájában, összegészében nőtt az érdeklő­dők száma. A dicsérő szavak mellett a tá­jékoztató a hiányosságokról is szól. Szervezetlenség, rossz propa­ganda, a gazdasági vezetők nem kielégítő együttműködési készsége miatt például Solton, Dunaszent- benedeken, Kiskunmajsán és Ti- szaalpáron a parlament a másod­szorra meghirdetett időpontban ült össze. A tiszakécskei konzerv­üzemben, a lajosmizsei Népfront Szakszövetkezetben a gazdasági vezetők a KISZ-re hárították a megrendezést, s csak az üdítők megvásárlásáról gondoskodtak. A középiskolákban és a szakmun­kásképző intézetekben néhol ál­talánosságokkal foglalkoztak a be­számolók; egy-két üzemben nem készítettek intézkedési tervet a feladatok megoldására. Természetesen az említett hiá­nyosságok csupán a parlamentek egy kis hányadára jellemzőek; ám elhallgatásuk akadályozná a jövő jobb munkáját, amibe a ta­nácskozáson felvetett problémák megoldása is beletartozik. Hogy mik is voltak ezek? Sokan fesze­gették az elvégzett munka anya­gi és erkölcsi elismerésének kér­dését, az egyenlő munkáért egyen­lő bér elvét tartva szem előtt; a kereskedelemben dolgozók mél­tánytalanul alacsonynak tartják kezdő fizetésüket. Számos felszó­laló beszélt arról, hogy míg folya­matos munkát várnak tőlük, az ehhez szükséges feltételeket (anyagot, szerszámot, stb.) nem biztosítják. Az ipari üzemekben a szakmun­kás-utánpótlás szervezettebbé té­telét sürgették; a fiatal szakem­berek — például a kecskeméti járásban — szakkönyvtárak lét­rehozására tettek javaslatot. Las­san intézik az újításokkal kapcso­latos ügyeket, gond a létszám- hiány, elavultak a berendezések — e témák is felszínre kerültek. Főként a falusi fiaitalok panaszol­ták a szolgáltatóhálózat hiányát. Jó néhányan felvetették a legfe­szítőbb társadalompolitikai gon­dokat; a lakás, az óvoda, a böl­csőde, az iskolai tanteremépítés ütemének növelését sürgetve. A KISZ Bács-KiskUn megyei Bizottsága — összegezve a ta­pasztalaitokat — megszabta a to­vábblépés tennivalóit. Eszerint el kell érni, hogy az arra illetékes szervek következetesebben ellen­őrizzék az intézkedési tervek el­készítését és végrehajtását, a KISZ érdekvédelmi jogainak ér­vényre juttatását. B. J. FEJLŐDÉS A MEGYE ÉPÍTŐIPARÁBAN Az új legyen korszerű is • A BÁCSÉP feszített tetőpanelt gyártó üzemrésze. Bács-Kiskun építőiparával szem­ben nemcsak igen sok építési igénnyel lépnek fel a megrende­lők, hanem a kor követelményeit is számon kérik. Ugyanakkor a gazdaságossági szempontokat, a munkaerőhiányt, a kivitelezési idők csökkentését is figyelembe kell venni. Vajon hol tart ma ilyen vonatkozásban a megye épí­tőipara, amely az ötvenes évek­től napjainkig szintén eljutott a kőműveskanáltól és a téglától a házgyári technológiáig? A Bács megyei Állami Építő­ipari Vállalat — a megye legna­gyobb építőipari szervezete — je­lenleg már szinte minden na­gyobb építési jellegű beruházás kivitelezésére felkészült. Ezt olyan létesítmények felépítésével isiga­zolta, mint a solti Kossuth-adó, a Kiskunhalasi Kötöttárugyár, a ceglédi, a halasi kórház stb, A vállalatnál ugyanakkor arról tá­jékoztattak, hogy az építési-szere­lési tevékenység korszerűsítését korántsem fejezték be, s a jövő­ben is állandóan folytatják. A BACSÉP nagy gondot fordít az oktatási és egészségügyi léte­sítmények kivitelezésére alkalmas építési rendszerének fejlesztésé­re. Az V. ötéves terv első felében még nagyblokkos módszerrel épí­tett iskolákat, óvodákat, bölcső­déket. A jövőben ugyanezeket már részben a CLASP rendszerű könnyűszerkezetes, részben pe­dig a vázas-paneles módszer al­kalmazásával építi. Minőségi változást jelent az építészetben a hetvenes évek vé­gén, hogy az új létesítmények ru­galmasabban, esztétikusabban il­leszkednek a városképbe. Ezek vi­szont a tipizált szerkezeti megol­dásoknál nyíltabban, szabadabban alakítható építési rendszert igé­nyelnek. A célnak leginkább a pilléresített, síkfödémes szerke­zet felel meg. A vállalat a HÜN- NEBECK-zsalus módszert alkal­mazza máris a kecskeméti posta és az út] megyei kórház építésé­nél. Ezt még üzemben gyártott kiegészítő elemekkel, korszerű válaszfal-alrendszerrel, szakipari és épületgépészeti megoldásokkal kiegészítve fejlesztik építési rend­szerré. Ipari, tárolási, kereskedelmi, szolgáltatási, sport stb., létesítmé­nyek építésére a BÁCSÉP az úgy­nevezett TT paneles váz- és ha­tároló szerkezetek alkalmazását kezdte meg. Ez a pászmás feszí­tésű szerkezeti elem, alacsony fajlagos anyagszükséglete miatt igen gazdaságos. Kecskeméti 1. számú ipartelepén, a 31. számú Állami Építőipari Vállalattal kö­zös beruházással üzemet is léte­sített a TT panelek előregyártá- sára. A nemrég felavatott üzem az idén már csaknem 100 ezer négyzetméter szerkezeti elemet gyárt. Sokszor gondot okoz a lakóte­lepek, ipari, kereskedelmi létesít­mények, különböző intézmények járulékos beruházásainak időben való átadása. Ilyen például a távfűtő rendszer kiépítése. A BÁCSÉP az idén megkezdi oszt­rák licenc alapján a KELIT elő­szigetelt fűtési távvezetékek gyár­tását. A KELIT vezeték előnye, hogy szigetelése olyan tökéletes, akár a talajvízbe is fektethető, 85—90 százalék élőmunka és 30— 40 százalék hőveszteség takarít­ható meg alkalmazásával. Jelentős technológiafejlesztési tevékenységet folytat a Bács-Kis­kun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat is. Ilyen újdonság a cégnél a többi között, hogy a nagyblokkos szerelésű lakóépüle­teik kivitelezésénél megoldották a Kecskeméti Házgyár által készí­tett fürdőszoba-térelemek beépí­tését. Ez a módszer gazdaságo­sabb és gyorsabb. Hasonló előnyö­ket nyújt az emeletnagyságfban előregyártott kéményelemek al­kalmazása. Üj anyag alkalmazását kezdték meg a tetők biztonságosabb, jobb minőségű szigeteléséhez. A Bito- lax tetőszigetelő előnye, hogy szá­raz, fagymentes időben kenhető, s rugalmas szigetelést nyújt. A vállalat az idén megkezdi a pvc-alapanyagú sportpadló alkal­mazását. Ez hegeszthető, # ezáltal sima felületet nyújt, megakadá­lyozza a víz beszivárgását. Kitű­nően alkalmas tornatermek, kór­házi helyiségek padlózatának bur­kolására. Ipari üzemek építésé­nél az úgynevezett ipari padlók készítését tervezik, ami epoxi­gyanta és kvarchomok alapanya­gú, s csúszásmentes felületet ad. Az ÉPSZER a nagy fesztávú üze­mi épületeknél a Spendek födém­elemek alkalmazását határoztad. Ennek előnye, hogy nem kötött méretű, tehát bármilyen fesztáv­ra kialakítható. N. O. EGY JELENTŐS LÉPÉS ZSANÁN Sikerült felszerelni az új kitörésgátlót Szerdán jelentős lépést tettek előre a zsanai gázkitörés elfojtá­sán dolgozó Kőolaj- és Földgáz­kitermelő Vállalat munkásai. A késő délelőtti és a kora délutáni óráikban kétszer kísérelték meg a kitörésgátló felhelyezését a csőfejre, de hol a drótkötél sza­kadt el, hol más műszaki hiba hiúsította meg a műveletet. A harmadik próbálkozás sikerrd járt, ugyanis 14j15 órakor a kitö­résgátlót két lánctalpas vontató, illetve egy daru segítségével szi­lárdan a csőfejre helyezték. A több mint kétszáz atmoszférával áramló gáz most már a kitörés- gátlón keresztül dübörög a leve­gőbe. Szerdán még négy, úgyne­vezett lefúvató vezetéket kap­csolnak a kitörésgátlóra, ezzel egyidőben négy-hat fáklyát ve­zetnek el a berendezéstől. Ma, csütörtökön, a fáklyák meggyújtásával egyidejűleg vizet, majd iszapot nyomnak a lefúva­tó vezetékekbe, megkezdik a kút elfojtását. Ezzel a művdettel párhuzamosan, fokozatosan zár­ják el a kitörésgátló főcsapját. Kérdés, hogy az iszonyú nyomást az elhajlott csőfej bírja-e, nem szakad-e ki? Erre a választ ma délelőtt kapják meg a mentésben részt vevők. A kitörés 22. napja dőrdépést jdentett tehát. Alkalmunk adó­dott arra, hogy szakemberekkel beszélgetve néhány sokakat ér­deklő kérdésre választ kapjunk. Az egyik kitöréselhárító brigád vezetője — akitől arra kértünk választ, miért minősítik makacs­nak e kitörésit — a következőket mondta: — Több országban jártam már, láttam néhány gáz- és olajkitö­rést. Zsamán minden összeesküdött dlenünk. Olyan műszaki gondok jelentkeztek, amelyre még nem volt példa. A kútfej és a kitörés- gátló eltávolítása, a kútfej csö­vének elhajlása, és sorolhatnám tovább... Sokan arra voltak kíváncsiak, vajon a huszonkét nap alatt ki­áramló gáz mennyisége mennyi­ben befolyásolja a gázmező ál­lapotát, s nem merül-e ki a kút, lesz-e még gáz? A gázmező nagyságáról sajnos nincs adat, azonban a kétszáz atmoszférás talpnyomás arra enged következ­tetni, hogy kiterjedt gázmezőről, jelentős mennyiségű gázról van • Beemelés előtt még egyszer el­lenőrzik a kitörésgátlót. szó. A becsült adatok szerint na­ponta egy-másfél millió forint értékű gáz áramlik ki a kútból: Ennek ellenére ay elfojtást siet­tetni nem lehet és nem is cél­szerű. Eddig még nem sokat be­széltek róla — s ezt már Vörös Imre tűzoltó őrnagytól tudtuk meg —, a gázzal együtt gazolin árad ki a kútból. Ez a rendkívül tűzveszélyes anyag főleg a kút környékén 300—400 méteres kör­zetben rakódik le, s ha ez vélet­lenül lángra lobban, a tűzoltók, a mentésben részt vevők két tűz közé kerülhetnek. (Folytatás a 2. oldalon.) • Készenlétben a lefúvócsövek, fáklyák, szerelvények. (Tóth Sándor felvételei.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom