Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-15 / 38. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 38. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 15. csütörtök Nemes Dezső Bács-Kiskunban Tegnap Kecskemétre érkezett Nemes Dezső, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Népszabadság fő- szerkesztője. A vendéget a késő délutáni órákban Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, s tájékoztatta őt Bács-Kiskun társadalmigazdasági életéről. Az eseményen jelen volt dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára és dr. Körös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára. Az eszmecsere után vendéglátóinak társaságában Nemes Dezső ellátogatott a Kiskunsági Nemzeti Park székházába, ahol dr. Tóth Károly igazgató adott tájékoztatási? az ott folyó sokoldalú tudományos, természetvédelmi és egyéb munkálatokról. Nemes Dezső a programnak megfelelően a mai napon tovább ismerkedik Bács-Kiskun megyével. A művelődésügyi feladatokról, tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága a művelődésügyi osztály munkáját értékelte három minisztérium általános felügyeleti vizsgálata alapján. A Kulturális, az Oktatási és a Munkaügyi Minisztérium szakfőosztályai és osztályai által az elmúlt év utolsó negyedében végzett vizsgálatok célja az volt, hogy megállapítsák, miként érvényesültek a vonatkozó magasabb szintű párt- és állami határozatok a megye művelődésügyi, szakigazgatási szerve, s a hatáskörébe tartozó kulturális és oktatási intézmények munkájában. Áttekintették a vizsgálatot végzők az egyes ágazatok fejlesztési, gazdálkodási helyzetét is, ami lehetőséget adott az országos átlaggal, s az igényekkel való egybevetésre, a kiemelkedő és megfelelő szint, vagy elmaradott körülmények megállapítására. A vizsgálatok tapasztalatait ösz- szegező jelentések tárgyalásán és annak megvitatásában részt vett dr. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Boros Sándor kulturális miniszterhelyettes és Téglás Gyula, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezető-helyettese. A megye kulturális életének irányításában — állapítja meg a minisztériumi értékelés — érvényesülnek a felsőbb szintű határozatok. A megyei vezetés arra törekszik, hogy a gyors gazdasági és kommunális fejlődést a kulturális terület is kövesse. Az utóbbi évtizedben lényegesen fejlődött a kulturális ellátottság, a művészeti, közművelődési tevékenység tartalma. Elismeréssel szól az anyag az intézményfejlesztés eredményeiről, de azt is rtiegállapítja: a szükségletek és az ellátottság színvonala között továbbra is igen nagyok a feszültségek. A művelődési otthon jellegű intézményekkel való-ellátottságban a megtett erőfeszítések ellenére a megye országosan rossz helyzetben van. Hiányosak a részleges felsőfokú és a középfokú szerepkörű települések intézményi feltételei. Nagy anyagi ráfordításokkal a községi intézmények egy része már kielégíti a korszerű művelődési követelményeket. A 117 intézményből 79 részesül a gazdasági egységektől anyagi támogatásban, a termelőszövetkezetek 50 intézményt támogatnak. A művelődési otthonok .fenntartásához és működtetéséhez rendelkezésre álló összeg változatlanul nem kielégítő. A felszereltség és berendezés sok helyen elmarad a kívánnivalótól. A javaslatok között a tervciklusra elfogadott fejlesztési elképzelések, így a központi intézmények — könyvtár, levéltár, mú- zeurri működési feltételeinek lényeges javítása, a városoknál a rekonstrukciós lehetőségek figyelembevételével az ellátottsági szint emelése szerepel. Javasolják az oktatási és kulturális terület fejlesztése során az adottságok kiaknázását komplex intézmények létesítésével is. A külterületek, s a tanyavilág kulturális helyzetének javítását a mozgó-ellátás továbbfejlesztésével, a felszabaduló iskolák átalakításával célszerű megoldani. Mindehhez az anyagi erők jobb koordinációja és összefogása szükséges. Az Oktatási Minisztérium által végzett átfogó felügyeleti vizsgálat kiterjedt az óvodákban, az alsó- és középfokú nevelési, oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka eredményességére, színvonalára, feltételeire, valamint a szakigazgatási szervek tevékenységére. Az ellenőrzés során a fejlődés tendenciáit is vizsgálták, figyelembe véve a megye sajátos helyzetét. Az igen tartalmas ténymegállapításokat félsorakoztató jelentés — amelynek bővehb ismertetésére még visz- szatérünk — a vita résztvevőiből is sok kiegészítő észrevételt váltott ki. Hasznosnak bizonyult, a megyében folyó szakmunkás- képzés helyzetéről szóló, és néhány tekintetben vitát kiváltó jelentés is, amely az intézmények megyei tanácsi kezelésbe adásától eltelt öt évet figyelembe véve készített értékelést és meghatározta a további tennivalókat. Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára elismeréssel szólt a vizsgálatok tanulságait feltáró jelentésekről, a végzett nagy munkáról, ami ugyan teljességre nem törekedhetett, de összképet adott a megye kulturális, oktatási helyzetéről, s új következtetések levonására is alkalmat teremtett. Felszólalásában ezeket fogalmazta meg olyan igénnyel, amelyek a megyei vezetés szintjén tárják fel a megye gondjait és a változtatásra irányuló elképzeléseit az országos szakirányító szervek előtt. A vb tagjai közül Bene András, Geri István, dr. Filius István és Gödör József fejtették ki álláspontjukat, mondták el a helyi tapasztalatokat. A napirend és a vita tanulságait dr. Gajdócsi István, a megyed tanács elnöke összegezte, melyet a javaslatokkal együtt a végrehajtó bizottság elfogadott. A tanácskozás befejező aktusaként dr. Gosztonyi János, az Oktatási Minisztérium nevében dr. Major Imrének, a megyei tanács elnökhelyettesének „Kiváló munkáért” kitüntetést adott át, ezzel is elismerve megyénknek a nevelésügy területén elért újító sikereit és eredményeit. T. P. Az ifjúsági parlamentek tapasztalatait elepiezte a KISZ megyei bizottsága A korábbihoz képest tervszerűbb volt a tavaly megrendezett ifjúsági parlamentek előkészítése; az ifjúsági szövetség jól együttműködött a gazdasági, a párt-, és az állami vezetőkkel — mindezek következtében a fórumok elérték céljukat, a fiatalok nagy tömegeit késztették aktív vélemény- mondásra. Röviden így summázható a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága tegnapi tanácskozásának fő megállapítása. A testület Németh Ferenc első titkár elnökletével tárgyalta meg a Gyuris Ferenc ifjúmunkás-felelős által beterjesztett tájékoztatót. Az írásos anyag hangsúlyozza, hogy a 790 parlamenten csaknem 85 ezer fiatal volt jelen; s bár például Kecskeméten a vártnál kevesebb KISZ-en kívüli vett részt a tanácskozások munkájában, összegészében nőtt az érdeklődők száma. A dicsérő szavak mellett a tájékoztató a hiányosságokról is szól. Szervezetlenség, rossz propaganda, a gazdasági vezetők nem kielégítő együttműködési készsége miatt például Solton, Dunaszent- benedeken, Kiskunmajsán és Ti- szaalpáron a parlament a másodszorra meghirdetett időpontban ült össze. A tiszakécskei konzervüzemben, a lajosmizsei Népfront Szakszövetkezetben a gazdasági vezetők a KISZ-re hárították a megrendezést, s csak az üdítők megvásárlásáról gondoskodtak. A középiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben néhol általánosságokkal foglalkoztak a beszámolók; egy-két üzemben nem készítettek intézkedési tervet a feladatok megoldására. Természetesen az említett hiányosságok csupán a parlamentek egy kis hányadára jellemzőek; ám elhallgatásuk akadályozná a jövő jobb munkáját, amibe a tanácskozáson felvetett problémák megoldása is beletartozik. Hogy mik is voltak ezek? Sokan feszegették az elvégzett munka anyagi és erkölcsi elismerésének kérdését, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét tartva szem előtt; a kereskedelemben dolgozók méltánytalanul alacsonynak tartják kezdő fizetésüket. Számos felszólaló beszélt arról, hogy míg folyamatos munkát várnak tőlük, az ehhez szükséges feltételeket (anyagot, szerszámot, stb.) nem biztosítják. Az ipari üzemekben a szakmunkás-utánpótlás szervezettebbé tételét sürgették; a fiatal szakemberek — például a kecskeméti járásban — szakkönyvtárak létrehozására tettek javaslatot. Lassan intézik az újításokkal kapcsolatos ügyeket, gond a létszám- hiány, elavultak a berendezések — e témák is felszínre kerültek. Főként a falusi fiaitalok panaszolták a szolgáltatóhálózat hiányát. Jó néhányan felvetették a legfeszítőbb társadalompolitikai gondokat; a lakás, az óvoda, a bölcsőde, az iskolai tanteremépítés ütemének növelését sürgetve. A KISZ Bács-KiskUn megyei Bizottsága — összegezve a tapasztalaitokat — megszabta a továbblépés tennivalóit. Eszerint el kell érni, hogy az arra illetékes szervek következetesebben ellenőrizzék az intézkedési tervek elkészítését és végrehajtását, a KISZ érdekvédelmi jogainak érvényre juttatását. B. J. FEJLŐDÉS A MEGYE ÉPÍTŐIPARÁBAN Az új legyen korszerű is • A BÁCSÉP feszített tetőpanelt gyártó üzemrésze. Bács-Kiskun építőiparával szemben nemcsak igen sok építési igénnyel lépnek fel a megrendelők, hanem a kor követelményeit is számon kérik. Ugyanakkor a gazdaságossági szempontokat, a munkaerőhiányt, a kivitelezési idők csökkentését is figyelembe kell venni. Vajon hol tart ma ilyen vonatkozásban a megye építőipara, amely az ötvenes évektől napjainkig szintén eljutott a kőműveskanáltól és a téglától a házgyári technológiáig? A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat — a megye legnagyobb építőipari szervezete — jelenleg már szinte minden nagyobb építési jellegű beruházás kivitelezésére felkészült. Ezt olyan létesítmények felépítésével isigazolta, mint a solti Kossuth-adó, a Kiskunhalasi Kötöttárugyár, a ceglédi, a halasi kórház stb, A vállalatnál ugyanakkor arról tájékoztattak, hogy az építési-szerelési tevékenység korszerűsítését korántsem fejezték be, s a jövőben is állandóan folytatják. A BACSÉP nagy gondot fordít az oktatási és egészségügyi létesítmények kivitelezésére alkalmas építési rendszerének fejlesztésére. Az V. ötéves terv első felében még nagyblokkos módszerrel épített iskolákat, óvodákat, bölcsődéket. A jövőben ugyanezeket már részben a CLASP rendszerű könnyűszerkezetes, részben pedig a vázas-paneles módszer alkalmazásával építi. Minőségi változást jelent az építészetben a hetvenes évek végén, hogy az új létesítmények rugalmasabban, esztétikusabban illeszkednek a városképbe. Ezek viszont a tipizált szerkezeti megoldásoknál nyíltabban, szabadabban alakítható építési rendszert igényelnek. A célnak leginkább a pilléresített, síkfödémes szerkezet felel meg. A vállalat a HÜN- NEBECK-zsalus módszert alkalmazza máris a kecskeméti posta és az út] megyei kórház építésénél. Ezt még üzemben gyártott kiegészítő elemekkel, korszerű válaszfal-alrendszerrel, szakipari és épületgépészeti megoldásokkal kiegészítve fejlesztik építési rendszerré. Ipari, tárolási, kereskedelmi, szolgáltatási, sport stb., létesítmények építésére a BÁCSÉP az úgynevezett TT paneles váz- és határoló szerkezetek alkalmazását kezdte meg. Ez a pászmás feszítésű szerkezeti elem, alacsony fajlagos anyagszükséglete miatt igen gazdaságos. Kecskeméti 1. számú ipartelepén, a 31. számú Állami Építőipari Vállalattal közös beruházással üzemet is létesített a TT panelek előregyártá- sára. A nemrég felavatott üzem az idén már csaknem 100 ezer négyzetméter szerkezeti elemet gyárt. Sokszor gondot okoz a lakótelepek, ipari, kereskedelmi létesítmények, különböző intézmények járulékos beruházásainak időben való átadása. Ilyen például a távfűtő rendszer kiépítése. A BÁCSÉP az idén megkezdi osztrák licenc alapján a KELIT előszigetelt fűtési távvezetékek gyártását. A KELIT vezeték előnye, hogy szigetelése olyan tökéletes, akár a talajvízbe is fektethető, 85—90 százalék élőmunka és 30— 40 százalék hőveszteség takarítható meg alkalmazásával. Jelentős technológiafejlesztési tevékenységet folytat a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelő- ipari Vállalat is. Ilyen újdonság a cégnél a többi között, hogy a nagyblokkos szerelésű lakóépületeik kivitelezésénél megoldották a Kecskeméti Házgyár által készített fürdőszoba-térelemek beépítését. Ez a módszer gazdaságosabb és gyorsabb. Hasonló előnyöket nyújt az emeletnagyságfban előregyártott kéményelemek alkalmazása. Üj anyag alkalmazását kezdték meg a tetők biztonságosabb, jobb minőségű szigeteléséhez. A Bito- lax tetőszigetelő előnye, hogy száraz, fagymentes időben kenhető, s rugalmas szigetelést nyújt. A vállalat az idén megkezdi a pvc-alapanyagú sportpadló alkalmazását. Ez hegeszthető, # ezáltal sima felületet nyújt, megakadályozza a víz beszivárgását. Kitűnően alkalmas tornatermek, kórházi helyiségek padlózatának burkolására. Ipari üzemek építésénél az úgynevezett ipari padlók készítését tervezik, ami epoxigyanta és kvarchomok alapanyagú, s csúszásmentes felületet ad. Az ÉPSZER a nagy fesztávú üzemi épületeknél a Spendek födémelemek alkalmazását határoztad. Ennek előnye, hogy nem kötött méretű, tehát bármilyen fesztávra kialakítható. N. O. EGY JELENTŐS LÉPÉS ZSANÁN Sikerült felszerelni az új kitörésgátlót Szerdán jelentős lépést tettek előre a zsanai gázkitörés elfojtásán dolgozó Kőolaj- és Földgázkitermelő Vállalat munkásai. A késő délelőtti és a kora délutáni óráikban kétszer kísérelték meg a kitörésgátló felhelyezését a csőfejre, de hol a drótkötél szakadt el, hol más műszaki hiba hiúsította meg a műveletet. A harmadik próbálkozás sikerrd járt, ugyanis 14j15 órakor a kitörésgátlót két lánctalpas vontató, illetve egy daru segítségével szilárdan a csőfejre helyezték. A több mint kétszáz atmoszférával áramló gáz most már a kitörés- gátlón keresztül dübörög a levegőbe. Szerdán még négy, úgynevezett lefúvató vezetéket kapcsolnak a kitörésgátlóra, ezzel egyidőben négy-hat fáklyát vezetnek el a berendezéstől. Ma, csütörtökön, a fáklyák meggyújtásával egyidejűleg vizet, majd iszapot nyomnak a lefúvató vezetékekbe, megkezdik a kút elfojtását. Ezzel a művdettel párhuzamosan, fokozatosan zárják el a kitörésgátló főcsapját. Kérdés, hogy az iszonyú nyomást az elhajlott csőfej bírja-e, nem szakad-e ki? Erre a választ ma délelőtt kapják meg a mentésben részt vevők. A kitörés 22. napja dőrdépést jdentett tehát. Alkalmunk adódott arra, hogy szakemberekkel beszélgetve néhány sokakat érdeklő kérdésre választ kapjunk. Az egyik kitöréselhárító brigád vezetője — akitől arra kértünk választ, miért minősítik makacsnak e kitörésit — a következőket mondta: — Több országban jártam már, láttam néhány gáz- és olajkitörést. Zsamán minden összeesküdött dlenünk. Olyan műszaki gondok jelentkeztek, amelyre még nem volt példa. A kútfej és a kitörés- gátló eltávolítása, a kútfej csövének elhajlása, és sorolhatnám tovább... Sokan arra voltak kíváncsiak, vajon a huszonkét nap alatt kiáramló gáz mennyisége mennyiben befolyásolja a gázmező állapotát, s nem merül-e ki a kút, lesz-e még gáz? A gázmező nagyságáról sajnos nincs adat, azonban a kétszáz atmoszférás talpnyomás arra enged következtetni, hogy kiterjedt gázmezőről, jelentős mennyiségű gázról van • Beemelés előtt még egyszer ellenőrzik a kitörésgátlót. szó. A becsült adatok szerint naponta egy-másfél millió forint értékű gáz áramlik ki a kútból: Ennek ellenére ay elfojtást siettetni nem lehet és nem is célszerű. Eddig még nem sokat beszéltek róla — s ezt már Vörös Imre tűzoltó őrnagytól tudtuk meg —, a gázzal együtt gazolin árad ki a kútból. Ez a rendkívül tűzveszélyes anyag főleg a kút környékén 300—400 méteres körzetben rakódik le, s ha ez véletlenül lángra lobban, a tűzoltók, a mentésben részt vevők két tűz közé kerülhetnek. (Folytatás a 2. oldalon.) • Készenlétben a lefúvócsövek, fáklyák, szerelvények. (Tóth Sándor felvételei.)