Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

Bács-Kiskun 1978. évi gazdasági-társadalmi fejlődéséről • Kilenc százalékkal növekedett a kiskereskedelmi forgalom. (Folytatás az 1. oldalról.) Építőipar A megye szocialista kivitelező építőiparában az 1978. évben el­végzett építési-szerelési munkák értéke megközelítette a 3 milliárd forintot, ami összehasonlítható áron 13 százalékkal volt több, mint 1977-ben, s az éves előirányzatot 3 százalékkal haladja meg. Az építési-szerelési munkák növe­kedési üteme az országos 6 szá­zalékos átlagnál nagyobb volt. A szocialista építőipar 1978 fo­lyamán 894 olyan új építmény ki­vitelezését kezdte el, amelyek egyedi értéke meghaladja a száz­ezer forintot. Ez 42-vel kevesebb az előző évinél. Az 1978 decem­ber végéig átadott létesítmények száma 874 volt, héttel több, mint 1977- ben. Az átadások ütemessé­ge a korábbi évekéhez hasonlóan alakult, így még mindig igen sok létesítmény befejezése jutott az év utolsó negyedére. A' megye építőipari szervezetei­ben foglalkoztatottak 1978. évi át­lagos“ állományi létszáma 12 400 fő volt, az előző évinél 1,7 száza­lékkal több. A szocialista építőiparban az egy foglalkoztatottra jutó saját építési-szerelési munkák értéke közel 240 ezer forint volt, ami 11 százalékos emelkedést jelent. Mezőgazdaság A megye mezőgazdaságában 1978- ban 2—3 százalékos terme­lésnövekedéssel számoltak, ezt azonban nem érte el, a termelés értéke az előző évi szint körül alakul. Ezen belül a növényter­melés 8—10 százalékkal csök­kent, míg az állattenyésztés 6—8 százalékkal nőtt. A növényterme­lési főágazat tervezetthez viszo- nyíttot jelentős visszaesését a kertészeti ágazatok — a szőlő 30, a gyümölcs 15 és a zöldségfélék 12 százalékos — terméskiesése okozta, s ezt a kedvező szántóföl­di növénytermelési eredmények sem tudták ellensúlyozni. A kalászos gabonafélék közül a búza vetésterülete 4 százalék­kal volt több az előző évinél. Az ipari növények, közül cukor­répából 5, napraforgóból 15 szá­zalékkal vetettek többet. A zöld­ségfélék területe 2 százalékkal emelkedett az 1977. évihez képest. A kukorica vetésterületének 1,5 százalékos növekedése elmaradt a központi igényektől, annak el­lenére, hogy az állami gazdasá­gokban 4 százalékkal, a termelő- szövetkezetekben 8 százalékkal nagyobb területet vetettek be. A kukorica termelésében ugyanis a még ma is jelentős arányt kép­viselő kisüzemi gazdaságokban számottevően csökkent a vetéste­rület. A szántóterület egyharmadát elfoglaló kalászos gabonafélék termésmennyisége 8 százalékkal meghaladta az előző évit. A búza megyei 45,12 mázsás hektáron­kénti termésátlaga 5 százalékkal több volt az egy évvel korábbi­nál. A fontosabb őszi betakarí­tásé növények hozamai a nagy­üzemi gazdaságokban általában fölülmúlták az 1977. évit. A melegigényes szántóföldi kultúráknál — elsősorban a zöld­ségféléknél — jelentős terméski­esést okozott a hűvös nyár eleji időjárás. A termelőszövetkeze­tekben fejeskáposztából 29 száza­lékkal, zöldpaprikából 41 száza- zalékkal termett kevesebb. A megye állatállományának tervezett növelését a megye gaz­daságai jelentősen túlteljesítet­ték. Ezt elsősorban a sertéste­nyésztésben elért eredmények mozdították elő. Figyelemre mél­tó azonban a szarvasmarha-, a juh- és a baromfitenyésztés ál­lománynövekedése is. A megyé­ben tartott 147 ezer szarvasmarha 1, a 959 ezer sertés pedig 4 szá­zalékkal fölülmúlta az 1977. év végi állomány létszámát. Ez ked­vező felvásárlási alapot teremtett. Az év folyamán minden negyed­évben meghaladta a vágóállat és a tej felvásárlása az előző évi mennyiséget. Népmozgalom 1978-ban közel 8400 gyermek született a megyében, ami 7 szá­zalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A halálozások száma meghaladta a 8 ezret, ami 10 szá­zalékkal több az 1977. évinél. A két tényező együttes hatására a megye természetes szaporodása mindössze 378 fő, alig több, mint egyötöde az egy évvel ezelőttinek. Tovább csökkent a csecsemő- halandóság. Kevesebb volt a há­zasságkötések száma, szoros ösz- szefüggésben a megfelelő korú népesség számának visszaesésé­vel. A válások száma viszont nö­vekedett. ' Foglalkoztatottság, jövedelmek 1978-ban a foglalkoztatottak számának általában igen mérsé­kelt növekedése volt a jellemző a közlekedésben pedig kismérté­kű csökkenés volt tapasztalható. Említésre méltó, hogy — a ke­reskedelem kivételével — a nem fizikai állomány gyarapodása va­lamennyi ágazatban lényegesen meghaladta a fizikaiak számának emelkedését. A megye lakosságának kész- pénzbevétele 1978-ban közel 9 százalékkal volt több. mint egy évvel korábban. A főbb jövede­lemforrások közül 1978-ban a munkabérek, a termelőszövetke­zeti munkadíj. és a mezőgazdasá­gi termékértékesítésből származó bevételek 8—9 százalékkal, a sze­mélyi jellegű jövedelmek közel 7 százalékkal, a társadalombiz­tosítási juttatások pedig 4 százalékkal emelkedtek. A pénz- beni jövedelmek reálértékének növekedése a 4,6 százalékos fo­gyasztói áremfelkedés mellett fe­le volt a nominálérték növeke­désének. 1978 végén a megyében levő lakossági takarékbetét-állomány meghaladta a 7 milliárd forintot, ami 17 százalékos növekedést je­lent. A több mint 4,3 milliárd fo­rint lakossági hitelállomány az év végén csaknem 18 százalék­kal volt több, mint 1977 végén. Kereskedelmi forgalom 1978-ban a megyében levő kis­kereskedelmi hálózat 14,4 mil­liárd forint forgalmait ért el, mintegy 9 százalékkal többet az előző évinél. 1978-ban közel azo­nos ütemben fokozta eladási for­galmát az állami kereskedelem és a szövetkezeti szektor. A növek­vő forgalom a készletállomány emelkedésével járt együtt. Az év folyamán 1,3 milliárd forintos át­lagkészlet állt rendelkezésire, 6 százalékkal (több, mint egy évvel korábban, ezáltal a bolti kiske­reskedelem közel 10 százalékkal növelte forgalmát. Bolti élelmi­szerekből 14, ruházati cikkekből mintegy 6, vegyes iparcikkekből több mint 4 százalékkal nagyobb átlagkészlet fedezte az említett forgalomnövekedést. Ezek sze­rint a forgási sebesség csak a ve­gyes iparcikk árufőcsoportban ja­vult. 1978-ban 4 százalékkal kevesebb kereskedelmi szálláshely állt az idegenforgalom rendelkezésére. Ennek ellenére közel 112 ezer vendég kért elhelyezést, akiknek 35 százaléka külföldi volt. A fi­zetővendég-látás közel azonos szá­mú ággyal állt rendelkezésre, mint 1977-ben, de mintegy 3 szá­zalékkal több vendégéjszakát töl­töttek ott el. Egyes kempingek kihasználtsága viszont visszaesett. Egészségügy gyermekintézmények A megye egészségügyi hálózatá­ban jelenleg 1053 orvos dolgozik, 42-vel több az egy évvel ezelőtti­nél, és közülük 245-en látnak el körzeti orvosi feladatokat. Az alapellátás három gyermek-kör­zettel (Kiskunmajsán és Kecelen) bővült 1978-ban. A kórházi ágyak száma mindössze 23-mqí gyarapo­dott. Kórházi kezelésben 90 ez­ren, másfél százalékkal többen ré­szesültek. A betegek gyógyításá­nak — közel egyharmada — a kecskeméti kórházra hárult, a zsúfoltság ily módon ebben az in­tézményben volt a legnagyobb. Az ágykihasználás itt megközelítette a 93 százalékot, míg például a ba­jai kórházban csak 80 százalék körüli volt. Rövid ideig tartó mérséklődés után 1977 óta ismét növekvő a táppénzes napok száma. 1978-ban a megye állami vállalatainál és intézményeinél közel 3 millió na­pot töltöttek táppénzes állomány­ban, 9 százalékkal többet, mint 1977-ben. A rendelkezésre álló adatok alapján mindössze a szállí­tás—hírközlés területén észlelhető némi javulás, á többi népgazda­sági ágban kisebb-nagyobb ará­nyú az emelkedés. A. három na­pon túl gyógyuló üzemi balesetek száma általában kevesebb volt, mint az előző néhány évben. 1978-ban majdnem 10 százalék­kal gyarapodott a bölcsődei he­lyek száma, így az előző évi 72- vel szemben ezer bölcsődéskorú gyermekre 82 férőhely jutott. Több, mint hétszáz hellyel bővült az óvodai hálózat. A tervezettet meghaladó fejlesztés ellenére az óvodai ellátottság rosszabbodott. A jelentős társadalmi összefogás csak fékezni tudta — de enyhí­teni nem — a’ gyermeklétszám ugrásszerű emelkedése miatt be­következett óvodai zsúfoltságot. Száz óvodáskorú gyermekre 70 fé­rőhely jutott az előző évi 72-vel szemben. Oktatás A múlt évben valamelyest emelkedett az általános iskolai ta­nulók száma, megközelítette az 59 ezret. Mivel az osztálytermi háló­zat kilenccel gyarapodott, az is­kolák zsúfoltsága nem fokozódott, egy osztályteremre az előző évi­vel azonosan 32 tanuló jutott. Míg azonban a községekben javult a helyzet, a városi iskolákban, kü­lönösen a lakótelepeken növeke­dett a zsúfoltság. Emelkedett a kollégiumi elhe­lyezésben és a napközis ellátás­ban részesülők aránya is. A kö­zépiskolai tanulólétszám lényegé­ben nem változott, ugyanakkor 368-cal bővült a középiskolai diákotthoni helyek száma. Ily mó­don a jelenlegi tanévben a kö­zépiskolai tanulók 23 százalékát sikerült kollégiumi ellátásban ré­szesíteni. Lakásépítés 1078-ban 4917 lakás épült a me­gyében, 285-tel kevesebb az előző évinél. Az építések egynegyede valósult meg állami erőforrásból. A legutóbbi esztendőben elkezdett lakások száma 5 százalékkal, az év folyamán befejezetteké pedig 7 százalékkal haladta meg az elő­ző évit. Míg 2 évvel ezelőtt al la­kásátadások 57 százaléka, 1978- ban már csak 35 százaléka maradt az év utolsó negyedére. Az év végén közel 2400 lakás kivitelezésén dolgoztak. Közlekedés A Volán Vállalat autóbuszait 1978-ban közel 52 millió utas vet­te igénybe, 5 százalékkal több az előző évinél. A járműállomány minőségjavulását jelzi a férőhely­kapacitás 8 százalékot meghaladó növekedése. Az összforgalmon be­lül aiz átlagosnál jóval nagyobb arányban nőtt a helyi járatok for­galma, elsősorban a városszéli la­kótelepek jelentős népességszá­mának emelkedése következtében. A 625 Volán-tehergépkocsin 4,7 millió tonna árut szállítottak, át­lagosan 25 kilométeres távolság­ra. A gépkocsikihasználás foka évek óta 55 százalék körüli. A forgalom növekedése nagy­ban hozzájárult a közúti közleke­dési balesetek számának emelke­déséhez. 1978. első tíz hónapjá­ban 1064 személyi sérüléses bal­eset történt Bács-Kiskun megye területén, 2,2 százalékkal több, mint a megelőző év azonos idő­szakában. A balesetek következ­tében 176-an vesztették életüket, 1300-an pedig kisebb-nagyobb mértékű sérülést szenvedtek. • 1978-ban 4917 lakás épült a megyében. Zárszámadás a bajai Augusztus 20. Tsz-ben Igen nehéz évet hagyott maga mögött a bajai Augusztus 20. Tsz. A téli fagy, a hűvös nyár, és a jégverés jelentős kieséseket okozott, de a szakszerű, időben elvégzett munkák nyomán a ta­valyinál mégis jobb eredmények­ről számolhattak be a zárszá­madó közgyűlésen. Tavaly kezdték meg 8 millió forintos költséggel a sertéstelep korszerűsítését, áttérnek az ISV- technológiára, s ezzel kettő és félszeresére növekszik majd a hízókibocsátás. Közel 7 millió forintért vásá­roltak mezőgazdasági gépeket. Ennek is köszönhető, hogy 64 mázsa búzát, 51 mázsa árpát, 57 mázsa kukoricát takarítottak be hektáronként. A bevétel 5,7 százalékkal nőtt, viszont a késői érés miatt a költségek 6 száza­lékkal voltak magasabbak. A szövetkezet igen komoly takaré­kossági intézkedéseket tesz. Mindezekről az eredményekről és gondokról a zárszámadást meg­előzően nyolc munkahelyi közös­ségben tárgyaltak, ahol negyve­nen szóltak hozzá, közülük töb­ben jó javaslattal is álltak elő. Lusztig Ottó, a szövetkezet el­nöke elmondta, hogy tavaly 70 hektáron befejezték a vörösbor­fajta szőlő telepítését. Jelentős eredményt ért el a szövetkezet a tejtermelésben is, 3400 litert fejtek tehenenként átlagban, s ez 500 literrel volt több az előző évinél. Felszámolták a broyler barom­fiállományt, mert a költségek túl magasnak bizonyultak. He­lyette tojóállományt állítottak be, amelynek bevétele pótolja a broylsrfajta kiesését. A szövetkezetben 2 százalékkal növekedett a bruttó jövedelem, és a mérleg szerinti jövedelem. A tagok jövedelme az előző év­hez viszonyítva 7 százalékkal nőtt, így az egy tagra jutó évi jövedelem 47 ezer forint volt. Az egy havi részesedés 3987 forint, 280 forinttal magasabb az előző évinél. A bajai Augusztus 20. Terme­lőszövetkezet ez évi terve az előzőhöz hasonló. Termékeik tisz­ta mezőgazdasági profilúnk, mind a növényekkel és az állatartás- sal foglalkozva a népgazdaság érdekeit veszik figyelembe. Az idén új növénytermesztési ága­zattal is foglalkoznak, nevezete­sen 100 hektáron napraforgót ter­melnek a Bácsalmási Naprafor­gó Rendszer keretében. 1979-re 60 mázsás kukoricaátlagot tervez­tek, 110 mázsás szőlőt, továbbá javítani kívánják az állattenyész­tésen belül a hizlalási mutatókat. A szövetkezet termelési értékét 5 százalékkal, nettó árbevételét 4 százalékkal, bruttó jövedelmét pedig 2 százalékkal kívánják növelni. A szövetkezetben tavaly 21 szocialista brigád 260 taggal igen eredményes munkát végzett. Kö­zülük 14 brigád elnyerte az arany fokozatot. A vezetőség beszámolója után kilenc tsz-tag Kiváló szövetke­zeti munkáért kitüntetést kapott, harmincán pedig a törzsgárda- jelvény különböző fokozatait. Ezután a döntőbizottság, az ellenőrző bizottság és a nőbi­zottság beszámolójára került sor. Végül újjáválasztották a szövet­kezet 15 tagú vezetőségét, mely­nek elnökévé egyhangúlag ismét Lusztig Ottót választották. A szövetkezet zárszámadó köz­gyűlésén a bajaszentistváni-álta­lános iskola úttörői adtak mű­sort. Sz. F. Népfrontprogramok a Tanácsköztársaság 60. évfordulójának megünneplésére A Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 60. évfordulója jó lehetősé­get jelent a népfrontmozgalom­nak arra, hogy erősítse az embe­rekben a szocialista hazafiság, a munkás nemzetköziség tudatát és érzelmeit — mondotta Juhász Ró­bert, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának osztályvezetője a •Magyar Távirati Iroda munkatár­sának adott nyilatkozatában. — Az évfordulóval kapcsolatos 1979-es terveink megvalósításával hozzá kívánunk járulni a forra­dalmi hagyományok ápolásához, a helyes történelmi és nemzeti tudat elmélyítéséhez, valamint a békéért, a társadalmi haladásért vívott harc erősítéséhez. — A népfront területi és helyi bizottságai — társadalmi munkák szervezésével — nagy figyelmet fordítanak ate évfordulóval kap­csolatos emlékek megóvására, felújítására, rendbehozatalára. — A Tanácsköztársaság évfor­dulójának megünnepléséhez a szo­cialista brigádoknak művelődési programajánlatokat dolgoznak ki az „olvasó népért mozgalom” ak­tivistái. Számos rqegyében ajánló bibliográfiákat készítenek, s ar­ról is gondoskodnak, hogy az 1979-es olvasótáborok résztvevői megismerkedjenek a Tanácsköz­társaság emlékét őrző értékes iro­dalmi alkotásokkal. — A szocialista országok Buda­pesten működő kulturális és tá­jékoztató központjaival közösen rendezvényekkel, barátsági estek­kel járulunk hozzá ahhoz, hogy a települések lakói még többet tud­janak az első magyar proletár- diktatúra nemzetközi hatásáról, valamint a kor más országokban lezajlott forradalmi mozgalmai­ról. (MTI) FILMJEGYZET Ragadozó madarak Ez a gyönyörűen fényképezett, színes amerikai film nem emel­kedik túl a jól megcsinált ka- lamdíilmek szériáinak színvona­lán. Alaposan kidolgozták és ragyogó valószerűséggel meg­konstruálták a történet apró és viszonylag jelentéktelen részlete-1 it, de az egész összhatásában ’ kissé zavaros. William Graham egyetlen hatáselem ismétlésével és variálásával képes ébren tar­tani a néző érdeklődését. Ez pe­dig a film jó háromnegyed ré­szét lefoglaló helikopteres üldö­zési jelenetek érdekes és hatásos fényképezése. Ennyit mutat a film és sem­mi többet. No meg az amerikai kontinens nyugati, sziklás tájai­nak panorámáját tárja a néző elé: a kevéssé ismert Nagy Sóstó bizarr szépségű vidékét, Salt Lake City házrengetegét — egy helikopter ablakából nézve. Csak- hát nemigen ér rá a néző el- gyönyönködni a táj sok megle­petést kínáló részleteiben, mert mindenki a két kecses légi jár­mű akrobatikus ügyességű moz­gását lesi lélegzetvisszafojtva. Addig nincs baj a történettel, amíg az üldözés zajlik. De ami­kor a • film szereplői társalogni kezdenek, azonnal elkedvetlene­dik az ember — hallván a si­lány szentimentalizmus nyakate- kert elmeszüleményeit, a háborút járt, kiérdemesült pilóta-főszerep­lő sekélyes „lelki életének” elég­gé ellenszenves, de legalább is jellegtelen, jelentéktelen meg- ftyilvánulásait. Szerencsére, a befejezés előtt ismét felpörgeti a nálunk nemigen ismert rende­ző, William Graham a történet 0 David Janssen a film egyik jelenetében. motorját és produkál egy igen izgalmas, de az események belső logikája szempontjából majdnem- hogy szükségtelen tragikus záró­képet. A rokonszenvesen játszó főszereplő megkedveltetése szem­pontjából ez már közömbös. Nem nyújt mást, mint nyomasz­tó sokkhatást. A néző tehát né­mi szorongással a szíve mélyén hagyja el a mozit és a film ha­tása pillanatok alatt elpárolog. Alig-alig érdemes bármire is visszaemlékezni. A szereplők közül kimagaslik játékával a pilóta-riportert ala­kító David Janssen. A film leg­több jelenetében oda van szö­gezve a szűk kis pilótafülke ülé­séhez, kifejező arcjátéka mégis leköti a nézőt. Kitűnőek a he­likopteres kaszkadőrök szinte baletthatást keltő trükkjei, külö­nösen a befejező, repülőtéri jele­net pillanatait oldották meg bra­vúrosan. Emellett egyenletesen jó, tehetséges operatőri teljesítmé­nyek emelik a film értékét. Cs. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom