Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-10 / 34. szám

VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 34. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 10. szombat Feszült helyzet Sanghajban Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Sanghajban, Kína legnagyobb városában fiatalok ezrei tüntet­nek és ostromolják követeléseik­kel a városi forradalmi bizott­ságot és a pártbizottságot. A tün­tetők zöme olyan középiskolát vagy főiskolát végzett fiatal, akiket az elmúlt években vidék­re küldtek „átnevelési” céllal. Sokan közülük illegálisan vissza­tértek és munkanélküliként ten­gődnek Sanghajban. A tüntetők száma napról nap­ra nő, mert az elégedetlen, visz- szatel építést, munkát és kenyeret követelő fiatalokhoz csatlakoznak szüleik és hozzátartozóik is. A hatóságok elutasító magatar­tására válaszul a tüntetők külön­féle akciókhoz folyamodnak: le­állítják a vonatokat, akadályoz­zák a közúti forgalmat és meg­támadják a közhivatalokat. Mun­kát követelő fiatalok blokád alá helyezték a sanghaji munkaügyi hivatal épületét, betörték a hi­vatal ajtaját, beverték ablakait. Megyei állásfoglalás a szakszervezet környezetvédelmi feladatairól Borsodi György vezető titkár elnökletével tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsának elnöksége. A testület a megye környezetvédelmi helyzetéről, a szakszervezeti szer­vek ezzel kapcsolatos tennivalói­ról, valamint a káderutánpótlási és káder képzési tervek végrehaj­tásáról tanácskozott. Katz Józsefnek, az SZMT mun­kavédelmi osztályvezetőjének írásbeli előterjesztése az 1976. évi II. törvényre — amely az em­beri környezet természetes és mes­terséges elemeit a maga összefüg­gésében helyezi jogi védelem alá —, továbbá a SZOT elnökségének a kongresszuson meghatározott célok elérése érdekében kiadott irányelveire hivatkozik. Hangsú­lyozza: a természet és a, táj meg-’ óvása az állam kötelessége, ugyan­akkor rendkívül fontos társadal­mi ügy. Vagyis: e tevékenység segítésében részt kell vállalniok a társadalmi és tömegszerveze­teknek is. A jelentés ezután d Bács-Kis- kunban tapasztalható környezeti ártalmak mértékét, hatásfokát taglalja. A levegőt szerinyező anyagok — a por és a füstgázok — jellegéből, illetve az ipar- és lakóterületek közötti különbségek­ből fakad, hogy a légtér veszé­lyeztetettsége szezonálisan és re­gionálisan nagy eltéréseket mutat. A KÖJÁL mérései alapján a me­gyei tanács illetékesei állandóan figyelemmel kísérik és időnként büntetik is a rendelet ellen vétő­ket. Az is igaz viszont, hogy a jelenlegi bírságolási rendszer nem tölti be funkcióját; egyes válla­latoknak még mindig gazdaságo­sabb a bírság kifizetése, mint a szennykibocsájtás megszüntetése. A megyehatároknál 'található természetes folyóvizeink viszony­lag keveset szenvednek az ipari mocsoktól. Annál inkább a talaj, a csatornák, erek és tavak. Üze­meink jelentős része ugyanis nem rendelkezik szennyvíztisztító be­rendezésekkel. Sajátos gond a kor­szerű mezőgazdaságban a növény­védő szerek és a műtrágyák élő szervezetekre kártékony, mérgező hatása. Örökös probléma a/! ipari és háztartási szilárd 'hulladékok el­helyezése, eltüntetése is. A telepü­lések határában sok szabályozat­lan szemétlerakó-telep létezik: ezek nem csupán esztétikai, ha­nem közegészségügyi szempontból is erősen kifogásolhatók. A gyár­udvarokon — de á gyárak, üz­letek közvetlen közelében is — gyakori látvány a rendetlenség, az elhanyagoltság. A zaj- és vib­rációs ártalmak ezzel szemben csak néhány üzemcsarnokban és — a megnövekedett közúti forga­lom következtében — egyes vá­rosrészekben jelentkeznek foko­zottan. A beszámoló fölötti vitában a felszólalók valóságos esetek, konkrét példák, tapasztalatok föl­idézésével emlékeztettek a kör­nyezet- és természetvédelem ak­tuális, minden mást megelőző fel­adataira, a felvilágosító és propa­gandamunka szükségességére, s e tudatformálásban a szakszerve­zeti műhelybizottságok és a bi­zalmiak szerepére, felelősségére. Az elnökség egyhangú szava­zással elfogadta, azt az állásfogla­lást, amely részletesen rögzíti az ide vonatkozó szakszervezeti ten­nivalókat. Az átfogó program né­hány, az alapszervezeteket érintő pontját érdemes külön is kiemel­ni. A vállalati tervezésben való részvételük során gondoskodjanak arról, hogy a középtávú és az éves műszaki, gazdasági és szociális tervekben kapjanak kellő súlyt 'a környezet javítását célzó elképze­lések. Ennek érdekében működjenek együtt az egészségügyi hatóságok­kal. Ellenőrizzék a,z élővilág meg­óvását, megmentését szolgáló be­rendezések rendeltetésszerű hasz­nálatát. Fordítsanak sokkal több figyelmet a környezetvédelemben helyileg elért eredmények és ta­nulságok közreadására, közkinccsé tételére. Ösztönözzék a munka­helyi szennyeződés megszünteté­sére, vagy mérséklésére irányuló kezdeményezőkészség kibontako­zását. K. F. A kecskeméti Törekvés Tsz zárszámadó közgyűlése (Pásztor Zoltán (élvétele) Tegnap délelőtt — impozáns keretek között — a Megyei Mű­velődési Központ színháztermé­ben tartatta meg zárszámadó köz­gyűlését a kecskeméti Törekvés Mezőgazdasági Termelőszövetke­zet. Megjelent és a megyei, vá­rosi párt- és tanácsi szervek, társintézmények köszöntését tol­mácsolva felszólalt Mészáros Já­nos, a kecskeméti városi párt- bizottság titkára is. A vezetőség beszámolóját Szmolenszky Lász­ló, a tsz elnöke terjesztette elő. Elmondotta többek közt, hogy a múlt évi termelési és pénzügyi tervét nemcsak teljesítette, ha­nem kitűzött céljait jelentősen túl is szárnyalta a termelőszövet­kezet. Hogy a munkát nehezítő tényezők — főként a kedvezőt­len időjárás — ellenére is ered­ménnyel zárták az évet, annak is köszönhető, hogy az előző évek­ben elhatározott termékszerkezet- változások náluk jól beváltak. Ezekre a főágazatok, egységek tavalyi tevékenységének ismerte­tésénél részletesebben kitért. A múlt esztendő elején még a növénytermesztési főágazatban várták a legnagyobb eredménye­ket, s bár a mezőgazdaságban ál­talában nem telik el év megle­petések nélkül, őket a legnagyobb épp a növénytermesztésben ér­te. Igen jó termésátlagokat ér­tek el például búzából, árpából, rozsból, burgonyából, ugyanak­kor zöldségfélékből, mint kelká­poszta, fejeskáposzta, paprika — „csapnivalóan” rossz lett a ter­més, elsősorban a hűvös időjá­rás miatt. Mindent összevetve a 2705 vagonos tervvel szemben 2945 vagon terméket állított elő a növénytermesztési főágazat, en­nek ellenére árbevételét nem ^tudta teljesíteni. Ugyanakkor a nyereségtervet közel egymillió fo­rinttal haladta túl a szövetkezet, ami mindenekelőtt a hatéko­nyabb munka nyomán elért ön­költség-csökkentésekkel sikerült. Mind ebben a főágazatban, mind a többiben erőteljes hang­súlyt kapott, hogy nem feltétle­nül szükséges a mennyiség haj­szolása, sokkal inkább a minő­ségre, értékesebb fajták előállí­tására kell törekedni. A tervszerű, nagy szakértelem­mel végzett vezetés, valamint a munkások szorgalma hozta meg gyümölcsét a szó szoros értelmé­ben a szőlő—gyümölcs-termeszté­si főágazatban. Mind a pénzbe­vételi, mind a nyereségtervet magasan túlteljesítették, holott pár éve még azon vitatkoztak, nem kellene-e ezt az ágazatot, vagy legalább is annak szőlő­részét felszámolni. Ezzel szemben tavaly újra több mint 70 hek­tár szőlőrekonstrukciót végeztek, s ezt az idén folytatják is — a befejezésig. Az állattenyésztési főágazat dolgozói — a visszanyúló hagyo­mányok folytán is — kiemelkedő tervfeladatokat kaptak. Ezeket — tekintélyes túlteljesítésekkel — végre is hajtották, ugyancsak a hatékonyság javításával s az önköltségek csökkentésével. A megyeszékhely gyermekin­tézményi gondjain is sokat eny­hítettek a szövetkezet 50 sze­mélyes, esztétikus kivitelű óvo­dájának a felépítésével; s az időtartam mindössze 5 hónap volt. Kijutott az elismerés, di­cséret a kisegítő ágazatok dol­gozóinak is. Természetesen akár itt, akár az előzőeknél helyet kaptak a korrekt, tárgyilagos bí­rálatok. Az eredmények, a tucatnyi fel­szólalás, s az ezekből kicsendü­lő munkaszeretet, a közös iránti féltő megbecsülés tükrözte a Tö­rekvés tagságának jó közérzetét,' a gazdasági és pártvezetés, vala­mint a tagság jó összhangját. Ez mutatkozott meg abban az egyet­értésben is, amivel az idei ter­vet — miután előzőleg megismer­ték, egységenként véleményezték — most elfogadták. A Törekvés Tsz zárszámadó közgyűlésén a mai körülmények­re vonatkoztatva mutatkozott meg a régi közmondás — gazda szeme hizlalja a jószágot — igazsága- Hogy tehát a mai tsz- gazdáknak nem szabad szem elől téveszteni az összefüggéseket, okosan, takarékos megoldásokkal használják ki az adottságokat' Azaz kétszeresen meg kell fon­tolni, miként lehet kisebb költ­séggel, kevesebb beruházássíd most már nemcsak többet, hanem főleg jobbat termelni. — Méltó befejezése volt a közgyűlésnek a 17 esztendei munka után nyug­díjba vonuló Gyene László volt termelési elnökhelyettes arany- gyűrűs búcsúztatása, továbbá 22, Kiváló Szövetkezeti Dolgozó ki­tüntetés átadása, valamint 30 törzsgárdatag megjutalmazása. Ez utóbbiak közt id. Horváth Istváné, aki 25 évi szorgalma el­ismeréseként kapott emlékezetes „különdíjat”. T. I. HOGY KEVESEBB KÁRT OKOZZON A VlZ Nyolcmilliárd forint kártérítést fizetett ki tavaly az Állami Biztosító Jégre, fagyra, vízre, tűzre, földrengésre, robbanásra, vihar­kárra, balesetre 8,4 milliárd fo­rint térítést fizettek ki tavaly — összegezte a kárstatisztikát Tar Jenő vezérigazgató-helyettes, az Állami Biztosító pénteki sajtótá­jékoztatóján. A legtöbb kár a mezőgazdasá­got érte. A nagyüzemekben több mint ötmilliárd forint térítés — például kétmilliárd a szőlők és gyümölcsösök tavaszi elfagyására, 650 millió vízkárokra, 1,2 milliárd a jégverés pusztítására — jutott. A több mint másfél millió gép­jármű-felelősi biztosítás alapján — 180 ezer kárbejelentés nyomán — 829 millió forintot kaptak a sérült járművek tulajdonosai. A CASCÖ-val rendelkező 116 ezer károsultnak pedig csaknem fél- milliárd forintot fizettek ki. Épü­let- és háztartási károkra 200 mil­lió forint térítést fizettek. . Biztosítási védelem alatt áll a vállalatok teljes vagyonának mintegy 80 százaléka, s hogy nem feleslegesen fizetik a díjat az üzemek, azt igazolja a részükre tavaly kifizetett csaknem 550 millió forintos térítés. A tájékoztatón beszámoltak ar­ról, hogy bővült a biztosító nem­zetközi kapcsolata is. Biztosítá­si fedezetbe vették egyebek között négy szocialista ország közős vál­lalkozását, az Interlighter Nem­zetközi Hajózási Vállalatot. Brigádok a gyermekekért Az ENSZ XXXI. közgyűlé­sének határozata az 1979-es esztendőt a gyermekek nem­zetközi évévé nyilvánította — a gyermekek jogaira vonatkozó nyilatkozat deklarációjának 20. évfordulójára emlékezve. A gyermekeknek — egészséges fejlődésük érdekében — a vi­lágon mindenütt különleges gondoskodásra és megkülön­böztetett figyelemré van szük­ségük — tartalmazza a két év­tizeddel ezelőtt megfogalma­zott dokumentum, amelynek aktualitását az elmúlt esztendők sem módosították. De emeljük kt ebből a tömör megfogalma­zásból két gondolatot: a fi­gyelmet és a gondoskodást. Vonatkoztassuk el a nagyvilág­tól, szűkebb világunkra, váro­sunkra, munkahelyünkre. Hi­szen sohasem „áltatában” vál­nak valóra a nemes célkitűzé­sek; cselekedetek, hétköznapi feladatok megoldásának soka­sága hozhat csak eredménye­ket. A szocialista brigádok tagjai vállalásaik elkészítésekor nem egyszer tanácstalanul forgatják a tollat: szeretnének valami szépet, nemeset tenni. De mit? És hogyan? E jó szándékú em­berek segítségére sietett a szak- szervezetek Kecskemét városi szakmaközi bizottságának kör­levele, melyet az üzemek, in­tézmények szakszervezeti bi­zottságaihoz juttattak el. A le­vélben a zengzetes szavak he­lyett a szűkszavú tények: Kecskeméten négyszáznál több veszélyeztetett környezetben levő gyermek él. Ezeknek a gyermekeknek is szükségük van a megkülönböztetett figyelem­re és gondoskodásra. S ha va­lahol, akkor itt lehet és kell tenni értük. Segítő kezet nyúj­tani, megtalálni a módját an­nak a támogatásnak, amely több, mint segély, valóban se­gítség. A levél óta gyakorta cseng a telefon a hivatali szobában, érkeznek a válaszok. Az MMG kecskeméti gyárából nyolc, a MÁV kecskeméti állomásfő­nökségéről három, a Közép­magyarországi Pincegazdaság­tól 6, az Univer áfésztöl hat brigád, a megyei kórháztól há­rom kollektíva jelentkezett, de a BEK, a vetőmagtermeltetők Duna—Tisza közi központja, a Gáz- és Olajszállító Vállalat, a Bács-Kiskun megyei Beruhá­zási Vállalat, a Kecskeméti Konzervgyár brigádjainak je­lentkezésével már félszázra emelkedett a tenniüész szocia­lista közösségek száma. Hamarosan összehívják a brigádok vezetőit, s a városi tanács gyámhatóságának kép­viselői, pszichológusok bevoná­sával megbeszélik, melyik csa­ládnál mit és hogyan kell ten­ni a veszélyeztetett gyermekek 'érdekében, hiszen ahány gyer­mek, annyi veszélyforrás. Kész recept nincs a segítségnyújtás módjára. Csak jó szándék. Ahogy a gyermekek jogainak deklarációja kimondja, a fi­gyelem és a gondoskodás, az, amire minden gyermeknek szüksége van. És a szocialista kollektívák erre vállalkoznak. Méltón a gyermekek nemzetközi évének célkitűzéseihez. N. M. Robbantással nyitottak kaput a Tiszának Mint lapunk tegnapi számában hírül adtuk, a Tisza-Kunsági Víz­gazdálkodási Társulat és az érin­tett gazdaságok úgy döntöttek a február 5-i árvízvédelmi taggyű­lésen, hogy a nyárigát felrobban­tásával február 9-én beengedik a tiszaugi hídtól Csongrádig terje­dő — Lakiteleket, Tőserdőt, Ti- szaalpárt és a Csongrád megyei Bokrost érintő — árterületre a megáradt Tisza vizét. Erre az el­határozásra az kényszerítette a társulatot és a termelőszövetke­zeteket, hogy a levonuló, várha­tóan az 1970. évinél is nagyobb ár ellen nem lehet a gátat tar­tani. A 12—13-ára érkező, 810 centiméteres tetőzés előtt éssze­rűbb a víz tervszerű beengedése, mert így sokkal kevesebb kárt okoz. Pénteken az Árvíz- és Belvíz- védelmi Központi Szervezet Sípos János vezette robbantócsoportja tervszerűen végrehajtotta felada­tát. Amint a tiszaugi hídról leeresz­kedtünk a nyárigátra, láthattuk, hogy a víz- szintje csak pár — á pontos mérés szerint három — centiméterrel volt lejjebb a gát koronaszintjénél. Huszonnégy óra alatt, csütörtökről péntekre 718- ról 737 centiméterre emelkedett a folyó vízszintje Tiszaugnál. Az első robbantás színhelyét a szakemberek a nyárigát 1200-as jelzésű szelvényén jelölték ki, ahol majdan, az ár levonulása után viszonylag kevés munkával lehet helyreállítani a földből ösz- szehordott védőmagaslatot. A vé­delmi vonaltól nyugatra fölszán­tott földek terültek el. Fél tizenkettő után egy-két perccel mintegy harminc méter magas és csaknem ugyanolyan (Folytatás a 2. oldalon.) (Tóth Sándor (elvételei) A JÓ GAZDA GONDOSSÁGÁVAL ........... - • ■■ t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom