Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-10 / 34. szám

2 • PETŐFI NÉPE m 1979. február 10. események sorokb an BUDAPEST Pénteken az Egyesült Államok­ba utazott Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter. A Michael Blu- rnenthal amerikai pénzügymi­niszter meghívására sorra kerülő látogatás idején a pénzügymi­niszterek előreláthatólag aláírják a két ország között a kettős adóz­tatást kizáró megállapodást, és véleménycserét folytatnak pénz­ügyi és gazdasági kapcsolataink alakulásáról, valamint időszerű nemzetközi pénzügyi kérdésekről. Faluvégi Lajos megbeszéléseket folytat a kapcsolatok fejlesztésé­ben érdekelt minisztériumok il­letékes vezetőivel, s találkozik a vezető bankári és pénzügyi körök képviselőivel. (MTI) MADRID Csütörtökön este nyilvánosság­ra hozták a spanyol püspöki kon­ferencia állandó bizottságának a küszöbön álló parlamenti és köz­ségtanácsi választásokkal kapcso­latos állásfoglalását. A püspökök mostani nyilatkozatukban a sza­vazásban való részvételt ajánlják és hangsúlyozzák: a katolikus egyház egyetlen párt támogatá­sára sem szólít fel. de felhívja a híveket, hogy ne adják szavaza­tukat olyan pártokra, amelyek programjukban állást foglalnak a válás és az abortusz engedé­lyezése, valamint az egyházi isko­lák államosítása mellett. (MTI) GENF 0-----------------------------------------­800 millió ember szenved a vi­lágon olyan betegségben — gyo­mor- és bélhurut, malária, bilhar- ziasis —, amelyeket a tiszta ivó­víz hiánya okoz. Ez derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) havi folyóiratának, a Santé du Monde-nak pénteken megjelent új számából. A WHO felmérése szerint a harmadik vi­lágban súlyosbodik az ivóvíz­hiány. A szervezet más nemzet­közi intézményekkel együtt „1990- re egészséges vizet mindenkinek” címmel tízéves programot dolgo­zott ki. Végrehajtásához 140 mil­liárd dollárra lenne szükség. Ez alig valamivel több. mint például az Egyesült Államok egy évi ka­tonai költségvetése. (AFP) OTTAWA Raymond Barre francia minisz­terelnök kanadai hivatalos láto­gatásának második napján, pén­teken Ottawában az országaik közötti kapcsolatokról és a ke­reskedelmi együttműködés fej­lesztéséről tárgyalt vendéglátójá­val, Pierre Elliott Trudeau kana­dai miniszterelnökkel. (MTI) NEW YORK Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára kétórás megbeszélést foly­tatott az ENSZ székhelyén Kriangszak Csamanand thaiföldi miniszterelnökkel. A két politikus az indokínai térség legújabb fej­leményeivel összefüggő kérdése­ket vitatta meg. (DPÁ) DENVER Egy eddig ismeretlen amatőr­film elősegítheti a Kennedy-gyil- kosság körülményeinek tisztázá­sát — jelentette csütörtökön a Denver Post című amerikai lap. A 8 milliméteres, színes film, amelyet egy dallasi lakos készí­tett az amerikai elnök emlékeze­tes bevonulásakor, azt • a dombot ábrázolja nagyon jól kivehető, éles felvételeken, amelyen — az eddigi feltételezések szerint — egy második merénylő, Lee Har­vey Oswald tettestársa rejtőzkö­dött. A Denver Post cikke szerint a most előkerült filmhez — a fegyver füstje nyomán — esetleg megállapítható a kilövés és a tet­tes helye. (AFP) ISZTAMBUL Változatlan hevességgel folyta­tódik Törökországban az egymás­sal szembenálló szélsőséges terro­rista csoportok párharca. A fegy­veres merényletek szerdán és csütörtökön újabb öt halálos ál­dozatot követeltek az ország kü­lönböző városaiban. (AP) MOSZKVA A nyelvészet történetében pá­ratlan méretű munka elkészíté­sére adott megbízást a Szovjet­unió Tudományos Akadémiája el­nöksége az Akadémia Nyelvtudo­mányi Intézetének: az elkövetke­ző években elkészítik a világ nyelveinek teljes enciklopédiáját. A munka méreteire jellemző, hogy az eredeti elképzelés szerint fel kell dolgozni a világ vala­mennyi ismert élő és holt nyel­vének adatait, leírását — ezek száma mindmáig nem ismert pon­tosan, még a becslések is öt— nyolcezres számot adnak meg. A tervek szerint a hatalmas munka 15 kötetben kerül kiadásra. (MTI) ISMÉT LEMONDÁSRA SZÓLÍTOTTÁK FEL BAKTIART Bazargan ismertette kormányprogramját TEHERÁN Mehdi Bazargan, a Khomeini által kinevezett miniszterelnök péntek délelőtt Teheránban száz­ezres tömeg előtt mondott beszé­dében ismertette kormányprog­ramját. ÜGY TŰNIK, jobb idő köszönt a kínai honpolgárokra, kalap nél­kül is kimehetnek az utcára. Leg­alábbis erre lehet következtetni Csao Csang-pi kínai közbizton­ságügyi miniszter nyilatkozatából, amit az új származási, illetve osz­tálybesorolásra vonatkozó döntés­ről mondott. A Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának határozata — a miniszter vélemény« szerint — indokolt, mert a volt földbirto­kosok, gazdag parasztok, ellenfor­radalmárok és egyéb rossz ele­mek nagy többsége az elmúlt év­tizedekben olyan ideológiai és po­litikai változáson ment keresztül, aminek következtében törvény- tisztelő állampolgárrá vált. Az ed­dig használt megkülönböztető „kalapoktól” tehát most sok mil­lió ember megszabadul. MILYEN CÉL vezérelte a pár­tot e döntésre? Az, hogy a tár­sadalom minden osztályát és ré­tegét mozgósítani kell a „négy modernizálás” megvalósítására. Nevezetesen: az ipar, a mezőgaz­daság, a hadsereg, valamint a tudomány és technika korszerűsí­tésére. Miért vált ez egyszerre sürgetővé? Mert korábban azt a nagy célt hirdették, hogy Kína az ezredfordulóra a világ élvona­lába kerül, amit huszonkét év alatt akartak megvalósítani, de a „négy modernizálás” végrehajtá­sára az új program csak tíz évet szán. Ehhez pedig mindenkire szükség van. A múlt év márciu­sában a parlament el is fogadta a tíz évre szóló tervet ami pél­dául ilyen célokat fogalmaz: 120 nagy új Ipari beruházás, köztük tíz olaj- és földgázmező munká­ba állítása, hat acélgyártó üzem, Legsürgősebb feladatként jelöl­te meg: a hatalom teljes átru­házását kormányára; a rendszer- változásról döntő népszavazás megrendezését; alkotmányozó nemzetgyűlési választások meg­tartását; az új alkotmány meg­harminc villamos energiát terme­lő erőmű, öt kikötő, új vasútvona­lak építése stb. Ez pedig — az optimista Hua Kuo-feng, a KKP elnöke szerint — az ipari terme­lés évi átlagban 10—11 százalé­kos, a mezőgazdasági termelés 4—5 százalékos növekedését teszi szükségessé. AZ BIZTOS, hogy az ilyen ter­vek megvalósítása nem lehetsé­ges saját erőből, még akkor sem, ha a sok millió újdonsült „kalap­nélküli” is teljes erővel dolgo­zik ... Feltehetőleg serkenti őket, hogy a jövőben nem eredeti szár­mazásuk, hanem jelenlegi foglal­kozásuk szerint kapják meg be­sorolásukat. Aki földbirtokos vagy paraszt volt — sutba vágva a ka­lapját, engedve a pártvezetés döntésének —, máris átminősül­het kommunataggá, munkássá (kell is a munkáskéz!), vagy ér­telmiségivé, mi több: gyermekeit is „kalaptalannak” tekintik. (Persze, kivételek mindig akad.- nak, így van ez Kínában is, bár elenyésző hányadról van szó: a „felszabadítás” alól mentesek, akik további átnevelésre szorul­nak ...) Most már csak az a kérdés, a kínaiakat kielégíti-e a kalaplevé­tel? Ha az utóbbi időben oly sok­szor hangoztatott tacepaóira, a faliújságkampányra gondolunk, aligha. Mit akart, s mit akar ma is a kínai nép? Mindenekelőtt de­mokráciát, törvényességet, szabad választást, szólás- és gondolati szabadságot, egyenlő munkáért egyenlő bért követelnek. A magukat Emberi Jogok Kínai Ligájának nevező szervezet tag­jai az idén januárban olyan fal­ragaszt tettek ki, amelyen a töb­szövegezését; törvényhozási vá­lasztások megtartását; az iszlám­kormány létrehozását. A hadseregről szólva Bazargan kijelentette: „a legtöbb katona és tábornok ugyanazt akarja, mint mi. A hadsereg nem lehet az imperializmus eszköze, nem állhat más országok szolgálatá­ban” — mondotta. A Khomeini által kinevezett kormányfő lemondásra és a né­pi erőkhöz való csatlakozásra szólította fel Baktiart, Rámuta­tott arra, hogy a sah által kine­vezett miniszterelnök teljesen el­szigetelődött. Bazargan közölte, mérlegeli, ki­ket nevezzen ki kormányának egyelőre betöltetlen posztjaira. Baktiar, a sah által kinevezett miniszterelnök viszont az egyik francia rádióállomásnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy az „irániak többsége mö­götte áll”, a többségnek azonban „csendesnek és meggondoltnak” kell maradnia, mondotta, majd kijelentette, hogy kormánya so­hasem fogadja el Khomeini fel­tételeit. (AP, AFP) TITO — ASSZAD TALÁLKOZÓ A közel-keleti konfliktus rendezéséről A Damaszkuszban tartózkodó Joszip Broz Tito jugoszláv állam­fő csütörtökön beszédet mondott azon a vacsorán, amelyet Asszad szíriai elnök adott tiszteletére. Ebben a jugoszláv elnök síkra- szállt a közel-keleti kérdés átfogó és igazságos rendezése mellett. Tito rámutatott hogy ennek a rendezésnek magában kell foglal­nia Izrael teljes és azonnali kivo­nulását az 1967 óta megszállva tartott arab területekről, a pa­lesztin nép önrendelkezési és ál­lamalapítási jogának biztosítását és a PFSZ-nek, mint a palesztin nép kizárólagos és törvényes kép­viselőjének elismerését. Válaszbeszédében Asszad szíriai elnök kiemelte az ENSZ szerepét a közel-keleti konfliktus rendezé­sének szempontjából. Asszad ugyanakkor figyelmeztetett: „Je­lenleg olyan erőfeszítések történ­nek az állítólagos rendezéssel kapcsolatosan, amelyek örökre le­zárhatják a valódi békéhez vezető utat”. Diplomáciai megfigyelők szerint a két vezető kijelentései szemmel láthatólag kizárják az opportu­nista politikát folytató Egyiptom és a Szíria vezette elutasítási front közötti esetleges jugoszláv közvetítést. Tito jugoszláv államfő holnap továbbutazik Ammanba, ahol Husszein jordániai uralkodóval folytat megbeszéléseket. (AP, AFP) bi között ez állt: „Az állampol­gárok enyhülést követelnek. A Szovjetunió szocialista ország ...” „Az állampolgárok azt követelik, hogy kormányunk kezdjen tár­gyalásokba a Szovjetunióval, vagy fogadja el a Szovjetunió tárgya­lási ajánlatait és tegyen erőfeszí­tést a világbéke és az emberiség haladása érdekében ...” A KÍNAIAK elégedetlensége tehát csak akkor szűnik meg, ha a belpolitikai helyzet biztosítja számukra a törvényesség és de­mokratizmus gyakorlását. Ehhez pedig a kínai vezetésnek is le kell vennie a „kalapját”. Ugyanis az utóbbi hónapokban már nem is leplezte, hogy minden újabb világpolitikai partner csak annyira értékes számára, ameny- nyire az „egységes szovjetellenes front” eszméjét képes szolgálni. A szovjetellenes „kalap” levétele csak rajtuk múlik, mert a Szov­jetunió őszintén kívánja, hogy minden ország között normális kapcsolatok legyenek. Sajnos, a jelenlegi pekingi vezetés minden lépését csak egyetlen elvnek ren­deli alá: Kína bárkit kész támo­gatni, aki a szocialista országok és a nemzeti felszabadító mozgal- • mák ellen szervezkedik. „A modernizálási program aty­jának”. a 74 éves Teng Hsziao- pingnek január végi amerikai lá­togatásából is levonhatók ezek a következtetések. Mert Teng útja a kínai nép számára különösebb haszonnal nem járt, nyilatkoza­taiból viszont nagy erőt meríthet­tek az enyhülés amerikai ellen­zői. Ha ezt az erőt arra használ­ják fel, hogy tovább késleltessék a második SALT-szerződés meg­kötését, máris jelentős kárt okoz­nak az enyhülés, a leszerelés ügyének, a szocialista országok­nak, s ezt aligha hagyják szó nélkül a tacepaók szerzői. Pulai Sára • Mehdi Bazargan beszél. (Telefotó—AP—MTI—KS) NAPI KOMMENTÁR Úgy tűnik, Iránnal kapcsolat­ban egyre inkább kapkodás vált­ja föl a megfontolt lépéseket az USA-bgn. A közép-keleti ország belső helyzetét rosszul mérték föl Washingtonban, s a térség fejle­ményei mind nagyobb aggodal­mat váltanak ki a Fehér Házban és a Pentagonban. Nyilvánvaló, hogy Harold Brown hadügyminiszter és né­hány magas beosztású tábornok pénteken megkezdett közel-keleti útja is a teheráni USA-pozíciók gyöngülésével függ össze. Elegen­dő egy pillantást vetni a térkép­re, máris világossá válik az "ösz- szefüggés: az Egyesült Államok szeretné megerősíteni Szaúd-Ará- bia katonai befolyását, ezzel egy­szersmind ellensúlyozni az Irán­ban elszenvedett kudarcát. Egyes amerikai szemleírók joggal föltételezik, hogy Brown úticéljai közül nem hiányzik az újfajta együttműködés kialakítása Szaúd- Arábia, Egyiptom. Izrael és Jor­dánia között. Irán kilépési szám déka a CENTO-ból érzékeny veszteséget jelent az amerikai ka­tonapolitika számára, s ezt Wa­shington mindenképpen ellensú­lyozni szeretné. A négy ország ma még sok te­kintetben vonakodik attól, hogy átvegye Irán szerepét — értsd: az amerikai érdekek feltétel nélküli politikai és katonai védelmét — a délkelet-ázsiai térségben. Tel- Aviv és Kairó a tervezett külön­béke ügyében mentőangyalként fogadja majd a hadügyminisztert, de más-más okból. Brownra vár az a csöppet sem könnyű feladat, hogy az izraeli és az egyiptomi kedélyek lecsillapításával egyide­jűleg az amerikai elképzelések­nek megnyerje Begint és Szada- tot. Jordániában sem lesz könnyű dolga. Husszein király eddig sem mutatott hajlandóságot, hogy csatlakozzék a különalkuhoz. Kérdés, most milyen álláspontra helyezkedki, ha egyszer Iránban is megingott Washington pozíció­ja. A legnehezebb dolga mégis Rijadban lesz Brownnak: a szaú- di vezetés újabban modern ame­rikai felszereléssel gyarapította haderejét, de kétséges, hogy en­nek fejében átveszi-e Teherán szerepét Ománban a dnofari fel­kelők leverésében. Közel- és Közép-Kelet forró pontja az amerikai stratégiának. Irán esetleges elvesztése — már­pedig a jelek nem sok jóval ke­csegtetnek Washington számára — katonailag és gazdaságilag egy­aránt beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. Nem is szólva a presztízsveszteségről, amit aligha ellensúlyozhat az amerikai had­ügyminiszter tíznapos körútja. Brown és a tábornokok most a diplomatákkal cseréltek szerepet. Akár jelképnek is tekinthető, hogy a külügyminiszter és az uta­zó nagykövet helyébe a katonák léptek, bizonyságául annak, hogy az Egyesült Államok nemcsak po­litikai, hanem akár katonai esz­közökkel is fenn kívánja tartani befolyását a zaklatott térségben. Gyapay Dénes Le a kalappal! Zsanai helyzetkép • Egész éjjel dolgoztak az ismét égő zsanai ’gázkitörés vízellátásá­ért felelős csoportok, a honvédség és a határőrség katonáinak köz­reműködésével. Az ügyeletes tűzoltók sem aludtak, vízágyúkkal hü­tötték az aknát, s ez a délelőtti órákban is folytatódik. A csütörtöki elfojtási kísérlet tapasztalatait, szovjet szakértők bevonásával, pén­teken délelőtt újraértékelte a kitörésvédclmi parancsnokság és a láng, illetve a gázelfojtás többféle módozatában állapodtak meg. A kútfejen levő összeégett alsó kitörésgátló eddig makacsul ellenállt a leszerelési, illetve lerobbantás! kísérleteknek. Eltávolításánál ügyelni kell arra, hogy a kút peremrésze ép maradjon, hogy csatlakoztatni tudják a nyílásra az új kitörésgátlót. (MTI) Robbantással nyitottak kaput a Tiszának (Folytatás az 1. oldalról.) szélességű függönyt lebbentett föl a tetemes mennyiségű, túrá­tokban elhelyezett robbanóanyag a barna ártéri talaj szemcséiből. A robbanástól 200—300 méterre állva a detonáció késett a látvány­hoz képest. Á Tisza zavaros vize vágtatni kezdett a nyitott kapun át, be a több mint 400 hektáros árterületre. Sándor Imre, a Tisza-Kunsági Vízgazdálkodási Társulat elnöke, az alpári védelem vezetője sze­rint az öblözetet három nap alatt tölti fel az árvíz. Körülbelül 120 millió köbméter víz áramlik be a többnyire megművelt térségbe. — Szomorú feladat számunkra ez a robbantás, de ezt kell ten­nünk — mondta a védelem ve­zetője. A második robbantást, amellyel Bokros térségében, a 750-es szá­mú szelvényen vágták át a gátat, fél órával később hajtották végre. A tegnapi nap folyamán Tisza- bögnél szintén robbantással en­gedték be a már nem védhető te­rületre az árvizet. A. T. S. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETI * Magyar küldöttség utazott Kanadába Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter vezeté­sével — André Ouellett városügyi miniszter meghívására — pénteken magyar küldöttség utazott Kanadába. A találkozón elsősorban a kétoldalú építő- és építőanyag-ipari kapcsolatok fejlesztéséről tán gyalnak. A megbeszéléseken különösen nagy teret szentelnek az energiatakarékosságot segítő korszerű anyagok, szerkezetek és épL tési technológiák alkalmazásában, valamint a településfejlesztésben kiterjeszthető együttműködésnek. A tárgyalások alkalmat nyújtanak a magyar és a kanadai vállalatok kooperációjának elősegítésére is. (MTI) • Aláírták a magyar—NDK árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Pénteken Budapesten Szalai Béla külkereskedelmi államtitkár és Gerhard Nitzschke, az NDK külkereskedelmi miniszterhelyettese aláírta a két ország 1979. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét. Az aláírásnál jelen volt Bíró József külkereskedelmi miniszter és Dieter Zibelius, az NDK budapesti nagykövetségének ügyvivője is. Az 1979. évre előirányzott kölcsönös szállítások értéke a tavalyihoz viszo­nyítva, 7 százalékkal növekszik és meghaladja az 1,3 milliárd ru­belt. (MTI) • Természeti csapás Brazíliában Tovább emelkedett Brazíliában a 43 napja tartó esőzések és árvi­zek áldozatainak száma. A legújabb jelentések szerint eddig hétszá- zan vesztették életüket és 350 ezren maradtak hajlék nélkül. Jelen­tős az anyagi kár is, mivel több száz termelő üzem és lakóépület ke­rült víz alá. Képünkön: a katasztrófa sújtotta vidéknek nyilvánított Espirito Santo állam vízzel borított területei. (Telefoto—AP—KS)­Br«™. ttja

Next

/
Oldalképek
Tartalom