Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

1979. február 7. • PETŐFI NÉPE • 3

így dolgoztunk

Magyar drámák szemléje a Szovjetunióban

A népgazdaság 1978. évi tervének teljesítéséről nyújtott átfogó összegezés — amit a napilapok vasárnapi számukban hoztak nyilvánosságra — arra ad módot, hogy tavalyi munkánk eredményeiről összeillesszük az önmagukban is fontos, ám együttesen még beszédesebb részleteket; a tanulságok levonása s hasznosításuk elkerülhetetlen.

Rögtön túlesve a nehezén: az indokolt kérdésre, vajon miként summázható a megtett út, azt felelhetjük, sikerrel legyűrt akadályok, s elmaradt lépések bonyolult keveredéseként. Nem a haladó* ténye, hanem hogyanja mellé tehető kérdőjel, s ez egyben válaisz arra is, megtorpanásról nem beszélhetünk. Arról azonban igen — mégpedig megkülönböztetett figyelmet sürgetve kell szólnunk róla —, hogy munkánknak egyre inkább a minőségi jellemzői kerülnek előtérbe, s itt vannak tetemes adósságaink. Mert hiszen igaz, a termelőágazatok a tervvel egyező, vagy azt megközelítő mértékben fejlődtek, de éppen a minőségi, összetételben vonások háttérben maradása miatt a termelés egészének hatékonysága elmaradt a számítottól; a nemzeti jövedelem növekedése négy százalék a célul meghatározott öt százalékkal szemben. Amibe belejátszott, a bruttó termelés sem emelkedett a számított mértékben, ám még erőteljesebb szerepe volt annak, hogy az anyagi ráfordítások gyorsabban növekedtek, mint maga az árukiboosátás.

Ez utóbbi, ha egyetlen esztendőben föllelhető jelenségnek mutatkozna, nem okozna különösebb fejtörést. Tartós, hosszabb ideje meglevő folyamatról van szó azonban, amit — életszínvonal-politikai,’ s gazdaságfejlesztési céljaink ismeretében egyaránt — nehéz teherként vállainkon nem hordhatunk tovább. Ahogy ismétlődően visszatérő gond a beruházások tervezettet meghaladó mértéke, a készletfelhalmozás már-már akrobatamutatványokhoz illő emelkedése.

Mindenkor veszélyesek a végletek, s akkor különösen, ha a gondok szorítóak. Éppen ezért fontos hangsúlyozni, hogy milliók munkája eredményeként az 1978-as esztendő is hozott szép sikereket. A vegyipar gyors termelésnövekedését például — 10,7 százalék — a terület több szakágazatában a kedvező eredményű kivitel fokozódása kísérte; az egy lakosra számított 1,2 tonna szemestermény és 124 kilogramm hús előállítása európai viszonylatban is figyelmet érdemlő eredmény, s a 88 ezer lakás fölépítése — bár kétezerrel kevesebb az eredetileg meghatározottnál — szintén temérdek munkát és pénzt emésztett fal.

Ha megangedjük a leegyszet űsítést, akkor úgy fogalmazhatunk, nem az eredmények hiánya, hanem lehetőségeink és eredményeink viszonya, s még inkább a követelmények és a teljesítmények aránya a figyelmeztető. Sajnos, óvakodunk, ódzkodunk' az olyasfajta ellentétpárok fölállításától, mint az, hogy a vállalatok és szövetkezetek fejlesztési forrásai a tervezettnél jóval nagyobb mértékben bővültek — ilyen célú kiadásokra tíz százalékkal többet fordítottak, mint 1977-ben —,

ugyanakkor az eszközkihasználás romlott, az egységnyi állóeszközre jutó termelés 1978-ban az iparban 3,5 százalékkal, az építőiparban nyolc, a. mezőgazdaságban két százalékkal csökkent.

Az előbbihez hasonló ellentétpárokat sajnos könnyedén összeállíthatunk. Hiszen fura helyzet: az ipar nagy iramban emelte beruházási célú értékesítését, ugyanakkor — például, és nagy súly- lyal a gépiparban — a termékszerkezet korszerűsítése az indokoltnál sokkal lassúbb; gyakran újdonságként is elavult, nem korszerű termékek kerülnek a közfogyasztásba, a felhalmozásba egyaránt.

Csakis akkor tudjuk a valóságnak megfelelően értékelni munkánk eredményeit és teendőinket, ha nem kerüljük meg az előbb említett, illusztrált szembesítést. Az a tény, hogy a további fejlődésünk kulcskérdésévé az egyensúlyi helyzet javítása vált, a megtett lépésekkel szemben az el- maradtakat emeli a fő helyre. Azaz: tartsuk számon, miben sikerült előbbre jutni az előző esztendőkhöz képest, ám a hangsúly azon legyen, hol, miben, miért maradtunk el lehetőségeinktől.

Sem az irányításban, sem a vállalati tevékenységben nem észlelhettük igazán 1978-ban a népgazdaság valóságos helyzetét, ezt tükrözik a statisztikai jelentésben foglaltak is. A szóban forgó tények nagy biztonságú alapot kínálnak az okok, okozatok föltárására, megismerésére. Ennek mikéntjét a maguk testére szabva szükséges meghatározniuk a termelőhelyeknek, elvét viszont világosan megfogalmazta az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i ülése. A testület tanácskozásán elhangzott előadói beszédben Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára erről az elvről így szólt: „A követelmények fokozása a vállalatokat mint gazdálkodókat, a gazdasági vezetőket és a dolgozókat pedig minit munkavállalókat érintse. Az intézkedéseknek az erőforrások gazdaságosabb felhasználására, a szükséges szerkezeti változtatások megvalósítására kell ösztönözniük, jövedelemihez pedig csak fokozódó követelmények teljesítésével lehessen hozzájutni”.

FILMJEGYZET

Hatholdas

rózsakert-UO/r — ßgßJO.?i’. .10.'. Cid-Sp

Babits Mihály címadó novellája, mely Ranódy László filmjének alapját képezi, tulajdonképpen érdekes kapcsolatban van megyénk déli sarkával, közvetlenül Bajával, és erőteljes életrajzi ihletését Babits művének méltató! is hangsúlyozzák. A Halálfiai című nagyívű regénye „pótlékának” nevezi maga a költő is ezt a szomorkás-vidám történetet — Gruber Franci történetét. Rózsák bódító illata lengi át a mese bevezető jeleneteit, s kesernyés, nevetséges „vidéki komédiává” (a költő alcí- mezi így a Hatholdas rózsakert című novellát) hervad a végén, és azt meséli el, hogyan maradt végül is agglegény Franci barátunk, a kisváros örökifjú zsúr- vendége, a házasság igájának makacsul félénk ellensége.

Babits Baján eltöltött esztendejének ismerősei, baráti köréből mintázza a történet fő alakjait. A legtöbbjüknek még a keresztnevét sem másítja meg. A főhős, Gruber Franci alakja mögött pedig ott rejtőzik szinte

életrajzi hitelességű önelemzéssel maga az ifjú író-tanár.

A film hűségesen követi a könnyed eleganciával megírt történet

1'1 fordulatait. A dialógusok' is szinte változtatás nélkül a filmvászonra kívánkoznak; s "a környezetrajz megformálásánál pedig nagyszerű segítséget nyújt maga a fő mű, a Hailálfiai, illetve annak sóti és gádorosi helyszínei. A Hatholdas rózsakert hódítóén színes látványa, a kitűnő szereplőgárda valódi kis- városiasan elegáns kosztümjei mind-mind a történet korát, légkörét hitelesítik.

Az események a film háromnegyed részén keresztül érdekesen, artisztikus finomsággal, Babits által vágott mezsgyén futnak, . de az idilli hangulatú jelenetek lefutása után mintha meggyengült volna a rendező stílusérzéke, tisztánlátása, áttételező képessége. Nem vállalta a Babits által nagy alapossággal, szomorkás öniróniával megformált, lehangoló befejezést. Pedig Babits írói döntése világosan és határozottan megszabta Gruber Franci útját, és nem hagyta nyitva teljes mértékben azt a kérdést, hogy megtörtént-e az esküvő, vagy sem. Még a novella befejező részének módszertani útmutatását is (hogy a patikus felesége meséli el utólag

a történet végét) fel lehetett volna használni. A záróképet megelőző, a régi burleszkek hangulatát idéző esketési és lakodalmi jelenetek,-a habostorta-dobá- lózással pedig egyenesen stílustalanok annak az édeskés lát- ványözönnek a befejezéseként, melyet a film eleje nyújt.

Ranódy nagy erőssége a kitűnő szereplőgárda. Tahi Tóth László színészi egyénisége alkalmasint a legjobb, legkiválóbb lehetőséget nyújtja Gruber Franci alakjának megformálására. Valódi színészi remeklés Tahi Tóth produkciója, de kitűnő, mértéktartó és mindvégig stílusos a botcsinálta menyasszonyt alakító Dra- hota Andrea játéka. A nézők bizonyára nagy örömmel fedezik fel az örökösen alakoskodó mama szerepében az azóta elhur\yt Kiss Manyit, a Gruber Franci kanonok-nagybátyját alakító és sorainkból régen eltávozott Szendrő Józsefet. Elragadó bajkeverő és vidékiesen nagyvonalú Ilka néni szerepében Tolnay Klári, az örökösen erőszakoskodó Lajos bácsi alakításában Páger Antal. A lista ezzel még nem merül ki, felvillan egy-egy jelenetben Bodrogi Gyula, Gobbi Hilda, Kovács Károly, Várhegyi Teréz, Szilvássy Annamária arca is.

Cs. L.

A magyar drámák szovjetunióbeli és a szovjet drámák magyarországi szemléjének megrendezéséről újabb megbeszéléseket fejeztek be a magyar és a szovjet szakemberek Budapesten a Kulturális Minisztériumban. Vadim Petrovics Gyomin, az OSZSZSZK kulturális minisztériuma színházi főosztályának vezetője az MTI munkatársának adott nyilatkozatában elmondta:

— Minden eddiginél több magyar drámát és más színpadi művet mutatnak be ebben az évadban a Szovjetunióban. A magyar dráma szemléjén — májusig — 113 színházban 39 magyar szerző 45 műve szerepel.

A színházak maguk választották ki a színdarabot, amellyel részt vesznek a szemlén. Számos mű több színháznak is megtetszett. Nagyon népszerű például Örkény István Tóták-ja, amely az első fesztivál óta műsoron van: az idei szemlén 17 színházban kerül a nézők elé. Szakonyi Károly: az Adáshiba és a Hongkongi paróka című művét húsznál is több, Gyurkó László: Szerelmem, Elektra című drámáját tíz színházban játsszák majd.

Magyar színházi szakemberek, köztük neves rendezők segítik a magyar művek előadását. A moszkvai Művész Színházban például Csurka István: Eredeti helyszín című művét Horvai István, a taskenti Üzbég Akadémiai Drámai Színházban Heltai Jenő: A néma levente című művét Benedek Árpád rendezi.

új

állatgyógyszerek

A szervezet természetes ellen- állóképességét fokozzák azok az új készítmények, amelyeket a világon először a „Frédéric Jo- liot-Cuire” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben kísérleteztek ki. Az új állatgyógyszereket Tolerin és De- tertoxon. néven az intézet, közösen a Phylaxiával, hat évvel ezelőtt szabadalmaztatta, gyártásuk pedig a Pttylaxiában, illetve • a Biogái Gyógyszergyárban az idén kezdődik meg.

Áikaímazásukkaí az - állattenyésztésben évente több száz millió forintos érték menthető meg. Ilyen összegre becsülik ugyanis a szakemberek azt a kárt, amelyet az újszülött kis- borjak és malacok elpusztításával az úgynevezett gram-nega- tív bélbaktériumok okoznak. A magyar szabadalmak jelentőségét jelzi, hogy világszerte is az újszülött állatok mintegy 15 százaléka hullik el többek között hasmenés, keringési zavarok következtében.

Mindkét új medicinától nagy gyakorlati haszon remélhető. Nem kisebb jelentőségű azonban az elméleti felismerés: a szervezet természetes ellenállóképessége fokozható.

A szabadalmak az esetleges későbbi embergyógyászati készítményekre is vonatkoznak. Joggal lehet bizakodni abban, hogy a hasonló célú gyógyszerek a közeljövőben a humán gyógyításban is megjelennek. Nagy jelentőségük lehet mindenekelőtt a sebészetben, a betegek műtéti előkészítésénél, a különböző sokkhatások megelőzésénél. (MTI)

wmmbmsss:

NE TEREMTSÜNK ALKALMAT...

4. Csábító értékek

Ki nem látott már személy- gépkocsiba bedobott irhabundát, magnetofonnal összeépített rádiót, fényképezőgépeket, rádiókat? Ezek általában jól láthatók, hiszen vagy a hátsó ülésen, vagy az ablakban helyezik el. Ezek az értékek, amelyek őrizve sincsenek, s csupán egy vékony ablaküveg az akadály, mágnesként vonzzák a bűnözőket. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy akadnak személygépkocsik, amelyek kesztyűtartóiban több ezer forint hever, nem csoda, hogy a zsákmány és az ezzel járó kockázat a bűnözést rendkívüli módon elősegíti.

Sz. Cs. pirtói lakos a kiskőrösi nagyáruházban bevásárolt, majd a maradék pénzét, 2700 forintot a kesztyűtartójába tette, iratai mellé. A gépkocsit lezárta, s a parkolóhelyen hagyva eltávozott. Este 8 óra után tért vissza, s észrevette, hogy a Skoda úgynevezett pillangóablakát valaki felfeszítette, kinyitotta az ajtót, s a 2700 forint készpénzt, igazolványait, valamint az újonnan vásárolt öltönyét ellopta. A világos színű öltöny kelthette fel a betörő érdeklődését, s a készpénz csak tetézte a fogást.

A gépkocsik feltörése különösen azokon a helyeken gyakori, ahol nem jó, vagy elégtelen a közvilágítás, és a járművek őrzéséről nem gondoskodnak. így történhetett meg az, hogy az Irinyi utcában H. I. kecskeméti lakos leállította gépkocsiját, lezárta, ám az utastérben jól látható volt a villanyvarrógép. A betörő — nem kis munkával — kifeszítette a gépkocsi ajtaját és a 4 ezer forintos varrógépet magával vitte. A tulajdonos csak reggelre kelve észlelte a betörést.

Az Aranyhomok-szálló Kecskeméten jól körbe van világítva, ennek ellenére, itt is történt már jó néhány hasonló bűncselekmény. B. A. kecskeméti lakos is itt helyezte el Zsiguli személygépkocsiját, csak elfelejtette kiszedni belőle a Philips rádiómagnetofont, a Zenit fényképezőgépet, bőrzakóját és hanglemezeket. Még egy apróság történt, ugyanis a tulajdonos nem zárta be a kocsi ajtaját. Nem csoda, amikor visszatért, üresen találta a kocsit, s még ma is bánja a tízezer forintnyi értéke.

Ma már a gépkocsifeltörések, lopások mellett történnek másfajta, ugyancsak a gépjárművekkel kapcsolatos bűncselekmények: a rongálások. Ezeket nem minden esetben bűnözők, inkább meggondolatlan fiatalok, ittas emberek követik el. Mit tesznek? Letörik a személygépkocsik rádióantennáját, a külső visszapillantó tükröket, betörik az ablakot, lecsavargatják az ablaktörlő lapátokat, kiszakítják helyükből a kilincseket, sőt, olyanról is hallottunk már, hogy a rendszámtáblát tépték le a kocsiról, s azt magukkal vitték. Ezek a cselekmények főleg az új lakótelepeken, vagy pedig olyan helyeken történnek, ahol nagyobb mennyiségű jármű kénytelen „csillaggarázsban” állomásozni. Ezek a károkozások olykor párosulnak gép- kocsifeltöiréssel is, s ilyen módon a tulajdonost kettős kár éri. Kirámolják a kocsiban hagyott értékeit, s magát a járművet is megrongálják.

Hogyan lehet védekezni a gépkocsitolvaj Ok, rongálok ellen? Az ideális természetesen a lezárt garázs. Erre azonban nem mindenkinek van pénze, nem mindenki juthat hozzá. Mi a megoldás? A bűncselekményeket megelőzendő, jó, ha a gépkocsitulaj- donas nem tart járművében jelentős értékeket képviselő tárgyakat, készülékeket, berendezéseket. A kesztyűtartó sem vetekszik a páncélszekrénnyel, ezért ott pénzt se tartsanak. Már ezek bizonyos fokig megakadályozzák azt, hogy illetéktelen személyek behatoljanak a jármű belsejébe. A ronigáiók ellen jó védekezési mód a riasztóberendezés, amely bármilyen típusú gépkocsira felszerelhető, s amely a karosszériához történő érintést is jelzi.

Mindezek mellett a gépkocsitulajdonos hasznára válik, ha járművét minden alkalommal lezárja, s meg is győződik erről. A járműveket, ha erre lehetőség van, jobb kivilágított helyen hagyni, hiszen olykor a járókelők, ha nem is tevőlegesen, de arra járva, megakadályozhatják a gépkocsi kifosztását, a rajta történő károkozást.

Gémes Gábor

BARÁTAINK ÉLETÉBŐL

Egészségvédelem Vietnamban

9 Az ENSZ támogatásával egészségvédelmi és járványügyi intézetei hoztak létre Vietnam Tien Giang tartományában, a Mekong folyó deltájánál. Az intézet a környéken a járványos megbetegedések, így például a bélfertőzés és a torokgyík tüneteit vizsgálja, segít a helyi kórháznak a fertőzéses betegségek megelőzésében. A képen az intézet egy laboratóriumában folynak a vizsgálatok. (Fotó: VNA — MTI — KS)

Laoszi munkaverseny

9 Laoszban országszerte munkaversenyt szerveznek a gazdasági feladatok megoldása érdekében. A munkaversenyben az élen az építőipari munkások állnak. A képen egy takarmánytárolót építenek. (Fotó: TASZSZ — MTI — KS)

Lány ok-asszony ok Csehszlovákiában

A Csehszlovák Nők Szövetségének 930 ezer tagja május 14— 15-én tartja kongresszusát. A mérlegkészítés hónapjai következnek. Az első kongresszus óta, amelyen 1974-ben a csehszlovák, nők egységes szervezete megalakult, több mint négy esztendő telt el. Az azóta végzett munka első eredményei már jól megfigyelhetők a lányok— asszonyok politikai, társadalmi és gazdasági aktivitásának fokozódásában.

Vegyük például a társadalmi munkát: A nők 1974 óta hétmillió 200 ezer társadalmi munkaórát teljesítettek: egymilliót a parkok és játszóterek csinosításában, 4 millió 440 ezret a Nagy októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére, 1977-ben.

Igen sokakat, elsősorban fiatalokat vonz a kulturális-önképző

munka. A nőszövetség keretében mintegy ezer öntevékeny együttes létesült a falvakban és a városokban, s majdnem 20 ezer szakkör, az eltelt jó négy esztendő alatt.

Figyelemre méltó volt a Szlovák Nők Szövetségének a kezdeményezése. „Kis családi iskola” címmel előadássorozatot rendeztek, amelynek keretében 30 ezer fiút és leányt tájékoztattak a család és a házasság alapvető kérdéseiről. A Cseh Nők Szövetsége ugyanebben a témakörben majdnem 300 ezer főt mozgatott meg.

A Csehszlovák Nők Szövetsége a világ 98 országának 110 haladó testvérszervezetével működik együtt. Csupán az 1974—1978 között 80 küldöttséget látott vendégül.

9 Egy női szocialista brigád.

A harmincéves Üj Szó

Csehszlovákiában jelentős számú magyar nemzetiség él. Kultúrájuk, hagyományaik, anyanyelvűk ápolását, fejlesztését a maguk sajátos eszközeivel tizenkilenc magyar nyelvű lap szolgálja, közülük a legrégibb és legnépszerűbb az Űj Szó. A lap megalapítása szorosan kapcsolódik a csehszlovák nép 1948. februári győzelméhez: még abban az évben, december 15-én hozták létre a lenini nemzetiségi politika szellemében.

Az Űj Szó eleinte hetilap volt. A kezdet nem volt könnyű — nem csupán a szerkesztői tapasztalatok hiányoztak, nem volt megfelelő a nyomdai bázis sem. A nehézségek áthidalásában nagy segítségére volt a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának kiadója, a Pravda, ajnely minden politikai, szakmai és

anyagi támogatást megadott a formálódó szerkesztőségnek. Az Üj Szó 1959 óta jelenik meg napilap formájában. Beszámol a hazai és a nemzetközi eseményekről, tájékoztat a Csehszlovákiában élő magyarok mindennapjairól. A magyar lakosság életének, szükségleteinek és érdeklődési körének mély ismeretéről tanúskodnak a lap ankét- jai is, amelyek olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint például a magyar könyvkiadás, az anyanyelvi iskolai oktatás stb. A lap közkedveltségét bizonyítja az Űj Szó egyre növekvő példányszáma. Míg a hetvenes évek elején átlagosan 58 ezer jutott el az olvasókhoz, addig ma hétköznaponként 88 ezer, vasárnap több mint 110 ezer példány talál gazdára