Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-07 / 31. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 7. események sorokban BUDAPEST_____________________ Nemzetközi konferencia kezdő­dött kedden Budapesten az MSZMP Politikai Főiskoláján az Egyesült Államok külpolitikájá­ról. Szabó József rektor megnyi­tója után Pintér László, az MSZMP Politikai Főiskolája politikai tanszékének tanára tar­tott bevezető előadást, majd — szintén a plenáris ülésen — V. V. Alekszandrov professzor, az SZKP Társadalomtudományi Akadémiája nemzetközi kapcso­latok tanszékének vezetője „A szovjet—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi enyhülés” címmel tartott előadást. A plenáris ülést csütörtöktől szekcióülések köve­tik. (MTI) TOKIÓ Szigorú biztonsági intézkedések közepette fogadták Tokióban Teng Hsziao-ping kínai miniszterel­nök-helyettest, aki egyesült álla­mokbeli útjáról hazatérőben ked­den háromnapos nemhivatalos lá­togatásra érkezett a japán fővá­rosba. Teng meghűlésre és fáradt­ságra hivatkozva lemondta tokiói látogatásának keddre tervezett programját, Szonoda Szunao kül­ügyminiszterrel tervezett megbe­szélését és részvételét a tiszteleté­re rendezendő fogadáson. A mai megbeszélések várható fő témái: Tengnek az Egyesült Államokban tett utazása, a koreai kérdés, az indokínai helyzet és nem utolsó­sorban Kínának a Szovjetunióhoz fűződő viszonya. (MTI) Képün­kön: Tokió Haneda repülőterére érkezett gépből lép ki a kínai miniszterelnök-helyettes. (jobb-­ról) (MTI — KS — AP)_________ WASHINGTON________________ Kriangszak Csamanand thai­földi miniszterelnök tegnaptól hi­vatalos látogatást tesz Washing­tonban, hogy nagyobb amerikai katonai segélyt kérjen az állító' gos „kommunista veszély” ellen. A bangkoki vendég látogatásának különös jelentőséget ad, hogy rö­viddel követi Teng Hsziao-ping kínai kormányelnök-helyettes amerikai útját. (MTI) Félrevezető hírek az iráni helyzetről Róbert László, az MTI tudósító­ja jelenti: Kedden délután nyilvánosságra hozták a Khomeini által kineve­zett Bazargan ideiglenes kormá­nyának névsorát. Az iráni lapokban a hadsereg hangulatáról, valamint a Teherán­ban és más városokban uralkodó helyzetről megjelenő híreket a legnagyobb óvatossággal kell ke­zelni. Íme két példa: Hétfőn közölték, hogy a Pan American mellett a Lufthansa is leállította teheráni járatait. Az öss/es teheráni lapban megjelent hír 'azonban nem felel meg a va­lóságnak. A Lufthansa éppúgy, mint az Air France és Swissair menetrendszerűen közlekedik. Kedden délelőtt különböző hír- ügynökségek ismeretlen telefoná­lók bejelentései alapján azt kö- zö'ték, hogy a teheráni Lavizban katonai támaszponton készültsé­get rendeltek ei. Az MTI külön- tudósítójának a nap folyamán al­kalma volt meglátogatni a La­vizban bázist, ahol a készültség­nek nyoma sem látszott. A tisz­tekkel folytatott beszélgetések sem utaltak arra, mintha a támasz­ponton bármiféle rendkívüli ké­szültséget rendeltek volna el, vágy valami nyugtalanság uralkodnék. A tisztek hangulatát leginkább úgy lehetne jellemezni, hogy ma­gabiztosak, a várakozási állás­pontra helyezkednek. Bazargan, a Khomeini által ki­jelölt kormány miniszterelnöke, a jelek szerint hasonlóan magabiz­tosan fogadta egyes szélsőjobbol­dali körök fenyegetőzését, hogy adott esetben letartóztatják őt. „Ha újra börtönbe zárnak, akkor legalább nyugodtabban el tudok gondolkodni arról, hogy ml a teendőm” — jelentette ki. (MTI) SZARKA KÁROLY NYILATKOZATA Az ENSZ tevékenysége helyesen tükrözi a nemzetközi helyzet megoldásra váró kérdéseit Mintegy 130 időszerű nemzet­közi kérdés megvitatásával, két­száz határozat elfogadásával a napokban véget ért az ENSZ 33. közgyűlése, bár néhány nyitott kérdés miatt még nem zárták be az ülésszakot. A világszerve­zet munkájáról, a napirendre tűzött legfontosabb világpolitikai kérdésekről Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes nyilatko­zott az MTI munkatársának. — A közgyűlés 33., rendes évi ülésszakán kívül a világszervezet három rendkívüli ülésszakot is tartott. Az élen a leszerelési ülés­szakkal, ezek a fórumok is jól érzékeltették, hogy az ENSZ te­vékenysége — mintegy mérlegét adva a biztonságosabb, és igaz­ságosabb emberi környezet ki­alakításáért tett erőfeszítéseik­nek — lényegében helyesen tük­rözi a nemzetközi helyzet meg­oldásra váró kérdéseit. A 33. ülésszakot a viták mellett is a konstruktív légkör jellemezte. A tagállamok többsége az enyhü­lést minősítette a., nemzetközi légkör fő meghatározó tényező­jének, számos kormány képvise­lője sürgette az enyhülés elmé­lyítését, katonai területre törté­nő kiterjesztését. A Magyar Nép- köztársaság álláspontját a köz­gyűlésen is egyértelműen megfo­galmaztuk: a tartós béke, a szi­lárd biztonság érdekében mun­kálkodunk a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért, a nem­zetközi együttműködés bővítésé­ért, a fegyverkezési hajsza meg­akadályozásáért. A világszervezet tagállamainak képviselői több mint 40, a lesze­reléssel kapcsolatos határozatot fogadtak el. Az összetett témán belül a kormányok képviselői elsőbbséget biztosítottak a nuk­leáris leszerelésnek. Először sze­repelt a közgyűlés napirendjén a nukleáris fegyverekkel nem ren­delkező országoknak nyújtandó garanciák kérdésében beterjesz­tett szovjet egyezménytervezet. Ugyancsak a Szovjetunió kezde­ményezte a nukleáris fegyverek gyártásának beszüntetését, a készletek lépcsőzetes megsemmi­sítését; tehát a’ nukleáris lesze­relés komplex megtárgyalását. Az indítványokat a közgyűlés sza­vazattöbbséggel fogadta el. A ha­tározatok most a kibővített gen­fi leszerelési bizottság elé kerül­tek, s Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK és a Szovjet­unió munkaokmányban javasol­ta: valamennyi, nukleáris arze­nállal rendelkező hatalom, illet­ve néhány, nukleáris fegyverrel nem rendelkező ország részvéte­lével kezdjék meg a tárgyaláso­kat. — Általában elégedetten nyug­tázhattuk, hogy a tagállamok egyre aktívabban kapcsolódnak be a leszerelési kérdések vitájába. A NATO-országok képviselői passzív, a tényleges leszerelést mellékvágányokra terelő takti­kájukkal azonban sajnos hátrál­tatták a vita eredményes lezá­rását, s halogató manővereikhez jó társat találtak a kínai kül­döttségben. Közösségünk országainak hosz- szú távú, következetes politikája is tükröződött abban, hogy a tagállamok döntő szerepet tulaj­donítottak az enyhülés jövője szempontjából a szovjet—ameri­kai kapcsolatok alakulásának, a SALT—2 egyezménnyel kapcso­latos tárgyalások sikeres befe­jezésének. Ugyancsak az enyhü­lés jegyében támogatták Európa országai a különböző társadalmi berendezkedésű államok együtt­működésének kiszélesítését, a meglevő feszültség, bizalmatlan­ság további csökkentését. A szo­cialista országok sürgették a helsinki elvek következetes be­tartását, és szorgalmazták a zá­róokmány végrehajtásával fog­lalkozó madridi európai bizton­sági és együttműködési találko­zó gondos előkészítését. Egyesek — a témával már foglalkozó ENSZ-szervek mellé főbiztosi poszt létrehozását erőltették, az úgynevezett emberi jogok gondo­zására, ezzel igyekeztek megza­varni az ülésszak légkörét. Az indítvány mögött meghúzódó szándékok — mindenekelőtt a szocialista országok belügyeibe történő beavatkozás valamiféle intézményesítése — nyilvánvaló­ak voltak. A tagállamok állás- foglalása miatt a manőver szerzői — kénytelen-kelletlen — vissza­vonták javaslatukat. ' ’ A közgyűlés nagy figyelmet szentelt a nemzetközi békét és biztonságot veszélyeztető, az ál­lamok békés együttműködésének kibontakozását fékező nemzetkö­zi válsággócok kérdéseinek. A Közel-Kelettel kapcsolatiban az ülésszak ismét leszögezte: a konf­liktusok igazságos és tartós ren­dezése elérhetetlen az izraeli csapatoknak a megszállt arab te­rületekről történő kivonása, a Palesztinái arab nép törvényes jogainak elismerése nélkül. Az elhangzott nyilatkozatok többsége tükrözte a kormányoknak aat a felismerését is, hogy a Camp Dayid-i megállapodások bonyolították a helyzetet, s e- mellett egyértelmű eltávolodást jelentenek a világszervezet által kimunkált közel-keleti rendezési elvektől. A Namíbia és Zimbabwe füg­getlenségét gátló tényezőknek az ülésszak kiemelt figyelmet szen­telt, s ennek tudható be, hogy munkáját még mindig nem te­kintik lezártnak. A tagállamok döntő többsége elítélte a pre­toriai és a Salisbury fajüldöző rendszerek úgynevezett békés meggyőzésére irányuló politikát. Az ENSZ-közgyűlás 33. ülés­szakán részt vett küldöttségünk — pártunk és kormányunk állás- foglalásainak megfelelően — a béke és biztonság, az enyhülés megszilárdítására irányuló kez­deményezések felkarolását, a tényleges leszerelést elősegítő in­dítványok támogatását tartotta fő feladatának. Delegációnk szo­rosan együttműködött a többi szocialista országgal, az el nem kötelezett mozgalom haladó tag­jaival és az adott kérdésben konstruktív álláspontot képvise­lő tőkés államokkal. Delegációnk tagjai felszólaltak, javaslatokat nyújtottak be a közgyűlés hét fő bizottságának ülésein. Társ­szerzői, illetve kezdeményezői voltunk számos közgyűlési hatá­rozatnak. Októberben hazánk töl­tötte be az európai szocialista országok csoportelnöki tisztét. Ebben a tisztségben Holla! Imre nagykövet többször is felszólalt az ülésszak munkája során, szá­mos fontos kérdés vitájában. A közgyűlés fórumát diplomá­ciánk természetesen felhasználta kétoldalú kapcsolataink ápolásá­ra és fejlesztésére is — mon­dotta befejezésül Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) Az ismert népgazdasági gondok miatt az idén kevesebb lesz a tő­kés importból származó vegyszer, de ennek ellensúlyozásaként ha­zai, illetve KGST-országokban gyártottakból többet rendelt az AOROTRÖSZT. Olyan szerek ezek, amelyek ugyancsak eredmé­nyesen használhatók a kártevők, kórokozók ellen. A legnehezebben megoldható gondokat évek óta az alkatrészek biztosítása jelenti. Adódik ez ab­ból az egyébként szerencsés tény­ből is, hogy a mezőgazdaságban alkalmazott gépek és géprendsze­rek mennyisége és választéka év­ről évre nagyobb lesz. Csakhogy a gépparkok mennyiségi és minő­ségi változása a pótalkatrész-ellá­tás terén jócslíán megnövekedett feladatokat jelent. A Bács-Kiskun megyei AGROKER alkatrész­osztálya az idén 40 ezer forinttal növelte a tavalyihoz viszonyítva, beszerzési tervét. Az ellátás bizta­tónak látszik, bár néhány kisebb cikkből, így golyóscsapágyakból, S2immeringekből néhányfélét nem tudott beszerezni a vállalat. Az apróbb, kisebb értékű al­katrészek hiányát a vállalat ese­tenként, ha feltétlenül szükséges­nek látszik, úgy oldja meg, hogy megyei vagy megyén kívüli szö­vetkezetekhez, vagy MEZÖGÉP- vállalatokhoz fordul: gyártsák le a kívánt, hiányzó darabokat. Ezt azonban a kivitelezők nem szíve­sen vállalják, hiszen az előállító (Folytatás az 1. oldalról.) rom év alatt megépült, a tervek­nek megfelelő költségből, s az eredeti terveknek megfelelően 1978 végén megkezdődött a gáz szállítása, többek között hazánk­ba is — mondotta. — A gázvezeték, tervezőit, épí­tőit számos példa lelkesíthette. Az elmúlt években olyan fon­tos, a szocialista integráció ki­alakulását elősegítő létesítmé­nyeket helyeztek üzembe, mint a Barátság kőolajvezeték, a Ma­gyar Népköztársaságot a Szov­jetunióval összekötő Testvériség gázvezeték, illetve a Szövetség gázvezeték. Ez a gázvezeték • Traktormotorok. gépek sem mindig állnak rendel­kezésükre( A készletgazdálkodás lehetősé­get biztosított arra, hogy a múlt év utolsó három hónapjában már fogadni tudták az idei első ne­gyedéves szállítást a gyáraktól.’ így a gazdaságoknak időben ren­delkezésére bocsáthatták a téli nagyjavításhoz szükséges alkat­részeket. Ezt jelzi az is, hogy 197$) első hónapjában 40 millió fo­rint értékű alkatrészt szállítottak el a gazdaságok szakemberei. G. E. nemcsak méretében tér el ezek­től. Ez az első olyan létesítmény országaink együttműködésének történetében, amelynek megvaló­sításán egymás mellett dolgoz­tak szovjet, magyar, lengyel, né­met, csehszlovák és bolgár mun­kások. Köszönetét mondok mindazok­nak, akik munkájukkal elősegí­tették, hogy a szocializmus épí­tésének ez a nagy alkotása a terveknek megfelelően, időben és a költségek előirányzatának meg­tartásával megvalósult, létrejött az országainkat összekötő hálózat újabb fontos alkotása — mon­dotta beszédében Szekér Gyula.’ (MTI) Tanácskoznak Moszkvában a Szövetség gáztávvezeték építői Pakisztáni kérdőjelek Pakisztán hivatalos neve: Pakisztáni Iszlám Köztársaság; területe: (03 940 négyzetkilométer; lakossága: kb.: 73 millió (1976); fővárosa: Iszlámábád; hivatalos nyelve: urdu, angol. Alapvetően mezőgazdasági ország. Gyorsan fejlődő Iparának legfontosabb ága a textilgyártás. Ásványkincsekben viszonylag szegény. Számos nemzeti­sége közül a pandzsáb a legnagyobb. A lakosság 97 százaléka mohamedán. Pakisztán területe hosszú Ideig az angol gyarmatbirodalom része volt; 1947-ben India függetlenné válásakor — annak brit segédlettel, vallási ala­pon történt megosztásával — lett Ónálló ország. 1971-lg két külőnbOzd részből állt akkor — véres polgárháború után — Keiet-Paklsztán Banglades néven függetlenné vált. Nemcsak azóta figyelnek a szokottnál jobban a közéleti sza- izmográfjelzésekre Pakisztánban, amióta az iráni politikai föld­mozgás lehetséges hatásai foglal­koztatják a szomszédokat. Már a múlt esztendőben éber szemek lesték az eseményeket, miután világossá vált, hogy Afganisztán­ban a haladás erői kerültek az élre. Ziaul Hak tábornok kato­nai kormánya 1978 késő őszén még félreérthetetlenül két pillér­re építette ázsiai politikáját: Iránra és Kínára — így tehát a teheráni földrengés hatása való­színűleg nem tűnik el nyomta­lanul az iszlamabadi politika út­vesztőiben. A pakisztáni legfelsőbb bíróság tegnap megerősítette a Zulfikar Ali Bhutto volt kormányfőre ta­valy márciusban Laboréban ki­mondott halálos ítéletet. Ezt kö­vetően a hatóságok országszerte szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítottak. Letartóztatták a gyilkossággal vádolt volt mi­niszterelnök több száz hívét és házi őrizetbe vették Bhutto csa­ládtagjait is. Több egyetemet is bezártak — bizonytalan időre. Egy olyan ország hangulatát nem könnyű még sejtetni sem, ahol az egykor osztatlan népsze­rűségnek örvendő kormányfő ki­végzése, vagy a neki adandó ke­gyelem a legfontosabb vitatéma. Annál is inkább, mert a sok-sok ezer embert megmozgató tünte­tések, a nagyvárosok némelyiké­ben izzó hangulatkitörések soro­zata után a börtönben levő volt miniszterelnök melletti rokon- szenv-megnyilvánulások záróak­tusa mindössze négy férfi esz­telen cselekedete volt: felgyúj­tották magukat... Napjainkban, amikor Ziaul Hak tábornok megpróbálja bő­víteni a kormányát támogatók körét, nemegyszer ugyanazokat a szavakat és gondolatokat emle­geti, amelyeket az utóbbi hetek­ben oly gyakran hallott a világ a Párizsból Teheránba küldött papi üzenetekben, azaz Khomei­ni ajatollah „iszlám köztársasá­gának” elveit. Legutóbb egy olyan törvénykönyv paragrafu­sain dolgozott egész sor papi személy és jogász, amely a kö­zépkor jó néhány büntetését hozná vissza. A lefejezett vagy megkövezett házasságtörők, a levágott kezű tolvajok és a meg­korbácsolt alkoholfogyasztók vi­lága azonban nehezen képzelhe­tő el a iahorei angol klub kör­nyékén, ahol nemcsak a nemi kilengéseket kezelték bocsánatos bűnként, hanem Ázsia-szerte a legváltozatosabb whisky-márká- kat kínálták az egyáltalán nem csak angol fogyasztóknak. (Az iszlámosítás egyik vonása miatt a jelentős mohamedán földbirto­kos és kereskedő réteg is nyug­talanul pillant a jövőbe. „Vallá­si parancsoknak megfelelően” több olyan új adónem bevezeté­sét tervezik, amely alaposan megdrágíthatja az életet az amúgy is infláció-sújtottá or­szágban.) Bhutto harminc napon belül kérheti ügyének újratárgyalását a legfelsőbb bíróságnál. Ezt kö­vetően kegyelmi kérvényt nyújt­hat be Ziaul Hak államfőhöz, aki (1977. július 5-én) katonai államcsínnyel jutott hatalomra. A volt kormányfő azonban — jelentések szerint — nem akar kegyelmet kérni, sőt: családtag­jainak is utasítást adott, hogy ne folyamodjanak kegyelemért. A legfelsőbb bíróság mostani döntése korántsem az utolsó szó a tizenhét hónapja letartóztatott Bhutto ügyében. Ugyanis a ha­lálos ítéletet akkor sem fogják most végrehajtani, ha a volt miniszterelnökkel együtt elítélt négy személy bármelyike ke­gyelmet kér. Zulfikar Ali Bhutto ellen fel­hozott vád szerint utasítást adott híveinek, hogy gyilkolják meg egyik politikai ellenfelét, Ahmed Raza Kgsurit. Egy, Pakisztánban akkor gyakori összetűzés során valóban megsebesült Kasuri ap­ja, azonban a politikus sértetlen maradt. Bhutto még a kegyelem árán sem hajlandó beismerni az ellene felhozott vádat és tör­vénytelennek tartja Hak uralmát. A közvélemény feszülten vár­ja az egykori miniszterelnök sor­sáról szóló híreket.' A hatóságok viszont arra várnak, hogy az 51 éves politikus megtörik és ke­gyelmet kérve gyakorlatilag el­ismeri a katonai kormányzatot. A katonai kabinet vezetője, Ziaul Hak tábornok pedig azt reméli, hogy Bhutto kivégzése után mód­jában lesz minden kockázat nél­kül visszavonni az idei nyárra tett választási ígéretet. A .tábor­nok elképzelései közé tartozik az is,' hogy éppen az általa kez­deményezett „iszlámosítás” egyik eredményeként egyetlen nagy vallásos párttá olvaszthatja össze a laza koalíciót és így megsze­rezheti ennek a pártnak a 'kor­mányelnöki posztot is jelentő vezérságét. Az egyik lehetséges verseny­társ, Asgar Khan, a légierő tá­bornagya a Tehrik-e-Isztiklal párt elnöke november végén egy beszédében elmondta: nemrégi­ben találkozott Zahir egykori afgán királlyal az északnyugati határtartományban levő Abbot- tabad kisvárosban. Nem hallgat­ta el azt sem, hogy a római száműzetésben igen jó anyagi körülmények között élő Zahir mellett ott voltak a tanácskozá­son néhányan Iránból és Kíná­ból is... Más szóval: a Ziaul Halk-féle Teherán—Peking-vonal a vele versenyre készülő más katonai vezetők számára is ked­ves. Igaz, hogy amikor Asgar Khan az abbottabadi találkozó­ról beszélt, Reza Pahlavi ural­ma még szinte érintetlen volt, most viszont a pávatrón megüre- sedésével egyidőben a másik partner, Kína is határozott nem­zetközi tekintély veszteséget szen­vedett az Ázsia-szerte népszerűt­len Pol-Pot-rendszer támogatása miatt. Vannak jelei persze annak is, hogy a katonai kormányzat, a hadseregben felbukkanó lehetsé1 ges kormányfő-önjelöltek és egy- egy polgári politikus is megpró­bálja Józanabbul felmérni az Ázsiában végbemenő politikai folyamatokat. Erre utal például az, hogy amikor nemrég Iszla- badba látogatott a Vietnami Szo­cialista Köztársaság miniszterel­nök-helyettese, a hivatalos fo­gadtatás udvariasságán kívül erősen érezhető volt a tömegek rokonszenve Is a vendég iránt, és ezt aligha hagyhatták számí­táson kívül kormánykörökben és az ellenzékben egyaránt. A ha­ladás erőinek egy-egy újabb győ­zelme Ázsiában a pakisztáni tö­megekben nemcsak örömet és he­lyeslést vált ki, hanem megkér­dőjelezi az „iszlamizálás” állító­lagos népszerűségét is. Vagyis Ziaul Hak tábornok legújabb „politikáját”... Kihasználják az előszállítások lehetőségét a mezőgazdasági üzemek

Next

/
Oldalképek
Tartalom