Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-06 / 30. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1379. február 6. I SZOd A LIST A EG V ÜTTMÜKÖDÉS VILÁGHÍRŰ NAGYVÁLLALATAINK KGST-országok a szervizhálózat és az alkatrészellátás javításáért A KGST-országok műszaki kiszolgálását és tartalékalkatrészellátását a vállalatok között szerződések szabályozzák, jelentős szerepet vállalva segíti azonban ezt a tevékenységet a külkereskedelem is. E szerep nemcsak a vállalatok közötti, hanem az államközi kapcsolatokban is kifejezésre jut: a műszaki kiszolgálás terén államközi szinten ma már a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal van kormánymegállapodásunk, míg az NDK- val, Csehszlovákiával, Bulgáriával és Romániával tárcaközi egyezmények alapján működünk együtt. E megállapodások értelmében a szocialista partnerek rendszeresen áttekintik a műszaki kiszolgálás helyzetét és intézkedéseket egyeztetnek annak további fejlesztésére. Magyarország a külkereskedelem koordinálásával vesz részt a műszaki kiszolgálás fejlesztésével foglalkozó KGST-munkacsoport tevékenységében. Vevőszolgálat Illetékes magyar fórumokon a közelmúltban vizsgálták a pótalkatrészigények kölcsönös kielégítésének lehetőségeit, s a KGST- országokkal folytatott gépkülkereskedelem műszaki kiszolgálásával kapcsolatos kérdéseket. Ugyancsak nemrégiben került napirendre az autóbuszexport növelését elősegítő szerviztevékenység fejlesztése. Folyamatosan bővül azoknak a termékeknek a köre, amelyekre az illetékes vállalatok kétoldalú műszaki kiszolgálási szét ződéseket kötnek. A magyar kivitelben jelentős szerepet játszó vállalatok nagy része a fontosabb piacokon kiterjedt vevőszolgálati hálózatot hozott létre. A Magyar vállalatok a KGST-országokban jelenleg több, mint 60 műszaki kiszolgáló szervezetet tartanak fenn, és közel 350 szakember foglalkozik külföldön a vevőszolgálattal. Néhány fontos területen javult az exporttermékek alkatrészellátása. Míg 1977-ben és 1978-ban az előző évekhez viszonyítva a gépek és berendezések exportja 19, illetve 20 százalékkal bővült, ugyanebben az időszakban az alkatrész-kiszállítások 31, illetve 32 százalékkal növekedtek, és számottevően meghaladták a hosszú- lejáratú megállapodásokban egyeztetett volumeneket. Bővült a garanciális és a konszignációs raktárak hálózata, s további oktatóállomások is létesültek. Kevés a márkaszerviz Mindezek ellenére jogosan vetik fel partnereink: több hiányosság is tapasztalható a magyar exportőrök munkájában. Gondot okoz például, hogy egyes termékeknél még nem teljes a tartalék- alkatrész-ellátás, amellett gyakran probléma a vevőszolgálat ellátásához szükséges dokumentációk hiánya, kevés a márkaszerviz. A gondok, a fogyatékosságok ellenére is az exporthoz kapcsolódó műszaki kiszolgálás alapvetően biztosítja a termékek folyamatos üzemeltetését. Mivel azonban dinamikusan emelkedik a berendezések száma, a műszaki kiszolgálást is tovább kell fejleszteni. A Magyarországra importált gépek növekvő száma is igényli az alkatrészeket is, a szerviz továbbfejlesztését. Tennivalók vannak egyes szerszám-, textilipari és építőipari gépek alkatrészellátásában. Az alkatrészek hiánya miatt időnként nehézségeket okoz egyes mosógépek, rádiók és magnetofonok javítása. A mezőgazda- sági és könnyűipari gépimportban gondot okoz, hogy a garanciális, időn belül néha vontatottan halad a bejelentett hibák kivizsgálása, kijavítása. A mezőgazdasági és építőipari gépekhez nem mindig áll rendelkezésre kellő számban a szerelési és használati utasítás. Kevés a pontos és megbízható közúti járműalkatrész-katalógus. A KGST-országok ezért határozták el, hogy nagy figyelmet fordítanak a műszaki kiszolgálásra, a pótalkatrészgyártás következetes megtervezésére a vállalati és a népgazdasági tervekben. A raktárhálózatot is bővíteni akarják. Gondoskodnak a műszaki kiszolgálással foglalkozó szakemberek szervezett és tervszerű képzéséről. Ehhez a vállalatok időben meghatározzák szükségleteiket, felmérve a vevőszolgálati feladatokra számításba vehető szakem- beiek körét. Műszaki központok E feladatok tehát az esetek túlnyomó részében vállalati intézkedéseket igényelnek és vállalati körben oldhatók meg. Emellett azonban igen jelentős feladat hárul a külkereskedelmi minisztériumokra is, különösen az országok közötti kétoldalú tárgyalásokon és a megállapítások teljesítésének ellenőrzése során. Hatósági szinten segítik elő a műszaki kiszolgálás fejlesztését célzó újabb módszerek elterjedését, műszaki központok létrehozását. E központok koordinálják majd a vevők szakértőinek oktatását, segítik az alkatrészigények megállapítását, a garanciális alkatrészek raktározását, tanulmányutak és tapasztalatcserék megszervezését. Műszaki központ létesítése van folyamatban — szovjet kezdeményezésre •— Magyarországon a Szovjetunióból importált gépjárművek, traktorok, mezőgazdasági gépek, útépítő gépek, daruk, televíziók műszaki' kiszolgálásának javítására. S a magyar exporthoz kapcsolódóan műszaki központ létesítésére folynak vizsgálatok a Szovjetunióban. A műszaki kiszolgálás rendszere főképp a garanciális időn belüli szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. Egyes területeken azonban, mint például a komplett berendezések vagy az építőipari gépek, közúti járművek üzemeltetése kapcsán felmerül az igény, hogy a garanciális idő utáni nagyjavításokat is az eladó vállalja, illetve a nagyjavítás lebonyolításához az eddigieknél több segítséget adjon. E téren az országok kölcsönös érdekeinek és lehetőségeinek egyeztetésére van szükség. (MTI—APN) A Videoton Azt mondják, Székesfehérváron néhány idősebb autóbuszvezető a Videoton kapujánál még úgy mondja be a megállót: Vadásztölténygyár. Lehet, hogy így van. Egy biztos: az addig tömött autóbusz a gyár főbejárata elé érve valósággal kiürül, szinte mindenki itt száll le. Pedig nem ez a végállomás. A modulé a jövő Nagyüzemi számitógépgyártŰM Tervek az ezredfordulóra Polietiléngyártás Szovjet és NDK-beli tudósok együttműködésében kifejlesztett technológiát valósítják meg az NDK schwedti vegyipari kombinátjának új fehérjegyárban. Az 1981—1982. évi üzembe helyezésre tervezett gyár évente 60 ezer tonna fehérjét állít elő. Az NDK vegyiparának leunai ipartelepén épülő polietiléngyár technológiáját ugyancsak közös együttműködéssel dolgozták ki a szovjet és az NDK-beli szakemberek. Az új eljárás a Szovjetunióban már sikeresen vizsgázott. A leunai új üzem — amelyet 1979 második felében adnak át — évente 60 ezer tonna úgynevezett kis sűrűségű polietilént állít elő. Bővül a kubai cukorfeldolgozó ipar A tervek szerint négy új cukorgyár épül fel 1980-ig. Ezek közül három gyár már 1979 elején megkezdi a termelést. Az új gyárak naponta 7000, évente pedig — 150 napos üzemeléssel számolva — mintegy 100 ezer tonna kiváló minőségű nyerscukrot állítanak elő. Az új üzemek gépeinek több mint 40 százalékát Kubában gyártják, az import- berendezéseknek 62 százalékát pedig a szocialista országok szállítják. A gyárak biztonságos anyag- ellátását a cukornádtermelés egyenletes növelésével fedezik. Ha megkérdeznénk, mondjuk ezer embert, mit mond nekik a név: Videoton, majdnem biztos, hogy döntő többségüknek a futballcsapat és a televízió jutna eszébe. Jóval kevesebben tudják azonban azt, ami a gyár életében egyre nagyobb jelentőségű: a Videotonban ma már legalább annyira fontos az elektronikus számítógépek és a hozzájuk csatlakozó perifériák — sornyomtató, display — gyártása, mint az előző kettőé. A gyár — mai fogalmaink szerint — nem régi. A Vadásztöltény, Csappantyú, Gyutacs és Fémáru Rt-t 1939-ben kezdték el építeni. Az akkori termékeket a gyár neve is jelzi, s a- vállalatnak egy év múlva már több mint háromezer dolgozója volt. A fel- szabadulás napjára nem sok maradt az üzemből, a részvénytársaság két tisztviselője többek között ezt írta 1945. április 4-én keltezett jelentésében: a gyár összdolgozóinak létszáma mindössze tizenhárom fő ... Az 1954-es esztendő fordulatot hozott a gyár életében. Ekkor kezdődött meg a híradástechnikai eszközök gyártása, s egy év múlva elkészül az első rádió is. az R 545-ös. Az eredeti rádiógyár azóta már gyáregységekre tagolódott. Az egyikben — a Zsi- guli-programhoz kapcsolódva — autórádiók készülnek, a másikban táskarádiókat, a harmadikban sztereó rádióikat gyártanak. Éppen húsz éve, hogy a székesfehérvári gyárban elkészült az első — Munkácsy nevű — televízió. Az első évben tizenhat és fél ezer darabot gyártottak ebből a készülékből, s 1978-ig közel 4 millió különböző típusú tévé készült a Videotonban. Az úgynevezett csöves rendszerű készülékek gyártását már évekkel ezelőtt abbahagyták: a Munkácsyban például — megannyi meghibásodási lehetőséget rejtve magában — egy kilométer hosszúságú vezeték volt.. Tavaly végleg megszűnt a hibrid — tehát csövekkel, tranzisztorokkal és diódákkal működő — készülékek gyártása is. A jövő a modulé. A modulrendszerű televíziók már teljesen tranzisztorizáltak, működésük nyomtatott áramköZártrendszerű, önálló műszaki vizsgáztatás a kalocsai AFIT-szervizben Négy évvel ezelőtt az Autófenntartó Ipari Tröszthöz csatolták a kalocsai központú Bács-Kiskun megyei Fém- és Villamosipari Vállalatot, s az egyik részlegéből hozták létre a városban az AFIT- svervizt, hogy a járás lakóinak szolgáltatást végezzen. Kezdetben huszonöt tagú szerelő-javító gárda dolgozott ott. Az üzem fejlődése 1975-ben kezdődött, s mint a vezetőjével, Pétiké Jánossal folytatott beszélgetésből kiderült, azóta sem állt meg. A meglevő épületkapacitás kihasználására tehergépkocsik javítását is megkezdték a szervizben, s jelenleg már kétharmad részben ebből áll a tevékenység. Környékbeli, megyei, sőt országos igényt elégítenek ki MÁZ, KRAZ — épületelem-szállítók és nagy puttonyos billencs kocsik —, valamint IFA típusú teherautók nagyjavításával és szemlékre való előkészítésével. A lakosságtól garanciális, garancián túli javítást és műszaki vizsgára való felkészítést vállalnak. Az elmúlt esztendőben 1001 személygépkocsit hoztak rendbe műszaki vizsgára, s ebből mindössze 29-ben találtak hibát a vizsgáztatók. 1979 első negyedévében a kalocsai AFIT-szervizben bevezetik a szakmai nyelven zárt rendszerűnek nevezett önálló műszaki vizsgáztatást. Ez annyit jelent, hogy az általuk — szigorúan meghatározott technológia betartásával — előkészített autókat az üzemben, saját maguk vizsgáztat- ' jak le, és adják meg a forgalomban való további részvétel jogát. A szükséges feltételeket már megteremtették, s az új lakossági szolgáltatást rövidesen megkezdik. A szervizvezető elmondta, hogy az üzem kapacitása 182 ezer munkaóra, s ezzel a nagyobb AFIT- egységek közé tartozik. Az elmúlt évben 115 százalékra használták ki a kapacitást. Ez úgy volt lehetséges, hogy nyáron az udvart is műhellyé „alakították” a szakemberek. A szerviz 30 millió forintos termelési értéket ért el, amiből a munkadíjas árbevétel 15 millió forint volt. A nyereség 4 millió körül várható. A kalocsai autójavító üzemben egy húsztagú csoport a karambolos kocsik rendbehozásával foglalkozik. Az évi 40 ezer óra kapacitással kielégítik a környék igényeit. Munkájukat időnként alkati észhiány nehezíti. ' A szerviz rendelkezik mindazokkal a korszerű eszközökkel, amelyekre a műszaki állapot meghatározásánál, vagy a javításnál szükség van. Füstgázelemzéstől a zajszintmérésig mindent el tudnak végezni. Az idén korszerű égető kemencét kapnak, amely jobb minőségű festést tesz majd lehetővé. A lakossági szolgáltatásokat és a közületi munkákat több mint száz, zömmel saját nevelésű szakember végzi a kalocsai AFIT- szervizben. Jelenleg is mintegy negyven szakmunkástanulójuk van, s évente általában húszán szerzik meg a szakmunkásbizonyítványt. Az új szakemberek többsége a szervizben vállal munkál, mert a fiatalok megtalálják • Kerékösszetartás beállítása a kalocsai AFIT- szervizben. (Kiima Győző felvétele.) olt a számításukat. Ez a magyarázata, hogy a létszám nyolcvan százaléka harminc éven aluli. Tavaly a Dolgozz hibátlanul mozgalomban 60—70-en végezték munkájukat. Teljesítményüket negyedévenként értékelik, a meó észrevételei, az esetleges lakossági panasz és a fegyelmezettség alapján. A hibátlanul dolgozók közül a legjobbakat pénzjutalomban részesítik. A'fejlődéshez szükséges szakmai tudást állandóan gyarapítják a kollektíva tagjai, külföldi tanulmányutakon és a szervizen belül. Jelenleg egy 150 órás tanfolyam zajlik a munkahelyen, huszonnégy ember részvételével. A cél a szakmai ismeretek felfrissítése és bővítése. Pefike János az üzem egyetlen súlyos gondjaként az alkatrészbeszerzés nehézségeit említette. Mindenki a legrövidebb időn belül szeretné a kocsiját megcsináltatni, s ez természetes is. A szerviznek ugyanez az érdeke: minél gyorsabban megjavítani a benn levő járműveket. A megrendelők • A Videoton rádióit a hazai vásárlókon kívül Jugoszláviában, Csehszlovákiában, az NDK-ban és a Szovjetunióban is ismerik. rökre épül. Míg a korábbi típusoknál egy készülék összeszerelése 35—40 óráig tartott, a maiak időigény — típustól függően — 10—14 óra. A csöves készülékek meghibásodása esetén a szerelőnek több száz alkatrészt kellett megvizsgálnia: ma néhány perc alatt megállapíthatja, hogy melyik modulban — elemben — van a hiba, s gyorsan kicserélheti. S még valami, ami — különösen napjainkban — egyre fontosabb szempont: a hagyományos fekete-fehér készülékek 140, a színesek 340 wattal üzemeltek. A modulrendszer jó társa energiatakarékossági elképzeléseinknek is: ezek a tévék működésükhöz már jóval kevesebbet, 60, illetve 120 wattot igényelnek. A rádió és a televízió — e hagyományos Videoton-termékek — mellett tíz évvel ezelőtt kezdtek el a gyárban számítástechnikával foglalkozni. Ezt persze csak leírni ilyen könnyű — akkoriban egyáltalán nem látszott hálás vállalkozásnak; hiányoztak a hazai tapasztalatok. A központi számítástechnikai program a negyedik ötéves terv egyik legmerészebb vállalkozásának ígérkezett. Több gyár közül végül is a Videoton vállalta és kapta a megbízást a „nagyüzemi” számítógépgyártásra, s ezzel párhuzamosan a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztésére. 1969-ben mindössze hatan foglalkoztak számítástechnikával a gyárban,- ma háromezren készítik a modern berendezéseket. 1971-bep jelent meg a Videoton első számítógépével azon a moszkvai kiállításon, ahol az egységes számítógép- rendszerben részt vevő szocialista országok mutatták be termékeiket. Már az első évektől kezdve termelési együttműködést alakított ki az ESZR-programban működő országokkal, ez ma már a perifériák közös gyártására és az alkatrész-kooperációra is kiterjed. 1973-ban jelent meg először a piacokon az R—10-es számítógép, ezt néhány év múlva to- vábbfejleszteitt változata, az R—■ 12 követte. Ma a Videotonban egyetlen nap alatt több értéket állítanak elő, mint a Vadásztölténygyár az államosítás utáni egész évben. Jelentősek a termelés szerkezetében bekövetkezett változások: a számítástechnika egyre nagyobb arányt képvisel; a termékek ‘ árá- nya az össztermelésen belül az eddigi 40 százalékról 1979-re tovább növekszik. A gyár ötvenkét országgal áll kereskedelmi kapcsolatban, termékeit éppúgy, ismerik a szocialista országokban, mint Nyugat-Európában, és az USA-ban. A szocialista országok — közülük is elsősorban a Szovjetunió és Csehszlovákia — mellett legjelentősebb tőkés partnerei az USA, Kanada, Dánia és Svédország. A termelés dinamikus növekedésével párhuzamosan változik az export aránya is: 1978-ban a termékeknek mintegy 63—64 százalékát értékesítették külföldön, idén ez az arány hetven százalékra növekszik. A Videotonnak ma 19 ezer dolgozója van, közülük mintegy hétezren a vidéki gyáregységekben találtak munkalehetőséget. Veszprémben rádió- és tévészekrények, Ajkán elektrotechnikai alkatrészek készülnek. Sárbogárdon a televíziókba épített modulok kártyáit, Tabon pedig az elektronikus számítógépek alkatrészeit gyártják. Már most készen van a vállalat következő ötéves terve is. De nemcsak a küszöbön álló néhány évről alakultak ki elképzelések: az ezredforduló Videotonjáról is. 2000-re a gyár termelési értékét a jelenleginek több mint ötszörösére kívánja növelni. F. S. P. olykor türelmetlenségükben a szerviz hibájául róják fel, hogy a gyors kiszolgáláshoz hiányzik egy-két alkatrész. Pedig a helyzet abból fakad, hogy az országban nincs egyetlen olyan kereskedelmi szervezet sem, amelyik szerződésileg vállalná a folyamatos és kielégítő alkatrészszállítást a javító üzemeknek. — Helytelennek tartom, hogy a külföldről elégtelen mennyiségben beérkező alkatrészeket szétosztják a kereskedelemnek, minden differenciálás nélkül — mondja Pétiké János. — Ez lehetővé teszi, hogy egyesek fontos alkatrészekből felesleget is felhalmozzanak, amikor hozzá lehet jutni. Ugyanakkor például az AFIT javító egységei, amikor égetően szükség lenne rájuk, nem tudnak kellő mennyiségben hozzájuk jutni. A teherjárművek alkatrészhiány miatti állása a népgazdaságot érinti. Nézetem szerint ezen változtatni kellene. A szervizvezetővel mi is egyetértünk. A. T. S. • Az elektronikus számítógépek mellett a központi egységhez kapcsolódó perifériák is készülnek a Videotonban. Képünkön: a display- készülékek logikai kártyáit vizsgálják.
