Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-06 / 30. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1379. február 6. I SZOd A LIST A EG V ÜTTMÜKÖDÉS VILÁGHÍRŰ NAGYVÁLLALATAINK KGST-országok a szervizhálózat és az alkatrészellátás javításáért A KGST-országok műszaki ki­szolgálását és tartalékalkatrész­ellátását a vállalatok között szer­ződések szabályozzák, jelentős szerepet vállalva segíti azonban ezt a tevékenységet a külkeres­kedelem is. E szerep nemcsak a vállalatok közötti, hanem az ál­lamközi kapcsolatokban is kifeje­zésre jut: a műszaki kiszolgálás terén államközi szinten ma már a Szovjetunióval és a Lengyel Népköztársasággal van kormány­megállapodásunk, míg az NDK- val, Csehszlovákiával, Bulgáriá­val és Romániával tárcaközi egyezmények alapján működünk együtt. E megállapodások értelmében a szocialista partnerek rendszeresen áttekintik a műszaki kiszolgálás helyzetét és intézkedéseket egyez­tetnek annak további fejlesztésé­re. Magyarország a külkereskede­lem koordinálásával vesz részt a műszaki kiszolgálás fejlesztésével foglalkozó KGST-munkacsoport tevékenységében. Vevőszolgálat Illetékes magyar fórumokon a közelmúltban vizsgálták a pótal­katrészigények kölcsönös kielégí­tésének lehetőségeit, s a KGST- országokkal folytatott gépkülke­reskedelem műszaki kiszolgálásá­val kapcsolatos kérdéseket. Ugyan­csak nemrégiben került napirend­re az autóbuszexport növelését elősegítő szerviztevékenység fej­lesztése. Folyamatosan bővül azoknak a termékeknek a köre, amelyekre az illetékes vállalatok kétoldalú műszaki kiszolgálási szét ződéseket kötnek. A magyar kivitelben jelentős szerepet játszó vállalatok nagy része a fontosabb piacokon kiterjedt vevőszolgálati hálózatot hozott létre. A Magyar vállalatok a KGST-országokban jelenleg több, mint 60 műszaki kiszolgáló szervezetet tartanak fenn, és közel 350 szakember fog­lalkozik külföldön a vevőszolgá­lattal. Néhány fontos területen javult az exporttermékek alkatrészellá­tása. Míg 1977-ben és 1978-ban az előző évekhez viszonyítva a gé­pek és berendezések exportja 19, illetve 20 százalékkal bővült, ugyanebben az időszakban az al­katrész-kiszállítások 31, illetve 32 százalékkal növekedtek, és szá­mottevően meghaladták a hosszú- lejáratú megállapodásokban egyeztetett volumeneket. Bővült a garanciális és a konszignációs rak­tárak hálózata, s további oktató­állomások is létesültek. Kevés a márkaszerviz Mindezek ellenére jogosan ve­tik fel partnereink: több hiányos­ság is tapasztalható a magyar ex­portőrök munkájában. Gondot okoz például, hogy egyes termé­keknél még nem teljes a tartalék- alkatrész-ellátás, amellett gyak­ran probléma a vevőszolgálat el­látásához szükséges dokumentá­ciók hiánya, kevés a márkaszer­viz. A gondok, a fogyatékosságok el­lenére is az exporthoz kapcsolódó műszaki kiszolgálás alapvetően biztosítja a termékek folyamatos üzemeltetését. Mivel azonban di­namikusan emelkedik a berende­zések száma, a műszaki kiszolgá­lást is tovább kell fejleszteni. A Magyarországra importált gé­pek növekvő száma is igényli az alkatrészeket is, a szerviz tovább­fejlesztését. Tennivalók vannak egyes szerszám-, textilipari és építőipari gépek alkatrészellátá­sában. Az alkatrészek hiánya miatt időnként nehézségeket okoz egyes mosógépek, rádiók és mag­netofonok javítása. A mezőgazda- sági és könnyűipari gépimportban gondot okoz, hogy a garanciális, időn belül néha vontatottan halad a bejelentett hibák kivizsgálása, kijavítása. A mezőgazdasági és építőipari gépekhez nem mindig áll rendelkezésre kellő számban a szerelési és használati utasítás. Kevés a pontos és megbízható közúti járműalkatrész-katalógus. A KGST-országok ezért határoz­ták el, hogy nagy figyelmet for­dítanak a műszaki kiszolgálásra, a pótalkatrészgyártás következe­tes megtervezésére a vállalati és a népgazdasági tervekben. A rak­tárhálózatot is bővíteni akarják. Gondoskodnak a műszaki ki­szolgálással foglalkozó szakembe­rek szervezett és tervszerű kép­zéséről. Ehhez a vállalatok időben meghatározzák szükségleteiket, felmérve a vevőszolgálati felada­tokra számításba vehető szakem- beiek körét. Műszaki központok E feladatok tehát az esetek túl­nyomó részében vállalati intéz­kedéseket igényelnek és vállalati körben oldhatók meg. Emellett azonban igen jelentős feladat há­rul a külkereskedelmi miniszté­riumokra is, különösen az orszá­gok közötti kétoldalú tárgyaláso­kon és a megállapítások teljesí­tésének ellenőrzése során. Ható­sági szinten segítik elő a műszaki kiszolgálás fejlesztését célzó újabb módszerek elterjedését, műszaki központok létrehozását. E köz­pontok koordinálják majd a ve­vők szakértőinek oktatását, segí­tik az alkatrészigények megálla­pítását, a garanciális alkatrészek raktározását, tanulmányutak és tapasztalatcserék megszervezését. Műszaki központ létesítése van folyamatban — szovjet kezdemé­nyezésre •— Magyarországon a Szovjetunióból importált gépjár­művek, traktorok, mezőgazdasági gépek, útépítő gépek, daruk, te­levíziók műszaki' kiszolgálásának javítására. S a magyar exporthoz kapcsolódóan műszaki központ lé­tesítésére folynak vizsgálatok a Szovjetunióban. A műszaki kiszolgálás rendsze­re főképp a garanciális időn be­lüli szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt. Egyes területeken azonban, mint például a komplett berendezések vagy az építőipari gépek, közúti járművek üzemel­tetése kapcsán felmerül az igény, hogy a garanciális idő utáni nagy­javításokat is az eladó vállalja, illetve a nagyjavítás lebonyolítá­sához az eddigieknél több segít­séget adjon. E téren az országok kölcsönös érdekeinek és lehetősé­geinek egyeztetésére van szükség. (MTI—APN) A Videoton Azt mondják, Székesfehérváron néhány idősebb autóbuszvezető a Videoton kapujánál még úgy mondja be a megállót: Vadász­tölténygyár. Lehet, hogy így van. Egy biztos: az addig tömött au­tóbusz a gyár főbejárata elé ér­ve valósággal kiürül, szinte min­denki itt száll le. Pedig nem ez a végállomás. A modulé a jövő Nagyüzemi számitógépgyártŰM Tervek az ezredfordulóra Polietiléngyártás Szovjet és NDK-beli tudósok együttműködésé­ben kifejlesztett technológiát valósítják meg az NDK schwedti vegyipari kombinátjának új fehér­jegyárban. Az 1981—1982. évi üzembe helyezésre tervezett gyár évente 60 ezer tonna fehérjét állít elő. Az NDK vegyiparának leunai ipartelepén épü­lő polietiléngyár technológiáját ugyancsak közös együttműködéssel dolgozták ki a szovjet és az NDK-beli szakemberek. Az új eljárás a Szovjet­unióban már sikeresen vizsgázott. A leunai új üzem — amelyet 1979 második felében adnak át — évente 60 ezer tonna úgynevezett kis sűrűségű polietilént állít elő. Bővül a kubai cukorfeldolgozó ipar A tervek szerint négy új cukorgyár épül fel 1980-ig. Ezek közül három gyár már 1979 elején megkezdi a termelést. Az új gyárak naponta 7000, évente pedig — 150 napos üzemeléssel számolva — mintegy 100 ezer tonna kiváló minőségű nyers­cukrot állítanak elő. Az új üzemek gépeinek több mint 40 százalékát Kubában gyártják, az import- berendezéseknek 62 százalékát pedig a szocialista országok szállítják. A gyárak biztonságos anyag- ellátását a cukornádtermelés egyenletes növelésé­vel fedezik. Ha megkérdeznénk, mondjuk ezer embert, mit mond nekik a név: Videoton, majdnem biztos, hogy döntő többségüknek a fut­ballcsapat és a televízió jutna eszébe. Jóval kevesebben tudják azonban azt, ami a gyár életé­ben egyre nagyobb jelentőségű: a Videotonban ma már legalább annyira fontos az elektronikus számítógépek és a hozzájuk csat­lakozó perifériák — sornyomta­tó, display — gyártása, mint az előző kettőé. A gyár — mai fogalmaink sze­rint — nem régi. A Vadásztöl­tény, Csappantyú, Gyutacs és Fémáru Rt-t 1939-ben kezdték el építeni. Az akkori termékeket a gyár neve is jelzi, s a- vállalat­nak egy év múlva már több mint háromezer dolgozója volt. A fel- szabadulás napjára nem sok ma­radt az üzemből, a részvénytár­saság két tisztviselője többek között ezt írta 1945. április 4-én keltezett jelentésében: a gyár összdolgozóinak létszáma mind­össze tizenhárom fő ... Az 1954-es esztendő fordulatot hozott a gyár életében. Ekkor kezdődött meg a híradástechnikai eszközök gyártása, s egy év múl­va elkészül az első rádió is. az R 545-ös. Az eredeti rádiógyár azóta már gyáregységekre tago­lódott. Az egyikben — a Zsi- guli-programhoz kapcsolódva — autórádiók készülnek, a másikban táskarádiókat, a harmadikban sztereó rádióikat gyártanak. Éppen húsz éve, hogy a szé­kesfehérvári gyárban elkészült az első — Munkácsy nevű — tele­vízió. Az első évben tizenhat és fél ezer darabot gyártottak eb­ből a készülékből, s 1978-ig kö­zel 4 millió különböző típusú té­vé készült a Videotonban. Az úgynevezett csöves rendsze­rű készülékek gyártását már évekkel ezelőtt abbahagyták: a Munkácsyban például — meg­annyi meghibásodási lehetőséget rejtve magában — egy kilomé­ter hosszúságú vezeték volt.. Ta­valy végleg megszűnt a hibrid — tehát csövekkel, tranzisztorokkal és diódákkal működő — készülé­kek gyártása is. A jövő a modu­lé. A modulrendszerű televíziók már teljesen tranzisztorizáltak, működésük nyomtatott áramkö­Zártrendszerű, önálló műszaki vizsgáztatás a kalocsai AFIT-szervizben Négy évvel ezelőtt az Autófenn­tartó Ipari Tröszthöz csatolták a kalocsai központú Bács-Kiskun megyei Fém- és Villamosipari Vállalatot, s az egyik részlegéből hozták létre a városban az AFIT- svervizt, hogy a járás lakóinak szolgáltatást végezzen. Kezdetben huszonöt tagú szerelő-javító gár­da dolgozott ott. Az üzem fejlő­dése 1975-ben kezdődött, s mint a vezetőjével, Pétiké Jánossal foly­tatott beszélgetésből kiderült, az­óta sem állt meg. A meglevő épületkapacitás ki­használására tehergépkocsik ja­vítását is megkezdték a szerviz­ben, s jelenleg már kétharmad részben ebből áll a tevékeny­ség. Környékbeli, megyei, sőt or­szágos igényt elégítenek ki MÁZ, KRAZ — épületelem-szállítók és nagy puttonyos billencs kocsik —, valamint IFA típusú teherautók nagyjavításával és szemlékre való előkészítésével. A lakosságtól garanciális, ga­rancián túli javítást és műszaki vizsgára való felkészítést vállal­nak. Az elmúlt esztendőben 1001 személygépkocsit hoztak rendbe műszaki vizsgára, s ebből mind­össze 29-ben találtak hibát a vizs­gáztatók. 1979 első negyedévében a ka­locsai AFIT-szervizben bevezetik a szakmai nyelven zárt rendsze­rűnek nevezett önálló műszaki vizsgáztatást. Ez annyit jelent, hogy az általuk — szigorúan meg­határozott technológia betartásá­val — előkészített autókat az üzemben, saját maguk vizsgáztat- ' jak le, és adják meg a forgalom­ban való további részvétel jogát. A szükséges feltételeket már meg­teremtették, s az új lakossági szolgáltatást rövidesen megkezdik. A szervizvezető elmondta, hogy az üzem kapacitása 182 ezer mun­kaóra, s ezzel a nagyobb AFIT- egységek közé tartozik. Az elmúlt évben 115 százalékra használták ki a kapacitást. Ez úgy volt lehet­séges, hogy nyáron az udvart is műhellyé „alakították” a szakem­berek. A szerviz 30 millió forintos termelési értéket ért el, amiből a munkadíjas árbevétel 15 millió forint volt. A nyereség 4 millió körül várható. A kalocsai autójavító üzemben egy húsztagú csoport a karambo­los kocsik rendbehozásával fog­lalkozik. Az évi 40 ezer óra kapa­citással kielégítik a környék igé­nyeit. Munkájukat időnként al­kati észhiány nehezíti. ' A szerviz rendelkezik mindazok­kal a korszerű eszközökkel, ame­lyekre a műszaki állapot megha­tározásánál, vagy a javításnál szükség van. Füstgázelemzéstől a zajszintmérésig mindent el tudnak végezni. Az idén korszerű égető kemencét kapnak, amely jobb mi­nőségű festést tesz majd lehetővé. A lakossági szolgáltatásokat és a közületi munkákat több mint száz, zömmel saját nevelésű szak­ember végzi a kalocsai AFIT- szervizben. Jelenleg is mintegy negyven szakmunkástanulójuk van, s évente általában húszán szerzik meg a szakmunkásbizo­nyítványt. Az új szakemberek többsége a szervizben vállal mun­kál, mert a fiatalok megtalálják • Kerék­összetartás beállítása a kalocsai AFIT- szervizben. (Kiima Győző felvétele.) olt a számításukat. Ez a magya­rázata, hogy a létszám nyolcvan százaléka harminc éven aluli. Tavaly a Dolgozz hibátlanul mozgalomban 60—70-en végezték munkájukat. Teljesítményüket negyedévenként értékelik, a meó észrevételei, az esetleges lakos­sági panasz és a fegyelmezettség alapján. A hibátlanul dolgozók közül a legjobbakat pénzjutalom­ban részesítik. A'fejlődéshez szükséges szakmai tudást állandóan gyarapítják a kollektíva tagjai, külföldi tanul­mányutakon és a szervizen belül. Jelenleg egy 150 órás tanfolyam zajlik a munkahelyen, huszon­négy ember részvételével. A cél a szakmai ismeretek felfrissítése és bővítése. Pefike János az üzem egyetlen súlyos gondjaként az alkatrész­beszerzés nehézségeit említette. Mindenki a legrövidebb időn be­lül szeretné a kocsiját megcsinál­tatni, s ez természetes is. A szer­viznek ugyanez az érdeke: minél gyorsabban megjavítani a benn levő járműveket. A megrendelők • A Videoton rádióit a hazai vásárlókon kívül Jugoszláviában, Cseh­szlovákiában, az NDK-ban és a Szovjetunióban is ismerik. rökre épül. Míg a korábbi típu­soknál egy készülék összeszerelé­se 35—40 óráig tartott, a maiak időigény — típustól függően — 10—14 óra. A csöves készülékek meghibásodása esetén a szerelő­nek több száz alkatrészt kellett megvizsgálnia: ma néhány perc alatt megállapíthatja, hogy me­lyik modulban — elemben — van a hiba, s gyorsan kicserél­heti. S még valami, ami — kü­lönösen napjainkban — egyre fontosabb szempont: a hagyomá­nyos fekete-fehér készülékek 140, a színesek 340 wattal üzemeltek. A modulrendszer jó társa ener­giatakarékossági elképzeléseink­nek is: ezek a tévék működésük­höz már jóval kevesebbet, 60, il­letve 120 wattot igényelnek. A rádió és a televízió — e ha­gyományos Videoton-termékek — mellett tíz évvel ezelőtt kezd­tek el a gyárban számítástech­nikával foglalkozni. Ezt persze csak leírni ilyen könnyű — ak­koriban egyáltalán nem látszott hálás vállalkozásnak; hiányoztak a hazai tapasztalatok. A közpon­ti számítástechnikai program a negyedik ötéves terv egyik leg­merészebb vállalkozásának ígér­kezett. Több gyár közül végül is a Videoton vállalta és kapta a megbízást a „nagyüzemi” számí­tógépgyártásra, s ezzel párhuza­mosan a számítástechnikai kultú­ra hazai elterjesztésére. 1969-ben mindössze hatan foglalkoztak szá­mítástechnikával a gyárban,- ma háromezren készítik a modern berendezéseket. 1971-bep jelent meg a Videoton első számítógé­pével azon a moszkvai kiállítá­son, ahol az egységes számítógép- rendszerben részt vevő szocialis­ta országok mutatták be termé­keiket. Már az első évektől kezdve termelési együttműködést alakított ki az ESZR-programban működő országokkal, ez ma már a perifériák közös gyártására és az alkatrész-kooperációra is kiter­jed. 1973-ban jelent meg először a piacokon az R—10-es számító­gép, ezt néhány év múlva to- vábbfejleszteitt változata, az R—■ 12 követte. Ma a Videotonban egyetlen nap alatt több értéket állítanak elő, mint a Vadásztölténygyár az ál­lamosítás utáni egész évben. Je­lentősek a termelés szerkezetében bekövetkezett változások: a szá­mítástechnika egyre nagyobb arányt képvisel; a termékek ‘ árá- nya az össztermelésen belül az eddigi 40 százalékról 1979-re to­vább növekszik. A gyár ötven­két országgal áll kereskedelmi kapcsolatban, termékeit éppúgy, ismerik a szocialista országokban, mint Nyugat-Európában, és az USA-ban. A szocialista országok — közülük is elsősorban a Szov­jetunió és Csehszlovákia — mel­lett legjelentősebb tőkés partne­rei az USA, Kanada, Dánia és Svédország. A termelés dinami­kus növekedésével párhuzamosan változik az export aránya is: 1978-ban a termékeknek mintegy 63—64 százalékát értékesítették külföldön, idén ez az arány het­ven százalékra növekszik. A Videotonnak ma 19 ezer dol­gozója van, közülük mintegy hét­ezren a vidéki gyáregységekben találtak munkalehetőséget. Veszp­rémben rádió- és tévészekrények, Ajkán elektrotechnikai alkatré­szek készülnek. Sárbogárdon a televíziókba épített modulok kár­tyáit, Tabon pedig az elektroni­kus számítógépek alkatrészeit gyártják. Már most készen van a válla­lat következő ötéves terve is. De nemcsak a küszöbön álló néhány évről alakultak ki elképzelések: az ezredforduló Videotonjáról is. 2000-re a gyár termelési értékét a jelenleginek több mint ötszö­rösére kívánja növelni. F. S. P. olykor türelmetlenségükben a szerviz hibájául róják fel, hogy a gyors kiszolgáláshoz hiányzik egy-két alkatrész. Pedig a helyzet abból fakad, hogy az országban nincs egyetlen olyan kereskedel­mi szervezet sem, amelyik szer­ződésileg vállalná a folyamatos és kielégítő alkatrészszállítást a javító üzemeknek. — Helytelennek tartom, hogy a külföldről elégtelen mennyiség­ben beérkező alkatrészeket szét­osztják a kereskedelemnek, min­den differenciálás nélkül — mondja Pétiké János. — Ez lehe­tővé teszi, hogy egyesek fontos alkatrészekből felesleget is fel­halmozzanak, amikor hozzá lehet jutni. Ugyanakkor például az AFIT javító egységei, amikor ége­tően szükség lenne rájuk, nem tudnak kellő mennyiségben hoz­zájuk jutni. A teherjárművek al­katrészhiány miatti állása a nép­gazdaságot érinti. Nézetem szerint ezen változtatni kellene. A szervizvezetővel mi is egyet­értünk. A. T. S. • Az elektronikus számítógépek mellett a központi egységhez kap­csolódó perifériák is készülnek a Videotonban. Képünkön: a display- készülékek logikai kártyáit vizsgálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom