Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-01 / 26. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 197». február L iWMil Haladás bármely irányba A közlekedési eszközök továbbfejlesztőinek egy régi álma valósult meg 1972-ben, amikor Bengt Ilon svéd feltaláló elkészítette és szabadalmaztatta a róla Ilonátor- nak elnevezett keréktípust. Az ilyen kerekekkel felszerelt jármű ugyanis némosak előre és hátra haladhat, hanem oldalirányú elmozdulásra is képes. Az Ilonátor-keréknél a hagyományos gumitömlőt nyolc, szivar formájú, a kerékabroncsra 45 fokos szögben felszerelt, keménygumiból készült henger helyettesíti. E hengerek a saját tengelyűik körül foroghatnak. Az új fajta kerékkel rendelkező jármű, minden irányban könnyedén és gyorsan mozgatható, illetőleg forgatható. Amikor mind a négy kerék hengerei az óramutató járásával ellenkező Irányba forognak, a jármű előre halad, ellenkező forgás esetén pedig hátrál. Ha viszont a jármű jobb, illetve bal oldali Ilonátor- kerekei egymással szemben forognak, a jármű oldalirányban mozog. A mozgás iránya ezen belül az egyes kerekek forgási sebességével is szabályozható. Való igaz, hogy nem lehetett könnyű az Ilonátor-kerék működésének a kigondolása, de meglehetősen sok nehézséggel járt a konstrukció kivitelezésének, a hengerek önálló, változtatható irányú és sebességű forgatásának a megoldása is. Mintegy 5 esztendő kellett hozzá, hogy — egy ugyancsak svéd cég jóvoltából — az Ilonátor-kerekes járművek többféle kiforrott változatta is forgalomba kerüljön. Legelőször a szűk raktári folyosókon is biztonsággal közlekedő és bármely irányban elmozdulni tudó villás emelőtargoncák jelentek meg. Ezeket az Ilonátor-kerekű beteg- szállító tolókocsik követték. • Ai Ilonátor-kerék alkalmazásának legújabb változata egy »véd gyártmányú traktorra szerelve. (MTI Kfllföldi Képszolgálat — KS.) Az első kerék • A kerék legrégibb, művészi dombormű-ábrázolása a mezopotámiai Vt városából. Hová nyúlik vissza korunk gyors tempójú technikai fejlődésének kezdete? Az ókorban korunk űrrakétájához hasonló, forradalmi fejlődés kezdetét jelentette a kerék föltalálása. Természetesen az első kerék még messze elmaradt az Ilonátortól. A föltaláló neve, nemzetisége és lakóhelye örökre Ismeretlen maradt az utókor számára. Csak azt tudjuk, hogy a ránk maradt legrégibb, egyik képünkön Is ábrázolt kocsikereket — az anyaga fa — a mezopotámiai Ur város romjai közt találták, és az időszámításunk előtti 4. évezredből származik. A ma körülbelül 6000 éves leletet a milánói Museo Nazlonale della Scienza e Tecnica „Leonardo da Vinci” múzeumában őrzik. Ur városából származik érdekes módon a kerék első, s így legré* gibb művészi ábrázolása is. A kőből készült dombormű egy babiló- n'al katonát ábrázol harci kocsl• Az első kerék. jával, amelyen világosan kivehető, hogy a kerék hasonlatos a milánói múzeumban őrzött legrégibb kerékhez. Változatos, egyedi lakótelepek sorozatban építészekkel ^ Lakótelepeink szürkék, egy hangúak, unalmasak és uniformizáltak. Minél nagyobb a házgyár felségterülete, annál több helyen köszön vissza a lakónegyed. Hogyan lehet ezen változtatni, a monotonitást feloldani, a lakókörnyezetet színesebbé, változatosabbá, emberibbé tenni a fejlett, iparosított, házgyári építési mód megtartásával? Erre a kérdésre kerestük a választ K. Szabó Kálmánnal, a BACSÉP műszaki főosztályvezetőjével és Kovács Ferenc tervezési csoport- vezetővel. K. F.: — A probléma összetettebb annál, hogy egyszerűen kimondjuk színes legyen-e a lakóépület vagy sem. Először is azt kell tisztázni, hogy a huszadik század építőanyaga a vasbeton tekinthető-e természetes anyagnak. Ha igen, akkor az esztétikus a maga valóságában is, nem kell vakolni, álcázni. A ma építészete már elfogadta természetes anyagnak a vasbetont, az acélt, az üveget, ezért a betonfelületet nemcsak meg lehet mutatni, de célszerű is kihasználni az anyagban rejlő lehetőségeket. A látszó betonnal ugyanis remek ornamentikát lehet kialakítani. — A házgyári épületeken ezt nem tapasztaljuk. Ha leegyszerűsítjük a dolgot, azt mondhatjuk, az egyedüli változatosságot az jelenti, hogy a ház öt-, vagy tízemeletes. K. Sz. K.: — Házgyárunk a lehetséges 40—50 típusból mindössze ötöt gyárt, és ezekből mintegy 18 változat alakítható ki. Éppen a sorozatgyártásból adódó előnyök és a szigorú műszaki- gazdaságossági normák miatt nincs mód a nagyobb variálásra. Lényeges változásra a házgyári rekonstrukció után lehet csak számítani. Addig is apróbb-na- gyobb módosításokat vezettünk be.'Színesre festettük a fogadószinteket, valamint a tízemeletes házakon a lépcsőházi sávot. Esztétikai meggondolásból készült a magas házakhoz bejárati elöépít- mény is, ami a tervezéskor még könnyű, acél-üveg konstrukció volt, de sajnos mire elkészült, átalakult egy nem túl szerencsés vasbeton szerkezetté. Év végétől új loggia térelemet alkalmazunk. Ez jobban megbontja a nagy síkfelületet, másrészt tetszés szerint színezhető is. Tervezzük, hogy a fogadószintet, vagyis a házak „lábazatát” festés helyett burkoljuk, így lehetőség nyílik változatos felületű. matricával mintázott, vagy anyagában színezett burkoló panelek alkalmazására is. K. F.: — A színekkel egyébként is csínján kell bánni. Nem szabad önkényesen, ötletszerűen festegetni. Mivel a színezéssel „csalni” is lehet — példa erre a perspektív ábrázolás, ahol az árnyalatokkal a harmadik dimenziót is megjelenítjük —, a hibás elképzelés alapján, rosszul alkalmazott, félrevezető színváltások a konkrét, határozott szerkezetet meghamisítják. És nemcsak a színezéssel lehet feloldani a lakótelepek egyhangúságát. Sokkal hatásosabb, ha a házak változatos alaprajzi elrendezése, a tömegek megfelelő aránya teszi mozgalmassá, élővé az épületegyüttest. — Ez az elv. De mikor lesz mindebből valóság? K. Sz. K.: — 1985 táján fejeződik be a kecskeméti házgyár rekonstrukciója, akkor lesz termékváltás is, és ezután kezdődik meg az új tipusú elemekből a korszerűbb házak építése. Ezekkel az újfajta elemekkel, köny- nyebben, szabadabban dolgozhat az épülettervező, kevésbé kötik meg a kezét merev előírások. — Mi lesz az új, mitől válik a ma még szürke lakótelep egycsapásra emberközelibbé, változatosabbá? K. F.: — Eddig az előírások az épületeket egységesítették, ez eredményezte a lakótelepek egyhangúságát. Az új tervezési irányzat elve szerint a jövőben a funkcióegységeket tipizálják, és ezeknek a • sejteknek az összeillesztéséből már variálható alaprajzok, 'változatos épületszekciók, lépcsőházi traktusok jönnek létre. A gazdaságossági, optimalizálási számítások is azt mutatják, hogy az új módszerrel sokkal kevesebb számú elemmel, jóval többféle lakás- és épületalaprajz hozható ki. Mindez a várostervezőkre ró majd nagy feladatot, hiszen olyan beépítési terveket kell készíteniük, ami az emberi, esztétikai követelményekhez az eddigieknél jobban alkalmazkodik. Lehetőség adódik utcák kialakítására, kisebb, intimebb terek elkülönítésére — egyszóval mindarra, amire ma nincs mód. Az lenne a kívánatos, hogy az általános városrendezési tervek csak a fő élveket tartalmazzák, s egy úgynevezett koncepciós terv készüljön. Ez annyit jelent, hogy egy bizonyos területre meghatározzák a létesítendő közintézmények számát, a laksűrűséget, a beépítettséget, de a házak, az utcák és parkok helyét a terveken nem rögzítik. Így a beépítés tervezője szabadon, rugalmasan alakíthatja a rendelkezésére álló területet. Kecskemét általános rendezési tervprogramja az előbbi feltételeknek megfelel, nagyon reális • és megteremti, meghagyja a változatos lakótelepek kialakításának lehetőségét. K. Sz. K.: — Az egyhangúságot nemcsak az épületek szürkesége okozza, hanem az is, hogy a fogadószintek kivétel nélkül egyformák, ott csak garázsok vannak. Az emberek pedig elsősorban a szemmagasságukba, illetőleg az úgynevezett látókúpba eső dolgokat érzékelik. Itt Kecskeméten is tehetnénk egy olyan próbát, amilyent Reisdhl Antal műegyetemi tanár végeztetett diákjaival. Ha megkérdeznénk, hogy milyen üzletek sorakoznak mondjuk a Rákóczi úton — szinte mindenki jól felelne. Am ha az is kérdés volna, hogy milyen ház van, tegyük fel a játékbolt fölött — alighanem sokan zavarba jönnének, nem tudnák. Ha az új városrészek utcáit az egyengarázsok sivár sora helyett üzletek, tarka kirakatok, különféle cégtáblák színesítenék, sokkal változatosabb lenne az ottani környezet is. Az üzlethálózat megszervezését az illetékes tanácsoknak kellene elvégezni. K. F.: — Nemcsak a lakásokat, de a lakónegyedeket is be kell lakni, és ez a folyamat évekig is eltart. De ha megnőnek a parkokban elültetett facsemeték, rendezett lesz a házak közötti tér, egyáltalán lesznek végre kertek, virágok, akkor válnak igazán élettelivé, otthonossá az új lakótelepek. Váczl Tamás Felkészülés fólia alatti hajtatásra A MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVHÓNAP KERETÉBEN Szakmai viták, tudományos tanácskozások Holnap Kalocsán lesz a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója. Így természetes, hogy az ünnepi eseményről tartott előzetes sajtótájékoztatón Kapitány István, a városi tanács elnökhelyettese mindjárt egy tapasztalattal támasztotta alá a szakiroda- lom terjesztésének fontosságát. — Egy gazdaság mellett láttam egy akkora halom műtrágyát, ami a mi vidékünkön hegynek is beillik. Kint ázott az esőn, ki tudja mióta? Amikor ezt majd felhasználják, nem nyernek vele semmit. Erre is gondolni kellene. Hogy a helytelen tárolás mennyivel csökkenti ezeknek a kémiai szereknek az értékét, és mi ilyenkor a szakember teendője? — A könyvhónap alkalmat teremt arra is, hogy összehívják a mezőgazdasági szakembereket, közös viták, előadások segítségével tegyék közkinccsé a legfontosabb ismereteket, tapasztalatokat. Élnek ezzel a lehetőséggel is? — Természetesen. Február 9-én a mezőgazdasági termelési rendszerek jelenéről és jövőjéről rendezünk előadást. Megemlékezünk a paprika tudományos kutatásának 60. évfordulójáról is. A fűszerpaprika termesztéséről február 16-án rendezünk tudományos tanácskozást. Fejből nem tudnám felsorolni a teljes programot, de tudomásom szerint megyeszerte nagy az érdeklődés. Meglepően sokan jelentették be igényüket előadások rendezésére, a megye szinte valamennyi kertbarátköre szervez valamilyen rendezvényt. Dániel Géza, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője arról beszélt, hogy ma már megyénkben is szép eredmények írhatók a sznkkönyvekből szerzett ismeretek javára. — Maguk az emberek jöttek rá arra, hogy tanulni kell. A szakkönyv — munkaeszköz, Megköny- nyíti az új módszerek alkalmazását a mezőgazdaságban. Ezek nemcsak szép szavak, példákkal bizonyítható, hogy mit értünk el a nagyobb tudással. Nálunk, Kalocsán fűszerpaprikából elértük a 100 mázsás átlagot hektáronként. Ebben nagy szerepet játszott a Zöldségtermesztési Kutatóintézet kalocsai kísérleti intézete. Nemcsak azzal, hogy kitenyésztette az új fajtákat. Legalább ennyire. lényeges volt, hogy kezdetben rendszeres szaktanácsadással, az ismeretek „kézbe adásával” segítette a termelőket. A kukoricatermelésben elért kimagasló eredmények is azt mutatják, hogy ahol megfelelően alkalmazzák az új technológiát, ott előbbre is lépnek. A Kalocsai Agráripari Egyesülés 9 tagja például az elmúlt évben 61 mázsás átlagtermést ért el kukoricából, ami magasabb, mint a sokkal jobb minőségű földön gazdálkodó bácskai körzet hozama volt. A falvakba sokáig csak a kalendáriumok jutottak el, s ezek nem vitték előbbre a gazdálkodást. Vajon napjainkban már elégedettek lehetünk a szakismeretek terjedésének ütemével? — Bizonyos területeken igen, de egyes helyeken még mindig nagy a lemaradás. Éppen az imént említették, hogy növény- termesztésünk az uradalmakéhoz képest sokszorosára emelkedett, ugyanakkor az állattenyésztésben elért fejlődés alacsony: 1—1,5 százalékos. Ezen változtatni kell és csakis a nagyobb szakértelem segíthet. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy milyen komoly szerepük van a kisegítő gazdaságoknak is. Tudatosítani kell, hogy a ml adottságaink mellett mivel érdemes foglalkozni. Ehhez adnak segítséget a kertbarátkörök, de a mezőgazdasági üzemek szakemberei is hasznos munkát végeznek. Szaktanácsadással, megfelelő szakkönyvek ajánlásával, az új termelési eljárások megismertetésével vezetik helyes irányba a kisegítő gazdaságokban szorgos- kodókat. V. Zs. Az enyhébb téli napokat a kertészek már kihasználhatják. Hozzáláthatnak a gyümölcsfák ültetéséhez, metszéséhez és a fontosabb talajelőkészítési munkák elvégzé" séhez. Azoknak a kertészeknek, akik a korai zöldségtermesztésben szeretnének részt venni, el kell kezdeniük a felkészülést. A hidegfóliás hajtatásra fóliaágyat, fóliasátrat, vagy fóliaházat használhatunk- Üjabban a kiskertekben az utóbbi típus a gyakoribb. Ennek előnye, hogy alá lehet menni és a szükséges munkák könnyebben végezhetők el. Ezért az ilyen hajtatóberendezés elkészítése javasolható a kiskerttulajdonosoknak is. Legkedvezőbb, ha a fóliaház szélessége hat, magassága pedig két méter. A váz felépítésére fát, alumínium vagy vascsövet használhatunk fel. Az elkészített vázra már most felhúzhatjuk a fóliaborítást. Erre a 0,15 milliméteres vastagságú fólia a legalkalmasabb. A szükséges szélességet úgy számítjuk ki, hogy lemérjük a palást kerületét és a földbe rögzítésre mindkét oldalon legalább egy-egy métert hozzászámítunk. Ma már különböző szélességű fóliákat lehet vásárolni, van 4,5—8, 5—10 és 12 méter széles is. A javasolt fóliaház építéséhez a 12 méteres vásárlása célszerű. A fóliaborítás felhúzásakor legelőször 30 centiméter mély és ugyanilyen széles árkot ássunk a fóliaház két oldalán, közvetlen a bordák mentén. Ezután a vázon levő éles és kiálló részeket fóliacsíkokkal tekerjük be, hogy a felhúzás közben a fóliapalástot meg ne sértsük, ki ne szakítsuk- Ezt gondosan végezzük el, mert bármilyen kis sérülésnél a szél köny- nyen kikezdheti, felszakíthatja a palástot. A fóliapalást felhúzására szélcsendes időt válasszunk. E munkát legalább négyen végezzük. Először a felhúzott fólia két végét az árokba fektetjük, kisimítva az árok vonalai mentén. Ideiglenes rögzítésként földkupacokat dobálunk az árokban levő fóliára. A gyors rögzítést követően ismét földet rakunk a további súlyozásra. Mindezek után kezdhetjük el a fóliapalást kifeszítését. Az egyik oldalon megfogjuk a fólia szélét és egyenletes, lassú emelésekkel feszítjük, igazítjuk a bordákhoz. A feszítőerőt a fóliára dobált föld biztosítja. Az ellenkező oldalon ugyanígy feszítjük ki a fóliasátort Ha ezzel is végzünk, akkor újabb földréteggel véglegesítjük a feszítést. A szabad fóliavéget ezután visszahajtjuk és azt is gondosan betakarjuk földdel- Az ajtóknál a fóliát földdel megrakott műanyag zsákokkal rögzítjük úgy, hogy az összefogott palástra ráhelyezzük. Erre a célra kitűnőek az üres mű- trágyás zsákok. Szellőzőnyílás egyelőre nem kell, bármilyen hosszúságú fólia-, házat is készítettünk, csak akkor,' ha az ajtók már nem biztosítanak elegendő friss levegőt. Ekkor éles késsel kör alakú nyílást vágunk a paláston. Lehet mindkét oldalon,' vagy a tetőn is. A kör átmérője legalább egy méter legyen. A szellőzőnyílásra fólia fedőlapot kell készíteni. A fedlap szélesebb, mint a nyilás, és mindkét oldalon túlér a bordákon. Az így méretezett fedlap szélébe zsineget forrasztunk, mert ezzel tudjuk kifeszíteni és a földbe vert karókhoz rögzíteni. A felhúzott fóliaborítás alatt a talaj már nem hűl le, mint a szabadban, s a növényéknek kedvezőbb feltételeket tudunk biztosítani az ültetés idejére. Ezért elvégezhetjük az ültetés és vetés előtti talajmunkákat is. Az őszszel felásott talajt érett, átrostált istállótrágyával megszórjuk — négyzetméterenként 10—15 kilogrammot számolva —, és ge- reblyével jól összekeverjük a talaj felső porhanyÓ3 rétegével. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a kis palánták gyorsan és jól fejlődjenek. v Természetesen a fóliaház belső hőmérséklete nemcsak a növények fejlődésére kedvező hatású, hanem a különböző talaj kártevők is gyorsan elszaporodhatnak. Ezért a növényvédelmi teendőket sem szabad az előkészületeknél elhanyagolni. A gyakori kártevők ellen ültetés és vetés előtt a Bassudln 5 granulátumot használhatjuk. A szemcsés szert gumikesztyűvel szórjuk a területünkre, majd jól keverjük el a talajjal. Sajnos, a kifejlett, idős kártevő egyedeket vegyszerrel már nem biztos, hogy elpusztíthattuk, ezért célszerű a talaj- munkák során összeszedni és így megsemmisíteni. Sz. Cs. • Ilyen, vagy ezekhez hasonló változatos, érdekes, mozgalmas házak alkotják majd a lakónegyedeket.
