Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 29. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 4. vasárnap ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK A MEGYÉBEN Megalapozott gazdálkodás a kunszentmiklósi termelőszövetkezetben Két esztendővel ezelőtti tsz- egyesülések után alakult ki Kunszeri tmikióson • a több, mint 12 ezer hektáros Egyetértés Termelőszövetkezet. A közös gazdaságban tegnap tartották a zárszámadó közgyűlést, ahol ismertették az elmúlt esztendőben elért eredményeket, s az 1979-es terveket. Kedvezőtlen területi, s talajadottságok mellett gazdálkodik a kunszentmiklósi szövetkezet. A földek hektáronkénti aranykorona-értéke nem éri el a 13-at. A szántóföldi növénytermesztés csaknem 7 ezer hektáron történik. Emellett az állattenyésztési ágazat a legjelentősebb, amelynek keretén belül hasznosítják a több, mint 4 és fél ezer hektár rét- és legelőterületet. Az elmúlt esztendőben a legtöbb növény terméshozamát növelni tudták, ugyanakkor az 1 mázsa előállítására fordított költség az 1977-hez képest csökkent. Búzából 1975-ben még 28, tavaly már 41 mázsát takarítottak be hektáronként, a rozs hozama 21, a kukoricáé 48, a napraforgóé pedig húsz mázsa volt hektáronként. Ez utóbbi ipari növény terméseredményeinek növelése volt a legjelentősebb a szövetkezetben az 1977-es hozamokhoz képest, valamint a kukoricáé. Az állattenyésztési ágazatban legjelentősebb a juhászat. Jelenleg csaknem kilencezer anyajuhot. tartanak a gazdaságban, azonban ennek az esztendőnek végére 13 ezerre növelik. Az összes juhok száma az elmúlt évben meghaladta a 17 ezer darabot. Ebben az esztendőben mintegy bárányszaporulatra számítanak, s mintegy 8300-at eladnak. Kedvező volt a hízottsertés-értékesítésük, s Eri • A kunszentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezetben az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazat a juhászat. :»•' sasi# 2ÍÜ'i3Ä^^Sh *f/W valamint a hizlalási költségek alakulása is. A szövetkezetben 1 kiló hízottsertést 22 forintért állítanak elő. A termelőszövetkezet gazdálkodásának alapja a közös és a háztáji szoros kapcsolata. Sokféle módon segítik a háztáji gazdálkodást, egyebek között takarmány, alomszalma juttatásával, valamint a termékeket felvásárolják és értékesítik. A segéd- és melléküzemágak túlteljesítették az elmúlt esztendőben terveiket. A szövetkezet elmúlt évi termelési értéke csaknem elérte a 133 millió forintot, mintegy hétmillió forinttal volt több, mint 1977- ben. A mérleg szerinti tiszta nyereségük 20 millió 459 ezer forint. Ebbőd tartalékalapra másfél, fejlesztési alapra pedig hét és fél millió forintot tettek félre erre az esztendőre. Nőtt a tagok jövedelme. A havi átlagos munkabér meghaladta a 3700 forintot. Ebben az esztendőben a tervek szerint a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz tovább javítja gazdálkodását. Arra számítanak, hogy a termelési értékük a múlt évihez képest mintegy öt és fél millió forinttal nő, nyereségük pedig kétmillió forinttal. Az idei beruházásokhoz hitelt nem kérnek, így is az építkezésekre és a gépvásárlásokra 13 millió forintot tudnak költeni, amihez csupán egymillió forint állami támogatást vesznek igénybe. Rövidesen befejezik a tavaly elkezdett ezer férőhelyes bárányhizlalda, valamint a gépműhely építését. Ebben az esztendőben még készül 1000—1000 férőhelyes juhhodály és bárányhizlalda, valamint különböző átalakításokra, bővítésekre és útépítésekre is sor kerül. Gépvásárlásra összesen 7 millió 900 ezer forintot költenek. A szövetkezet 30 millió forint készpénzzel rendelkezik, valamint jelentős forgóeszköz-alappal, amelyek reményt adnak arra, hogy ebben az esztendőben is a tervnek megfelelően fejlődik a szövetkezet. A napokban értékelték a Bátya-, Fájsz- Miske termelőszövetkezetek közös vállalkozásában működő sertéstelep múlt évi eredményeit. Megállapíthatták, hogy a hízósertés-értékesítési tervüket 10 százalékkal túlteljesítették, javultak az állategészségügyi feltételek és nőtt a malacszaporulat. Az elmúlt esztendőben 15 és fél ezer hízót értékesítettek. A sertéstenyésztésből származó összes árbevétel csaknem eléri a 47 millió forintot. Zárszámadó közgyűlést tartottak még a jánoshalmi Petőfi, a helvéciai Petőfi Termelőszövetkezetben, a megye több közös vállalkozásánál, valamint a Kalocsai Agráripari Egyesülés is értékelte tavalyi munkáját. az 1978. évi tervteljesítésről, a népgazdaság fejlődéséről 1978-ban a termelés növekedése az iparban megközelítette, az építőiparban és a mezőgazdaságban elérte a tervezettet. Az aktív keresők száma a népgazdaság egészében valamivel több, ezen belül az anyagi ágakban kevesebb volt, mint 1977-ben. A termelés növekedése a termelékenység emelkedéséből származott. A lakosság jövedelmének és fogyasztásának növekedése megközelítette a tervezettet. Az ország termelő állóeszközei, valamint lakásállománya, egészségügyi, szociális és kulturális létesítményei bővültek és korszerűsödtek. Az előrehaladást jelző eredmények mellett azonban néhány fontos területen nem érvényesültek kielégítően a tervben meghatározott követelmények. A gazdálkodás hatékonysága az előirányzottnál csak kisebb mértékben javult. A termelés anyag- és eszközigényessége fokozódott. Elmaradt az igényektől a termék- szerkezet korszerűsítése. A belföldi félhasználás növekedése meghaladta a termelés növekedését. A kivitel alig, a behozatal jelentősen emelkedett. Mindennek fontos szerepe volt abban, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzete az előző évinél kedvezőtlenebb volt. A megtermelt nemzeti jövedelem 1978-ban több mint ötszáztíz milliárd forint volt, összehasonlító áron mintegy 4 százalékkal haladta meg az előző évit. A növekedés nem érte el a tervben előirányzott 5 százalékot, részben, mert a bruttó termelés a számítottnál mérsékeltebben emelkedett, másrészt, mert az anyagi ráfordítások a termelést meghaladóan nőttek. A belföldi felhasználáson belül a lakossági fogyasztás a tervezetthez közelállóan, 3 százalékkal emelkedett. A felhalmozás a tervezett csökkenéssel szemben mintegy 25 százalékkal nőtt. Ebben szerepet játszott, hogy a tervezett csökkenés helyett a beruházások összehasonlító áron körülbelül 4 százalékkal nőttek, de különösen a készletfelhalmozás volt nagymértékű. Mindezek következtében a belföldi felhasználáson belül tovább nőtt a felhalmozás aránya. A népgazdaság 1978. évi fejlődésének főbb mutatószámai: f terv tény 1978 év 1977 év százalékában nemzeti jövedelem ipari termelés országos építési-szerelési teljesítmény mezőgazdasági termékek termelése egy lakosra jutó átlagos nomináljövedelem egy keresőre jutó nominálbér fogyasztási árszínvonal egy lakosra jutó reáljövedelem egy keresőre jutó reálbér a lakosság fogyasztása a szocialista szervek beruházásai, milliárd forint lakásépítés, ezer darab 105 104 105,5—106 105,2 104—105 105 102—103 102 107—107,4 107,5—108 107 108 104 104,6 103—103,2 103 102,8—103 103 103,4—103,6 103 180—182 196,5 90 88 Ipar - építőipar A szocialista ipar bruttó termelése a tervezettnél valamivel mérsékeltebben, 5,2 százalékkal nőtt. A termelés növekedése az élelmiszeriparon kívüli ágazatokra együtt véve 6,1 százaléka az élelmiszeriparban az előző évi magas szinthez képest mérsékelt, 1,2 százalék volt. Az átlagosnál nagyobb mértékben növelte termelését a vegyipar. 10,7 százalékkal, a villamosenergia-ipar 9,8 százalékkal, az építőanyag-ipar 7,6 százalékkal és a gépipar 6,4 százalékkal. A bányászat, a kohászat és a könnyűipar termelése 2—3 százalékkal emelkedett. A termelés mennyiségének ter- vezetettet megközelítő növekedése nem járt együtt a termelés öszetételének és szervezettségének a termékek minőségének és választékának szükséges mértékű javulásával. A termékszerkezet korszerűsítése több ipari ágazatban, főként a gépiparban és a ruházati iparban az indokoltnál lassúbb ütemben haladt. Az ipari ráfordítások hatékonysága nem javult a tervezett mértékben. Néhány fontosabb termék termelése villamos energia, milliárd kó szén, millió tonna kőolaj, millió. tonna földgáz, milliárd köbméter acél, millió tonna az 1978. évi termelés mennyisége 25,5 25,7 2,2 7,3 3,9 az 1978. évi az 1977. év százalékában 109,2 100,8 100,4 111,1 104,1 A művelődés szerepe v.. A A munkahelyi művelődés helyzetével ismerkedve gyakran találkozom különböző beszámolókkal, jelentésekkel, amelyekből kiderül, hogy az illető gyár vagy üzem munkásai közül évről évre többen szereznek szakmunkás-bizonyítványt, s hogy mind több résztvevővel indulnak a különböző szakmai tanfolyamok. Ugyancsak ez mondható el a párt-, a KISZ- és a szakszervezetek által szervezett politikai tanfolyamokról is, s egyáltalán nem túlzott az egyik üzem közművelődési előadója akkor, amikor a növekvő számsorokat — érezhető büszkeséggel a hangjában — így kommentálta: a politikai oktatás hatóköre nagyon kiszélesedett nálunk az utóbbi időben, és minőségileg is sokat fejlődött. Valóban szép eredmények ezek, amelyekre büszkék is lehetünk. De arra vigyáznunk kell, hogy ez a jogos büszkeség ne jelentsen egyszersmind elégedettséget is, mert arra még távolról sincs elegendő okunk. Nyugtalanító gond például, hogy a szakmai és a politikai tanfolyamokkal a leg- töb helyen ki is merül az üzemi művelődés szervezése, s hogy a legtöbb helyen a tanfolyamok tömegessége máris elegendő munkahelyi művelődésnek számít. Nyugtalanító, hogy nagyon kicsi még az olyan munkahelyek száma, ahol az előbbiekéhez hasonlóan gondot fordítanak az általános műveltség fejlesztésére is. A munkások továbbképzéséről szóló kormányrendelet ugyan világosan kimondta e területek szerves egységét, azonban messze vagyunk még attól, hogy a szakmai, politikai oktatás, valamint az általános irányú képzés a gyakorlatban is egységbe kerüljön. Fel kell tennünk a kérdést: vajon mi lehet ennek az oka? Talán nem járunk messze az igazságtól, ha ezeket az okokat a Ifözmüvelődésben tevékenykedők szemléleti fogyatékosságaiban keressük először. Abban, hogy az általános műveltséget még kevesen tekintik az 1978. évi az 1978. évi termelés az 1977. év mennyisége százalékában hengerelt acél, millió tonna 3,2 103,6 bauxit, millió tonna 2,9 98,3 timföld, ezer tonna 785,4 999 alumínium félgyártmány, ezer tonna 150,5 107,7 tégla, milliárd db 1,9 99,5 cement, millió tonna 4,8 103,1 műtrágya, hatóanyagban ezer tonna 887,3 110,2 növényvédő szer, hatóanyagban, ezer t. 21,2 123,8 műanyagok, ezer tonna 212,8 143,5 vegyiszálak, ezer tonna 28,4 109,2 autóbusz, ezer db 13,1 110,3 számítástechnikai termékek folyó áron, milliárd Ft 4.5 107,4 rádió, ezer db 264,0 102,1 televízió, ezer db 434,7 102,7 hűtőszekrény, ezer db 432,1 94,9 mosógép, ezer db 223,2 110,2 pamutszövet, millió négyzetméter 365,0 99,8 gyapjúszövet, millió négyzetméter 42,6 99,7 kötött alsó- és felsőruha, ezer tonna 15,1 97,4 cipő, millió pár 45,9 100,2 fogyasztói tej, millió liter 783,2 102.1 vágottbaromfi, ezer tonna 156,5 104,4 napraforgóolaj, ezer tonna 73,7 109,9 sör. millió hektoliter 7,2 103,4 1978-ban az ipar elsősorban a belföldi felhasználók részére növelte értékesítését. Legnagyobb mértékben, 18 százalékkal a beruházási célú eladások növekedtek. Az előző évi szerény növekedés után 5 százalékkal emelkedett a nagy- és kiskereskedelem részére értékesített ipari termékmennyiség. A korábbi éveknél gyorsabban növelte az ipar a termelési célú értékesítést is. Az exportra történő értékesítés csak mérsékelten emelkedett. Az ipar anyagellátásban a hazai termelés bővülése mellett növekedett az anyagimport szerepe. Az energiahordozók és anyagok behozatala a termelés növekedését jóval meghaladóan fokozódott. A foglalkoztatottak száma a szocialista iparban éves átlagban I 687 100 fő volt, 1400 fővel, 0,1 százalékkal kevesebb, mint 1977- ben. A munkatermelékenység 5,3 százalékkal emelkedett. Az év folyamán az ipar állóeszközei bővültek és korszerűsödtek. A Borsodi Vegyikombinát új pvc-gyára évi 150 ezer tonna pvc-port gyártó és évi 124 ezer tonna marónátront gyártó kapacitással termel. A Tiszai Vegyi Kombinát új polipropilén gyárában belépett 40 ezer tonna évi polipropiléngyártó kapacitás. Elkészült a 750 kilowattos távvezeték Albertirsa országhatár közötti szakasza. A tiszai hőerőmű 1978-ban üzembehelyezett blokkjai a villamos erőművek teljesítőképességét további 430 kw-tal, 9 százalékkal bővítették. Az Ózdi Kohászati Üzemek acéltermelését növelő beruházása — amelynek felét már 1977-ben üzembe helyezték — teljesen befejeződött. Átadták a Zalaegerszegi Hűtőházat, amelyen belül 11 500 tonna mélyhőmérsékletű tárolórész és II 600 tonna mirelit árut előállító üzem létesült. Megkezdte termelését a Gyulai Húskombinát, amely évi 21 600 tonna húst és évi 2800 tonna szárazáru gyártó kapacitásbővítést jelent. Az országos építési-szerelési teljesítményben a tervben előírt 4—5 százalékos ütemnek megfelelően, mintegy 5 százalékkal, ezen belül a kivitelező építőipari szervezeteknél 5,8 százalékkal emelkedett. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 0,3 százalékkal meghaladta az előző évit. Bővült és korszerűsödött az építőipar gépparkja, javultak a dolgozók munkakörülményei. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás vízgazdálkodás A mezőgazdasági termelés 1978-ban az előző évi jelentős emelkedés után két százalékkal nőtt. A növénytermelés termelési értéke, egyes ágazatok kiemelkedő eredményei ellenére, alig haladta meg az előző évit, és nem érte fel a tervezettet. Az állattenyésztés fejlődése viszont jelentősen, a tervezettnél nagyobb volt. A mezőgazdaság anyagi ráfordításai erőteljesebben nőttek, mint a termelés. Gabonafélékből 13,3 millió tonna termett, kilenc százalékkal több, mint 1977-ben. A többlettermés — a tervnek megfelelően — nagyobb részt a hozamok emelkedéséből származott. A búza hektáronkénti 4280 kg-os átlaghozama 5,7 százalékkal, a kukorica hektáronkénti 5200 kg átlagtermése 12 százalékkal haladta meg az előző évit. A cukorrépatermés több, mint hét százalékkal nőtt. A burgonyatermés, míg a korábbi években csökkent, 1978-ban 19 százalékkal meghaladta az előző évit. Csökkent a termés rizsből, néhány ipari növényből, és egyes szálas- és lédús takarmányfélékből. Az 1977. évi jó terméseredményekhez képest 10—15 százalékkal kevesebb termett zöldségből, gyümölcsből és szőlőből. (Folytatás a 3. oldalon.) közülük úgy, mint a történelmi-társadalmi fejlődés és a kultúra egészére való kitekintés nagy lehetőségét. Ennek természetesen megvan a magyarázata: a kultúra régi — de a jelek szerint máig ható — értelmezésében elkülönült egymástól a gyakorlati tudás és az általános műveltség. Ma viszont éppen a fordítottjára kell törekednünk. Az időszerű és a gyakorlati megoldást váró problémákat az általános műveltség középpontjába kell állítanunk, hogy műveltségünk tartalma erre irányuljon. Mindez természetesen azt is jelenti egyúttal, hogy a gyakorlati tudásnak elválaszthatatlan kapcsolatba kell kerülnie az összefüggések szélesebb vetületével. — Mert nem lehet a konkrét feladatokat jól megérteni és jól megoldani, ha ismereteinket nem tudjuk szemléleti egységbe rendezni, ha tapasztalati tudásunk és tanult ismereteink nem állnak össze világképbe, és nem mélyülnek el egy tudományosan megalapozott világnézet segítségével. S éppen ezt akarja elősegíteni, általánossá tenni a közművelődési párthatározat, amikor hangsúlyozza, hogy tennivalóink sorában az első a szocialista társadalom építésének és a művelődésnek az egybekapcsolása. Mit jelent ez gyakorlatilag? Azt, hogy a művelődés nem öncélú tevékenység: nem csupán az üres óráink kitöltésére való. Még csak arra sem, hogy általában gazdagítsuk vele lelkivilágunkat, szaporítsuk ismereteinket, fejlesszük ízlésünket. A művelődés célja elsősorban az, hogy értelmesebbé tegyük életünket és eredményesebbé azt a szerepet, amit az életben vállaltunk. Képesek legyünk tehát felismerni, hogy életünket tartalmasabbá kell tenni, mert ennyivel tartozunk önmagunknak. De azt is jelenti, hogy megértjük: ez a tartalmi gazdagság nem más, mint illetékességünk növelése a társadalmi környezetben. Ennek megfelelően műveltnek lenni ma elsősorban annyit jelent, hogy felelősnek érezzük magunkat a dolgok fejlődéséért, és teszünk is ennek érdekében valamit, másokkal együttműködve. Nyilvánvaló, hogy az ilyen értelemben vett műveltségre a munkahelyeken is egyre nagyobb szükség lesz. K. J.
