Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-04 / 29. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 4. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Neto, angolai elnök Havannában. — Teng Hsziao-ping megkezdi washingtoni tárgyalásait. — II. János Pál pápa a latinamerikai püspökök konferenciáján. — Etiópiái—kenyai barátsági szerződést Írnak alá. KEDD: A magyar—szovjet gazdasági és tudományos együttműködési kormánybizottság moszkvai ülése. — Andreotti lemondásával hivatalossá válik az olasz kormányválság. — A fehér telepesek „népszavazása” Rhodesiában. SZERDA: Az FLN kongresszusa Bendzsedid Sadlit választja főtitkárrá és elnökjelöltté. — Haderőcsökkentési megbeszélések Bécs- ben. CSÜTÖRTÖK: Hosszas huzavona után hazatér Iránba Khomeini ajatollah, de a politikai válság tovább tart az országban. — Edward Gierek Szófiában. PÉNTEK: Berlinben megkezdődik a Béke-világtanács ülése. — Sorozatos kínai provokációk a vietnami határon. — Folytatódik a konszolidációs folyamat a Kambodzsai Népköztársaságban. SZOMBAT: Izraeli támadás dél-libanoni területek ellen. — Sztrájkok és tüntetések Nicaraguában, ellenzéki egységfront alakulása. A hét három kérdése Dupla üzemanyaggal szállt fel az a Boeing 747-es különgép, amely Khomeinit, tanácsadóit, s a kíséretükben levő százötven újságírót vitte Párizsból Teheránba. Hiszen „isten választottja” (ez a püspökhöz hasonlatos síita főpapi cím, az ajaitollah szó szerinti fordítása), sem tudhatta előre, sikerül-e a szerencsés leszállás, vagy visszafordulásra kényszerítik. Végül is eldőlt a hazatér — nem tér haza tíz napon át szinte szüntelenül ismétlődő kérdése: az ellenzék szellemi atyja és jelképe, kitapintható feszültség közepette, de különösebb incidensek nélkül, ismét Irán földjére léphetett. De csak Khomeini hazaérkezése a bizonyosság, különben a bizonytalanság felhői takarják az iráni égboltozatot. Miként alakulhatnak az iráni események Khomeini hazatérte után ? Sakknyelven szólva: többesélyes, függő játszma képét mutatja az iráni politikai küzdelem. A Baktiar-kormány láthatólag időnyerésre törekszik, megpróbálja lassítani-fékezni az eseményeket. Tette ezt nyilván azért, hogy a sok huzavona nyomán a Kho- meini-várás veszítsen első lendületéből, majd ugyanez történjen a tényleges hazatérést követő első tömegmegmozdulások kapcsán. Ugyanakkor Khomeini és hívei is bizonyos óvatosságot tanúsítanak. Fel akarják mérni lehetőségeiket a hadsereggel kapcsolatosan. Fi- gyelmeztetőek lehetnek a nyilvánosságra került leleplezések "is, miként igyekezett már a sah polgárháborút szítani, a jelenlegi vezetők pedig letartóztatásokkal, s a tömegmozgalom „lefejezésével” válaszolhatnak, ha egy jövendő iszlám kormány vagy tanács névsorait közzéteszik. Az igazi erőpróba tehát még várat magára. Változatlanul nem múlt el egy nyílt katonai beavatkozás veszélye, de ez is több módon történhet, lehat jobban vagy valamivel kevésbé jobban az Egyesült Államokhoz kötődő, s adott esetben megtarthatják homlokzatul a polgári kormányt. A másik oldalon szintén akadhatnak kérdőjelek: eljutnak-e a fejlemények az Iszlám Köztársaság kikiáltásáig, ha igen: a különböző, gyakran ellentmondó nyilatkozatokból melyik lesz érvényes, mi jellemzi majd annak politikai irányzatát. Egyáltalában, visszavonhatatlan szembenállás, konfrontáció következik, vagy lehetőség nyílik egy kompromisszumra, a vezetés átmeneti megosztásával. S a sok kérdés mögött ott húzódik a kérdés is: vajon ki, vagy kik képesek megoldást találni azokra a súlyos gazdasági, társadalmi, politikai problémákra, amelyek tulajdonképpen a mélyben előidézték az ország válságát? Hogyan értékeljük Teng Hsziao-ping washingtoni tárgyalásait ? Teng különgépe valamivel kisebb méretű, egy ugyancsak Boeing gyártmányú 707-es volt, s csaknem menetrendszerűen érkezett Washingtonba, csupán másfél órát késett az időjárás miatt. Az eredeti órarend hamar helyreállt, a politikai kör azonban sok tekintetben sűrűsödött az első egyesült államokbeli, magas szintű kínai—amerikai találkozó kapcsán..: Abban, hogy két olyan nagy ország, mint az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság norma- lizálja kapcsolatait, s érintkezését magas szintre emeli, nincs semmi kivetnivaló, sőt önmagában csak üdvözölni lehetett volna. A Teng-látogatást azonban nehéz lenne „önmagában”, a különböző körülményektől elszigetelve tekinteni. Peking törekvése, hogy miközben normalizál Washingtonnal, nehezítse és akadályozza az általánosabb nemzetközi normalizálást. Azért mentek elébe az amerikaiak számos kívánságának, tették a különböző engedményeket, hogy zavarják a kibontakozó SALT-egyezményt, a szovjet—amerikai párbeszédet, az enyhülést, a békés egymás mellett élés fő vonulatát. Ha az amerikai szélsőségesek között eddig is sok szó esett a „kínai kártyáról” — Peking most szinte kí- nálgatta magát, lehetséges „ütőlapként”. Az ilyen manőverek különösképpen veszélyesek lehetnek abban az amerikai vezetésben, ahol nemcsak viszonylag realistább nézetek hallatszanak, de befolyásos személyek, kalandor terveik és elképzeléseik alátámasztására, a kínai aduval is kacérkodnak. (Más kérdés, hogy eb• Tizenöt évi száműzetés után csütörtökön visszatért Iránba Khomeini siita főpap, a vallási ellenzői vezéralakja. Képünkön: az Air France különgépének fedélzetén. (AP — MTI — KS.) • A hét eseménye volt Teng Hsziao-ping kínai miniszterelnök- helyettes amerikai útja. Képünkön: vendéglátója, Carter elnök társaságában. (KS.) • Algírban a Nemzeti Felszabadítás! Front (FLN) főtitkárává választották Bendzsedid Sadlit, aki automatikusan a kongresszus jelöltje a köztársasági elnöki tisztre. (Telefoto — MTI — AP.) ben a kártyázásban milyen tényleges értéke és ereje van az egyes lapoknak, s Kína maga is játékos, aki másokat szeretne kihasználni, s nem magát kihasználtatni.) A házigazdának természetesen illik udvariasnak lennie.' A Ttöín- mentátorok egybehangzó véleménye szerint azonban az amerikai' házigazda ezúttal túlment a kötelező protokollon és udvariasságon, amikor tág teret, s jóformán semmi ellensúlyt nem adott: Teng uszító tirádáinak. Moat mindenképpen az Egyesült Államokon a sor, ahogy az esedékesnek tűnő SALT, s egy lehetséges szovjet— amerikai csúcstalálkozó fényében átgondolja célszerű magatartását a világpolitika valóban legjelentősebb, mondhatni sorsdöntő ügyeivel kapcsolatosan. Mi történik Algériában ? Algírban, a híres fehér városban véget ért az FLN kongresz- szusa, amely Bendzsedid Sadli ezredest választolttá a párt főtitkárává, s egyben ő lesz az elnök- választás jelöltje. Az FLN súlyát és szerepét tudva, aligha tűnik kockázatosnak az előrejelzés: minden bizonnyal Sadli lesz az új államfő, Huari Bumedien utóda az észak-afrikai ország élén. A viszonylag fiatal, az ötvenedik esztendejét nem sokkal túllépő Bumedien elnök váratlan halála után, egyes nyugati körök „hatalmi és politikai űr” kialakulásának lehetőségét mérlegelték Algériában. Számításaikat arra alapozták, hogy Bumedien egymaga viselt négy jelentős posztot (államfő, kormányfő, pártvezető és honvédelmi miniszter), s éppen ez időben nőtt meg a jobboldali nyomás az arab világban. Ä Bumedien által’ létrehívott, igaz még nem teljesen lezárt intézrrtény ren ds zer azonban kiállta á próbát. Az FLN-kongresszus több ezer küldötte a haladó, an/tiimperialis- ta irányvonal fenntartása mellett foglalt állást, s ennek személyi biztosítékát a külföldön talán kevéssé ismert, de hazájában, s különösképpen szűkebb tevékenységi területén, az algériai néphadseregben igen tekintélyes és népszerű vezetőben, Sadliban látta. Valószínűleg jelentős szerepet kapnak a vezetésben azok is, akiknek nevét ugyancsak emlegették a jelöltek között (Butefli- ka, Jahjaoui), s a Bumedien alapította Forradalmi Tanács valamennyi funkcionáló tagja bekerült az FLN új politikai bizottságába. Természetszerűleg az ilyen jellegű változások sohasem köny- nyűek, s .figyelembe kell venni a bonyolult külső és belső közeget is. A jelek szerint azonban Algéria megrázkódtatások nélkül folytatja útját, aminek arabközi és nemzetközi kihatásai is fontosak, hiszen az ország a szilárdság front egyik alkotó eleme. Amire csak kedvező lehet, ha e fontos állam belső szilárdsága fokozódik ... Réti Ervin KHOMEINI ELSŐ SAJTÓÉRTEKEZLETE Vallásháborúhoz vezethet, ha nem mond le Baktiar Khomeini ajatollah, az iráni vallási—politikai ellenzék vezére szombati sajtóértekezletén bejelentette az Iszlám Forradalmi Tanács megalakítását és vallás- háborút helyezett kilátásba, ha a Baktiar-kormány a legrövidebb időn belül nem hajlandó lemondani. A testület névsorát hamarosan közzéteszi — közölte Khomeini. A testületnek az lesz a feladata, hogy az ideiglenes kormányt kinevezze, s ennek megbízatását népszavazáson hagyassa jóvá. Ezután — a vallási vezető politikai programja szerint — új parlamentet kell választani. Khomeini ismét a sah által kinevezett polgári kormány távozását követelte és azt hangoztatta, hogy ha ezt a követelését nem teljesttík, minden következmény Baktiar kabinetjét terheli. A síiták vezetője bejelentette, hogy ha a jelenlegi kormány ragaszkodik hivatalához, vallás- háborút fog hirdetni. Az iszlám törvényei szerint ebben minden hívő mohamedánnak részt kell vennie. Az ajatollah ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy egy ideig még a békés megoldást tartja szem előtt. A vallási ellenzék vezetője kijelentette, hogy csoportja kapcsolatban van magas rangú katonai vezetőkkel. (Reuter, AFP) INTERJÚ ARBATOVVAL Moszkvai értékelés Teng washingtoni látogatásáról A CBS amerikai tv-hálózat pénteken este mesterséges holdas kapcsolással közvetített interjút Moszkvából Georgij Arbatovval, az amerikai kutatóintézet igazgatójával. Az ismert külpolitikai szakértő arra a kérdésre, hogyan értékelik Moszkvában Teng Hsziao- ping kínai kormányelnök-helyet- tes washingtoni látogatását, kijelentette: „Az út azt a benyomást keltette, hogy a kínaiak be akarják vonni az Egyesült Államokat, a nyugati országokat — Japánt is beleértve — valamilyen fajta, a Szovjetunió ellen irányuló katonai-politikai szövetségbe. Példa nélkül állnak a diplomáciai gyakorlatban a kínai vendégek rosszindulatú támadásai a Szovjetunió ellen. Lőhet azt mondani, hogy Kína jólismert álláspontját fejezték ki e támadások, véleményem szerint azonban, amelyet sokan osztanak itt, a házigazdák magatartása sem volt kifogástalan, sem hasznos — nem járult hozzá a nemzetközi politikai légkör javításához. Teng megkísérelte — folytatta Arbatov —, hogy az amerikaiak agyába sulykolja az illúziót: a,, Kínával való kapcsolatok javítása, a katonai-politikai szövetség életképes alternMÍvá-^'-;e«j4iíílé». si politikával, a fegyverzetkorlátozással szemben.” Az amerikai riporter kérdésére, hogy ha az említett illúziót követik, az végső soron háborúhoz is vezethet-e, Georgij Arbatov így válaszolt: „Amennyiben a kínaiak és mások elérik sötét céljukat, ha az Egyesült Államok és más országok az enyhülés politikáját elvetve erőhatalmi játékokhoz, fegyverkezési versenyhez folyamodnak, ha megpróbálják megbontani a világ igen kényes katonai egyensúlyát — ez igen veszélyes út lenne, amely végül katonai szembeforduláshoz is vezethet. Ügy hiszem, hogy távoli lehetőségekről van szó, bízom a nyugati országok, az amerikaiak józan ítélőképességében, politikai érettségében. Remélem, sosem valósul meg a terv, de a szovjetellenes front megteremtésére irányuló kísérleteknek se éppen ez (a háborús gyújtogatás) a célja”. A CBS kérdésére, vajon felülvizsgálja-e most a szovjet vezetés az Egyesült Államok vonatkozásában eddig folytatott politikáját, benne a SALT-egyezmány megkötését, Georgij Arbatov határozott nemmel válaszolt. Arbatov interjúja nagy érdeklődést keltett washingtoni politikai körökben. A, tudós, aki gyakori vendég az Egyesült Államokban, az SZKP Központi Bizottságának póttagja. Gébí-gij Arbatov a szovjet vezetés egyik legismertebb tanácsadója amerikai kérdésekben. (MTI) Ma újra kezdik az oltást Zsanán Zsanán lezárták a három kilométeres biztonsági övezetet szombaton reggel és ismét hozzáláttak a gázkitörés elfojtásához. Erre az időre a robbanásveszély miatt megszűnt a helyszíni rádiózás és a gépjárművek működtetése. Az oltáskor ugyanis nagymennyiségű gáz kerül a levegőbe, ami a legkisebb szikrára felrobbanhat. A műveletekben részt vevő, s a helyszínt biztosító rendőrök, határőrök gázálarcban végzik munkájukat. A nagy robajban egyébként a védőruhán kívül a füldugók viseleté is kötelező. A kitörés megfékezésén fáradozó brigádok tagjai éjjel-nappal egymást váltva, szó szerint tűzben-vízben küzdenek a természet erőivel. Szombaton reggelre újabb .harcállásba” helyezték a vízágyúkat, s közelebbről ostromolták a tüzet a turboreaktív generátorok is. Bevetették azt a berendezést is, amivel az aknában eldeformálódott csövet maratják szét. Ez szintén a lángok terelését szolgálná, mert az oldalirányba terjedő gázláng nehezíti az oltást. Amennyiben nem sikerül a kísérlet, az oltás más módozataira is felkészültek —, mondták tegnap a szakemberek. A sötétség beálltáig tfolyt a küzdelem, de a lángot nem tudták elfojtani. Ma újra kezdik az oltást Zsanán. LESZERELÉS ÉS GAZDASÁGI FEJLŐDÉS Robbanással fenyeget a nemzetközi egyenlőtlenség A Béke-világtanácsnak berlini rendkívüli ülése szombaton — nagy fontosságú tanácskozásának második napján — bizottságokban és plenáris ülésen egyaránt folytatta a péntek délután megkezdett vitát az enyhülés és a leszerelés alapvető kérdéseiről, a tömegpusztító fegyverek elleni harc fokozásáról, s a nemzetközi békemozgalom feladatairól a neutronbomba elleni világméretű kampány további erősítése érdekében. A leszerelés és a gazdasági fejlődés összefüggéseivel foglalkozó bizottságban Berend T. Iván akadémikus, a BVT elnökségének tagja felszólalásában elmondotta, hogy a világgazdaság nagy átalakulása nehéz helyzet elé állítja a világot. Robbanással fenyeget a nemzetközi egyenlőtlenség, amely napjainkban a fejlettek és elmaradottak szintkülönbségét 12:1 arányban alakította ki; a jelen növekedési tendenciák fennmaradása esetén ezek az arányok 2000-ig sem változnak. Hatalmas belső átalakításokra és széles körű nemzetközi akciókra van szükség a különbségek csökkentésére, különösen ha a felzárkózás során el akarjuk kerülni a környezetrombolás nemzetközi veszedelmeit. Csupán e célra a nemzeti jövedelmek mintegy 2 százalékát kell felhasználni. Mindehhez nem nélkülözhetők a fegyverkezc-re elpazarolt hatalmas erőforrások. A hatékonyabb békepropaganda kérdéseivel foglalkozó bizottságban Vajda Péter, a Népszabadság külpolitikai rovatának helyettes vezetője, az Országos Béketanács tagja rámutatott; a jelenlegi nemzetközi helyzetet fenyegető legnagyobb veszély azért is a fegyverkezési verseny új szakasza, mert az nem egyszerűen meredek növekedést, hanem a korábbival szemben új minőséget is jelent. Azok mellett a körök mellett, amelyek mindig is a fegyverkezést hajszolták, az emberiséget fenyegető veszélyek miatt most különleges felelősség terheli .a kínai vezetőket. (MTI)
