Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-25 / 47. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1979. február SS. Ahol a porcelánt kalocsaivá avatják A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Pénz az íróasztal alatt Nem szolgált új tanulságokkal az a büntetőügy, amelyben a napokban született jogerős ítélet a Kecskeméti Megyei Bí­róságon. Azért sem, mert a sajtó, a rádió, a televízió, a bűn­üldöző szervek évek, sőt mondhatjuk, évtizedek óta hangoz­tatott, számtalanszor ismételt, konkrét esetekkel alátámasz­tott intelmeit — legalábbis a szóban forgó ügy sértettjei kö­zül — senki nem vette komolyan. Hiába a figyelmeztetés, a kötelező jogszabályok: a pénz kezelése, őrzése mit sem válto­zott. Tíz, és tízezer forintok hevernek üzletekben, italboltok­ban, áruházakban és irodákban elzáratlanul, s az arra hajla­mos embereknek csupán a kezüket kell kinyújtani a gazdag zsákmányért. Amikor aztán észlelik a hiányt, szaladnak fű- höz-fához a károsultak: rendőrséghez, biztosítóhoz. Nézzük azonban közelebbről az ügyet és annak szereplőit. Hét éve immár, hogy megin­dult a kalocsai népművészet de­rűs, a vidám színek sokaságá­val is melegséget, összhangot árasztó virágainak újabb térhó­dítása. Az Alföldi Porcelángyár kalocsai festőüzemének életrehí- vásával — a textílián és a fal­felületen túl — a porcelánon is kinyíltak a kalocsai virágok. És elindultak hódító útjukra. Mi újság a kis üzemben, mi­lyen eredménnyel zárták a múlt évet, s milyen célt tűztek ma­guk elé az idén? — Erről érdek­lődtünk Benyeda Jenőné üzem­vezetőtől. — Tavaly 13 millió forint ter­melési értéket adott üzemünk, s ezt a tervezett 110-nél nyolccal kisebb létszámmal értük el. A vállalat termelési értékében tu­lajdonképpen pár százalékot kép­visel a kalocsai részlegé. Mun­kánk erkölcsi értékét azonban ennek sokszorosára becsülik a vállalati központban. • — Feltételezem, hogy gyártmá­nyaik túlnyomó hányada export- megrendelésre készül. Gyakran tapasztalni ugyanis, hogy a hazai szaküzletekben hiányzik a kalo­csai áru — jegyzem meg, mire az üzemvezető: — Külföldi, főleg nyugati or­szágok megrendelésére termé­keinknek összesen mintegy 35 százaléka került tavaly exportra. A fennmaradó hányad a hazai üzletekben kellette magát. Tény, hogy a belföldi igényeknek nem tudtunk eleget tenni, holott kere­settek a termékeink. Ezt nem­csak kereskedelmi partnereink ta­pasztalatából tudjuk, magunk is nemegyszer meggyőződhetünku-ó- la. Mint a közelmúltban is: na­gyobb mennyiségben harmadosz­tályú árut adtunk el a helyi iparcikküzletnek, s alig néhány érával később már a kirakatból is csaknem elfogyott. Olykor szó esik róla, hogy drágák a termé­Gyümölcstermesztés - fa nélkül • Szántóföldi művclésmódű almás, Az almatermesztéssel kapcso­latban néhány éve feltűnt és az­óta is újdonságnak számító, de napjainkra már a körténél is ki­próbált módszer a „meadon or­chard”, vagyis a szántóföldi gyü­mölcstermesztés. Alapjaiban kü­lönbözik a (hagyományos gyü­mölcstermesztéstől, elvetve ma­gát a gyümölcsfát is, ami mind­eddig a gyümölcstermesztés alap­ja volt. Az új módszer az eredetileg is gyenge növekedést, de korai, jó termőképességet biztosító alany­ra oltott facsemeték igen sűrű, mindössze 30x45 cm-es térköz tartásával végzett telepítése, ami hektáronként körülbelül 70 ezer tőszámnak felel meg. A gyü­mölcstermelés kétéves ciklusban oldható meg. Az első évben a hajtások növekednek, amit nö­vekedésgátló szer használatával korlátoznak; ez egyben serkenti a termőrügy-kialakulást is. A következő évben az éves vesszők termőrügyeiből virág, majd ezekből termés lesz annak listására, hogy ebben az évben is alkalmaznak kémiai növekedés­szabályozást, ami meggátolja az elsűrűsödést, de a hullást is. Szü­retkor kaszálószerkezettel ellátott kombájnszerű betakarítógéppel az egész ültetvényen lekaszálják a vesszőket a rajtuk levő termések­kel együtt, olyan magasságban, hogy mindössze két-három fej­lett rügy maradjon vissza belő­lük, a következő évi hajtatásfej- lődéshez. A terméseket is gép választja le a vesszőkről, vagyis emberi beavatkozás nélkül egymenetben lezajlik a szüret és a metszés is, ami ennek a módszernek a leg­főbb előnye és értelme. Két ül­tetvényrész kialakításával ellen­súlyozható az, hogy a' következő évben nincs termés a lekaszált teljes virágzásban. ültetvényen, csak hajtásnöveke­dés és termőrügyképzés. A módszer előnye még az is, hogy az azonos kitettségben és megvilágítottságban levő gyümöl­csök egyöntetűen jó minőségűek, és mennyiségük az első tapaszta­latok alapján tövenként 0,7—0,9 kg, azaz hektáronként 400—500 mázsa kétévenként, ami hektá­ronként 200—250 mázsás éven­kénti termésnek felel meg az al­ma esetében. Ez az egyáltalán nem lebecsülendő termésered­mény várhatóan még fokozható is, különösebb élőmunka-felhasz­nálás nélkül és az ültetést köve­tő második évben már lehet rá számítani. A vízellátás, tápanyagpótlás (ami természetesen fokozottabban fontos) tökéletesen automatizál­ható, az ültetvény felett elhelye­zett, szórófejekkel ellátott cső­hálózat segítségével, vagy szivá­rogtató, illetve csepegtető öntö­zési rendszer kiépítésével. A nö­vényvédelmi munkák és a kémiai nóvekedésszabályozók kijuttatása sem okozhat gondot, csak az al­kalmazásuk helyes időpontját kell tisztázni. Megoldásra vár még az ilyen típusú ültetvényeknél a föld alatti és föld feletti részek felelő tápanyagellátási technológia évente is változó arányának kidolgozása, az időpontok és ada­gok tekintetében. Elterjedésének előfeltétele az is, hogy sikerüljön az eddigiek­nél olcsóbb csemeteelőállítási módszert meghonosítani, ami a módszer fő hátrányát, a sok cse- melefelhasználásból eredő nagy beruházási költségeket csökkent- heti. Az ugyancsak nemrég ki­dolgozott fúrós ültetési mód hasz­nosításával pedig majd az ülteté­si munkálatokat lehet megköny- nyíteni. keink, bár évek óta változatlan árcn kaphatók. Az igazság az, hogy „felkaptak” bennünket. Mondhatom úgy is, hogy a hazai életszínvonal megnyilvánul a vá­sárlók igényességében is. Ami az idei feladatainkat ille­ti: tervünk, változatlan létszám­mal, tehát százkét személlyel ti­zenhárom és fél millió forint ter­méket előállítani. Nyugati, első­sorban tengerentúli megrendelés­re például ötmilliós exportfel­adatnak kell eleget tennünk, nem szólva a belföldi kötelezettsé­geinkről. — Újdonságaik? — kérdem az iroda falán elhelyezett dísztányé­rok között látható fűszerkészlet­re pillantva. — Tavaly a hét-, illetve ki- lencdarabos fűszerkészlet mellett kétféle nagyságú édességdobozzal és új formájú pálinkás készlet­tel jelentkeztünk újdonságként. Az idei egyik új cikkszámunkat a szerintünk nagyon csinos, hét­darabos boroskészlet jelenti. Fo­lyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy az iparművészek milyen új formáival jelentkeznek, s váloga­tunk, melyekre kívánkozik a ka­locsai díszítés. Ott van például egy szép formájú kulacs fehéren, s mellette felöltöztetve . .. Végül még egy értesülés: a múlt hónap közepén huszonöt résztvevővel megkezdődött szak­munkásképző tanfolyam immár a harmadik a porcelánfestő üzem létrejötte óta. Az előző két tur­nusban ötvenegy dolgozó szerzett szakmunkás-bizonyítványt, S ami ugyancsak említést érdemel: a szakképzésben tanfolyamonként hét-nyolc gyes-en levő kismama is részt vesz. A gyermekgondozás időtartama alatt eleven a kapcso­latuk az üzemmel, s visszatérve, szakmailag sem gond számukra a munka újrakezdése. P. I. Befejeződött a zárszámadás Négy százalékkal nőtt a termelés értéke a Bácskai és Duna melléki szövetkezetekben A Bácskai és a Duna melléki í TESZÖV-höz tartozó 59 mezőgaz­dasági, egy halászati termelőszö­vetkezet, négy önálló közös vál­lalkozás, egy közös vállalat ja­nuár 30-a és február 17-e között tartotta meg évzáró, tervtárgyaló közgyűlését, igazgatótanácsi ülé­sét. Négy szövetkezetben az igen jelentős taglétszám miatt rész- közgyűlésen vitatták meg a zár­számadást. 1979-ben először tartottak az évzáró közgyűlés előtt munkahe­lyi tanácskozást a szövetkezetek­ben a tagság teljes részvételével, hogy megvitassák az Í978. évi zár­számadást, valamint az idei ter­vet. A jogszabály előírásainak megfelelően a küldöttgyűléseken tárgyalták teljes részletességgel a mérleget, a termelési célokat, mérlegelték a vezető állású szö­vetkezeti dolgozók prémiumfel­tételeinek teljesítését és határoz­ták meg az annak megfelelő ösz- szegeket. A közgyűlésre már csak az a feladat hárult, hogy a zár­számadás és az 1979-es terv főbb számait megvitassa, és határozat­tá emelje. Nyolc mezőgazdasági üzemben zajlott le ez alkalommal elnök- és vezetőségválasztás, s egyes bi­zottságok újraválasztása, kiegé­szítése, helyenként sor került alapszabály-módosításra is. Va­lamennyi szövetkezetben, társu­lásban ellenszavazat nélkül elfo­gadták a vezetőségek, a bizottsá­gok beszámolóit, a zárszámadási mérleget, az 1979. évi tervet. Szá­mos közgyűlésen értékelték a munkaversenyt, és sor került a szocialista brigád cím különböző fokozatainak odaítélésére, anyagi elismerésére. Törzsgárdatagoknak járó és jubileumi jutalmakat ad­tak át, s kiváló termelőszövetke­a-zeti dolgozókat tüntettek ki. Ál­talánosságban jó'hangulat, a de­mokratikus légkör volt jellemző a közgyűlésekre. Néhány szövetke­zetben külön műsorral is emelték az összejövetel jelentőségét, isko­lások, néptáncosok, amatőr elő­adók köszöntötték a szövetkezeti dolgozókat. A közgyűlési felszólalásokra a nyílt, a közösség érdekétől sar­kallt véleménykifejezés volt a jellemző. Reálisan elemezték az 1978-as év gondjait, hangsúlyoz­ták a gazdálkodás eredményeit, és támogatták a további felada­tok megvalósítását. A felszólalók jelentős része szocialista brigád vezetője vagy tagja volt, akik vál­lalt kötelezettségeik teljesítéséről, a brigádmozgalom sokoldalú fej­lődéséről tájékoztatták a közgyű­lés résztvevőit, s egyben vállalást tettek az 1979-es évre. A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV-höz tartozó" 59 mezőgaz­dasági szövetkezet össztermelésé­nek értéke 1978-ban 6 milliárd 800 millió 505 ezer forint volt, 4 százalékkal magasabb, mint 1977- ben. Az alaptevékenység értéke 1.4 százalékkal emelkedett egy év alatt, s a tiszta árbevétel 7,8 szá­zalékkal. A szövetkezeti bruttó jövedelem változása több oldalú, 27 tsz-ben csökkent, 32 gazdaság­ban pedig növekedett. A mérleg szerinti összesített nyereség 6,0 százalékkal kevesebb a múlt esz­tendeinél, s egy közös gazdaság 2.4 milliós veszteséggel zárta az 1978-as évet. A szövetkezetek többségének pénzügyi helyzete ál­talában kielégítő, 12 közös gazda­ságban azonban elég szerény anyagi lehetőség mellett gazdál­kodhat ebben az évben. • Nehéz, kötött mélyfokvcsü talaja elég sok van a hajósi József Attila Tsz-nek, ahol csak lánctalpas traktorral lehet szántani. Tavaly mégis 9,7 százalékkal növelte termelését a gazdaság. A négy betörő A betöréseket — finomabban a jogtalan behatolás útján elkö­vetett lopásokat — négy fiatalem­ber követte el. Közöttük Ragány József (Vecsés, Táncsics utca 34.) elsőrendű vádlott hatszor volt már büntetve, s legutóbb 1978. de­cember 23-án szabadult a börtön­ből. Testvére, Ragány Béla (Ta­tabánya, Győri utca 4.) csak egy­szer állt bíróság előtt. Harmadik társuk, Takács János (Vecsés, Besztercei utca 25 a.) kétszer volt büntetve, míg a negyedik, Tóth László (Tatabánya, Rózsa Ferenc utca 7 1.) büntetlen előéletű. A négy tettes közül a legidő­sebb harminc, a legfiatalabb hu­szonegy éves. A két Ragánynak nincs szakmája, segédmunkásként dolgoztak, ha éppen dolgoztak. De Takács és Tóth jól jövedelmező szakképzettséggel rendelkeznek: az egyik kárpitos, a másik pedig épületasztalos. Takács János Vecsésen ismer­kedett meg a két Ragánnyal, Tóth László pedig Tatabányán a mun­kásszálláson jött össze a többiek­kel. Ragányék nem titkolták új ismerőseik előtt, hogy honnan van pénzük: eljárnak vidékre, be­törnek áruházakba. Takács kérte "őket, ■ hogy legközelebb szóljanak néki it, mert szeretne velük tar- tani. Tóth Lászlót sem volt ne­héz beszervezni. Amikor kiala­kult a bűnszövetség, otthagyták a munkahelyet és elindultak orszá­gos körútra, hogy.kifosszák a bol­tokat, iskolákat. A körút állomásai Nem véletlenül mondtuk azt, hogy országos körútra indultak. Érdemes néhány helységet meg­említeni, csupán érzékeltetve, merre jártak Ragányék. Vala­mennyit természetesen nem sorol­juk fel, hiszen összesen több mint harminc helyen fordultak meg. és valamennyi esetben „siker” koro­názta az akciót. Piliscsabán kezd­ték, aztán Ceglédbercel, örmé­nyes, Püspökladány, Dabas, Tá- piószele, Üllő, Ebes, Tószeg, Kom­lód, Bodajk, Táborfalva, Nagyká- ta, Ócsa, Kecel, Mélykút, Tisza- kécske, Gátér, Martfű, Kiskun- majsa, Kiskőrös, Pirtó, Kiskun­halas következett. Kezdetben a sikerek is kezde­tiek voltak. Piliscsabán például az ottani általános iskolából mind­össze kanalat, villát, kést tudtak lopni, és magukhoz vették a ta­nulóktól könyvekre begyűjtött 140 forintot. _ Ceglédbercelen, ugyancsak az iskolában, a Kisdo­bos című lapra szánt 177 forintot találtak, viszont elvitték még az orosz és német nyelvleckéket tar­talmazó magnetofontekercseket is. Az első komolyabb zsákmányt Püspökladányban találták, az ABC-áruházban, ahonnan a kompresszorkamrában elrej­tett (?) 20 ezer forinttal távoztak. Ebesen nem volt nehéz bejutni az önkiszolgáló boltba: az ajtó­ban belülről benne volt a kulcs. Innen több mint 26 ezer forinttal ' távoztak. Kulcsok és kazetták Akadtak azonban érdekesebb akciók is. A kisbéri áfész ászári ABC-boltjában, pontosabban az irodában pénz után kutatva az íróasztal alatt egy kosárban pa­pírcsomagot vettek észre. Kibon­tották, s legnagyobb meglepeté­sükre 18 ezer forint volt benne. Ócsán. az ottani ABC-áruház iro­dájában hasonló szerencse érte a betörőket: az íróasztal alatt el­helyezett, nyitott vaskazettában több mint 21 ezer forintra buk­kantak. Martfűn az iparcikküz­letbe törtek be, s az irodában ta­lált páncélszekrényt kikészítették: egyrészt a magukkal vitt feszítő­vassal, másrészt az üzletben ta­lált szerszámokkal. A páncélszek­rényben négy vaskazettara buk­kanlak, azokat is kinyitották, és 30 ezer forinttal távoztak. Az olvasót már bizonyára eddig is meglepte az a könnyelműség, amely az említett üzletekben u társadalmi tulajdon „védelmét” egyáltalán nem szolgálja, sőt, megkönnyítette a betörők dolgát. Mert ki gondolná, hogy az asztal alatt papírba csomagolva talál 18 ezer forintot, vagy a nyitott vas­kazetta — ugyancsak az asztal alatt — 21 ezer forintot tartal­maz. Egyáltalán nem meglepő ezek után. hogy például az ÁFOR kiskunmajsai állomásán különö­sebb nehézség nélkül vettek ma­gukhoz húszezer forintot. Sokkal egyszerűbb művelettel loptak el Pécel-Isaszeg áfész-áruházából 33 ezer forintot: találtak egy vas­kazettát, amelynek a kulcsa ugyancsak könnyen hozzáférhető volt. A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ 76. számú ABC-üzletében hasonló szerencsével jártak. Az irodában levő páncélszekrény kulcsa a fo­lyosón egy kis íüggönyös szek­rényben volt. A zsákmány 29 ezer forint. Pirtón, a postahivatalban sajátos meglepetés érte a négy betörőt. Annak rendje és módja szerint betörték az ablakot, egyi­kőjük bemászott, hogy belülről kifeszítse, netán a benne hagyott kulccsal kinyissa az aJISf'S^Üib- bieknek. Kiderült azonban, hí>gy *nz ajtó- egyáltalán ftíTO" Volt^be- zárva. Igaz, a zsákmány szeré­nyebb volt — mindössze 3600'fo­rint —, de csak azért, mert a páncélszekrény felső, nagyobb aj­taját nem bírták ki feszíteni. Soltvadkerten buktak le. Egy éjjel, tizenegy óra körül a Jóre­ménység Szakszövetkezet üzem- anyagtöltő-állomását „közelítet­ték” meg azzal a szándékkal, hogy feltörik, s körülbelül 10—15 ezret találnak (mellesleg 30 ezer forint volt az állomáson). Már feszeget­ték az ajtót, amikor egy rendőr szólt rájuk: fel a kezekkel. Ebben az akcióban csak Ragány Béla és Tóth László vett részt, őket letar­tóztatták. de hamarosan a másik kettő is ilyen sorsra jutott. Az ítélet Ragányék elegáns betörők vol­tak. ‘Ügy öltöztek, ahogyan azt a televízióban gyakorta láthatjuk különféle krimikben, vagy a Mé- dea desodort reklámozó kisded filmen. A bírói ítélet indoklásá­ban így olvashatunk róluk: „Bűn- cselekményeiket szervezetten kö­vették el, gyakran térkép segít­ségével választották ki a helysé­get... Általában jól öltözötten, sötét ruhában utaztak a helyszín­re és táskában vitték magukkal a betörésnél használt .munkaru­hát’, feszítővasat, fűrészlapokat, csavarhúzót, zseblámpát, drótvágó ollót... A helyszínen minden esetben bőrkesztyűben dolgoztak. Távozásukkor az üzletben és an­nak környékén az útjukat törött borssal és őrölt paprikával szór­ták fel, hogy a nyomozókutya ne tudjon szimatot venni...” Úgy látszik, tettenérésre nem voltak felkészülve. A bíróság Ragány Józsefet hal­mazati büntetésként ötévi fegy- házra ítélte, újabb öt évre eltil­totta a közügyektől, négyezer fo­rint vagyonelkobzásra ítélte, és kötelezte az általa okozott kár megtérítésére (megjegyezzük, hogy négyen több mint 370 ezer forint kárt okoztak). Ragány Bé­la: hét év szigorított börtön, öt év eltiltás és ötezer forint va­gyonelkobzás és az általa okozott kár megtérítése. Takács János hatévi szigorított börtönt kapott, négy évre eltiltották a közügyek­től. ötezer forint vagyonelkobzás­ra ítélték, és ugyancsak az általa okozott kár megtérítésére köte­lezték. Tóth László büntetése egy év hat hónap börtön, kétévi köz­ügyektől eltiltás és kártérítés. Ámint említettük, az ítélet jog­erős és végrehajtható. G. S. • Kulacs fehéren és felöltöztetve. • Jobb oldali képünkön: dísztálgyűjtemény az üzemvezető Irodájában. (Straszer András felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom