Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-25 / 47. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. február SS. Ahol a porcelánt kalocsaivá avatják A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Pénz az íróasztal alatt Nem szolgált új tanulságokkal az a büntetőügy, amelyben a napokban született jogerős ítélet a Kecskeméti Megyei Bíróságon. Azért sem, mert a sajtó, a rádió, a televízió, a bűnüldöző szervek évek, sőt mondhatjuk, évtizedek óta hangoztatott, számtalanszor ismételt, konkrét esetekkel alátámasztott intelmeit — legalábbis a szóban forgó ügy sértettjei közül — senki nem vette komolyan. Hiába a figyelmeztetés, a kötelező jogszabályok: a pénz kezelése, őrzése mit sem változott. Tíz, és tízezer forintok hevernek üzletekben, italboltokban, áruházakban és irodákban elzáratlanul, s az arra hajlamos embereknek csupán a kezüket kell kinyújtani a gazdag zsákmányért. Amikor aztán észlelik a hiányt, szaladnak fű- höz-fához a károsultak: rendőrséghez, biztosítóhoz. Nézzük azonban közelebbről az ügyet és annak szereplőit. Hét éve immár, hogy megindult a kalocsai népművészet derűs, a vidám színek sokaságával is melegséget, összhangot árasztó virágainak újabb térhódítása. Az Alföldi Porcelángyár kalocsai festőüzemének életrehí- vásával — a textílián és a falfelületen túl — a porcelánon is kinyíltak a kalocsai virágok. És elindultak hódító útjukra. Mi újság a kis üzemben, milyen eredménnyel zárták a múlt évet, s milyen célt tűztek maguk elé az idén? — Erről érdeklődtünk Benyeda Jenőné üzemvezetőtől. — Tavaly 13 millió forint termelési értéket adott üzemünk, s ezt a tervezett 110-nél nyolccal kisebb létszámmal értük el. A vállalat termelési értékében tulajdonképpen pár százalékot képvisel a kalocsai részlegé. Munkánk erkölcsi értékét azonban ennek sokszorosára becsülik a vállalati központban. • — Feltételezem, hogy gyártmányaik túlnyomó hányada export- megrendelésre készül. Gyakran tapasztalni ugyanis, hogy a hazai szaküzletekben hiányzik a kalocsai áru — jegyzem meg, mire az üzemvezető: — Külföldi, főleg nyugati országok megrendelésére termékeinknek összesen mintegy 35 százaléka került tavaly exportra. A fennmaradó hányad a hazai üzletekben kellette magát. Tény, hogy a belföldi igényeknek nem tudtunk eleget tenni, holott keresettek a termékeink. Ezt nemcsak kereskedelmi partnereink tapasztalatából tudjuk, magunk is nemegyszer meggyőződhetünku-ó- la. Mint a közelmúltban is: nagyobb mennyiségben harmadosztályú árut adtunk el a helyi iparcikküzletnek, s alig néhány érával később már a kirakatból is csaknem elfogyott. Olykor szó esik róla, hogy drágák a terméGyümölcstermesztés - fa nélkül • Szántóföldi művclésmódű almás, Az almatermesztéssel kapcsolatban néhány éve feltűnt és azóta is újdonságnak számító, de napjainkra már a körténél is kipróbált módszer a „meadon orchard”, vagyis a szántóföldi gyümölcstermesztés. Alapjaiban különbözik a (hagyományos gyümölcstermesztéstől, elvetve magát a gyümölcsfát is, ami mindeddig a gyümölcstermesztés alapja volt. Az új módszer az eredetileg is gyenge növekedést, de korai, jó termőképességet biztosító alanyra oltott facsemeték igen sűrű, mindössze 30x45 cm-es térköz tartásával végzett telepítése, ami hektáronként körülbelül 70 ezer tőszámnak felel meg. A gyümölcstermelés kétéves ciklusban oldható meg. Az első évben a hajtások növekednek, amit növekedésgátló szer használatával korlátoznak; ez egyben serkenti a termőrügy-kialakulást is. A következő évben az éves vesszők termőrügyeiből virág, majd ezekből termés lesz annak listására, hogy ebben az évben is alkalmaznak kémiai növekedésszabályozást, ami meggátolja az elsűrűsödést, de a hullást is. Szüretkor kaszálószerkezettel ellátott kombájnszerű betakarítógéppel az egész ültetvényen lekaszálják a vesszőket a rajtuk levő termésekkel együtt, olyan magasságban, hogy mindössze két-három fejlett rügy maradjon vissza belőlük, a következő évi hajtatásfej- lődéshez. A terméseket is gép választja le a vesszőkről, vagyis emberi beavatkozás nélkül egymenetben lezajlik a szüret és a metszés is, ami ennek a módszernek a legfőbb előnye és értelme. Két ültetvényrész kialakításával ellensúlyozható az, hogy a' következő évben nincs termés a lekaszált teljes virágzásban. ültetvényen, csak hajtásnövekedés és termőrügyképzés. A módszer előnye még az is, hogy az azonos kitettségben és megvilágítottságban levő gyümölcsök egyöntetűen jó minőségűek, és mennyiségük az első tapasztalatok alapján tövenként 0,7—0,9 kg, azaz hektáronként 400—500 mázsa kétévenként, ami hektáronként 200—250 mázsás évenkénti termésnek felel meg az alma esetében. Ez az egyáltalán nem lebecsülendő terméseredmény várhatóan még fokozható is, különösebb élőmunka-felhasználás nélkül és az ültetést követő második évben már lehet rá számítani. A vízellátás, tápanyagpótlás (ami természetesen fokozottabban fontos) tökéletesen automatizálható, az ültetvény felett elhelyezett, szórófejekkel ellátott csőhálózat segítségével, vagy szivárogtató, illetve csepegtető öntözési rendszer kiépítésével. A növényvédelmi munkák és a kémiai nóvekedésszabályozók kijuttatása sem okozhat gondot, csak az alkalmazásuk helyes időpontját kell tisztázni. Megoldásra vár még az ilyen típusú ültetvényeknél a föld alatti és föld feletti részek felelő tápanyagellátási technológia évente is változó arányának kidolgozása, az időpontok és adagok tekintetében. Elterjedésének előfeltétele az is, hogy sikerüljön az eddigieknél olcsóbb csemeteelőállítási módszert meghonosítani, ami a módszer fő hátrányát, a sok cse- melefelhasználásból eredő nagy beruházási költségeket csökkent- heti. Az ugyancsak nemrég kidolgozott fúrós ültetési mód hasznosításával pedig majd az ültetési munkálatokat lehet megköny- nyíteni. keink, bár évek óta változatlan árcn kaphatók. Az igazság az, hogy „felkaptak” bennünket. Mondhatom úgy is, hogy a hazai életszínvonal megnyilvánul a vásárlók igényességében is. Ami az idei feladatainkat illeti: tervünk, változatlan létszámmal, tehát százkét személlyel tizenhárom és fél millió forint terméket előállítani. Nyugati, elsősorban tengerentúli megrendelésre például ötmilliós exportfeladatnak kell eleget tennünk, nem szólva a belföldi kötelezettségeinkről. — Újdonságaik? — kérdem az iroda falán elhelyezett dísztányérok között látható fűszerkészletre pillantva. — Tavaly a hét-, illetve ki- lencdarabos fűszerkészlet mellett kétféle nagyságú édességdobozzal és új formájú pálinkás készlettel jelentkeztünk újdonságként. Az idei egyik új cikkszámunkat a szerintünk nagyon csinos, hétdarabos boroskészlet jelenti. Folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy az iparművészek milyen új formáival jelentkeznek, s válogatunk, melyekre kívánkozik a kalocsai díszítés. Ott van például egy szép formájú kulacs fehéren, s mellette felöltöztetve . .. Végül még egy értesülés: a múlt hónap közepén huszonöt résztvevővel megkezdődött szakmunkásképző tanfolyam immár a harmadik a porcelánfestő üzem létrejötte óta. Az előző két turnusban ötvenegy dolgozó szerzett szakmunkás-bizonyítványt, S ami ugyancsak említést érdemel: a szakképzésben tanfolyamonként hét-nyolc gyes-en levő kismama is részt vesz. A gyermekgondozás időtartama alatt eleven a kapcsolatuk az üzemmel, s visszatérve, szakmailag sem gond számukra a munka újrakezdése. P. I. Befejeződött a zárszámadás Négy százalékkal nőtt a termelés értéke a Bácskai és Duna melléki szövetkezetekben A Bácskai és a Duna melléki í TESZÖV-höz tartozó 59 mezőgazdasági, egy halászati termelőszövetkezet, négy önálló közös vállalkozás, egy közös vállalat január 30-a és február 17-e között tartotta meg évzáró, tervtárgyaló közgyűlését, igazgatótanácsi ülését. Négy szövetkezetben az igen jelentős taglétszám miatt rész- közgyűlésen vitatták meg a zárszámadást. 1979-ben először tartottak az évzáró közgyűlés előtt munkahelyi tanácskozást a szövetkezetekben a tagság teljes részvételével, hogy megvitassák az Í978. évi zárszámadást, valamint az idei tervet. A jogszabály előírásainak megfelelően a küldöttgyűléseken tárgyalták teljes részletességgel a mérleget, a termelési célokat, mérlegelték a vezető állású szövetkezeti dolgozók prémiumfeltételeinek teljesítését és határozták meg az annak megfelelő ösz- szegeket. A közgyűlésre már csak az a feladat hárult, hogy a zárszámadás és az 1979-es terv főbb számait megvitassa, és határozattá emelje. Nyolc mezőgazdasági üzemben zajlott le ez alkalommal elnök- és vezetőségválasztás, s egyes bizottságok újraválasztása, kiegészítése, helyenként sor került alapszabály-módosításra is. Valamennyi szövetkezetben, társulásban ellenszavazat nélkül elfogadták a vezetőségek, a bizottságok beszámolóit, a zárszámadási mérleget, az 1979. évi tervet. Számos közgyűlésen értékelték a munkaversenyt, és sor került a szocialista brigád cím különböző fokozatainak odaítélésére, anyagi elismerésére. Törzsgárdatagoknak járó és jubileumi jutalmakat adtak át, s kiváló termelőszövetkea-zeti dolgozókat tüntettek ki. Általánosságban jó'hangulat, a demokratikus légkör volt jellemző a közgyűlésekre. Néhány szövetkezetben külön műsorral is emelték az összejövetel jelentőségét, iskolások, néptáncosok, amatőr előadók köszöntötték a szövetkezeti dolgozókat. A közgyűlési felszólalásokra a nyílt, a közösség érdekétől sarkallt véleménykifejezés volt a jellemző. Reálisan elemezték az 1978-as év gondjait, hangsúlyozták a gazdálkodás eredményeit, és támogatták a további feladatok megvalósítását. A felszólalók jelentős része szocialista brigád vezetője vagy tagja volt, akik vállalt kötelezettségeik teljesítéséről, a brigádmozgalom sokoldalú fejlődéséről tájékoztatták a közgyűlés résztvevőit, s egyben vállalást tettek az 1979-es évre. A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV-höz tartozó" 59 mezőgazdasági szövetkezet össztermelésének értéke 1978-ban 6 milliárd 800 millió 505 ezer forint volt, 4 százalékkal magasabb, mint 1977- ben. Az alaptevékenység értéke 1.4 százalékkal emelkedett egy év alatt, s a tiszta árbevétel 7,8 százalékkal. A szövetkezeti bruttó jövedelem változása több oldalú, 27 tsz-ben csökkent, 32 gazdaságban pedig növekedett. A mérleg szerinti összesített nyereség 6,0 százalékkal kevesebb a múlt esztendeinél, s egy közös gazdaság 2.4 milliós veszteséggel zárta az 1978-as évet. A szövetkezetek többségének pénzügyi helyzete általában kielégítő, 12 közös gazdaságban azonban elég szerény anyagi lehetőség mellett gazdálkodhat ebben az évben. • Nehéz, kötött mélyfokvcsü talaja elég sok van a hajósi József Attila Tsz-nek, ahol csak lánctalpas traktorral lehet szántani. Tavaly mégis 9,7 százalékkal növelte termelését a gazdaság. A négy betörő A betöréseket — finomabban a jogtalan behatolás útján elkövetett lopásokat — négy fiatalember követte el. Közöttük Ragány József (Vecsés, Táncsics utca 34.) elsőrendű vádlott hatszor volt már büntetve, s legutóbb 1978. december 23-án szabadult a börtönből. Testvére, Ragány Béla (Tatabánya, Győri utca 4.) csak egyszer állt bíróság előtt. Harmadik társuk, Takács János (Vecsés, Besztercei utca 25 a.) kétszer volt büntetve, míg a negyedik, Tóth László (Tatabánya, Rózsa Ferenc utca 7 1.) büntetlen előéletű. A négy tettes közül a legidősebb harminc, a legfiatalabb huszonegy éves. A két Ragánynak nincs szakmája, segédmunkásként dolgoztak, ha éppen dolgoztak. De Takács és Tóth jól jövedelmező szakképzettséggel rendelkeznek: az egyik kárpitos, a másik pedig épületasztalos. Takács János Vecsésen ismerkedett meg a két Ragánnyal, Tóth László pedig Tatabányán a munkásszálláson jött össze a többiekkel. Ragányék nem titkolták új ismerőseik előtt, hogy honnan van pénzük: eljárnak vidékre, betörnek áruházakba. Takács kérte "őket, ■ hogy legközelebb szóljanak néki it, mert szeretne velük tar- tani. Tóth Lászlót sem volt nehéz beszervezni. Amikor kialakult a bűnszövetség, otthagyták a munkahelyet és elindultak országos körútra, hogy.kifosszák a boltokat, iskolákat. A körút állomásai Nem véletlenül mondtuk azt, hogy országos körútra indultak. Érdemes néhány helységet megemlíteni, csupán érzékeltetve, merre jártak Ragányék. Valamennyit természetesen nem soroljuk fel, hiszen összesen több mint harminc helyen fordultak meg. és valamennyi esetben „siker” koronázta az akciót. Piliscsabán kezdték, aztán Ceglédbercel, örményes, Püspökladány, Dabas, Tá- piószele, Üllő, Ebes, Tószeg, Komlód, Bodajk, Táborfalva, Nagyká- ta, Ócsa, Kecel, Mélykút, Tisza- kécske, Gátér, Martfű, Kiskun- majsa, Kiskőrös, Pirtó, Kiskunhalas következett. Kezdetben a sikerek is kezdetiek voltak. Piliscsabán például az ottani általános iskolából mindössze kanalat, villát, kést tudtak lopni, és magukhoz vették a tanulóktól könyvekre begyűjtött 140 forintot. _ Ceglédbercelen, ugyancsak az iskolában, a Kisdobos című lapra szánt 177 forintot találtak, viszont elvitték még az orosz és német nyelvleckéket tartalmazó magnetofontekercseket is. Az első komolyabb zsákmányt Püspökladányban találták, az ABC-áruházban, ahonnan a kompresszorkamrában elrejtett (?) 20 ezer forinttal távoztak. Ebesen nem volt nehéz bejutni az önkiszolgáló boltba: az ajtóban belülről benne volt a kulcs. Innen több mint 26 ezer forinttal ' távoztak. Kulcsok és kazetták Akadtak azonban érdekesebb akciók is. A kisbéri áfész ászári ABC-boltjában, pontosabban az irodában pénz után kutatva az íróasztal alatt egy kosárban papírcsomagot vettek észre. Kibontották, s legnagyobb meglepetésükre 18 ezer forint volt benne. Ócsán. az ottani ABC-áruház irodájában hasonló szerencse érte a betörőket: az íróasztal alatt elhelyezett, nyitott vaskazettában több mint 21 ezer forintra bukkantak. Martfűn az iparcikküzletbe törtek be, s az irodában talált páncélszekrényt kikészítették: egyrészt a magukkal vitt feszítővassal, másrészt az üzletben talált szerszámokkal. A páncélszekrényben négy vaskazettara bukkanlak, azokat is kinyitották, és 30 ezer forinttal távoztak. Az olvasót már bizonyára eddig is meglepte az a könnyelműség, amely az említett üzletekben u társadalmi tulajdon „védelmét” egyáltalán nem szolgálja, sőt, megkönnyítette a betörők dolgát. Mert ki gondolná, hogy az asztal alatt papírba csomagolva talál 18 ezer forintot, vagy a nyitott vaskazetta — ugyancsak az asztal alatt — 21 ezer forintot tartalmaz. Egyáltalán nem meglepő ezek után. hogy például az ÁFOR kiskunmajsai állomásán különösebb nehézség nélkül vettek magukhoz húszezer forintot. Sokkal egyszerűbb művelettel loptak el Pécel-Isaszeg áfész-áruházából 33 ezer forintot: találtak egy vaskazettát, amelynek a kulcsa ugyancsak könnyen hozzáférhető volt. A Kiskőrös és Vidéke ÁFÉSZ 76. számú ABC-üzletében hasonló szerencsével jártak. Az irodában levő páncélszekrény kulcsa a folyosón egy kis íüggönyös szekrényben volt. A zsákmány 29 ezer forint. Pirtón, a postahivatalban sajátos meglepetés érte a négy betörőt. Annak rendje és módja szerint betörték az ablakot, egyikőjük bemászott, hogy belülről kifeszítse, netán a benne hagyott kulccsal kinyissa az aJISf'S^Üib- bieknek. Kiderült azonban, hí>gy *nz ajtó- egyáltalán ftíTO" Volt^be- zárva. Igaz, a zsákmány szerényebb volt — mindössze 3600'forint —, de csak azért, mert a páncélszekrény felső, nagyobb ajtaját nem bírták ki feszíteni. Soltvadkerten buktak le. Egy éjjel, tizenegy óra körül a Jóreménység Szakszövetkezet üzem- anyagtöltő-állomását „közelítették” meg azzal a szándékkal, hogy feltörik, s körülbelül 10—15 ezret találnak (mellesleg 30 ezer forint volt az állomáson). Már feszegették az ajtót, amikor egy rendőr szólt rájuk: fel a kezekkel. Ebben az akcióban csak Ragány Béla és Tóth László vett részt, őket letartóztatták. de hamarosan a másik kettő is ilyen sorsra jutott. Az ítélet Ragányék elegáns betörők voltak. ‘Ügy öltöztek, ahogyan azt a televízióban gyakorta láthatjuk különféle krimikben, vagy a Mé- dea desodort reklámozó kisded filmen. A bírói ítélet indoklásában így olvashatunk róluk: „Bűn- cselekményeiket szervezetten követték el, gyakran térkép segítségével választották ki a helységet... Általában jól öltözötten, sötét ruhában utaztak a helyszínre és táskában vitték magukkal a betörésnél használt .munkaruhát’, feszítővasat, fűrészlapokat, csavarhúzót, zseblámpát, drótvágó ollót... A helyszínen minden esetben bőrkesztyűben dolgoztak. Távozásukkor az üzletben és annak környékén az útjukat törött borssal és őrölt paprikával szórták fel, hogy a nyomozókutya ne tudjon szimatot venni...” Úgy látszik, tettenérésre nem voltak felkészülve. A bíróság Ragány Józsefet halmazati büntetésként ötévi fegy- házra ítélte, újabb öt évre eltiltotta a közügyektől, négyezer forint vagyonelkobzásra ítélte, és kötelezte az általa okozott kár megtérítésére (megjegyezzük, hogy négyen több mint 370 ezer forint kárt okoztak). Ragány Béla: hét év szigorított börtön, öt év eltiltás és ötezer forint vagyonelkobzás és az általa okozott kár megtérítése. Takács János hatévi szigorított börtönt kapott, négy évre eltiltották a közügyektől. ötezer forint vagyonelkobzásra ítélték, és ugyancsak az általa okozott kár megtérítésére kötelezték. Tóth László büntetése egy év hat hónap börtön, kétévi közügyektől eltiltás és kártérítés. Ámint említettük, az ítélet jogerős és végrehajtható. G. S. • Kulacs fehéren és felöltöztetve. • Jobb oldali képünkön: dísztálgyűjtemény az üzemvezető Irodájában. (Straszer András felvételei)