Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
XXXIV. évi. 41. szám Ára: 1,20 forint 1979. február 18. vasárnap „Korában is hallottam a termelőszövetkezetük eredményeiről, s örülök, hogy személyesen is meggyőződhettem a tsz-tagok helytállásáról, szorgalmáról." E szavakkal búcsúzott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a múlt év nyarán a hartai Erdei Ferenc Tsz-ben tett látogatásakor a szövetkezet vezetőitől és tagjaitól, attól a kollektívától, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére a mezőgazdasági üzemeket hívta szocialista versenyre. Országos hírnevet szerzett a közös gazdaság nemcsak mint kezdeményező, hanem úgy is, mint a versenyben kitűnő eredményeket elérő. Az elmúlt évben az 1977-es termelési hozamokat nem tudta minden ágazat túlszárnyalni, de így is, az összesítéskor, a pénteken megtartott zárszámadáson Hegedűs Lajos, a szövetkezet elnöke előrelépésről számolhatott be, arról, hogy a gazdálkodás jövedelmezősége 1978-ban meghaladta az egy esztendővel korábbit. A jó termelési eredmények elsősorban a szocialista brigádok áldozatos munkájának és a töretlen versenymozgalomnak köszönhetők, valamint annak, hogy az 1200 tagú szövetkezetben dolgozó fiatal szakemberek jól beilleszkedtek a kollektívába, s az idősebbekkel összefogva igyekeztek a feladatokat maradéktalanul teljesíteni. Vonzó munkahely a fiataloknak a hartai szövetkezet, aihol megoldották a folyamatos foglalkoztatást, segítséget nyújtanak a családiház-építéahez, jelentősek az egyéb szociális és kulturális juttatások is. Megnövekedett a szabad ideje az idén a gépműhelyben, az üzemelési, az építőipari, valamint az ipari-szolgáltató ágazatokban dolgozóknak, ugyanis — bár egyelőre ideiglene• A hartal szövetkezet dolgozói a zárszámadási beszámolót hallgat« ják. (Pásztor Zoltán felvételei.) sen — a mezőgazdaságban szokásos tízórás munkanap helyett ezekben bevezették a nyolcórás munkanapot. Ha az említett ágazatokban a dolgozók feladataikat el tudják látni — egyebek között növelik a termelékenységet, a munkaintenzitást, jól kihasználják a munkaidőt —, akkor végle« ges lesz a munkarend. Az ipari munkásokéval azonos munkaidő bevezetésére éppen most került sor, 1979 februárjában, amikor a szövetkezet megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli. Már önmagában ez is megvillantja a két évtized alatti fejlődést', a mezőgazdaságban dolgozók helyzetében bekövetkezett ha. talmas változást, nem beszélve a gazdálkodás dinamikus előrehaladásáról, amelynek töretlensége érdekében újabb lehetőségeket tárnak fel. Ezek közé sorolható a növénytermelés szerkezetében végrehajtott módosítás, valamint a különböző . gazdaságokkal együttműködés alapján végzett, illetve végzendő közös tevékenység. A szövetkezet elnöke a sertés- tenyésztő, a bárányhizlaló, az építőipari és műszáki ágazatok, valamint a tésztakészítő és kivarró üzemek teljesítményét mondotta kiemelkedőnek. Az építési főágazatra az idén is nagy munka hárul. Az itt dolgozók valósítják meg a szövetkezeti beruházáso-; kát, valamint a tatarozási, javítási, víz- és villanyszerelési munkákat, sőt a községben megkezdik egy tornaterem építését is. Ab elnök részletesen elemezte a háztáji gazdaság helyzetét, fejlesztését. Elsősorban a sertés- és nyúl- tartás, valamint a fűszerpaprika- és hagyma termelés támogatását éa fellendítését említette a fontosabbak között. A szövetkezet a múlt évben 82,7 millió forint bruttó jövedelmet ért el, 8,4 százalékkal többet, mint 1977-beo.’ A tagság jövedelme is nőtt, egy, tízórás munkanapra átlagosan több, mint 202 forint jut, a dől- . gozók évi jövedelme pedig 49 ezer forint körül alakul. A zárszámadó közgyűlésen többen mondták el véleményüket Dr. Márton János, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója dicsérettel szólt a szövetkezet tavalyi gazdálkodásáról, megemlítve, hogy fejlődésük üteme igazodott az új körülményekhez, éa követelményekhez. Nagyra értékelte, hogy a beszámolóban őszintén és kritikusan elemezte a szövetkezet elnöke a múlt évi tevékenységet és felvázolta azt az utat is, amelyen a jövőben akö(Folytatás a 2. oldalon.) Töretlen a brigád- és verseny mozgalom a hartai Erdei Ferenc Tsz-ben Ezen a héten igen sok mezőgazdasági termelőszövetkezetben adtak számot az elmúlt esztendő gazdálkodásáról. A beszámolókban általában jó eredményekről szólhattak a szövetkezetek elnökei annak ellenére, hogy néhány ágazat nem érte el, vagy csak az 1977-es eredményeket hozta. Általában javultak a munkafeltételek, korszerűsödött a gazdálkodás, és növekedett a szövetkezetek jövedelme is. Eredményes gazdálkodás Jánoshalmán Nyereségesen zárta az elmúlt esztendőt a Jánoshalmi Tsz-ek Közös Vállalata is. Dr. Matos Lőrinc igazgató a zárszámadó közgyűlésen elmondotta, hogy 1978- ban a termelés és gazdaság körülményeit több objektív tényező befolyásolta. Ezeken belül is legjelentősebb és a legnagyobb gondot az 1977—78-as évi és az 1978- as tavaszi fagyok okozták. A kertészeti ágazatra változatlanul jellemző az évek óta tartó pangás és a tervezett számok meg sem közelítése, ugyanakkor évek óta jó termést takarítottak be körtéből és szőlőből. A szőlő telepítése folyamatosan haladt. A közös vállalkozás legeredményesebb üzemága változatlanul az állattenyésztés, illetve a sertéstenyésztés. A sertéshizlalási ágazat az elmúlt évben 7080 darabot szállított exportra, ami minden esztendőnél jobbnak mondható. Hogy a főágazat tavalyi eredménye kiemelkedő, azt jól bizonyítja a csaknem nyolcmillió forintos nyereség elérése. A közös vállalkozás eredménye abban is fellelhető, hogy nagy gondot fordítanak a dolgozók képzésére, oktatására, továbbképzésére, úgy az állatenyésztésben, mint a kertészetben, a műszaki dolgozóknál egyaránt. A vállalatnak jelenleg kétszáz szakmunkása van. Ugyancsak szép számmal jöttek össze a Jánoshalmi Petőfi Mező- gazdasági Termelőszövetkezet közgyűlésére, hiszen jelen volt atag• A megalakulásának 20. évfordulóját ünneplő hartai Erdei Ferenc Termelő- szövetkezet közgyűlésén Fodor Mihály az ellenőrző bizottság elnöke is beszámolt a múlt évi tapasztalatokról. ság 88 százaléka. Bátyai József tsz-elnök előterjesztéséből jól kiviláglott, hogy elsősorban milyen termelési ágazatokban van a szövetkezeteknek ereje. Az elmúlt évben búzából 13,3 százalékkal, kukoricából 3,8 százalékkal emelték a hozamokat. Az árbevételt azonban mindezek ellenére, csak az 1977. évi szinten teljesítették, hiszen a költségek a traktorüzemnél, a kombájnoknál és a tehergépkocsinál ugyancsak megnövekedtek. Az állattenyésztésben a legnagyobb méretet a pecsenyecsirke termelése jelentette, amely az ágazat árbevételének 85 százalékát adta. Mindezek következtében az eredménytervüket több mint 3 millióval túlteljesítették, bár ez az 1977. évinek csak 89,8 százaléka, mégis a lehetőségekhez 'képest jónak értékelhető. Az eredményességet nem kis mértékben befolyásolja az is, hogy a szövetkezet termelési szerkezetének anyag- és energiaigényessége száz forint termelési értékre 70 forint, amiből példaként említhető, hogy 1978-ban a villamos energia ára 15 százalékkal növekedett. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKCN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Köszönet a zsanai gázkitörés megfékezőinek • Zsengellér István köszönti a résztvevőket. A kiskunhalasi fegyveres erők klubjának nagytermében pénteken este három-négyszáz ember gyülekezett. Kőolaj- és földgázbányászok, tűzoltók, a fegyveres testületek képviselői ültek fehérasztalhoz, hogy megünnepeljék a hetekig tartó fékevesztett zsanai gázkitörés sikeres megfékezését, s felidézzék a 23 napos erőt próbáló munka egy-egy, különösen nehéz és emlékezetes pillanatát. Zsengellér István nehézipari miniszterhelyettes is a gázsugarak elfojtásának mozzanatairól beszélt. Mint mondotta, az nem volt kétséges, hogy ezt a nagy szakértelmet és áldozatkészséget követelő munkát végül is siker koronázza majd, de a részfeladatok elvégzése, a régi kitörésgátló eltávolításának nehézségei, az eldeformálódott szerkezetek eltávolítása és sok egyéb előre nem látható gond miatt nem lehetett pontosan kiszámítani, hogy mikor sikerül elfojtani a gázkitörést. A jó munkaszervezés, egymás segítése, a férfias bátorság, áldozatkészség, és nem utolsósorban a nagy szakértelem eredményhez vezetett, sikerült megfékezni a zsanai kutat — mondta végül a miniszterhelyettes. Ezt követően dr. Bán Ákos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója, Forgács Géza országos tűzoltóparancsnokhelyettes, Trombitás István, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat igazgatója elevenítette fel a hősies munka egy-egy részletét, s mindannyian köszönetét mondtak az olajbányászok, tűzoltók, katonák áldozatkész helytállásáért. T. L. ZÁRSZÁMADÁSOK A MEGYÉBEN Jó alapokra építhetnek a szövetkezetek • Fehér asztal mellett a győztesek. (Tóth Sándor felvételei.) A honvédelmi miniszter Szíriába utazott Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter szombaton reggel katonai küldöttség élén hivatalos, baráti látogatásra a Szíriái Arab Köztársaságba utazott Msu Musztafa Tiassz tábornok, a szíriai fegyveres erők és hadsereg főparancsnok-helyettese, honvédelmi miniszter meghívására. (MTI) Mondják, hogy a számok száraz dolgok. Az emberek általában nem is szeretik az olyan előadást vagy beszámolót hallgatni, cikket, tanulmányt olvasni, amely hemzseg a számadatoktól. A statisztika azonban más, életünk mindennapjai rejlenek a számok mögött. Ezért olvasták sokan érdeklődéssel elmúlt vasárnapi lapunkban a KSH jelentését — szükebb hazánk — Bács- Kiskun megye 1978. évi gazdasági-társadalmi fejlődéséről. Ez a jelentés a megszokottnál erőteljesebb kritikai hangvételével különbözik a koráb-' biaktól. Ezzel egyúttal segíti az olvasót ab bon, hogy megfelelő további következtetéseket vonjon le, lássa „hol szorít a : cipő”, hol kell javítani az idei feladatok megvalósításánál. Az pedig már eleve jó, ha a társadalom minél szélesebb rétegei keresik a számok mögötti összefüggéseket és vonják le a saját munkaterületükre érvényes tanulságokat. Azzal kapcsolatban, hogy a megye ipari termelésének növekedési üteme a korábbi évekhez képest lelassult, egy ismerősöm azt fejtegette, hogy ezt sok tekintetben természetesnek tartja. Egy bizonyos szinten felül uoyanis a növekedési ütem fokozása — sőt tartása is — egyre nehezebb, Azért, mert egy-egy százalékos termelésnövekedés mögött már sokkal nagyobb abszolút számokkal mért termelésiérték- emelkedés húzódik meg, mint korábban. Azt azonban már nem tartotta természetesnek, hogy a termelés volumenének 5,2 százalékos növekedésével szemben az értékesítés csak 4,4 százalékkal emelkedett. Ez nyilván egyik oka a készletek növekedésének is. Mindebből tehát arra lehet következtetni, hogy a jövőben nagyobb gondot kell fordítani a termésszerkezet korszerűsítésére, s a termékek gazdaságosabban, jobb minőségben történő előállítására. A munka hatékonyságának növelése tekintetében pedig vezetőknek, munkásoknak egyaránt vannak tennivalóik. Érdemes elidőzni a beruházások helyzetét elemző fejezetnél is. A megyében 1978- ban 18 százalékkal költöttek többet beruházásra, mint egy évvel korábban. Ez annak ellenére történt így, hogy a központi szervek a beruházási lendület fékezésére szigorúbb hitelfeltételeket léptettek életbe. Mindez önmagában érthető, hiszen Bács-Kiskun nem tartozik az ország gazdaságilag fejlett megyéi közé, vagyis van még mit pótolni. Az viszont már kevésbé helyeselhető, hogy a legnagyobb folyamatban levő beruházásoknál tízszázalékos a lemaradás, ami a beruházások nem megfelelő előkészítésével, a kivitelezés szervezetlenségével függ össze. Márpedig a fejlesztésre költött igen jelentős ősz- szegek csak akkor kezdenek visszatérülni a társadalom részére, amikor a létesítményt már átadták rendeltetésének. A mezőgazdaság termelés- növekedése is elmaradt a várakozástól. Ez azonban nem a megye szorgalmas parasztságán, hanem a kedvezőtlen időjáráson múlott. Ezt igazolja az is, hogy ami a késői kitavaszodás miatt elveszett a zöldség- és gyümölcstermelésnél, azt pótolni tudták kemény, áldozatos munkával a szántóföldi növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Ha életszínvonalunk alakulását nézzük, nem lehet okunk a panaszra. A lakosság jövedelmének emelkedése meghaladta a termelékenység növekedésének ütemét. Még akkor is így ítélhetjük meg a helyzetet, ha a lakosság készpénz- bevételének 9 százalékos emelkedését 4,6 százalékkal — lényegében felére — csökkentették az áremelkedések. Államunknak tehát 1978-ban is volt ereje arra, hogy a lakosságot megkímélje a kedvezőtlenül alakuló nemzetközi gazdasági élet kellemetlen hatásaitól. A lakosság jövedelmének megfelelően 9 százalékkal többet vásárolt az elmúlt évben. OTP-betétállománya 17 százalékkal növekedett. Javult az egészségügy, fejlődött a bölcsőde-, óvoda-, iskolahálózat, felépültek a tervezett lakások. A statisztikai jelentés számai mégis arra figyelmeztetnek, hogy ha az idén és az elkövetkező években nem akarjuk lassítani a megye gazdaságának fejlesztési ütemét — életszínvonalunk növelésének alapját —, akkor minden területen javítanunk kell munkánk hatékonyságát. n. a. ■■■■■ ' ______±12-
