Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

\ 2 • PETŐFI NÉPE • 1979. február 18. f|| HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Vadzspaji indiai külügyminiszter Peklngbe érkezett. — Brown amerikai hadügyminiszter Ammanban Husszein Jordániái királlyal tárgyalt. — Harcok törtek ki Csádban Malloum elnök és Habré miniszterelnök hívei között. KEDD: A Magyar Népköztársaság elismerte Bazargan kormányát. — Leonyid Brezsnyev fogadta Francois-Poncet francia külügymi­nisztert. — eltemették Edvard Kardeljt. — Nyilvánosságra hozták a francia kommunista párt új alapszabályának tervét, amely a XXIII. kongresszus elé kerül. SZERDA: Carter amerikai elnök Mexikóba érkezett. — Ismeretlen tettesek elrabolták és megölték az USA kabuli nagykövetét. — Kína is elismerte az új teheráni kormányt. CSÜTÖRTÖK: összetűzések Tabrizban és több más iráni városban. — Libanonban a keresztény jobboldal ismét fegyveres akciókba kezdett. Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök sajtókonfe­renciáján az enyhülésről nyilatkozott. PÉNTEK: Ceausescu tárgyalásai Bulgáriában. — ifjabb lövöldözések az iráni fővárosban. — Halálra ítélték és kivégezték a sah had­seregének és titkos szolgálatának több vezetőjét. SZOMBAT: Erich Honecker tárgyalásai Líbiában. — Az indiai kül­ügyminiszter hivatalos látogatása végén a kínai vidéki városok- «ban járt. — Brown amerikai hadügyminiszter Kairóban. — Pham Van Dong Kambodzsa fővárosában Heng Samrinnal tárgyalt. Iránban szédítő iramban köve­tik egymást az események: a sah rendszere megbukott, a síita val­lási vezető, Khomeini eszmei és politikai irányításával Bazargan kormánya átvette az ország ügyeinek irányítását, provokáto­rok és terroristák újra meg újra összetűzéseket, véres akicókat- kezdeményeznek. a termelés még nem indult meg. A tőkés világ egy új olajválság fenyegető ár­nyéka láttán azt kérdi: mikor és mennyi olajat remélhet Irántól? Afrika közepén, a világtól és tengerektől elzárt Csádban szin­tén dörögnek a fegyverek, külö­nös és ellentmondásos erőpróbá­ra került sor Malloum tábornok, az államfő és a tavaly miniszter- elnökké „előlépett” egykori láza­dó, Hissen Habré között. Mi hú­zódhat meg a látszólagos belvi- szály mögött? Európa déli részén több ál­lamban jelentkezik belpolitikai feszültség. Olaszországban ez kormányválságban mutatkozik meg. Hol tart Andreotti az új kormány megalakítását célzó al­kudozásaiban? Mikor és mennyi olajat remélhet Irántól a tőkés világ? A nyugati olaj fogyasztók és a nagy nemzetközi olajmonopó­liumok viszonylagos megköny- nyebbüléssel fogadták az iráni fordulatnak azt az elemét, hogy — gyorsan ment végbe! Az ő ér­dekük és igényük elsősorban az, hogy minél hamarabb induljon meg az olajtermelés Iránban! Egy hosszan tartó válság az olaj­kutak tartós elzárásával súlyosan érintené Nyugat-Európát, Japánt, de — kisebb mértékben — az Egyesült Államokat is. A tehe- ^ ráni események forgatagában ép­pen ezért különös figyelmet szen­teltek Khomeini ajatollah és az új kormány olyan felhívásának, amelyek a hét végére a munka felvételét szorgalmazták. Tokióban és Londonban, Bonn­ban és Párizsban azt remélik, hogy még az év vége előtt lega­lábbis a felét eléri majd az iráni olajexport annak, ami a forrada­lom előtt volt. A gazdasági szak­értők azt emlegetik, hogy az új teheráni kormánynak is sürget­nie kell a szállítások megindítá­sát, hiszen csak az olajbevétel­ből tudja előteremteni a mező- gazdasági termékek vásárlásához szükséges devizát, márpedig min­denekelőtt a nép élelmiszerel­látásáról kell gondoskodnia. Persze, az iráni olajtermelés újbóli megindításához nem elég a központi elhatározás, az új kor­mány döntése: az idegen műsza­ki személyzet kevés híján teljes egészében elhagyta Iránt a vál­ság utolsó heteiben. Nem volt népszerű dolog amerikainak len­ni a forrongó országban... Üj műszaki gárdát toborozni — idő kérdése. Az új kormány célul tűzte ki az iráni olaj államosítását, ez azonban nyilván jogi és politikai problémákat fog felvetni, ezek megoldásához is idő kell. Mindez a nemzetközi olajpia­con az olaj árának újabb emel­kedését eredményezi, a kisebb arab olajsejkségek máris hordón­ként 20 dollárért adják a fontos nyersanyagot. Az OPEC, az Olaj­exportáló Országok Szervezete — a hírek szerint — rövidesen fe­lülvizsgálja a tavaly december­ben hozott döntést és az akkor elhatározott 14,5 százalék helyett 20 százalékkal növelik az idén az olaj árát. Mi lehet a látszólagos belviszály mögött Csádban ? Csádról tudni kell, hogy majd tizennégyszer akkora, mint Ma­gyarország. Az 1960 óta független ország, amely francia gyarmat volt, az Afrika közepén húzódó óriási sivatagi vidék egyik nagy darabján terül el. „Isten háta mögötti” volta egyszerre akadá­lyozta meg, hogy a világ odafi­gyelhessen, mi történik ott, és tette lehetővé, hogy az új gyar­matosítók természeti kincsek után kutathassanak, no meg, hogy a maguk érdekeit szolgáló em­bereket fogadhassanak fel. Ügy mondják, hogy Csádban sok az urán, a bárium, a wolf­ram, és egyéb értékes érc ... Franciaország, a korábbi gyár­• Moszkvában tárgyalt a francia külügyminiszter. Képünkön: Jean- Francois Poncet (balra) találkozott Alekszej Kosziginnel, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökével is. (KS) • Iránban a Khomeini ajatollah által kinevezett Bazargan-kor- tnány gyakorolja a hatalmat. Ké­pünkön: felfegyverzett teherá- niak a siita főpap hatalmas arc­képe előtt. • Spanyolországban megkezdő­dött a március 1-re kiírt parla­menti választások kampánya. Képünkön: Adolfo Suarez mi­niszterelnök pártjának, a De­mokratikus Centrum Uniónak egyik gyűlésén. matosító másfél évtizeden át Tombalbaye elnök szolgálatait vehette igénybe, aztán egy ka­tonai puccs során Malloum tá­bornok került hatalomra. Tom­balbaye ellen csakúgy, mint Malloum ellen, az ország északi, szaharai, Líbiával szomszédos részein az úgynevezett Frolinat, a Csádi Nemzeti Felszabadítási Front egységei harcoltak. Ezek között sem volt azonban egy­ség ... az egyik csoport, az, amely...1974-ben a francia régész, Claustre asszony elrablásával és jókora összegű váltságdíjnak a francia kormánytól való kicsika­rásával vétette észre magát, egy bizonyos Hissen Habré parancs­noksága alatt állt. Tavaly — ál­talános meglepetésre — Habré látványosan kibékült Malloum tábornokkal és annak miniszter- elnöke lett! Most viszont, január közepén, kettejük között kenyértörésre került sor, egymás embereit so­rozatosan letartóztatták, mígnem aztán ezen a héten szabályszerű harcok ki nem törtek az állam­főhöz hű katonák, rendőrök és Hissen Habré emberei között. Ndjeména, a főváros (régi ne­vén: Fort Lamy) utcai harcok színhelyévé vált. A hivatalos Párizs „szomorú szemlélőnek” mondja magát csu­pán, s azt hangoztatja, hogy nem kíván beavatkozni Csád belügyei- be. Aligha semleges azonban a csádi kincsek kiaknázásában ér­dekelt francia monopoltőke, amely Csádban semmiképp sem lenne hajlandó csődbe menni. Az igazi kegyelt Hissen Habré, aki­nek lázadó múltjában biztosíté­kot és alibit látnak az igazi fel­szabadító erőkkel szemben. Hol tart Andreotti a kormányalakításban ? Az olaszok született diploma­ták, született politikusok, persze, a szónak abban a régi, rosszal­lást is tartalmazó értelmében: az, aki Itáliában hivatásos politikus, elemében érezheti magát a kormányválság alkudozásaiban, vitáiban, véget nem érő tárgya­lásaiban. Természetesen nemcsak az ilyen személyes adottságok játszanak közre abban, hogy hosszan elhúzódnak a pártok ve­zetőinek sorozatos találkozásai, hanem mindenekelőtt az a tény, hogy mélyreható társadalmi, gazdasági és politikai ellentétek húzódnak meg a pártviták mö­gött. A tőkés válságot Olaszor­szág is nagyon megsínyli. Nagy a munkanélküliség, a déli tarto­mányokban ijesztő az elmara­dottság, más gazdaságpolitikára van hát szükség. Olyanra, ami­lyet a kommunisták ajánla­nak ... a társadalmi és politikai válság egyik jele a terrorcselek­mények szörnyű elszaporodása. Ez ellen csak egy erős államha­talom lenne képes fellépni, olyan rendőrség, amelyet megtisztítot­tak a szélsőjobboldal vagy a maffia beépített embereitől... Az OKP javaslataira — amint ezt pénteken Berlinguer kifejtet­te — Andreotti a keresztényde­mokraták nevében kitérő vagy elutasító választ adott. A válság tovább tart. Mert a kommunis­ták nélkül tartós megoldást nem lehet találni Itália gondjainak eloszlatásához. Pálfy József AZ IRÁNI VIHAR 4. Ajatollahok, tábornokok, kommunisták A CSÁSZÁR menekülésszerű távozásában, az általa kinevezett kormány és Baktiar miniszterel­nök megbuktatásában, a nemzeti demokratikus forradalom győze­lemre juttatásában jelentős sze­repet játszottak az ellenzéki cso­portosulások. Mielőtt azonban a szivárványszínű ellenzék ismer­tetésére rátérnénk, szeretnénk megjegyezni, hogy a korábbi je­lentések olyan színben tüntették fel Baktiart, mint aki Moszadik kormányának tagjaként a de­mokratikus átalakulások híve volt. Baktiar valóban miniszter- helyettes volt Moszadik kormá­nyában, majd annak bukása után is ellenzéki álláspontra helyez­kedett a császár egyes intézke­déseivel szemben. Tény azonban az is, hogy Baktiar unokatestvé­re a sah második feleségének, Sorayának. Nehéz lenne ma megítélni, mennyire játszott sze­repet ez a körülmény a minisz­terelnöki tisztség elfogadásában. Tény azonban, hogy az adott pil­lanatban ez mégis a császár szolgálatának számított és aka­dályként jelentkezett a nemzeti demokratikus forradalom útjá­ban, ezért bukása ♦örvényszerű volt. Ami a politikai pártokat és csoportokat illeti, abból minde­nekelőtt a siita egyházat kell ki­emelni. A 35 milliós Irán lakos­ságának 90 százaléka mohame­dán vallású. Az iszlám siita szárnya — más irányzatokhoz hasonlóan — azt vallja, hogy az állami és a társadalmi életnek a Koránra kell épülnie. Az Iránban a hetedik században megjelent vallási irányzatnak azonban, nincs „pápája”, csak több egyen­jogú vezetője. Ezek az ajatolla­hok, a vallás és a farszi nyelv szóhasználata szerint „isten vá­lasztottjai”, akik elvben egyen- lőek, s nem ismerik el az ural­kodót a legfőbb vallási vezető­nek. Ez ad alapot ahhoz, hogy fellépjenek az államrend és an­nak vezetője ellen, ha az sze­rintük nem tartja be a vallási előírásokat. A vallási vezetők a népi mozgalom kezdete óta gyakran hivatkoztak az 1906-ban elfogadott alkotmánynak arra a cikkelyére, amely kimondja, hogy a vallási vezetőkből álló külön­bizottság felülvizsgálhat minden olyan döntést, amely ellentétben áll az iszlám törvényeivel. Az egyház tehát óriási mozgósító erőt jelentett egy olyan ország­ban, amelynek lakossága döntő többségében írástudatlan volt, s a mintegy nyolcvanezer mecset a véleménynyilvánítás — tegyük hozzá, hogy nemcsak a szigorú­an vett egyházi véleménynyilvá­nítás — fórumává vált. A KÖRÄBBI polgári ellenzék nehezen meghatározható laza tö­mörülés. Tagjai között megtalál­hatók a Moszadik-kormányzat egykori hívei, a polgárság kép­viselői, liberális gondolkodású értelmiségiek, s nem utolsósor­ban azoknak a családoknak a képviselői, akik a császári ön­kény következtében veszítették el kiváltságaikat, s az utóbbi időben volt katonatisztek, sőt tábornokok is csatlakoztak hoz­zájuk. Ennek a csoportosulásnak a kezdeményezésére jött létre a nemzeti front, amelynek főtitká­ra Karim Szandzsabi, az idegle­nes kormány külügyminisztere lett. A Mozgalom elnevezésű ha­ladó szervezetet írók, újságírók és művészet hozták létre. Veze­tője Ali Szajed Dzsavadi író, az ideiglenes kormány belügymi­nisztere. A BALSZÁRNV legtekintélye­sebb képviselője Iránban vitat­hatatlanul a tudeh (kommunista) párt, amely 1920-ban alakult meg Iráni Kommunista Párt néven, de 1925-ben Reza kán, a most megbuktatott császár apja ren­deletileg betiltotta. Tizenhat esz­tendei illegalitás után, a máso­dik világháború idején a nem­zetközi munkásmozgalom fellen­dülésének periódusában tudeh (nép) párt néven alakult meg is­mét és az 1943-as választásokon 10 parlamenti mandátumot szer­zett. A második világháborút követő első — 1947-es — vá­lasztások előestéjén a párt veze­tő kádereit letartóztatták és ki­végezték, majd 1949-ben magát a pártot is újból illegalitásba kényszerítették. A párt azóta külföldről végez­te a szervező munkát. Ennek el­lenére különösen az olajbányák­ban és az ipari üzemekben je­lentős tömegbefolyásra tett szert, ami a győzelemre jutott tömeg- mozgalom idején is megnyilvá­nult. Legutóbbi felhívásában a párt a legalizálás igényével lé­pett fel. Khomeini és környeze­te jövőbeni szándékainak és cél­jainak egyik fokmérője lesz, va­jon hozzájárul-e a tudeh párt szabad működéséhez. Kanyó András (Vége) SAJTÓÉRTEKEZLET NEW YORKBAN Eredményes magyar-amerikai pénzügyi tárgyalások Elégedett az Egyesült Álla­mokban tett hivatalos látogatá­sának eredményeivel, őszinte lég­körű, eredményes tárgyalásokat folytatott a kormány, a törvény- hozás képviselőivel és a pénzü­gyi körök vezetőivel — erről tá­jékoztatta a sajtót pénteken Fa­luvégi Lajos pénzügyminiszter. New York-i sajtóértekezletén hangoztatta: az a tény, hogy a két kormány a múlt héten Washingtonban szerződést írt alá a kettős adóztatás eltörléséről, a gazdasági együttműködés fejlesz­tésére irányuló közös törekvést tükrözi. Pénzügyminiszterünk reményé­nek adott kifejezést, hogy a már működő közös vállalatok mellett — az előnyös adózási feltételek alapján is — szélesebb körű kooperáció bontakozik majd ki a gyógyszer-, a fényforrás, az élel­miszeriparban, a járműgyártás­ban és más területeken. Elmondotta: az amerikai ke­reskedelmi minisztérium és a me­zőgazdasági minisztérium illeté­kes vezetőivel áttekintették a két ország közötti kereskedelmi for­galom bővítésének lehetőségeit. Az évi teljes forgalom jelenleg mintegy 200 millió dollár, ami néhány éven belül megkétszerez­hető. A miniszter hangsúlyozta: ed­dig sem a magyar félen múlt, hogy nem fejlődött gyorsabban az árucsere. Ebben a vonatkozás­ban beszámolt arról a megbeszé­lésről, amelyet a napokban Char­les Vanikkel, a képviselőház ke­reskedelmi albizottságának elnö­kével és más képviselőkkel foly­tatott. Magyar részről rámutattak; hogy nehezíti a kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok kibonta­koztatását az amerikai rendszer, amely szerint évente újítják meg az úgynevezett legnagyobb ked­vezményt, a normális vámfelté­teleket. „ Faluvégi Lajos rámutatott: ha­zánk elsősorban magas műszaki színvonalú termékek, technoló­giák vásárlásában érdekelt az amerikai piacon, ebből a szem­pontból vizsgálja a hitellehetősé­get, feltételeket is. — A Magyar Nemzeti Bank és az amerikai kormány Export-Import Bankja közötti tárgyalásokon körvonala­zódtak a lehetőségek, amelyek alapján Magyarország igénybe veheti az intézmény hiteleit — mondotta. Pénzügyminiszterünk határo­zottan, a megfelelő adatokkal alátámasztva cáfolta a nyugati sajtóban fel-felmerülő híresztelé­seket a szocialista országok „túl­zott” eladósodásáról. Emlékezte­tett rá, hogy hazánk milyen jó hírnévnek örvend a nemzetközi pénzpiacokon. Kiegyensúlyozott gazdasági helyzetünknek, kötele­zettségeink pontos teljesítésének tudható be, hogy a fejlődésünket gyorsító hiteleket — amint a legutóbbi, egy londoni bankház által szervezett kölcsön esetében is — igen előnyös feltételekkel vehetjük fel. (MTI) Zárszámadás a megyében (Folytatás az 1. oldalról.) zös gazdaságnak haladnia kell. A közgyűlésen két szövetkezeti tag kapta meg a Mezőgazdaság Ki­váló. Dplgpzpja rnmiszt°ri kitün­tetést, többen pedig Kiváló Szö­vetkezeti Dolgozó kitüntetésben részesültek. Kedves színfoltja volt a közgyűlésnek, hogy az elmúlt esztendőben nyugdíjba vonult idős tagokat emléklappal és vi­rággal ünnepélyesen elbúcsúztat­ták. Növekedett a tagok jövedelme Érsekcsanádon Solt Árpád el­nök beszámolójában utalt a ta­valyi mostoha időjárásra, amely­nek ellenére tavaly jobb ered­ményt értek el, mint 1977-ben a Búzakalász Tsz-ben. Egyebek között a paradicsom alakú pap­rika 35 százalékkal, a dinnye 45 százalékkal hozott többet a ter­vezettnél. A kertészet összes ár­bevétele hárommillió 763 ezer forinttal volt több a tervezett­nél. A jércenevelés is 428 ezer forinttal hozott nagyobb bevételt, mint 1977-ben, s jövedelmezőbb volt a tojástermelés is. A több, mint 32,7 millió tojásból 22 mil­liót exportáltak. A szövetkezet teljes termelési értéke 118 mil­lió 157 ezer forint lett, 17 száza­lékkal több, mint 1977-ben. A városföldi Dózsa Termelő- szövetkezet közgyűlésén Kürtösi Károly elnök arról beszélt, hogy az idén eredményesebb, hatéko­nyabb gazdálkodást kell megva­lósítani, s minden korábbinál nagyobb szükség lesz a szakem­berek és a dolgozók lelkiismere­tes munkájára. Az elmúlt évbén a változó időjárási viszonyokhoz rugalmasan alkalmazkodó agro­technika, a lehetőségekhez iga­zodó szervezés és munkavégzés eredményezte, hogy a növényter­melésben az eddigi legjobb ered­mények születtek, gabonából és lucernaszénából rekordtermést értek el, mégpedig úgy, hogy csökkent a termelés önköltsége is. A takarmányfeldolgozó és szá­rítóüzemben háromezer-hatszáz tonna takarmánylisztet és tápot gyártottak és több, mint 13 ezer tonna szemesterményt szárítottak. Előrelépés történt az állatte­nyésztési ágazatban, örvendetes, hogy a sertéshizlalásban mintegy nyolc százalékos önköltségcsök­kenést értek el. Nőtt a háztáji árutermelés, a közösön keresztül értékesített áruk értéke megkö­zelítette a 25 millió forintot. A szövetkezet bruttó jövedelme meghaladta az 52,5 millió forin­tot, nyeresége pedig 22,5 millió forintot, amely lényegesen jobb az 1977-ben elértnél. A népgazdasági igényeknek eleget téve a városföldi közös gazdaságban az idén jelentősen, 260 hektárral növelik a kukorica vetésterületét. Befejezik a sertés­telep rekonstrukcióját, s megkez­dik . az új szemestermény-szárító építését. A kalocsai Fűszerpaprika és Konzervipari Vállalatnak, vala­mint a bajai hűtőháznak nyers­anyag-, illetve félkésztermék- szállító bázisgazdasága a dusnoki Munkás—Paraszt Termelőszövet­kezet. Az elmúlt évben a háztáji­val együtt 1364 hektáron termesz­tettek zöldségfélét, ami az ösz- szes szántóterületüknek 41 száza­léka. Ezen belül jelentős terüle­ten, 800 hektáron termeltek fű- szerpaprikát. A héten megtartott zárszámadási közgyűlésen Zsi­linszky László tsz-elnök arról be­szélt, hogy meghatározó a gazda­ság bevételében a zöldségterme­lés, s a jövőben még nagyobb gondot fordítanak az ágazat fej­lesztésére, gépesítésére. A szö­vetkezet zöldségtermesztésének tavalyi árbevétele 67 százalékkal volt több, mint 1975-ben és csak­nem elérte a 94 millió forintot. Bruttó jövedelmük megközelítet­te a 73 millió forintot, a tiszta nyereség pedig több mint 36 mil­lió forint. A lakiteleki Szikra Termelő- szövetkezet megalakulásának 20. évfordulóját ünnepli ebben az esztendőben. Az elmúlt két év­tizedben nagy előrelépés történt a szövetkezetben, a jelenlegi öt­éves tervben is javultak a gaz­dálkodási mutatók. Különösen örvendetesnek mondotta a nem­rég megtartott közgyűlésen a ter­melőszövetkezet elnöke, hogy ta­valy lényegesen csökkenteni tud­ták a parlagterületek nagyságát. A telepítési terveiket is végrehaj­tották. Harminc hektáron alma­ültetvényt hoztak létre és kor­szerűsítették a 41 hektáros sző­lőültetvényt is. A tehenészet eredményei ugyancsak kiemelke- dőek, tejtermelésük 15 százalék­kal növekedett 1977-hez képest. A szövetkezet termelési értéke tavaly csaknem 106 millió forint lett, bruttó jövedelmük 38, a nyereségük pedig 14,7 millió fo­rintot elérte. Az idén a még in­tenzívebb mezőgazdasági termelés érdekében kívánnak munkálkodr ni. Az 5784 hektáros kiskunfélegy­házi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet közgyűlésén Pesir Ist­ván elnök arról számolt be, hogy a közös gazdaság kollektívája a 201 millió forintos termelési ter­vét 216 millió forintra teljesítet­te. Ezzel a tagság eleget tett az MSZMP Központi Bizottsága 1978. márciusi határozatából adó­dó feladatainak, amelyben meg­szabta a mezőgazdaság fejleszté­sének célkitűzéseit. A Vörös Csillag Tsz-ben az egy tagra ju­tó átlagkereset 1978-ban havonta 3720 forint. A növénytermelési főágazat például 6 millió, a ker­tészeti főágazat 3,5, az állatte­nyésztési főágazat pedig csaknem 1 millió forinttal teljesítette túl árbevételi tervét. A hét három kérdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom