Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-02 / 27. szám
1619. február 2. • PETŐFI NÉPE 3 Cselekvési egység a végrehajtás első vonalában PANORÁMA Korszerű keresztezések A párt vezető szerepének érvényesülésében és szüntelen erősítésében mindenkor meghatározó szerepe volt az alapszervezeti 1 munka tartalmasságának, hatékonyságának. A fejlett szocialista társadalmat megvalósító mai tevékenységünk időszakában különösen indokolt e követelmény meglétének elemzése és folyamatos biztosítása. Egyszerűbben szólva: a politikai munka eredményességét alapvetően befolyásolja, hogy miként alakul a munka a végrehajtás első vonalában. A XI. kongresszus határozatai új lendületet adtak az alapszervezeti pártélet fejlődéséhez. Sikerült biztosítani a folyamatos pártközösségi életet, a szervezeti egységet és ezzel párhuzamosan a figyelem a tartalmi munka felé irányult. A fejlődés egyik nagyon lényeges előfeltétele volt és lesz a jövőben is, a sajátos helyi körülményekhez való tökéletesebb igazodás gyakorlata. A felsorolt követelmények együttes érvényesüléséhez ugyanakkor elengedhetetlenül szükséges, hogy a pártalapszervezeten belül ideológiai téren, a politikában és természetesen a mindennapi cselekvésben is egység legyen. A komplexitás alapja aligha lehet más, mint a párttagság aktivitása. A téma tehát időszerű, hiszen az alapszervezeteknek mennyiségileg egyre több és egyre összetettebb feladatokat kell megoldaniuk. Növekszik a fejlődésben betöltött szerepük, társadalmi jelentőségük, másrészt pedig a munkavégzés feltételei is sok tekintetben változtak. O Csak néhányat említünk. Az utóbbi években folyamatosan változott a párttagság korösszetétele. Sokaknak a felszabadulást követő évek politikai harcai nem személyes tapasztalatot, hanem tanult történelmet jelentenek. Kedvezően változott az iskolai végzettségi arány, magasabb szaktudásuk és ma más a jövedelmi és életviszonyaik is. Megnőttek a követelmények a gazdasági munka pártirányításában, az ideológiai munkában, a tömegpolitikai tevékenységben és nem utolsósorban a szocialista demokrácia fejlesztésében. Mindez új követelményeket támaszt az alapszervezetekben folyó politikai nevelő és szervező munkával szemben, szükségessé teszi a munkastílus bizonyos fejlesztését, változtatását is. A cél kézenfekvő: tovább kell fejlesztenünk a pártalapszervezetek cselekvő egységét, a kommunisták egyéni és kollektív aktivitását. Milyen módon? Milyen részterületek hangsúlyozottabb segítségével, rangsorolásával? A cselekvési egységet nem lehet elválasztani az ideológiai, politikai egységtől. Nincs és nem is lehet egymástól elszakított politikai, ideológiai, vagy szervezeti, cselekvési irányultsága a párt- alapszervezeteknek. Egyik sem funkcionálhat eredményesen a másik nélkül. A követelmény, amely jegyében vizsgálódunk, nem kevesebb mint az, hogy a pártalapszervezetek milyen mértékben tudnak a szűkebb működési terület valóságos politikai irányítói, gazdái lenni. O A fenti célkitűzés elérésében vitathatatlan jelentősége van a pártmegbízatásoknak. A XI. kongresszus óta megyénkben is figyelemre méltó fejlődés tapasztalható ezen a téren. A feladat az, hogy a pártalapszervezet minden tagja valamilyen szinten aktivizálódjon. Ott, ahol a legeredményesebben tud eleget tenni a megbízatásnak. Régóta hangoztatjuk, de ma is időszerű — el kell kerülni a formális megbízatásokat. Ugyanakkor fontos feladatunk, hogy a megbízatások teljesítését következetesebben értékeljük. Menet közben is, segítő módon politikai felelősséggel. Helyenként vita folyik arról, hogy mi tartozik konkrétan a pártmegbízatások sorába? Egyesek csak a párttisztségeket, a választott testületi tagságot és a tömegszervezetekben végzett munkát sorolják ide. Pedig nagyon is figyelemre méltó a szóbeli agitáció, (a napi politizálás) a gazdasági propagandatevékenység, a politikai irodalom terjesztése, vagy éppen a pártsajtó szervezése. Kell-e külön hangsúlyozni például b párt-, állami, gazdasági és társadalmi szervek közötti hatékony koordináció segítésének a jelentőségét? Aligha. A felsorolást még jócskán folytathatnánk, de anélkül is kézenfekvő: a pártalápszer- vezeti közösség előtt álló feladatokat kell lebontani egyéni megbízatások formájában, célszerűen differenciáltan. O A párttagság aktivitásának egyik legtermészetesebb színtere a taggyűlés. Az a fórum, ahol a közös munkát tervezik és az elvégzett tevékenységet minősítik. Tartalmi szempontból megfelelőek, ám a vitakészséggel helyenként mégis baj van. Az okok? Több irányúak, de egy-kettőt érdemes felsorolni. A taggyűlési előterjesztések némelyikében még mindig sok az általános megfogalmazás. Sajnos, nem ritka, hogy teljesen hiányoznak a konkrétabb kritikai vagy elismerő állásfoglalások. Esetenként nem sikerül teljesebben megragadni a politikai rnegközelités formáját, módszerét. A vitakészséget más körülmények is befolyásolják. Taggyűléseken pártcsoport-megbeszélése- ken esetenként érzékelhető egy- fujta töprengés: „Mit mondjak erről vagy arról a kérdésről, amikor itt ülnek a vezetők is?” A vezetők egynémelyike ugyancsak töpreng és arra gondol, hogy „itt is én mondjam el?” Az ilyen taggyűléseken — szerencsére ez a kevesebb — a pártközösség nehezen tudja teljesíteni igazi hivatását, azt, hogy irányt szabjon a működési területen soron következő legfontosabb politikai hivatali tennivalóknak, és hogy azokra mozgósítson is. O A cselekvés az aktivitás fontos előfeltétele a színvonalas alapszervezeti információs tevékenység. Nyilvánvaló, hogy csak akkor számíthatunk aktívabb, cselekvőbb politikai magatartásra, ha mindenki pontosabban tudja, hogy mi a helyzet, mi a közös tennivaló, mi a saját konkrét feladata a politika gyakorlati megvalósításában. Az információs munka alapszervezeti szinten is szervezettebb lett. Tartalmát, hatákonyságát tekintve is örvendetes a fejlődés. Egyre jobban érzékelik és jelzik azokat a témákat, amiről az emberek beszélnek, amit vitatnak, vagy arról is, amit kevésbé helyesen értelmeznek. Amiben feltétlenül javítani lehet és kell is: jelenleg még kevés alkalommal fordul elő, hogy az alapszervezeti információ azt is tartalmazná, hogy a jelzett dologban ki a felelős, és milyen intézkedésre került sor helyileg. © A pártalapszervezeteken belüli ideológiai, politikai és cselekvési egység, csakúgy, mint az aktív politikai magatartás nyilván nem statikus. Az egység folyamatos követelmény, amit újból és újból történő megerősítésének felújításának tükrében kell, hogy értelmezzünk. Az aktivitás erősítése szempontjából ezért is, talán a legfontosabb az, hogy a felsőbb pártszervek által hozott határozatokat az alapszervezetekben a politikai és gazdasági vezetők egységesen értelmezzék és végrehajtásukért együttesen, összehangoltan lépjenek fel. A határozatokat ugyanis nem elég csak „levinni”, ismertetni, hanem a helyi körülményekre alkalmazni is kell. Konkrétabban meg kell határozni, hogy a végrehajtásban kinek mi a feladata és a felelőssége. A pártalapszervezetekre vonatkozóan ma már igen sok értékes tapasztalattal, jó módszerekkel rendelkeznek megyénk pártszervei. Most arra van szükség, hogy e tapasztalatok elméleti általánosításával is adjunk az eddiegiek- nél több segítséget a gyakorlat fejlesztéséhez, a módszerek töké- letesitéséhez, a párttagság aktivitásának, cselekvési egységének erősítéséhez. Szabó Attila A világ legtöbb nagyvárosának szerkezete, úthálózata olyan korban jött létre, amikor a motorizáció legfeljebb csak gyerekcipőben járt. A járművek számának rohamos növekedésével azután mindenütt egyre tarthatatlanabb helyzet állt elő, amit csak radikális, hatalmas pénzösszegeket felemésztő beavatkozással lehetett megoldani. A városoknak és környéküknek a korszerű járműforgalom számára való átformálása még napjainkban sem ért véget, sőt a jövőben is tartani fog. Mint az a vizsgálatokból kiderült, a bajok oka többnyire nem az egyenes útszakaszok áteresztőképességében van. Az igazi akadályt a csomópontokon való átjutás jelenti, s végső soron ezek a szűkületek szabják meg az útrendszer tényleges kapacitását. Nem ritkaság, hogy egy rossz „szűkület” miatt az út korábbi kapacitásának 75—80 százaléka is elvész! A közvetlen megoldást általában a szintbeli keresztezések megszüntetése jelenti. Lényege, hogy az egyik út pályáját a másikéhoz képest lesüllyesztik, vagy felemelik. Tiszta „lóhere” alakú keresztezésre a kialakult úthálózat csak ritkán ad lehetőséget, pedig az az ideális megoldás. Így a tervezők sokszor csupán bravúrokkal, vasúti pályák vagy természetes vizek fölötti, illetve alatti vezetéssel tudják megoldani a keresztezésmentes közlekedés kialakítását. • Egy angliai közlekedési csomópont építése, amelyet napi 40 000— 50 000 gépjármű forgalmi elosztására terveztek. Az autósok számára már kilométerekkel az elágazás előtt hatalmas táblák jelzik majd, hogy leggyorsabb célba érésük érdekében melyik sávba kell besorolniuk. így a helyes irány kiválasztása szinte magától oldódik meg, • jelentősen meggyorsul a csomóponton való áthaladás. (MTI Külföldi Képszolgálat — KSV Egészségnevelés, közművelődés Gyümölcsfametszés korszerű géppel • A kiskunlacházl Petőfi Tsz gyümölcsösében idén alkalmazzák először az olasz gyártmányú síkfametszőgépet. A modern gcp, illetve géppár kezeléséhez mindössze két ember szükséges. Naponta — a fakorona nagyságától függően — négyszáz—hatszáz fát tudnak meg- metszeni vele. Jelenleg az ötvenhat hektáros kajszibarackosban dolgozik a gép. A képen: I.osoncz István gyümölcstermesztési ágazatvezető és Erdélyi Lajos ágazatvezető-helycttes a gép munkáját ellenőrzi. (MTI-fotó) Beszédjavítás óvodában, iskolában NEM VITATHATÓ, hogy az egésznégnevelő munka minőségét, hatékonyságát javítani szükséges, az eredményességet hozó régi módszerek mellett új formák, lehetőségek útjait kell keresni. Mert mindhiába teremtjük meg az emberibb élet anyagi kereteit, ha nem nyújtunk segítséget ahhoz, hogy okosan, jól élni is megtanuljanak az emberek. Az egészséges életmód elsajátítása szerves része a közművelődésnek, nem lehet csupán egy szervezet, a Magyar Vöröskereszt feladatává tenni e sokrétű, nagy figyelmet, hozzáértést és odaadást igénylő munkát. Az elmúlt évben ebben a szellemben tevékenykedett a Vöröskereszt megyei szervezetének keretében megalakított egészségnevelési munkabizottság, s ez a rövid év is eredményeket hozott. Nemcsak a feladatokat határozták meg évekre előretekintő- en tervükben, hanem érdemben tárgyaltak a megye tanácsának vezetőivel, a művelődési központok, intézmények igazgatóival, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezetének, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kulturális osztályának illetékeseivel arról, hogyan lehet szervesen beilleszteni az egészségnevelést a lakó- és munkahelyek köz- művelődési tervébe. Az együttműködés felkínálta lehetőségek kihasználásával észrevehetően gazdagodott az előadások mondanivalója, melynek következményeképpen növekedett az érdeklődés a színvonalas rendezvények iránt. E MEGÁLLAPÍTÁST Igazolja az SZMT munkahelyi közművelődést irányító munkálkodása, amelyben az egészségnevelés fontosságának megfelelő súlyt kapott. Olyan rendezvényekben valósult meg e kettős törekvés, mint a kecskeméti Fémmunkás Vállalatnál sikerrel beindított, a foglalkozási ártalmak, a balesetek megelőzését célzó előadássorozat, ahol az okos tanácsok szavai mellé plakátok, könyvbemutató, kiállítás sorakozott fel segítőtársul. Kiskunhalason a cigányok számára szerveztek céltudatos programokat, ugyanitt, a Vöröskereszt kórházi vezetőségének kezdeményezésére hoztak létre „cukros klubot”. Kalocsán két vállalat gyesen levő kismamái hallgathattak előadásokat az egészséges életmódról, a gyermekgondozás, -nevelés kérdéseiről. Mindezeknek a hasznos tapasztalatoknak a felhasználásával, az egészséges életmódra nevelés hatékonyságának növelése célzatával tanácskozás szervezését tervezi a Vöröskereszt megyei szervezete. A gyermekek nemzetközi évének programjához csatlakozón az érdekelt szakemberek mélyrehatóan foglalkoznak a gyermekek és az ifjúság egészséges életre nevelésének időszerű kérdéseivel. A VÖRÖSKERESZT idei munkatervében kiemelt helyen szerepelt a „Társadalom az idősekért” mozgalom továbbfejlesztése. Itt elsősorban a gondozási munka ki- szélesítése döntő. Tavaly már ezret megközelítő számú, magára- maradt idős ember rendszeres gondozását, ápolását vállalták a megyében a vöröskeresztes aktívák, akiknek képzésére, oktatására, az idén már szervezetten kerül sor. Említhetnénk még a tisztasági, a véradómozgalom ez évi feladatait, az elsősegélynyújtás tudnivalóinak elsajátítására induló tanfolyamokat, számos, a Vörös- kereszt tevékenységének „hagyományos” ágát. A célkitűzések megvalósításához mind többen nyújtanak segítséget Bács-Kiskun lakosai közül, tavaly például közel hatezerrel gyarapodott a Vöröskereszt tagsága, a szervezet munkájából a lakosság 7,8 százaléka veszi ki részét. Ezeknek az embereknek, fiataloknak, felnőtteknek jól szervezett, áldozatkész munkája nyomán válhat a vöröskeresztes mozgalom, egyben az egészségnevelés szerves részévé a közművelődésnek, a szebb, emberibb élet megvalósításának. * N .M. Sok a beszédhibás kisgyerek, a felmérések szerint az alsótagozatosok közül minden ötödik, hatodik nem beszél tisztán. Az iskolába kerülő minden negyedik gyereknél tapasztalható beszédhiba. A leggyakoribb a pöszeség, a hadarás és a dadogás. A szakemberek a közelmúltban áttekintették a logopédiai ellátás helyzetét. Megállapították, hogy az új iskolai tantervek bevezetésével, a beszédművelés előtérbe kerülésével nő a beszédjavitás jelentősége. A logopédusok ezért elsősorban az óvodásokat és a kisiskolásokat szűrik folyamatosan, és beszédjavító csoportokban foglalkoznak velük. Jellemző, hogy a 40-es évek második felében az országban mindössze négy beszédhiba-javító szakember működött,* számuk tíz évvel ezelőtt sem érte el a huszonötöt. Ma 110 intézményben — nevelőotthonban, gyógypedagógiai és általános iskolában — 261 logopédus tevékenykedik. A fejlődést jelzi az üzemi logopédiai hálózat kialakulása és folyamatos bővülése is. Ma már például az Egyesült Izzó, a BKV, a MOM, a Videoton, vagy a posta az óvodáiban végzett beszéd- javítást is joggal sorolhatja szociális juttatásai közé. Jelenleg mintegy 12 ezer beszédhibás kisgyerekkel és nem kevés felnőttel foglalkoznak a logopédusok, s a gyógyultak helyére folyamatosan vesznek fel újabbakat. (MTI) Tengeri környezetvédelem Japánban Japánban olyan tudományos intézményt hoztak létre, amelynek kutatói kizárólag a tankhajó-katasztrófák megelőzésével és az olajkiömlések következményeinek csökkentésével foglalkoznak. Az „Oil Spill Prevention Institute” a Közlekedési Minisztérium égisze alatt működik. Az intézet költségeit a japán Hajóipari Alápítvány finanszírozza. Az intézetben jelenleg két kísérleti medencében dolgoznak. Az egyikben hullámgenerátorok segítségével valós tengeri helyzetet teremtenek a benne úszó tankhajómo- dellek számára. A másik medencében többek között a kiömlött olaj terjedését vizsgálják. „Csináld magad" autogiró Joggal irigyelhetjük a madarakat, hiszen helyváltoztatásuk során néhány szárnycsapással a magasba emelkednek és máris szó szerint madártávlatból tekinthetik át a vidéket. Ügy tűnik, autójával az országutak és városok forgalmába „bepréselődött” ember is szeretné egyszerűbben, gyorsabban megoldani az utazását. Kis járműveket konstruálnak, építenek világszerte, amelyekkel egy személy rövid nekifutás után a magasba emelkedhet, s óránként 100—120 kilométeres sebességgel Haladhat. E konstrukciók nem klasszikus értelemben vett helikopterek, hanem annak egy egyszerűbb változatai, úgynevezett autogirók. Míg a helikoptereknél a forgószárnyat — azaz rotort — valamilyen motor, dugattyús vagy gázturbinás hajtómű forgatja, addig az autogiróknál a nagy lapátkerekeket csak az alulról felfelé irányuló és a lapátokhoz nagy állószöggel érkező átáramló levegő tartja forgásban (az aerodinamika ezt a jelenséget autoro- tációnak nevezi). Az autogirót tehát az autorotáló lapátkeréken keletkező felhajtóerő tartja a levegőben. Mindezt azonban csak a gép egyidejű vízszintes előrehaladásával lehet biztosítani (ezért kell bizonyos távolságú nekifutás az autogiró magasba emelkedéséhez.) A vízszintes mozgást a közönséges repülőgéptípusnál szokásos módon, légcsavarral valósítják meg az autogirónál. E kis, mozgékony géptípusnak nincs szüksége a helikoptereken ún. kiegyenlítő faroklégcsavarra. • A képen látható „amatőr.autogirót” egy dán szakember tervezte és építette meg. önsúlya kevesebb 150 kilogrammnál. Egy 1200 köbcentiméteres autómotor az erőforrása. A felszálláshoz 40. a leszálláshoz C—8 méternyi területre van szüksége. Maximálisan 2500 méter magasságba emelkedhet, üzemanyagkészletével egyhuzamban 1,5—2 órát tartózkodhat a levegőben.
