Petőfi Népe, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-02 / 27. szám

4 • PETŐFI NÉPE 1979. február 2. A MEGYE LEGRÉGEBBI MEZŐGAZDASÁGI ISKOLÁJA Fiúk és lányok a Bereczki Máté szakközépben Jelentkezz a kertészeti szakközépiskolába, Bajára! — hir­deti a nagyméretű ismertető füzetke címlapjának felirata. Az általános iskolás tanulóknak szánt brosúra felsorolja á kép­zési szakterületeket is: kertészeti szakmai képzettséget, szé­les körű gépészeti ismereteket, jogosítványt, korszerű általá­nos műveltséget, érettségi bizonyítványt, a továbbtanulni szándékozóknak pedig hasznos elméleti alapokat kínálnak a Bereczki Máté Kertészeti Szakközépiskola pedagógusai. Egykor vincellérképző Dr. Kiss László igazgatóhelyet­tes alig titkolt büszkeséggel be­szél arról, hogy a tanintézet az ország legrégebbi kertészeti isko­lája. Idén tavasszal ünnepük fennállásuk hetvenötödik évfor­dulóját. • A századforduló után négy év­vel alapított intézmény sok nevet viselt már az idők folyamán. Va­lamikor régen vincellérképzőnek nevezték, később pedig kertmun­kás iskolaként volt ismeretes. A felszabadulás előtt természetesen másképpen illeszkedett be az is­kolarendszerbe, mint manapság; hat elemit végzett diákok tanul­hatták itt meg a szőlő- és gyü­mölcsművelés gyakorlatát. 1950— 1972 között kertészeti technikum, majd szakközépiskola volt, általá­nos képzési iránnyal; azaz szőlő-, gyümölcs-, zöldség- és dísznö­vénytermesztést, illetve borászatot oktattak az osztálytermekben. Az itt végzettek úgynevezett gyalog­kertészek lettek. Tavaly szeptemberben ismét megváltozott az intézmény pro­filja. A jelenlegi elsősök már ker­tészeti gépész szakmunkás okle­velet kapnak majd érettségi bi­zonyítványuk mellé. Dr. Kiss László részletesen megindokolja a változás szükségességét. Gépek a kertekben — A nálunk tanuló diákok már régebben is foglalkoztak gépek­kel, a géptan tárgya mindig fon­tos volt. Az itt szerzett ismere­tek azonban mégsem voltak elég­ségesek ahhoz, hogy például me­legházi berendezést működtesse­nek, vagy elvezessenek egy több százezret érő, nagy teljesítményű traktort. Köztudott, hogy a szőlő- és gyümölcstermesztésben, de még inkább a zöldségtermesztés­ben egyre több drága és bonyo­lult gép könnyíti meg a munkát, vagy helyettesíti a kézi erőt. Pa- lántázó- és permetezőgépek, pa­radicsomot, uborkát, hagymát, zöldbabot, borsót vagy szőlőt be­takarító kombájnok, metszőgépek, és sorolhatnám még tovább azo­kat a jórészt külföldi gyártmányú gépeket, amelyek üzemeltetése bonyolult és sokoldalú hozzáér­tést kíván. Nos, tehát a mezőgaz­daság fejlődése megteremtette az igényt az olyan szakemberek iráni akik megfelelő tudás, elmé­leti és gyakorlati ismeretek bir­tokában kezelhetik ezeket a drá­ga gépeket. Traktoron és melegházban Amint ez a tantárgyak felsoro­lásából is kitűnik, nem egy „köny- nyű intézmény” a bajai Bereczki Máté Kertészeti Szakközépiskola. Tanulmányaik négy éve alatt a közismereti tárgyak mellett gépé­szeti és kertészeti ismereteket sa­játítanak el az ide járó fiúk és lányok. Természetesen a gépészet van túlsúlyban. A mechanika, az elektrotechnika, a géprajz, a me­zőgazdasági erőgépek, kertészeti munkagépek, mezőgazdasági gé­pek elektromos berendezései, il­letve a fémmegmunkálás tár­gyait magas óraszámban oktatják. Ugyanakkor biológia, kertészeti növénytermesztés és termesztés­technikai gyakorlat is szerepel a tantervben. E kettős oktatást jól értékeltét!'az iskola1 tágas udva­ra, ahonnan fűtött növényházak­• Munka az üvegházban. • Elsőévesek műhelygyakorlata. ra és gépműhelyekre egyaránt rá­látni. A szakmunkás-bizonyít­vány megszerzéséhez a tanulók­nak legalább olyan jól kell is­merniük a kertészetet, mint a használatos gépeket. — Mindkettő nagyon fontos — mondja az igazgatóhelyettes. —, mert nyilvánvaló, hogy máskép­pen vezet egy palántázó- vagy betkarítógépet az, aki ismeri az agrotechnikát, mint az, aki csu­pán a gép kezelését sajátította el. Hiszen tábláról táblára meg­változhatnak a termesztési körül­mények, s a változó adottságokat a gép kezelőinek figyelembe kell vennie. Épen ezért foglalatoskod­nak sokat az Uvegházakban is a tanulók. A zöldséghajtatást, a fó­liás termesztést, a szőlőszaporító anyag előállítását, vagy a palán­tázás fogásait éppen úgy elsajátít­ják, mint az erőgépek szerkezeti egységeinek egymáshoz való kap­csolódását, illetve azok vezetését. Segítőtársak, gyakorlatok Egy John Deere vagy Rába Steiger traktor értéke eléri az egymillió forintot, és nem sokkal olcsóbbak a szőlőszüretelő kom­bájnok sem. Érthető is, hogy ezek­kel a gépekkel meglehetősen költ­séges lenne felszerelni az iskolát. A diákok tehát azokban a szövet­kezetekben és állami gazdaságok­ban tanulják meg ezek működte­tését, ahol ilyeneket üzemeltet­nek.' Ezért is rendkívül fontos an tanintézet és a partnergazdaságok termékeny kapcsolata,;-/ ieminrii xa — A szakmai gyakorlatok meg­szervezésében társaink már a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát és a Kunbajai Állami Gazdaság, mint úgy nevezett bázisüzemek, ahol a nyári, illetve évközi gyakorlati munkába kapcsolódnak be a diá­kok — magyarázza dr. Kiss László. — Rajtuk kívül még a fajszi Kék Duna és a tompái Kossuth Termelőszövetkezettel kívánjuk kiépíteni kapcsolatain­kat. Az előbbiek fűszerpaprika­betakarító gépet, a tompaiak pe­dig paradicsomkombájnt üzemel­tetnek, mindkettő megismerése igen fontos a tanulók számára. Beszélgetésünk során azt is megtudom, hogy az érettségizett kertészeti gépész szakmunkások iránt várhatóan nagy lesz a ke­reslet. A fiatal szakemberek el­helyezkedhetnek majd mint gép­üzemelők, gépkezelők, illetve el­vállalhatnak irányító beosztást. Például lehetnek gépcsoportveze­tők. Két év szakmai gyakorlat után pedig letehetik a technikusi vizsgát — ugyancsak itt — a szak- középiskolában. Aki pedig tovább akar tanulni, teheti ezt, akár gépé­szeti, akár pedig kertészeti ága­zaton. Tavaly kétszeres volt a túlje­lentkezés a Bereczki Máté Kerté­szeti Szakközépiskolában, s hogy egy év alatt híre ment az új gé­pészeti képzésnek, idén még na­gyobb érdeklődésre számítanak. Ezért is kértek engedélyt két pár­huzamos osztály indítására. A tanintézet vezetőinek a diákottho­ni ' j^ly^ki sem okoznál^ .gondot; valamennyi vidéki tanulót el tud­ják,,teiyezAiá,koüégjuh^ Pavlovits Miklós • Ismerkedés az erőgépekkel. (Straszer András (elvételei.) Tallózás üzemi lapokban A Szövetkezeti Élet ez évi leg­első száma témákban, műfajok­ban változatos, s érdekes olvasni­valót kínál. Az első oldal Az al­kalmazkodóképesség javítása fon­tos feladat és Nem nélkülözhető a közgazdasági gondolkodás című tudósításokkal indul. Az előbbi cikk a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének Bácsalmáson meg­tartott küldöttközgyűléséről szá­mol be. Az esemény napirendjén a szövetség elnökségének 1978. évi munkájáról készített beszá­moló megvitatása és az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-én hozott határozatá­ból adódó feladatok szerepeltek. összességében eredményes munkát végeztek a közös gazda­ságok, igyekeztek megfelelő intéz­kedéseket tenni a kedvezőtlen ha­tások elhárítására. Az üzemek többségében erősödött a szerve­zettség. javult a szakmai hozzá­értés és a közgazdasági elemzés, szorosabb lett a vezetők és a dol­gozók kapcsolata” — szól a szö­vetség elnökének beszámolójából kiemelt egyik szövegrész. A másik terjedelmes tudósítás a Kiskunsági TESZÖV szintén decemberben megtartott küldött- közgyűlésére, a kecskeméti Tudo­mány és Technika Házába viszi el az olvasót. Ezen az összejöve­telen megvitatták a mezőgazda­ság és élelmiszeripar továbbfej­lesztésére vonatkozó párthatározat végrehajtásának feladatait és er­re nézve ajánlást fogadott el a küldöttközgyűlés. Ezen az eseményen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbi­zottság titkára. Hozzászólásáén hangsúlyozta többek közt, hogy a minőség, a ráfordítás és az ezek­kel szorosan összefüggd verseny- képesség kulcskérdéssé vált a je­lenlegi gazdasági helyzetben. A Szövetkezeti Élet Vendége című állandó rovatban ezúttal a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Matos László nyilatkozik a mezőgazdasági szövetkezetek előtt álló legfontosabb feladatokról. Ugyancsak törhetik a fejüket a Kecskeméti Konzervgyár dolgo­zói, ha a vállalat üzemi híradó­jának legfrissebb számában a ha­zánk gazdasági életével kapcsola­tos legelső totó-kérdésre „vála­szolni” akarnak. Így szól: Hazánk nemzetközi jövedelme ... Nem nehéz kitalálni, hogy a kérdés­ben a nemzeti jövedelem alaku­lásáról volna szó. Ám a nyomdai baki mégis ront az egyébként érdekes játék színvonalán. . A januári üzemi híradó vezető cikke A beszámoló taggyűlés előtt címmel jelent meg, s a kon­zervgyár párttagjai előtt álló ten­nivalókról, illetőleg a már meg­tartott pártcsoport-értekezletekről szól. A vállalati pártvezetőség po­zitívan értékelte a decemberben összehívott csoportértekezleteket. A híradó olvasói tájékozódhat­nak az 1979. évi nyersanyagszer- ződés-kótésekről, megtudhatják, milyen gondok voltak tavaly a villamos targoncák javításánál. „Az elmúlt évben ugyancsak sok szó esett a raktárainkban fel­halmozódott, eladatlan termé­keinkről ...” így kezdődik az az interjú, amely a Finomposztó Híradó januári számának első ol­dalán olvasható. A kérdésekre Teleki Zoltán, a Bajai Finom­posztó Vállalat kereskedelmi igaz­gatóhelyettese válaszol. A múlt évi veszteséges gazdálkodás okai közt említi, hogy az elmúlt két évben több piacot elveszített a vállalat. Közrejátszott világpiaci pangás is a raktárkészletek növe­kedésében. Fékezőleg hatott, hogy a vállalatnál 30—70 százalékra alakult a belkereskedelmi,' illetve az exportértékesítés aránya. A kedvező a 00—40 százalékos arány lenne a kereskedelmi igazgató- helyettes szerint, ezt viszont csak több éves megfeszített kereske­delmi munkával lehet elérni. A nyilatkozatból kitűnik, hogy az idén a megkötött és kilátásba helyezett üzletek alapján a köz­vetlen és közvetett export elér­heti az össztermelés 50 százalékot. Szigorúbb bérgazdálkodás, Gyártmányfejlesztésünk gondjai, Nehéz évet zárt a szakszervezet. Elismerés a TIT-munkáért — még néhány cím a Finomposztó Híradó ez évi első kiadásából. , A. T. S. A Pamir geológiai „portréja'' A tadzsikisztáni tudósok ösz- szeállították a Pamir és a Gisz- szár hegylánc új geológiai térké­pét. Ehhez 80 000 négyzetkilomé­ternyi magas hegyvidéket kellett átvizsgálniuk. Pontosabb adato­kat szereztek a hegyi kőzetek al­kotóanyagának szerkezetéről, e körzet tektonikájáról. Az új térképet a föld alatti ás­ványkincsek kutatóinak készítet­ték. A Pamir mélyében ón, wolf­ram. ritka fémek, drága- és fél­drágakövek vannak. Számos ás­ványkincs-lelőhely bázisán színes­fém-kohászati üzemek működnek. (BUDAPRESS — APN) Udmurtia olaja Gyors ütemben folyik Udmur­tia — a Szovjetunió egyik fiatal olajtermelő körzete — föld alat­ti készleteinek kiaknázása. Az autonóm köztársaság lelőhelyei­ről nemrég termelték ki az ötéves terv kezdete óta a 15 milliomodik tonna üzemanyagot. Ez a mennyi­ség másfélszer nagyobb, mint amennyi olajat a legutóbbi ötéves terv egész időszakában a felszín­re hoztak. Ebből több mint 500 ezer tonnát terven felül bányász­tak. (BUDAPRESS — APN) HÁZUNK TÁJA A mezőgazdasági szakirodalom hónapja február, amikor az or­szág minden táján előadások, an­kétok, író—olvasó találkozók, filmvetítések, klubestek, mezőgaz­dasági szakkönyv- és szaklapkiál­lítások várják a mezőgazdasá­gi üzemekben, a háztáji gazda­ságokban dolgozók, valamint a kertbarátok népes táborát. A ki­adó vállalatok 42 művet, csaknem 600 ezer példányban jelentettek meg erre az alkalomra, s ezekből válogattunk össze néhány köny­vet, amelynek rövid ismertetésé­vel szeretnénk kedvet csinálni a kertbarátoknak, hogy gyarapítsák házi könyvtárukat. HAGYMAFÉLÉK TERMESZTÉSE A HÁZIKERTBEN A SZÖVOSZ és a Mezőgazda- sági Kiadó gondozásában megje­lent kötet azt az alapvető isme­retanyagot tárja olvasója elé, amelyet a ház körüli kiskertben hagymafélét termesztőnek min­denképpen el kell sajátítania, ha kellő biztonsággal és eredmény­nyel szeretné végezni a munká­ját. A szerzők, Borka Miklós és Gubicza Józsefné részletesen is­mertetik a vöröshagyma, a póré­hagyma, a metélőhagyma, a téli sarjadékhagyma, továbbá a fok­hagyma kisüzemi termelésének korszerű módszereit, a megfelelő fajta kiválasztásától kezdve az áruértékesítés lehetőségéig. OLTÁS, SZEMZÉS, DUGVÁNYOZÁS A kertünk, házunk, otthonunk sorozat 1975-ben megjelent köte­te most változatlan formában ke­rül az olvasókhoz. Jeszenszky Árpád könyvében ismerteti az összenövesztéses szaporítási mó­dokat, a fás- és zöldoltást, szem­zést, a termőfák átoltásának módját, az oltások és szemzések védelmét. Bemutatja a gyökerez- tetés módjait, a tőosztást, a sar- jakról való szaporítást, a magve­tést, valamint a vadon termő nö­vények szaporítását. Az átdolgo­zás során bővült a könyv tema­tikája a konténeres csemeteneve­léssel. valamint a vegetatív úton szaporítható növények számán val is. KERTESZEK KÖNYVE A ház körüli kertben munkál­kodó, a hétvégi ház körül zöldsé­get,- gyümölcsöt, szőlőt,- virágot, - díszfát névelő, vátarhlnt a nágV- üáémöen dolgozó kertészeti szak-*'! ember egyaránt jó segítőtársra ta­lál a Katona József és Oláh László közös szerkesztésében megjelent könyvben. A botanikai alapismeretek segítségével meg­tudja, hogy mit miért és mikor igényelnek gyümölcsfái, szőlő­tőkéi, zöldség- és dísznövényei, milyen tápanyagokról kell gon­doskodnia azok zavartalan fejlő­déséhez. Milyen kártevők és kór­okozók fenyegetik a növények lé­tét. és hogyan védekezzen elle­nük. Bemutatja továbbá a mű a korszerű termesztési eljárásokat is, amiket a házikertben vagy a nagyüzemben a legjobban lehet hasznosítani. ÖREG FÁK, DÍSZFÁK ÁPOLÁSA A kertünk, házunk, otthonunk sorozatban megjelent olcsó kiad­vány jó segítség a kertbarátok­nak. Sok példa található benne az öreg fák megmentésére, élet­koruk meghosszabbítására. A len­gyel szerzők művében ismertetett módszerek a parkfenntartó szak­embereknek is tanulsággal szol­gálhatnak. ANYANEVELÉS A MÉHÉSZETBEN Az anyanevelés a méhészkedés speciális területe. Ennek jelentő­ségét felmérhetjük, ha meggon­doljuk, hogy egyetlen anya több ezer utódot hoz a világra. A ha­zai méhészkedés világviszonylat­ban is kiemelkedő sikerei szinte érthetetlenné teszik azt, hogy a méhészek milyen kevéssé hasz­nálják ki az anyanevelésben rej­lő lehetőségeket. Ennek feltárását, a legjobb módszerek elterjesz­tését, az anyanevelés körültekin­tő munkájához szükséges eszkö­zök elkészítési módjának megis­merését segítheti elő a Mezőgaz­dasági Kiadó gondozásában meg­jelent kötet. ÜVEG ÉS FÓLIA ALATT HAJTATOTT ZÖLDSÉGFÉLÉK NÖVÉNYVÉDELME Az Egyed László szerkesztésé­ben megjelent olcsó kiadvány megadja a zöldséghaj tatás vala­mennyi termelési színvonalának megfelelő, minden részletre kiter­jedő növényvédelmi technológiát a nagy- és kisüzemi termesztés számára egyaránt. Az üveg- és fóliaházak, fóliasátrak ugyanis nemcsak a kultúrnövényeknek te­remtenek jó életfeltételeket, ha­nem számos kórokozónak, gyom­növénynek, kártevőnek. Jó vetőmag - biztos termés Hazánk éghajlati és talajviszo­nyai kiválóan alkalmasak a ve­tőmag-szaporításra. Ez a magya­rázata annak is, hogy nálunk már több mint száz éve termesztenek; szaporítanak és forgalmaznak ve­tőmagot. Európában először Ma­gyarországon alkották meg a ve­tőmagtörvényt. Ma is szigorú szabványaink vannak, s vala­mennyi forgalomba kerülő vető­magot — gumót és hagymát csak előzetes megfelelő gondos minő­ségi ellenőrzés után juttatnak el az üzletekbe. Negyvenmillió tasakkal Az országban mintegy 6000 he­lyen, köztük több mint 200 szak- üzletber. árusítanak vetőmagot. A háztáji és kisegítő gazdaságokat, valamint a kiskerttulajdonosokat a Vetőmagtermeltető és Értéke­sítő Vállalat és a Hermes ÁFÉSZ látja el kertészeti magvakkal. A forgalmazó egybehangzó tájé­koztatása szerint az idén a ker- tészkedők vetőmagellátása jónak ígérkezik. A vetőmagnak mintegy 90 szá­zalékát a vetőmag vállalat ter­melteti, tisztítja, készletezi és hozza forgalomba. A jó termés előfeltétele, a jó vetőmag, ezért a vállalat 35 zöldségfaj, mintegy 400 fajtájából biztosítja az idei évre szükséges vetőmagot. Az idén a kisgazdaságok részére mintegy 35 —40 millió tasak zöldségvetőma­got értékesítenek. A Hermes ÁFÉSZ tasakonként 2—4 forintos egységáron forga­lomba kerülő zöldségmagjaiból 8 milliót értékesít. De, ha szüksé­ges. akkor újabb tasakok megtöl­tésére is van lehetőségünk. A ta­sakos magokon kívül — mind­két forgalmazó — még nagyon sokféle magot iuttat az üzletek­be negyed, fél, illetve kilós cso­magolásban. A boltokban például 41-féle zöldborsót. 36-féle zöldbabot. 24- féle paprikát, 23-féle paradicso­mot, 23-féle fejeskáposztát, 14- féle uborkát. 11-féle karalábét kínálnak, hogy csak néhányat em­lítsünk a bőséges választékból. Fólia alatt és szabadföldön Például az eddigi zöldborsó­választékot a hazai nemesítésű Debreceni sötétzöld és Erika faj­tákkal egészítik ki. Kiváló minő­ségű az NDK-ban nemesített zöld­hüvelyű Valja bokorbab. Az idén sokan keresik a hajtatásra alkal­mas Kecskeméti 3 F—1 paradi­csommagot, melyből nem fognak tudni minden igényt kielégíteni. Helyettesítésére a Zöldségtermesz­tési Kutató Intézet új fajtát ne­mesített: a Kecskeméti 262-t, mely egyaránt alkalmas fólia alat­ti és szabadföldi, korai termesz­tésre. Bővítik a hajtatásos saláták körét is. A fólia alatt nevelt pi­ros hónapos retekfajták körében újdonság a Korund — NDK ne­mesítésű — és a hazai Tavaszi piros. Az igen elterjedt fürtös ubor­ka termesztése helyett — a szak­emberek javasolják — a Kecs­keméti és a Budai csemege bő­ven termő uborkafajták vetését. Az egységáras tasakokon szép színes kép mutatja, hogy a ben­ne levő magból milyen termésre számíthat a vásárló. A tasak hát­oldalán levő jiasználati utasítás pedig segít eligazodni, mert a vetés idejére, mélységére stb. vo­natkozó, hasznos tanácsokat tar­talmaz. Gondoltak a különlegességeket kedvelőkre is. Nekik ajánlják például az őszi cukor sárgadiny- nyét, mely szeptember végén, ok­tóber elején takarítható be, és megfelelő tárolás után karácsony táján fogyasztható. Újdonság a Hevesi futó F—1. Ez új görög­dinnye, mely a betegségekkel szemben igen ellenállónak bizo­nyult. Drazsírozott vetőmagok Igazi újdonság a drazsírozott vetőmag. Tapasztalatok bizonyít­ják: a háztájiban és a kiskertek­ben egyaránt megkönnyíti a munkát. Az elmúlt években vető- mag-drazsírozó gépsort helyezett üzembe a Vetőmagtermeltető Vál­lalat, hogy a hazai igényeket is kielégíthesse. Az apró magú zöldségfélék (sárgarépa, petrezselyem, saláta, retek, mák stb.) egyenletes veté­se rendkívül nehéz. Ezeket a nö­vényeket vetés után eddig ritkí­tani kellett. A kertészet régi óha­ja vált valóra a drazsírozott mag használatával. Legfőbb előnye: az aprómagvakat egyenletesen lehet vetni és egyelés nélkül elérhető az előírt tőszám, és nagyon gaz­daságos a vetőmag-felhasználás. Azok az üzletek, amelyek rendel­tek e fajta magból, kiszolgálhat­ják aYzal vevőiket. Hiány esetén a pótrendeléseket gyorsan teljesí­ti a vállalat. Szenté Erzsébet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom