Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-16 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! BRIGÁDOK A MINŐSÉGÉRT Gondosabb munka az üzemekben A minőség mindig is meghatározója volt a termék értékének. Az árut a kereskedelemben is aszerint sorolják, hogy az első, másod-, vagy harmadosztályú, nem is szólva arról, hogy a külföldi piacon csak a hibátlan minőségű termék versenyképes. Az pedig, hogy milyen lesz az áru, elsősorban a termelés folyamatában dől el. Azon múlik, hogy a munka- padoknál, a gépsorok mellett dolgozók mennyire gondosan, lelkiismeretesen végzik munkájukat. Emellett a minőség gazdaságossági tényező is, s mint ilyen, fontos kérdéssé vált az üzemekben. AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 12. szám. Ára:90fillér 1979. január 16. kedd GONDOK ÉS MEGOLDÁSOK Szőlők, gyümölcsösök Kecskemét környékén • Pencz Endréné, az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyárában a Rózsa Ferenc szocialista brigád vezetője. Kiváló minőségű munkájuk hozzájárult ahhoz, hogy a múlt évben megkapták a Vállalat kiváló brigádja címet. Bács-Kiskun megye hagyományos kisüzemi gyümölcsfa- és szőlőültetvényei elöregedtek. Kezelésük, termőben tartásuk sok munkával jár. Ezért és kevésbé jövedelmező voltuk miatt művelésüket egyre többen hagyják abba. Az 1960-as években telepített nagyüzemi ültetvények jó része sem korszerű, kevés termést ad. A megoldás a mai követelményeknek megfelelő szőlő és gyümölcsös ültetése, ami az V. ötéves tervidőszakban országos jelentőségű feladattá vált. A városi mezőgazdasági szak- igazgatás adatai szerint a kecskeméti és a város környéki termelőszövetkezetek, szakszövetkezetek és állami gazdaságok ebben a tervidőszakban eredetileg 1083 hektár gyümölcsös, valamint 403 hektár szőlő telepítését irányozták elő. A számok időközben módosultak. A gyümölcsösök telepítésének mintegy 71 százaléka, a szőlőnek körülbelül 87 százaléka valósul meg 1980 végéig. A szőlőből hiányzó 50 hektár telepítése á későbbi időben kerül sorra. A gyümölcsös telepítésénél a város környéki hat téesz, szak- szövetkezet és két állami gazdaság saját körülményeit és a lehetséges állami támogatást vette figyelembe, amikor vállalta a feladatokat. A Törekvés Tsz-ben és az Aranyhomok Szakszövetkezetben a területkijelölés megtörtént, illetve a telepítéshez szakvélemény is rendelkezésükre áll. Az ültetést e két gazdaságban 1979 őszén, illetve 1980-ban végzik el, összesen 150 hektáron. A Kossuth Tsz-ben előirányzott 50 hektár alma telepítésének előkészületeit a meliorációt, a tereprendezést — befejezték, a gyümölcsfák ültetése azonban pénzügyi fedezet hiányában csak az idén és jövőre várható. A helvéciai Petőfi Tsz, továbbá az Alföld Szakszövetkezet viszont a tervezett ütemben valósítja meg az új gyümölcsösöket. A Magyar —Szovjet Barátság Tsz-ben a legnagyobb területen — 455 hektáron — terveztek eredetileg gyümölcstelepítést. Időközben azonban megváltoztatták, 135 hektárra csökkentették tervüket. Ennek az az oka, hogy a szövetkezet pénzeszközeit több évre leköti a szarvasmarha-telep, a korszerűtlen sütőüzem, valamint a virágkertészet felújítása. E feladatok megoldását a felsorolt ágazatok termelési színvonalának emelése követeli meg. A Helvéciai Állami Gazdaságban a tervidőszak végéig 198, a Városföldi Állami Gazdaságban 4o hektáron ültetnek gyümölcsfákat. A megyeszékhely és környéke gazdaságai közül négy vállalkozott a szőlőtelepítésre. A Kossuth Termelőszövetkezet a gyümölcsös telepítésének elhúzódása miatt az előirányzott 50 hektárt csak a következő tervidőszakban tudja beültetni. A Mathiász János Tsz 12 hektár szőlő telepítését tervezte, melyet meg is valósított. A hetényegyházi Egyetértés Szakszövetkezetben 148 hektáron terveztek új szőlőt. Ebből 35 hektáron készítették elő a munkát. A szaporítóanyagot azonban csak nehézségek árán sikerült megszerezni, így az ültetésre csak ez év tavaszán kerülhet sor. A gondok megoldásában a hetény- egyháziaknak segített a Középmagyarországi Pincegazdaság, e vállalattal kooperációban történik a szőlő telepítése. A Helvéciai Állami Gazdaság a gyümölcsösön kívül több mint 190 hektár szőlő létrehozását tervezte 1980 végéig. Az ütemezésnek megfelelően e területnek mintegy háromnegyed részén befejezték a munkát. — Az idén 5 százalékos bér- fejlesztésre nyílik alkalmunk — mondotta Szatmári Péter, az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárának főmérnöke. — Ennek csaknem egyötöd részét kívánjuk a minőségi prémiumok növelésére fordítani. Egyelőre azért nem tudjuk nagyobb mértékben jutalmazni a hibátlan munkát végzőket, mert március 1-ig jó néhány munkásunk keresetét kell javítanunk, hogy elérjék a bértarifa alsó határát. — Az éves jutalmak elosztásánál a minőségileg jobb munkát végzők kapnak több pénzt — tette hozzá Magony Mihály, munkaverseny-felelős. A bérek és jutalmak differenciálásához a béralapon belüli összegek nem nagyok, de arra törekszünk, hogy állandóan növeljük. Ezek után a tüzödét kerestük fel, ahol a legnagyobb gondot igénylő munkafolyamatokat végzik. A Törekvés brigád vezetőjétől, Fekete Pálnétól kérdezem, tudatában vannak-e annak, mi függ a munkájuktól? — Ha mi selejtet gyártunk, a többi részleg sem tud jó minőségű munkát végezni — válaszolta. — Nagy felelősség hárul emiatt a tíztagú brigádunkra. Ezért saját' munkánkat állandóan önellenőrzésnek vetjük alá, vagy ha rosszul előkészített anyagot kapunk, azonnal jelezzük a művezetőnek. — Milyen elképzeléseik vannak ebben az évben a minőség további javítására? — Eddig is ha valamelyik brigádtagunk rontott, a másik visszaadta neki, hogy javítsa ki. Az idén az a tervünk, hogy több brigádtagunk szakmásított tanfolyamra jár szakmai képzettségének növelésére. Amennyiben mégis selejtes termék kerül ki kezünk alól, azt még munkaidőn belül kijavítjuk. A szalagon belül pedig nem nézzük, hogy melyik brigádnál rontottak el valamit, rendbehozzuk magunk a hibát. S természetesen továbbra is patronáljuk — megtanítjuk jól dolgozni — a Május 1. ifjúsági brigádot, amely üzemünk utánpótlását jelenti — mondotta Fekete Pálné. — Az idén termelésünket mintegy 40 százalékkal növeltük — mondja Hajba Ottó, az Újpesti Gépelemgyár kecskeméti gyárának igazgatója. Nyilvánvaló, hogy azonos létszám mellett a termelés ilyen arányú növelése, úgy, hogy ez ne menjen a minőség rovására, nem lesz könnyű. Ebben az idén is számítunk a. gyár nyolc szocialista brigádjára. Külön szeretném megemlíteni a Műszaki komplex brigád tevékenységét. Ennek a fizikai és műszaki szakemberekből álló kollektívának tavaly sikerült kialakítani egy hengergyártó gépsort, amely a csőmegmunkálás termelékenységét 35—40 százalékkal növelte, miközben lényegesen csökkent a selejt. Az idén a brigádnak három automata esztergagépet kell üzembe helyeznie, ök készítik ezután ezeken a gépeken az elsó szériát és betanítják azokat, akik majd e gépek mellé lesznek állítva. a Abban, hogy termékeink minősége megfelelő, nagy része van a Rózsa Ferenc esztergályos brigádnak is. Ez a kollektíva, amely a múlt évben nyerte el a vállalat kiváló brigádja címet, csak mérethű munkadarabot ad tovább. Ugyancsak jó minőségű munkát végez a munkahenger- üzem- marós-fúrós brigádja is. A szocialista brigádok múlt évi tevékenységének értékelése január végére fejeződik be, s már megkezdték a kollektívák az idei vállalások kidolgozását. Eddigi tapasztalataink szerint e vállalásokban jelentős helyet foglal el a minőség további javítása — mondta Hajba Ottó igazgató. N. O.—Ó. L. Gromiko Rómába látogat MOSZKVA Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az olasz kormány meghívására január végén hivatalos látogatást tesz Olaszországban. A hírt vasárnap jelentették be Moszkvában.1 (TASZSZ) Mozambikba érkezett az MSZMP küldöttsége MAPUTO Hétfőn Mozambik fővárosába,1 Maputóba érkezett az MSZMP, küldöttsége, amelyet Gyenes András, az MSZMP KB titkára vezet. A küldöttséget Joaqhim Chis-, sano, a Mozambiki Felszabadítá- si Front (Frelimo) Állandó Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, külügyminiszter fogadta a repülő-; téren. A két küldöttség hétfőn megkezdte a hivatalos tárgyalásokat. (MTI) KGST bizottsági ülésszak Január 16. és 19. között Wroclawban tartja soron következő ülésszakát a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottság«, melyre Faluvégi Lajos pénzügy- miniszter vezetésével hétfőn délelőtt delegáció utazott Lengyel- országba. (MTI) • A zord időjárás ellenére sem szünetel a munka a szőlőkben, gyümölcsösökben. Műtrágyaszóró gépekkel dolgoznak a szövetkezeti ültetvényekem Ka enyhül az idő, és megolvad a hó, a nedvesseggel együtt a szőlő gyökérzetéhez jut a tápanyag, amelyet a növény Igényéhez igazodva adagolnak a nagyüzemi szőlőskertben. • Az Alföldi Cipőgyár kiskunfélegyházi gyárában Fekete Pálné a tü- zöde Törekvés brigádjának vezetője munka közben ellenőrzi a minőséget. Érték és értékelés Kezdetben volt a népművelés. Amikor az úgymond „egyszerű emberek” okítására, felvilágosítására és jobbítására lementek tanyára, falura, meg az üzemekbe a népnek a művelői, a hivatásosok és félhivatásosok. Ám szerencsére amint telt, múlt az idő, s az ország gazdasági-társadalmi élete fokozatosan átalakult, egyre inkább nyilvánvalóvá lett, hogy immár a régi módon, az agyonkoptatott eszközökkel nem lehet a kiművelt emberfők számát növelni. Ez a felismerés akkor erősödött fel igazán, amikor a régi népművelés vérszegénnyé lett, s amikor a minden szempontból korszerű, mái értelemben vett közművelődés már bontogatni kezdte a szárnyait. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, hogy mindenki számára mielőbb világossá váljék: a váltás nem egyik napról a másikra következett be, s nem is valamiféle határozat vagy netán rendelet hívta életre, hanem a mindennapi gyakorlat során, sok-sok kísérlet és kezdeményezés, nemes törekvés folytán született meg. Mit jelent ez? Többek között azt, hogy a korszerű köz- művelődésre éppen ezért az állandó színesedés, gazdagodás a jellemző. Az, hogy a művelődési törekvések valóra váltása közben állandó a változás, az újabb és újabb módszerek bevezetése és elterjesztése. A közmondást, hogy ahány ház, annyi szokás, talán az élet egyetlen területére sem lehetne olyan érvénnyel alkalmazni, mint a modern értelemben vett közművelődésre, amelyben a sokarcúság, sokféleség mellett a komplex szemléletű törekvések megvalósítása a jellemző. Annak a felismerése, hogy a tudatot formálni, az ízlést jobbítani, a világnézetet erősíteni, a tudásanyagot gazdagítani az eszközök és módszerek sokféleségével lehet csakis igazán. Márpedig, ha így van ez, akkor önként adódik a kérdés: van valamiféle lehetőség . arra, hogy a kísérleteket, a gyakorlat során kipróbált új és új módszereket — illetve ezek hasznosságát, hatékonyságát — valamiképpen értékeljük? Nem okoz-e az ilyen jellegű elképzelés, törekvés éppen akkora gondot, mint mondjuk a közművelődési munka hatásvizsgálata? Ugyanis ez utóbbit ma még a legjobb igyekezetünk ellenére is csak éppenhogy vagyunk képesek elvégezni, megoldani. Nos, a jelek szerint adódhat lehetőség a gyakorlatban az egyes közművelődési műfajok létjogosultságának és hasznosságának vizsgálatára, értékelésére. Szerencsére példák egész sorával tudjuk már alátámasztani ezt az állítást. Ezek közül álljon itt néhány ízelítőül. Köztudott, hogy a Duna menti folklórfesztivál évről évre új formákat tud felmutatni; s az is, hogy egyre szélesebb körben képes hatni. Érthető hát, ha a szervezők, a rendezők keresik a továbblépés út- jait-módjait. Ez vezette őket abban az igyekezetükben, hogy közösen reális értékelését adják a két megyére és négy városra kiterjedő rendezvény- sorozatnak. Sőt, amikor ez elkészült, további vitára bocsátották az írásos összegezést. A siker így nyilván nem marad el majd. Az eredmények, gondok és hibák helyes felismerése segítségükre lesz a továbbiakban, az immár hagyományos fesztiválsorozat folytatásában. Egy másik eset is hasonló volt, és éppen úgy eredményesnek mondható. A szovjet könyv ünnepének országos megnyitójáról van szó, amelyet olyan sikeresen és színvonalon bonyolítottak le, amilyenről régebben álmodni sem lehetett volna. A ritka szép és nagyon tartalmas könyvkiállítást, az országos szintű irodalmi estet, s a többi, programot gazdagító rendezvényt több hónapos alapos előkészítő munkával próbálták igazán színvonalassá tenni. A vártnál is nagyobb sikerrel. És ismét csak jó ötletnek bizonyult, hogy a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalatnak, valamint a Könyvterjesztők és Könyvkiadók Egyesülésének vezetői áz illetékes kecskeméti vezetőkkel közösen vitassák meg az országos megnyitó tapasztalatait. Ismét a továbbiak érdekében. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa hasonló célzattal vizsgálta meg nemrégiben a munkahelyi közművelődés elmúlt évi tapasztalatait. A gondosan elkészített értékelésüket sokszorosították és szét- küldték az érdekeltekhez, a munka további javításának érdekében. Ugyanígy járt el a Kiskunsági Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége, amikor értékelte a szövetkezetek kulturális életét. A fentiek azt jelentik, hogy a közművelődésben felmutatható értékeket csakis azáltal lehet felkutatni, felmutatni és közkinccsé tenni, ha rendszeresen sor kerül — a legkülönbözőbb szinten — oz értékelésre. Méghozzá az alapos, reális, körültekintő értékelésre. Enélkül ma már lehetetlen tartósan jó és gyümölcsöző közművelődési munkát végezni. V. M.
