Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. január 17. események sorokban HANOI Hétfőn este véget ért az Afro­ázsiai Szolidaritási Szervezet (AAPSO) elnökségének VII. ki­bővített ülése. A tanácskozás zá­rónapján szólalt fel Molnár Bé­la, a magyar szolidaritási bizott­ság alelnöke, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára. A magyar küldöttség veze­tője a többi között foglalkozott a Közel-Kelettel és az afrikai fel­szabadító mozgalmak helyzetével, majd részletesen szólt a Viet­nammal és Kambodzsával való szolidaritás jelentőségéről. ROMA Rómában kedden közzétették az Andreotti-kormány hároméves gazdasági tervét, amelyet a múlt héten hagytak jóvá. A könyv­vastagságú dokumentum fő mon­danivalója abban foglalható ösz- sze, hogy az elkövetkező három évben lényegében befagyasztanák a munkabéreket — csak az inf­láció mértékében hajtanának végre bérkorrekciót —, ezzel meggyorsítanák a tőkefelhalmo­zást és fellendítenék a beruházá­sokat. A terv semmiféle biztosí­tékot sem tartalmaz arra, hogy a tőkések valóban beruházásra for­dítják majd a bérkorlátozás ré­vén növekvő profitot. Olaszor­szágban az utóbbi években a gazdasági stagnálás egyik oka ép­pen az volt, hogy a tőkések kül­földön invesztáltak. (MTI) WASHINGTON ________________ A z Egyesült Államok Külügy­minisztériuma körlevélben utasí­totta az összes amerikai kormány- hivatalokat, hogy — követve az amerikai diplomácia változásait — változtassák meg a Kínával és Tajvannal kapcsolatban eddig használt elnevezéseket. Miután az Egyesült Államok diplomáciai kapcsolatot létesített a Kínai Népköztársasággal, a kormányhi­vatalok a jövőben csak a „Taj­van” és „tajvani” megjelöléseket használhatják, míg a „kínai” ki­fejezés hivatalos amerikai ira­tokban a jövőben csak a Kínai Népköztársaságra vonatkozhat. (AP) ALGÍR ________________________ J anuár 27-én kezdi meg kong­resszusát az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) — je­lentette be Rabah Bitat ideigle­nes államfő a kongresszus előké­szítésével megbízott országos testület ülésén. A kongresszus számos egyéb probléma mellett megvitatja az elnökválasztás le­bonyolításának kérdéseit is. (MTI) LONDON Kedden egyetlen vonat sem közlekedett Nagy-Britanniában. Az ötödik napja tartó közúti te­herszállítósztrájkhoz egynapos vasutassztrájk csatlakozott, amit csütörtökön megismételnek. A brit államvasutak ugyanis nem hajlandó kielégíteni a vonatveze­tők bérkövetelését, helyette olyan ajánlatokat tesz a két vasutas­szakszervezetnek, amelyeknek ér­telmében — béremelés fejében — tízezrével szüntetnék meg a munkahelyeket. (MTI) Sztrájkok, tiltakozó nagygyűlések Spanyolországban MADRID, VITORIA, BILBAO, SAN SEBASTIAN Sztrájkot kezdtek hétfőn éjfél­kor Madrid és körzete vendéglátó­ipari dolgozói. Beszüntette a mun-/ kát az észak-spanyolországi Vito- riában működő „Michelin” gumi­gyár négyezer alkalmazottja is. A meghatározatlan ideig tartó sztrájkkal a dolgozók új kollektív szerződést és fizetésemelést köve­telnek. A 70 ezer verfdéglátóipari dol­gozó munkabeszüntetése miatt Madrid és környéke szállodáiban, éttermeiben és más vendéglátó­ipari egységeiben szünetel min­denféle szolgáltatás. Baszkföld több nagyvárosában: San Sebastianban, Mondragonban és Renteriában hétfőn tiltakozó tüntetéseket rendeztek egy ismert ETA-vezető ellen szombaton elkö­vetett merénylet miatí. Mint je­lentettük, Jósé Manuel Pagoagát szombaton Baszkföld francia ré­szén merénylők súlyosan megse­besítették. Az ETA szélsőséges terrorszer­vezet a sajtónak eljuttatott közle­ményben magára vállalta a Baszk­földön a hatóság emberei ellen el­követett merényleteket. A spanyol terrorhullámnak az év eleje óta 14 halálos áldozata van, közöttük hat rendőr, két ka­tonatiszt és egy bíró. (AFP, UPI) A KGST Végrehajtó Bizottságának ülése A megye legjobb kertészeti exporttermékei Moszkvában, a KGST épületé­ben kedden délelőtt megkezdő­dött a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa Végrehajtó Bi­zottságának 88. ülése. Az ülés­szakon a tagállamok miniszterel­nök-helyettesei képviselik or­szágukat. Részt vesz az ülésen Nyikolaj Faggyejev, a KGST tit­kára is. Az ülés részvevői megvitatják a komplex program a hosszú távú együttműködési célprogra­mok megvalósításával összefüggő kérdéseket, valamint a KGST tagállamai közötti sokoldalú gaz­dasági együttműködés más kér­déseit. Az ülést megnyitva Konsztan- tyin Katusev miniszterelnök-he­lyettes, a Szovjetunió állandó képviselője emlékeztetett arra, hogy a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa harminc évvel ez­előtt, 1949 januárjában alakult meg. Létrehozását azóta az élet igazolta: olyan következetesen szocialista gazdasági együttműkö­dési szervezetet jelent, amely ré­Régi igazság, hogy a dolgok a külpolitikában is összefüggenek. Elég egy pillantást vetnünk a legutóbbi hírügynökségi jelenté­sekre ahhoz, hogy ez ismét bebi­zonyosodjék. Ilyen szempontból különösen két hír ragadja meg a figyelmet. Az egyik: Carter elnök bejelentette, hogy a SALT—II-vel kapcsolatos megkötendő megálla­podást államközi szerződésként terjeszti a kongresszus elé. A másik: Leonyid Brezsnyev inter­júja az egyik legtekintélyesebb amerikai hetilapnak. Az államközi szerződések rati­fikálásához az amerikai törvé­nyek szerint kétharmados többség 'kell. Nem nehéz megjósolni, hogy ezt az arányt nem lesz könnyű elérni; ehhez a hidegháború túl­ságosan sok híve ül az Egyesült Államok törvényhozásában. Az el­nök ezért — nyilvánvalóan ko­rábbi keserű tapasztalatok alap­ján — kénytelen volt figyelmez­tetni a honatyákat, hogy a SALT—II elutasítása „súlyos csa­pást mérne a nemzetközi béke erősítését szolgáló törekvésekre, és ártana a világban az Egyesült Államokról alkotott képnek”. Leonyid Brezsnyevnek a Time magazin számára adott interjúja emlékeztet arra, hogy a szovjet— amerikai kapcsolatok komoly já­szé a világszocializmusnak, meg­valósítja a marxizmus—leniniz- mus elveit az államközi gazdasá­gi kapcsolatokban, a szocialista internacionalizmust, valamennyi részvevő teljes egyenjogúsága, érdekeinek tiszteletben tartása alapján áll. Az elmúlt három évtized ha­talmas sikereket hozott a KGST- ben részt vevő szocialista orszá­goknak — mutatott rá Katusev. Emlékeztetett arra, hogy az idén még egy jelentős esemény év­fordulója van: tíz évvel ezelőtt hozott határozatot a KGST XXIII. rendkívüli ülésszaka a komplex gazdasági együttműkö­dési program kidolgozásáról az együttműködés új, magasabb sza­kaszába való lépésről. Az azóta eltelt időszakban már e program gyakorlati megvalósítására történ­tek eredményes lépések, a hosz- szú távú együttműködési cél­programok kidolgozása és megva­lósítása folyik. A Végrehajtó Bizottság ülése csütörtökön ér véget. (MTI) villásához vezető úton „mester­séges akadályokat hoztak létre. Ezeket az akadályokat el lehet és el kell távolítani”. Nyílt titok, hogy éppen a SALT megtorpedó­zása lehne a legnagyobb ilyen akadály, méghozzá jellegénél fog­va veszélyesen kettős természetű: egyszerre és egymásból követke­zően vetné vissza a szovjet— amerikai viszony és az egész nem­zetközi helyzet javulását. ^1 Leonyid Brezsnyev plasztikus fogalmazásban utal a potenciális torlaszrakónak a „szovjet fenye­getéssel” kapcsolatos képtelen hisztériakeltésére: „vajon igényt tartunk-e egyetlen négyzetkilo­méternyi területre más államok­tól?... Vajon nem a Szovjetunió az egyik fő kezdeményezője és aktív résztvevője mindazoknak a lépéseknek, amelyek Európában a béke megszilárdítása és a békés együttműködés fejlesztésére irá­nyulnak?” A kérdésre csak egyféleképpen lehet válaszolniok mindazoknak — akik igazat akarnak mondani. Ha eljut a washingtoni Capito- liumra a még megkötendő egyez­mény. a világ ezt a választ vár­ja a képviselőktől és szenátorok­tól annak a felismerésnek alap­ján, hogy a felelősség egyszerűen mérhetetlen. H. E. Örömünnep Teheránban Mohammad Reza Pahlavi irá­ni sah kedden helyi idő szerint délután negyed kettőkor külön- repülőgépen feleségével együtt elhagyta országát. Nyugati hír- ügynökségi kommentátorok sze­rint távozása azt jelenti, hogy — legalábbis abszplút uralkodóként — többé nem térhet vissza Irán­ba. Néhány perccel korábban a parlament alsóháza 149 szavazat­tal, 43 ellenében és 13 képviselő tartózkodása mellett, jóváhagyta Baktiar kormányának program­ját. Elutazásakor adott nyilatkoza­tában a sah fáradtságra panasz­kodott és azt mondta, hogy azért csak most utazik, mert meg kel­lett várnia, amíg a parlament bizalmat szavaz a kormánynak. Visszatérésének lehetőségéről annyit közölt, hogy annak idő­pontja „kizárólag egészségi álla­potától függ”. A sah távozásának a teheráni rádióban elhangzott bejelentése után a főváros lakossága valósá­gos örömünnepet ült. A tömegek énekelve, autódudák hangorkánja kíséretében vonultak az utcára. (Reuter) Magyar-kínai árucsereforgalmi egyezmény Budapesten kedden aláírták az 1979. évre szóló magyar—kínai árucsere-forgalmi és fizetési egyez­ményt. Ennék értelmében a két ország közötti árucsere-forgalom az előző évihez képest tovább növekszik. Az egyezmény alap­ján Magyarország elsősorban szerszámgépeket, tehergépkocsi- kit, autóbuszokat, televíziókészü­lékeket, műszereket, orvosi be­rendezéseket, fénycsőgyártó gép­sort, acél-alumínium árut szállít Kínának, mezőgazdasági és élel­miszeripari termékek — a többi között rizs, zöldség, gyümölcs- konzerv, tea, kakaó — valamint színesfémek, gyógyszer-hatóanya­gok és különféle vegyicikkek el­lenében. Ezeken kívül a Kínából származó behozatalunkban egyre nagyobb mennyiségben szerepel­nek különféle könnyűipari ter­mékek, mint például pamutszö­vet, pamutkötöttáru, konfekció- ipari cikkek, ékszerek, írószerek, porcelánáruk. Az egyezményt ma­gyar részről Tordai Jenő, kínai részről Cui Csun külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Az aláíráson jelen volt dr. Szalai Béla államtitkár, valamint Cu- An-kang, a Kínai Népköztársaság ügyvivője. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) növényt a virágzásakor nem ér­te és nem károsította a fagy. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát­ban, a kiskunhalasi, a helvéciai és a Szikrai Állami Gazdaságban igen nagy mennyiség termett, így a szilva szállítása 220 százalékra sikeredett, azaz több, mint hat­ezer tonnányit exportált a megye Finnországba, az NSZK-ba, Ang­liába, az NDK-ba. Tavaly először vásárolt magyar szilvát a Szov­jetunió, ahol igen kedvezően fo­gadták ezt a gyümölcsöt is. A kö­vetkező évek nagy mennyiségű szilvatermését biztosítani kíván­ja a HUNGAROFRUCT, ezért 272 ezer forintért hozzájárulást adott a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnek 40 hektáros Stanley fajta telepíté­sére, ezt a gazdaság be is fejezte. Hasonló kiemelkedő termés- mennyiséget takaríthattak be ta­valy a megye cseresznyefáiról. A kirendeltség a tavasszal az utób­bi tíz év legnagyobb cseresznye­exportját bonyolította le, 320 ton­na helyett 556 tonnával szállított külföldre. Gyenge volt viszont az ősziba­rack kivitele, hiszen ennek termé­sét igen károsította a fagy. így csak demokratikus országokba szállítottak belőle. Az őszibarac­kosok területnövelése érdekében a HUNGAROFRUCT anyagi segít­séget nyújtott a Szikrai Állami Gazdaságnak 93 hektár, és a la- josmizsei Kossuth Termelőszövet­kezetnek 29 hektár telepítésére. Az egyik leggyengébben teljesí­tett export a sárgabarack^ szállí­tása volt tavaly. A tervezett 5400 tonna helyett mindössze 1868 ton­nányit vihettek az NSZK, angol, jugoszláv, svájci, csehszlovák és NDK piacokra, konzervgyárakba. A megyében levő négy válogató­gépsor egyikét a kevés gyümölcs miatt nem volt érdemes működ­tetni. A HUNGAROFRUCT e gyü­mölcsféle telepítéséhez is segítsé­get ad, az így ültetett 83 hektá­ron a barackosokról a nyolcva­nas években már szedhetik a ter­mést a gazdaságokban. A 11-féle gyümölcs forgalma­zásában kevésbé jelentős mennyi­séget adott az egyébként jól ter­mő pirosribizli. A körte, az eper és a meggy viszont nem termett eleget. Az előbbiből egyáltalán nem, eperből száz tonna helyett mindössze tízet, meggyből csupán a tervezett mennyiség felét szál­líthatták külföldre. A szőlő ex­portjában sem jeleskedhetett a vállalat. A tervezett 200 tonna he­lyett tízet indíthattak útnak, mi­vel a hazai igényeknek is csak nehezen tudott a kereskedelem megfelelni. A zöldségnövények Bács-KÍskun megyei exportjára is alaposan rányomta bélyegét az időjárás. Bár az NDK-partnerek többször módosították a határidőt, a pri­mőr retek, saláta, karalábé, ká­poszta így sem érkezett hozzájuk a kért mennyiségben. A nyári hűvös időjárás miatt két héttel később értek be a zöld­ségnövények, így a fehér paprika is. Ebből az NDK-val kötött szer­ződés szerint ezer tonnát szállított volna a HUNGAROFRUCT Bács- Kiskun megyei kirendeltsége. A hazai ellátás akadozása miatt azonban ezt a mennyiséget átad­ták a belföldi kereskedelemnek. A paradicsompaprika exportja sem volt sikeres, a tervezett 7400 ton­nának alig több, mint felét szál­líthatták szeletelt és egész for­mában külföldre. A paradicsom érésének késői indulása miatt jelentős piac esett ki. NDK-ba, Csehszlovákiába, az NSZK-ba és Ausztriába össze­sen 3900 tonnányit szállítottak, ami 700 tonnával volt kevesebb a tervezettnél. A zöldségfélék közül egyedül az uborka volt az, amelyből a terve­zett mennyiségen felül is szállít­hattak a negyéből. Igaz, a 81 tonnás túlteljesítés nem a ter­mésátlagnak, hanem a terület nö­vekedésének köszönhető. Az ubor­kát kizárólag tőkés piacokra, az NSZK-ba, Svédországba szállítot­ták. Biztos exportcikke a HUNGA- ROFRUCT-nak a laskagomba, amelyet a borotai termelőszövet­kezet termeszt. A jó minőségű gombát tavaly az NSZK feldol­gozóipara fogadta. A tervezett mennyiségnek több, mint kétsze­resét, azaz 70 tonnát szállítottak oda. G. E. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Brezsnyev—Zsivkov találkozó A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának székházában kedden találkozóra került Jsor Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, a Bolgár Államtanács elnöke között. (TASZSZ) NAPI KOMMENTÁR Lehetőségek és akadálvoli MEXIKÓ Az olaj áldás veszélyei A maják és aztékok egykor virágzó birodalmának romjain ma úi legendák születnek. Egymást érik a fantasztikusabbnál fantasztiku- sabb becslések Mexikó olaj kincséről, amely a feltételezések szerint a legnagyobb a tőkés világban, Még Szaúd-Arábia eddig leggazdagabb nak vélt forrásait is felülmúlja. Ez annál is érdekesebb fejlemény, mert a latin-amerikai ország 1974-ben még behozatalra szőrűit a „fe­kete aranyból”. Azóta viszont saját termelését kétszerezte meg, kivi­telét növelte négyszeresére, újabb és újabb lelőhelyekre akadt rá, 1977 kezdetétől legalább harmincra — hétezer kilométeres partvona­lán, illetve kontinentális talapzatában. Nem univerzális gyógyszer „Ilyen lehetőség csak egyszer adódik a történelemben” — nyi­latkozta több alkalommal is Jósé López Portillo köztársasági elnök, aki alig több mint két éve vezeti az országot. Mexikó kőolajkész­letét jelenleg 120—200 milliárd barrelre (1 barrel kb. 160 liter) becsülik, amely mintegy hatvan esztendőre elegendő, s az új OPEC-árszint alapján az eladása révén szerzett jövedelem már az idén legkevesebb 37 milliárd dol­lár, a tavalyi kétszerese lesz. A mexikói állami olajtársaság, a Pemex kitermelésre, kutatásra, feldolgozó kapacitások létesíté­sére 15—20 milliárd dollárt kí­ván fordítani a következő öt év­ben, s Szakemberei azt tervezik, hogy a jelenlegi napi 1,3 millió barreles termelést kétmillióra növelik 1980-ra. Az olajáldás tehát Mexikót is elérte — a maga összes előnyével és veszélyével együtt. Azt azon­ban még nem tudni, melyikből hull több reá. A Pemex igazga­tója azért is figyelmeztette az ország vezetőit: „Ha Mexikó ki­zárólag az olajjal — mint valami mágikus orvossággal — kívánná gyógyítani valamennyi betegsé­gét, az hosszabb távra nemzeti öngyilkosság lenne.” Probléma pedig akad bőven ebben a távoli országban: a népesség gyors nö­vekedésétől a legalább ötvenszá­zalékos munkanélküliségen, a mintegy 28 milliárd dolláros kül­földi adósságon, a javak szélső­ségesen igazságtalan elosztásán át egészen a széles körű analfabé­tizmusig. Harc a korrupcióval Jósé López Portillo 1976. de­cember 1-én, amikor beiktatták hivatalába, főleg ilyen gondokat örökölt elődjétől, Luis Echeverria Alvareztől. Mégis hozzálátott am­biciózus tervei megvalósításához, nem titkolva azt sem, hogy ehhez az anyagi bázist a petrodollárok- tól várja. Először a Mexikóban újnak egyáltalán nem mondható korrupció ellen lépett föl. S hogy nemcsak szavakkal, íme a bizo­nyíték: kétéves kormányzása so­rán számos vezető tisztviselő, köz­tük két miniszter, került börtön­be a közpénzek hűtlen kezelése miatt. Várhatóan kevésbé lesz lát­ványos a nagybirtokrendszer fel­számolásáért hat évtizede folyó harc lezárása — a nincstelenek javára, amit szintén sürgős tenni­valónak tekint. Ugyancsak nagy szükség van az ipar és a szolgáltatások fejleszté­sére. Az évente 3,5 százalékkal növekvő, az ezredfordulóra felte­hetően megduplázódó népesség ugyanis új munkahelyek millióit igényli máris. S végül még egy probléma, amiért az országot tár­sadalmi feszültségek uralják: a 65 millió mexikói közül jelenleg még kevesebb, mint húsz százalék birtokolja az állam gazdaságának hetven százalékát. Legalitás a kommunistáknak Parlamenti választások lesznek Mexikóban a nyáron. Portillo el­nök jó politikai érzékkel — első­sorban saját pártja, az öt évtize­de kormányzó Intézményes For­radalmi Párt esélyének növelésé­re — engedélyezte más politikai erők, köztük a kommunisták le­gális működését is. Kétségtelen előrelépés ez Mexikóban, ahol né­hány hónapja még igen korláto­zott volt a politikai demokrácia. A választási reform azonban fe­lemás: kimondja, hogy a kong­resszus 400 mandátumából az el­lenzéki pártok mindössze százat szerezhetnek meg, vagyis az ural­kodó továbbra is az Intézményes Forradalmi Párt marad. A külpolitika az a terület, ahol Portillo elődje hagyományait leg­inkább követi. Beiktatása után néhány hónappal ellátogatott a Szovjetunióba, a kétoldalú kap­csolatok fejlesztéséről folytatott szívélyes légkörű, beható eszme­cserét Moszkvában. Echeverriá- hoz hasonlóan ő is fontosnak tart­ja országa együttműködését a KGST-vel, amely az 1975 augusz­tusában megkötött megállapodás óta ígéretesen fejlődik. Tájékozott források szerint sz'ó van arról, hogy Mexikó szállít majd olajat'a közeli Kubának, s a Szovjetunió cserébe Mexikó európai megrendeléseit teljesíti. Az előnyök kölcsönösen nyilván­valóak. Távolról sem ilyen egyenjogú partner Mexikó, ha tőkés kapcso­latait vizsgáljuk. Ezek szinte ki­zárólag az északi óriáshoz fűzik. Külkereskedelmének háromne­gyed részét az Egyesült Államok­kal bonyolítja, a feldolgozó ipa­rában domináló külföldi tőke ugyancsak amerikai. Washington­ból már évek óta aggodalommal nézik Mexikó önállósodási törek­véseit, államosítási terveit, külpo­litikai nyitását. Különösen most, hogy fény derült hatalmas olaj­kincsére. A hosszú ideje lenézett szomszéd hirtelenjében felértéke­lődött az amerikai gazdasági stra­tégiában, ezért Carter elnök feb­ruárban személyesen megy el Mexikóba. A Fehér Házban már úgy szá­molnak, hogy a mexikói olajjal csökken majd az USA függősége Szaúd-Arábiától, a feszültségtől terhes Irántól, az amerikai Afri- ka-politikát bíráló Nigériától, az egész OPEC-től. Mexikó viszont egy latin-amerikai mondás szerint — túl messze van az úristentől, és túl közel az Egyesült Államok­hoz. K. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom