Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-17 / 13. szám

1979. január 17. • PETŐFI NÉPE • 3 A KGST ÉS MAGYARORSZÁG 1. Változások a gépiparban A szocialista országok gazdasági közösségének megalapításakor a gépipar csak néhány tagországban volt az ipar vezető ágazata. Ilye­nek közé tartozott a Szovjetunió, az NDK, valamint Csehszlovákia. A többi ország „történelmi örökségül” kapta az elmaradott, gyengén fejlett ipart, amelyben a gépipar igen kis szerepet játszott. Ezért nem véletlen, hogy a tagországok megkülönböztetett figyelmet fordítottak a gépipar fejlesztésére. INTÉZKEDÉSEK AZ ÉPÍTÉSI ÜTEM FELGYORSÍTÁSÁRA Kereskedelmi hálózatfejlesztés a megyeszékhelyen A párt XI. kongresszusa az V. ötéves tervidőszakra elő­irányzott feladatok között a lakásépítéshez szervesen hozzá­tartozó, úgynevezett járulékos beruházások egyidejű meg­valósításának fontosságát külön is hangsúlyozta. Nem szorul bizonygatásra, nagyon is köztudott, hogy az alapellátás fel­tételei nélkül valójában félkész, csonka az új lakótelep; sok gond, bosszúság és jogos panasz forrása az alapellátás felté­teleinek nemegyszer késlekedő megvalósulása. Az idő halad, a tervciklusból alig két év van hátra. Vajon a megye kiemelt új lakótelepein hol tartunk a kereskedelmi és szolgáltató beruházások megvalósításában, az esetleges ütemelmaradások pótlásával együtt várható-e az előirány­zott célok elérése? A kérdést ezúttal Veliczky Istvánnak, Kecskemét tanácselnök-helyettesének, illetve Gyulai Tibor­nak, a városi tanács tervosztálya vezetőjének tettük fel. Az együttműködés eredményei A kapcsolatok építésének első szakaszában — ez főleg az ötve­nes—hatvanas években volt így — első lépésként a szocialista or­szágok nagy és megbízható fel­vevőpiacot biztosítottak egymás gépipari termékeinek. Ezekre ala­pozva új iparágak honosodtak meg minden országban, és fontos cél lett a termelés dinamikus bő­vítése. Ennek eredménye, hogy 1977 végén a tagországok az egy­más közötti szállításokból fedez­ték gépimportigényük mintegy kétharmadát. Minőségileg új szakasz nyitá­nyát jelentette az, hogy a hatva­nas évek elejétől a gépipari szak­emberek már nemcsak a kész gé­pek berendezések kölcsönös szál­lítását szorgalmazták, hanem fel­vetették a szakosítás és a gyártá­si kooperáció gondolatát is. A kölcsönös elemzések bebizonyí­tották, hogy a termelési munka- megosztás továbbfejlesztett for­mája előnyös valamennyi résztve­vő számára és nagymértékben elősegíti a kölcsönös gépkereske­delem fejlődésével egymás igé­nyeinek teljesebb kielégítését. En_ nek megfelelően dolgozták ki a szakértők a hatvanas években a két-, illetve sokoldalú termelés­szakosítási, gyártásszakosítási programokat. Magyarország gazdasági érde­keit, termelési adottságait figye­lembe véve összesen 52 sokolda­lú egyezmény megvalósításában vesz részt. 1977 végén a KGST- országokba irányuló magyar gép­ipari kivitel közel 40 százaléka már szakosított termék volt. A szakosított termékeknek mintegy 60 százaléka a közleke­dési eszközöket gyártó ágazatból származott. Közúti járműgyártá­sunkat közismei'ten a KGST-or- szágokkal való szoros együttmű­ködésünk jellemzi. Járműiparunk fejlesztésekor arra törekedtünk^ hogy egyes részegységek, fődara-' bök tömegszerű gyártását szer­vezzük meg, és ne a végtermék kibocsátására koncentráljunk. Ikarus és Zsiguli A magyar járműipar legjelen­tősebb exportterméke az autó­busz. Az utóbbi években a hazai gyártókapacitás mintegy 60 száza­lékkal bővült. Ennek eredménye­ként évente több mint 11 ezer autóbuszt gyártunk. Az előállí­tott termékek mintegy 85—90 szá­zalékát külföldön értékesítjük. Az exportszállítások alapja a szocia­lista országokkal aláírt hosszú lejáratú megállapodások egész sora. Legnagyobb vevőnk a Szov­jetunió. Évente több mint 6000 autóbuszt vásárolnak a városi va­lamint a városok közötti forga­lom javítására, fejlesztésére. Az NDK autóbusz-bevitelének mint­egy 90—95 százalékát is az Ika- rusz-buszok teszik ki. A magyar járműipar fejlődésé­nek egyik jelentős állomása volt, hogy bekapcsolódott a több mint tízéves múltra visszatekintő VÁZ személygépkocsi-együttműkö­désbe. (Hazánkon kívül részt vesz a kooperációban Csehszlovákia, Bulgária, az NDK, Lengyelország, valamint Jugoszlávia is.) Magyar- ország az egyes típusoktól füg­gően 15—20 féle részegységet és alkatrészt készít, ezeknek a szállí­tásoknak ellenértékeként kész Lada személygépkocsikat kapunk. Számítógépcsalád A szocialista országok gépipari együttműködésének egyik kiemel­kedő programja a számítástech­nikai együttműködés. A növek­vő információszükséglet elenged­hetetlenné tette a korszerű szá­mítógépgyártó bázis megterem­tését a KGST-országokban. Ha­zánk ugyancsak részt vesz ennek a programnak a valóra váltásá­ban. A sokoldalú megállapodás­nak megfelelően vállaltuk a szá­mítógépcsalád legkisebb tagjának — az R—10-nek — kifejlesztését, sorozatgyártásának a megszerve­zését, majd folyamatos műszaki színvonalemelését. A vállalt kö­telezettségeinknek megfelelően fejlesztettük ki a géphez tartozó perifériákat és egyéb kisegítő be­rendezéseket is. Ezeknek a ter­mékeknek szállítására sokoldalú egyezményeket irtunk alá. Az elő­zetes számítások szerint az 1976— 80-as években a KGST-országok egymás közötti számítógép-for­galmából hazánk mintegy tíz szá­zalékkal részesedik majd. Jelentősek a magyar népgazda­ság szempontjából azok a sokol­dalú egyezmények is, amelyek a híradásipari termékek, mezőgaz­dasági, élelmiszeripari gépek, or­vostechnikai készülékek termelé­sét és kölcsönös szállítását szabá_ lyozzák.,,.,,muMiujx A már meglevő egyezmények továbbfejlesztése mellett a .szak­emberek újabb megállapodások kidolgozásán is fáradoznak. Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően várhatóan rövidesen befejeződik majd az atomenerge­tikai berendezések gyártásszako­sítására és export-import szállí­tására szóló megállapodások ki­dolgozása. Ebben hazánk is érde­kelt. Termelési hagyományaink alapján néhány berendezés gyár­tásába bekapcsolódhatunk. Ugyanakkor a villamosenergia- termelő kapacitás bővítésével pár­huzamosan érdekeltek vagyunk a partner országokban gyártott be­rendezések vásárlásában is. Az együttműködés továbbfejlesztésé­nek fontos területe lehet a rész­egységek, félgyártmányok és al­katrészek szakosítására épülő kooperáció, ahol még vannak ki­használatlan lehetőségek. Faragó András (Következik: Energiaválság nél­kül.) Elsősorban hadd említsük meg: az 1980-ig szóló fejlesztési törek­véseiben a kereskedelmi hálózat alapterületének 15 ezer négyzet- méterrel való növelésével számolt a város. A tervidőszak három éve alatt számos üzlet létrehozásával — ideértve az ötezer négyzet- méteres piaccsarnokot is — mint­egy 11 ezer négyzetméterrel bő­vült a kereskedelmi hálózat. Nem kevés tennivalót diktálnak azon­ban a jövő év végéig főleg a szé- chenyivárosi és a városközponti új lakótelepeken megvalósítandó kereskedelmi beruházások. Mint azt a városi tanács kép­viselőitől megtudtuk, a szóban forgó feladatok 1980 végéig való elvégzése megköveteli az építési ütem felgyorsítását. Ennek érde­kében a múlt évben több intéz­kedés is történt. így pédául a vá­ros beruházásait szemmel tartó — a városi pártbizottság, a ta­nács és az érdekelt szervezetek vezető képviselőiből álló — koor­dinációs bizottság 1978 utolsó negyedévi tárgyalásán tételesen egyeztette a Széchenyivárosban létrehozandó négyezer adagos konyha és mellette az ezer négy­zetméteres ABC-áruház felépíté­sének feladatait. Egyetértésben a beruházó Du- navidéki Vendéglátó Vállalattal, az Univer Szövetkezettel, s a le­bonyolító SZÖVTERV-vel a két létesítmény kivitelezését a buda­pesti lakótelepeken jól bevált, könnyűszerkezetes módon a 26-os Dunaújvárosi Építőipari Vállalat­ra bízták. Ez a közület az épület szer kezeti szerelésén túl, egyes szakipari munkák elvágásét is vállalta. Az üzlet befejező mun­kálatait az Univer házilagos bri­gádja, a konyháét pedig az ÉP­SZER Vállalat végzi el. A lényeg, hogy a beruházás, valamennyi feltételével együtt, a gondos szer­vezés és feladatmegosztás bizto­sítékát jelenti ez év első felében megkezdődő építkezés 1980 vé­géig való befejezésének. Huzavona után bár, de rende­ződtek azok a problémák, ame­lyek a városközponti lakótelephez kapcsolódó Május 1. téri üzlet­építés megkezdését késleltették. Napjainkban azonban az ágas­kodó tartóoszlopok is jelzik: fo­lyamatban van az Univer Szövet­kezet 2900 négyzetméter alapte­rületű ABC áruházának építése. Kivitelezője az Épszer Vállalat; s Zima Tibor, a vállalat igazgató­helyettes főmérnöke ad számot a negyedévenkénti egyeztető tár­gyalásokon az építés előrehaladá­sáról. A tanácsi vállalat javuló munkája feljogosít a reményre, hogy a tervidőszak végére elké­szül az áruház. A városközpontnál maradva: a Petőfi Sándor utcai új épületek közül az első négy földszintjén már a vásárlókat szolgálják az üzletek. Az ötödik és hatodik) házban ez év első felében várha­tó az OFOTÉRT-üzlet megnyitá­sa, s vele együtt a kontaktlencse­laboratórium működése, a Nép- művészeti Vállalat üzlete, vala­mint az édesség- és ajándékbolt.1 Térjünk azonban vissza a Szé- chenyivárosba, ahol — az Irinyi utcán — az Építő és Szolgálta­tó Ipari Szövetkezet ez év máso­dik felében átadja rendeltetésé­nek a több mint 400 négyzetmé­ter alapterületű lakáskarban­tartó szolgáltatóházat. Ugyanitt említhetjük, hogy a szolgáltató­ház típustervének adaptálásával valósul meg előreláthatóan még az idén a város környéki állami gazdaságok közös mintaboltja.1 Ennek közműves területét a város a Nyíri úton, az új megyei kórház közelében bocsátja a beruházók rendelkezésére. A fentiekben közreadott érte­sülések szerint tehát minden megtörtént annak érdekében, hogy a tervidőszak végéig meg­valósuljanak az új lakótelepekhez tervezett kereskedelmi és szol­gáltató létesítmények. Minden­képpen idekívánkozik azonban Gyulai Tibor tervosztályvezető megjegyzése: — Ami a Széchenyivárost ille­ti, a legfájóbb, hogy az 1978-ra ígért szolgáltató egységek elkészü­lése késik. A IV. ötéves terv­időszakból áthúzódott szolgálta­tóházban a múlt év végén csak a zöldségbolt és a bisztró műsza­ki átadása történt meg. Hátra­van még — hogy csak néhányat említsek — a GELKA-szerviz, a postafely evőhely, a mosoda, a fodrászat, a gyógyszertár birtok­ba adása. Hisszük azonban, hogy a kivitelező BÁCSÉP Vállalat becsületbeli ügyének tekinti az ott élők által oly nagyon nélkü­lözött szolgáltatóház mihamarab­bi, teljes befejezését. A kereskedelemfejlesztésről szólva, Veliczky István tanácsel­nök-helyettes a következőket is elmondotta: — Ugyancsak sok év után, vár­hatóan ez év májusában felsza­badítja a Hornyik János utcai épületet a PIÉRT Vállalat, amely a Vasút utcában épít telephelyet, illetve raktárt. A Hornyik utcai épületben a Kéttemplom közihez hasonló üzletsor létrehozását ter­vezi a városi tanács; e célból az érdekelt közületekkel folyamatban vannak a tárgyalások. Az utcát egyébként majdan1, a kiskörút végleges kialakításakor, sétáló utcává kívánjuk átminősíteni. A jelenlegi tervidőszak felada­tai közé tartozik még Kiskecske- méten, a Hullám vendéglő mellett kis ABC-áruház, a Szeleifaluban pedig kis élelmiszerüzlet létreho­zása. A piaccsarnokkal szemközti te­rületre tervezett Centrum Áru­ház építésének sorsa felől érdek­lődve pedig megtudtuk: a beru­házás minden feltétele, így a te­rület, a terv, a pénz, s a kivite­lező rendelkezésre állnak, s mind­ezek feljogosítanak a reményre, hogy a VI. ötéves tervidőszak kö­zepe táján megvalósuló áruház építésének munkálatai még ez év­ben megkezdődnek. P. I. *•«* * £>*** • A magyar járműipar legjelentősebb exportterméke az autóbusz. Képünkön: készül az Ikarusz alváza a Csepel Autógyár autóbusz- gyáregységé­ben. • A Május 1. téren ágaskodó tartóoszlopok jelzik: épül az Univer nagy ABC-áruháza. (Tóth Sándor felvétele.) RITKÁN FORDUL ELŐ MULASZTÁS Szabálysértési ügyek intézése a tanácsoknál Az 1968. évi I. törvénynek 1974-ben történt módosítása lehetővé '■ette, hogy a szabálysértési cselekményeket az elkövetés helyén: községekben, nagyközségekben bírálják el a tanácsok szakigazgatási szervei. A községeknek ez a jogköre erősítette a tanácsok tekinté­lyét, szilárdította a szocialista törvényességet és jelentősen meggyor­sította az ügyintézést. A közelmúltban megvizsgálták az arra illetékes szervek, hogy Bacs-Kiskun megyében 1977-ben hogyan alakult a tanácsoknál a szabálysértési ügyek intézése. Elöljáróban megállapították, hogy a szabálysértési ügyeknek a községi hatáskörbe történt utalása foko­zott irányító munkát igényel a járási hivatalok igazgatási osztályai­tól, a jogszabályok elsajátítása pedig a községi szakigazgatási szer­veknél jelentett gondot elsősorban. Mindkét helyen nehezítette a munkát az igen nagy fluktuáció. Mégis az a tapasztalat, hogy a sza­bálysértési hatóságok nagyobb figyelmet fordítanak a társadalmi tu­lajdon védelmére, a csoport- és egyéni érdekek összhangjára. Ha elég — csak figyelmeztetés A megye 107 szabálysértési hatóságához 1977-ben összesen 5473 feljelentés érkezett, s ennek döntő része — több, mint háromezer ügy — a községi hatóságoknál került elintézésre. Az összes feljelentésből az év végére 284 maradt elintézetlenül, ami 5,2 százalékos hátralé- kot jelent (ez 1976 végén 4,1 százalék volt). A hátralék sok esetben az ügyintézés lassúságára, némely ügyben objektív okokra vezethető vissza. Statisztikai adatok szerint Kiskunhalason 13,6, Baján pedig 6,4 százalék volt a hátralék 1977 végén. Ez a . „nem megalapozott” többek között azt is jelenti, hogy az elkövető tartózkodási helye ismeretlen. De egyes hatóságok akkor is megszüntetik az eljárást, ha az idézés azzal érkezik vissza, hogy a címzett — a tettes — ismeretlen helyre költözött. Mondanunk sem kell, hogy ez a gyakorlat nem felel meg a jogszabályoknak, s ez főleg a községi hatóságoknál tapasztalható. Az eljárás megszün­tetésének arányát növeli az is, hogy egyes társhatóságok, szervek már elévült cselekményeket jelentenek. A megszüntetés egyik különös esete, amikor a hatóság bár meg­állapítja a szabálysértés elkövetését, de a büntetés helyett csupán figyelmeztetést alkalmaz. 1977-ben a megyében összesen 523 ilyen eset fordult elő, amely az összes ügyek 9,6 százaléka. Tárgyalás mellőzésével A szóban forgó esztendőben az ügyek közel hatvan százalékában szabtak ki pénzbüntetést a hatóságok összesen kétmillió 727 ezer forint értékben. Ennek kilencvenöt százalékát a megbírságoltak be­fizették (az országos befizetési arány 1977-ben 91,4 százalék volt.) A szabálysértési eljárásban a tárgyalás elve az alapvető. A tör­vény azonban lehetővé teszi a tárgyalás mellőzésével történő elbí­rálást is akkor, ha a tényállás tisztázott és a nevelő hatás tárgyalás nélkül is elérhető. Bács-Kiskunban a tárgyaláson kívüli eljárás so­rán hozott bírságoló határozatok száma 1976-ban 1468, 1977-ben pe­dig 1098 volt, vagyis az összes megbírságoltnak 31,3 százalékára szabtak ki pénzbüntetést tárgyalás mellőzése nélkül. Ez — mármint a tárgyalás mellőzése — gyors ügyintézésre ad lehetőséget, s ha a lehetőségek fennállnak a jövőben indokolt növelni az arányt. Tárgyaláson hozott bírságolások száma 2410 volt az említett év­ben, ami azt jelenti, hogy a határozatoknak közel hetven százalékát tárgyalásos eljárás keretében hozták meg. Fellebbezések A vizsgált esztendőben a legmagasabb a tulajdon elleni szabály- sértések száma volt annak ellenére, hogy az ilyen elkövetőkkel szemben magasabb bírságot szabtak ki. Az összes tulajdon elleni szabálysértés 1977-ben megközelítette az ezerötszázat. Ebből a tár­sadalmi tulajdon elleni szabálysértés 1115, a többi személyi tulajdon elleni szabálysértés volt. Csökkent a közegészségügyi és köztisztasági szabálysértések száma, viszont tovább emelkedett az iskolai szabálysértések miatt felelős­ségre vont személyek száma. Itt azokról a szülőkről van szó, akik nem járatták iskolába tanköteles gyermeküket. A vizsgált évben 289 ilyen mulasztást elkövető szülőre átlagosán 538 forint bírságot szab­tak ki, míg egy évvel korábban a 280 szabálysértőt átlagban és személyenként 440 forinttal büntették. Hozzá kell ehhez tenni, hogy jórészt nagycsaládos, rossz anyagi körülmények között élő emberekről van szó, s gyakran kerül sor figyelmeztetésekre is. A fellebbezéssel megtámadott határozatok száma 1977-ben az előző évihez képest csökkent: mindössze 7,9 százalék volt. A fellebbezé­seknek 34,7 százaléka volt eredményes. A huszonhat kérelem közül — amelyek a pénzbírság törlésére irányultak — az illetékesek húsz kérelmet teljesítettek, törölték a büntetést. Új feladatok Megállapította az elemzést végző bizottság, hogy a szabálysértési hatóságok egyre nagyobb gondot fordítanak az eljárási és anyagi jogi rendelkezések betartására, s egyre fokozódó figyelemmel vannak a jogpolitikai elvekre, állásfoglalásokra. A gyakorlat egyre egysége­sebb és jobban igazodik a követelményekhez. Ismeretes, hogy júliusban lép életbe az új Büntető Törvénykönyv, amelyet az országgyűlés téli ülésszaka fogadott el. Ezáltal több olyan cselekmény megítélése tartozik majd a tanácsok szakigazgatási szer­veire, amely most még bírósági hatáskört képez. így például a sza­bálysértési hatóság dönt majd az ezer forintig terjedő lopások, ki­sebb súlyú vám-szabálysértések és a becsületsértések ügyében. A megnövekvő feladat természetesen szükségessé teszi a hatóságok még alaposabb felkészülését. Mert csak ezáltal érhető el, hogy a munka mennyiségi növekedése ne járjon a minőség, a megalapozottság rom­lásával, hanem jobban nevelje az állampolgárokat a fegyelemre, erő­sítse az emberekben az igazságérzetet. G. S.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom