Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-12 / 9. szám
1979. január 12. • PETŐFI NÉPE • 3 EGY HÉTIG SÓ NÉLKÜL BEÁZIK A BOLT A FELTÁMOGATOTT MENNYEZET Áruellátási gondok T abdiban Ha valaki — bárki — megkérdezne valakit Tabdiban az utcán, a kocsmában, akárhol, hogy mi fáj leginkább az ott élőknek, mi a legfőbb panaszuk, bizonyára egyemberként válaszolnának: az áruellátási gondok, a bolti „hálózat” szegénysége. Erről_ beszélgettünk legutóbbi ottjártunkkor a község lakóival és a vezetőkkel. Izsákra zokniért Bárkit megszólítunk az utcán s beszédbe elegyedünk, néhány mondat után erre a témára kapcsol át. Fájdalmas valóság, hogy kevés a bolt a faluban — s ami van, az is szűk, korszerűtlen, íme, három vásárló véleménye: — Ha egy zoknit akar venni a feleségem, hát azt hiszik, megkaphatja itt? Dehogy! Mehet be érte Izsákra, vagy máshová. Bosszantó, higgyék el! — Kapa kell vagy reszelő? Eredj pajtás a városba, ott találsz. De sorolhatnám, mi nincs még, mert hiányzik a bolt, a szaküzlet. — Egy teljes héten át só nélkül maradt a falu. Csak az tudja, milyen elkeserítő ez, aki benne van. Az árut akadozva, kés- lelkedve és hiányosan szállítják, ezt Tabdiban mindenki tudja. Ez a szomorú igazság. Gond a belterületen Azt sokan tudják, hogy Kiskőröshöz közel levő Tabdi fiatal község. Alig negyedszázados a múltja. Kiterjedt tanyavilága van, igaz, ám a fejlődés ennek ellenére, mint másutt, itt is szembetűnő. A falu „magja”, a „centrum” feltűnő gyorsasággal bővül és szépül. A szorgalmas, dolgos tabdiak nemcsak vendégszeretetükről ismertek, hanem arról is, hogy „sokat adnak magukra”. Hogy igényesek: ez meglátszik a házakon, a tisztán tartott udvarokon éppen úgy, mint a lakások többnyire esztétikus, korszerű berendezésein. Ezekről a dolgokról beszélgetünk a község vezetőivel. Andriska László vb-titkár ezt mondja: — Az emberek szeretnek itt élni; sokan valósággal lokálpatrióták. Büszkék az örvendetes fejlődésre. De az bizony az egész falunak fáj, hogy ennyire rossz, hiányos az áruellátás. A belterületen van ugyan három bolt, de abból kettő roskatag, beázik, az egyik gerendákkal van aládúcolva, egynek pedig nincs megfelelő raktára. A külterületi két üzlet elegendő nagyjából, a gond tehát a belterületen van. Rideg Sándor községi párttitkárt is megkérdeztük. Ö ezt mondja: — A község jogosult lenne egy ABC-áruházra, ez nem lehet vitás. Nagyon nagy szükség lenne rá. Az itteni emberek között mostanában sok szó esik arról, hogy amit előzőleg ide terveztek, miért kapta meg a szomszédos Páhi község? De most már nem erről kell szerintem beszélni, változtatni nem lehet úgysem. Ott is kell az új ABC-áruház. Igen, de itt éppen annyira szükség lenne rá. Az illetékesek jóindulatú megértésére számítunk hát ezentúl. A falu vezetése előtt még nagy feladatok állnak. • Az élelmiszerbolt. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Elegánsnak éppen nem mondható ez az „üzlet”. S ráadásul még be is ázik! A vízhálózat bővítése stb. A fejlesztési alapunk kevés, szükség van a külső segítségre is! ígéret volt rá A további beszélgetésből az is kiderül, hogy bizony határozott ígéret volt előbb a másfélmilliós áruház megépítésére. A falugyűlésen a lakosságnak határozottan beszéltek erről. S mert nem így lett, mindenfelé tapasztalható a csalódás. Sőt, az illetékes ÁFÉSZ küldöttgyűlésén is így szerepelt napirenden a kérdés, a Tabdiban élők nagy megelégedésére. Amikor veszve látták az ügyet, tanácstagjukon keresztül interpelláltak is. Majd a járás vezetése részéről így vetődött fel: vagy Tabdi vagy Páhi. Végül ez utóbbi lett a szerencsésebb. (Jól mondja a párttitkár: ezen már nem lehet változtatni. De gondolni kell most már — amint lehet — a tabdiakra is.) Remények, tervek Az egyik boltot egy helybeli lakostól bérlik. Örökös a vita, a perpatvar. A lakás és az üzlet egyazon épületben van. Áldatlan állapot. Eddig igaz, „csupán” kétszer kellett perre vinni az ügyet. A gond persze, ettől gond marad. A tulajdonos megbontotta például a tetőt — és a bolt beázik. Hiányzik a kellő, gondos tatarozás is. Az élelmiszerbolt munkáját nehezíti a raktárhiány. Az úgynevezett iparcikkboltban kerülgetik a vásárlók a durva gerendákat stb. A falu lakóinak — elsősorban a vezetőknek — van egy gyönyörű elképzelésük. (Egyesek szerint csupán álom; mások meg ezt mondják: miért ne lehetne?) Ez pedig a következő: Ha mégis megkapnák a többszörösen is beígért ABC-áruhá- zat, akkor egyrészt a tulajdonosnak — a „maszeknak” — visszaadhatnák a bérelt helyiséget,' s ezzel megszűnne a „háborúskodás”. Másrészt viszont a felszabaduló élelmiszerüzlet az egybeépített kocsmával együtt, átalakítva egyszerre lenne kisvendéglő, presszó, és melegkonyha. A jelenlegi presszó (a művelődési házban) meg klubbá alakulna át. □ □ □ Eddig a témánkkal kapcsolatos vélemények, meglátások és elképzelések összegzése. Ügy tűnik, hogy a tabdiak panasza érthető és teljesen jogos panasz. Olyan, mely valamiképpen — minél gyorsabban — megoldásra vár. Többek között éppen az ott élő lelkes, szorgalmasan munkálkodó adófizető polgárok jó hangulatának visszaszerzése és tartós megtartása érdekében. Mert le nem tagadható, hogy ez is nagyon fontos. Varga Mihály Egy családból hat katona Kosa József őrmester, a Határőrség kiváló katonája, az egység többszörös élenjáró alpa- rancsnoka 1977-ben vonult be tényleges szolgálatra. Jelenleg a kiskunhalasi kiképző központ egyik legeredményesebben dolgozó szakaszának parancsnoka, öt fiú testvére van, akik hozzá hasonlóan, becsülettel álltak helyt. A hat fiú közül egyedül Józsi — a legfiatalabb — került a határőrséghez. A többiek: Gyula, András, Zoltán, Károly és Tibor a honvédség különböző alakulatainál töltötték katonaidejüket, s leszerelésük óta valamennyien szakmunkások. Civilben Józsi is szakmunkás: szobafestő-mázoló és tapétázó. Bevonulása előtt Kecskeméten, a BÁCSÉP Vállalatnál tanult és leszerelése után is ott szeretne majd dolgozni. Nős, felesége az Alföldi Cipőgyár kecskeméti gyárában dolgozik. Egy -családból hat katona ritkaság — jegyeztük meg, amikor Józsival beszélgettünk. — Valóban ritkaság. Anyám sokat is küszködött velünk, amíg Kecskemétén felcseperedtünk. Heten vagyunk testvérek — egy nővérem is van —, és mind a hetünknek szakmát adott a kezébe. Édesapám, még az ötvenes években rokkant lett, s a család fenntartásának terheit anyám viselte. Minden testvérem ipari iskolába járt és szakmunkás lett. A kiváló szakaszparancsnok elöljárói mondták el, hogy Kósa József őrmester mint parancsnok, az oktato-nevelő és kiképző munkája során eredményesen hasznosítja a tisztes tanfolyamon tanult elméleti és módszertani ismereteket. Kiváló munkájáért véradásért és a szocialista versenymozgalomban elért címekért huszonháromszor dicsérték, jutalmazták vagy részesítették különböző elismerésben a közvetlen parancsnokai és a magasabb katonai elöljárók. Gazsó Béla • Kósa József határőr őrmester és a rajparancsnokok. Leleplezett csempészek A szerelvény száz kilométeres sebességgpl robogott a magyar— jugoszláv határ felé. Éjfél után volt. Az utasok olvastak, beszélgettek. Tóth Sándor határőr főtörzsőrmester ezen a vonaton útleveleket ellenőrzött. Gyanús volt neki három afgán állampolgár. Ütlevelük rendben volt ugyan, és a viselkedésük ellen sem lehetett kifogás. Feltűnt viszont a főtörzsőrmesternek, hogy a három férfi egy kocsiban ugyan, de külön fülkében utazott. Horváth József vámőr segítségével szigorúan ellenőrizték csomagjaikat, melyekből kétszázezer forint értékű valuta, takarékbetétkönyv, több budapesti csomagmegőrző- jegy és egy körözés alatt álló gépkocsi szervizbe adását igazoló számla került elő. A vizsgálat során kiderült, hogy Tóth Sándor ébersége révén egy nemzetközi bűnszövetkezet tagjait leplezték le, akik hosszabb idő óta kábítószer- és valutacsempészéssel foglalkoztak. Több országban — így hazánkban is — voltak cinkostársaik, akiknél áruikat elhelyezték és értékesítették. A csempészek leleplezéséért Tóth Sándor határőr főtörzsőrmester belügyminiszteri kitüntetésben részesült. A kitüntetést Tóth Imre vezérőrnagy, a BM Határőrség országos parancsnoka és Dudás István ezredes adta át a határőrség kiskunhalasi parancsnokságán. G. B. PANORÁMA ; lii ljfii »i rnia v » iii . » (*■ ■ ). i. ■ .1 m i. .. . ■■ ■■■ ■ ■ ■ - ■ Erdőgazdálkodás és turisztika Üj fogalom terjedt el al erdészetben: a jóléti erdőgazdálkodás. Az a feladata, hogy az erdő anyagi hasznán túl értékesüljön az erdő eszmei értéke is, különösen az erdő közjóléti hatásainak a megőrzése, ápolása és fokozása. Több szakember megfogalmazása szerint az erdőgazdálkodás lényege ma már a gazdasági, biológiai és szociális megfontolások szintézise. Az erdőnek többféle célkitűzést kell tehát szolgálnia: legyen tömegméretű park, természetvédelmi övezet, termelési tényező és jövedelemforrás. Ennek érdekében az erdőművelést, az erdőhasználatot, az erdőrendezést a jóléti erdőgazdálkodás követelményeivel kell kiegészíteni — ez azonban nincs ellentétben a korszerű erdőművelés céljaival. 1 A turisztikai igények természetesen — az utakon kívül — bizonyos építmények létrehozását követelik meg a jóléti erdőgazdaságtól. Ilyenek például a forrásfoglalatok, a tűzrakóhelyek kialakítása, padok, asztalok felállítása. Igen kellemes, ha az erdőjáró, a fárasztó út után az erdei ösvényről letérhet egy tisztásra megpihenni, ahol tüskökből készített asztalok, kidőlt fatörzsekből kialakított padok várják. A környezet, amelybe ezek a berendezések kerülnek, egyszerű, primitív külsőt kíván. Lényege, hogy ezek a környezettel harmonikus egységben legyenek el-i helyezve és kivitelezéskor a helyi anyagokat használják fel. Az erdei patakok környékét vonzóvá, széppé tehetik a mesterségesen létesített kis vízesések. Esőházakat, menedékkunyhókat ott építenek, ahol több erdei ösvény, turistaút fut össze, és a legközelebbi turistaház még több órányi járásra van, s így a kirándulók rossz időben menedéket találhatnak. Rendszerint fából, szolid ácsmunkával készítik őket. • Szépen kialakított, turisztikai célokra is alkalmas erdőrészlet. A téli, havas erdő is vonzza a kirándulókat. (KS) A spanyolok spanyolul beszélnek Spanyolországban azt a nyelvet, amelyen az ország túlnyomó többsége beszél — kasztíliai- nak nevezik és, nem spanyolnak. Most a Királyi Nyelvészeti Akadémia elnöke felszólította az ország lakosságát, hogy nevezzék nevén nyelvüket, vagyis spanyolnak, és felszólította a Cor- test, a parlamentet, hogy az alkotmányba is vegye be azt a megállapítást, hogy a spanyolok spanyol nyelven beszélnek. Kasztília az ország középső része. Valamikor ennek az országrésznek az uralkodói egyesítették jogaruk alatt a félsziget ma Spanyolországnak nevezett részét, kiterjesztve rájuk a maguk nyelvjárását, a kasztíliait. Ez mindig bosszantotta a többi tartomány. lakóit. „Nem,láttam még például német — kasztíliai vagy angol — kasztíliai szótárat — mondta most Damaso Alonsó, az Akadémia elnöke —, ellenben láttam német—spanyolt, és angol—spanyolt!” Ha a Cortes elfogadja az alkotmányban ennek a résznek a megváltoztatását, el fog törölni egy keserű emléket. Már csak azért is szükségesnek tartják ezt a változást, mert egész Latin-Amerikában spanyolnak nevezik azt a nyelvet, amelyen beszélnek, s amelyet Spa- nyolországból vittek át a hódítók — ugyanakkor mátgában az egykori „anyaországban” állítólag „kasztíliaiul” beszéltek... Ütőn a mesterséges szem felé Az emberi szem sok tekintetben hasonló a tv-kamerához. E felismerés alapján a világ számos laboratóriumában dolgoznak olyan bonyolult elektronikus rendszerek kifejlesztésén, amelyekkel — legalább részben — visszaadhatnák a vakok elvesztett látását. A kutatók azt remélik, hogy idővel sikerül majd parányi tv-kamerákat a világtalanok szemébe beültetni, amely- lyel azok olyan mértékben látnának, hogy meg tudnák £ül<in- büztetni az emberi arcokat, H, tudnák olvasni a nagy^nyomta-’ tott betűket, ki tudnák kerülni az utcai ‘'forgalomban az akadályokat, láthatnák a telefontárcsa számait stb. A mesterséges szem tehát egyfajta kis tv-kamera lenne, amelynek kimenő jeleit — tehát a villamos jelekre bontott képet — parányi adók hálózatára vezetnék. E kis adók rádióimpulzusokat továbbítanának a fejbőr alá beépített elektródokra, s ezen a módon ingerelnék az agy látóközpontját. Azért lehet szó csupán durva leképzésről, mivel a képet maximálisan 250 képpontra tudnák csak felbontani, a tv- kép 400 000-es pont felbontásával ellentétben. A mesterséges látás minősége a beépített mikroáramkörök ösz- szetettségétől is függene. Ezeknek, amellett, hogy rendkívül kis méretűeknek kell lenniük, nem • Képünkön: olyan szilíciumba ágyazott mikroáramkör, amelyet angol kutatók fejlesztettek ki m világtalan kísérleti személyek agyába való műtéti beépítés céljára. A meleg sóoldat sem tesa kárt benne, így attól sem kell tartani, hogy a testnedvek majd megtámadják. E parányi áramkörök mérföldkövet jelenthetnek a mesterséges szem létrehozásihoz vezető úton. Az angol tudósok mellett amerikai kutatók is foglalkoznak e témával. szabad meghibásodniuk és nem korrodálódhatnak a testfolyadékoktól. • A gerendákkal „díszített” üzlet. • A raktár (?!)
