Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-31 / 25. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. január 31. események sorokban Országos szolidaritás Vietnammal és Kambodzsával BUDAPEST Sarlós István, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára vezetésével ked­den népfrontküldöttség utazott Libanonban Jasszer Arafatnak, a Palesztinái Felszabadítási Szerve­zet Végrehajtó Bizottsága elnöké­nek meghívására. A küldöttség tagjai: dr. Kovács Béla, az Or­szágos Béketanács főtitkára, és Göbölyös Gábor, a HNF OT nem­zetközi kapcsolatok bizottságának titkára. (MTI) MOSZKVA Az elmúlt év munkájának ered­ményeit és az idei közös kutatási tervet vitatják meg a szovjet— amerikai környezetvédelmi együtt­működési vegyes bizottság Moszk­vában hétfőn megnyílt hetedik ülésszakán. A két ország tudósai­nak e téren való együttműködése az 1972-ben aláírt kormányközi megállapodás keretében történik. (TASZSZ) BÉC& Kedden az osztrák fővárosba érkezett a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalások ja­nuár 31-én kezdődő újabb for­dulóján részt vevő szovjet kül­döttség. A küldöttség vezetője, Nyikolaj Taraszov nagykövet. (TASZSZ) VARSÓ Varsóban hétfőn megkezdődött a Béke-világtanács leszerelési kérdésekkel foglalkozó bizottsá­gának ülése. A kétnapos tanács­kozáson több európai és amerikai ország, valamint Ausztrália kép­viselői vesznek részt. (PAP) PEKING Gaston Thorn luxemburgi mi­niszterelnök befejezte Kínában tett egyhetes látogatását. A láto­gatás záróakkordjaként bejelen­tették, hogy Kína és a nagyher­cegség diplomáciai kapcsolatot- lé­tesít egymással. Hua Kuo-feng és más kínai vezetők Luxemburgba szóló meghívást fogadtak el. Lá­togatásuk időpontja egyelőre nem ismeretes. (Reuter, AFP) BEJRÚT Hétfőn kiújultak a harcok a Bejrút keleti negyedét ellenőrző keresztény jobboldali fegyveresek és az arabközi békefenntartó erők között. A tüzérségi párbajban — mint azt az arabközi békefenn­tartó erők közleménye bejelentet­te — nyolc polgári személy halt meg és 13-an megsebesültek. (DPA, AFP) TEL AVIV Az izraeli hadsereg a Jordán folyó megszállt nyugati partján földgyalukkal palesztin lakosok házait döntötte romba. Az ember­telen akciót azzal indokolták, hogy a lakások tulajdonosai állí­tólag részt vettek a megszállt te­rületeken legutóbb végrehajtott palesztin akciókban. (AP alapján) Kovács Bélának, az OBT főtitkárának nyilatkozata Táviratok, levelek százai érkeztek ezekben a hetekben az Országos Béketanácshoz. Az aláírók a sok ezer kilométernyi távolságra eső, a magyar közvéleményhez mégis oly közel­álló Vietnam és Kambodzsa népét biztosították szolidaritá­sukról. Miskolctól Szegedig, Szombathelytől Nyíregyházáig az egész országot átfogó akcióról, az állásfoglalások jelentő­ségéről Kovács Béla, az 'Országos Béketanács főtitkára nyi­latkozott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda mun­katársának. — Ma Afrika és Ázsia a leg­forróbb színtere a szocializmus és az imperializmus világméretű harcának. Az imperialista körök a politikai és gazdasági független­ségért harcoló országok sikereit, a haladó erők győzelmét próbálják megállítani, visszafordítani. A ré­gi recept, a katonai intervenció Délkelet-Ázsia egyik legfontosabb államában, Vietnamban nem vált be. Az elmúlt időszakban a nem­zetközi monopóliumok Vietnam békés gazdaságépítését, a társa­dalmi haladást igyekeztek az em­beriességet lábbal tipró Pol Pot- féle rendszer támogatásával, a VSZK elleni sorozatos provoká­ciókkal megzavarni. A kínai veze­tés manőversorozata, az ismétlődő határsértések, valamint a gazda­sági megállapodások felrúgása, sajnos, az imperialisták malmára hajija a vizet. — A Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront közelmúltban kivívott győzelme, a Pol Pot-féle rendszer megdöntése úgy tűnik, stabilizál­ja a térség helyzetét, megteremt­ve a békéhez oly fontos egyen­súlyt. A békeszerető nemzetközi közvélemény ezen túlmenően örömmel fogadta a Kambodzsai Népköztársaság kikiáltását, s a valóban emberi társadalom épí­tésére, az ország felemelésére ki­tűzött programot. A béke és a haladás híveinek szolidaritására azonban továbbra is szükség van, hiszen a nemzetközi monopóliu­mok érdekképviselői a nemzetkö­zi fórumokat megpróbálják fel­használni az újabb provokációkra. Ráadásul Vietnamban és Kam­bodzsában nehéz gazdasági kö­rülmények köpött folyik az építő­munka. Éppen ezért a magyar békemozgalom — együttműködve a Béke-világtarfács mintegy 130 nemzeti szervezetével — mindent megtesz, hogy cselekvő támogatá­sával hozzájáruljon az említett délkelet-ázsiai országok függet­lenségének megőrzéséhez, fejlődé­séhez. — Népünk véleménye ezekben a hetekben is egyértelműen meg­fogalmazódott. A tavaly decem­beri IX. békekongresszus munká­járól, állásfoglalásáról több mint 800 küldött tartott és tart beszá­molót. Ezek a megbeszélések le­hetőséget kínáltak a legfonto­sabb világpolitikai kérdésekkel, így a délkelet-ázsiai helyzettel kapcsolatos állásfoglalásra is. Emellett több száz városban, falu­ban; gyárakban és termelőszövet­kezetekben, intézményekben és is­kolákban hívták a dolgozók, a diákok egymást találkozóra. A beszámolókról, s a gyűlésekről hozzánk érkezett több száz táv­irat, levél a Vietnam és Kambod­zsa melletti szolidaritást hirdeti. A Mecseki Szénbányák 17 üzemé­ben mintegy 12 000 dolgozó rész­vételével tartottak röpgyűlést, s kérték: az OBT elnöksége a bá­nyászok jókívánságait juttassa el a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanácshoz. A szalántai termelőszövetkezet dolgozói a magyar békemozgal­mon keresztül felhívással fordult tak a világ haladó erőihez: a tör­vényes kambodzsai kormány elis­merésében nyilvánítsák ki együtt­érzésüket; a nemzetközi fórumok révén is járuljanak hozzá ahhoz, hogy a nép saját maga dönthes­sen országa jövőjéről. — A hozzánk érkezett állásfog­lalásokat, a múlt heti budapesti vasutas békeriagygyűlés dekrétu­mával együtt, elvisszük a Béke­világtanács február elejei berlini ülésére is. A Vietnam és Kam­bodzsa melletti szolidaritás a BVT fórumának is egyik legfontosabb témája lesz. Tudjuk, hogy az NDK fővárosában nemcsak a ma­gyar, hanem az egész haladó közvélemény elkötelezett állás- foglalásáról számolhatunk majd be. Ez a világméretű összefogás', együttérzés a múltban is erőt adott, s a jövőben is segítsé­get jelent Délkelet-Ázsia és a fej­lődő világ függetlenségéért, a ha­ladásért küzdő népeinek — mon­dotta Kovács Béla. (MTI) A DÍVSZ elnökének sajtókonferenciája • Február 1—4. között Dortmundban ülésezik a Demokratikus Ifjúsá­gi Világszövetség végrehajtó bizottsága, hogy mérleget készítsen a vi­lág haladó ifjúsági mozgalmait tömörítő legnagyobb világszervezet múlt évi munkájáról, s elfogadja az idei esztendő akcióprogramját — jelentette be Ernesto Ottone Fernandez, a DÍVSZ chilei elnöke. Ked­den az ifjúsági világszövetség székházában sajtókonferencián adott tájékoztatást' az 1978-ás év mérlegéről, s az elkövetkező feladatokról. (MÍI-fotó — Telefotó — KS.) Marjai József Moszkvába utazott Kedden magyar küldöttség uta­zott Moszkvába, a magyar—szov­jet gazdasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kormánykö­zi bizottság 22. ülészakára. A de­legációt Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke vezeti. Marjai Józsefet és a delegáció tagjait a repülőtéren Konsztan- tyin Katusev, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnökhelyettese, a bizottság szovjet tagozatának elnöke köszöntötte. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagy­követe is. Marjai Józsefet kedden délután fogadta Nyikolaj Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke. A magyar kormány elnökhelyettesét Zija Nurijev, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnökhelyettese is fogadta. PEKINGI TACEPAÓK Ki a barát és ki az ellenség? Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Miközben Teng Hsziao-ping kí­nai miniszterelnök-helyettes Wa­shingtonban az amerikai vezetők­kel tárgyal a kétoldalú és a glo­bális együttműködésről, Peking- ben újab nagybetűs faliújság je­lent meg „Az Egyesült Államok a demokrácia paradicsoma-e?” címmel. A faliújság szerzője, egy autójavító üzem dolgozója, egye­bek között a következőket írja: Az Egyesült Államok kormá­nyát terheli a felelősség a koreai háború kirobbantásáért és azért is, hogy Tajvant elszakították Kínától. A dél-vietnami hatósá­gokkal együttműködve, az Egye­sült Államok kezdte el 1962-ben a vietnami háborút. Az amerikai kormány közreműködésével dön­tötték meg Chilében a demok­ratikus rendszert és gyilkolták meg Allende elnököt. Az újkori történelem eseményei azt bizo­nyítják, hogy az Egyesült Álla­mok vált a legreakciósabb és a legsötétebb erők szövetségesévé világszerte. A népellenes erők fel­lépései mögött minden esetben az Egyesült Államok húzódik meg. Mindez köztudott. Vagyis az Egyesült Államok nem véletlenül vívta ki a világ csendőre elneve­zést. Ezek fényében kell feltenni a kérdést: a-demokrácia paradi­csoma-e az Egyesült Államok? Vegyük például Dél-Afri,kát, ahol továbbra is faji megkülön­böztetést és elnyomást alkalmaz­nak. Az egyetlen nagyhatalom, amely politikai, gazdasági és ka­tonai támogatásban részesíti a dél-afrikai fajgyűlölő rezsimet, nem más, mint az Egyesült Ál­lamok. Izrael agresszív politikát követ és nem hajlandó kivonulni az elfoglalt arab területekről. A palesztinok és az arabok milliói­nak balsorsáért ismét csak az Izraelt támogató Egyesült Álla­mokat terheli a felelősség. Demokratikus ország-e az Egyesült Államok? Belpolitikája is ennek az ellenkezőjét bizonyít­ja. Erre mutat Kennedy elnök meggyilkolása, az amerikai né­gerek elnyomása, a Watergate- és a Lockheed-ügy. Az amerikai imperializmus, amely nemcsak a világ népeit, hanem saját népét is elnyomja, elvesztette korábbi világhatalmi pozícióját és a hanyatlás állapotá­ba jutott. Továbbra sem adta fel azonban világuralmi törekvéseit. Legfeljebb változásokat foganato­sít taktikájában és stratégiájá­ban, anélkül, hogy megváltoztat­ná imperialista ragadozó termé­szetét. Még amikor az amerikaiaknak több éves öldöklés után távozni­uk kellett Vietnamból, akkor is félrevezető módon „Tisztességes „békéről” beszéltek. A népek el­nyomására használt kard pedig továbbra is ott van az amerikai sas karmai között. Azok, akik Kí­nában felelősséget éreznek a tár­sadalomért és a népért, vajon sze­met hunyhatnak-e a fentiekben felsorolt tények előtt? A tények­kel szállnak szembe azok, akik megkísérlik tisztára mosni az amerikai imperializmust és di­csőítik annak politikai rendszerét. Egyesek abban reménykednek, hogy majd éppen Carter elnök segítségével jön létre Kínában valamiféle demokratikus rend­szer. Nézetem szerint ezek az emberek vagy egyszerűen csak ostobák, vagy politikai összees­küvők. Mert vajon feltételezhető-e hogy az amerikai imperializmus feje érdekelt abban, hogy Kínában előrehaladjon a szocializmus és a nép ügye? Talán nem sokkal in­kább arról van-e szó, hogy az Egyesült Államok fel akarja so­rakoztatni Kínát a Szovjetunió­val szemben, vagy arról, hogy kihasználva Kína gazdasági elma­radottságát, kiszipolyozza orszá­gunkat és lerombolja a népi ha­talmat? Milyen egyéb céljai le­hetnek az Egyesült Államoknak azzal, hogy rálépett a Kínával való rendezés útjára? Megfeled­kezhetünk-e arról, hogy harminc éven át az Egyesült Államok tö­rekedett Kína bekerítésére és al­kalmazott gazdasági és politikai blokádot országunk ellen. A kulturális forradalom több, mint tíz esztendeje katasztrofá­lisnak bizonyult a kínai nép szá­mára. Most tehát az a legfonto­sabb, hogy tisztázzuk a nép és az ellenség közötti ellentmondás kér­dését. Drága árat fizettünk azért, mart elvtársakat ellenségként és ellenségeket barátokként kezel­tünk az elmúlt években. A de­mokratizmus és a törvényesség helyreállítása és megszilárdítása közvetlenül összefügg azzal a lé­nyeges kérdéssel, hogy merre tart és milyen úton kíván haladni Kí­na? Képesek leszünk-e megvaló­sítani a négy modernizálást? Eb­ben a folyamatban mindenek­előtt azt kell tisztázni, hogy ki az ellenségünk és ki a barátunk? Ennek a kérdésnek a tisztázása nélkül további utunkat nem az eredmények, hanem újabb és még nagyobb veszteségek jelzik majd. Figyelembe kell vennünk a tör­ténelem tanulságait. Mindannyi­an arra törekszünk, hogy korsze­rű, virágzó országgá változtassuk Kínát. Ezért támogatom Teng Hsziao-ping miniszterelnök-he­lyettes amerikai útját, és kívá­nom, hogy sikeres legyen. De nem szabad lehetőséget adni az Egye­sült Államok reakciós erőinek arra, hogy beavatkozhassanak Kí­na belügyeibe és aláássák Kína szocialista orientációját. Világo­san és határozottan különbséget kell tenni barát és ellenség kö­zött — írja egyebek között a nagybetűs faliújság szerzője. (MTI) | NAPI KOMMENTÁR “| Támadás a SALT ellen Az utóbbi időben a szovjet saj­tó több olyan állásfoglalást tett közzé, amely felhívta a figyelmet arra: jelentős erők az Egyesült Államokon belül lehetetlenné kí­vánják tenni az oly várt SALT— 2. megállapodást. A moszkvai külpolitikai hetilap, a Za Rube- zsom cikkírója részletes elemzé­sében megállapította: az enyhülés ellenfelei a SALT—2. ellen össz­pontosították erőiket, s készek ar­ra, hogy megakadályozzák ennek a fontos szerződésnek a megva­lósulását. Egy másik újság, a Trud, arra emlékeztet, hogy ko­rábban hasonló módon akadá­lyozták meg a nagy jelentőségű kereskedelmi szerződés létrejöt­tét, s ugyanazok, akik évekkel ez­előtt a gazdasági enyhülés ellen léptek fel, ma „összeesküvést sző­nek a SALT—2. ellen”. A Za Rubezsom megírta, hogy a nemrég Moszkvában járt ame­rikai republikánus szenátorok (akiket fogadott Leonyid Brezs- nyev is), hazatérve a „legprimití­vebb szovjetellenesság” hangne­mében nyilatkoztak, amikor saj­tóértekezletükön a szerződés le­hetőségeiről szóltak. Nemrég pe­dig 170 nyugállományú amerikai tábornok tett közzé egy felhívást, amely szintén a hadászati támadó fegyverek korlátozása, az egyez­mény ellen irányul. A SALT-ellenes csoportok ér­veit aligha érdemes itt cáfolni. Ezt megtette minapi kongresszusi beszédében Carter elnök. Az el­nöki üzenet tartalma: a hadá­szati támadó fegyverzetek szov­jet-amerikai korlátozása szüksé­ges; ez nem csökkenti az Egye­sült Államok és szövetségesei vé­delmi képességeit, de lépést je­lent a fegyverkezési hajsza meg­fékezéséhez vezető úton. Az el­nöki beszéd nyíltan kimondja: a SALT „nem a bizalmon alap­szik”, kölcsönös ellenőrzés bizto­sítja betartását. A helyzet azonban arra mutat: nem minden felelős amerikai po­litikus vallja magáénak az el­nök álláspontját. Elsősorban Brzezinski nemzetbiztonsági főta­nácsadó és Brown hadügyminisz­ter képviseli az adminisztrációban azt a vonalat, amely a rakéta­nukleáris fegyverkezés fokozását, a szocialista országokra való nyo­másgyakorlást követeli. Moszkva őszinte, békeszerető szándékairól legutóbb Brezsnyev elnök nyilatkozott a Time Maga­zin vezető publicistáinak, s ha­sonló szellemben folytatott esz­mecserét a Moszkvába látogató amerikai kongresszusi csoportok­kal is. Mindannyiszor aláhúzta: a SALT—2. megkötése érdekében áll a szocialista nagyhatalomnak, mert: 1. a kölcsönös és azonos biztonság elvén alapszik; 2. ked­vező impulzust adhat a további leszerelési tárgyalásoknak, ez pe­dig „világérdek”. A SALT—2, megakadályozására összeesküvők ez ellen az általános érdek ellen szövetkezének. M. a. Nyíltan kitört a kormányválság Olaszországban RÓMA, MOSZKVA (MTI) Giulio Andreotti kormányfő hétfőn tájékoztatta a parlamentet az immár nyíltan kitört kormány- válságról. A képviselőház és a szenátus együttes ülésén kijelen­tette, hogy miután az Olasz Kom­munista Párt a múlt héten pén­teken kilépett az egyszínű keresz­ténydemokrata kisebbségi kor­mányt támogató parlamenti több­ségből, kabinetje többé nem ren­delkezik,„teherbíró támogatással” á törvényhozó testületben. Enrico Bedinguér, az OKP fő­titkára pártja lépését azzal indo­kolta, hogy az Andreotti-kormány nem teljesítette a parlamenti többséghez tartozó pártok által elhatározott programot. Hangsú­lyozottan utalt arra, hogy súlyos mulasztásokat követtek el a ciós felforgató kísérletek n ü’’- kezésében. A felforgató kíséi ték újabb nyilvánvaló bizony ka, hogy újfasiszták hétfőn Mi •iá­ban meggyilkoltak egy báli .-»ali államügyészt. Ugyanaznap e :í ros dolgozóinak százezrei til '■Kp­zó sztrájkkal szólították fel ból a kormányt, hogy cseh . d-; jék a terror megfékezésére. (/ N A Pravda római tudósító lap keddi számában azt írta a* OKP kiválása a parlamenti több­ségből újabb politikai válságo je­lent Olaszországban. A váls v* az váltotta ki, hogy a korn , hosszú ideig képtelen volt me dani oly fontos problémákat, r át a munkanélküliség, a déli kös ::t> tek rendkívüli elmaradottsága, az infláció. (MTI) Tovább folyik a küzdelem a zsanai kitörés elfojtására (Folytatás az 1. oldalról.) leges irányt véve lövellt a ma­gasba. Sajnos oldalirányban is maradt még ága, de nem olyan erős, mint volt. Ez azt jelenti, hogy a kútfej a kitörésgátló alatt az aknában is sérült volt. Götz Tibor, az OKGT biztonságtechni­kai fősztályának vezetője így nyi­latkozott: — Egy lépéssel közelebb jutot­tunk a kitörés elfojtásához. A következő művelet lesz, hogy víz­függöny védelmében szakembere­ink megvizsgálják a kútfej sé­rülését, s annak ismeretében le­het meghatározni a további ten­nivalókat. Mindent nagyon elő kell készítenünk, nehogy bárki is megsérüljön a kitörés megféke­zése során. A kettes számú művelet dél­után 2 órakor kezdődött. A tűz­oltók csatárláncba fejlődve indul­tak a tomboló tűztenger felé, s zúdítottak vízfüggönyt a kitörés fészkére. Védelmük alatt a szak­emberek lépásről-lépésre közeled­tek a kútfejhez. Egy lánctalpas markológép is köztük haladt, amely hosszú gémjét előrenyújtva ásott mentőárkot a kútfejhez. A keddi kettes számú akció lapzártakor még folyamatban volt. N. O.

Next

/
Oldalképek
Tartalom