Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 23. szám Ára: 90 fillér 1979. január 28. vasárnap Elkészült a fajszi vízmű Fajszon befejeződött a községi vízmű építése. Az erre a célra alakult társulat a közeljövőben átadja a 10 millió forintba került kommunális létesítményt üzemeltetésre a Dél-Bács-Kiskun megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. Fajszon, a község külső településeit is beleszámítva. 17 kilométer hosszú hálózat épült, amelyre 857 lakás vízvezetékét kötötték rá. Annak a tizenegy családnak, aki nem kérte a vízvezetéket az udvarára vagy otthonába, a község különböző helyén utcai csapokat szereltek fel. így ők sem nélkülözik a közműves vízszolgáltatást. A fajszi hálózat része a kalocsa— dusnoki regionális vízmű körvezeték-rendszerének, amely a térség ivóvízellátását a korábbi meddő, helyi kísérletek után, biztonságosan megoldja. Küldöttgyűlések, mérlegbeszámolók a mezőgazdasági szövetkezetekben A zárszámadást megelőző küldöttgyűlés-sorozat tovább folytatódott Bács-Kiskun szövetkezeteiben. Évzárót a solti Dunatej társulás tartott. A munkahelyi közösségek és küldöttgyűlések javaslataival, állásfoglalásaival kiegészítve több szövetkezetben elkészült a mérleg és a közös gazdaság ütemterve. Január utolsó és február első napjaiban a csávo- lyi Egyesülés, a helvéciai Petőfi, a kunszentmiklósi Egyetértés, a jánoshalmi Petőfi Tsz, a fülöp■V; házi Zrínyi Szakszövetkezet, a társulások közül a kiskőrösi adatfeldolgozó, a hartai és a bátyai sertéstenyésztő, valamint a lajosmizsei gépjavító közös vállalkozás vezetősége számol be a múlt esztendei gazdálkodásról és az idei tervekről. Február elején zajlik le a zárszámadás a sükösdi Május 1 Tsz- ben, amely az országos feladatok és az üzemi követelmények megfelelő összehangolásával egyes ágazatokban kiemelkedő eredményt ért el 1978-ban. A múlt év első felében úgy módosította üzemtervét, hogy több takarmányt termeszthessen. 41 százalékkal növelte a kukorica vetés- területét, s 52 százalékkal a betakarított termés mennyiségét. Az eredetileg tervezettnél 16,2 ezer mázsával több kukoricát termesztett a sükösdi Május 1 Tsz. A népgazdasági szempontból ugyancsak kiemelkedő jelentőségű szarvasmarhatartás gazdaságosabbá tételére a tömegtakarmány termesztését fejlesztette. A sükösdi szövetkezet a kaposvári tejtermelési rendszerhez társulva, olyan korszerű gépsort tudott beszerezni, amellyel megoldhatta a szálas takarmány, valamint á mezőgazdasági melléktermékek gyors, veszteség nélküli összegyűjtését, tárolását. Ezzel csökkenthétté az abraktakarmány fel- használását, végső soron a tejtermelés önköltségét. A pálmonostorai Keleti Fény Tsz szintén a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságossága érdekében tett 1978-ban jelentős lépést. Szakosított telepet létesít, amelynek első épületei a múlt évben elkészültek. Az előző években megkezdett fajtaváltás eredményei érzékelhetők, s 1980-ra saját tenyésztésű állománnyal kezdheti meg működését a 624 férőhelyes szarvasmarhatelep. A korszerűtlen gazdasági épületeket sem kell lebontani, megfelelően (Folytatás a 2. oldalon.) • A garai Vörös Csillag Tsz új szerelőcsarnoka a szövetkezet tavalyi beruházásának egyik létesítménye. • Nem csodaszer ' i*; /. • v • * Egyre többször kapja jel az ember a fejét mostanában az értekezleteken elhangzott felszólások hallatán. Ha néha kiélezett példákkal igyekeznek is egy-egy kérdés mélyebb tartalmára ráébreszteni a hallgatóságot, azért senki nem akarja kárhoztatni a nyilatkozókat. Mindenki megérti ma már, hogy az életből vett „minta-eset”, helyzet, szituáció — ha egyedi is —, jelentős igazságtartalmat hordoz. Nem kívánunk minden példától általánosításra jogosító érvényt. Elég, ha a lényegre tapintanak. Azt mondja az egyik felszólaló: — Még mindig túlontúl sok az értekezlet, elvtársak. Néha már-már úgy érezzük, hogy sajátmagunkat is meghívjuk ... Ugye, hogy kedves túlzás, mégis értünk belőle. Vagy egy másik, ha úgy tetszik, súlyosabb területről tett megjegyzés. — Ne gondoljuk, hogy önmagában azzal, ha az export mennyiségét növeljük, már meg is oldottuk gondjainkat. Vegyük figyelembe, hogy a világon mindenki ezt akar jobban: eladni. Ha tehát nem szedjük össze minden tudásunkat, szemfülessé- günket, hogy még szebbet, még jobbat kínáljunk eladásra a nemzetközi piacon, úgy lehet, holnap már elhárítólag tartja fel kezét a külföldi partner: „Nem, ebből a termékből már csak a tavalyi kvótának a felét kérem. Ugyanebből az áruból ez és ez az ország esztétikusabb kivitelben szállít, s legalább olyan minőségben, mint önök." S lehet, hogy legközelebb már kerek-perec kijelenti: „Köszönöm, ebből már nem kérek.’’ Vegyünk olyan esetet, hogy mondjuk textilipari termékeink valamelyikével olyan területeken erőltetjük az exportot, ahol annak az előállításában nálunknál sokkal közelebbi országok iparában már hagyományok vannak. Nemcsak —, hogy a miénkkel azonos minőségben tudják azt előállítani, hanem olcsóbban is. Nem azért, mert fejlettebb technikával, modernebb műszaki felkészültséggel termelnének, mint mi, — sőt, esetleg egész maradi módszerekkel, majdhogynem manufak- túrás körülmények közt. De — mint említettük — olcsóbban. S miért? Mert —, s ugye, milyen kegyetlen ellentmondás — azokban az országokban a miénknél alacsonyabb az életszínvonal, a tömegek kénytelenek igénytelenek lenni, kis munkabérrel beérni. Amit előállíttat velük a tulajdonos, ezért lényegesen olcsóbban tudja piacra dobni, mint — tegyük fel mi a hasonló cikket. Persze a maga hasznát, nyereségét így is bőven megtalálja az árun, mert nagy tömegben értékesít belőle. De ne áltassuk magunkat azzal se, hogy ilyen rivalizálásnak a mi üzemeink csak a kapitalista cégek részéről vannak kitéve. Ha valaki — egyik utóbbi szombat délután a 168 óra műsorait hallgatta —, igen meglepő példát hallhatott az előbbi állítás alátámasztására. Persze csak annak számára volt „meghökkentő", aki abban a hiszemben volt addig, hogy „érzelmi alapon" intézik kiviteli ügyeinket az egyes nemzetgazdaságok, s például a szocialista táborbeliek nem lépnek fel azonos termékeikkel egymás versenytársaiként a tőkés piacon. Nos — a jászberényi nagyüzem vezetőembere éppen arról beszélt, hogy nagy fejtörésben vannak, miként bővítsék a nemzetközi hírű gyártmányuk kiviteli lehetőségeit. Nem kis gondban vannak, mert ugyanabból a termékfajtából pont az egyik szocialista állam ipara jelentősen olcsóbb kínálattal jelentkezett a jászberényi gyár által már jól „bedolgozott” nyugati területeken. Olyannyira olcsóbban adják a „szomszédok”, hogy eleddig nem sikerült kideríteni, — mint tudják ezt megcsinálni. Szóval... Gondoljuk, külön nem kell senkit meggyőzni arról, hogy más az olcsóbbság alapja az előbb felhozott, mondjuk úgy, elmaradott országok gyártmányainál, és megint más az utóbbi, tehát szó- | cialista nemzetgazdaságok ese- | tében. De erre — mondjuk ® így, mindközönségesen — a világpiac mitsem ad. Az olcsóbbat választja — és kész. No persze, ha feltételezzük, hogy a minőségek azonosak. Mert ugye — ez esetben azért kell összeszedni az eszünket, amennyiben ver- jf. senyben akarunk maradni, — hogyan tudnánk mi még olcsóbban előállítani. Ha meg az nem menne még, — minden eddiginél még jobb áruval kirukkolni... Folytathatnánk, de ahhoz ennyi is elég, hogy világosabban lássuk: csupán a kivitel növelése, egymagában — nem csodaszer. T. I. Szocialista brigádok a minőségért Napjainkban egyre kevesebb szó esik a termelési tervek mennyiségi túlteljesítéséről. Időnként, — mind ritkábban — szükség van rá, ha a piaci igények is úgy diktálják. Ám sokkal fontosabb követelmény az, hogy hatékony munkával, jó minőségben állítsák elő a termékeket. A jó árut szívesen vásárolja a lakosság, veszi át a külkereskedelem, a hibátlan lakásba szívesebben költözik be a lakó. Erről beszélgettünk üzemekben vezetőkkel, szocialista brigádtagokkal. • A minőségi műn- ka egyik feltétele az előrelátás — vallja a KUNÉP kiskunfélegyházi főépítésvezetőségének Ságvári brigádja. A kiskunfélegyházi kórház építkezésén dolgozó kollektíva vezetője — Varga Pál — beépítés előtt ellenőrzi a nyílászáró szerkezeteket. A Kiskunhalasi Építőipari Vállalat kiskunfélegyházi főépításve- zetőségének 24 szocialista brigádja elismerésre méltó szorgalommal teljesíti évek óta vállalásait. Ha róluk beszélünk, akkor tulajdonképpen az egész főápításveze- tőségről van szó, ugyanis mindenki brigádtag. Jelenlegi munkáik közül az egyik legjelentősebb a városi kórház bővítése. Itt kerestük fel a háromszoros aranyjelvényes Ságvári Endre kőművesbrigádot. — Tizenhét éve dolgozunk együtt — mondta Varga Pál brigádvezető. — Építettük az SZTK épületét, a MÁV új szociális létesítményét. A mi munkánk eredménye az is, hogy a múlt év szeptemberében hat hónappal előbb került átadásra a 70 lakásos OTP-ház. Az épülő kenyérgyár és a Centrum Áruház mellett most a 95 ágyas kórházi pavilon építése jelent nagy feladatot. Bízunk abban, hogy mint eddig, itt sem lesz hiánypótlás. Brigádunk minőségi munkájának különben nincs titka. Amikor a múlt év január 1-től az építőiparban bevezették a minőségi bérezést, akkor mi már negyedéves tapasztalattal rendelkeztünk ezzel kapcsolatban. Vállalatunknál 1977 októberében kezdődött a kísérlet, ami azután igen jól bevált a gyakorlatban. Egyes szakmák képviselői jegyzőkönyvileg veszik át egymástól a munkaterületeket. Nos, utánunk eddig még azonnal munkához láthattak a szakiparosok. Meg kell még azt is jegyeznem, hogy az új módszer bevezetése óta keresetünk mintegy 10— 14 százalékkal magasabb. Reméljük, hogy az idén sem lesz kifogás a munkánk ellen, és mi is eredményesen járulhatunk hozzá ahhoz, hogy 1980. május 1. helyett már 1979. december végén készen lesz ez a pavilon. — A múlt évben 22 brigád 478 tagja, a dolgozók hetven százaléka vett részt a szocialista munkaversenyben — mondja Tóth István, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának párttitkára. — Nem utolsósorban nekik is köszönhető, hogy sem a belföldre, sem a tőkés exportra kerülő termékeink minőségével kapcsolatban nem volt különösebb reklamáció. Az év elejénkét új ifjúsági komplex brigád határozta el, hogy megszerzi a kitüntető címet, s vállalásaik között jelentős helyet foglal el a minőségi munka. A napokban párt- szervezetünk beszámoló taggyűlésén az idei év cselekvési programját is megtárgyaltuk, s ebben a többi között feladatként szabtuk meg a gyártásközi ellenőrzés további megszigorítását. A múlt évi tevékenysége alapján — amelyben szintén jelentős követelmény volt a minőségi munka —, a szabászat Dózsa György brigádja az ezüst fokozat után most az aranyjelvény várományosa... Dániel Vilmos, a Dózsa brigád vezetője szerényen válaszol az eredményeikkel kapcsolatos kérdésekre. — A legfontosabb az, hogy állandóan arra gondoljunk; a mi jó, vagy rossz munkánk mennyire segíti, vagy hátráltatja a többieket. A múlt évben húszán vol« tunk, s egy műszak alatt átlag 450—500 szék mintegy 7—8 ezer alkatrészét készítettük. Ez a feladatunk most is, azzal a különbséggel, hogy ketten kikerültek a brigádból. Nagy János és Dobos József új dolgozókból egy ifjúsági brigádot alakítottak a mi pat- ronálásunk mellett. Bízunk abban, hogy az új fiatal kollektíva is megfelelő eredményeket fog majd elérni a segítségünkkel. A múlt évi, százalékban alig kifejezhető selejtünknek jórészt a nedves alapanyag volt az, oka. Elhatároztuk: a korábbinál is jobban ügyelünk arra, hogy a kezünk alól kikerült alaktrészekből első osztályú minőségű székeket állíthassanak össze társaink. O. L. ÚJ SZOLGÁLTATÓHÁZAK, BARKÁCSBOLT Lakáskarbantartás a megyeszékhelyen Az ötéves terv negyedik esztendejébe lépve megállapítható, hogy az építőipari karbantartó tevékenység sokat fejlődött Kecskeméten. Az e feladatra specializálódott Épületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet a lakáskarbantartást, az óvodák, bölcsődék és iskolák rendbentartá- sát, valamint az állami költség- vetési intézményeknek végzett szolgáltatást az elmúlt három évben több, mint két és félszeresére növelte. Ha csak a lakáskarbantartás alakulását vizsgáljuk, az igények még nagyobb arányú kielégítéséről adhatunk számot, ugyanis tavaly már csaknem négyszer annyi munkát végeztek az otthonokban, mint 1975-ben. Egyre többen végeztetnek lakáskarbantartást OTP-hi- telre. Nusser Elemér, az ÉPSZISZ elnöke arról tájékoztatott, hogy tavaly 71 millió forint árbevételt ért el a bázisszövetkezet, 8 millióval többet, mint egy évvel korábban. Valamennyi építő- és szakipari, valamint különböző ipari szolgáltató szakmákban — összesen harminchárom félében — a lakosság rendelkezésére állnak. Az árbevételben 55 millió forint építő- és szakipari tevékenységből származott, amely szolgáltatási ágat az elmúlt évben 23 százalékkal növelték. A közvetlen lakossági szolgáltatás, a lakáskarbantartás, és a gyermekintézmények fenntartási munkálatainak együttes értéke — amely után a szövetkezet ösztönzésül kedvezményeket kap —huszonkét százalékkal volt magasabb az 1977. évinél. Az ötéves terv folyamán a kedvezményezett szolgáltatásokat csaknem háromszorosukra növelték ez ideig. A szolgáltatások fejlődésének mértéke megfelelt a Minisztertanács, a megyei tanács és a KISZÖV határozataiban foglaltaknak. A lakáskarbantartó tevékenység fejlesztésére az utóbbi három évben a megyei tanács és a KISZÖV támogatásával jelentős beruházásokat hajtott végre a szövetkezet. Kis- és középgépek vásárlására, valamint az ÉP- SZISZ központi telephelyén szolgáltatóház építésére 14 millió forintot költöttek. Az Épületkarbantartó és Szolgáltatóipari Szövetkezet tagsága — az idei tervet készítve azt az irányelvet fogadta el, hogy a lakossági szolgáltatásokat, a lakások és gyermekintézmények fenntartási munkálatait ebben az évben még nagyobb felelősséggel végzik. Az új évet ennek jegyében kezdték meg. Mivel lakossági munka ilyenkor télen kevesebb akad, most többek közt az új városközpontban létesülő kiskereskedelmi egységek befejező munkáit végzik a szakemberek a BÁCSÉP alvállalkozóiként. Az idén több megyeszékhelyi iskola belsejét varázsolják újjá a szövetkezet dolgozói. A Jókai, a Petőfi és a Hoffmann János utcai általános iskolák fűtésének, világításának korszerűsítése és fes- tése-mázolása után az év vége felé megkezdik a Katona József Gimnázium felújítását. Ettől az évtől — mint Nusser Elemér tájékoztatott —, azt várják, hogy még több lakossági igényt tudnak kielégíteni. Ezt segíti a Külső Szegedi úton most üzembe helyezett új szolgáltatóház, amelyben építőipari és különféle ipari megrendeléseket reggel hattól este hatig vesznek fel. A Széchenyivárosban tervezett másik szolgáltatóházat is üzembe helyezi a szövetkezet ebben az évben. A. T. S. • Az EPSZISZ már működő széchenyivárosi bar- kácsműhelyét naponta tíz-tizenöten keresik (el. Űj szolgáltatás a kulcsok készítése. (Pásztor Zoltán (elvételei)
