Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-26 / 21. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. január 26. KHOMEINI NYILATKOZATA MAO VAR ÚJSÁGÍRÓKNAK Irán a szocialista országokkal is baráti kapcsolatokra törekszik A MÉSZÖV küldöttközgyűlése Budapestre érkezett az NDK kulturális minisztere Pozsgay Imre kulturális minisz­ter meghívására csütörtökön, ha­zánkba érkezett Hans-Joachim Hoffmann, az NDK kulturális mi­nisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pozsgay Imre és Gerhard Reinert, az NDK nagykövete. A két miniszter tárgyalásokat folytat országaik kulturális fejlő­désének kérdéseiről, kulturális kapcsolataink helyzetéről, együtt­működésünk fejlesztésének továb­bi lehetőségeiről. (MTI) események sorokban BERLIN Berlinben szerdán befejeződött 10 szocialista ország testvérpárt­jainak háromnapos tanácskozása a kulturális együttműködés kér­déseiről. A találkozókon a Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Kubai Kommunista Párt, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt, a Né­met Szocialista Egységpárt, a Ro­mán Kommunista Párt, a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Vietnami Kommunista Párt kép­viselői vettek részt. Az MSZMP küldöttségének vezetője Korni- desz Mihály, a Központi Bizott­ság osztályvezetője volt. A kül­döttségek vezetőit fogadta Kurt Hager, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára. (MTI) MOSZKVA Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin táviratban üdvözölte Szandzsiva Reddi indiai elnököt és Morardzsi Deszai miniszterel­nököt, az Indiai Köztársaság ki­kiáltásának 29. évfordulója alkal­mából. A két ország közötti bé­ke-, barátsági és együttműködési szerződés — emeli ki az üdvözlet — megfelel mindkét nép alap­vető érdekeinek, s fontos ténye­ző Ázsia és az egész világ béké­je és biztonsága szempontjából. (TASZSZ) RÓMA II. János Pál pápa csütörtökön a latin-amerikai püspökök kon­ferenciájának megnyitására — a Dominikai Köztársaság érintésé­vel — Mexikóba utazott. A re­pülőtéren Giulio Andreotti olasz kormányfő, Jean Villot bíboros, a Vatikán államtitkára és több latin-amerikai ország nagykövete búcsúztatta a pápát. (AP, UPI) DAR ES SALAAM Egy Dar Es Salaamban szer­dán nyilvánosságra hozott közle­mény szerint folytatódik Tanzá­nia és Uganda öt napja tartó újabb határkonfliktusa. A rövid kommüniké hírt ad arról, hogy a tanzániai erők lelőttek három ugandai harci repülőgépet. Tan­zánia és Uganda egymást vádol­ja az újabb harcok kirobbantásá- vaLJUPI) NEW YORK Beszüntette a munkát szerdán az ENSZ-apparátus több mint 150 gépírója és fordítója. Az ENSZ-alkalmazottak a munkáju­kat segitő elektronikus berende­zések bevezetése ellen tiltakoz­nak, mivel azok — véleményük szerint — ártalmasak az egész­ségre. (Reuter) WASHINGTON Föld alatti kísérleti atomrob­bantást hajtottak végre szerdán az Egyesült Államok nevadai nukleáris kísérleti telepén. A most végrehajtott — ebben az évben az első — robbantás húsz kilotonna erősségű volt — jelen­tette be az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma. (AFP, DPA) BONN A nyugatnémet Bundestag jó­váhagyta a hadügyminisztérium 1979-re szóló költségvetését, amely 16,6 milliárd márkát tesz ki, és 3 százalékkal meghaladja a múlt .évi kiadásokat. A ka­tonai előirányzatok továbbra is a nyugatnémet állami költségve­tés egyik legtetemesebb részét képezik. A kiadások jelentős ré­szét új fegyverfajták kifejleszté­sére és előállítására fordítják. Az ilyen célokra fordított összegek 10 százalékkal múl iák felül a ta­valyi kiadásokat. (TASZSZ) Baracs Dénes, az MTI tudósí­tója jelenti: Az Iráni Iszlám Köztársaság — amelyért Khomeini ajatollah küzd — valamennyi országgal, köztük a szocialista országokkal is baráti kapcsolatra törekszik a nemzeti függetlenség elismerése, a belügyekbe való be nem avat­kozás és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása alapján — je­lentette ki az MTI és a Népsza­badság tudósítóinak dr. Jazdi, Khomeini ajatollah iráni vallási vezető tanácsadója, néhány órá­val az ajatollahot és kíséretét Teheránba szállító különgép ter­vezett indulása előtt. Abban az esetben, ha az Egye­sült Államok a velünk való kap­csolatokban érvényesíti ezeket az elveket, ha megszünteti az Irán belügyeibe való beavatkozását, nincs akadálya annak, hogy vele is baráti kapcsolatok épüljenek ki — fűzte hozzá dr. Jazdi. Az elnöki mandátumának fél­idejéhez érkezett Carter a napok­ban az amerikai kongresszus elé terjesztette szokásos évi jelenté­sét az ország helyzetéről, vala­mint kormánya tevékenységéről, illetve jövőbeni terveiről. Jókora adag kincstári optimizmusról ta­núságot téve, az elnök egészsé­gesnek jellemezte az inflációval, tömeges munkanélküliséggel és más gazdasági nyavalyákkal baj­lódó Egyesült Államok helyzetét. Kénytelen volt azonban elismer­ni, hogy tavaly az infláció élérte a 9 százalékot, a termelékenység növekedése kevesebb volt egy százaléknál, a külkereskedelmi hiány viszont két év alatt tízmil- liárdról 45 milliárd dollárra nőtt, miközben az ország pénze to­vább romlott. Jelentésének külpolitikai részé­ben kiemelt hely jutott a szov­jet-amerikai viszonynak. „A Szovjetunióval való együttműkö­dés a békét szolgálja, mert a nuk­leáris korszakban a világbéké­nek magába kell foglalnia a két szuperhatalom közötti békét, s az atomfegyverek ellenőrzését” — mondotta Carter. Ezzel összefüg­gésben az elnök hangsúlyozta, hogy semmi sem lehet fontosabb, mint a hadászati fegyverek kor­látozását célzó újabb szovjet— amerikai megállapodás, a SALT— II. megkötése. Kifejezte reményét, hogy erre, s ez alkalomból Leo­nyid Brezsnyév tervezett ameri­kai látogatására is hamarosan sor kerül. Carter szerint az esemény a következő 2—3 hónapon belül esedékes. Ez egyben — mondotta — alkalmat nyújt majd arra is, hogy a két nagyhatalom megerő­A sah külpolitikája, hangsú­lyozta az ajatollah tanácsadója, a külföldi hatalmaknak való alá­rendeltség politikája volt, s az Arab-öbölben idegen szuperhatal­mi érdekek védelmében játszott csendőri szerepet. Ennek a sze­repnek vége, mi nem folytatunk ilyen politikát. Ugyanakkor az Iszlám Köztársaság elutasítja forradalmának exportját a szom­szédos országokba, például Tö­rökországba vagy Irakba, mi nem kívánjuk egyetlen más or­szágba sem átvinni saját moz­galmunkat. Minden népnek saját magának kell megoldania prob­lémáit — hangsúlyozta dr. Jazdi. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként tervezi az Iszlám Köztársaság létrehozását az aja­tollah, dr. Jazdi kifejtette, hogy több hatalmas tüntetésen az irá­niak milliói egyfajta népszava­záson foglaltak állást Khomeini és az általa meghirdetett Iszlám sítse elkötelezettségét az enyhülé­si politika mellett. Ez és más pozitív elemek azon­ban sajátosan keveredtek a jóval kevésbé konstruktív, illetve az előbbieknek ellentmondó állás- foglalásokkal az elnök beszédé­ben. Abból kiindulva, hogy az Egyesült Államok külpolitikájá­nak fő alapja katonai ereje, Car­ter síkra szállt a fokozott ütemű fegyverkezés mellett, mely a NA­TO keretein belül is végrehajtan­dó. Az elnök sürgette a törvény- hozást: hagyja jóvá á jövő évi rekordmagasságú — 138 milliárd dolláros — hadiköltségvetést. S bár hangsúlyozta, „Amerika nem kíván a világ rendőre lenni”, de amikor arról beszélt, hogy országa „nagy ereje igénybevételével” to­vábbra is rendezni kívánja a nemzetközi válságokat — lénye­gében önmagának mondott ellent. Megfigyelők véleménye' szerint az elnök jelentése erősen tükröz­te kormányzata politikai gyenge­ségeit. Csupán mérsékelt helyes­léssel fogadták saját párthívei, a demokraták is. Pártja ugyanis élesen megosztott a Carter által a középpontba állított kérdések­ben: a liberális szárny bírálja a Pentagon javára és a szociális kiadások rovására hirdetett taka­rékossági programját, míg a kon­zervatívok támadják a SALT- szerződést. Carter pedig kötéltán­cosként középen próbál haladni. P. V. Köztársaság mellett. Másrészt az ajatollah mozgalma forradalmi mozgalom, amelyet forradalmi vezetőség irányít. Ez a mozga­lom fogja létrehozni az ideigle­nes kormányt, amely népszava­zás elé terjeszti majd a köztár­saság már készülőben levő al­kotmányát, vagy pedig előzőleg az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására kerül sor, amely elfogadja az alkotmányt. Az al­kotmány alapján kerülhetne sor az Iszlám Köztársaság parla­mentjének megválasztására. A hadsereg beavatkozásának lehetőségét — fejtette ki dr. Jazdi —, figyelembe vettük, a hadsereg a sahhal nem tudta megállítani mozgalmunkat. Nél­küle még kevésbé tudja. Há fel­lép ellenünk, a hadsereg szét­hullik, fejtette ki a tanácsadó. (MTI) Marjai József Berlinbe utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—NDK gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke csütörtökön Berlinbe utazott. Wolfgang Rauch- fuss miniszterelnök-helyettessel, az együttműködési bizottság társ­elnökével a két ország gazdasági kapcsolatainak kérdéseiről és az együttműködési bizottság követ­kező ülésszakának előkészületeiről tárgyal. (MTI) A Béke­világtanács felhívása HELSINKI A Salomon Mahlangu dél-afri­kai szabadságharcos ellen hozott halálos ítélet érvénytelenítését, a hazafi szabadon engedését köve­telte Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke szerdán, Hel­sinkiben közzétett nyilatkozatá­ban. A Béke-világtanács elnöke hangsúlyozta az ENSZ által feb­ruár 7-re meghirdetett, Mahlangu szabadon bocsátását követelő ak­ciónap fontosságát. A Béke-világ- tanács azzal fordult a világ összes békeszerető emberéhez, hogy ezen a napon tömeggyűlésekkel, tünte­tésekkel, tiltakozó nyilatkozatok­kal és táviratokkal követeljék a Salomon Mahlangu ellen hozott halálos ítélet hatálytalanítását és a dél-afrikai hazafi szabadon bo­csátását. (ADN) (Folytatás az 1. oldalról.) Egyéb .ágazatok Sajnos, néhány áfész-re még mindig nem ez a jellemző. Nem kötnek szerződéseket a termelők­kel, vagy ha igen, nem teljesítik szerződésben vállalt kötelezettsé­geiket. Egyes áfész-eknél a piaci információszerzés hiánya okozott anyagi veszteségeket. A tavalyi ta­pasztalatok fontos tanulsága: ja­vítani kell az információszerzést, a partneri kapcsolatokat, kétolda- lúan erősíteni a szerződéses fe­gyelmet. Ily módon a belföldi el­látáson túl növelhetők a gazdasá­gosan értékesíthető exportáruala­pok is. Dinamikusan, mintegy 15 száza­lékkal növekedtek az ipari és egyéb ágazatok. Ezek jelentősen javítják a lakosság ellátását. Ma már a szövetkezeti vágóhidak és húsfeldolgozó üzemek adják a megye húsellátásának 40 százalé­kát. Á beruházásokról szólva az előadó elmondta, hogy a kereske­delmi hálózat nem a tervezettnek megfelelő ütemben fejlődött. El­fogadható viszont a felvásárlási telepek számának növekedése. A megyében 22 takarékszövetkezet működik 88 ezer taggal. A betét- állomány 1978-ban 250 millió fo­rinttal növekedett. Egy év alatt 220 millió forint hitelt folyósítot­tak. A lakásépítő szövetkezetek a tervidőszak első három évében 1030 lakást építettek, az ötévi elő­irányzat 60 százalékát. Az elnök ezután a helyi moz­galmi és önkormányzati szervek tevékenységét elemezte. Szerepük — mondotta — számottevően nö­vekedett, működésük azanban, részben külső okok miatt, még mindig nem kielégítő. Előrehala­dás történt az üzemi demokrácia fórumrendszerének kialakításá­ban, viszont sok lehetőség kiakná­zatlan a tagság és a dolgozók kez­deményezőkészségének, a szocia­lista munkaverseny-mozgalom szélesebb körű hasznosítása terén. Az 1978. évi munka kritikus ér­tékelését minden fogyasztási szö­vetkezet végezze el és a tanulsá­gok alapján — a népgazdasági ér­dekekkel összhangban — tevé­kenységüket minőségileg javítva határozzák meg idei tennivalói­kat. Idei célok Ispánovits Márton ezután az 1979. évi feladatokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP KB tavaly decemberi határozatá­ból és a Fogyasztási Szövetkeze­tek Országos Tanácsa irányelvei­ből kiindulva a megye fogyasztá­si szövetkezeteinek gazdaságosab­ban és hatékonyabban kell tevé­kenykedniük. A cél az, hogy az áfész-boltok az Alföld Kereske­delmi Vállalattal együtt 1978-hoz mérten 9,5 százalékkal, a vendég­látó ágazati egységek 12 százalék­kal nagyobb áruforgalomrí) ké­szüljenek fel. Az utóbbi ágazat elsősorban a melegétel-íorgalom növelésével, a munkahelyi, a gyer­mek- és diákétkeztetés további bővítésével érhet el eredménye­ket. Fontos feladat a tanyai bol­tok ellátásának javítása, az építő­anyag-telepek hálózatának átren­dezése és szétaprózott készletál­lományának ésszerű koncentrá­lása. A szövetkezeti kereskedelem oly módon segítse az életszínvonal­politikai célkitűzések valóraváltá- sát, hogy megfelelő készletekkel, az áruválaszték bővítésével álljon a lakosság rendelkezésére. Az áfész-ek 6,5—7 százalékkal növeljék a mezőgazdasági ter­mény- és termékfelvásárlást, s 12—13 százalékkal az alaptevé­kenységen kívüli ágazatok terme­lését. Fokozzák a helyben meg­termelt nyersanyagokra épülő élelmiszer-feldolgozást. A soltvad- kerti, kiskunhalasi és kecskemé­ti húsüzemek fejlesztésének befe­jezése is nagyban hozzájárul majd a töltelékáruk termelésének lénye­ges növeléséhez. Reális lehetőség van arra, hogy a takarékszövetkezetek jó szerve.-: zőmunkával a betétállományt 16— 17 százalékkal növeljék Á tagok részére ily módon 233 millió hitel folyósítása válik lehetővé. A vezetés színvonala Az idén továbbra is fontos fel­adat az optimális nagyságú szö­vetkezetek kialakítása, a bázis­szövetkezetek megerősítése. Ehhez a helyi párt- és tanácsi szervek segítségét is igénybe vesszük. To­vább kell javítani a szövetkeze­tek gazdálkodását, mert csak így hajthatók végre a Bács megyei fogyasztási szövetkezetekre Háruló feladatok. A szövetkezeti tervek végleges kialakítása most van fo­lyamatban. A következő hetekben a tagság fórumain véleményeket mondanak a közgyűlések, hatá­rozatokat hoznak végrehajtásukra. Igen fontos, hogy a döntéseknél figyelembe vegyék a gazdálkodás hatékonyságának növelését célzó követelményeket. A célkitűzések megfogalmazásánál feltétlen tá­maszkodni kell a szocialista mun­kaversenyben dolgozó brigádok kezdeményezéseire. A hatékonyabb gazdálkodáshoz szemléletváltozásra, a vezető— irányító munka javítására is szük­ség van. Ma már nem lehet és nem is szabad a régi módon ve­zetni, A vállalkozásoknak, a dön­téseknek megalapozottabbnak és előrelátóbbnak kell lenni. Mindez fontos feltétele idei feladataink si­keres elvégzésének — mondotta befejezésül Ispánovits Márton. A beszámolót széles körű vita követte, melynek során felszólalt dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. Ezután a kül­döttközgyűlés jóváhagyta a me­gyei szövetség 1979. évi költségve­tését és a felügyelő bizottság 1978. évi munkájáról szóló jelentést. N. O. nosságát, de oly módon, hogy a funkciók megosztásával garantál­ják a belső egyensúly megmaradá­sát. A Bumedien halálával kelet­kezett hatalmi vákuumot tehát egymással együttműködő harcos­társainak kell betölteniök. Természetes, hogy ilyen hely­zetben óhatatlanul felmerülnek személyi kombinációk. Ezeknek értékét és realitását végső soron csak az események igazolhatják. Éppen Algéria politikai életének stabilitása azonban bizonyos lehe­tőséget nyújt a valószínű megol­dás felvázolására. Az új döntés- hozatali gépezetet elvileg előrelát­hatóan az jellemzi, hogy az egy­ségpárt csúcsá és az államelnöki funkció között kell kialakulnia a belső egyensúlynak. Jelenleg, az FLN kongresszusának küszöbén a párt szervezeti vezetője Moham­med Jahjaui, aki Bumedien olda­lán vett részt az intézményesítés folyamatának előkészítésében. Várható, hogy az FLN kongresz- szusa megerősíti tisztségében. Ami az államelnöki posztot illeti, szá­mos megfigyelő úgy véli. hogy a 41 esztendős Buteflika külügymi­niszter kerülhet előtérbe. Butefli­ka 15 esztendeje (tehát Bume­dien kormányzásának egész ideje alatt is) betöltötte ezt a tisztséget, harmonikusan együttműködött az elnökkel és részt vett Algéria ha­ladó külpolitikai akcióinak kidol­gozásában. Mindezek alapján joggal remél­hető, hogy február 7-e után Algé­ria zavartalanul és az egész haladó világ javára folytathatja belső építését, haladó, el nem kötelezett imperialistaellenes külpolitikáját. (—1 —e) wmmmmmmmmmmmmmmmmmiiiimmasm Algéria elnökválasztás előtt Hivatalos neve: Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság. Területe: 2 381 741 négyzetkilométer. Lakossága: 18 millió (1978-as becslés). Fővárosa: Algir. Hivatalos nyelve: arab. Az ország majd háromnegyede sivatag, mezőgazdasági művelésre csak a tengerparti sáv alkalmas. Ásványkincsekben gazdag; számottevőek vasérc-, foszfát- és földgázkészletei. Afrika második legnagyobb kőolajtermelője, az OPEC tagja. Elnökei: Ben Bella (19S3—1965); Bumedien (1965—1978). Algéria az el nem kötelezett or­szágok táborának nagy tekintélyű és kiemelkedő politikai jelentősé­gű tagja. Ezt a helyet következe­tes antiimperialista magatartásá­val, belpolitikai szempontból pe­dig azzal Vívta ki, hogy sikerült az országban szilárd belső helyze­tet és kiegyensúlyozottan fejlődő népgazdaságot teremteni. Ennek a kiemelkedő szerepnek a kivívása és megerősítése abban a történelmi korszakban történt, amikor (1965 júniusától 1978 vé­géig) Bumedien elnök állott az állam élén. Bumedien vezetésének időszakában a politikai döntések a hatalom csúcsain összpontosul­tak. Amikor 1965-ben az elnök a hadsereg élén átvette a hatalmat — ezt a lépést az ország uralkodó szervezetének, a Nemzeti Felsza- badítási Frontnak (FLN) sorain belül akkor dúló frakcióharc, va­lamint a gazdasági élet és a kül­politikai vonalvezetés ziláltsága kényszerítette ki. Bumedien ha­lála óriási politikai űrt hagyott maga mögött az algériai politiká­ban. Az ország nemzeti érdekei azt követelik, hogy biztosítsák a politikai vonalvezetés folytonossá­gát. Bizonyos értelemben már ma­ga az elhunyt elnök is megkezdte kormányzásának utolsó időszaká­ban a hatalom intézményesítésé­nek folyamatát, s ezzel jelentősen megkönnyítette a jelenlegi algé­riai vezetők feladatát. Még Bume­dien életében megválasztották az államhatalom helyi szerveit, a kö­zépfokú irányító szerveket és a törvényhozást. Népszavazáson el­fogadták az alkotmány szerepét betöltő Nemzeti Chartát. Az intéz­ményesítés folyamatát az országot vezető egységpárt, az FLN kong­resszusa zárja. Bumedien úgyszól­ván egész 1978 folyamán — éle­te utolsó évében — e tanácskozás előkészítését állította munkája kö­zéppontjába. Az általa végzett előkészítő munka méltó értékelé­se, hogy a gyakorlatilag egysze­mélyi hatalommal rendelkező ál­lamfő halála után sem kellett az FLN kongresszusát elhalasztani. A kongresszus január 27-én meg­nyílik és ülése jelöltet állít a február 7-én tartandó elnökvá­lasztásra. önmagában ez a „menetrend” is jelzi, hogy minden lehetőség adott a politikai stabilitás fenn­tartására és a vonalvezetés foly­tonosságának biztosítására Algé­riában. Bizonyos értelemben — bizonyítékot szolgáltatott erre már az is, hogy a kiépített és harmo­nikusan dolgozó államgépezet megrázkódtatás nélkül lépett át Bumedien halála után az új elnök kijelöléséig tartó átmeneti kor­szakba. A Nemzeti Charta rendel­kezései szerint negyvenöt napra a törvényhozás elnöke, Rabah Bitat vette át az államfői teendő­ket. (Az alkotmány értelmében azonban nem jelöltetheti magát elnöknek. Ez az ésszerű rendelke­zés azt célozza, hogy (függetlenül a személyektől) egy ideiglenes él- nök ne használhassa fel a kezébe jutott végrehajtó hatalmat annak tartósítására.) Az FLN kongresszusával meg­kezdődő és a február 7-i elnök- választásokkal befejeződő folya­mat az ország örvendetes belső szilárdsága és a hatalom előre­haladott intézményesítése ellenére sem nevezhető egyszerűnek. A po­litikai feladat a dolog lényegét tekintve az, hogy biztosítani kell a haladó algériai politika folyto­NAPI KOMMENTÁR Garter mérlege Ifi I 1 SilBIIljiil

Next

/
Oldalképek
Tartalom