Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
IDŐJÁRÁS Várható ldöjárás ma estig: nyugat felől Időnként erősen megnövekvő, felhőzet. többfelé havas eső, eső. Mérsékelt délkeleti szél. Hajnalban sok helyen kőd. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: plusz 1—mínusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet: 0— plusz 5 fok között. Távolabbi kilátások kedd reggelig: enyhe, változóan felhős, időnként borult idő. Ismétlődő eső, bavaseső várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 21. szám Ára: 90fillér 1979. január 26. péntek A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 88. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ülésen elfogadott ajánlásokból adódó feladatok végrehajtására. A kormány elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter jelentését a beruházások területén meglevő hatósági előírások felülvizsgálatának eredményéről. Felhívta az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a felülvizsgálati munka eredményeit hasznosítva tegyék meg az előírások egyszerűsítése érdekében szükséges intézkedéseket. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének javaslata alapján a Minisztertanács határozatot hozott az emberi környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek irányításáról, s módosította a levegő tisztaságának védelméről szóló 1973. évi rendeletét. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) HATÉKONYABB GAZDÁLKODÁS, JOBB ELLÁTÁS • Ispánovits Márton. A MÉSZÖV küldöttközgyűlése A forgóeszközökkel, ezen belül az árukészletekkel való gazdálkodás a legtöbb helyen még nem megfelelő. December 31-én a bolti készletállomány 13 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. Különösen magas az áruházak, a ruházati és iparcikkboltok készletnövekedése, ugyanakkor nagyon alacsony a tüzelő- és építőanyag-telepeké. Mindez a szövetkezetek beszerzési tevékenységének fogyatékosságára vall, amin sürgősen változtatni kell. A vendéglátó ágazat lényegében az 1977. évivel azonos forgalmat bonyolított le. Több szövetkezet fokozottabban kapcsolódott a munkahelyi, valamint a diákétkeztetésbe. Az ezen a területen elért fejlődést jelzi, hogy a szőr vetkezeti vendéglátó ágazat az 1975. évi 1,8 millióról 1978-ra 3,1 millióra növelte az előfizetéses ételadagok számát. Egyébként kidolgozott program alapján megkezdődött a vendéglátó hálózat korszerűsítése, a kocsmai színvonal fokozatos felszámolása. Jó eredmények születtek a zöldség- és gyümölcsfélék felvásárlásában. Az áfész-ek a kedvezőtlen időjárás ellenére ezekből a terményekből 4500 vagonnal vettek át, ami az igen kedvező 1977. évinek 96 százaléka. Hasonlóan eredményes volt a felvásárlás hízottsertésből, baromfiból, nyúlból, takarmányféleségekből és mézből. Mindez azt igazolja, hogy az áfész-ek többsége megfelelő erőfeszítéseket tett az MSZMP KB 1978. márciusi, a mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztéséről szóló határozatának végrehajtására. Segítették a szakcsoportok szervezeti és gazdasági erősödését, gondoskodtak a kistermeléshez szükséges anyagok és eszközök forgalomba- hozataláról, s terményátvevő hálózatukat fejlesztették. (Folytatás a 2. oldalon.) Tegnap az elmúlt évi eredményeinek számbavételére és az idei feladatok meghatározására ült össze Kecskeméten, a Fogyasztási Szövetkezetek Bács-Kiskun megyei Szövetségének küldöttközgyűlése. A tanácskozáson részt vett dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese, ott volt a megyei párt- bizottság és a megyei tanács képviselője. A közgyűlést Hre- bik Ferenc, a MÉSZÖV elnökhelyettese nyitotta meg, majd a fogyasztási szövetkezetek tevékenységének 1978. évi tapasztalatairól szóló beszámolót és az idei feladatokra vonatkozó intézkedési programtervezetet Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke terjesztette elő. Növekedtek a készletek — Hagyomány már nálunk — mondotta beszámolója elején az elnök —, hogy a küldöttközgyűlés az elmúlt évi munka kritikus értékelésének és a soron következő feladatok gondos megfogalmazásának fóruma. Ami az elmúlt esztendőt illeti, erdeményeink általában a tervezettnek megfelelően alakultak, néhány fontos területen azonban számottevő lemaradás mutatkozik. Az áfész-üzletek a lakosság részére 1978-ban egész éven át fo- | lyamatos, az alapvető árucikkekből zavartalan, fejlődő színvonalú ellátást nyújtottak. Az előzetes adatok szerint a megyében a 24" áfész és az Alföld Szövetkezeti Kereskedelmi Vállalat bruttó árbevétele megközelíti a 7,7 milliárd forintot, ami 8,6 százalékkal haladja meg az 1977. évit. Ez lényegében megegyezik az, országos szövetkezeti átlaggal. Nyereségük viszont nem éri el a tervezett szintet. (Tóth Sándor felvételei) A bolti kiskereskedelmi forgalom 9,3 százalékkal növekedett. Ennek fejlődési üteme már mérsékeltebb volt az országos átlagnál. E téren javulás csak egy-két év múlva, az új nagy szövetkezeti üzletek megnyitása után várható. A lakosság által naponta vásárolt cikkekből az áruellátás javulását nagymértékben előmozdította az áfész-ek dinamikusan fejlődő élelmiszeripari tevékenysége is. Ugyanakkor a vegyes iparcikkek iránti növekvő keresletet az ipari termelés egyes területein mutatkozó hiányosságok miatt nem mindig lehetett teljes mértékben kielégíteni. M KZ(Ki AZ D ASÄG I KÖN Y V H Ó.\ AI* Országos megnyitó Kalocsán és Kecskeméten FENYŐ, AKÁC, TÖLGY, FŰZ, FEKETEDIÓ Szőlőtám Gemencről • Nagy szükség van a lovak vontatta szánokra. Nem először kerül sor a mező- gazdasági könyvhónap országos megnyitójára Bács-Kiskun megyében. így természetes, hiszen ez a táj a hazai kertészet, szőlészet egyik központja, az iparszerű növénytermesztési rendszerekben gyorsabban növekszenek a terméseredmények. Idén a kalocsai Otthon Filmszínházban rendezik meg a nyitó ünnepséget. Az esemény jelentőségét február 2-án délelőtt dr. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ KB első titkára méltatja. Beszédét követően a közeli városi kiállítóteremben dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója ad tájékoztatást az irányításával működő intézmény törekvéseiről. Máris nagy érdeklődés előzi meg dr. Marton János kandidátusnak, a Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatójának február ki- lencediki kalocsai előadását. A Bosszantó dolog, ha az ember vásárol valamit, amiről utólag kiderül, hogy gyenge minőségű, hibás, értéktelenebb a ráköltött összegnél. A vásárló először is a pénzéi sajnálja, amiért ö becsületesen megdolgozott — nem úgy a selejtgyártó. Másodszor az hangolja le, hogy nem érte el a célját. Végső soron nem tudta megszerezni azt, amire szüksége volt. Harmadszor pedig úgy is megkárosították, hogy az idejét rabolták az áru kicserélése utáni — nem kevés — szaladgálással. Időnként azután úgy tűnik, mintha a dolgozók bosszút akarnának állni a rajtuk esett sérelmen, vagy legalább is visszaadni a kölcsönt. A néhány napos használat után leváló cipőtalpért például az építőipari munkás rosszul rakja fel a csempét, a gyárban hibásan szerelik össze a tévékészüléket stb., stb. Egyszóval van selejt bőven, amit el lehetne kerülni, ha úgy tennénk, mint a költő írja: „Dolgozni csakr pontosan, szépen ... úgy érdemes.” Természetesen a selejtmen- tes munkához jó anyagra és megfelelő feltételekre is szükség van. Mert az már nem a munkapadoknál, a gépsorok mellett dolgozó munkásokon múlik, hogy idejében érkezzen az anyag, s ne hajrában kelljen tartani a határidőt, vagy teljesíteni a tervet. Az sem mezőgazdasági termelési rendszerek jelenéről és jövőjéről a művelődési központban fejti ki gondolatait. Lapunkban is ismertettük a közelmúltban Obermayer Ernőnek, a hazai fűszerpaprikatermesztés első tudományos kutatójának munkásságát. Február 16-án, Matos Lászlónak, a megyei tanács elnökhelyettesének a beszédével avatják fel a róla elnevezett téren emléktábláját. Közvetlenül az ünnepség után a kalocsai művelődési központban országos tudományos tanácskozás kezdődik a fűszerpaprikáról. A megyében sok helyen szerveznek szakelőadásokat, mezőgazdasági író—olvasó találkozókat, kiállításokat. A kialakult szokásoknak megfelelően február első felében kerül sor az országos mezőgazdasági, élelmiszeripari és erdészeti filmnapokra. A Megyei Művelődési Központ színháztermében február 7-én Tóth Róza, a kocséri Petőfi tőlük függ, hogy jó-e a tervdokumentáció, megfelelöek-e a technológiai segédanyagok stb. Ez már a gazdasági és a műszaki vezetők dolga, illetve felelőssége. Sajnos, mintha ősi átok ülne rajtunk, még mindig kampányokban gondolkodunk. Vagyis ezt, vagy azt a célt nagyon komolyan elhatározzuk, egy darabig aszerint is végezzük munkánkat, azután tökéletesen megfeledkezünk róla. Ilyen az anyag- és energiatakarékosság, vagy még inkább ami idevág, a Dolgozz hibátlanul „mozgalom”. Azért írtam idézőjelben, mert már annak idején is DH-munka- rendszerröl kellett volna beszélni. Csak éppen a külföldről származó módszer tapasztalatait összegező irodalom tanulmányozói felületesen olvastak. így lett a DH-ból mozgalom, nem pedig az igazgatótól a segédmunkásig egy rendkívül pontosan kidolgozott munkarendszerben dolgozó kollektíva. S manapság? A DH-ról, mint mozgalomról sem esik már szó. Nos hát, jó lenne felmelegíteni néhány régebbi kezdeményezést, olyat is, mint a DH. Am tovább is kell lépni, az idők szavára hallgatva. Minőségileg jobb terméket csak minőségileg jobb munkával lehet gyártani. Az áru minőségében pedig nemcsak a munkás, hanem végső soron Mg. Tsz államidíjas elnöke köszönti az egybegyűlteket, a továbbképzés, a tájékozódás kitűnő alkalmát. A magyar mezőgazdaság című film bemutatása után előbb a növénytermesztés, kertészet, délután az állattenyésztés témakörében készített alkotásokat vetítik, majd a híradó jellegű filmek kö- vekeznek. Másnap, 8-án az élelmiszer- ipar, a növényvédelem, a gépesítés témakörökben készült új alkotásokat láthatják az érdeklődők. A filmnapok közös értékeléssel, a nívódíjak átadásával zárulnak. Mindkét nagy jelentőségű eseménysorozatra jól haladnak az előkészületek. A közreműködők mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek a korábbi kedvező tapasztalatokból fakadó bizalomnak. H. N. az igazgató, a főmérnök, az üzemvezető, a művezető, az szb-titkár, a párttitkár és még sokak tevékenységének értéke is tükröződik. Az is igaz — arról is sok szó esik —, hogy jobb minőséget csak kvalifikáltabb munkával lehet produkálni. Am ez sem csak a szakmunkásokra vonatkozik, hanem az imént felsoroltak mindegyikére. Visszatérve az áruk minőségére, ami a belföldi ellátásban bosszantó, az a külföldi piacon már sokkal kellemetlenebb. Magamnak is mindig szégyenérzetem támad, amikor olyasmit hallok, hogy külföldről visszaküldték árut, minőségi kifogások miatt. Szerencsére a jó példáknak sem vagyunk híján. Jó néhány megyebeli gyár, gyáregység van, amely jó minőségű termékeivel becsületet szerzett a külpiacokon a magyar ipar jóhírének. A BRG kecskeméti magnetofongyára már évi egymillió dollár fölé növelte tőkés exportját. A Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyárának áramfejlesztőire — pedig korábban nem exportált — már a tőkés országokból is érkeznek vásárlói ajánlatok. A HÓDIKÖT jánoshalmi üzeme termékeinek jelenleg már 40 százalékát tőkés export útján értékesíti. Hazánk gazdasági körülményeit tekintve, egyre nagyobb becsülete van a jó minőségű árunak, s mindinkább csak a raktárak területét foglalják majd el a minőségileg kifogásolható termékek. N. O. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság 36 ezer hektáron végez erdő- gazdálkodást. E terület nagyobb része Bács-Kiskun megyében fekszik, de Tolna és Baranya megyébe is átnyúlik. Az erdőgazdaságban három tájtípust különítenek el. A Duna— Tisza közi Homokhátságon az akác az őshonos. Itt a felszabadulás után a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területeken az erdei és a fekete fenyő telepítését kezdték meg és azóta is folyamatosan ültetik a homok megkötésére a fenyveseket. A Duna két partján az ártéri jellegű erdőket találhatjuk meg. Itt az úgynevezett lágylombos fafajok élnek, a nemes nyárak, a vízparton a fűz, de gyakori a tölgy, a szil, a kőris és a feketedió is. Ezek az ártéri erdők leggazdagabbak a talaj növényzetben, dús, szinte dzsungelszerű áthatolhatatlan sűrűséget képeznek a növények. A dunántúli dombvidék része a Mecsek nyúlványa, ahol a tölgy, a cser, a fenyő, a gyertyán, a bükk, a hárs és a nyár tenyészik. A három tájtípus sokféle faanyagából a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság hét termelő erdészetének szakemberei évente mintegy 220—250 ezer köbméter fát termelnek ki. E mennyiségnek kisebb részével a gazdaság a lakosság tűzifa iránti igényét fedezi, nagyobb részét eladja. így kerül a gemenci fából például a baranyai bányákba, a mohácsi farostlemezgyárba. Hazánk gyufaipara is számít az innen érkező rönkfára, hiszen 90 néha 100 százalékban ez a gazdaság látja el nyersanyaggal a gyufagyárat. Tízezer köbméternyi fát szállítanak el a szőlőtermesztő állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek a szőlőtámrendsze- rük kialakításához faanyagnak. A gazdaság exportál is fát, mintegy 30—40 ezer köbmétert évente. Ennek egynegyede rönk, amit az olasz és az osztrák ipar fogad, a többi úgynevezett papírfa, amit Olaszországba és Jugoszláviába szállít a gazdaság. A fakitermelés köztudottan az egyik legnehezebb munka, főleg ilyenkor, a kemény téli időszakban. Könnyíti a dolgozók tevékenységét az NSZK-ból vásárolt számos motorfűrész és az idén beállított fakombájn. Ez utóbbi azonban csak korlátozott átmérőjű fák kitermelésére alkalmas és „levegős” erdőrészekben használható. A rönkök mozgatása nehéz feladatot ró a téli síkos, gödrös, erdei utakon a gépekre, ezért van mindinkább szükség a nagy teljesítményű lánctalpas traktorokra, a csehszlovák gyártmányú csuklós traktorra és az erős, a terepviszonyokat jól tűrő ZIL-tehergépkocsikra. De nagyon számítanak a hatvan lófogat münkájára is. Ügy mondjak, a lónak szíve van, szereti és ügyesen kerüli az élő fákat. A faanyag mozgatásának speciális egységei is dolgoznak a gemenci erdőgazdaságban. Az erdei vasút 30 kilométeren viszi a fát; és esetenként a turistákat is. A vízmenti vágásoktól három vontatóhajó és a hozzájuk tartozó uszályok segítségével juttatják el a faanyagot a vasútig, vagy éppen a mohácsi, bajai, vagy külföldi megrendelőkhöz. A kivágott erdőket pótolni kell, illetve felújítani. A gazdaságban évente 100—200 hektáron telepítenek új erdőt. Felújítást pedig 600—700 hektáron ugyanezen idő alatt végeznek a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságban. G. E. • A Panduri kerületben dolgozó brigád naponta 50 köbméter nyárfát termel ki. Minőségi követelmények
