Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
I TILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ÉTIK I PETŐFI NÉPE • AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 17. szám Ára: 90 fillér 1979. január 21. vasárnap ŰJ TARTALMAT KAPOTT A SZÖVETKEZETI DEMOKRÁCIA Munkahelyi közösségek a Bácskában és a Duna mellékén Mérlegbeszámoló az üzemekben • A fajszi szövetkezet székhaza mellett üzemi konyha és ezerkétszáz személyes étterem épül. A Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat szakmunkásai a beton vasszerkezetét állítják össze. A szociális létesítménynek a helyi közétkeztetés szempontjából is nagy lesz a jelentősége. Bács-Kiskun mezőgazdasági szövetkezeteinek többsége az idén más körülmények között tartja zárszámadó közgyűlését, mint az előző években. Az 1967-ben megjelent, ÍII. számú törvény módosításával a beszámoltatásnak új rendszere alakult ki a mezőgazdasági üzemekben, amely a szövetkezeti demokrácia további szélesítését alapozta meg. A törvény módosítása után kidolgozott szövetkezeti alapszabályok lehetővé tették valamennyi szövetkezetben a munkahelyi közösségek megalakítását. Itt nemcsak a szövetkezeti gazdaság, hanem a közösségekben dolgozó családtagok és alkalmazottak is véleményt mondanak a nagyüzem belső életéről, a gazdálkodás gyakorlatáról, eredményeiről, hibáiról, az üzemi tervezésről, és a szövetkezetnek a faluhelyen összehasonlíthatatlanul nagyobb jelentőségű, szociális és kulturális tevékenységéről. Azelőtt az évente egyszer, legfeljebb kétszer megtartott közgyűlés teremtett módot a szövetkezeti tagságnak arra, hogy véleményét kifejtse az egész közösség előtt, de a szövetkezetben dolgozó családtagoknak, alkalmazottaknak még erre sem volt lehetőségük. A munkahelyi közösségek alakulása, vezetőik, küldötteik megválasztása most szervezetileg, tartalmilag egyaránt magasabb színvonalra emelheti a szövetkezeti demokratizmus mindennapi gyakorlatát. A különböző munkahelyek kisebb közösségeiben megvolt az egységes szemlélet, most az egységes cselekvés kerete is létrejött. Az ott dolgozók javaslatai, a választott küldöttek közvetítésével, eljutnak a közgyűlésig, a szövetkezetek legfőbb fórumáig. Az eddiginél szélesebb körűvé válik a munkára mozgósítás lehetősége, ami a szövetkezetek megsokszorozódott feladatainak sikeresebb végrehajtását mozdítja elő. A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV 58 termelőszövetkezetében 424 munkahelyi közösség alakult. Munkájuknak nagy haszna volt e rövid idő alatt is, hiszen a vezetőség tájékoztatója alapján minden részletében megvitatták a gazdálkodás adatait, az 1979-re szóló termelési terv követelményeit, a munkahelyek, részfeladatait. Az elmúlt napokban számos termelőszövetkezet tartotta meg a küldöttgyűlését, amelyen a munkahelyi közösségek küldöttei tanácskoztak. Munkájuk lehetőséget teremtett arra, hogy a következő napokban, hetekben a mérlegbeszámoló és tervtárgyaló közgyűlésen a tagság valóban csak a gazdaság egésze szempontjából fontos témákkal, a zárszámadás főbb mutatóival, ‘ a tervezés lényegesebb, meghatározó számaival foglalkozzon. A bácskai és a Duna melléki körzetben mindössze két téeszben nem tartanak ^ küldöttgyűlést, ahol (Folytatás a 2. oldalon.) • Gazdaságosan kihasználják a fűszerpaprika-utóérlelő helyiséget a fajszi Kék Duna Tsz-ben. A paprika elszállítása után a fejeskáposztát tárolják benne, amelyet hideg levegő befúvatásával, alacsony hőmérsékleten minőségromlás és szinte veszteség nélkül raktároznak. ~A téesz tagjai ládákba gyűjtik a káposztát, amelyet a ZÖLDÉRT-nek szállítanak. (Pásztor Zoltán felvételei.) • Készül a 213-as új elevátor, háttérben a javításra váró, jégpáncél közé szorult hajóegységek. (Szabó Ferenc felvételei.) A FOKA — bajai hajójavítójában ilyenkor van a legnagyobb munka. A kotrók, uszályok, vontatók és elevátorok egymás' után sorakoznak a Ferenc-csatornában, körülöttük egyre hízó jégpáncéllal. A hajójavítóknak ugyancsak meg kell birkózniuk a csípős széllel és a mínusz 10—12 fokos hideggel. A Sajótéren darus autó emeli az alkatrészeket az egyik elevátorra a szerelők keze alá. Odébb egy nyitott oldalú fedett tetős szín alatt a fel-felvillanő fény jelzi, hogy a? egyik hegesztő javítja az elevátor merítőkanalát. Az emberek néha-néha abbahagyják a munkát, hogy néhány korty meleg teát igyanak, aztán újabb szembeszegülés a széllel, hideggel, amelyből eddig mindig az ember került ki győztesen. Az időjárás lassítja ugyan a munkát, de mire szükség lesz az uszályokra, elevátorokra, kotrókra, addigra mind elkészül. Biztos így lesz, mert erre tettek ígéretet a FOKA szocialista brigádjai.' Mozgalom a SALT-ért WASHINGTON Vezető amerikai közéleti személyiségek, tudósok, üzletemberek, művészek országos mozgalmat indítottak az új SALT-szer- ződésért, annak washingtoni törvénybe iktatásáért, A mozgalom élén a többi között Clark Clifford korábbi hadügyminiszter, Henry Cabot Lodge volt szenátor, és' ENSZ-nagykövet áll. A hadászati fegyverkorlátozást támogatók hosszú névsorában ismert vezető demokrata és republikánus politikusok, egyházi és szakszervezeti tisztségviselők is szerepelnek. A második SALT-egyezmény- törvénybe iktatás elsőrendű fontosságú' az amerikai nép érdekei, biztonsága szempontjából. A szerződés egyenlően korlátozza a két nagyhatalom támadó nukleáris fegyvereit, mérsékli új fegyver- rendszerek kifejlesztését és döntő lépés további, még átfogóbb fegyverzetkorlátozási és — csökkentési megállapodások felé — hangsúlyozza a mozgalom ma nyilvánosságra hozott felhívása. A tanácsi gazdálkodás soha nem volt könnyű „mesterség”, jóllehet nem vállalati, üzemi, szövetkezeti keretek között, hanem az államigazgatás sajátos területén folytatják. Sőt, épp az ebből adódó eltérő körülmények teszik talán még a termelési szféráinál is bizonyos szempontból bonyolultabbá. Az állami feladatok többsége a megyei és a helyi tanácsoknál sűrűsödik és ezek végrehajtása már önmagában is roppant szerteágazó tevékenységet jelent, ha pedig ehhez még hozzávesszük, hogy mindez a közélet eleven, nemegyszer forró légkörében, s a lakosság árgus tekintete előtt zajlik, aligha szorul bővebb magyarázatra az előbbi állítás. Ugyanakkor az is kézenfekvő: akár a tanácsok — szerveik és intézményeik — működését, akár a településfejlesztési elképzelések megvalósítását vesszük, egyik sem képzelhető el megfelelő anyagi háttér nélkül. Mindenekelőtt ebből fakad a tanácsok költségvetési és fejlesztési terveinek megkülönböztetett jelentősége, amelyek egyben saját gazdasági programjaiknak is tekinthetők. Ezért is dönthet róluk,— önkormányzati jellegénél fogva — kizárólag a széles körű testület, noha a költségvetési, és a tervtörvény érthetően behatárolja a lehetőségeket. Ez azonban mit sem változtat a tanácsok alapvető gazdasági funkcióin. A megállapítás természetesen az idei esztendőre is vonatkozik, a népgazdasági egyensúly ismert problémái azonban ezúttal még szigorúbb követelményeket támasztanak a tanácsi gazdálkodással szemben. Az országgyűlés téli ülésTownsend Hoopes, az amerikai légierő volt miniszterhelyettese és Charles Yost korábbi ENSZ-nagy- követ a zászlóbontó nyilatkozatában rámutat: amennyiben az Egyesült Államok nem iktatja törvénybe a (jövendő) új SALT- egyezményt, lehetetlen ellenőrizni, csökkenteni a fegyverkezési versenyt, növekedne a két nagyhatalom közötti politikai feszültség és meredeken emelkednének a fegyverkezési kiadások. A két ismert politikus emlékeztet rá, hogy a közvélemény-kutatások egybehangzó tanúsága szerint az amerikaiak 70—80 százaléka támogatja a Szovjetunióval kötendő új SALT-szerződést és arra is utal, hogy Washington fő NATO-szö- vetségesei nyomatékosan sürgették az egyezmény megkötését, ratifikálását. A nyilatkozat megállapítja: a két nagyhatalom hadászati egyensúlya szilárd, ha stratégiai erőik különbözőképpen épültek is fel. A mozgalom állásfoglalásában sorra cáfolja a SALT ellenfeleiszakán Faluvégi Lajos pénzügyminiszter igencsak határozott szavakat használt: „Az 1979. évi népgazdasági terv fő célja a népgazdaság egyensúlyának javítása, ez a további fejlődés alapfeltétele. Ebből vezetjük le a gazdasági növekedés ütemét, a fejlődés irányait és az elosztási arányokat”. Mindez a tanácsok szempontjából lényegében azt jelenti, hogy ebben az évben —, s feltehetően még a későbbiekben is egy ideig — csak mérsékeltebben tudják majd kielégíteni a társadalmi közös fogyasztás számos jogos igényét, mivel e tekintetben két- három százalékkal csökken a növekedési ütem az előző három évhez képest. Felvetődhet egyesekben a kérdés: hiszen a parlamenti expozéban azt is hallottuk, hogy a tanácsok 1979. évi ösz- szesített költségvetése kereken 52 milliárd forint, fejlesztési alapjaik előirányzata pedig 33 milliárd forint, s ezek a számok hat-hat százalékkal haladják meg az 1978. évi összegeket. Csakhogy ezekkel az újabb milliárdokkal együtt is érezhetően lassúbb lesz a pénzforrások bővülésének üteme! Ugyanakkor a tanácsoknak azzal is számolniuk kell, hogy az új gazdálkodási mutatók, feltételek között a vállalatok, üzemek, és szövetkezetek sem tudnak nekik oly mértékű anyagi támogatást nyújtani, mint eddigi együttműködésük során. A tapasztalatok szerencsére arra engednek következtetni, hogy a tanácsok túlnyomó többsége már az 1979. évi költségvetési és fejlesztési tervek összeállításakor felismerte az egyedüli célravezető utat. Ésszerű, takarékos gazdálkodás, következetes rángnék híreszteléseit az Egyesült Államok állítólagos gyengüléséről, „a Szovjetunió részéről fenyegető veszélyről”. Az új mozgalom jelentősen segítheti az új SALT-egyezmény ügyét — mutatnak rá megfigyelők és az ügy washingtoni állása valóban sok segítséget tesz szükségessé. A legújabb felmérések szerint a száztagú szenátusban jelenleg legfeljebb hatvan, talán még kevesebb támogatója van az új SALT-nak: a szerződés törvénybe iktatásához kétharmados többségre, 67 szavazatra van szükség. A kormány — amennyiben a szerződést, amint remélhető a következő hónapokban aláírják — szívós harcra készül a még „ingadozó” szenátorok megnyeréséért. Carter elnök máris katasztrofális következményekről beszél arra az esetre, ha a törvényhozás nem hagyná jóvá az egyezményt. (MTI) sorolás az alapvető és a társadalompolitikai szempontból kevésbé fontos feladatok között, a bevételek határozottabb kimunkálása, mélyebb felelősségérzet, a lakosság támogatásának megnyerése — ezek azok a követelmények, amelyeket egyetlen tanácsnál sem téveszthetnek szem elől, mert különben nem csökkennek, hanem még inkább növekednek gondjaik a lakosság igényeinek áradatában. Hogy melyek az idei legfontosabb feladatok, az már eléggé tisztázott kérdés mindenütt. Természetesen a tanácsi szervek és intézményeik működéséhez szükséges anyagiakról mindenképpen gondoskodni kell, de jelentős színvonalemelésre, minőségi fejlesztésre most aligha nyílik lehetőség. A tanácsi beruházások között továbbra is kiemelkedő helyet foglal el a lakás- építési program teljesítése, ám ebben az esztendőben ugyanilyen súllyal esik a latba az úgynevezett kapcsolódó létesítmények egyidejű megteremtése. Ma már ugyanis nem elégedhetünk meg pusztán a lakásépítési előirányzat megvalósításával — vagy éppen túlteljesítésével, ahogy az előbbi években is történt —, ha az infrastrukturális háttér kialakítása huzamosabb késést szenved. A „listából” azonban nem maradhat ki a lakóházak karbantartása, a bölcsődék, óvodák, iskolák további fejlesztése, valamint a kommunális és az egészségügyi ellátás javítása sem. Az alapvető gazdasági feladatokat tehát a szigorúbb körülmények között is meg kell oldaniuk a tanácsoknak. Mindenekelőtt azért, mert a bonyolultabb gazdasági helyzet és az ebből következő nehézségek sem adhatnak felmentést sehol a települések, illetve a lakossági életkörülmények folyamatos fejlődésének biztosítása alól. N. G. Tőkés exportnövelés pecsenyebáránnyal A Bács-Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kiskunfélegyházi húsüzemébe a múlt év december közepe óta nap mint nap juhokat — pecsenyebárányokat — szállító tehergépkocsik érkeznek. Bíró Imrétől, a vállalat igazgatójától érdeklődtünk a bárányok „sorsa” felől. — Földi létüknek nyilvánvalóan ez az utolsó állomása — mondta kissé tréfásan az igazgató —, de ezt követően már jelentős mértékben hozzájárulnak népgazdaságunk külkereskedelmi mérleghiányának csökkentéséhez. Azt hiszem, nem szükséges bővebben hangsúlyozni, hogy inilyen jelentősége van 1979-ben a tőkés export növelésének. Nos, vállalatunk már a múlt év végén megkezdte a piackutatást, a lehetőségek felmérését. így került sor arra, hogy a Terimpex Külkereskedelmi Vállalaton keresztül megkezdtük a pecsenyebárányok exportját Jordániába és Libanonba. A tervek, illetve a szerződések szerint egyelőre az év első negyedének végéig mintegy 18— 20 ezer darab, a vevő igényeinek megfelelő bárányt juttatunk a két közel-keleti államba. A feladat végrehajtása a korábbinál is gondosabb szervezést igényel. Elsősorban felvásárlóinknak kellett és kell biztosítani a szüksé- kes mennyiségű és minőségű bárányt. Ezek egy részét a megyei termelőszövetkezetek nevelték. Külön meg kell említeni a szán- ki Haladás és a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezetet, ahonnan a vártnál több és jobb minőségű bárány érkezett a feldolgozó üzembe. A Somogy, Békés és Pest megyei közös gazdaságokból vásárolt állatok minősége is megfelel a követelményeknek — amelyek igen magasak, örömmel mondhatom, hogy a megrendelő cégek képviselői — akik hetenként meglátogatják az üzemet és ellenőrzik az árut — eddig a legnagyobb elismerés hangján emlékeztek a tevékenységünkről. Jól képzett szakmunkásaink, szocialista brigádjaink az előírásoknak megfelelően dolgozzák fel, majd csomagolják necchá- lókba a bárányokat. Ekkor következik a feladat másik fontos része, a szállítás. Hetenként háromszor indulnak gépkocsijaink — esetenként 54 tonna juhhússal — a Ferihegyi repülőtérre, a percnyi pontossággal induló repülőgépek jövendő terhét szállítva. A gépjárműveket gondosan javító és karbantartó szerelőknek és a gépkocsivezetőknek köszönhető, hogy még eddig mindig pontosan érkeztek a száll ítmánypk a repülőtérre. — Ennek az exportmegrendelésnek a teljesítése nem zavarja az egyéb feladatok elvégzését? — Természetesen nem. Változatlanul mindent elkövetünk a megye hús és húskészítményekkel való ellátásáért, úgy érzem, sikeresen. Napjainkban különben már megkezdtük a húsvétra való felkészülést, a füstölt és pácolt áruk készítését. Bízunk abban, hogy az- ünnepre elegendő kötözött sonkával és más ilyenkor különösen keresett áruval tudjuk ellátni a megye lakóit. O. L. A tanácsok gazdálkodása eben Ml • Bátyai Béla hegesztő a FOKA-nál a merítővedreket hegeszti a téli nagyjavítás idején.
