Petőfi Népe, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

Z • PETŐFI NÉPE • 1979. január 21. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKA JA: HÉTFŐ: A Time amerikai hírmagazin Brezsnyev-interjút közölt. — összeült a Palesztin Nemzeti Tanács, a palesztin nép parlamentje. — Vance amerikai külügyminiszter nyilatkozata az USA és Kína kapcsolatáról. KEDD: Az iráni sah feleségével együtt elhagyta Iránt. — Moszkvá­ban megkezdte ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. — A Biz­tonsági Tanács kambodzsai vitájában a Szovjetunió megakadá­lyozta a Vietnamot elítélő határozati javaslat elfogadását. SZERDA: Brezsnyev hazaérkezett szófiai látogatásáról. — Moszkvá­ban Gromiko megkezdte megbeszéléseit Oreja spanyol külügymi­niszterrel. — Khomeini felszólította az irániakat a Baktiar-kor- mány megdöntésére. CSÜTÖRTÖK: Khomeini elutasította Carter elnök felhívását -a Bak- tiar-kormány támogatására. — Az Olasz Kommunista Párt bírálja az Andreotti-kormány tevékenységét, politikai megfigyelők kor­mányválság lehetőségét latolgatják. PÉNTEK: Izraeli kommandóakció dél-libanoni palesztin táborok el­len. — Belgrádban bejelentették, hogy Tito elnök februárban közel-keleti körútra indul. — A bukaresti hóvihar miatt elha­lasztották Giscard d’Estaing romániai látogatását. SZOMBAT: Az angliai sztrájkhelyzet ellátási gondokat okoz. — A Biztonsági Tanács megszavazta a libanoni békefenntartó erők megbízatásának meghosszabbítását. A hét három Brezsnyev-látogatás Szófiában, tárgyalás Moszkvában a spanyol külügyminiszterrel, állásfoglalás a kambodzsai ügyben és ellensza­vazat a Biztonsági Tanácsban; a szovjet diplomáciai aktivitás lát­tán sokan kérdezik, hogyan és mi­ért élénkült meg a szovjet külpo­litikai tevékenység? Az iráni események a sah tá­vozása után — ha lehet — még izgalmasabbakká váltak. Felvető­dik a kérdés: milyen álláspontra helyezkedik Amerika az iráni új fejleményekkel kapcsolatban ? A Közel-Kelet ismét előtérbe kerül, egyrészt a Palesztin Nem­zeti Tanács ülésezése, másrészt a Biztonsági Tanács vitája nyomán, de a problémák súlyos voltát a világ emlékezetébe idézhetik me­rényletek és izraeli megtorló kom- mandóakciók éppúgy, mint az amerikai Atherton tárgyalásai. Mi jellemzi most a közel-keleti helyzetet? Hogyan és miért élénkült meg a szovjet külpolitikai tevékenység ? A válaszért a legilletékesebb­hez, Leonyid Brezsnyevhez fo­lyamodhatunk, akinek a hét ele­jén jelent meg az amerikai Time hírmagazinban egy nagy feltűnést keltő nyilatkozata. Az interjúban kiemelte a SALT II. szerződés alá­írásának a fontosságát és ele­mezte annak hatását a szovjet— amerikai kapcsolatokra, valamint a nemzetközi enyhülés folytató­dására. Az SZKP főtitkára hang­súlyozta, hogy az enyhülés első­sorban a hidegháború leküzdését jelenti, az áttérést a normális, kérdése kiegyensúlyozott államközi kap­csolatokra, a készséget a tekin­tetben, hogy a nézeteltéréseket és a vitákat nem erővel, hanem bé­kés eszközökkel oldják még. Az enyhülés — tette még hozzá Brezsnyev — azt a képességet is magába foglalja, hogy az államok számolnak egymás jogos érdekei­vel. Ilyen értelemben kívánja a Szovjetunió megszilárdítani az enyhülési folyamatot és kiterjesz­teni minden térségére a világnak. A Biztonsági Tanácsban ellen- szavazatával — vétójával — a Szovjetunió megakadályozta, hogy a világszervezetnek ez a testületé olyan határozatot hozzon, amelyet az enyhülés ellenségei (Pekingtől Washingtonig) a kambodzsai nép és a szocialista Vietnam ellen használhatnának fel. A szovjet vétó kifejezésre juttatta a szoci­alista nagyhatalomnak azt az el­szántságát, hogy megvédi az igaz ügyért küzdőket, azok mindenkor számíthatnak a Szovjetunióra. Természetes, hogy a Szovjet­uniónak a szocialista országokkal 'a legszorosabbak a kapcsolatai, így Bulgáriával, amelynek a sze­repe a Balkánon és a Fekete-ten­ger térségében az utóbbi időben megnőtt — Leonyid Brezsnyev szófiai látogatása és tárgyalása Todor Zsivkovval is ezt támaszt­ja alá. Az európai tőkés országokkal szintén a békés egymás mellett élés és az enyhülés jegyében kí­vánja fejleszteni kapcsolatait a Szovjetunió. Ennek jele a spanyol külügyminiszter moszkvai útja — először járt a spanyol diplomácia vezetője a Szovjetunióban. A két­oldalú kapcsolatokon kívül meg­vitathatták az európai biztonsági • A közlekedési dolgozók sztrájkja miatt kedden egy vonat sem in­dult el Nagy-Britanniában. A képen: London egyik pályaudvara — veszteglő vonatokkal. # Pénteken Bonnban tárgyalt a japán külügyminiszter. A képen Szonoda Szunao Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár társaságá­ban. • Mohammed Reza Pahlavi iráni sah kedden különrepttlőgépen fele­ségével együtt elhagyta Teheránt. Képünkön: az uralkodó pár a re­pülőtéren. (AP — MTI) • Atherton amerikai nagykövet szerdán Jeruzsálemben folytatott meg­beszéléseket az izraeli—egyiptomi tárgyalások felújításának lehetősé­geiről. A képen (jobbra) Atherthon, (balra) az izraeli küldöttség. (Tele- fotó — MTI — KS.) • A héten együttműködési szerződést írtak alá Budapesten a Magyar és az Etióp Újságíró Szövetség elnökei. A képen Ketsela Aberra és Pálfi József. (Telefoto) és együttműködési értekezletnek 1980-ra Madridba összehívott kö­vetkező „fordulójával” kapcsola­tos kérdéseket is. Milyen álláspontra helyezkedhet Amerika az iráni fejlemények láttán ? Az iráni uralkodó távozásával az ország súlyos válsága túljutott az első szakaszán. Jön a következő vagy — jönnek a következő sza­kaszok ... Kétségtelen, hogy Mohammad Reza Pahlavi sah épp azért ma­radhatott és maradt a teheráni palotában, mert Washington mindeddig reménykedett abban, hogy talán sikerül megtartani a császárt a „páva-trónon”. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy Reza Pahlavi bizalmi embere volt az USA-nak. Érdekes részlet: amikor a sah megérkezett Asszuánba, hirtelen ott termett Gerald Ford, a korábbi amerikai elnök, hogy tárgyaljon vele. Miről? Senki sem tudja. Egyes amerikai lapje­lentések szerint Brzezinski, az elnök nemzetbiztonsági főtanács­adója volt az, aki a sah melletti kitartást javasolta Carter elnök­nek ... Washingtonban nyugtalanul fi­gyelik ä teheráni tüntetések foly­tatódását, azt, hogy Baktiar kor­mánya láthatólag szintén kevés népi támogatásra számíthat. Pe­dig -r ha már sah nincs, jó Bak­tiar is — most hivatalos ameri­kai álláspont az új kormány se­gítségét helyezi kilátásba. Carter elnök nyílt felszólítást intézett a Párizs melletti száműzetésben igen-igen tevékeny síita főpaphoz, Khomeinihez: csatlakozzék az új kormányhoz. Az ajatollah ezt ugyancsak nyíltan visszautasítot­ta ... Khomeini korábban azt mondta, hogy az Egyesüt Államok tudtával_ és segítségével készül puccsra "az iráni hadsereg vezeté­se. Ezt pedig Washingtonban cá­folták. Az amerikaiakat idegesíti az Iránban levő számtalan kémbe­rendezésük sorsa is, a legfonto­sabbakat már leszerelték és „biz­tonságos helyre szállították” — ezekkel figyelték például a Szov­jetunió rakétakísérleteit. Ugyan­csak nyugtalanságra ad okot, hogy az iráni olajból változatlanul csak cseppekben érkezik a fontos nyersanyag, — a mai termelés még a belső fogyasztásra sem elegendő. Az USA és Nyugat- Európa több országának olajim­portjában 10—20 százalékos az iráni olaj részesedése. Ma még tele van minden olajtartály az USA-ban, Franciaországban, az NSZK-ban, Hollandiában — a tő­kés társaságok még az olajár eme­lése előtt megtöltötték. De mi lesz, ha az iráni válság még hónapokig eltart? Mi jellemzi ma a közel-keleti helyzetet ? Félénk próbálkozás a három ér­dekelt részéről (USA, Egyiptom, Izrael) a különbéke nyélbeütését célzó tárgyalások felújítására, a palesztin mozgalom sorainak újjá- rendezése, a libanoni ENSZ-erők megbízatásának megkérdőjelezé­se, mindezek alapján pedig a fegy­veres cselekmények újrajelentke- zése — így foglalható össze tömö­ren a pillanatnyi közel-keleti helyzet. Atherton amerikai utazó nagy­követ ingajárata a különbéke dol­gában még azt mutatja, hogy elő­ször ilyen alacsonyabb diplomá­ciai szinten kezdik újra a tárgya­lásokat Washington, Kairó és Tel Aviv urai. Hetek, hónapok telhetnek el, míg ismét magasabb vagy éppen csúcsszinten tárgyal­nának és megállapodhatnának. Damaszkuszban ülésezett a Palesztin Nemzeti Tanács, a pa­lesztin nép parlamentje, s elfo­gadta a mozgalom politikai prog­ramját, amely kimondja a saját állam megalakításának szüksé­gességét. Az okmányban hangsú­lyozták a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal fenn­tartott szövetségi kapcsolat jelen­tőségét. Libanonban a francia és az irá­ni csapatok visszavonása után egy.re kevésbé hatékonyak az ENSZ békefenntartó erői — ame­lyek mandátumát egyébként a BT pénteki ülésén öt hónappal meghosszabbította. Pedig tevé­kenységükre szükség lenne, ezt bizonyította az izraeli ejtőernyő­sök pénteki kommandóakciója is. Ellentétes hírek érkeztek a táma­dás kudarcáról vagy sikeréről: az izraeli hadügyminiszter elé­gedetten nyilatkozott, Arafat sze­rint az akció kudarcba fúlt. Az ENSZ-erők megfigyelői 30 izraeli halottról tudtak ... Pálfy József A Biztonsági Tanács újra meghosszabbította az ENSZ-erők mandátumát NEW YORK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este újabb öt hónapra (június 19-ig) meghosszabbította Libanonban ideiglenesen állomá­sozó ENSZ-erők (UNIFIL) man­dátumát. A döntést tartalmazó 12 szavazattal ellenszavazat nél­kül, 2 tartózkodással (Szovjet­unió és Csehszlovákia) elfogadott határozata egyúttal elítéli Izraelt azért a támogatásért, amelyet a libanoni jobboldali erőknek nyújt és amely veszélyezteti az ENSZ- erők dél-libanoni tevékenységét. A pénteken Libanon ellen elkö­vetett újabb izraeli agresszióra a határozat nem fér ki, és a liba­noni jobboldalnak nyújtott izrae­li támogatásról is csak (helyte­lenítve) említést tesz anélkül, hogy konkrét intézkedéseket irá­nyozna elő. A Kínai Népköztár­saság ezúttal sem vett részt a szar ázásban. A vitában Ghasszan Tueni liba­noni ENSZ-nagykövet követelte, hogy a Biztonsági Tanács egyér­telműen ítélje el Izraelt Dél-Liba- ríon elleni agressziójáért. Ezt a követelést többek között Oleg Trojanovszki szovjet ENSZ-nagy­követ is támogatta. Felszólalásá­ban rámutatott, hogy a dél-libano­ni feszültségért Izrael és Liba­non reakciós pártfogoltjai a fele­lősek. Trojanovszki hangsúlyozta, hogy Tel Aviv agresszív, az ENSZ- határozatokat semmibe vevő poli­tikája szükségessé tenné a Biz­tonsági Tanács hatékony ellenin­tézkedéseit. Jehuda Blum izraeli küldött „kiegyensúlyozatlannak, és „tel­jesen egyoldalúnak” nevezte a Biztonsági Tanács határozatát, il­letve az abban foglalt Izrael-elle- nes bírálatot. Azzal vádolta a ta­nácsot, hogy „nem látja világo­san a helyzetet”, mert — mint mondotta — „nem az izraeli csa­patok jelentik a fő veszélyt a kéksisakosok számára, hanem a palesztin ellenállási mozgalom” Blum közölte, hogy Izrael továbbra is meg fogja tenni a „szükséges intézkedéseket” "a PFSZ támasz­pontjai ellen, mert azokról ..in­dulnak ki az Izrael elleni támadá­sok”. Andrew Young amerikai ENSZ- nagykövet valamennyi érintett fe­let felszólította, hogy mondjanak le r égre az erőszak alkalmazásá­ról, az ENSZ segítségével keres­sék a békés begoldás lehetőségét. Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár sajnálkozását fejezte ki az újabb izraeli katonai akció miatt. Egy­úttal felkérte valamennyi érintett felet, hogy nyújtson támogatást az ENSZ-erőknek és tegye lehe­tővé azok feladatának maradék­talan végrehajtását, ami eddig nem sikerült. Waldheim, aki egyébként eredetileg hathónapos hosszabbítást indítványozott, hangsúlyozta, hogy az ENSZ-csa- patok nem maradhatnak örökké Libanonban. BEJRUT, TEL AVIV, WA­SHINGTON A Tyr kikötőváros közelében levő palesztin menekülttábort pénteken ért izraeli támadásnak, amelyben tüzérség és harci re­pülőgépek is részt vettek palesz­tin részről 21 halálos és 13 se­besült áldozata volt— közölte egy palesztin szóvivő. A szóvivő becs­lése szerint izraeli támadók össze­sen 60 embert veszítettek halot­takban és sebesültekben. A WAFÁ~ palesztin hírügynök­ség bejelentette, hogy az izraeli támadásra válaszul rakétatáma­dást intéztek Kirijat Shuneh észak-izraeli település katonai lé­tesítményei ellen. Az éjszaka leple alatt folytató­dott az izraeli agresszió a dél-li­banoni palesztin táborok ellen: ejtőernyős és szárazföldi erők újabb támadást indítottak Aisije és Arnun falvak palesztin tábo­rai ellen, amelyeket izraeli állí­tás szerint kiképzőtáborok. A dél-libanoni helyzet újbóli kiéleződése miatt Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szer­vezet Végrehajtó Bizottságának elnöke, a Palesztinái Nemzeti Ta­nács ülésén való részvételét meg­szakítva pénteken este Dél-Li- banonba utazott — jelentette a WAFA palesztin hírügynökség. (AFP, Reuter, UPI) Befejezte mozambiki látogatását a magyar pártküldöttség MAPUTO Az MSZMP küldöttsége, ame­lyet Gyenes András, az MSZMP KB titkára vezet, befejezte láto­gatását a Mozambiki Népi Köz­társaságban. A küldöttség tárgyalásokat folytatott a mozambiki pártdele­gációval, amelyet Joaquim Al­berto Chissano, a Frelimo Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB külügyi titkára, külügyminiszter vezetett. Az elvtársi, baráti légkörben lefolyt tárgyalásokon áttekintet­ték a két párt közötti kapcsola­tokat és a nemzetközi helyzetet. Az eredményes tárgyalásokról közös közleményt hoznak nyilvá­nosságra. Az MSZMP küldöttsége mo­zambiki tartózkodása alatt meg­látogatott több ipari és mező- gazdasági létesítményt, pártszer­vezetet, s beszélgetést folytatott a dolgozókkal, párttagokkal. A látogatás végén Sütő Gábor nagy­követ fogadást adott a kát dele­gáció tiszteletére. A magyar pártküldöttség szom­baton elutazott a Mozambiki Né­pi Köztársaságból. (MTI) Somoza az erőszakot választja Anastasio Somoza tábornok, nicaraguai diktátor pénteken el­utasította az egyelőre utolsó „köz­vetítési javaslatot” amelyet az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ) által megbízott három ország képviselői terjesztettek elő, és amelyet az Ellenzéki Szé­les Front már jóváhagyott. A ja­vaslat értelme Somoza lemondá­sáról, illetve maradásáról döntő népszavazás számára negatív ki­menetele esetén önkéntes számű­zetésbe vonulna. A diktátor cinikusan közölte: Nicaraguában akar élni. Azok­nak, akiknek ez nem tetszik, erő­szakkal kell megpróbálniuk eltá­volítani őt az országból. Somoza álláspontja meglehető­sen nehéz helyzetbe hozza az Egyesült Államokat, miután az amerikai kormány a hét közepén azzal fenyegette meg Somozát; hogy megszünteti közvetítői te­vékenységét, amennyiben a ni­caraguai diktátor továbbra is el­utasít minden békás rendezésre irányuló közvetítői javaslatot. Ennek ellentmondani látszik, hogy Somoza unokaöccsének, a parlament alsóháza alelnökének vezetésével pénteken elküldte Washingtonba személyes megbí­zottait. A küldöttségnek az a fe­ladata, hogy az amerikai külügy­minisztériumban ismertesse ho­gyan ítéli meg Somoza a „köz­vetítő bizottság” tevékenységét, azaz folytassa a kulisszák mögöt­ti alkudozását. (MTI) Munkahelyi közösségek (Folytatás az 1. oldalról.) a tagság kis létszáma miatt csak a munkahelyi közösségek alakul­tak meg. Itt a szövetkezeti köz­gyűlés egymaga lehetőséget te­remthet a szövetkezeti demokrá­cia fejlesztésére, hiszen a kül­döttgyűlés funkcióját is betölti. A mérlegbeszámoló és tervtár­gyaló közgyűlések időpontja az előző évekhez képest most va­lamivel későbbre tolódik. Január végéig a bácskai és a Duna mel­léki körzetben az 58 mezőgazda- sági téesz, valamint az 5 közös vállalkozás közül a csávolyi Egyesülés Tsz, a solti Dunatej téesz-társulás, a harta-bojári és a Bátya, Fájsz, miskei sertéshiz­laló közös vállalkozás tartja meg évzáróját. A szövetkezeti demokrácia szervezeti kereteinek szélesítése azonban a tartalmi színvonalat emelte, és a termelő munka ha­tásfokát javítja. A megyében ed­dig lezajlott szövetkezeti küldött- gyűlések tapasztalata ezt igazolja.’ Az 1979-es év megnövekedett fel­adataira ily módon is készül Bács-Kiskun mezőgazdasági nagyüzemeinek sokezres létszá­mú munkahelyi közössége. K. A. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom