Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-14 / 294. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE ''«Hí'W.tá : V ; - • ■' ' V - '• ' ;■ ■ ;; AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Magyar-lengyel gazdasági együttműködés VARSÓ A magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság szerdán befejezte munkáját Var­sóban. Az ülésszak eredményeiről Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jozef Tejchma miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság társelnökei jegyzőkönyvet írtak alá. A bizottság meghatározta a két ország párt- és kormányküldött­ségei ez év júniusi varsói, vala­mint a kormányfők ez év októberi budapesti tárgyalásaiból eredő feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket. Ennek keretében egyeztették a két or­szág közötti gazdasági és tudo­­má.nyos-műszaki együttműködés 1981—1985-ös évekre, valamint az 1990-ig terjedő időszakra vonat­kozó fejlesztésének munkálatait. A Szekér Gyula vezette kül­döttség szerdán délután hazaér­kezett Budapestre. (MTI) xxxiii. évf. 294. szám Ára: 90 fillip* 1978. december 14. csütörtök Több támogatást, ösztönzést a tanuló felnőtteknek Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta és elfogadta az 1979. évi költségvetés és fej­lesztési alap jóváhagyására vonatkozó tanácsülési előterjesz­tést. Ugyancsak egyetértett a végrehajtó bizottság a testület jövő évre szóló munkatervének tervezetével, melyet a. me­gyei tanács elé terjesztenek elfogadásra. A következő tanácsülést előké­szítő, az elkövetkező év tanácsi gazdálkodását és testületi tevé­kenységét megalapozó napiren­den kívül a végrehajtó bizottság o felnőttoktatás, s a felnőtt szak­munkásképzés helyzetét és to­vábbi feladatait vitatta meg Az erről készült jelentés, melyet a művelődési és a munkaügyi osz­tály vezetői terjesztettek elő, részletesen elemezte az alsófokú és középiskolai felnőttoktatás, valamint a felnőtt szakmunkás­­képzés eredményeit és hiányos­ságait Mint a jelentés megálla­pította: szocialista társadalmi rendszerünk fejlődésének üteme az általános és szakmai művelt­ség iránti igény megnövekedését is maga után vonja. Ugyancsak a fejlődéssel együttjáró tényező a munkaerő változása következ­tében új képzési igények jelent­kezése. E feladatok megoldásá­ban mind az iskolarendszerű felnőttoktatásnak, mind a felnőtt szakmunkásképzésnek jelentős szerepe van. Ami az általános iskolai fel­nőttoktatást illeti, a kezdeti ne­kilendülés megtorpant. Megálla­pítható, hogy sem a beiskolázás során, sem a hallgatók megtar­tásában nem érvényesült megfe­lelően a munkahelyek támoga­tása. A 160 órás továbbképzési forma rövid tanulmányi idejé­vel csak a jobb képességű hall­gatók részére biztosítja az ered­ményes tanulást. A tanulási kedvet befolyásoló tényezőkre a jövőben nagyabb figyelmet kell fordítani. Az általános szakfel­ügyelet megszervezése is sürge­tő igényként merült fél. A felnőttoktatással foglalkozó középislkolák kőire tovább széle­sedett a megyében. Ennek kö­szönhető, hogy ebben a tanévben több mint hétezren kezdték meg tanulmányaikat a különböző is­kolatípusokban. Igen magas a fi­zikai dolgozók aránya — az el­múlt tanévben 64,2 százalék —, a nők több mint felét teszik ki a hallgatóknak, s évről évre nö­vekszik a fiatalok aránya is. Az oktatás személyi feltételei jók, sok nagy tapasztalattal rendelke­ző pedagógus dolgozik a felnőtt­­oktatás területén. Az itt folyó munka eredményét jelzi, hogy 1978-ban sikerrel érettségizők aránya elérte a 87,6 százalékot. Az oktatás tárgyi feltételeinek szükséges javítása mellett az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók középisko­láiban is a nevelő-oktató munka minőségének fejlesztésére, a tan­tervi követelmények teljesítésére. Az intenzív iparfejlesztés és termelés egytre nagyobb követel­ményként veti fel a szakképzés­ben résztvevők számának növe­lését. Az V. ötéves terv idősza­kában ugyan megnövekedett a szakmunkás-bizonyítványt szerző dolgozók számán, de a vállalatok szakmunká&igénye nagyobb, mint amit a nappali és a felnőttkép­zés jelenleg biztosítani tud. Az említett szakmunkásigény — a demográfiai helyzet alakulását is figyelembe véve — csakis a vállalati dolgozók szakképzésé­nek szorgalmazásával érhető el. Tapasztalható, hogy a vállalatok igénye, elképzelése és gyakorla­ta között nincs meg a szüksé­ges összhang. Hangsúlyozzák a felnőttképzés fontosságát, de a beiskolázást nem ennek megfe­lelően tervezik és végzik. Gyen­ge és elégtelen a vállalati pro­paganda, s az ösztönzőik hiánya Is közrejátszik abban, hogy a dolgozók nem látják eléggé a képzés jelentőségét. A szervezés során tapasztalható gépiesség, személytelenség a dolgozók véle­ményének, elképzeléseinek fi­gyelmen kívül hagyása is. A fejlődés érdekében a propa­gandatevékenység javítására, a megszerzett szakképzettség foko­zott anyagi, erkölcsi elismerésé­re, s a tanulókkal való törődés­re, gondoskodásra van szükség. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet a tartalmi munka szín­vonalának fontosságára is. A vi­tában résztv evőknek szinte mindegyike a termelésre ható tényezők mellett a szakmai mű­veltség megszerzésének általános emberi oldalát, mint a munkás­­osztály fejlődésének elengedhe­tetlen követelményét hangsú­lyozta. az általános előrelépés feltételeként. A végrehajtó bizottság a to­vábbiakban a munkaügyi osz­tály tevékenységéről készített be­számolót, értékelte és fogadta el. Jóváhagyta az 1979. évi művé­szeti-alkotói díjak odaítélésére vonatkozó javaslatot, majd be­jelentésekről döntött. T. P. 1111 n • 111111111 Az országgyűlési képviselők megyei csoportjának a hét elején megtartott ülésén a jövő évi me­gyei költségvetési tervezetről szólva Tohai László, a megyei ta­nács általános elnökhelyettese egyebek között megemlítette: — Az előirányzatokban az át­lagost meghaladó mértékben nö­vekszik az egészségügyi, a szo­ciális és kulturális ágazat költ­ségvetése, míg a többi ágazaté alig tér el az idei szinttől. Az egészségügy legjelentősebb beru­házására, az új megyei kórház építésére 250 millió forint áll rendelkezésre 1979-ben a fejlesz­tési alapból. Ugyanitt említette az elnökhe­­lyetteSj hogy a jövő évben ese­dékes az új kórház személyi fel­tételeinek előkészítése, nevezete­sen mintegy 160 egészségügyi dol­gozó munkába állítása. Az iménti értesülések egyben az idő múlására figyelmeztetnek: 1978 decemberében járunk. Vajon hol tartanak az ütemezett fel­adataik elvégzésében a megyei kórház építésében közreműködő közületek dolgozói? A kérdést Fáy Ferencnének, a BÁCSBER Vállalat osztályvezetőjének, a be­ruházás létesítményi főmérnöké­nek tettük fel. Annak idején, az építésbe^ közreműködők júliusi egyeztető tárgyalása nyomán az általában kedvező tapasztalato­kat tartalmazó tájékoztatójában néhány kérdéses mozzanatot is említett a főmérnök asszony. Ezek egyike az intézmény működése — energia- és hőellátása — szem­pontjából alapvető kazánház, il­letve technológiai szerelések de­cemberi határidőre való befejezé­se volt. Ez ugyanis feltétele az oly nehezen nélkülözött kórházi mosoda jövő év első felére terve­zett üzembe helyezésének. A beruházás létesítményi fő­mérnöke most jólesőn újságolta: — Az eredetileg előirányzott december 15-i határidő helyett november végén megtörtént a ka­zánház előzetes átadása. Ez azért jelentős, mert az átadás előtt ész­lelhettük a problémákat. Azt is hozzátehetem, hogy kevés javíta­nivaló akadt. Nincs tehát akadá­lya a kazán év végi üzembe he­lyezésének. Ezzel együtt megte­remtődik a mosoda működési fel­tétele. A mosodáról szólva elmondta Fáy Ferencné, hogy november közepe óta három mosógép be­szerelésén német szakemberek dolgoznak, akik e héten végeznek munkájukkal. A negyedik nagy teljesítményű mosógép útjára bo­csátásának időpontját e napok­ban jelezte a belga gyártó cég. Egyébként e gép késése a legfőbb akadálya a gazdasági épület mo­sodai része befejezésének. Minden tényezőt egybevetve azonban bi­zonyosnak látszik, hogy jövő áp­rilisban megkezdődhet a kórházi mosoda próbaüzemelése. A harmadik negyedévi egyez­tető tárgyalást követően a kórház gazdasági épületének kivitelezé­séről szólva némi aggodalommal említette a főmérnök az Országos Szerelőipari Vállalat késlekedé­sét. A július végén szerkezetileg már kész épületben ugyanis a burkolási munkálatok következ­tek volna soron, az említett közű­iét azonban akkor még nem kö­tötte meg a szerződést a generál­­kivitelező BÁCSÉP Vállalattal. Most e tekintetben is kedvező tájékoztatással szolgált Fáy Fe­rencné. Az Országos Szakipari Vállalat dolgozói ugyanis szintén a helyszínen szorgoskodnak, bur­kolják a padlót, folyamatban a falburkolás, s az álmennyezet­készítés is. A Medicor vállalat­ról szólva pedig a generálkivi­telezővel való — az építés rész­leteihez is alkalmazkodó — együttműködési készséget említet­te megelégedéssel a főmérnök. S szólt arról is, hogy a kórház diag­nosztikai berendezései közül a hazai gyártmányú és a szocialis­ta piacról valók egy része is meg­érkezett, a kórház raktárépületé­ben van. A kórtermeket, a központi nő­véröltözőt stb. magában foglaló kórházi hotelépület éjjel-nappali munkával formálódik. Jelenleg a 7. szintjének építése folyik; a 6. szintig a válaszfalak is elkészül­tek már. Az év végéig előrelát­hatólag a 9. emelet megépítéséig jutnak el a kivitelezők, tehát az utolsó szint felhúzása marad a jövő év elejére. A kórház építésének ez évi műszaki és pénzügyi tervteljesí­téséről Fáy Ferencné összegezés­ként elmondta: — Az idei feladat végrehajtá­sa időarányosan megfelelő. Az előirányzott 209 millió forintból — hogy csak a legjelentősebbet említsem — a BÁCSÉP Vállalat 167,5 millió forint értékű munkát teljesített. A hotelépület befejező szintjének áthúzódása lényegében nem jelent elmaradást, mert más munkálatokban előbbre jutottak az építők. E héten megérkezik a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyár­egységétől a két és fél millió fo­rint értékű, tartalék áramforrást jelentő Diesel-aggregátor, várjuk az ugyancsak tekintélyes érté­ket képviselő belga mosógépet, s ezekkel együtt ugyancsak reali­zálódik az idei pénzügyi kiadások terve. — Az elhangzottak szerint te­hát időarányos, s viszonylag zök­kenőmentes a kórház építése? — Azt, hogy viszonylag zökke­nőmentes, mindenképpen aláhúz­nám. Mert nagy gondot jelent például a szennyvízelvezetés. A közeli napokban esedékes egyez­tető tárgyalásnak alighanem ez lesz a legfőbb témája — mondot­ta végül Fáy Ferencné. P. I. Téli munka a gyümölcsösben * A Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállala­tának ültetvényén megkezdődött a gyümölcsfák téli ápolása, metszése. A kertészeti brigádok a zord időjá­rás ellenére jól haladnak a munkával. (Pásztor Zoltán felvétele.) Nemzedékváltás Az élet rendje: az egyik ge­neráció felváltja a másikat. Így volt ez a múltban, így van ma is. A jelenlegi terme­lőszövetkezeti nemzedékváltás meghatározó sajátossága, hogy gyökeresen új gazdasági és társadalmi körülmények kö­zött megy végbe. ’ A régi falu nincs többé. A szegényebb és a gazdagabb parasztok, a napszámosok, a cselédek és a földesurak vi­lága már csak az idősebbek emlékeiben él. Nem ismerik a mai fiatalok a társadalmi lenézettség, elnyomottság, a gazdasági bizonytalanság, a krónikus falusi munkanélkü­liség nyomasztó érzéseit, ke­serű, embertelen következmé­nyeit sem. Sokféle életpálya, munkaal­kalom közül választhatnak a mai falusi fiatalok. Mások lettek tehát a körülmények és a fiatalok igényei is megnö­vekedtek. Érthetően számba­­veszik a továbbtanulás lehető­ségeit, a különféle kínálkozó ipari, mezőgazdasági, kereske­delmi foglalkozások, a városi, falusi munkahelyek előnyeit, hátrányait és ezeket mérle­gelve döntenek. Mit ígérnek most ezek a szándékok? Megállapítható, hogy az erős, gazdag szövet­kezetekben elegendő — néha a kelleténél is több — fia­tal jelentkezik felvételre. Ugyanakkor a kedvezőtlen adottságú, alacsony színvona­lon gazdálkodó szövetkezete­ket a fiatalok elkerülik. Bonyolítja a helyzetet az, hogy még ugyanazon tsz-en belül is eltérő a fiatalok ér­deklődése, vonzalma az egyes ágazatok, sőt a különböző munkahelyek iránt. Ott vállal­nak szívesebben munkát, ahol gépekkel, korszerű körülmé­nyek között dolgozhatnak és jól is keresnek. A technika szerepe tehát kettős: mentesíti az embere­ket a nehéz, fáradságos fizikai munkától, sok munkáskezet pótol, és ugyanakkor vonzza is a fiatalokat. Ezért is fon­tos, nélkülözhetetlen előfelté­tele a sikeres nemzedékváltás­nak, a fiatalok munkavállalá­sának az, hogy a tsz-ekben a termelés tovább korszerűsöd­jék, a munka- és életkörül­mények javuljanak, a szociá­lis ellátottság megközelítse az ipari színvonalat. örvendetes, hogy az eltelt másfél évtizedben közös gaz­daságaink sokat fejlődtek. Ma már jóval korszerűbben, ered­ményesebben gazdálkodnak, mint a megalakulás utáni években. Tért hódít az ipar­szerű termelés. A nagy telje­sítményű, értékes gépek, a kémiai szerek sokasága, az új növény- és állatfajták egy­re nagyobb hozzáértést kíván­nak. fizért is nélkülözhetetle­nek a technikát ismerő, ked­velő, szakképzett fiatalok. Természetesen az évek so­rán fokozatosan változott az alapító, idősebb tagok szem­lélete, gondolkodásmódja is. Már ők se azok, akik voltak. Sok szakmai ismeretet szerez­tek, a világra is másképp te­kintenek. Nagy érdemük, hogy a kezdeti nagy nehézségek között is kitartottak a szövet­kezet mellett és szorgalmuk­kal, erőfeszítéseikkel elősegí­tették a tsz-ek viszonylag gyors megszilárdulását, meg­erősödését. Jelenleg a tsz-ekben dolgo­zók — mintegy 600 ezer em­ber — egyharmada az alapí­tótag, egyharmada olyan, aki a népgazdaság más ágazatá­ból került a tsz- be és a töb­biek az olyan fiatalok, akik a szövetkezetben kezdték munkájukat. Mindemellett számításba kell venni azt is, hogy ma a közös gazdaságok aktív dolgozóinak egyharmada 1945 után született, legalább a 40 százaléka nem vitt be földet a tsz-be és több mint 30 százaléka kifejezetten ipari jellegű munkát végez. Ezek a fiatalok tehát múlt­juknál fogva és a megválto­zott körülmények miatt más­képp tekintenek a tsz-re, mint az idősebbek. Ennek megfele­lően kell velük törődni. A fia­talok általában nem kivétele­zést kívánnak, hanem a hely­zetükből adódó jogos igénye­ik kielégítését. Így fokozatosan el lehet ér­ni, hogy valamennyien vállal­ják a tagsági viszonnyal járó kötelezettségeket, jogokat és mielőbb a szövetkezet kollek­tív tulajdonosainak, gazdáinak érezzék magukat. A KISZ-szervezetek tevé­kenysége, a megismétlődő if­júsági parlamentek sokat se­gíthetnek abban, hogy előtér­be kerüljenek, megoldáshoz jussanak a fiatalok speciális problémái. A nemzedékváltással egy­­időben végbemenő korszerű­södés, szakosodás és munka­­megosztás a tsz-ekben specia­lizált tudású fiatalokat kiván. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy az elkövetkező években a tsz-fiataloknak még alapo­sabb szakismeretekre lesz szükségük. Előnyös persze, ha a fiatal több rokonszak­mához is ért: ha a traktoro­sok tudnak szerelni, gépet ja­vítani, kombájnt, teherautót vezetni. Így előbb megtalál­ják a helyüket a közös gaz­daságban, és sokat tehetnek azok zavartalan fejlődéséért. T. B. Ilii i « a — a megyei kórház építéséről

Next

/
Oldalképek
Tartalom