Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-29 / 306. szám

1978. december 29. • PETŐFI NÉPE • 3

Á tanácsi munka segítője Kalocsán is az ügyrendi bizottság

Az Ismerkedjünk munkájukkal című sorozatunk keretében a tanácsi bizottságok szerepéről, feladatáról, munkájáról az idén több alkalommal egy-egy tanácsülési tudósításban számoltunk be olvasóinknak. Erre azért volt lehetőség, mert a tanácsok folyamatosan figyelemmel kísérik a bizottságok tevékenységét.

Hatvanéves

a magyar kommunista ifjúsági mozgalom

Alig egy hónapja ünnepeltük a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulóját, s december 30-án újabb jubileumra, a KIMSZ megalakulásának 60. születésnapjára emlékezünk.

1918. október 30-a, a polgári demokratikus forradalom győzelme és november 24-e a

KMP megalakulása volt a kommunista érzelmű, és a baloldali szociáldemokrata ifjúság akaratából megszületett kommunista ifjúsági mozgalom előzménye. A KIMSZ (Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége) elfogadta a KMP eszmei-politikai vezetését, és csatlakozott a kommunista párthoz.

Tegnapi ülésén Kalocsa város Tanácsa az ügyrendi bizottság munkáját tűzte napirendre. Mint azt dr. Gaál István, az ügyrendi bizottság elnöke mondta, a városi tanács 1973-ban választotta meg az összetételében azóta változatlan, héttagú ügyrendi bizottságot, amely a törvényi célok megvalósítása érdekében javaslattevő, ellenőrző, véleményező szerepkört tölt be.

Az egyik legfontosabb feladatuk szerint a szervezeti és működési szabályzat érvényesülését folyamatosan vizsgálták, illetve ellenőrizték. Munkájuk közben kiderült, hogy a szabályzatban kisebb módosításra van szükség, s erre javaslatot tettek a tanácsnak. Egyik ülésükön pedig a szabályzat korszerűsítésének lehetőségéről, illetve ennek célszerűségéről tanácskoztak.

A tanácsi munkához, a tanácstörvény végrehajtásához hasznos

„Rámosolygott a szerencse” — mondjuk arra, akinek ötöse van a lottón. És valóban szerencse kell ahhoz, hogy valaki megvegyen egy öt forintos lottószelvényt, és ezen pontosan azt az öt számjegyet karikázza be, amit a pénteki sorsolásokon kihúznak. A makacs szerencsevadászok természetesen nem bízzák magukat teljesen a vakvéletlenre.. Bonyolult matematikai számításokban bízva építik a saját légváraikat, keresik a biztos nyerés valószínűségének számbajöhető összes lehetőségét.

Mint az aranycsinálók a középkorban. Napjaink alkimistái nem titokzatosan fortyogó lombikok fölött görnyednek, hanem szisztémákat gyártanak, tippeket cserélnek, mágikus hatalommal ruháznak fel közönséges számokat. A lottózók babonásan hisznek abban, hogy a 7-es, a 13-as és a 21- es nyerőszámok, a számokkal kombinálható álmok nem hazudnak és sorolhatnánk vég nélkül a sorsjegyek kitöltésével összefüggő hiedelmeket.

Több mint húsz éve, hogy minden pénteken forog a kerék. A sorsolás eredménye kiszámíthatatlan, mégis sokan hiszik, hogy a szisztémájuk csalhatatlan. Előfordulhat, hogy a véletlen szerencse és a makacs játékszenvedély koordinátái egybeesnek. Egy nagymama például az unokája születési dátumát, majd gyarapodásának adatait játszotta meg. A lottószámokat mindig úgy váltogatta, ahogy a gyerek fogai nőttek, testsúlya változott.' Az eredmény: két négyes, összesen 180 ezer forint értékben.

Ilyen is lehetséges, bár nem jelenti azt, hogy másnak is beválik. Csak sajnálni lehet azokat, akik szinte eszelősen hisznek a saját gyártmányú számkombinációk sikerében és mindenről megfeledkezve hajszolják az ötös találatot. Még szerencse, hogy akadnak ritka kivételek, amikor a nyeremény valóban nyereség.

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóságon mesélték a következő történetet. Húsz éve, egy férfi kétezer forintos könyvtárat nyert a tárgynyeremény-sorsoláson. „Fortuna jól kitolt velem” — pasegítséget nyújtanak azzal, hogy figyelemmel kísérik, ellenőrzik a szakigazgaitási szervek jogszabályszerű működését, hatósági munkáját, a tanács határozatainak végrehajtását, a végrehajtó bizottság határozatainak érvényesülését, a jogpolitikai irányelvek alkalmazását.

Éves munkaterv szerint dolgoznak, s vizsgálataik eredményét bizottsági üléseken értékelik. A feltárt hibák, hiányosságok kijavítására a tanácsnak javaslatot tesznek. Munkatervük alapján egyebek között tapasztalatokat gyűjtöttek, hogy a tanácsi bizottságok, illetve a bizottságok és a szakigazgatási szervek közötti kapcsolat megfelel-e a követelményeknek.

Idei feladatuk között szerepelt annak vizsgálata is, hogy az egészségügyi, a termelés- és ellátásfelügyeleti és az igazgatási

naszkodott és joggal. Ugyanis nem tudott sem írni, sem olvasni. Azóta megtanult, sőt néhány éve leérettségizett. Az első lottónyeremény megváltoztatta az életét, gazdagabbá tette. A szó nemesebb értelmében.

Igen tanulságosak a szelvényekre írt jeligék. A szenvedélyes totózók, lottózók vágyairól, életfelfogásáról árulkodnak. „Szerény vagyok — nyerjek nagyot” — olvasható az egyiken. Vajon mit kívánna magának ez a fogadó, ha nem lenne szerény? Egy másik zsarolni próbálta Fortunát: „Ha nyerek, lesz gyerek!” Inkább ne is legyen, ha kizárólag ettől teszi függővé a családalapítást. A „Lottószelvény a kezemben, barna kislány az ölemben” szövegű jelige viszont alkotójának emelkedett lelkiállapotát tükrözi.

A szerencse sokszor elveszi az emberek eszét. Amiig csak játéknak tekintik, egy eshetőségnek, amit nem kell komolyan venni, addig nincs baj. De az az ember, aki makacsul állítja, hogy rajta csak egy ötös segíthet, az vagy nagyon tehetetlen, vagy nagyon telhetetlen. Az ilyeneknek többnyire nem a körülményeik, hanem a szemléletük szorulna változtatásra.

Nem vagyunk egyformák. Az 'egyik azért játszik, mert miért ne próbálna szerencsét? A másikat az a tévhit vezérli, hogy csak a pénz boldogít. Néhányan nyernek, a többség várakozásteljes adófizetője Fortunának. Számuk elgondolkodtatóan magas. Hetente 8 millió lottó- és 2 millió totószelvényt töltenek ki az országban. Bár sokan több szelvénnyel játszanak, a szerencsét ostromló fogadólapok száma majdnem anynyi, mint az ország összlakossága. Szinte felesleges feltenni a szállóigévé lett kérdést: „Megvette már az e hetit?” Megvettük. De vajon megtettünk-e mindent e heti, jövő heti és az utána következő hetek, hónapok eredményessége érdekében?

Márpedig az életünk alakulása, jobbra, vagy rosszabbra fordulása nem a. szerencse kegyein, kizárólag rajtunk, a magunk erején, munkáján múlik.

Vadas Zsuzsa

osztály milyen konkrét intézkedéseket tett az alkoholizmus ellen, s módszereik, eszközeik mennyiben járultak hozzá e probléma megoldásához.

Ugyancsak ebben az évben a bizottság közreműködött a város új utcaneveinek meghatározásában, az utcanevek változtatásában.

Feladatának megfelelően az ügyrendi bizottság az időközi tanácstagi választáskor megvizsgálta, hogy a megválasztott tanácstagok rendelkeznek-e szabályos megbízólevéllel. Erről jelentést tettek a tanácsnak.

Nehéz lenne rangsorolni a tanácsi bizottságok jelentőségét, hiszen valamennyinek igen nagy szerepe van a tanácsi munka segítésében. Az bizonyos, bogy az államigazgatási feladatok pontos, gyors munkájához, a hatósági munka törvényességéhez a legátfogóbb segítséget az ügyrendi bizottság adja.

A tanácsülés elfogadva a beszámolót, azt kérte az ügyrendibizottságtól, hogy javaslattevő, véleményező szerepkörük mellett a jövőben is nagy gondot fordítsanak az ellenőrző, összehangoló munkára.

T. L.

VÁLASZ

CIKKÜNKRE

Engedéllyel — az összes vonalon...

Lapunk december 6-i számában „Bírság nélkül?! ...” címmel megjelent glosszában Lovász Lázár, a Magyar Államvasutak szegedi igazgatója válaszolt.

„A cikkben említett helyjegyekkel kapcsolatos újítást a MÁV október 26- tól vezette be az ország valamennyi — helyjegykötelezettséggel közlekedő

— exp résszvonatán. Ebből következik, hogy az újítás

— amint az az írásban dícsérőleg és követendőnek említt’e van"— nem a deb-' receni vasútigazgatóság érdeme, azt országosan az összes igazgatóság, így a szegedi is alkalmazza.

A MÁV vizsgálatai is bizonyították, hogy a helyjegyek eladása ellenére sok ülőhely marad üresen a belföldi expresszvonatokon. Ennek egyik oka az, hogy az elővételben megváltott helyjegyeket különböző okok miatt az utasok akkor sem váltják vissza, ha arra nincs szükségük. Ezért rendszeresítette a MÁV az eladott, de el nem foglalt ülőhelyek igénybevételére szóló „Engedély”-t — amelyet korlátozott számban, díjmentesen adnak át az utazóknak. Az engedély birtoká-, ban az utas — természetesen érvényes menetjeggyel

— a vonatra bírság fizetése nélkül fölszállhat, s ha szabad ülőhelyet talál, mindaddig elfoglalhatja, amíg helyjegyes utas arra az ülőhelyre nem jelentkezik. Az, aki az időközben helyjeggyel jelentkezőnek nem adja át a helyét, bírságot köteles fizetni.

Tájékoztatásul közöljük,

» hogy az engedélyek kiadása óta területünkön utaslemaradás nem volt, s a korábbi helyjegyes panaszok is megszűntek.”

Ezernyi húsliba

• Az ország egyik legnagyobb libatenyésztő körzete Kiskunfélegyháza és tanyavilága. Kohajda Béla, tanyáján, ezerkétszáz húslibát nevel. (MTI fotó: Fehérváry Ferenc — KS)

Megalakulását követően széles körű agiitációs és propagandamunkát fejtett ki a fiatal munkások között, tagjai pedig népszerűsítették a KMP .politikaiját, részt vettek a párt által szervezett tüntetésekben, terjesztették a kommunista sajtó termékeit. 1919 első napjaiban — miközben szolidaritást vállaltak a letartóztatott kommunista vezetőkkel — „mi nem leszünk kizsákmányolt proletárok” jelszóval szerveztek nagyszabású tüntetést.

Először legálisan

A Tanácsköztársaság győzelmének kikiáltása után a kommunista ifjúsági mozgalom virágzásnak indult. A KIMSZ megindította központi lapját, az Ifjú Proletárt, amely minden vitatott kérdésben, a kommunisták és a baloldali szociáldemokraták mellett foglalt állást. Az ifjúsági szövetség taglétszáma szinte napok alatt 120 ezer főre emelkedett, melynek kétharmadát az; ifjiúkommunisták alkották. A KIMSZ egyik legnagyobb érdeme, hogy elsőként írta zászlajára a munkás és parasztit jóság szövetségének jelszavát. Ez alatt az idő alatt nem kevés dolga akadt a szövetségnek. Jelentős szerepe volt a dolgozó fiatalok sérelmeinek orvoslásában a tanoncoknak a Közoktatásügyi Népbiztosság hatáskörébe helyezésében, azoknak a rendeleteknek megalkotásában, amelyek szabályozták a tanulási és munkaviszonyukat, megtiltották bántalmazásukat, elbocsátásukat és felemelték órabérüket. Különös gondot fordított a KIMSZ a szegénysorsú fiatalokra, ösztöndíjban részesítették a rászoruló egyetemi és főiskolai hallgatókat, megteremtette a diálkmenzákat a diákotthonokat és üdülést szervezett a rossz egészségi állapotban levő tanulóknak.

A KIMSZ tevékenységének központjában — csakúgy, mint ma az ifjúsági szövetségnek — a fiatalok eszmei-politikai nevelése állt. Fő feladatául a proletárdiktatúra ügyének szolgálatát tűzte ki. Tevékenységének már első napjaiban szélesítette kapcsolatait a nemzetközi téren is, Szamuely Tibor voilt az, aki az első szálakat fonta a KIMSZ és a lenini Komszomol között.

Hétköznapi forradalmi tetteik röviden summázva szerepelnek itt. Végrehajtásuk során voltak viták, de e viták szülték az eredményeket is. Ám egy dolog-Bárhogyan is nézzük, ez a több mint ötórás filmóriás nerh mindennapi élményeket kínál a nézőnek. Nem kisebb feladatra vállalkozott a rendező Bernardo Bertolucci, mint arra, hogy két másik forgatókönyvíró társával együtt megmutassa, hogyan tükröződik vissza egy viszonylag szűkhatárú közösség életében, cselekvéseiben, reagálásaiban az európai történelemnek ez a most tűnőben levő százada, illetve annak az első fele — a kezdetektől a második világháború végéig. A kommunista rendező alkotása magasztaló kritikákat és értékeit megkérdőjelező megnyilvánulásokat egyaránt kiprovokált. Ne vitatkozzunk most a valódi értékrend megállapításának gondjain, csak anynyit jegyezzünk fel, hogy a filmet Olaszországban betiltották. Egy kisváros törvényszéke saját ítéletével száműzte az olasz mozikból azt az alkotást, amely Cannesban 1976-ban különdíjat érdemelt ki, s a hivatalos indoklás egyértelműen „magasrendű, művészi alkotásnak” minősítette.

Miről is szól a film? Elsősorban a Pó környéki — közelebbről az emiliai parasztmozgalmak kialakulásának, ellentmondásos fejlődésének történetét körvonalazza megragadó — itt-ott lenyűgözően szuggesztiv epizódokkal. Nem egyhamar feledheti el a néző az akkor éledező fasizmus első rémtettei között feljegyzett merénylet képsorait: a munkásotthon felgyújtását, s a kongó üres kisvárosi utcákon végigvoban nem vitatkoztak a KIMSZ lelkes tagjai. Abban, hogy amikor veszélybe került a Tanácsköztársaság, fegyvert fogtak, úgy indultak megvédeni azt. Az Ifjú Proletár 1919 áprilisában így írt: „Ha kell, vérünk hullásával, utolsó lehelletünkig vívjuk és álljuk a harcot, de elnyomottak, kizsákmányoltak többé nem leszünk!"

Illegalitásban

A Tanácsköztársaságot kegyetlen fehérterror váltotta fel, a KIMSZ-esek pedig Illegalitásba szorultak. S 'bár letgjobbjaikra állandóan lecsaptak a haladás ellenségei, megölték Krammer Sándort, a KIMSZ egyik alapító tagját, letartóztatták Krieszl Jánost, az MSZMP ifjúsági csoportjának akkori vezetőjét és tötab más KIMSZ-vezetőt, a baloldali ifjúsági csoportok töretlenül tovább működitek.

Munkájuk nyomán gyűlések, sztrájkok, leventelázadások sorakoztak egymás után, amelyeket újiabb letartóztatások és gyilkosságok követtek, melyeknek áldozatául esett Lőwy Sándor, a KIMSZ KB titkára, Sallai Imre, Fürst Sándor és Kilián György is. Mindez együttvéve sem törte meg a magyar kommunista ifjak hitét és bátorságát, melynek számos tanú jelét adták előbb a spanyol szabadságharcban, majd a második világháború leleplezésében és a német fasizmustól való megszabadulás harcában. - -Az ifjúkomrnuinisták akciócsoportjai röplapokat nyomtattak és szórtak, melyeken hirdették, hogy él a párt és él az ifjúsági mozgalom. A német megszállás után kibontakozott fegyveres par.tizánhancból is aktívan kivették a részüket Ezekből az időikből maradt a maiaknak emlékül Braun Éva, Kulich Gyula, Pataki István, Pesti Barnabás, Ságvári Endre halhatatlan neve.

Az egységért

»■ I

m m i

A német katonák csizmái még hazánk földjét taposták, amikor 1944. december 14-én az MKP kezdeményezésére megalakult a MIADISZ, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, s kiadta a jelszót: Teremtsük meg a munkás—paraszt—értelmiségi magyar ifjúság egységét. Az akkor kiadott „Egységbe ifjúság” jelszó értelme még ma is élő, érvényes.

nuló temetési menet látványát, a nyitott koporsókban fekvő, szénné égett munkástetemek rettentő vészjelét. De bőségesen idézhetnénk más, kitűnően megkomponált jeleneteket egészen a

IV. részt záró, keserű fintorba fulladó epilógusig.

Két emberi sors, két család útja rajzolódik ki a filmvásznon, a társadalmi mozgalmak, a politikai történelem előterében. Az egyik egy vidéki földbirtokos és népes rokonsága, a másik egy még népesebb parasztfamília és az apák nemzedékéből kiemelkedő, radikális, bátran cselekvő fiú. Ellenpárja — a földbirtokosfi életsorsa, a fasizmus évtizedeiben szokványosán alakul: lavirozás a társadalmi és magánélet sikerei-kudarcai között anélkül, hogy bármerre is elkötelezné magát. A cselédfiúból partizán lesz és a megszenvedett, keserves sorsfordulók hatására tudatos forradalmárrá érik. Csak a négy részt záró utolsó percekben bicsaklik meg a film alkotóinak tisztánlátása, misztikus, kétértelmű, talán a máig előremutató gomolygó gondolatok felhői között tűnik a semmibe mindaz a látványzuhatag, ami az elmúlt öt óra filmbeli eseményeit közvetítette.

Vonz és taszít ez a történelmi tabló, melynek legfőbb erénye, hogy megkísérli a film nyelvén mindazt, amit az egész olasz filmgyártó nemzedék a közelmúltról, századunkról, sokféle céllal, sokféleképpen töredékesen elmondott. A szintézisnek ez a fajtája természetesen elfogadha-Az ezt követő időszakban egészen 1950-ig politikai harc folyt az ifjúság megnyeréséért, egymást váltották a különböző ifjúsági rétegszervezetek meg- és átalakulásai, újjászerveződései, míg 1950-‘hen az MDP központi vezetőségének februári határozata következtében létrejött a Dolgozó ifjúság Szövetsége, a DISZ, mely szövetség helyreállította a magyar ifjúsági mozgalom szervezeti, politikai egységét. A DISZ hat esztendős tevékenységében, az ifjúsági mozgalom fejlődésében az eredmények és a hibák együtt jelentkeztek. Az utóbbiak azonban nem homályosíthatják el a DISZ érdemeit, történelmi, politikai jelentőségét.

Az 1956-os ellenforradalom zűrzavaros, majd folyamatosan tisztuló időszakában a pártszervezetek ösztönzésére a kommunista fiatalok kezdeményezték a szocializmushoz hű ifjúsági erők összefogásiát. Már éltek, s javában működtek az újból létrejött különlböző ifjúsági rétegszervezetek, amikor az MSZMP Ideiglenes Központi Bizottsága 1957. március 16-án nyilvánosságra hozta határozatát „Az ifjúság nevelésének néhány kérdéséről és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakításáról”. A határozat kimondtat „A KISZ a párt ifjúsági tömegszervezete, amely a párt közvetlen vezetésével és irányításával a szervezeti önállóság fenntartásával működik". Így jött létre 1957. március 21-én, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség. Létrehozása jelentős politikai tett volt, mert egyértelmű állásfoglalást jelentett a párt, a proletárdiktatúra, a proletár internacionalizmus mellett az ellenforradalommal, a revizionizmussal szemben. Októberre már a KISZ I. országos értekezletének idejére 180 ezer fiatal tömörült az ifjúsági szövetség zászlaja alá. A KISZ „Hűség a néphez, hűség a párthoz” és „Együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért” jelszó jegyében szervezte a fiatalokat annak a követelménynek megfelelően, amelyet Kádár János elvtárs így fogalmazott meg: „A KISZ-nek az ifjúság minden lényeges kérdésével foglalkoznia kell..., de a KISZ elsősorban az ifjúság szocialista forradalmi, politikai szervezete”.

A ma több mint 800 ezer fiatalt tömörítő országos szövetség, mint a párt ifjúsági szervezete és a fiatalok öntevékeny politikai tömegszervezete, a társadalom elismerését és megbecsülését, az ifjúság bizalmát élvezi.

M. M.

tó, bár szinte alig találunk a filmben akár egyetlen jelenetet is, melynek előképeit más alkotók korábbi alkotásaiból fel ne lehetne idézni. A tömeg jelenetek őszinte pátosza megrendíti a nézőt, ugyanakkor minduntalan beleütközik olyan közhelyekbe, melyek nincsenek beledolgozva szervesen a mese áradó, ‘ hömpölygő folyamába.

És a szereplők! Jól egyénitett, élesen metszett uradalmi cselédportrék, névtelen tömegek megvillanó arcélei, s mögöttük az olasz falusi táj intim szépségei, melyek a nagyjelenetek között lélegzetvételnyi időre pihentetik a nézőt. A két főhős szerepét két kiváló, nálunk azonban kevéssé ismert színész formálja ritka egyénitő képességgel: Bobért de Niro és Gerard Depardieu. Az első filmrészben felvillan egy jelentős epizódban Búrt Lancaster arca, aki a családjával szembeforduló, végül öngyilkosságba menekülő idős földbirtokost formálja meg. Elsők között kell említeni Donald Sutherland játékát is, aki az uradalmi intézőből fasiszta vezérré torzuló, olcsó kis vidéki törtetőt jeleníti meg. Szerepel a filmben Dominique Sanda, Stefánia Sandrelli, két érdekes nőalakot visznek vászonra.

Reméljük, a jövőben többször is alkalmunk lesz a rendező művészetében gyönyörködni. Nálunk eddig egyetlen filmje szerepelt a MOKÉP programján, a Megalkuvó.

Cs. L.

Megvette már az e hetit?

• Akiknek a szerencse ügyintézése — kenyérkereset. Az országban 6 helyen, összesen 8000 ember — zömmel nyugdíjasok és diákok — számolják össze a fogadási szelvényeket.

.v. .V. . ...V.V.V.V

.wvw.y.y.yW:

FILM JEGYZET

A huszadik század