Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-29 / 306. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 89. Nők a termelőszövetkezetekben • A császártöltést Kossuth Termelőszövetkezet varrodájában hatvan nő dolgozik, akik évente, szeraődésttk szerint, három hőnapot a kertészetben töltenek. (Straszer András (elvétele) Jobban kell bizonyítaniuk A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében 86 szövetkezet és 8 közös vállalkozás működik. A foglalkoztatottak száma több mint 45 ezer, közülük mintegy 15 ezren nők. A szövetkezetek a nőpolitikái feladatokat az előttük álló gazdasági, társadalmi kötelezettségük részének tekintik, a döntéseknél figyelembe veszik a nőpolitikái határozat szempontjait, A mezőgazdasági üzemek belső életének fejlődésével, gazdasági helyzetének javulásával összhangban, az ott dolgozó nők helyzete Is változott. A technikai változással kapcsolatosan elsősorban a mezőgazdasági női munkahelyek csökkentek. Megnőtt az igény azonban más tevékenységek iránt, például a kisegítő, szolgáltató és egyéb üzemágakban. Az iparszerű termelés és az áruforgalom növekedése miatt egyre inkább szükség van az adminisztratív munkakörökben a nőkre, A szövetséghez tartozó gazdaságoknak csaknem a felében működnek kisegítő, illetve melléküzemágak, ígv a mezőgazdasági tennékeket feldolgozó üzemek, cipőfelsőrész-készítő, varroda, hintőportöiltő, magnó-, rádióalkatrész-előállító, fóliafeldolgozó üzem. A megyére jellemző a kertészeti termelés, így a melléküzemágakban foglalkoztatottak átcsoportosításával a gazdaságok enyhíteni tudják a munkacsúcsok Idejének munkaerőgondjait. A kiskunsági szövetkezetekben 1977-ben fizikai munkakörökben a nőknek mintegy 30 százaléka dolgozott, többen a növénytermesztésben — főleg a kertészetben — kisebb részük az állattenyésztésben. A nem fizikai munkakörben foglalkoztatottaknak több mint 40, a termelést közvetlenül irányítóknak 8 százaléka nő. Legmagasabb a nők száma a számviteli és ügyintézési munkakörökben, ahol az arány 89,5 százalék a javukra. A technika fejlődése elsősorban a szakképzetlen munkaerőt szabadítja fel, akiknek többsége nő. A szövetkezetek egyre inkább keresik a rendszeres foglalkoztatás módjait. Az elmúlt években felgyorsult a munka melletti tovább-A bort pincében vagy más, erre alkalmas helyiségben tárolhatjuk. Azokban a pincékben fejlődik szépen a bor, amelyek egyenletes hőmérsékletűek, körülbelül 10—14 Celstus-fokosak és mérsékelten párásak — a túl száraz és a túl nedves pince nem alkalmas erre a célra. Arra törekedjünk, hogy a pincében zöldség vagy burgonya ne legyen, mert a bor kényes a szagokra, esetleg átveheti azokat. Fejtéskor a bor kerüljön tiszta hordóba, mert a bőrbetegségeket okozó mikroorganizmusok könynyen elszaporodhatnak benne. Az új hordót tehát tiszta, hideg vízzel addig és annyiszor mossuk ki, amíg a hordóból az akonanyíláson át már csak tiszta víz ömlik ki. Ezt követően az öblítést forró vízzel folytathatjuk, ekkor már nem kell tartanunk attól, hogy a forró víz kitágítja a hordó piciny lyukacskáit és a piszok így beszivároghatna a hordó dongáiba. Mosás után a hordót akonanyílásával lefelé gerendákra állítjuk és kicsorgatjuk. Egy-két napos száradás után a hordót bekénezzük. A hordóban hektoliterenként 1,5—2 gramm ként égethetünk el, úgy, hogy az azbeszt kénlapot egy behajlított kampósvégű drótra akasztjuk, majd a kénlapot meggyújtjuk és óvatosan beengedjük az akonanyíláson a hordóba, majd a dugót beverjük az akonanyílásbá. A hordó szakszerű kezelése megelőzheti a hordó, illetve a bor betegségeinek a kialakulását, elhatalmasodását. A gyengébb minőségű, lágy borban felléphet a bor „virágosodása”, ekkor a bor felületén egy szürkés, gombaszagú hártya alakul ki, így a bor íze üres, jellegtelen lesz. E betegség kialakulását több tényező Is elősegítheti: az alacsony alkohol- és savtartalom, a meleg pince, a levegővel való érintkezés — ha darabban maradt a bor és elmulasztottuIT a töltögetést. tanulás üteme. A gazdaságok az oktatási intézményekkel és a megyei tanáccsal együttműködve szervezik a kihelyezett szak- és betanított munkásképzést, például az Izsáki Sárfehér, a tlszakécakel Béke és Szabadság, valamint a kiskunfélegyházi tsz-ekben. Ez az oktatási forma különösen a nők számára teszi lehetővé a szakképzettség megszerzését. Ugyanekkor gátolja ezt a folyamatot, hogy’ a szakmunkás-képesítéshez kötött munkaköröknek mintegy negyede csupán az, ahol nőket foglalkoztatnak. Fejlődött a nők közéletben betöltött szerepe, számuk és arányuk a korábbi évekénél kedvezőbben alakult a különböző választott testületekben. De elégedettségre nincs ok, ha a szövetkezeti vezetőségbe választott nők arányáról beszélünk, hiszen az irányításban 11 százalék az arányuk. A vezetők kiválasztásánál még mindig szigorúbb a nők meg-A bor felszínén kialakult hártyát túltöltögetéssel távolíthatjuk el, ezután mindig ügyeljünk arra, hogy hordónk tele legyen. A kénezés ugyan akadályozza a betegség fellépését, de nem pusztítja el a borvirágot. Ha azt észleljük, hogy borunk szúrós szagú és kellemetlenül savanyú és ecetes ízűvé vált, akkor az ecetbaktériumok a bor alkoholtartalmát ecetsavra és vízre bontották. A bor felületén ilyenkor egy piszkos hártya lebeg, s a bor íze kellemetlen, ecetes. Az alacsony savtartalom, a magasabb pincehőmérséklet és a levegővel való érintkezés gyorsítja az ecetesedés folyamatát. Legfontosabb feladatunk a megelőzés, ha a bort gondosan töltögetjük, és nem tartjuk darabban, már 15 gramm hektoliterenként! borkénnel kezdetben végzett kénezéssel is megbéníthatjuk az ecetbaktériumok működését. Sajnos, az ecetes bor nem javítható, legfeljebb borecet készíthető belőle. Ha a bor íze és szaga kellemetlen, kenyérhéjhoz vagy aszalt gyümölcshöz hasonló, sárgásbarna vagy sötétbarna és zavaros, úgy barnatörésről beszélünk. A barnatörés penészes szőlőből nyert kénezetlen boroknál fordul elő, s ha a bajt még azzal Is tetézzük, hogy levegőztetve fejtünk, úgy borunk később „levegőízű” lesz. A bor gyógyításához a bámulás mértéke szerint hektoliterenként 10—30 gramm borkénre van szükség. A ként a borban feloldjuk — elegendő fél liternyi bor a kén feloldásához —, majd belekeverjük a hordóba.' A kezelés után néhány nap múlva mintát veszünk a borból, úgy fél palacknyit — színtelen fehér üvegbe, .összerázzuk, és szobahőmérsékleten tartjuk. Ha két napon belül nem észlelünk elváltozást, nem kezd hamuin! a felszínétől lefelé, úgy már nem kell barnatöréstől tartamúik. ítélése, alkalmasságukat többször és jobban kell bizonyítaniuk. Az idén a területi szövetség nagy gondot fordított a szövetkezetek szociális körülményeinek elemzésére. A dolgozók munkahelyi, szociális ellátásában fokozatos elemzésére. A dolgozók munkahelyi, szociális elátásában fokozatos a fejlődés, elsősorban az új létesítményeknél kedvező a helyzet, de folyamatosan kerül sor a többi üzemd épület, létesítmény kiegészítő szociális beruházásaira is. A szövetkezetek mintegy harmadában működik üzemi konyha, és több gazdaság vette tervbe ennek felépítését. A tervezett szociális létesítmények a beruházási összegek szűkre szabottsága miatt, sajnos, helyenként háttérbe szorulnak. A gazdaságok többsége jelentős anyagi támogatást vállal a gyermekintézmények fenntartásában. Azonban még mindig nem megoldott a bölcsődés korú gyermekek elhelyezése, és kevés az általános iskolák melletti napközik száma is. G. E. Kedvezőbb biztosítás a sertéstartáshoz Az egyéni állattartók közül mind többen kötnek hosszúlejáratú szerződést a sertéshizlalásra, értékesítésre. Az állattartás biztonságához kellő anyagi feltételeket kell teremteni. Ehhez járul hozzá a saját lehetőségeivel az Állami Biztosító 1979, január 1-től ezért vezet be két új sertésbiztosítási módot kisgazdaságokban tartott állatokra. Az új biztosítás figyelembe veszi, hogy más tartási feltételek alakultak ki a szerződéssel értékesítésre lekötött vágóállatok. az anyakocák a saját felhasználásra 'tartott növendék- és hízóállatok esetében. A szerződéses hizlalással foglalkozóknak a hizlalást szakaszhoz igazodó, hat hónap tartamú biztosítást célszerű megkötni. Hasonlóan a korábbi lehetőségekhez, most is a háromhónaposnál idősebb, egészséges növendék- és hízóállatok biztosíthatók. Baleset, betegség miatt elhullott, vagy kényszervágott állatokért fizet térítést az intézet. A 12 havi tartamra érvényes biztosítást szintén három hónapnál idősebb állatokra köthetik meg. Az anyakocákért, valamint a szerződéssel nem lekötött növendék- és hízósertésekért jár térítés, ha az állat betegség vagy baleset miatt elhullik. Arra is kiterjed a biztosítás, ha a kényszervágással kapcsolatban vágóhídi elkobzást rendelnek el, ha az anyaállat elvetélés miatt, vagy etlés következtében hullik el, illetve kényszervágásra kerül. Az állatok után kilogrammonként 20 forint kártérítést fizet az intézet. E térítés felső határa 2 ezer forint. A kényszervágásra adott, állatért kilogrammonként 16 forint jár, és eltérően a korábbi biztosítási módoktól — a kényszervágott állat értékesítéséből származó összeget most nem vonja le a biztosító intézet a térítés összegéből, hanem azt Is teljes egészében megkapja az állattartó. Ha az állafoF zárolásra utalták, vagy teljes elkobzását rendelték el, akkor is olyan mértékű a biztosítási térítés, mint az elhullott állatoknál. HÁZUNK TÁJA A bőrbetegségek gyógyítása , t A SZÉK- ÉS KÁRP1T0SIPAR1 VÁLLALATNÁL A termelés és a szakszervezet A napokban érdekes jelentés került az Építő-, Fa és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete Bács-Kiskun megyei Bizottságának ülése elé. Ebben a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója és szakszervezeti titkára arról adott számot, hogy az üzem hogyan teljesíti idei termelési célkitűzéseit, s milyen módon működik együtt a gazdasági vezetés és a szakszervezet. A szakszervezeti jogok gyakorlásának ez a formája ugyan nem új, az tény azonban, hogy a vállalat vezérigazgatóját, párttitkárát és szakszervezeti tanácsának titkárát is meghívták az ülésre, lényegesen növelte a tanácskozás hatékonyságát. Az Építők Szakszerve- * zetének megyei bizottsága egyébként másodszor élt ezzel a módszerrel, amely azért célravezető Bács-Kiskunban, mert a fő kérdésekben döntéseiket hozó vállalati központok nem itt, hanem többnyire a fővárosban vannak. A lemaradás oka Az előterjesztés bevezető részéből megtudjuk, hogy a kecskeméti gyárban 1973—1976 között 90 millió forintos rekonstrukciót hajtottak végre. Ez azt eredményezte, hogy míg 1972-ben 360 dolgozóval 112 millió forint értékű árut, addig 1977-ben 639 dolgozóval 243 millió forint termelési értéket állított elő. Nem volt gondoktól mentes a rekonstrukció utáni esztendő, de viszonylag simán vették a termelés útjába kerülő akadályokat. így aztán 1978-ra 35 millió forinttal megemelték a termelési tervet. Ez természetesen már maximális erőfeszítéseket kívánt a gyári kollektívától. Mindez még nem jelentett leküzdhetetlen akadályt, ám a hazai piac közben új termékeket igényelt. Már az első. negyedévben meg kellett kezdeni a Sába IV. garnitúra, a Sába II. franciaágy, az Oberon garnitúra, az Antónia tv-fotelek, a Linda garnitúra sorozatgyártását. S miután ezek készítése egyben magasabb szakmai követelményeket is támasztott, az első negyedév végén lemaradás mutatkozott a kárpitosüzem termelésében. A fő gondot azonban nem a belföldi kereslet kielégítése, sokkal inkább a tőkés export bizonytalansága okozta. Tárgyalások folytak az Alfa fotel gyártásáról egy osztrák céggel, a megrendelés azonban elmaradd A korábban nagyobb tételeket vásárló svéd vállalat is csökkentette megrendelését. A tőkés export csökkentését a vállalat belkereskedelmi megrendelésekkel igyekezett pótolni, sikerrel. Ennek köszönhető, hogy a kecskeméti gyár 1978. évi 278 millió forintos termelési (tervét 276 millióra, vagyis 99 százalékra — teljesíti. Az eredmények részben a jobb üzem- és munkaszervezésnek, a dolgozók szocialista (munkaversenyének köszönhetők, ám ehhez jelentős mennyiségű túlórát is felhasználtak. A vezérigazgatónak címezve Ami a dolgozók szociális helyzetét, élet- és munkakörülményeit illeti, a gyári rekonstrukció befejezésével lényegesen Javult. Az új öltöző, fürdő, étkező, a korszerű igényeknek megfelelően épült. Az idén üzemorvosi rendelőt szereltek fel. A kárpi'tosüzem, a szabászat, a rugógyártó felújításával Jobb munkakörülmények alakultak ki. Az 1977. júliusában bevezetett műszakpótlékkal együtt eddig 7,7 százalékkal növekedett a dolgozók átlagkeresete. A gyárban Jövőre valószínűleg bevezetik a bértömeg-gazdálkodást. A gyár szakszervezeti bizottsága és a gazdasági vezetés között szoros együttműködés alakult ki. Az szb rendszeresen vizsgálja a gyárban a munkakörülményeket, figyelemmel kíséri a bérek alakulását, a dolgozók szociális helyzetét, s javaslatot tesz azok Javítására, rendezésére. A munkaverseny célkitűzéseit együttesen dolgozzák ki, majd tájékoztatják, mozgósítják az üzemrészek dolgozóit azok yg&grpihflij kására. Bár a jelentés reális képet adott a gyár helyzetéről, a gondokról, azok megoldására tett erőfeszítésekről, az üzemi demokrácia megnyugtató alakulásáról, mégis a megyei bizottság tagjai számos kérdést tettek fel az előterjesztés készítőinek, egyrésaét egyenesen a vezérigazgatónak címezve. A többi között megkérdezték: miért tart vissza a 4 százalékos bérfejlesztésből a vezérigazgatóság 1 százalékot saját rendelkezésére; mi az oka annak, hogy az exportterveket nem sikerült teljesíteni; a szakszervezeti bizalmiak hogyan érvényesíthetik jogaikat; a BNV-m bemutatott termékeket miért csak 1979 második felében gyártják stb. A válaszadást Kara Tibor vezérigazgató kezdte: elmondta, hogy a vállalat felső vezetésében nemrég történtek változások. Annak idején igen feszített termelési tervek készültek. Az exporttervet is 310 millióról 420 millió forintra emelték. A százmilliós növekedés teljesítését azonban tőkés piaci helyzet kedvezőtlen alakulása akadályozta. Megvették volna ugyan az árut, de áron alul Exportálni pedig veszteséggel nem szabad. Fontos feladat pnost a gyártmányszerkezet változtatása. Jelenleg francia, angol és kanadai exportlehetőségek vannak kilátásban. Ezenkívül újahb exportcikkek gyártása van előkészítés alatt, ám Igen körültekintően kell eljárni. A bizalmiak joga Ami a bérfejlesztést Illeti, a vezérigazgatóság az egyes gyáraikban — elsősorban a kecskemétiben — a visszatartott egy százalékkal kíván nagyobb mértékű bérfejlesztési lehetőséget teremteni. Az őszi BNV-n bemutatott termékek pedig azért kerülnek csak 1979 második feléhen a- kereskedelembe, mert sorozatgyártásuk előkészítése most folyik. Gondos munkára van szükség, mert nem szeretnének csalódást okozni a vevőknek. A vezérigazgató is és Borsos György, a gyér igazgatója is a bizalmiak jogainak érvényesülésére azt válaszolta!, hogy felső szinten nincs probléma az üzemi demokráciával. A középvezetők, a termelést irányító művezetők és a bizalmaik kapcsolatait illetően még van mit javítani, de e téren is tapasztalható már javulás. A vitában felszólalók helyeselték, hogy a szocialista múnkaversenyben a minőség javításai a termelés hatékonyságának növelésére helyezik a hangsúlyt. Javasolták, hogy az szb a bizalmiak tevékenységére fordítson nagyobb figyelmet, s munkájuk megjavítását a gyár vezetői is segítsék elő. •A megyei bizottság ülésén szinte minden Lényeges kérdésről szó esett a kecskeméti gyár tevékenységét illetően. Mint a vállalat és a gyár vezetőinek válaszaiból kiderült, az 1979 évi termelés volumene nem haladja meg az ideit, inkább a termékösszetételében lesznek változások. Bár a létszám növelésére nincs lehetőség, különböző munkaszervezési Intézkedésekkel a túlórák további csökkentésére törekednek. Nagy Ottó • Az Idén 142 ezer darab szék készült a kecskeméti gyárban, 1979- ben 170 ezer darabot gyártanak, (Pásztor Zoltán felvétele) Fényforrás száz országnak Az Egyesült Izzó jelentős hagyományokkal rendelkező, világszerte ismert nagyvállalat. S tegyük hozzá: nemcsak neve, de termékei is világhírűek. A TUNGSRAM-ot — ezen a néven ismerik külföldön az Izzót — a világ hat legnagyobb fényforrás gyártója és exportálója között jegyzik. Az 1896-ban alapított gyár már a háború előtt is jelentős hírnevet vívott ki magának. Megalakulása után hamarosan az ország legjobb szakemberei, tudósai kapcsolódtak be a gyár munkájába, s az újpesti gyár volt az első iparvállalat Magyarországon, amely — már a húszas években — saját kutatóintézettel rendelkezett. Az Egyesült Izzó'úgy él a közvélemény tudatában, mint újpesti gyár, ahol izzólámpákat, gyártanak. A törzsgyár valóban Újpesten van és itt villanykörtéket is gyártanak. De az Izzó már régen több ennél. Az évek folyamán sorra jöttek létre vidéki gyáregységei — Pécsett, Kaposváron, Nagykanizsán, Vácon, Miskolcon, Gyöngyösön, Hódmezővásárhelyen. Ami pedig a termékeket illeti: az utóbbi években jelentősen előtérbe került a vákuumtechnikai gépek és gépsorok, az elektroncsövek, félvezetők és az integrált áramkörök gyártása. Az Izzó termékeinek mintegy háromnegyed részét külföldön értékesítik, öt kontinens száz országába szállítanak rendszeresen. A világ minden jelentős és kevésbé jelentős piacán igyekeznek megjelenni, s ott a helyi adottságoknak és lehetőségeknek megfelelő értékesítési politikát folytatni. Az áruknak ez a minél több országba való „terítése” azért is előnyös, mert így a konjunkturális ingadozásoknak kevésbé vannak kitéve. A forgalom biztonságos növelésének másik eszköze a komplett gyárak szállítása. A közelmúltban kezdte meg működését az USA- ban, Pittsburgh közelében egy vegyes érdekeltségű vállalat, de épültek, illetve épülnek lámpagyáraik Indiában, Nigériában, Thalföldön, Irakban és Szíriában. Az Izzó a jövőben már nemcsak egyedi fényforrásokat szeretne eladni — mint mondják, a hatodik ötéves terv egyik nagy üzlete a komplett fényrendszerek exportja lesz. Idáig főként a külföldön elért eredményekről esett szó, s ennek nemcsak az az oka, hogy termé- j keik hetvenöt százalékát ott értékesítik. Ha egy gyárra, az Izzóra igazán áll a mondás, hogy sen- í ki nem lehet próféta saját hazájában. Hogy ez mit jelent ebben az esetben? A gazdaságos tőkés ex- i port növelése a népgazdaságnak, : s így a vállalatoknak is fontos érdeke, a leigfontosabb azonban mégiscsak a hazai igények kielé- - gítéso — mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Ezt vallják az Izzóban is, s terveik összeállításánál mindenkor a hazai igényekből indulnak ki — a hazad igényekből, amelyek, mint. mondják, sajnos, nem meghatározóak. Több éves kutatómunka eredményeként például egv évvel ezelőtt elkészült az integrált áramkörök korszerű gyártásához szükséges üzem. S ha már a gondokról szólunk: a munkaerőhiány az Izzót sem kíméli, különösen a bonyolult gépek kezeléséhez értő szakmunkásokból van kevés. Budapesten évente mintegy 150 fővel csökken a létszám — igaz, a vidéki gyárakban az ötéves terv során hatezer új dolgozó belépésével számolnak. F. 8. P.
