Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-06 / 287. szám
. i Ah).'© 1978. december 8. Ha az emlékek szólítanak... — — MiÉÉÉÉiÉÉÉÉÉÉÉÉÉlMMMÉÉÉÉÉÉÉáÉiMMMÍÉiÉÉÉÉÉÉiÉÍÉÉM^MMMÉÉMUttHW T A elnek-múlnak az évek, s velük gyűlnek, elraktározódnak az emlékek is. Ezekre jó ideig rá se hederítünk. Mígnem eljön az idő, hogy az emlékek szólítani kezdenek bennünket. A hívás úgy felerősödik, hogy — ha akarjuk, ha nem — „odahallgatunk.”. Érezzük, meg kell állnunk egy kicsit. Hogyne figyelne fel az emlékek előkiéreakedésére a kerekegyház.! Dózsa Mg. Termelőszövetkezet mai — 300 főt számláló tagsága, akik közül mintegy 220 az úgynevezett aktív, tehát rendszeresen tevékenykedő nagyüzemi gazda. Ám közöttük is csupán 8—9-et találhatunk azokból, akik az ötvenes évek elejétől iparkodtak, küszködtek a közös felvirágzásáért. A „dózsá&oik” zöme már csak az 6 elbeszéléseikből, esetleg a féltőn megőrzött régi írásokból hallhat, értesülhet az alapítás óta — immár csak két hónap híján — eltelt 30 esztendőről. Jobban mondva a könnyűnek semmiképpen nem mondható első lépéseikről, amikbe néha botladozáisok is keveredtek. Maga az is megindító, hogy ezzel a 30 évvel mind a megyében, mind országosan a legrégibb tszek egyike a kerekegyházi Dózsa. Létrejöttének körülményei se mindennapiak: 1949. február 8- án nyolc EPOSZ-fiatal alakította meg, 48 kh földterületen. Mindössze 2 lóból kitevődő állatállomármyal. Az évfordulóra bizonyára közszemlére kerül a kisladányi kartondoboziban őrzött öreg fotográfiák közül az alakuláskori tsz-központ, a Kókad-tanya képe. Két — egykori epizódot megörökítő felvételt — a Petőfi Népébe való reprodukálás céljából —, mi is kölcsönvettünk abból a „fotó-Iimbus”-ból. Az embercsoportot ábrázoló képien mosolygó surbankó legénykjéről mintha azt hallottuk volna fél füllel, hogy azóta házasuló sorba került De a kezdet-kezdetéről személyes emlékei néki sincsenek. Hogy is volnának, mikor 30 év alatt az alapításkor született fiúcskákból, lánykákból is felnőtt, magabíró emberek lettek. Éppencsa'k azon a hajsz,^Élvonalon még, amelytől lefelé a statisztikusok egy közösség életkor-átlagolásánál így beszélnek: „A 30 éven aluliak száma..Az ő gyerekeik mór az alapítók unokái. Tehát a Dózsa alakulásakor született ma már embernyi emberek is tele vannak tervekkel, és sok mindent megtanultak, ami most már saját életük kiteljesedéséhez felhasználható. Hát még az alapítók mennyi mindent megéltek! Mennyi olyan tapasztalat-0 Balra: Kruppa János: — ötéves korom óta citerázom ... Akármilyen bajom volt, a zene mindig megvigasztalt. Ha meg örülök, akkor azt megkétszerezi ... tál kellett gazdagodniuk útközben, amelyek egyúttal a korai ősz hajszálak fürtjeit is gyarapították. No — nem mindenkinél egyformán. Mert ha az. ősz hajszálak mennyiségén indulnánk el, Kruppa Jánosról, a szövetkezet elnökéről — ismerősein, tagtársain kívül — aligha gondolná valaki, hogy egyrészt az alapítók törzsiével egyidős, hiszen az alakulást követő esztendőben, 1950-ben belépett ő is, mlint szintén EPOSZ-fiatal. Másrészit pedig — és ez emberi adottságainak s a Dézsa-tagság vezetőszemélydségfanmáló erejének egyaránt érdeme — Kruppa János az ország egyik legrégibb tsz-elnöke. Az is lehet, hogy egyedüli, aki immár 29 esztendeje elnökösködiik. (Csak hót ezekkel a „leg”-ekkel nem lehet elég óvatos az ember. A tsz 30. születésnapjára biztosan tisztázódik hivatalosan is.) — A nyolc alapító közüli kik vannak még a Dózsában? Csendesen ingatja fejét a tszvezető. — Nincs már egyikük se ... Elkerültek másfelé... Nógrádi József és Juhász János pedig már a temetőbe... — Hogyhogy csak egy évre rá követte EPOSZ-lfjú társait az új úton? — őszintén szólva nem volt meg a bizodalmám. Nem a nagyüzem jövőjében, hiszen ésszel felértem én, hogy ez a jövő szükségszerű. Beszélgettünk, vitatkoztunk erről sokat az EPOSZ-ban, hallgattam pártnaipi előadásokat. Részt vettem azon a híres kecskeméti nagygyűlésen is, ahol ez volt a történelmi téma ... Csak Visszatartott olyanoknak a magatartása, akik kényük-kedvük szerint szerettek dolgozni... Volt nyolc hold földem, azon jól elé Idegéi bem. Csak hát én megfogtam a munka végét azon az öt hóid szántón, egy hold szőlőn és két hold gyümölcsösön... Aztán a szigorúan kritikus odafigyelés, no meg a pjárt- és községvezetéstől kapjott ösztönzés, valamint a Dózsa nekilendülése meggyőzte Kruppa Jánost ás, hagy — messzebbre kell tekinteni a kezdéssel még nehezen megbirkózó néhány ember gyarlóságánál. — Belépésem után mindjárt megválasztottak bnigádveze tőnek. Ami azzal is járt, hogy az egész tagságnak én vezettem a munkateljesítményét. Mondom az elnöknek, Kollár Istvánnak, mutassa már meg, hogy kell kiszámítani, mire mennyi munkaegység jár? ö se tudta ... Ráment pár éjszaka, de úgy beletanult a munkaegység-számításiba, hogy álmából felkeltve is pontosan bánni tudott az egyszerű számtani kulcsokra lebontott szorzókkal. Növelte a renoméját, amikor p>ár embert rajíacsípett, hogy rafinériával próbált több munkaegységet szerezni. Azt is becsülték ben,ne, hogy ezt a számolást nem pénzért esiinálta. Azért kissé megfelhőzött, mikor egyre-másra hangoztatták előtte: „Enödenek kellene lenned.” — Ilyén ambídióm nem volt. Egy ízem se kívánta a bajlódást annyi emberrel gyarapodó vagyonnal, a vállalatok furfangos kiküldötteivel. 1951-(ben mégiscsak elnökké választották. Mondani se kell, hogy egyhangúlag. — Ugyanúgy kaszáltam, kapáltam, mint más. Az elnöknek is dukált munkaegységre elszámolható fizikai munkát végezni. Pár mondattal az addig végbement fejlődésről. Egy év elteltével — a már mintegy negyven körülire szapjorodott tagság új központot választott, jelenlegi helyén, a Móczár-féle kastélyban. Akkorára nagybirtok is került a tsz területébe. Üzemi konyha is működött 1950 augusztusáig. Ekor még csak pár lovuk végezte a fogatolást, boronálást. Más nagy munkákhoz — szántás, vetés, cséplés — a gépállomás adott gépeket. — Napfelkeltétől napnyugtáig dolgoztunk, kétszer kapáltunk meg minden ti tiszták voltak a földjeink Nagyon jó termésünk lett gabonából. Molnár Péter tanárral mértük a cséplőgépnél. Megőriztem minden adatat a termésátlagokról. Sok mindenre pontosan emlékszem fejből is. Például, hogy 30 holdon 250 mázsás átlagot értünk el burgonyából. Nagyon nagy szó volt ez akikor is. Jó sokáig folytattuk, még aztán — sajnos — elmaradt... — Ma így fogalmazunk ilyen kérdést: milyen volt a szakember^-ellátottság ? — Más volt a „Struktúra”, hogy szintén .maiul” mondjam. E téren egyik támaszunk szintén a gépiállomás volt, ahol igencsak minden héten értekeztünk. Oda már jutott agronómus-gárdai, nekik mondtuk él ganriunkat-bajunkat, s ők segítettek nagyüzemi módon gazdálkodni... Közbevetőleg hadd ugorják a jelenbe: emlékszik arra a magarrufarma testes elvtársra, aki a fotóarchívumunkat megmutatta Pintér József ő, a pérttitkór és a helyettesem; a gépállomáson dolgozott azelőtt. — Melyik volt az első év, amikor mint elnök átesett az igazi t ű zkereszt sége n ? — Azt nem lehet elfelejteni: 1952. május 21-én, szerdán reggelre virradóan nagy fagy dermesztett meg mindenünket. Amikor már ki hányták virágjukat a kalászosok. Burgonya, kukorica, szőlő mind, mind elfagyott... Nem is tudtam, mi lesz velünk. Olyan kevés gabonánk termett, hogy nem is akarták elcsépelrai. Aztán csak elvégezték. Néhány vagon lett, de azt a csekélységet is mind elvitték — beadásba. A nyárli vetésű horgonyát is. De még a pincében levő vetőmagot is. Alig merte a szerencsétlen begyűjtést ember kinyögni: „Jánoskám, ne haragudj, de ezt is el kell szállítanunk.. ” A tagságnak se tudtam mit adni... Később juttattak vissza 115 mázsa terményt, azt osztottuk szét... Magamnak nem mértem semmit; 1951-ről még maradt valamenyny.inik, azzal húztuk ki... Belátással voltunk egymás iránt, elsősorban a nagycsaládosoknak adtunk —, a gyerekeknek enni kellett... — Mások is lemondtak az ő javukra ... Így sínylették meg az embere* a szerencsétlen gazdasági évet. S a jószágok? Tíz ló közül csak kettőt lehetett hajtani. Legjobban a „'Laci” nevű bírta. A többit fel kellett kötni a gerendához, mert fektükből nem voltak képesék felállni, annyira le voltak romolva. A tizenegy néhány zsák zabot ..gyógyszerként” porcióizták ki nékik, csak hogy ne pusztuljanak el. — De a következő esztendőre csak vetni kellett. Maijaik Gyula akkori párttitkár, meg Schreiber Ferenc és Andrikovics László bnigádvezetők a Nyírséget járták, hogy kukoricáért gabonát szerezzenek cserébe... ötvenhá rambán aztán igen jó termés lett... — Ezekben a nehéz időikben melegedett igazán össze nagy családdá a szövetkezet. Nem engedtük el egymás kezét... Mint ahogy irántunk is így volt ez a gépállomás, másrészt meg a járási tanács részéről ahol meg az ottani szakemberekkel tanácskoztunk nagyijából havonként... Részletezhetnénk még a Dózsa tsz „életútját”, és beszámolhatnánk a sok-sok siker, öröm között ugyancsak próbára tevő időkről. De hisz’ azokról csak többet tudnak már a fiatalabb generációk is. Hogy ma már 2564 hektáron gazdálkodnak, s 38—40 ezer forint az évi átlagjövedelem. S hogy — az elnök szavaival éilve 777 „rá vannak' szorítva a géppark növelésére esztendőrőlesztendőre”. — De ha már ebbe a gazdálkodási formába szokott a tagság, mit tehetünk? — vélekedik huncutkodva Kruppa János. — S igazük is van. Mégiscsak jobban megropogtatta az embert a kaszálás. mint a kombájnolás. Aztán hányán estek ágynak tüdőgyulladástól, mert a kézi permetezésnél bizony átnedvesedett a gúnya. Most már csak metszésnél, szüretnél használjuk a kezünket ... Meg de sok küszködésért kárpótol bennünket, mikor régen enrejárt osztályos társunktól halljuk: „Na nézd csak! Mennyi személyautó áll itt. Hm, akiinek meg nincs, többedmalgával beugrik a mikrobuszba. Nearwilágítású műhely, csupa komfort itt a határban.” Búcsúzás előtt szépmívű olterát vesz elő toikjából Kruppa János. Arca ünnepélyesre lágyul, miközben az első akkordokat finoman előci.ncogtatja a hangszerből. Majd zengőn-bongón árad az édes-búsán életvidám dáliám, arról, hogy: „FélegyháZ'i utca ligetös. ligetös...” Tóth István Apróság — de bosszúság! Azt még csak nem is sejtjük, hány zseb- és táskarádió, valamint kézi magnetofon van a megyében élő lakosság birtokában. Azt viszont tudjuk a szerkesztőségünkhöz érkezett panaszokból: a tulajdonosaik közül igen sokan bosszúsak. Mert sajnos gyakorta előfordul, hogy a készülékekhez újonnan vásárolt elemek „élettelenek". Az efféle zsákbamacskákhoz egyébként szinte elkerülhetetlenül lehet hozzájutni, hiszen ezeket a kisteljesítményű áramforrásokat általában kipróbálás nélkül adják el a kereskedők. A szaküzletekben néha — rendszerint külön kérésre — előkerül ugyan az ellenőrző lámpa, de sok ABC-áruház és kisebb bolt nélkülözi a hasonló technikai ellátottságot, így az ott beszerzett elemek gyakorlati értékére csak odahaza derülhet fény. És ha történetesen az bizonyosodik be, hogy az elem használhatatlan, az ember becsapva érzi magát. Az aligha vitás, hogy úgymond apróságról, mindössze néhány fo-Egyik tiszakécskei lakos azt állítja, kertjének kisebb darabkáját körülbelül 10 éve sajátította ki önkényesen a szomszédja. Tőle most szeretné visszavenni e területet, aki erről hallani sem akar, hivatkozván az elbirtoklással szerzett tulajdonjogra. „Dehát mit tartalmaz valójában ez a szabály?” — kérdi olvasónk. Az elbirtoklás, mint tulajdonszerzési mód azon a meggondoláson alapul, hogy aki a tulajdonjogával hosszabb ideig nem él, kevésbé érdemel jogvédelmet, a dolgot birtokba vevő és használó személlyel szemben. A Polgári Törvénykönyv szerint elbirtoklás útján megszerzi a tulajdonjogot az, a1*' például egy földterületet tíz éven át szakadatlanul sajátjaként birtokol, feltéve, ha ahhoz nem erőszakos, vagy alattomos úton jutott hozzá. Az ön esetét, igényét is ilyen szempontok szerint kell megvizsgálni, s erre bíróság az illetékes. A szabadszállási özv. Kovács Ernőné áfész-Uzletben dolgozik, ahol takarít is, melyhez rendszeresen kap tisztítószert a munkaadójától. Sérelmezi viszont, hogy takarítási pótlékban nem részesül. „Megillet-e engem ilyen összeg?” — kérdezi. A belkereskedelmi miniszteri rendelet értelmében nem kaphat takarítási pótlékot a fogyasztási szövetkezeti egységben dolgozó kereskedő, aki a tisztítószerek és eszközök beszerzési költségét is magában foglaló és nem bérjellegű pénzbeli juttatásban, pontosabban átalányban részesül e munkája után. Akinek azonban mindezért bért fizetnek, jogosult a négyzetméterenként legalább 4 forinttal elszámolt pótlékra. Ha önnél is az az eset áll fenn, kérje bérügyének kivizsgálását, rendezését a szövetkezet vezetőségétől. Hajóson lakik az a fiatalasszony, aki tavaly tavasszal kötött házasságot, s jelenleg már az első kisgyermekét neveli. Férje ugyanazon év ősze óta tölti sorkatonai szolgálatát. Az őt megillető, illetve a megnövekedett család után járó illetményföld .Jeladása elől azonban 1977 óta elzárkózik a munkaadója, a környékbeli állami gazdaság. Olvasónk azt szeretné tudni, mennyi illetményföldhöz van joguk? Törvény írja elő, hogy a dolgorint — ennyi az említett iparcikk darabonkénti ára —, értelmetlen kidobásáról van szó, de ezt a luxust sem engedhetjük meg magunknak. Mint ahogy a hibás áru értékesítése, illetve az áru minőségvizsgálata bolti lehetőségének kizárása is megengedhetetlen. Van boltos, aki azzal magyarázza a dolgot, hiánycikk a szabványos próbalámpa. Nos, ha valóban van ilyen sajnálatos helyzet, az akkor sem lehet igazolt ok a kifogásolt gyakorlatra, minthogy házilag könnyen elkészíthető az egyszerű szerkezetű mérőeszköz, melyhez egy piciny égővel ellátott foglalat, és két szál szigetelt drót szükséges. Summa summárum: rugalmasságon, ötletességen múlik jórészt ennek az ügynek a rendezése, meg azon, hogy egyetlen kereskedelmi egység se tekintse csupán írott malasztnak a fogyasztói érdekvédelem szabályait, amelyre most, a közelgő ünnepi vásárlási csúcshoz közeledvén illő fokozottabban odafigyelniük az illetékeseknek! zónák a sorkatonai szolgálata idejére is meg kell kapnia az illetményföldet, ha arra már jogosult volt a bevonulása előtt. E terület nagyságának megállapításánál pedig a családban bekövetkezett változást is figyelembe kell venni. Ügy véljük, az ön esetében "leívánnivalót hagy maga után e fontos társadalom- és szociálpolitikai rendelkezés végrehajtása. Javasoljuk tehát, hogy a panaszának orvoslása céljából forduljon férje munkahelyének munkaügyi döntőbizottságához! A kisszállás! S. F-né gyermekgondozási szabadsága lejártával tért vissza munkahelyére november elején. Azt közölték vele, hogy a szülési szabadság és a gyes idejére nem jár a dolgozó nőnek a rendes évi szabadság. „De hát ennek éppen ellenkezőjéről olvastam nemrégen a Petőfi Népe Sajtóposta rovatában. Mi valójában az igazság?” — kérdi olvasónk. önt sajnos tévesen tájékoztatta a munkaadója. Ugyanis a Munka Törvénykönyve, valamint -a végrehajtása tárgyában .kiadott több rendelet — melyről mi is írtunk — egyértelműen kimondja, hogy a dolgozó nőt a szülési szabadsága tartamára, valamint a tíz éven, aluli gyermeke gondozása, vagy ápolása miatt munkában nem töltött időre — tehát a gyes idejére is — megilleti az évi rendes szabadság, mely az évi 12 nap alap- és a munkaviszonyban töltött kétévenként 1 nappal szaporodó pótszabadságból tevődik össze. Fontos tudni, ha a kismama mindvégig, tehát a gyermeke hároméves koráig veszi is igénybe a gyest, akkor is csak az egy évre járó rendes szabadságra jogosult. S e fizetett napokat az esedékesség évében kell kiadni, ha azonban erre kedvezőtlenek a körülmények — például munkatorlódás miatt —, akkor az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kötelező szabadságot engedélyezni a munkavállalónak. Tanácsoljuk, ügyében kérje a munkahelye vezetőjének a segítségét, vagy forduljon a helyi munkaügyi döntőbizottsághoz a panasza orvoslásáért' összeállítottá: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-516 0 A község alapításának 100. évfordulóján. 1970 tavaszán készült ez a kép a lófogatok munkába indulásáról. (Straszer András felvétele, ill. reprodukciója.) KÉRDEZZEN - FELELÜNK Másfél óra helyett négy másodperc AZ ORSZÁGOS Mezőgazdasági Fajtaminősitő Tanács legutóbbi ülésén a nemesítés időszerű kérdéseiről tárgyaltak és megállapították, hogy az új magyar búzafajtákat és fajtajelölteket gyors ütemben kell fejleszteni. Az új fajtáktól nemcsak azt várják, hogy hektáronkénti terméshozamuk nagyobb legyen, hanem a bennük levő fehérje összetétele is jobban elégítse ki az emberi táplálkozás alapvető igényeit. Dr. Dévényi Tibor, az MTÁ SZBK Biokémiai Intézetének tudományos tanácsadója olyan műszercsalád születésénél bábáskodott, mely nagyban elősegítheti az ilyen irányú nemesítés! kísérleteket. A növényi fehérjék a szervezet szempontjából leglényegesebb aminosavak egyikét-másikát csak igen kis arányban tartalmazzák. Gabona esetében a fehérjetartalom mindössze 10 százalék, és a gabonafehérjének csak kb. 2 százalékát teszi ki az emberi táplálkozás szempontjából az egyik leglényegesebb aminosav, a lizin. A mutációs növénynemesítési kísérletek során olyan búzaszemet kell találni, melynek lizintartalma meghaladja az előző értékeket. EGY ILYEN SZEM megtalálásának valószínűsége kicsi, 1: 250 000, tehát átlagosan negyedmillió búzaszemet kell megvizsgálni a kísérlet eredményességének megállapításához. A gyors és modern aminosav-analizátorok is legjobb esetben másfél óra alatt adják meg égy búzaszem adatait, és így egy munkanap 5—6 szem vizsgálatára elegendő. Könnyen kiszámítható, hogy több évre lenne szükség egy mutációs kísérlet befejezéséhez. A növénynemesítés viszont megkívánja, hogy két vetési ciklus között szülessenek meg a nagy lízintartalmú új fajták. EZT ISMERTE FEL a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a FAO, amikor nemzetközi szintű nemesítési kísérleteket kezdeményezett az ügynökség seibersdorfi (Ausztria) laboratóriumában. Hosszú évek munkájának egyetlen eredménye egy lizinben gazdag árpafajta volt. A Szegedi Biokémiai Kutató Intézetben már régen dolgoznak egy gyors fehérjeanalitikai módszer bevezetésén. A módszer alapja végül az az 1970-ben elfogadott szabadalom lett, melyet az NSZK- ban is megvettek. Az ioncserélő vékonyréteg-kromatográfiás aminosav meghatározása gyors és olcsó, valamint kielégíti a növénynemesítési kísérletek követelményeit is. A kromatográfiás lemezre egyszerre 8—12 búzaszemből készült minta csepegtethető fel. A lemezen levő porózus anyag magába szívja az oldószereket és a bennük oldott aminosav molekulákat. Minél kisebb egy fehérje vagy aminosav molekula, annál gyorsabban ér a kromatográfiás lap végére. A versenyfutás különböző magasságban elhelyezkedő foltokat eredményez. A foltok helyéből és erősségéből kiszámítható a fehérjék és aminosavak mennyisége és minősége. Ez a módszer már lehetővé teszi napi 600—1000 minta kiértékelését. Ekkor csillant meg a remény, hogy sikerül megtalálni a sorozatvizsgálatra alkalmas szelekciós technikát. 1970 a fordulat éve volt — emlékezik a kezdetre Dévényi doktor. RENDELKEZÉSRE ÁLLT egy kromatográfiás eljárás, mellyel a fehérjék és aminosavak megkülönböztethetők egymástól, sőt mennyiségüket Is meg lehet állapítani, ha a lemezen jelentkező foltok színének intenzitását megmérik. Ezt a cél szolgálják általában a denzitométerek. Hét hónap alatt született meg a Telechrom nevet viselő video-denzitométer. A MŰSZERT a Chinoin nagytétényi gyáregységének három fiatal mérnöke fejlesztette ki, Herényi Gyula, Pataki Tibor és Dévényi János. Szellemes, elektronikával irányított érzékeny tévékamera méri a megvilágított vékonyréteg-kromatogram egy-egy kiválasztott részletéről visszaverődő fény erősségét, s a jeleket a számítógéppel összekapcsolt írószerkezethez továbbítja. A Telechrom típusú video-denzitométer első szériájából 18 került hazai intézményekbe. Négy működik belőle a Szovjetunióban, és egy a születési helyén, Seibersdorfban. Ennek a műszernek már mindöszsze 4 másodpercre van szüksége, hogy megadja azokat az információkat egy húzaszemről, melyet a hagyományos aminosav analizátor másfél óra alatt képes csak. Nem csoda, ha az NSZK EuroLab cégnek is megtetszett a szellemes és villámmunkára képes műszer. A magyar—német kooperációs termék értékesítésével az EuroLab foglalkozik és az ily módon elkészült harminc darab műszer 2— 2,5 millió márka devizát eredményezett Magyarország számára. A műszer legújabb változata már a kromatográfiás lemezeken levő foltok területét is méri. Rájöttek, hogy a video-denzitometriás mérési módszer nemcsak a vékonyréteg-kromatográfiás eljárással kapcsolható össze, hanem mindenféle mikroszkópikus objektum mérésére is használható, s így átmenetet képeznek a denzitométer és a részecske-meghatározó között. Az 1978-as modell az első műszer, mellyel megmérhető egy kísérleti állaton belül rádioaktiv anyageloszlás. (A mérést az állatból készült fagyasztott metszeten végzik el.) AZ ÜJ VIDEO-DENZITOMÉTERT magyar számítógéppel gyártják, és így értéke öt—hatszázezer forint. A majdhogynem részecske számlálásra is képes műszer már nemcsak a növénynemesítők nélkülözhetetlen eszköze, hanem a klinikai gyakorlatban és a gyógyszergyártásban is nagy segítséget nyújthat. V. A.
