Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-30 / 307. szám

1978. december 30. • PETŐFI NÉPE • 3

Nyugdíjak, járadékok, összegek

Beszélgetés a sok embert érintő intézkedésről

Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a rendszeres évi nyugdíjkiegészítésen túl

január 1-től felemelik az alacsony összegű nyugdíjakat, a nyugdíjak és járadékok alsó határát.

Az intézkedés országosan több mint 1 millió 300 ezer nyugdíjast, köztük sok Bács-Kiskun megyében élő idős embert érint. Ezért felkerestük Gottlieb Józsefet, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága Bács-Kiskun megyei igazgatóságának vezetőjét, s a Minisztertanács határozatáról, a SZOT által kidolgozott végrehajtási szabályzatról beszélgettünk.

— Mielőtt az alacsony nyugdíjak emelésének részleteiről, az intézkedés végrehajtásáról beszélnénk, kérjük, ismertesse a Minisztertanács határozatának előzményét.

— 1978. április 19-—20-i ülésén az MSZMP Központi Bizottsága egyebek között megállapította, hogy a nyugdíjasok, általában az időskorú lakosság helyzetét a társadalom fontos problémájának tekinti. A központi áremelések kompenzálásával és az automatikus nyugdíjemelés bevezetésével csak részben lehetett megőrizni a nyugdíjak reálértékét. Nehezíti a probléma megoldását, hogy a különböző időszakokban nyuadíjba ment dolgozók nyugdíja között nagyok a különbségek. A helyzet teljes körű áttekintése és az anyagi fedezet megteremtése alapján javaslatokat szükséges kidolgozni az egyenlőtlenségek mérséklésére, mivel a lakosság jelentős jászét érintő kérdésekről van szó. A határozat felhívta a figyelmet arra, hogy az V. ötéves terv hátralevő éveiben gazdasági lehetőségeinkkel összhangban emelni kell az alacsony nyugdíjakat.

— A Központi Bizottság 1978. december 6-i üléséről kiadott közlemény az előbbiekben említett gondok közül az egyik legégetőbbre megfelelő intézkedéseket tartalmaz. Ennek alapján 1979. január 1-étől a rendszeres évenkénti nyugdíjkiegészítésen túl fel kell emelni az 1971. előtt megállapított alacsony nyugdíjakat, valamint a később megállapított minimum nyugdíjakat és járadékokat is.

— Az intézkedés megoldja az alacsony nyugdíjban részesülő idős emberek gondját?

— Az intézkedés kétségtelenül jelentősen javít az érintettek helyzetén, a gondokat azonban teljes egészében nem oldja meg. Gazdasági lehetőségeinkkel párhuzamosan további erőfeszítések szükségesek például ahhoz, hogy minden nyugdíj vásárló értékét megóvjuk, továbbá az is, hogy a különböző időpontokban megállapított nyugdíjak közötti feszültség mérséklődjön. Az intézkedés mindezek ellenére kétségtelenül nagyjelentőségű. Hasznosítja azokat a tapasztalatokat, amelyeket a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek, valamint a tanácsok és egyéb állami szervek a nyugdíjasok helyzetének, életkörülményeinek felmérése során az elmúlt évben szereztek.

— A Központi Bizottság határozata alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Munkaügyi Minisztériummal a jogi rendezésre előterjesztést tett a Minisztertanácshoz. Az emelési rendelkezéseket a Minisztertanács határozata, a végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat pedig a SZOT szabályzata tartalmazza.

— A rendelkezések alapján az 1971 előtt megállapított nyugellátások differenciált felemelésére kerül sor. A differenciálásnál milyen szempontok érvényesültek?

— Alapvetően két szempont érvényesült. Egyrészt a korábban megállapított ellátások nagyobb összegekkel emelkednek, mint a később megállapítottak. Ez azért indokolt, mert az egymást követő nyugdíjrendszerek fejlődése és a keresetek rendszeres növekedése miatt annál nagyobb a lemaradás az új nyugdíjakhoz képest, minél régebben állapították meg a nyugdíjat. Indok az is, hogy a legidősebb nyugdíjasok koruknál fogva kiegészítő keresethez már nemigen juthatnak.

— A másik differenciálási szempont az volt, hogy a saját jogon járó ellátások magasabb összeggel emelkednek, mint a hozzátartozói — özvegyi, szülői, árva — nyugdíjak. Az emelések az 1^59. január 1-e előtt megállapított nyugdíjakra összeghatárra való tekintet nélkül járnak. Az 1959. január 1-e és 1970. december 31-e között megállapított ellátások közül azok kerülnek emelésre, amelyeknek az összege a havi 1800 forintot nem éri el. Megemlítem azt a fontos tényt, hogy a termelőszövetkezeti tagok esetében az 1967 előtt megállapított ellátásokra jár az emelés ugyancsak összeghatárra való tekintet nélkül.

— A megállapítás időpontját figyelmen kívül hagyva, mely nyugellátások felemelésére kerül sor?

— A megállapítás időpontjára való tekintet nélkül felemelésre kerülnek a nyugellátások legkisebb összegei, az úgynevezett minimum nyugdíjak, a termelőszövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékok, a házastársi pótlék és gz, összeghatár, ameddig a nyugdíj házastársi pótlékkal kiegészíthető, '''valamint az az összeghatár, ameddig a saját jogú és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható. Végül, de nem utolsósorban említem meg, hogy felemelik a hadigondozási ellátásokat és a rendszeres — nyugdíj jellegű — szociális segélyeket isv

— Kérjük, ismertesse a munkás—alkalmazotti nyugellátások emelését.

— Az 1954. október 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított saját jogú öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíjak összegükre tekintet nélkül havi 400 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább 470 forinttal emelkednek. Akiknek saját jogú öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíját 1954. október 1-e és 1958. december 31-e között érvényben volt jogszabályok alapján állapították meg, azoknak havi 300 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább havi 370 forinttal emelkedik a nyugellátásuk, a jelenlegi összegtől függetlenül.

— Havi 100 forinttal, legfeljebb azonban havi 1800 forintra emelkednek az 1959. január 1-étől érvényben volt jogszabályok alapján 1971 előtti időponttól megállapított öregségi-rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíjak. Ehhez még természetesen jár a havi 70 forintos rendszeres emelési öszszeg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a nyugdíja a havi 1700 forintot nem haladja meg, összesen havi 170 forint emelést kap.

— A megállapítás időpontjára váló tekintet nélkül havi 100 forinttal, plusz a szintén havonta járó 70 forinttal emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei. A legkisebb összegek a következők: öregségi nyugdíj: havi 1310 forint, rokkantsági nyugdíj: a III. rokkantsági csoportban: havi 1310 forint, a II. rokkantsági csoportban: havi 1340 forint, az I. rokkantsági csoportban: havi 1370 forint. A baleseti-rokkantsági nyugdíjnál a III. rokkantsági csoportban: havi 1350 forint, a II. rokkantsági csoportban: havi 1400 forint, az I. rokkantsági csoportban: havi 1450 forint.

— A hozzátartozói nyugellátások hogyan emelkednek?

— összegükre tekintet nélkül havi 100 forinttal emelkednek az 1959. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások, továbbá az e jogszabályok alapján megállapított öregségi, rokkantsági és balesetirokkantsági nyugdíjban részesült nyugdíjas 1958. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások.

— Havi 80 forinttal, legfeljebb azonban havi 1800 forintra emelkednek az 1959. január 1-étől érvényben volt jogszabályok alapján az 1971 előtti időponttól megállapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások, továbbá e jogszabályok szerint 1971 előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíjban részesült nyugdíjas 1970. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Ezekhez még természetesen jár a havi 70 forint. A megállapítás idő- POn tjá ra-vawaefetj’ttet • nélkül havi 100 forinttal emelkednek a hozzátartozói nyu g?ir^ásor- Tegki.sgblí ‘ összegei. Ez havi 1110 forint, illetve az árvaellátásnál havi 910 forint.

— Kérjük, ismertesse a mezőgazdasági szövetkezeti nyugellátások emelésének rendszerét.

— összegükre tekintet nélkül havi 300 forinttai emelkednek a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjáról szoló, 1967. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjak. Havi 100 forinttal, legfeljebb havi 1800 forintra emelkednek a szövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló, 1967. január 1-étől érvényben volt jogszabályok alapján 1971. január 1 -ét megelőzően megállapított öregségi, rokkantsági és balesetirokkantsági nyugdíjak.

— A megállapítás időpontjára való tekintet nélkül havi 100 forinttal emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei.

— Melyek a saját jogú nyugdíjak legkisebb összegei?

— öregségi nyugdíjnál havi 1210 forint. A rokkantsági nyugdíj III., II., illetve I. csoportjában havonta 1210 forint, 1240 forint, illetve 1270 forint.

— Mennyivel emelkedik a hozzátartozói nyugellátás?

— összegükre tekintet nélkül havi 100 forinttal emelkednek a szövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló 1967. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások, továbbá e jogszabályok alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjban részesült nyugdíjas 1966. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Havi 80 forinttal, legfeljebb havi 1800 forintra emelkednek az 1967. január 1-étől érvényben volt jogszabályok szerint 1971. előtti időponttól megállapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások, továbbá e jogszabályok szerint az 1971 előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíjban részesült nyugdíjas 1970. december

31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások.

— A megállapítás időpontjára való tekintet nélkül havi 100 forinttal emelkednek a hozzátartozói nyugellátások legkisebb.összegei. Ez havi 1020 forint, illetve árvaellátásnál havi 910 forint.

— Mennyivel emelik a mezőgazdasági szövetkezeti járadékokat?

— Időponttól függetlenül havi 100 forinttal. Ehhez természetesen még, mint minden esetben, a havi 70 forint rendszeres évenkénti emelés is jár.

— A kisipari, magánkereskedői nyugellátások emelése hogyan történik?- MM* ■ ••«*#****•

— Hav^^OQ^forinttal, legfeljebb havi 1800 forintra emelkednek az 1971 előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági nyugdíjak. Időponttól függetlenül havi 100 forinttal emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei.

— Emelkedik a házastársi pótlék is?

— Igen, a házastársi pótlék öszszege 1979. január 1-étől havi 500 forint lesz, a korábbi 360 forinttal szemben. Havi 1Ó0 forinttal emelkedik az az összeghatár, ameddig a saját jogú nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható.

— Az emeléshez kérelmet kell előterjeszteni?

— Nem, ezt hivatalból hajtják végre, úgyhogy a jogosultak januárban már emelt összegben kapják meg nyugdíjukat. Kérelmet csupán néháriy esetben kell előterjeszteni, ehhez tájékoztatást ad a nyugdíjfolyósító szerv.

— Köszönjük a beszélgetést.

Tárnái László

Miért késtek a vonatok?

Sok a baleset a vasúti átjárókban

A vasúton utazók leginkább a személyszállító vonatok -közlékedését kísérik figyelemmel, azt, hogy az általuk igénybe venni kívánt vonat mikor indul és mikor érkezik. Éppen ezért a vonatkésések, az utasok által indokolatlannak tűnő várakozások elmarasztaló véleményt alakítanak ki a vasutasoikról. Mondjuk meg nyíltan, nem minden esetben ők hibáztathatok a pontatlan közlekedésért. Ezért kerestük fel Gellert Józsefet, a MÁV Szegedi Igazgatóságának titkárságán, s kértünk felvilágosítást erről.

— Mi okozza a személyszállító vonatok késését?

— Az utóbbi időben gyakrabban előfordult, hogy a közúti járművek, vagy munkagépeket vezető személyek a sorompó nélküli, vagy jól működő fénysorompóval is kiegészített vasúti átjárókban figyelmetlenség, vagy ittasság miatt balesetet okoztak.

Emiatt helyenként órákig szünetelt a személy- és tehervonatok közlekedése. Ilyen esetek decemberiben szinte hetenlként előfordultak

— Hallhatnánk erre példákat?

— Legutóbb december 19-éni Kistelek állomás előtt történt szerencsétlenség. A Szegedről induló 707-es számú Napfény expressz elgázolta az ÁFOE kisteleki telepének nyergesvontatóját. A baleset azért történt, mert a vontató jármű vezetője, Szögi Imre kisteleki lakos a már pirosán villogó fényjelzést figyelmen kívül hagyta, ráhajtott az átjáróra és a lecsukódó sorompórudak közé szorult. A gépkocsivezető az állomásra ment, miközben az átjáró előtti ívből száz kilométeres sebességgel érkező expre&szvonat észlelte a veszélyt, fékezett, de még így is 60 kilométeres sebességgel ütközött a tartálykocsinak,

amelyet 200 méteren tolt maga előtt. Személyi sérülés nem történt, a tartálykocsi teljesen öszszetört, megrongálódtak, az állomás váltói, a vonat mozdonya pedig úgy megsérült, hogy nem folytathatta útját. Emiatt a Kiskunfélegyházáról 6.55 órakor induló és Szegedre tartó személyvonat 80 percet késett, de a megrongált váltók miatt még órákon át csak egy vágányon közlekedhettek a vonatok, s ez újabb késést idézett elő.

— December 17-én, vasárnap hajnali egy órakor Kiskunfélegyháza és Gátér között a sorompó nélküli átjáróban egy Rába-Steiger típusú vontató után felszerelt eke akadt el. A vontató vezetője megkísérelte a járművet kiszabadítani, de nem sikerült. Másfél óra múlva értesítette a gátéri állomást, majd Csongrádot, ahonnan a honvédség segítségét kérték. A pályát reggel 7 órára szabadították fel. Látszólag minden rendbejött, de a valóság mégsem ez. Az elakadt vontató hat személyvonat késését okozta, szinte felborította Kiskunfélegyháza és több érintett állomás munkáját.

— December 14-én Izsák és Ágásegyháza között hasonló baleset történt. A Fülöpszállásról 9.32 óraikor induló 7142. számú motorvonat a sorompó nélküli átjáróban elütötte az izsáki Sárfehér Tsz tehergépkocsiját. A késés 34 perc volt, s a motorkocsi is megrongálódott. December 4- én 17.42 órakor Mátéház-puszta és Bácsbokod—Báosborsód állomások között ugyancsak sorompó nélküli átjáróban a Bajáról induló 2126. számú vonat elütötte a Dél-diunántúli Talajjavító Vállalat lánctalpas vontatóját. A mozdony k isi ki ott és súlyosan megrongálódott, a vasúti pálya másnap 3.20 óráig elzáródott.

*

A Gél lért József által elmondott példáik arra figyelmeztetik a közúton közlekedőket, hogy fokozott figyelemmel kell megközelítenlök a közút—vasút kereszteződéseket, ha azok nincsenek biztosítva. Az említett balesetek okozói nemcsak, a közlekedési szabályokat szegték meg hanem jelentős anyagi kárt okoztak, veszélyeztették a vasúton utazók testi épségét.

Gémes Gábor

Orvos és pártmunkás

75 éve született dr. Szörnyi Tibor

1903. december 30-án született Budapesten Szőnyi Tibor, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyénisége. Orvosi tanulmányait Becsben végezte és itt szerzett ideggyógyász szakorvosi diplomát 1928- ban.

A Tanácsköztársaság leverése után a magyarországi munkásmozgalom, a kommunista mozgalom számos résztvevője talált menedéket Ausztriában. Itt került kapcsolatba Szőnyi Tibor is az emigráns magyarokkal és ösztönzésükre kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1930-ban hazatért. Rövid ideig itthon dolgozott, majd visszatért Becsbe, de most már mint az illegális kommunista párt tagja. A párt őszszékötője lett.

Ausztria német megszállása után Csehszlovákiába, majd Svájcba emigrált. Zürichben az orvostudományi egyetemen az idegklinikai intézetben dolgozott. Közben aktív kommunista tevékenységet fejtett ki a Svájcban élő magyar emigránsok között. Pártcsoportot szervezett, főleg értelmiségiekből, akik aztán együttműködtek a svájci kommunista párttal.

Szőnyi Tibor tevékeny szerepet vállalt a Magyar Függetlenségi Front svájci szervezetének létrehozásában és a Front folyóiratának szerkesztésében, tanuh mányok, cikkek írásában.

1945 tavaszán tért vissza Magyarországra. Azonnal bekapcsolódott a párt munkájába. A Magyar Kommunista Párt központi apparátusának szervezési osztályán dolgozott. Kezdetben mint munkatárs, később pedig az osztály helyettes vezetője. Szőnyi Tibor nevéhez fűződik a mai Pártélet című folyóirat elődjének, a Pártmunkásnak a létrehozása is. 1947 szeptemberében nevezték ki a Központi Vezetőség káderosztályának vezetőjévé.

A párt felső vezetésében eluralkodott bizalmatlanságnak, törvénytelen eljárásoknak első áldozatai közé tartozik. 1949 májusában letartóztatták, a Rajk-per egyik vádlottjaként halálra ítélték és 1949. október 15-én kivégezték.

A párt igazságot szolgáltatott a személyi kultuszból fakadt törvénytelenségek áldozatainak, így neki is. Rehabilitáltáik és 1956- ban a Kerepesi úti temető munkásmozgalmi hőseinek pantheonjában helyezték örök nyugovóra hamvait. A váci kórház ma dr. Szőnyi Tibor nevét viseli.

V. S.

Szerszámgépek exportra

• A Csepel Művek Szerszámgépgyárában ebben az évben több mint cgymilliárd forint értékben gyártanak szerszámgépeket. A fúrógépek, esztergagépek megmunkáló központok nagy részét exportálják. A képen: Készülnek a radiál fúrógépek. (MTI fotó — Fehér József felvétele — KS)

KÉPERNYŐ

Csak ülök és sajnálkozom

„Közös nagy tenger csöppjei vagyunk!” Ezt ismételte újra és újra Vitray Tamás sokak számára váratlanul befejezett sorozata. Ahány adás, annyi példázat: ahányan vagyunk, annyifélék vagyunk Ki többre, ki kevesebbre képes, ki rátalál pályájára, ki hiábavalóságokra pazarolja idejét. Hiába, ilyenek vagyunk, így kell, így szabad elfogadnunk egymást. Csak a tétlenségre, a beszürkülésre, a beletörődésre, a mindenre mentséget találó kényelmességre nincs mentség. Tévedhetünk, loholhatunk, baktathatunk elérhetetlen célok felé, de sohase adhatjuk föl,. mert a cselekvés a lét alaptörvénye.

A Csak ülök és mesélek... arcképsorozatában akadtak elnyomorodott zsenik, a hóbortosságig megszállott fantaszták, de mind küzdő ember volt. Igazán rokonszenvesnek a rossz sorsukkal szembeszállók bizonyultak. Testi fogyatékossággal, az olykor ártó körülmények ellenére szép, gazdag, hasznos életet teremtettek. Nekik, meg jó ügyeknek segítettek a másokat önzetlenül, hivatottan segítőket bemutató műsorok.

A felejthetetlenül igaz sorozatzáró közvetítésiben mindkét típus megjelent. Oly sok döbbenetes leleplezést olvashattunk a képernyőn látott szociális otthonokról, hogy szinte felszabadítólag hatottak a most megismert ápolók, gondozók, egészségügyi szakemberek. Bajos emberek, talán csak a vezetőt vitte hivatástudat az elesettek közé. A többi egyszerűen tisztességgel elvégzi, amit rábíztak. De ilyen körülmények között a lelkiismeretes munka lenyűgöző teljesítmény.

Ritka öröm: büszkék vagyunk ember-mivoltunkra. A kis borsodi faluban felnőttként, egyenrangú emberként, kezelik az ilyen-olyan okból, okokból hátrányosakat, a többségükben kisgyerekek értelmi színvonalán ragadt fogyatékosokat. Fönt zúgnak a repülőgépek, mennek a vonatok, épülnek az új városok, hírt kapunk a Vénuszról és a langaléta fiatalember, az idős néni, meg a sántikáló bácsi idvezült boldogsággal fújja a gyermekmondókát, kéz a kézben forog, mint a látványból, a beszélgetésekből kirajzolódó sorstragédiák, sorshimnuszok kísérőzenéje.

Művészet ritkán adta vissza olyan szemléletesen, sugárzó szépséggel az emberi erőfeszítés gyönyörűségét, mint a vak aszszpny, a tű, meg a cérna küzdelmének a közvetítésekor. Azt hiszem, hogy minden néző jobb lett, nemesebb e diadalmas küzdelem után, mert az ilyen tévés dokumentumfilmek a maguk áramköréhez csatolják az embereket, állásfoglalásra, reakcióra késztetik őket. Beszéltem felnőttékkel, akik nem szégyenlet ték kicsorduló könnyeiket, én pedig nem titkolom lelkesedésemet,

Lám, ilyet is tud a tévé, nehéz életűekhez ilyen tisztelettel közelítő fiatalok, a lényeget feltáró szakemberek dolgoznak a közvéleményt formáló intézetben. A jól megcsinált műsor, a kitűnő sorozat után szinte csak zárójelben említem, hogy a bevezetőben emlegetett példa feleselt a képekből áradó mondandóval.

Csak ülök és sajnálkozom Vitray és a tévé vezetőinek az elhatározásán, bár megértem a döntést. A sorozat befejeződött, de tovább kell hassanak nemes törekvései.

Nem véletlen, hogy éppen e műsor kapcsán sajnálkozom, amiért eddig olyan kevés tévést tüntettek ki valódi tévés-teljesítményért, új műfajok, kifejezési formák meghonosításáért.

Heltai Nándor