Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-30 / 307. szám

1978. december 30. • PETŐFI NÉPE • 3 Nyugdíjak, járadékok, összegek Beszélgetés a sok embert érintő intézkedésről Mint arról lapunkban is beszámoltunk, a rendszeres évi nyugdíjkiegészítésen túl január 1-től felemelik az alacsony összegű nyugdíjakat, a nyugdíjak és járadékok alsó határát. Az intézkedés országosan több mint 1 millió 300 ezer nyug­díjast, köztük sok Bács-Kiskun megyében élő idős embert érint. Ezért felkerestük Gottlieb Józsefet, a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatósága Bács-Kiskun megyei igazgató­ságának vezetőjét, s a Minisztertanács határozatáról, a SZOT által kidolgozott végrehajtási szabályzatról beszélgettünk. — Mielőtt az alacsony nyug­díjak emelésének részleteiről, az intézkedés végrehajtásáról beszélnénk, kérjük, ismertesse a Minisztertanács határozatá­nak előzményét. — 1978. április 19-—20-i ülésén az MSZMP Központi Bizottsága egyebek között megállapította, hogy a nyugdíjasok, általában az időskorú lakosság helyzetét a társadalom fontos problémájának tekinti. A központi áremelések kompenzálásával és az automati­kus nyugdíjemelés bevezetésével csak részben lehetett megőrizni a nyugdíjak reálértékét. Nehezíti a probléma megoldását, hogy a kü­lönböző időszakokban nyuadíjba ment dolgozók nyugdíja között nagyok a különbségek. A helyzet teljes körű áttekintése és az anya­gi fedezet megteremtése alapján javaslatokat szükséges kidolgozni az egyenlőtlenségek mérséklésére, mivel a lakosság jelentős jászét érintő kérdésekről van szó. A ha­tározat felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az V. ötéves terv hátra­levő éveiben gazdasági lehetősé­geinkkel összhangban emelni kell az alacsony nyugdíjakat. — A Központi Bizottság 1978. december 6-i üléséről kiadott köz­lemény az előbbiekben említett gondok közül az egyik legégetőbb­re megfelelő intézkedéseket tar­talmaz. Ennek alapján 1979. ja­nuár 1-étől a rendszeres évenkén­ti nyugdíjkiegészítésen túl fel kell emelni az 1971. előtt megál­lapított alacsony nyugdíjakat, va­lamint a később megállapított mi­nimum nyugdíjakat és járadéko­kat is. — Az intézkedés megoldja az alacsony nyugdíjban részesülő idős emberek gondját? — Az intézkedés kétségtelenül jelentősen javít az érintettek helyzetén, a gondokat azonban teljes egészében nem oldja meg. Gazdasági lehetőségeinkkel pár­huzamosan további erőfeszítések szükségesek például ahhoz, hogy minden nyugdíj vásárló értékét megóvjuk, továbbá az is, hogy a különböző időpontokban megálla­pított nyugdíjak közötti feszültség mérséklődjön. Az intézkedés mindezek ellenére kétségtelenül nagyjelentőségű. Hasznosítja azo­kat a tapasztalatokat, amelyeket a szakszervezetek és más érdek­­képviseleti szervek, valamint a tanácsok és egyéb állami szervek a nyugdíjasok helyzetének, élet­­körülményeinek felmérése során az elmúlt évben szereztek. — A Központi Bizottság hatá­rozata alapján a Szakszervezetek Országos Tanácsa a Munkaügyi Minisztériummal a jogi rendezés­re előterjesztést tett a Miniszter­­tanácshoz. Az emelési rendelkezé­seket a Minisztertanács határoza­ta, a végrehajtásra vonatkozó részletes szabályokat pedig a SZOT szabályzata tartalmazza. — A rendelkezések alapján az 1971 előtt megállapított nyugellátások differenciált fel­emelésére kerül sor. A diffe­renciálásnál milyen szempon­tok érvényesültek? — Alapvetően két szempont ér­vényesült. Egyrészt a korábban megállapított ellátások nagyobb összegekkel emelkednek, mint a később megállapítottak. Ez azért indokolt, mert az egymást követő nyugdíjrendszerek fejlődése és a keresetek rendszeres növekedése miatt annál nagyobb a lemaradás az új nyugdíjakhoz képest, minél régebben állapították meg a nyug­díjat. Indok az is, hogy a leg­idősebb nyugdíjasok koruknál fogva kiegészítő keresethez már nemigen juthatnak. — A másik differenciálási szem­pont az volt, hogy a saját jogon járó ellátások magasabb összeg­gel emelkednek, mint a hozzátar­tozói — özvegyi, szülői, árva — nyugdíjak. Az emelések az 1^59. január 1-e előtt megállapított nyugdíjakra összeghatárra való tekintet nélkül járnak. Az 1959. január 1-e és 1970. december 31-e között megállapított ellátások kö­zül azok kerülnek emelésre, ame­lyeknek az összege a havi 1800 fo­rintot nem éri el. Megemlítem azt a fontos tényt, hogy a termelőszö­vetkezeti tagok esetében az 1967 előtt megállapított ellátásokra jár az emelés ugyancsak összeghatár­ra való tekintet nélkül. — A megállapítás időpontját figyelmen kívül hagyva, mely nyugellátások felemelésére ke­rül sor? — A megállapítás időpontjára való tekintet nélkül felemelésre kerülnek a nyugellátások legki­sebb összegei, az úgynevezett mi­nimum nyugdíjak, a termelőszö­vetkezeti öregségi, munkaképte­lenségi és özvegyi járadékok, a házastársi pótlék és gz, összegha­tár, ameddig a nyugdíj házastár­si pótlékkal kiegészíthető, '''vala­mint az az összeghatár, ameddig a saját jogú és az özvegyi nyug­díj együttesen folyósítható. Végül, de nem utolsósorban említem meg, hogy felemelik a hadigon­dozási ellátásokat és a rendszeres — nyugdíj jellegű — szociális se­gélyeket isv — Kérjük, ismertesse a mun­kás—alkalmazotti nyugellátá­sok emelését. — Az 1954. október 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alap­ján megállapított saját jogú öreg­ségi, rokkantsági és baleseti-rok­kantsági nyugdíjak összegükre te­kintet nélkül havi 400 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt legalább 470 forinttal emel­kednek. Akiknek saját jogú öreg­ségi, rokkantsági és baleseti-rok­kantsági nyugdíját 1954. október 1-e és 1958. december 31-e között érvényben volt jogszabályok alapján állapították meg, azoknak havi 300 forinttal, az évenkénti rendszeres emeléssel együtt leg­alább havi 370 forinttal emelke­dik a nyugellátásuk, a jelenlegi összegtől függetlenül. — Havi 100 forinttal, legfeljebb azonban havi 1800 forintra emel­kednek az 1959. január 1-étől ér­vényben volt jogszabályok alapján 1971 előtti időponttól megállapított öregségi-rokkantsági és balese­ti-rokkantsági nyugdíjak. Ehhez még természetesen jár a havi 70 forintos rendszeres emelési ösz­­szeg. Az a nyugdíjas tehát, akinek a nyugdíja a havi 1700 forintot nem haladja meg, összesen havi 170 forint emelést kap. — A megállapítás időpontjára váló tekintet nélkül havi 100 fo­rinttal, plusz a szintén havonta járó 70 forinttal emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei. A legkisebb összegek a következők: öregségi nyugdíj: havi 1310 forint, rokkantsági nyugdíj: a III. rok­kantsági csoportban: havi 1310 forint, a II. rokkantsági csoport­ban: havi 1340 forint, az I. rok­kantsági csoportban: havi 1370 fo­rint. A baleseti-rokkantsági nyug­díjnál a III. rokkantsági csoport­ban: havi 1350 forint, a II. rok­kantsági csoportban: havi 1400 fo­rint, az I. rokkantsági csoportban: havi 1450 forint. — A hozzátartozói nyugellá­tások hogyan emelkednek? — összegükre tekintet nélkül havi 100 forinttal emelkednek az 1959. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján megál­lapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások, továbbá az e jog­szabályok alapján megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti­rokkantsági nyugdíjban részesült nyugdíjas 1958. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árva­ellátások. — Havi 80 forinttal, legfeljebb azonban havi 1800 forintra emel­kednek az 1959. január 1-étől ér­vényben volt jogszabályok alap­ján az 1971 előtti időponttól meg­állapított özvegyi, szülői nyugdí­jak és árvaellátások, továbbá e jogszabályok szerint 1971 előtti időponttól megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkant­sági nyugdíjban részesült nyugdí­jas 1970. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. Ezekhez még természetesen jár a havi 70 forint. A megállapítás idő- POn tjá ra-vawaefetj’ttet • nélkül havi 100 forinttal emelkednek a hozzá­tartozói nyu g?ir^ásor- Tegki.sgblí ‘ összegei. Ez havi 1110 forint, il­letve az árvaellátásnál havi 910 forint. — Kérjük, ismertesse a me­zőgazdasági szövetkezeti nyug­ellátások emelésének rendsze­rét. — összegükre tekintet nélkül havi 300 forinttai emelkednek a mezőgazdasági szövetkezeti tagok nyugdíjáról szoló, 1967. január 1-e előtt érvényben volt jogszabályok alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjak. Havi 100 forinttal, legfeljebb havi 1800 fo­rintra emelkednek a szövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló, 1967. ja­nuár 1-étől érvényben volt jog­szabályok alapján 1971. január 1 -ét megelőzően megállapított öregségi, rokkantsági és baleseti­rokkantsági nyugdíjak. — A megállapítás időpontjára való tekintet nélkül havi 100 fo­rinttal emelkednek a nyugdíjak legkisebb összegei. — Melyek a saját jogú nyug­díjak legkisebb összegei? — öregségi nyugdíjnál havi 1210 forint. A rokkantsági nyug­díj III., II., illetve I. csoportjá­ban havonta 1210 forint, 1240 fo­rint, illetve 1270 forint. — Mennyivel emelkedik a hozzátartozói nyugellátás? — összegükre tekintet nélkül havi 100 forinttal emelkednek a szövetkezeti tagok nyugdíjáról szóló 1967. január 1-e előtt ér­vényben volt jogszabályok alapján megállapított özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások, továb­bá e jogszabályok alapján meg­állapított öregségi és rokkantsági nyugdíjban részesült nyugdíjas 1966. december 31-ét követő elha­lálozása esetén járó özvegyi, szü­lői nyugdíjak és árvaellátások. Havi 80 forinttal, legfeljebb havi 1800 forintra emelkednek az 1967. január 1-étől érvényben volt jog­szabályok szerint 1971. előtti idő­ponttól megállapított özvegyi, szü­lői nyugdíjak és árvaellátások, to­vábbá e jogszabályok szerint az 1971 előtti időponttól megállapí­tott öregségi, rokkantsági és bal­eseti-rokkantsági nyugdíjban ré­szesült nyugdíjas 1970. december 31-ét követő elhalálozása esetén járó özvegyi, szülői nyugdíjak és árvaellátások. — A megállapítás időpontjára való tekintet nélkül havi 100 fo­rinttal emelkednek a hozzátarto­zói nyugellátások legkisebb.össze­gei. Ez havi 1020 forint, illetve ár­vaellátásnál havi 910 forint. — Mennyivel emelik a mező­­gazdasági szövetkezeti járadé­kokat? — Időponttól függetlenül havi 100 forinttal. Ehhez természetesen még, mint minden esetben, a ha­vi 70 forint rendszeres évenkénti emelés is jár. — A kisipari, magánkereske­dői nyugellátások emelése ho­gyan történik?- MM* ■ ••«*#****• — Hav^^OQ^forinttal, legfeljebb havi 1800 forintra emelkednek az 1971 előtti időponttól megállapí­tott öregségi, rokkantsági nyugdí­jak. Időponttól függetlenül havi 100 forinttal emelkednek a nyug­díjak legkisebb összegei. — Emelkedik a házastársi pótlék is? — Igen, a házastársi pótlék ösz­­szege 1979. január 1-étől havi 500 forint lesz, a korábbi 360 forint­tal szemben. Havi 1Ó0 forinttal emelkedik az az összeghatár, ameddig a saját jogú nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttesen fo­lyósítható. — Az emeléshez kérelmet kell előterjeszteni? — Nem, ezt hivatalból hajtják végre, úgyhogy a jogosultak ja­nuárban már emelt összegben kapják meg nyugdíjukat. Kérel­met csupán néháriy esetben kell előterjeszteni, ehhez tájékoztatást ad a nyugdíjfolyósító szerv. — Köszönjük a beszélgetést. Tárnái László Miért késtek a vonatok? Sok a baleset a vasúti átjárókban A vasúton utazók leginkább a személyszállító vonatok -közléke­­dését kísérik figyelemmel, azt, hogy az általuk igénybe venni kívánt vonat mikor indul és mikor érkezik. Éppen ezért a vo­natkésések, az utasok által in­dokolatlannak tűnő várakozások elmarasztaló véleményt alakíta­nak ki a vasutasoikról. Mondjuk meg nyíltan, nem minden eset­ben ők hibáztathatok a pontat­lan közlekedésért. Ezért keres­tük fel Gellert Józsefet, a MÁV Szegedi Igazgatóságának titkár­ságán, s kértünk felvilágosítást erről. — Mi okozza a személyszállí­tó vonatok késését? — Az utóbbi időben gyakrab­ban előfordult, hogy a közúti járművek, vagy munkagépeket vezető személyek a sorompó nél­küli, vagy jól működő fényso­rompóval is kiegészített vasúti átjárókban figyelmetlenség, vagy ittasság miatt balesetet okoztak. Emiatt helyenként órákig szüne­telt a személy- és tehervonatok közlekedése. Ilyen esetek decem­beriben szinte hetenlként előfor­dultak — Hallhatnánk erre példákat? — Legutóbb december 19-éni Kistelek állomás előtt történt szerencsétlenség. A Szegedről in­duló 707-es számú Napfény ex­pressz elgázolta az ÁFOE kis­teleki telepének nyergesvontató­ját. A baleset azért történt, mert a vontató jármű vezetője, Szögi Imre kisteleki lakos a már pirosán villogó fényjelzést figyelmen kívül hagyta, ráhaj­­tott az átjáróra és a lecsukódó sorompórudak közé szorult. A gépkocsivezető az állomásra ment, miközben az átjáró előt­ti ívből száz kilométeres sebes­séggel érkező expre&szvonat ész­lelte a veszélyt, fékezett, de még így is 60 kilométeres sebes­séggel ütközött a tartálykocsinak, amelyet 200 méteren tolt maga előtt. Személyi sérülés nem tör­tént, a tartálykocsi teljesen ösz­­szetört, megrongálódtak, az ál­lomás váltói, a vonat mozdonya pedig úgy megsérült, hogy nem folytathatta útját. Emiatt a Kis­kunfélegyházáról 6.55 órakor in­duló és Szegedre tartó személy­­vonat 80 percet késett, de a megrongált váltók miatt még órákon át csak egy vágányon közlekedhettek a vonatok, s ez újabb késést idézett elő. — December 17-én, vasárnap hajnali egy órakor Kiskunfél­egyháza és Gátér között a so­rompó nélküli átjáróban egy Rá­­ba-Steiger típusú vontató után felszerelt eke akadt el. A von­tató vezetője megkísérelte a jár­művet kiszabadítani, de nem sikerült. Másfél óra múlva érte­sítette a gátéri állomást, majd Csongrádot, ahonnan a honvéd­ség segítségét kérték. A pályát reggel 7 órára szabadították fel. Látszólag minden rendbejött, de a valóság mégsem ez. Az el­akadt vontató hat személyvonat késését okozta, szinte felborította Kiskunfélegyháza és több érin­tett állomás munkáját. — December 14-én Izsák és Ágásegyháza között hasonló bal­eset történt. A Fülöpszállásról 9.32 óraikor induló 7142. számú motorvonat a sorompó nélküli átjáróban elütötte az izsáki Sár­fehér Tsz tehergépkocsiját. A ké­sés 34 perc volt, s a motorkocsi is megrongálódott. December 4- én 17.42 órakor Mátéház-puszta és Bácsbokod—Báosborsód állo­mások között ugyancsak sorompó nélküli átjáróban a Bajáról in­duló 2126. számú vonat elütöt­te a Dél-diunántúli Talajjavító Vállalat lánctalpas vontatóját. A mozdony k isi ki ott és súlyosan megrongálódott, a vasúti pálya másnap 3.20 óráig elzáródott. * A Gél lért József által elmon­dott példáik arra figyelmeztetik a közúton közlekedőket, hogy fokozott figyelemmel kell meg­­közelítenlök a közút—vasút ke­reszteződéseket, ha azok nincse­nek biztosítva. Az említett bal­esetek okozói nemcsak, a közle­kedési szabályokat szegték meg hanem jelentős anyagi kárt okoz­tak, veszélyeztették a vasúton utazók testi épségét. Gémes Gábor Orvos és pártmunkás 75 éve született dr. Szörnyi Tibor 1903. december 30-án született Budapesten Szőnyi Tibor, a ma­gyar és a nemzetközi munkás­­mozgalom kiemelkedő egyénisé­ge. Orvosi tanulmányait Becsben végezte és itt szerzett ideggyó­gyász szakorvosi diplomát 1928- ban. A Tanácsköztársaság leverése után a magyarországi munkás­­mozgalom, a kommunista mozga­lom számos résztvevője talált menedéket Ausztriában. Itt ke­rült kapcsolatba Szőnyi Tibor is az emigráns magyarokkal és ösz­tönzésükre kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1930-ban ha­zatért. Rövid ideig itthon dolgo­zott, majd visszatért Becsbe, de most már mint az illegális kom­munista párt tagja. A párt ősz­­székötője lett. Ausztria német megszállása után Csehszlovákiába, majd Svájcba emigrált. Zürichben az orvostudományi egyetemen az idegklinikai intézetben dolgozott. Közben aktív kommunista tevé­kenységet fejtett ki a Svájcban élő magyar emigránsok között. Pártcsoportot szervezett, főleg ér­telmiségiekből, akik aztán együtt­működtek a svájci kommunista párttal. Szőnyi Tibor tevékeny szere­pet vállalt a Magyar Független­ségi Front svájci szervezetének létrehozásában és a Front folyó­iratának szerkesztésében, tanuh mányok, cikkek írásában. 1945 tavaszán tért vissza Ma­gyarországra. Azonnal bekapcso­lódott a párt munkájába. A Ma­gyar Kommunista Párt központi apparátusának szervezési osztá­lyán dolgozott. Kezdetben mint munkatárs, később pedig az osz­tály helyettes vezetője. Szőnyi Tibor nevéhez fűződik a mai Pártélet című folyóirat elődjének, a Pártmunkásnak a létrehozása is. 1947 szeptemberében nevezték ki a Központi Vezetőség káder­osztályának vezetőjévé. A párt felső vezetésében elural­kodott bizalmatlanságnak, tör­vénytelen eljárásoknak első áldo­zatai közé tartozik. 1949 májusá­ban letartóztatták, a Rajk-per egyik vádlottjaként halálra ítél­ték és 1949. október 15-én kivé­gezték. A párt igazságot szolgáltatott a személyi kultuszból fakadt tör­vénytelenségek áldozatainak, így neki is. Rehabilitáltáik és 1956- ban a Kerepesi úti temető mun­kásmozgalmi hőseinek pantheon­­jában helyezték örök nyugovóra hamvait. A váci kórház ma dr. Szőnyi Tibor nevét viseli. V. S. Szerszámgépek exportra • A Csepel Művek Szerszámgépgyárában ebben az évben több mint cgymilliárd forint értékben gyártanak szerszámgépeket. A fúrógépek, esztergagépek megmunkáló központok nagy részét exportálják. A ké­pen: Készülnek a radiál fúrógépek. (MTI fotó — Fehér József felvé­tele — KS) KÉPERNYŐ Csak ülök és sajnálkozom „Közös nagy tenger csöppjei vagyunk!” Ezt ismételte újra és újra Vitray Tamás sokak számá­ra váratlanul befejezett sorozata. Ahány adás, annyi példázat: ahá­­nyan vagyunk, annyifélék va­gyunk Ki többre, ki kevesebbre képes, ki rátalál pályájára, ki hiábavalóságokra pazarolja ide­jét. Hiába, ilyenek vagyunk, így kell, így szabad elfogadnunk egymást. Csak a tétlenségre, a beszürkülésre, a beletörődésre, a mindenre mentséget találó ké­nyelmességre nincs mentség. Té­vedhetünk, loholhatunk, baktat­hatunk elérhetetlen célok felé, de sohase adhatjuk föl,. mert a cselekvés a lét alaptörvénye. A Csak ülök és mesélek... arcképsorozatában akadtak el­­nyomorodott zsenik, a hóbortos­ságig megszállott fantaszták, de mind küzdő ember volt. Igazán rokonszenvesnek a rossz sorsuk­kal szembeszállók bizonyultak. Testi fogyatékossággal, az olykor ártó körülmények ellenére szép, gazdag, hasznos életet teremtet­tek. Nekik, meg jó ügyeknek se­gítettek a másokat önzetlenül, hivatottan segítőket bemutató műsorok. A felejthetetlenül igaz sorozat­­záró közvetítésiben mindkét tí­pus megjelent. Oly sok döbbene­tes leleplezést olvashattunk a képernyőn látott szociális ottho­nokról, hogy szinte felszabadítólag hatottak a most megismert ápo­lók, gondozók, egészségügyi szak­emberek. Bajos emberek, talán csak a vezetőt vitte hivatástudat az elesettek közé. A többi egy­szerűen tisztességgel elvégzi, amit rábíztak. De ilyen körül­mények között a lelkiismeretes munka lenyűgöző teljesítmény. Ritka öröm: büszkék vagyunk ember-mivoltunkra. A kis bor­sodi faluban felnőttként, egyen­rangú emberként, kezelik az ilyen-olyan okból, okokból hát­rányosakat, a többségükben kis­gyerekek értelmi színvonalán ra­gadt fogyatékosokat. Fönt zúgnak a repülőgépek, mennek a vona­tok, épülnek az új városok, hírt kapunk a Vénuszról és a langa­­léta fiatalember, az idős néni, meg a sántikáló bácsi idvezült boldogsággal fújja a gyermek­mondókát, kéz a kézben forog, mint a látványból, a beszélgeté­sekből kirajzolódó sorstragédiák, sorshimnuszok kísérőzenéje. Művészet ritkán adta vissza olyan szemléletesen, sugárzó szépséggel az emberi erőfeszítés gyönyörűségét, mint a vak asz­­szpny, a tű, meg a cérna küz­delmének a közvetítésekor. Azt hiszem, hogy minden néző jobb lett, nemesebb e diadalmas küz­delem után, mert az ilyen tévés dokumentumfilmek a maguk áramköréhez csatolják az embe­reket, állásfoglalásra, reakcióra késztetik őket. Beszéltem felnőt­tékkel, akik nem szégyenlet ték kicsorduló könnyeiket, én pedig nem titkolom lelkesedésemet, Lám, ilyet is tud a tévé, ne­héz életűekhez ilyen tisztelettel közelítő fiatalok, a lényeget fel­táró szakemberek dolgoznak a közvéleményt formáló intézetben. A jól megcsinált műsor, a ki­tűnő sorozat után szinte csak zárójelben említem, hogy a be­vezetőben emlegetett példa fe­leselt a képekből áradó mondan­dóval. Csak ülök és sajnálkozom Vit­ray és a tévé vezetőinek az el­határozásán, bár megértem a döntést. A sorozat befejeződött, de tovább kell hassanak nemes törekvései. Nem véletlen, hogy éppen e műsor kapcsán sajnálkozom, amiért eddig olyan kevés tévést tüntettek ki valódi tévés-teljesít­ményért, új műfajok, kifejezési formák meghonosításáért. Heltai Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom