Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-30 / 307. szám

ón NÉPE • 1978. december 30.

HÉTMILLIÓS TÚLTELJESÍTÉS A KECSKEMÉTI FÉMIPARI SZÖVETKEZETNÉL

Jól sikerült az esztendő

A Kecskeméti Fémipari Szövetkezet, megyénk egyik legnagyobb alumíniumfeldolgozó munkahelye, jelentős túlteljesítéssel fejezte be az idei esztendőt.

— A tervezett 212 millió forint helyett elértük a 219 milliót — mondja Sándor József elnök.; — Figyelemre méltó ez a teljesítmény annál is inkább, mert azonos létszámmal, a termelékenység növelésével értük el. Minden termelő területre részletesen kiterjedő intézkedési tervet készítettünk, amely meghatározta a részfeladatókat, s ezek teljesítése meghozta a kívánt eredményt.

Egyik fő .termékünk az alumínium fóliavázszerkezet, mellyel jelentős segítséget nyújtunk a zöldségtermelőknek úgy bel-, mint külföldön. Termelésünk nagyságára jellemző, hogy az idén gyártott vázszerkezet mintegy 21 eaer négyzetméter befedésére elegendő.

Immár hagyományos terméknek számítanak nálunk az alumínium kiskonténerek, amelyek iránt egyre növekszik az érdeklődés és igény az NSZK és osztrák

• Hajdú Jánosné. új típusú antennaalkatrész megmunkálásán dolgozik. (Opauszky László felvételei)

• A háztartási létrák gyártását jelentősen segítik a szövetkezet műszaki gárdája által szerkesztett célgépek. Képünkön: Sándor József né fúró-célgéppel dolgozik.

piacokon is. Alumínium öntvényeink a többi között a nagyüzemi sertésprogram megvalósítását is segítik.

A jövő évben az idei árbevételünket szeretnénk legalább 4 százalékkal növelni. Űj termétoosalád gyártását is megkezdjük, a Budapesti Híradástechnikai Vállalattól átvesszük az 1—2—3 sávos tetőantennák gyártását. Ezzel hozzájárulunk a hazai antennaigények jobb kielégítéséhez, de az átvétel arra is lehetőséget nyújt — és ez népgazdasági érdek —. hogy a Híradástechnikai Vállalat felszabaduló kapacitását tőkés export gyártására használja fel. Az új termékkel antennatermelésünk

megháromszorozódik.

A gyártmányfejlesztést részben saját erőből, részben az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézettel együttműködve hajtjuk végre. Most például olyan kiskonténercsalád kifejlesztésén munkálkodunk, amelyek tipizált elemekből gyárthatók. A létragyártást is továbbfejlesztjük, alumíniumból készítjük a kétágú, támasztó és f es tőlétrák 5T, s ezzel jelentős importmegtakarítást

érünk el a népgazdaságnak. A sorozatgyártás jövőre kezdődik.

Igen jelentős a csőhúzó részleg tevékenysége, jövőre a Magyar

• A különböző szerszámok és célgépek készítésében jelentős szerepe van a tmk-nak. Képünkön Szokolal János a szerszámkészítők brigádvezetője munka közben.

Alumíniumipari Tröszt székesfehérvári gyárával karöltve a közvetett tőkés exportot az ideinek négyszeresére növeljük.

O. L.

Aki mesterséget cserélt...

Borszagot lehelnek a kiskőrösi szakszövetkezet palackozóüzemének fénylő csempékkel burkolt falai. Elég egyet-kettőt szippantani, és az ember máris rózsaszínben látja a világot. Ebből a mámorító rózsaszínűségből hirtelen kibontakozik egy sötétzöld kötény. Viselője csendben és nagy szakértelemmel mustrálgatja a férfivendégek öltönyeit. Borász így nem néz soha, csak szabó, aki ujjai közt érzi az anyagot és az elrontott szabásvonalat legszívesebben helyreigazítaná.

— Jól sejtette, tényleg szabó az eredeti mesterségem — mondja Tim Mihály, aki 6 éve a palackozó üzem raktárosa. Kiadja a borászati anyagokat, és mindent csinál a borfejtéstől a palackozásig. Szabó létére univerzális pincészeti szakemberré képezte ki magát. Hogyan lehet ez?

— Akasztón születtem, a családom Hartáról származik, paraszt emberek gyereke vágyók, az lenne a furcsa, ha nem értenék a bothoz.

Naponta tíz órát tölt 42 ezer liter bor társaságában. Ráadásul évente háromszor-négyszer is meg kell fordítani ezt a tengernyi nedűt. Meg lehet állni józanon?

— őszinte leszek, ha egy műszak alatt 3—4 decit elfogyasztok, már sokat mondtam. Szeretem a bort, de nem itt. Nekem is van 2 hold szőlőm, a szabad időmben megművelem, egy részét a szövetkezetnél értékesítem.

— Miből fogy a legtöbb?

— Kelendő a fehér asztali bor és a Homokgyöngye, ezt mi állítjuk össze. A kadarka menne a legjobban, de mostanában olyan napszegényes éveink voltak, hogy nem tudtak a szőlők rendesen beérni. Nem adják a kívánt színt. Meg az is közrejátszik, hogy nagyon rá 'kell hajtani a mennyiségre, és így nehéz a megfelelő minőséget előállítani, A kettő nem megy. Régen egy hold 15—20 hektót termett, volt is aromája. Most ugyanakkora területről 100 hektót is nyerünk, ami mennyiségre szép, minősépre kevésbé. Ez az igazság.

— Nem bánta meg, hogy mesterséget cserélt?

— Szabni, varrni is szerettem, de a konfekcióüzemben nem becsültek meg és elment tőle a kedvem. Itt elismernek, a munkámmal is elégedett vagyok. Alkotni itt is lehet. Ilyen gyöngyöző, kristályos anyagot varázsolni abból a csúnya folyadékból. Szóval szép munka ez.

Élvezettel beszél róla. Megvan ennek is a fortélya, és a sorrendje. Kezdődik azzal, hogy ledarálják a szőlőt, hordókba rakják, érlelik. Naponta vizsgálják a borok minőségét, házasítják a jobbat, a gyengébbel. Károsodás nem érheti az italt, ezt a laboratórium dolgozói is állandóan ellenőrzik. Naponta 100 hektoliter bort adnak ki palackozva az üzemből, karácsony és szilveszter előtt a duplája fogy.

— Hol tölti a szivesztert?

— Odahaza. Ügy néz ki, hogy egyedül. A gyerekeim megnőttek, a saját lábukra álltak. Feleségem szakácsnő a szövetkezet csárdájában, és szilveszterkor éppen szolgálatban lész.

Azt mondják, aki a jó bort szereti, rossz ember nem lehet. Tim Mihályiról csak elismerően szólt mindenki. De azoknak sem lehet rá egyetlen rossz szavuk sem, akik a közreműködésével készült borokkal öntözik meg az ünnepek táján kiváltképp szomjazó torkukat.

Vadas Zsuzsa

A naperőműveké a jövő?

Hogy miért és mennyire érdemes a Földünkre érkező napsugárzást energiaforrásként számításba venni, jól érzékelteti egy egyszerű fizikai mennyiség, az ún. napállandó. Ez a Földünk légkörén kívül, annak külső „határán” az egységnyi felületre bizonyos idő alatt merőlegesen érkező napsugárzás összenergiáját jelenti. A napállandók átlagos értéke 2 kalória négy zetcentiméter énként és percenként, ami 0,14 watt teljesítménynek felel meg.

Az egész Földünkre ily módon eljutó energiamennyiség szinte elképzelhetetlenül nagy, de a szerepe is rendkívüli (légköri folyamatok, tengeráramlások, párolgás,

növényi életfolyamatok stb.) A földfelszínt egy perc alatt elérő napenergia elég volna egy egész évi kőszénnel, kőolajjal, földgázzal és egyéb energiahordozókkal (víz-, szél-, magenergia) fedezett földi szükségletek kielégítésére.

Csakhogy a napenergiát össze kell gyűjteni és el is kell raktározni, mégpedig a lehető leghatékonyabban. A kutatások világszerte egyre nagyobb lendülettel folynak. A napenergia felhasználása rendkívül csábító lenne, mert ez az energiaforrás mindenütt jelen van és hasznosításához nincs szükség olvasztóhálózatra. Ha a naperőmű már elkészült, a „tüzelőanyag” ingyen áll rendelkezésre. Ezenkívül a napenergia kis egységekben is hasznosítható: egy-egy család vagy kisebb közösségek energiaszükségletének a kielégítésére ■ is alkalmas, még az egyéb energiaforrásoktól távol eső területeken is. Végül a napenergia felhasználása nem jár szennyezési és hulladéktárolási problémákkal.

A napenergia összegyűjtésének egyik hagyományos módja az arkhimédészi megoldás. A hagyomány szerint az idős tudós Szürakuza városának ostromakor napgyűjtő tükrök összpontosított fényével gyújtotta fel az ellenség hadihajóit. Ezt az elvet hasznosítják a különféle napfőzőedények, napmelegítök és napkohók.

A fejlett tőkés országok gépiparának egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a mezőgépgyártás. Jóllehet a műszáki fejlesztés a speciális és sokoldalú gépek egész seregével látja el a mezőgazdaságot, a gépesítésben a vezető szerepet még mindig a traktorok játsszák. Pedig olyan jóslatok hangzottak el, hogy elvesztik vezető 'helyükét az önjáró munkagépekkel szemben.. A traktor életképessége abban rejlik, hogy a vontatott munkaeszközök és munkagépek garmadájával egészíthető ki, ezért minimális ráfordítással a legkülönbözőbb területek gépesítési problémáit oldja meg.

A traktorgyártásban az egyes tőkés országok közt határozott speciaiizáció figyelhető meg. A legnagyobb teljesítményű erőgépéket az Egyesült Államok, a kis- és közepes méretűeket a nyugat-európai országok gyártják. Japán gyors ütemben fejleszti a kis teljesítményű traktorok gyártását, s évente mintegy 300 ezer darabot állít elő belőlük, Japán egyébként a darabszámot tekintve messze megelőzi az amerikai, olasz, angol és nyugatnémet gyártókat, az eltérő teljesítményék miatt azonban a darabszám szerinti összehasonlítás aligha nyújthat reális képet.

A mezőgazdasági gépek fejlesztésének egyik jellemzője a teljesítmények állandó növekedése. A talaj megmunkáló gépektől (ekék, boronák stb.) vetőgépöktől, betakarító gépektől egyre nagyobb munkaszélesiséget és munkasebességet követelnék meg; ennek arányában persze a vontatásukhoz mind nagyohb teljesítményű erőgépek szükségesek. Az USA-ban gyártott traktoroknak egy évtizede még csak 3 százaléka volt 100 lóerőinél nagyobb teljesítményű, most pedig közel 50 százalékúk tartozik: ebbe a kategóriába. Újabban már a 140—300 lóerős traktorok is mindennapossá válnak.

(15 ) _ Ne feledd, hogy mit kiabáltál az előbb. Nem hagyom magam érzelmileg zsarolni! Hát en sem vagyok befolyásolhatóbb. Nincs más hátra. ki-ki marad a maga elhatározásánál. Én csupán annyit teszek, hogy elhárítom az utadból a legnagyobb akadályt

Eléggé jámbor volt a beszéd ahhoz, hogy Edit bátorságra kapjon tőle. Megmarkolta a bőrönd fogantyúját.

__ Milyen lenne az az ut nélküled?... Csókolj meg...

Danka nem engedte el a bőröndöt, pedig felesége erre akarta kényszeríteni keze könyörgő mozdulatával. Így ketten fogták a bőröndöt, amikor a tanár szájon csókolta Editet.

Többé nem udvari askodott. Tapintattal bár, de próbált szabaddá lenni az asszony tartóztató kezeitől.

Edit feladta a csatát. Menekülésképpen a férje karjába kapaszkodott.

__ Belátom, veszítettem. Maradjon meg a lakás. Nem adók neked igazat, nem fogadom el az érveidet, de miattam ne menjen tönkre a házasságunk. Nélküled a pénzre sincs szükségem.

Megint a bőröndért nyúlt, s ezúttal ellenállás nélkül birtokba vehette. A szekrényhez ment vele, kinyitotta, tartalmát sietség és beszéd nélkül visszanakosgatta a helyére. Nem érezte magát legyőzöttnek. Sőt bizakodó várakozás feszült benne.

Danika viszont úgy lézengett a szobában, mint a hajától megfosztott Sámson. Önmagát keresve járkált, próbálta rendezni felborult gondolatait. Fellesége már az öltönyt is visszaakasztotta a szekrénybe.

— Azt mondtad, hogy nem fogadod el az érveimet.

— Most is azt mondom. Soha nem fogok mást mondani. De kérlek ... felejtsük el.

Zuhanó repülőből szokás olyan hirtelen toiugrani, amilyen gyorsan átnyilallt a tanáron a gondolat:

— Értem pedig ne hozz $ldozatot. Éppen azért ne Ijozz, mert hajlandó vagy rá.'

Ösztöne fcözöfllte az asszonynyal, hogy elérkezett a fordulat. Feszültsége jólesőn kiengedett.

— Hogy értsem ezt? ...

Úgy társalgóit a tanár, mintha jelentéktelen dologról beszélt volna.

— Számomra is elfogadhatatlanok az érveid. Soha nem fogom belátni, miért kellene megválni az otthonomtól a nagyobb pénz kedvéért. De legyen meg az akaratod.

Semmi másra, csakis erre számított Edit, mégsem hilbt a fülének.

— Jól hialldk?!...

— Ne legyen okod arra, hogy veszteségről beszélj. Veszteség árán hozzám senki ne ragaszkodjon. Legkevésbé az, akit a legjobban szeretek.

Bolond szertelenség robbant Editben, repült Danka nyakába.

— Te drága ... Most győztél le igazán... De ezt a vereséget boldogan vállalom. Büszke vagy és nagyszerű... Nagyszerűd ...

Inogva tartotta Danka zabolátlanul ficánkoló asszonyát. Aztán derékon ragadta, a relkamiéra lendítette. Csókolták, harapták egymást, összegabalyodtak komikusán és fenségesen.

21.

Dezső motorhoz értő embernek képzelte magát. Fürdőnadrágra vetkőzve, hasán és combján olajos kéznyomokkal dekoráltan szerelt a diófa alatt Jószerével csak a váza maradt egyben a zöld Pannóniának, Többi alkatrészéből valódi kirakodóvásárt rendezett a kőfaragó. Indián csíkokkal díszített képe felragyogott, amikor megpillantotta

az udvarra lépő Editet, aki Dankáiba csimpaszkodva le sem tagadhatta voll na, hogy jól tartották öleléssel.

Harsányan és tapintatlanul bömbölte a kőfaragó:

— Mindenütt szerelem! A lányom randevúra rohan, a húgom meg a férjét zabálja. Micsoda ízlés!...

A tündöklőén tiszta és egészséges Edit nevetve kiáltotta a diófa alá a fontos újságot:

— Jöhetnek a vevők!

Dezső meglepett csodálkozással lépett ki a lombok árnyékából. Elismerő fölénnyel fürkészte a tanárt.

— Nocsak. Félreismertelek, sógor?

— Biztos vagyok benne — hagyta rá a tanár, és elnéző mosollyal viszonozta a kőfaragó képzelt fölényét.

Dezső megbocsátó kedvében volt.

— Semmi baj. Az a fő, hogy megjött az eszed.

— Eddig tehát eljutottunk — próbált úgy viselkedni Danka, mintha nem tűnne fel neki Dezső faragatlansága. — A többit rátok bízóim. És még valamit: az új ház építésénél számíthattok az izomerőmre. — Feleségéhez fordult, arcon csókolta. — Sok szerencsét... Estére megjövök. Ne csodálkozz, ha spicces leszek.

Ígéretében benne volt, hogy úgysem váltja valóra. De a reményt is kifejezte, hátha elmarad a vásár. Editet valósággal

megemelte a hála. Alig lépett ki Danka a hallási távból, komolyan kérte bátyját:

— Légy vele tisztelettudóbb. Megérdemli.

Elnézően sandított húgára a kőfaragó. Beleegyezése jeléül Edit orra hegyéhez érintette olajos ujját.

— Jól van, na. Tőlem naponta leporolhatod toliseprővel.

— Beleegyezése sokkal többet jelent számomra, mint gondolnád.

— Egyéb közölnivalód nincs? Mert nékem van,

— Tehát? — sürgette Edit.

— Először a ti lakásotokra találjunk vevőt.

Így akarta Edit is, de azért meglepte a kívánság.

— Mit jelentsen ez a kikötés?

— Hogy aztán ne legyen semmi curikk — adta meg a kőfaragó a tiszta magyarázatot.

— Jó, de Zoliék hol fognak lakni?

— Zoliék állnak a legjobban. Mennek Rózsi anyjához. Eszes öcsém e pillanatban az anyásánál vendégeskedik. Nyert ügye van, mert vitt az öreglánynak egy kis köménymagós likőrt.

Már Edit sem törődött a motorkerékpár szétszórt alkatrészeivel. Nehéz aggodalom zajdult meg benne.

— Köménymagós likőr... mi ez ahhoz képest, hogy apánkat az angol koronagyémántokkal sem lehet megvesztegetni...

Fölment a lakásba, kedvetlenebből, mint ahogy a biztató körülmények indokolták.

22.

Kariikó Imre eltervelte, hogy csónakázni viszi Mártit, hadd ler gyen minél szebb a vasárnapjuk. De a lány hallani sem akart a Dunáról. Ehelyett a Sárga Csikóban dédelgette a nagyapját, udvaroltatott magának a nyugdíjasokkal, sört ivott és cigarettázott. Egyáltalán, bolondul viselkedett, amire semmi magyarázatot nem talált a szerszámlakatos legény. Amikor pedig ajánlották a nyugdíjasok, hogy jó lenne végre meginni az áldomást az egész Burján családdal a ház elkészülténjeik örömére, Márti még furcsább lett. Ideges élénkséggel megragadta Kalikó kezét:

— Gyere... Most haza kell mennünk — és vonszolta maiga után az udvarlóját.

Meg sem állt vele Editék lakásáig. A szögletes fejű, kerekszemű legény mit sem értve hebegett köszönésképpen.

— Csókolom, Editke... Jó napot, Dezső bácsi...

Türelmetlenül, követelő élénkséggel kérdezte a lány:

— Hát Károly? Hova lett Károly? *

Edit belülről is elhalkult a meglepettségtől.

— Jó napot, Imre..'.

Márti annál hangosabban követelte a tanárt:

— Hol van Károly?!

(Folytatása következik.)

A vezető szerep a traktoroké