Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-14 / 294. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE ''«Hí'W.tá : V ; - • ■' ' V - '• ' ;■ ■ ;; AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Magyar-lengyel gazdasági együttműködés VARSÓ A magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság szerdán befejezte munkáját Varsóban. Az ülésszak eredményeiről Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jozef Tejchma miniszterelnök-helyettes, a bizottság társelnökei jegyzőkönyvet írtak alá. A bizottság meghatározta a két ország párt- és kormányküldöttségei ez év júniusi varsói, valamint a kormányfők ez év októberi budapesti tárgyalásaiból eredő feladatok végrehajtása érdekében szükséges intézkedéseket. Ennek keretében egyeztették a két ország közötti gazdasági és tudomá.nyos-műszaki együttműködés 1981—1985-ös évekre, valamint az 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó fejlesztésének munkálatait. A Szekér Gyula vezette küldöttség szerdán délután hazaérkezett Budapestre. (MTI) xxxiii. évf. 294. szám Ára: 90 fillip* 1978. december 14. csütörtök Több támogatást, ösztönzést a tanuló felnőtteknek Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnapi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta és elfogadta az 1979. évi költségvetés és fejlesztési alap jóváhagyására vonatkozó tanácsülési előterjesztést. Ugyancsak egyetértett a végrehajtó bizottság a testület jövő évre szóló munkatervének tervezetével, melyet a. megyei tanács elé terjesztenek elfogadásra. A következő tanácsülést előkészítő, az elkövetkező év tanácsi gazdálkodását és testületi tevékenységét megalapozó napirenden kívül a végrehajtó bizottság o felnőttoktatás, s a felnőtt szakmunkásképzés helyzetét és további feladatait vitatta meg Az erről készült jelentés, melyet a művelődési és a munkaügyi osztály vezetői terjesztettek elő, részletesen elemezte az alsófokú és középiskolai felnőttoktatás, valamint a felnőtt szakmunkásképzés eredményeit és hiányosságait Mint a jelentés megállapította: szocialista társadalmi rendszerünk fejlődésének üteme az általános és szakmai műveltség iránti igény megnövekedését is maga után vonja. Ugyancsak a fejlődéssel együttjáró tényező a munkaerő változása következtében új képzési igények jelentkezése. E feladatok megoldásában mind az iskolarendszerű felnőttoktatásnak, mind a felnőtt szakmunkásképzésnek jelentős szerepe van. Ami az általános iskolai felnőttoktatást illeti, a kezdeti nekilendülés megtorpant. Megállapítható, hogy sem a beiskolázás során, sem a hallgatók megtartásában nem érvényesült megfelelően a munkahelyek támogatása. A 160 órás továbbképzési forma rövid tanulmányi idejével csak a jobb képességű hallgatók részére biztosítja az eredményes tanulást. A tanulási kedvet befolyásoló tényezőkre a jövőben nagyabb figyelmet kell fordítani. Az általános szakfelügyelet megszervezése is sürgető igényként merült fél. A felnőttoktatással foglalkozó középislkolák kőire tovább szélesedett a megyében. Ennek köszönhető, hogy ebben a tanévben több mint hétezren kezdték meg tanulmányaikat a különböző iskolatípusokban. Igen magas a fizikai dolgozók aránya — az elmúlt tanévben 64,2 százalék —, a nők több mint felét teszik ki a hallgatóknak, s évről évre növekszik a fiatalok aránya is. Az oktatás személyi feltételei jók, sok nagy tapasztalattal rendelkező pedagógus dolgozik a felnőttoktatás területén. Az itt folyó munka eredményét jelzi, hogy 1978-ban sikerrel érettségizők aránya elérte a 87,6 százalékot. Az oktatás tárgyi feltételeinek szükséges javítása mellett az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a dolgozók középiskoláiban is a nevelő-oktató munka minőségének fejlesztésére, a tantervi követelmények teljesítésére. Az intenzív iparfejlesztés és termelés egytre nagyobb követelményként veti fel a szakképzésben résztvevők számának növelését. Az V. ötéves terv időszakában ugyan megnövekedett a szakmunkás-bizonyítványt szerző dolgozók számán, de a vállalatok szakmunká&igénye nagyobb, mint amit a nappali és a felnőttképzés jelenleg biztosítani tud. Az említett szakmunkásigény — a demográfiai helyzet alakulását is figyelembe véve — csakis a vállalati dolgozók szakképzésének szorgalmazásával érhető el. Tapasztalható, hogy a vállalatok igénye, elképzelése és gyakorlata között nincs meg a szükséges összhang. Hangsúlyozzák a felnőttképzés fontosságát, de a beiskolázást nem ennek megfelelően tervezik és végzik. Gyenge és elégtelen a vállalati propaganda, s az ösztönzőik hiánya Is közrejátszik abban, hogy a dolgozók nem látják eléggé a képzés jelentőségét. A szervezés során tapasztalható gépiesség, személytelenség a dolgozók véleményének, elképzeléseinek figyelmen kívül hagyása is. A fejlődés érdekében a propagandatevékenység javítására, a megszerzett szakképzettség fokozott anyagi, erkölcsi elismerésére, s a tanulókkal való törődésre, gondoskodásra van szükség. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet a tartalmi munka színvonalának fontosságára is. A vitában résztv evőknek szinte mindegyike a termelésre ható tényezők mellett a szakmai műveltség megszerzésének általános emberi oldalát, mint a munkásosztály fejlődésének elengedhetetlen követelményét hangsúlyozta. az általános előrelépés feltételeként. A végrehajtó bizottság a továbbiakban a munkaügyi osztály tevékenységéről készített beszámolót, értékelte és fogadta el. Jóváhagyta az 1979. évi művészeti-alkotói díjak odaítélésére vonatkozó javaslatot, majd bejelentésekről döntött. T. P. 1111 n • 111111111 Az országgyűlési képviselők megyei csoportjának a hét elején megtartott ülésén a jövő évi megyei költségvetési tervezetről szólva Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese egyebek között megemlítette: — Az előirányzatokban az átlagost meghaladó mértékben növekszik az egészségügyi, a szociális és kulturális ágazat költségvetése, míg a többi ágazaté alig tér el az idei szinttől. Az egészségügy legjelentősebb beruházására, az új megyei kórház építésére 250 millió forint áll rendelkezésre 1979-ben a fejlesztési alapból. Ugyanitt említette az elnökhelyetteSj hogy a jövő évben esedékes az új kórház személyi feltételeinek előkészítése, nevezetesen mintegy 160 egészségügyi dolgozó munkába állítása. Az iménti értesülések egyben az idő múlására figyelmeztetnek: 1978 decemberében járunk. Vajon hol tartanak az ütemezett feladataik elvégzésében a megyei kórház építésében közreműködő közületek dolgozói? A kérdést Fáy Ferencnének, a BÁCSBER Vállalat osztályvezetőjének, a beruházás létesítményi főmérnökének tettük fel. Annak idején, az építésbe^ közreműködők júliusi egyeztető tárgyalása nyomán az általában kedvező tapasztalatokat tartalmazó tájékoztatójában néhány kérdéses mozzanatot is említett a főmérnök asszony. Ezek egyike az intézmény működése — energia- és hőellátása — szempontjából alapvető kazánház, illetve technológiai szerelések decemberi határidőre való befejezése volt. Ez ugyanis feltétele az oly nehezen nélkülözött kórházi mosoda jövő év első felére tervezett üzembe helyezésének. A beruházás létesítményi főmérnöke most jólesőn újságolta: — Az eredetileg előirányzott december 15-i határidő helyett november végén megtörtént a kazánház előzetes átadása. Ez azért jelentős, mert az átadás előtt észlelhettük a problémákat. Azt is hozzátehetem, hogy kevés javítanivaló akadt. Nincs tehát akadálya a kazán év végi üzembe helyezésének. Ezzel együtt megteremtődik a mosoda működési feltétele. A mosodáról szólva elmondta Fáy Ferencné, hogy november közepe óta három mosógép beszerelésén német szakemberek dolgoznak, akik e héten végeznek munkájukkal. A negyedik nagy teljesítményű mosógép útjára bocsátásának időpontját e napokban jelezte a belga gyártó cég. Egyébként e gép késése a legfőbb akadálya a gazdasági épület mosodai része befejezésének. Minden tényezőt egybevetve azonban bizonyosnak látszik, hogy jövő áprilisban megkezdődhet a kórházi mosoda próbaüzemelése. A harmadik negyedévi egyeztető tárgyalást követően a kórház gazdasági épületének kivitelezéséről szólva némi aggodalommal említette a főmérnök az Országos Szerelőipari Vállalat késlekedését. A július végén szerkezetileg már kész épületben ugyanis a burkolási munkálatok következtek volna soron, az említett közűiét azonban akkor még nem kötötte meg a szerződést a generálkivitelező BÁCSÉP Vállalattal. Most e tekintetben is kedvező tájékoztatással szolgált Fáy Ferencné. Az Országos Szakipari Vállalat dolgozói ugyanis szintén a helyszínen szorgoskodnak, burkolják a padlót, folyamatban a falburkolás, s az álmennyezetkészítés is. A Medicor vállalatról szólva pedig a generálkivitelezővel való — az építés részleteihez is alkalmazkodó — együttműködési készséget említette megelégedéssel a főmérnök. S szólt arról is, hogy a kórház diagnosztikai berendezései közül a hazai gyártmányú és a szocialista piacról valók egy része is megérkezett, a kórház raktárépületében van. A kórtermeket, a központi nővéröltözőt stb. magában foglaló kórházi hotelépület éjjel-nappali munkával formálódik. Jelenleg a 7. szintjének építése folyik; a 6. szintig a válaszfalak is elkészültek már. Az év végéig előreláthatólag a 9. emelet megépítéséig jutnak el a kivitelezők, tehát az utolsó szint felhúzása marad a jövő év elejére. A kórház építésének ez évi műszaki és pénzügyi tervteljesítéséről Fáy Ferencné összegezésként elmondta: — Az idei feladat végrehajtása időarányosan megfelelő. Az előirányzott 209 millió forintból — hogy csak a legjelentősebbet említsem — a BÁCSÉP Vállalat 167,5 millió forint értékű munkát teljesített. A hotelépület befejező szintjének áthúzódása lényegében nem jelent elmaradást, mert más munkálatokban előbbre jutottak az építők. E héten megérkezik a Ganz-MÁVAG kiskunhalasi gyáregységétől a két és fél millió forint értékű, tartalék áramforrást jelentő Diesel-aggregátor, várjuk az ugyancsak tekintélyes értéket képviselő belga mosógépet, s ezekkel együtt ugyancsak realizálódik az idei pénzügyi kiadások terve. — Az elhangzottak szerint tehát időarányos, s viszonylag zökkenőmentes a kórház építése? — Azt, hogy viszonylag zökkenőmentes, mindenképpen aláhúznám. Mert nagy gondot jelent például a szennyvízelvezetés. A közeli napokban esedékes egyeztető tárgyalásnak alighanem ez lesz a legfőbb témája — mondotta végül Fáy Ferencné. P. I. Téli munka a gyümölcsösben * A Jánoshalmi Termelőszövetkezetek Közös Vállalatának ültetvényén megkezdődött a gyümölcsfák téli ápolása, metszése. A kertészeti brigádok a zord időjárás ellenére jól haladnak a munkával. (Pásztor Zoltán felvétele.) Nemzedékváltás Az élet rendje: az egyik generáció felváltja a másikat. Így volt ez a múltban, így van ma is. A jelenlegi termelőszövetkezeti nemzedékváltás meghatározó sajátossága, hogy gyökeresen új gazdasági és társadalmi körülmények között megy végbe. ’ A régi falu nincs többé. A szegényebb és a gazdagabb parasztok, a napszámosok, a cselédek és a földesurak világa már csak az idősebbek emlékeiben él. Nem ismerik a mai fiatalok a társadalmi lenézettség, elnyomottság, a gazdasági bizonytalanság, a krónikus falusi munkanélküliség nyomasztó érzéseit, keserű, embertelen következményeit sem. Sokféle életpálya, munkaalkalom közül választhatnak a mai falusi fiatalok. Mások lettek tehát a körülmények és a fiatalok igényei is megnövekedtek. Érthetően számbaveszik a továbbtanulás lehetőségeit, a különféle kínálkozó ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi foglalkozások, a városi, falusi munkahelyek előnyeit, hátrányait és ezeket mérlegelve döntenek. Mit ígérnek most ezek a szándékok? Megállapítható, hogy az erős, gazdag szövetkezetekben elegendő — néha a kelleténél is több — fiatal jelentkezik felvételre. Ugyanakkor a kedvezőtlen adottságú, alacsony színvonalon gazdálkodó szövetkezeteket a fiatalok elkerülik. Bonyolítja a helyzetet az, hogy még ugyanazon tsz-en belül is eltérő a fiatalok érdeklődése, vonzalma az egyes ágazatok, sőt a különböző munkahelyek iránt. Ott vállalnak szívesebben munkát, ahol gépekkel, korszerű körülmények között dolgozhatnak és jól is keresnek. A technika szerepe tehát kettős: mentesíti az embereket a nehéz, fáradságos fizikai munkától, sok munkáskezet pótol, és ugyanakkor vonzza is a fiatalokat. Ezért is fontos, nélkülözhetetlen előfeltétele a sikeres nemzedékváltásnak, a fiatalok munkavállalásának az, hogy a tsz-ekben a termelés tovább korszerűsödjék, a munka- és életkörülmények javuljanak, a szociális ellátottság megközelítse az ipari színvonalat. örvendetes, hogy az eltelt másfél évtizedben közös gazdaságaink sokat fejlődtek. Ma már jóval korszerűbben, eredményesebben gazdálkodnak, mint a megalakulás utáni években. Tért hódít az iparszerű termelés. A nagy teljesítményű, értékes gépek, a kémiai szerek sokasága, az új növény- és állatfajták egyre nagyobb hozzáértést kívánnak. fizért is nélkülözhetetlenek a technikát ismerő, kedvelő, szakképzett fiatalok. Természetesen az évek során fokozatosan változott az alapító, idősebb tagok szemlélete, gondolkodásmódja is. Már ők se azok, akik voltak. Sok szakmai ismeretet szereztek, a világra is másképp tekintenek. Nagy érdemük, hogy a kezdeti nagy nehézségek között is kitartottak a szövetkezet mellett és szorgalmukkal, erőfeszítéseikkel elősegítették a tsz-ek viszonylag gyors megszilárdulását, megerősödését. Jelenleg a tsz-ekben dolgozók — mintegy 600 ezer ember — egyharmada az alapítótag, egyharmada olyan, aki a népgazdaság más ágazatából került a tsz- be és a többiek az olyan fiatalok, akik a szövetkezetben kezdték munkájukat. Mindemellett számításba kell venni azt is, hogy ma a közös gazdaságok aktív dolgozóinak egyharmada 1945 után született, legalább a 40 százaléka nem vitt be földet a tsz-be és több mint 30 százaléka kifejezetten ipari jellegű munkát végez. Ezek a fiatalok tehát múltjuknál fogva és a megváltozott körülmények miatt másképp tekintenek a tsz-re, mint az idősebbek. Ennek megfelelően kell velük törődni. A fiatalok általában nem kivételezést kívánnak, hanem a helyzetükből adódó jogos igényeik kielégítését. Így fokozatosan el lehet érni, hogy valamennyien vállalják a tagsági viszonnyal járó kötelezettségeket, jogokat és mielőbb a szövetkezet kollektív tulajdonosainak, gazdáinak érezzék magukat. A KISZ-szervezetek tevékenysége, a megismétlődő ifjúsági parlamentek sokat segíthetnek abban, hogy előtérbe kerüljenek, megoldáshoz jussanak a fiatalok speciális problémái. A nemzedékváltással egyidőben végbemenő korszerűsödés, szakosodás és munkamegosztás a tsz-ekben specializált tudású fiatalokat kiván. Teljesen nyilvánvaló tehát, hogy az elkövetkező években a tsz-fiataloknak még alaposabb szakismeretekre lesz szükségük. Előnyös persze, ha a fiatal több rokonszakmához is ért: ha a traktorosok tudnak szerelni, gépet javítani, kombájnt, teherautót vezetni. Így előbb megtalálják a helyüket a közös gazdaságban, és sokat tehetnek azok zavartalan fejlődéséért. T. B. Ilii i « a — a megyei kórház építéséről