Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-09 / 290. szám

i 197ft. december 9 • PETŐFI NÉPE • J öcsi hatéves, hátát a tapétázott falnak veti és éktelenül bömböl Vasárnap délután van, szakad az eső, Apu a tévé előtt üldögél Anyu nyúzott — idáig főzött, ete­tett, mosogatott — láthatóan mér­ges, — Mi a bajod már megint kis­fiam? — Játsszatok velem — követeli a gyerek. — Igazán játszíhatnál vele — karolja fel a javaslatot Apu is, bar a többest elereszti a füle mel­lett — összedőlne a ház, ha egy­szer te is csinálnál itthon vala­mit! — Anyu arca lila, szeme veszedelmesen villámllk. — Min­dig mindent csak én. Én mosok rátok, én etetlek benneteket, én teszem rendbe a lakást, mellesleg nekem is van hivatásom. Azt hi­szed. nékem nincs jogom a pihe­nésre? A szülők veszekednek, a gyerek ordít, az idő múlik. Visszahozha­­tatlanul és jóvátehetetlenül. * Naponta 80 ezer forint a kecs­keméti Alföld Áruház játékosz­tályának a forgalma. December­ben. 200 ezer forint értékű játék fogy naponta. Nem lehet azt mon­dani, hogy a szülők sajnálják a pénzt, játékra, néha talán túl­zottan sokat is költenek. Veszik meg az 1200 forintos plüss hinta­lovat is. Ahol ketten keresnek és jól, legyen meg a gyereknek min­dene. Aztán hazaviszik az 500 fo­rintos teknősbókát, a fél szobát bebútorozó elefántot, és csodál­koznak, hogy a gyerek hamar megunja. Mit szeretne rajta, ami­kor szobadísz? Nem lehet babus­sal ni. óvni, vagy darabokra szed­ni. cipelni az ágyba, óvodába, mindenhová. A többi játékokkal meg az a baj. hogy egyedül nem boldogul­nak velük még a nagyobbak sem A társasjátékok — áhogy a ne­vük is jelzi — társak nélkül hasz­nálhatatlanok. Az ügyességi játé­kok megismertetéséhez is nélkü­lözhetetlen a szülői segédlet. Nem a játékok tanítják meg a gyere­keket a játszásra, hanem a szü­lök. Mindent nem bízhatnak az óvodára, és a mulasztás pótolha­tatlan. Azt szokták mondani, hogy a mai gyerekek azért nem tudnak örülni semminek, mert mindent megkapnak. Ez részben igaz. más­részt viszont éppen azért hjányzik belőlük a lelkesedés, mert csak azj. nem kapják meg. amire /» leg­nagyobb szükségük lenne, A tü­relmet. az apró. közös elfoglalt­ságok örömét, a kéz ügyességét, a képzelet mozgását fejlesztő és érzelmileg is gazdagító együtt játszások felbecsülhetetlen érté­kű ajándékát. Ezeket a jelenlegi­nél nagyobb játékválaszték sem helyettesítheti. * — Milyen játékot szerettek? A négy kislány összenéz. egy­mástól várják a biztatást. — Olyan ötleteset, amin tör­hetnénk a fejünket, eddig ilyen nem volt. — Eddig mit játszottatok? — Hát, társasjátékot, csak nincs mindig kivel. Legjobb, lent a há­zunk előtt játszani. Ott sokan ösz­­szejövünk, és lehet ugrálná, sza­ladgálni. — Karácsonyra már kinéztétek, hogy mit kértek a szüléitektől? Máris sorolják. Varjú Évi kis szövőszéket kért. Erdei Ildikó egy diavetítőt. Baranyai Anikó és Bokros Ildikó a Rodolfó bűvész játékhoz kapott kedvet, őket már a komolyabb játékok érdeklik, kinőttek a babázásból, a Kecs­kemét széchenyivárosi általános iskola VI—VIII. osztályos tanulói. Kevesebb idejük is jut a ját­szásra, mert sokat kell tanulni. Legkedvesebb gyerekkori játé­kuk, olyan, ami annyira a szí­vükhöz nőtt volna, hogy most is őrzik? Ügy néznek rám, mint aki más bolygóról pottyant közéjük. Megmagyarázzák, bölcsen, némi oktató hangsúllyal, hogy a kinőtt játékok pályafutása a kukában ér végét, Így is kevés a hely a la­kásban. hát ha minden kacatot még meg is őriznének! Semmiféle játékot sem készítettek, saját ke­zűleg? „Nem vagyunk mi olyan ügyesek” — mondják mentege­­tődzve. — Nem akadt senki, aki meg­mutatta volna, hogyan kell? — Anyu ért az. ilyesmihez — válaszol az egyik kislány —, de tetszik tudni,’nagyon elfoglalt. Közeleg a karácsony, valóság­gal kisöprik a játékboltokat. A szülők vágya őszinte: örömöt akarnak szerezni. Ami akkor len­ne igazán teljes, ha kicsivel több idő jutna a játszásra is. Vadas Zsuzsa 9 Vajon hogyan kell játszani ezzel a kisautóval? • A terepasztalon zakatoló kisvasút nagyszerű játék a fiúknak, sőt a papáknak is, csak egy.a bökkenő: nincs összhangban a mai lakásméretekkel. (Fényképezte: Straszer András.) Nyugdíjasok karácsonya A Czollner téri pártház nagy­** termének közepén összetol­ták az asztalikat, melléjük iga­zították a székeket, majd hozzá­láttak a helyiség feldíszítéséhez. A terem két végében hamarosan helyükre kerültek a közelgő ka­rácsonyt és újévet jelző paravá­nok. Degeszre tömött puttonnyal a hátán óriás Télapó invitál könyvvásárlásra, merthogy a sarokban egy pici pavilon húzó­dik meg szerényen. Mellette a nagy tábla meg éppenséggel büszkén hirdeti a vállalat ered­ményeit. Ügy fél három tájban lassan véget ér a készülődés. A Kinizsi szocialista brigád tagjai és a segítségül hívott KISZ-esek szépen, takaroson elrendezik az asztalokon az italokat, harapni­­valót, üdvözlő kártyákat, és már jönnek is a vendégek. A Bács-Ki&kun megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat idős dolgozói az év végi nyugdíjas-ta­lálkozóra érkeztek. Az ajtón be­lépőket egyenként köszönti a brigádvezető, Korenika László, és a nyugdíjasok főszervezője, Pász­tor Józsi bácsi, aki majd’ min­denkit ismer. Ha netán új arcot fedez föl, akkor barátságosan bemutatkozik: — Mi még nem találkoztunk, szervusz, Józsi vagyok. Az örömteli viszontlátás, és a „mi újság, hogy vagy, mit csi­nálsz” rövid kérdései után a vendégek elhelyezkednek, elkez­dődik a műsor. Kék nyakkendös, fehér inges kisdobosok verset mondanak, énekelnek, majd a vállalat egyik tanulója köszönti a nyugdíjasokat. A következő per­cekben már egy — az alkalom­hoz illően szintén a nyugdíjkor fölötti — bűvész produkcióját láthatjuk. És mire a lángoló ka­lapból előkerül a megszeppent tapsifüles, addigra már csupa vi­dámság, jókedv, derű uralkodik a teremben. A vállalat nyolcvankilenc nyugdíjasából hatvannál is töb­ben jöttek el, és mindannyian a bűvész kezét nézik, amivel ép­pen becsapja őket. A szeme sar­kából Szabados Lajosné is az előadást figyelte, miközben be­szélgettünk. — 1951-ben kerültem a válla­lathoz — emlékezik a kezdeti időkre. — Először pénztáros vol­tam, később trafikban dolgoztam. Tizenegy éve mentem nyugdíjba, de tulajdonképpen csak három éve pihenek, azóta vagyok iga­zán nyugdíjas. Mindig eljövök az ilyen összejövetelekre, mert na­gyon jó újra találkozni, elbeszél­getni a régi munkatársakkal. És most olyan szép műsort állitot­­tak össze ezek a gyerekek, na­gyon aranyosak voltak. Cfohajda Ferenc, a BÉK Vál­^ lalat igazgatója úgy rendez­te dolgait, hogy jusson ideje er­re a találkozóra is. — Sok értékes emberünk itt van — mutat körbe az egybe­gyűlteken. — Olyanok, akik a legnehezebb időben is nálunk dolgoztak, és önzetlenül, szakma­szeretetből tették a kötelességü­ket. Eveken át naponta 20 kilo­métereket gyalogoltak a pult mö­gött. Mostanra elfáradtak, nem­igen jönnek már vissza nyugdí­jasként dolgozni. De őszintén mondhatjuk, megérdemlik a pi­henést. Még mielőtt elkezdődne az ajándékcsomagok fysorsnlár'/ — mert nemcsak egyszerűen >ct­­ják az ajándékot, hanem a kapott tombolaszámok alapján minden­ki „megnyeri” magának —, a sok ünneplőbe öltözött idős em­ber között fölfedezek egy isme­rős arcot. Walter Lajos bácsiét, aki az 1301-es húsbolt vezetője volt. v T ajos bácsi itt. a nyugdíjasok között? — kérdezem nem is titkolt meglepetéssel. — Négy éve már, hogy nyug­díjas vagyok, de dolgozom azóta is. Először a régi üzletben, most pedig a Széchenyi téri élelmi­szer-áruházban. — Továbbra is a húsrészleg­nél? — Csakis ott. 1956-ban a vá­­góhídról jöttem ide, és azóta‘egy­folytában húsüzletben dolgozom. Még így nyugdíjasként is, mert elkel az a kis plusz pénz otthon. A feleségem nem kap semmit, az én jövedelmem pedig kevés len­ne. És itt vannak az unokáim, három fiú és három kislány — sorolja indokait, miközben egyre­­másra üdvözlik őt a régen látott ismerősök. Majd a számokkal te­leírt, az éves tervek teljesítését bemutató hatalmas táblára pil­lant. és igy folytatja. — Beszámolnak itt az egész évi dolgainkról, elmondja az igazgató, hogy mi történt és mi történik a vállalatnál. Családias szeretettel vesznek körül minket. Törődnek, foglalkoznak az idő­sekkel is. íme, ezért vannak oly sokan, ■“ ezért vesznek részt szívesen a régi dolgozók, a nyugdíjas-talál­kozón. Érzik, hogy nem szakad­tak el a sok-sok éven át megszo­kott és megszeretett közösségtől. Tudják, látják, hogy ugyanúgy a vállalathoz tartoznak, mint ré­gebbet,, amikor még ók is benne voltak n munka sűrűjében. Ez az érzés ii igyon sokat jelent nekik — és nekünk is. Váczi Tamás Elektromos energia a Szovjetunióból • Az Albertirsa—Vinnyica között megépült távvezeték magyaror­szági fogadóállomására „ megér­kezett” a Szovjetunióból a hét­százötven kilovoltos feszültség. A képen: üzembe helyezik az al­­bertirsai állomást. (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS.) ELŐZZÜK MEG A BALESETEKET A szülők, nevelők figyelmébe A BÁCSÉP igazgatási és jog­ügyi osztályának vezetője. dr. Patonai Elek évek óta gondban van a téli iskolai szünetekben. No. nem azért, mintha iskolás­korú gyertneke lenne, hanem mert a téli szünetben megszapo­rodnak az építkezéseken a gyer­mekbalesetek. Vizsgáljuk meg, miről van szó? Az építkezéseket — kivétel az egy tömbbe tartozó létesítmény — nem lehet bekeríteni, s az őr is kevés a munkaszüneti napo­kon. A gyerekeik nagy előszere­tettel keresik föl az építkezése­ket. felmásznak a darukra. a gépekre, bemennek félkész épü­letekbe, a kiásott alapgödrökbe, ablakokat törnek be, kinyitják a vízcsapot, s lehetne még sorolni tovább azt a sok „huncutságot”, amit elkövetnek. Ezek a csínyte­­vésekből elkövetett, a gyermekek számára apróságok, amellett, hogy súlyos károkat okoznak, rendkívül balesetveszélyesek. A különböző gépi berendezések vas­szerkezetei a hidegtől úgy átder­mednek. hogy a hozzájuk nyúló gyermekkézröl a bőr odatapad, de egyben csúszósak is, amelyek­ről könnyen lezuhanhatnak. A félkész épületekben levő pallók­ról lecsúszhatnak, rájuk dőlhet az alapgödör oldala, de nem is folytatjuk. Miután a vállalat, de a többi építőipari vállalat is december 23-tól január 2-ig rmmkaszünetet tart, arra kérik a szülőket ék a nevelőket: figyelmeztessék gyer­mekeiket az építkezéseken ural­kodó veszélyekre, s ne engedjék őket a munkahelyeken játszani. Sajnos, volt már példa arra is, hogy a gyermekek, idősebbek biztatására, ablak bezúzásával, vagy ajtó feltörésével kéziraktár­­ba hatoltak be, s onnan külön­böző szerszámokat, s más. az építkezéshez használatos anyago­kat tulajdonítottak el. A gyermekbalesetek megelőzé­se valamennyiünk ügye. Ezért nemcsak szükséges, de fontos is óvni. védeni egészségüket, a szün­idő vidám és kellemes eltöltését. G. G. AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL A lakások vásárlásának és újraértékesítésének pénzügyi feltételei A pénzügyminiszter 18 1978. számú rendeletével szabályozta az OTP részére vételre felaján­lott, személyi tulajdonban levő lakások vásárlásának és újraér­tékesítésének pénzügyi feltételeit. A rendelet szerint az OTP minden, 1961. január 1. napját követően takarékpénztári köl­csönnel épült, vagy tőle vásárolt, többszintes épületben levő, sze­mélyi tulajdonban álló lakást megvásárolhat. feltéve, hogy szerzése időpontjától számított öt év eltelt. Az említett követelmé­nyeknek megfelelő olyan lakást is megvásárolhat az OTP. amely 1961. január hó 1. napját meg­előzően épült, ha a lakás kor­szerű, állapota megfelelő és ezért értékesíthető. Ha az eladó a vételre felaján­lott lakásában az új lakás hasz­nálatba vételéig bent kíván lak­ni. az OTP csak akkor vásárol­hatja meg a lakást, ha az új la­kás építése vagy vásárlása köz­reműködésével történik és azt, hogy az új lakás építésének, vá­sárlásának feltételei adottak, az eladó igazolta. A bentlakás idő­tartamát a szerződésben kell meghatározni. Az eladónak a lakás használa­táért megfelelő összegű használa­ti díjat kell fizetnie, és viselnie kell a közös költségekből a lakás­ra jutó részt is. Ha az eladó az értékesített la­kásban az új lakás használatába vételéig bent lakik, a vételárat a szerződésben meghatározott bent­lakás időtartamára az első évben a vételár 2 százalékával, a má­sodik évben a vételár 4 százalé­kával. a harmadik és minden to­vábbi évenként a vételár 6 szá­zalékával ’ csökkenteni kell. A rendelet részletesen szabályozza az elszámolás feltételeit, ha az eladó a lakásból a szerződésben meghatározott időpontnál előbb, vagy később költözik ki. Követelmény, hogy a tulajdo­nosnak a megvételre felajánlott lakást tisztán. rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, per- és igénymentesen kell ren­delkezésre bocsátania. A lakáson a takarékpénztári és munkálta­tói kölcsöntartozáson kívül más teher nem lehet. Ha a lakásvá­sárlás ismertetett feltételei fenn­állnak. az OTP a vételre fel­ajánlott lakást megveheti. A kialakított vételárból az el­adónak ki kell egyenlítenie az OTP-nél fennálló kölcsöntartozá­sát. a munkáltatói kölcsöntarto­zást. továbbá a fiatal házaspár részére előlegezett és még el nem számolt szociáLpolitikai ked­vezmény összegét és annak ka­matát. Az elszámolás után fenn­maradó összeget az új lakás épí­tési költségeire, illetőleg az új la­kás vételárára kell elszámolni. Amennyiben az elszámolt összeg nagyobb, mint az új lakás épí­tési költsége, vagy vételára, a különbözetet az eladó részére a lakás felépülése, illetőleg vásár­lás esetén, az adásvételi szerző­dés megkötése után készpénzben kell kifizetni. Ha az eladó az ér­tékesített lakást az eladást köve­tően azonnal, beköltözhető álla­potban átadja, úgy az elszámolás után fennmaradó összeget az el­adónak a lakás birtokbavétele után egy összegben kell kifizetni. Az új lakás építéséhez szüksé­ges kölcsön nyújtására, illetőleg az újabb lakás megvásárlásával kapcsolatos adásvételi szerződés megkötésére az egyes lakásépítési fonnák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről, valamint a dolgozó lakásépítésé­nek támogatásáról szóló jogsza­bályok rendelkezései az irány­adók. A megvásárolt lakást az OTP — az állami ingatlanközvetítő szerv által az újraértékesítés idő­pontjában megállapított forgalmi érték figyelembe vételével kiala­kított áron — értékesíti. Ez az ár csak 2 százalékos kezelési ér­tékkel növelhető. A lakást a köl­­cSönfeltételeknek, a szociálpoliti­kai kedvezmények, a munkáltatói kölcsönnek az újraértékesítéskor érvényes előírásai szerint kell értékesíteni. A vásárló részére á' lami támogatás nem nyújthat A lakás újraértékesítésénél a legkedvezőbb feltételeket vállaló vásárlókat, az azonos feltételeket vállalók közül pedig a szociális helyzetük alapján jobban rászo­rulókat kell előnyben részesíteni. A rendelet egyidejűleg az ille­ték-jogszabályokat is módosította. Kimondja. hogy a lakásnak a mostani rendelet alapján történő újraértékelése esetén a visszter­hes Ingatlanvagyon — átruházá­si illeték kulcsa az általános 17 százalékkal szemben csupán 7 százalék. amelyet a vásárló — külön kérelem nélkül — 12 havi egyenlő részletben. adópótlék­mentesen fizethet meg. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes Első a Kinizsi szocialista brigád Értékelték a közlekedési kirakatversenyt A Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ez évben is meghirdette a kereskedelmi vállalatok és szö­vetkezeteik részére a kirakatver­senyt. Ennek tartalmát a követ­kezőkben határozták meg: a ki­rakat neveljen a közlekedési er­kölcsre, az udvariasságra, az elő­zékenységre és a kulturált közle­kedésre, vagy az ezeket megsér­tők szatirikus ábrázolására. Részleteiben a kirakatok bemu­tathatták egyes meghatározott és helyi szempontból lényeges, vagy vitatható forgalmi csomóponto­kon a helyes közlekedési maga­tartást a gyalogosok és a gépjár­művezetők viszonyának ábrázo­lását. az. idősebbek es gyermekek védelmét. Lehetőség kínálkozott arra is. hogy felhívják a figyel­met a kiviiágítatian járművek veszélyeire, a szeszes ital-fogyasz­tásra. az élet- és vagyonvédelem biztonságára. A verseny értékelése megtör­tént. Gyenes Bertalan, az MKBT munkabizottságának titkára a zsűri nevében ismertette a kira­­katvensenyben elért eredménye­ket. Első helyezést a Bács-Kis­­kun megyei Élelmiszerkereske­delmi Vállalat Kinizsi szocialista brigádja érte el. Második helyen a tiszakécskei ÁFÉSZ ruházati boltja végzett, míg a harmadik helyezést a Hács-Kiskun megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat l skuntélegyhuzL műszaki áruhálta szerezte meg. Játsszunk együtt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom