Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-05 / 286. szám

Jíi NÉPE • 1978. december 5. Számviteli munka a mezőgazdasági szövetkezetekben Hasznosítható a vizsgálati tapasztalat i Bács-Kiskun mezőgazdasági szövetkezeteinek termése az utóbbi éveikben jelentősen fejlő­dött. A gazdaságok egyesülése következtében kialakult üzem­méret lehetővé tette a korszerű teéhni'ka alkalmazását Emellett szükségessé vált a mezőgazdasá­gi termelés szakosodása is. Mind­ezek indokolták a gazdaságok új, belső Információs rendszerének kialakítását. Annak ellenére; hogy a központilag szabályozott szám­viteli rendszer ehhez megfelelő alapot ad, a szövetkezetek veze­tői nehezen ismerték fel az In­formációs rendszer korszerűsíté­sének a szükségességét Ennék folytán a szövetkezetek számviteli rendjének és az ezen alapuló költségelemzésnek a fej­lődése elmaradt a termelés nö­vekedésének ütemétől. A közös gazdaságok számviteli fogyaté­kosságait folyamatosan jelzi a pénzügyi, gazdasági e' lenőrzés számos megállapítása. A Pénzügyminisztérium Bevé­teli Főigazgatóságának Bács- Kiskun megyei Hivatala tavaly 110 mezőgazdasági szövetkezetnél végzett pénzügyi, gazdasági el­lenőrzést. E szövetkezetek 44,5 százalékánál állapított meg a vizsgálat számviteli rendet sér­tő, adóhatósági intézkedést igény­lő hiányosságot. 1978 első félévé­ben tovább romlott ez az arány, hiszen a megvizsgált 37 szövet­kezet között 23-nál, 64,8 százalé­kuknál vált szükségessé az adó­hatósági intézkedés. E hiányossá­gok főként a leltározás, valamint a különbőzé szabályzatok, a bi­zonylati rend, az okmányfegye­lem köré csoportosíthatók. Leltározás ^ Gyakran észlelhető, hogy a szövetkezetek a leltározás előké­szítésére, lebonyolítására nem fordítanak kellő gondot. Nem naprakész a leltározási szabály­zatuk, mert azon nem vezették át az időközben megjelent ren­delkezéseket, továbbá nem tar­talmaz olyan lényeges kérdése­ket, mint például a leltározás bizonylati rendje, módja, egyes készletfélék értékelési szabálya. A leltározási ütemtervek egy ré­sze sem teljes körű, mivel hiány­zik belőlük a munka kezdő és befejező időpontja, a leltározás elvégzéséért és ellenőrzéséért fe­lelős személy megnevezése. A ieltáníelvéteii bizonylatok sem felelnek meg sok esetben a kö­vetelményeknek, hitelesítetlen füzetekbe jegyzik az adatokat, a részszámítást, a köbözést, a kel­tezést, az aláírást nem tüntetik fel. Nem rögzítik a kiegyenlítés szabályait és több esetben a lel­tárhiány okát sem vizsgálták meg. Az állóeszközöknél a munka nem terjedt ki részletesen azok tartozékaira. Az állatállomány leltározásánál pedig a súlyapadó levonását .mulasztják el, és a 7,árt telepen a december 31 ->i ál­lapot szerinti súly gyakran pon­tatlan. Bizonylati rend A mezőgazdasági szövetkeze­teknek az elmúlt években lehe­tőségük volt arra, hogy az álta­lános érvényű lehetőségek kere­tén belül az üzemi sajátossága­iknak megfelelő önköltség-számí­tási rendet alakítsák ki. A me­gyei hivatal vizsgálatai ennek el­lenére meglehetősen sok hibát tártak fel az önköltségszámítás belső szabályozásában. A gazdál­kodási feltétel változásának meg­felelően, az önköltség-számítási szabályzatot a gazdaságok nem igazították ki, az időközben meg­jelent, rendeletmódosítást sem vezették keresztül. Példa volt ar­ra is, hogy a külső szakértő ál­tali, jelentős összegekért elkészí­tett szabályzatok sem voltak meg­felelőek mert az üzemi sajátos­ságokat nem tükrözték. Sajnálatos módon a mezőgaz­dasági szakemberek egy része nem igényli az önköltségtartal­mú információkat, emiatt az ér­tékülés felületes, és újabb szám­viteli hiányosságokat idéz elő. Je­lentős azoknak a szövetkezetek­nek a száma, amelyeknek nincs árképzési szabályzatuk. Sok szö­vetkezetben nem vezetnek nyil­vántartást a közös gazdaságnak késedelmesen fizetőkről, az adó­köteles árbevételekről, a szigorú számadás alá tartozó nyomtatvá­nyokról. Pontatlan a táblatörzs­­könyv, a takarmányozási napló, a járművek menetleveleinek veze­tése. Társadalmitulajdon­védelem A társadalmi tulajdon védelme szempontjából igen lényeges a • A tataháza-málételki közös gazdaság Zrínyi Ilona szocialista bri­gádjának tagjai a magágyat készítik elő a szövetkezet fóliás kertésze­tében. • Készletfelvétel a lajosmizsei Kossuth Termelőszövetkezet mű­anyag-feldolgozó üzemében. fehér, a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság, a rémi Dózsa Termelőszövetkezetet. A tapasztalatok ismertetésével a hibák megelőzése a cél, továb­bá a mezőgazdasági üzemekben jelenleg folyó leltározás, a zár­számadás-előkészítés színvonalá­nak a javítása. Akkor az év végi mérlegbeszámolók a valóságnak megfelelően tükrözik majd a szö­vetkezetek vagyoni helyzetét, gazdálkodását. Az elmúlt napokban az ipari termékek és szolgáltatások ön­­költségszámitásáról, valamint a számvitel bizonylati rendjéről új jogszabály jelent meg. A rendelet alapján a gazdálkodó szerveknek a következő év végéig kell ejké­szíteniük az új szabályzatokat? Ä követelmények, m adottságok és a sajátosságok teljes ismeretében lehet a “szövetkezetek Igényelt ki­elégítő, korszerű önköltség-számí­tási rendet kialakítani, bizonylati szabályzatot összeállítani. Ezért van szükség az alapos előkészí­tésre. Kalász Kázmér osztályvezető-helyettes 9 Pontos adatok birtokában le­het jó a gazdasági elemző munka. (Straszer András felvételei) pénzkezelés rendje. Sajnos, több szövetkezetnél hiányos a pénzke­zelés, mert nem tartják meg a házipénztár kezelésére vonatkozó rendeletet. A pénztárzárás nem megfelelő, az utalványozó, vala­mint az ellenőrzést végző aláírá­sa nincs feltüntetve. Határozati­­tag kellett a számviteli rend hely­reállítására kötelezni a kunpe­­széri Parasztbecsület, a kecske­méti Mathiász Tsz-t, a solti Du­­natej Közös Vállalkozást, vala­mint a kecskeméti Alföld Szak­szövetkezetét. A kifogásolt magatartás mel­lett, kedvező jelenségek is észlel­hetők. Ezeket azért kell hangsú­lyozni, mert a bevételi főigazga­tóság megyei hivatala az idén már magasabb mércét állított fel a számvitel ,6a, a Jbiípnyláti ellenőrzésekor. Több ' ésetften, az ellenőrzés kezdeményezésére fo­ganatosított intézkedés, esetleg szankció a számviteli rend és az okmányfegyelem javulását segí­tette elő. A számviteli munkát a rende­letek szellemében végző szövet­kezetek közül ki kell emelni a bácsalmási Petőfi, az izsákl Sár-Gabonaipari fiatalok önmagukról Külszolgálat, munkásszállás, nehéz fizikai munka • Az „utó­parlament” négy vitatkozó tagja: Nagy József. Marton Ferenc, Ország János, Gulyás Zoltán. A Bács-Kiskun megyei Gabo­­naforgaimi és Malomipari Válla­lat megyei ifjúsági parlamentjét Kecskeméten rendezték meg. A vállalatnál több mnit 1500-an dolgoznak, köztük alig kevesebb, mint hatszázan fiatalok. A veze­tők a beszámolóban önkritikusan szóltak a fiatalok helyzetéről, a sikerek és a lehetőségek ugyan­olyan súllyal hangzottak el. A vállalat malomipari tevé­kenységében a termelés minősé­gének javítására, a keveréktakar­­mány-gyártásban a kapacitás­­hiány, a bérkeverés gondjaira hívták fel a figyelmet. Beszéltek a fiatalok továbbtanulási lehető­ségeiről, és a végzettek beosztá­sáról, a szociális létesítmények állapotáról, hiányáról, a munka­helyi beilleszkedésről. Szó esett arról, hogy a lakásépítési kölcsön­ben részesült dolgozók között a fiatalok aránya 70 százalék. A parlament után szerettem volna néhány fiatallal beszélget­ni. A találkozó mégis elmaradt. Nem a fiatalok, hanem az őket Kecskemétre kísérő körzeti üze­mek vezetői miatt, akik ifjúság­politika ide, tájékoztatási kötele­zettség oda, bizony nem voltak hajlandók fiaikat megvárni, a be­szélgetés nár percére sem, Napú József, a GMV kecskemé­ti körzeti üzemének KlSZ-titká­­ra sietett segítségemre azzal, hogv megígérte, néhány Kecs­keméten dolgozó fiatalt hfv el a beszélgetésre. Így találkoztam Marton Ferenccel, a központi tmk-csooort vezetőjével. Orszáp Jánossal, a kecskeméti körzeti üze-n géplakatosával és Gulyás Zoltánnal, a keverőüzem főmű­vezetőjével, aki a megyei parla­menten is részt vett. — A körzeti ifjúsági parlamen­ten nem voltak annyira élesen felvetett kérdések, mint a mé­rvéin. bár Itt is szóba került a »7Rkké-*7és. a szakmunkások be- OS7*ásénnk. kérésének sok-sok tennivalóin, a kisgyermekes mamák munkába visszaállításá­nak, az óvoda, a bölcsőde hiányá­nak a gondja. — Én a tmk-üzem dolgozói ne­vében beszélek — mondja Mar­ton Ferenc. — Az üzemben het­venen dolgozunk. A gárda több mint fele fiatal, mégis, amikor arra került a sor, hogy beszélhet­nek, bizony nehezen ragadják meg az alkalmat. Pedig ha vala­ki, hát ők valóban hegvet tudná­nak mozgatni, ha arra van szük­ség. Talán a legfájóbb az, hogy az idősebbek fenntartással fogad­ják a fiatalok jó megmozdulásait. Szó esett a gépek, műszerek be­szerzéséről és a külszolgálatosok szociális helyzetéről. Nem kimon­dottan leányálom hétfőn elindul­ni a megyébe és hétvégén haza­térni a családhoz. Bár a külső körülmények javultak az elmúlt időszakban, a lakókocsik haszná­lata emberibbé, igényesebbé tette a külszolgáiatosok életét. — A kecskeméti gazdasági és villanymalom fiataljai nagyon hiányolják a kulturális .helyiséget — veszi át a szót Ország János. — Munkásszállásunk nagyon szép. de nemcsak tisztálkodni és aludni szeretnének a fiatalok, hanem színvonalasan szórakozni is. A technikusaink, miután elvé­gezték az iskolát, úgy érzik, hiá­ba tanultak. Hiszen beosztásuk, a magasabb végzettség megszerzése után sem változik. Nem túl meg­nyugtató választ kaptunk, de el­ismerjük. igaz: a szakmunkás­­hiány miatt, azok szerepét kell betölteniük. — Ha már itt tartunk — szól közbe Gulvás Zoltán —, akkor bosszankodunk leginkább, amikor nem odaillő képzettségű ember kerül egv-egv beosztásba, eseten­ként más vállalattól. Szerintem van olvan. aki életében nem lá­tott mé« búzát. Pedig lett volna olyan vállalati szakember, aki át­vehette volna azt a feladatot. Épül az új keverő, fis ha Ilyen eset még több lesz ... ? Akik Itt van­nak. vállalták a rossz körülmé­nyeket, a nehéz munkát, bizonyos idő után tudják, mit kell tenniök, tanulnak is. Valószínű, hogy há­rom év múlva megindul az új kecskeméti gabonaipari verti­kum. Jó lenne, ba addig megpró­bálnának válogatni a saját em­bereink között. — Évente — mondjuk — vé­geznek húszán... — Gulyás Zol­tán nem tudja befejezni a meg­kezdett mondatot, két társa már­is közbevág: — És elmennek. Miért? Jöjje­nek ki, nézzék meg, milyen körül­mények közt dolgoznak. Amíg ta­nulnak, a tapasztaltabbak fogják a kezüket, aztán szépen a saját lábukra állnak. Nincs olyan do­log, amit egy szóra meg ne ten­nének. Elégedettek a bérükkel, a munkatársaikkal Jól kijönnék, de nincs meleg víz, amiben meg­mosdhatnak nincs öltözőszek­rény, amibe a ruhájukat letehet­nék és nics, ahol átöltözhetnének. A KlSZ-tltkár közbeszól: — A műszaki osztály dolgozói próbál­ták megvizsgálni, hol lobb a ga­bonásoknak. Kiderült, hogy a ter­melőszövetkezetekben korszerűbb gépeken, könnyebb munkát, ma­gasabb bérért, Jobb körülmények között végeznek a hasonló szak­­málúak. Nálunk, mi úav mond­tuk. rohammunkát krtl csinál­niuk. toldozni ott. ahol éppen szükség van rá. Még ió, ha a gé­peink harmincévesnél fiatalab­bak. — Nemcsak erről van szó. Olyan Jó lenne, ha a vezetőink nem havonta egyszer, hanem mondjuk hetenként látnák, amit dolgozunk. A helyi irányításon sok múlik. — Azért a fiatalokban is van hiba, vannak köztjlk önmagukkal szemben is igénytelenek. — Képzeld magad egy munkás­­szállásra. Még a sportolásra sincs lehetőség. Pedig ezzel nagyon erős szálat, kapcsot vesztünk el. — Nem tudunk bérelni termet, hiszen az borzasztóan drága, akár a KISZ-nek, akár a vállalatnak. Talán az új telepen találunk meg­oldást. — Ezt magunknak kell megol­dani, nem fűhöz-fához kapkodni. Ha pedig olyan az ügy, amihez segítség kell, szóval, ha az ember normálisán dolgozik, a munkáját becsülettel ellátja, akkor elmond­hatja a véleményét, meghallgat­ják. Aki sumákol a munkában, arra mi sem. mások sem figyel­nek. — Jó. ló. azért nemcsak pa­naszkodni lehet — most már mo­solyog Ország János —, hiszen azért lehetőségeink vannak Itt a lakásakció, az új lakókocsik, a ki­rándulások, és sorolhatnánk to­vább. • — Lisztet. takarmányt gyár­tunk. nem is keveset. Dolgozunk és klsebb-nagyobb zökkenőket próbálunk elsimítani. Ezek elle­nére állítom, hogv csodálatos dol­gokat tudunk véghez vinni. Gál Eszter Azonos létszám - növekvő termelés A Szerszámgép! parii Művek kecskeméti gyára 192 millió fo­rintos termelési értékkel zárta a múlt évet, az idén pedig azonos létszámmá! el kell érniük a 238 milliót Egy hatszáz dolgozót foglalkoztató üzem életében egyik éviről a másikra 40 millió­val többet termelni, nem kis do­log. Szűcs Endre, a gyár igazga­tója természetesnek tartja ezt a fejlődést — Az egész népgazdaság fon­tos problémája és állandóan meg­oldásra váró gondja a termelés növelése — mondta a több! kö­zött — Az már régen bebizo­nyosodott hogy a létszám bőví­tése nem járható út és nem ve­zet megfelelő eredményhez. A belső tartalékok feltárásával, megfelelő műszaki fejlesztési tervvel, illetve annak pontos vég­rehajtásával lehet csak eredmé­nyesen növelni a termelékenysé­get Hogyan is néz ki ez a gyakor­latban? A közúti és vasúti fék­szerelvények gyártásában már egyre több célgépet használjunk s ezek nagyrészét saját szakem­bereink tervezték és gyártották. Kónya Béla mérnök, valamint Labancz Ferenc és Lakatos Ta­más szerszámlakatosok például egy olyan többorsós menetfúró célgépet konstruáltak, amelyért a Fiatal Műszakiak és Közgazdá­szok Tanácsától jelentős díjat kaptak. Ez a célgép most fenn van a nehézipari kiállításon. A szerelés fejlesztéséért az. idén kapta meg gyárunk az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bi­zottság 3,5 millió forintos pá­lyadíját. — Mire fordították ezit az ösz­­szeget? — A termelés további fejlesz­tésére. Vásároltunk a Bakony Művektől — akik Bosch-licenc alapján gyártják — különböző szerelő. «* ly - berendezéseket, kézi kisgépeket, emelőszerkezeteiket. Ezek biztosítják a munkahely ki­szolgálását, a munka végzését könnyítik és gyorsítják, kiküszö­bölik a felesleges mozdulatokat. Már bebizonyosodott, hogy ezek­nek a szerelőhelyekmek a kiala­kítása 30—40 százalékos norma - csökkenést eredményez. Ez új módszerrel az azonos létszámmal Is .el tudjuk érni a többletterme­lést. — Jól halad az új csarnok épí­tése? — A vártnál is jobban. A Bács- Kiskun megyei Állami Építőipa­ri Vállalat várhatóan .nem tart­ja be a határidőt és a jövő év decembere helyett már június vé­gén átadja a 4 ezer négyzetmé­ter alapterületű új csarnokot. Ide költözik majd a szerszám rnűhely, a tmk, a szerelde és végátvevő. Lehetőségünk nyílik a késaáru­­raiktárolási gondok megoldására is. A mostani csarnokban felsza­baduló helyen bővíteni tudjuk a forgácsolóműhelyt. Külön örü­lünk annak, hogy 800 személyre elegendő szociális létesítménnyel, kótszekrérvyes öltözőivel, fürdővel, valamint könyvtárral is gazda­gabbak leszünk. Ugyancsak bir­tokba vehetünk egy bemutató- és oktatótermet is. — Mi lesz a másik épülő csar­nokban? — Az idén újabb építkezés kezdődött a másik mellett, itt történik majd egy új termék gyártása. Tavaily ugyanis a SZIM elnyerte a tőkés exporthitel-pá­lyázatot a golyósorsó gyártására. Biz tette lehetővé, {rogy az idén nyáron megkezdődhessen egy 1180 négyzetméteres kiímaiberen­dezéssel ellátott új csarnok épí­tése. amelyben a jövő év nyarán • Évente átlag 5 ezer, 8-fél* pneumatikus kisgépet gyártanak, s ezek javítását is elvégzik. Fel­vételünkön Bodor Dániel szerelő­lakatos egy légkalapácsot javít. • Gál Gyuláné esztergályos, a gyár műszaki gárdája által ter­vezett és készített menetfúrón dolgozik. már szeretnénk megkezdeni a próbaüzemet. A golyósorsó — amely a szer­számgépek pontos mérettartását (eszi lehetővé — JLcenoét a Lind­ner—T.I.P. cégtől vásároltuk meg és szakembereink teljes erővel hozzáláttak a gyártás előkészíté­séhez Ennek egyik fontos állo­mása az is, hogy a golyósorsó gyártásában résztvevőik NSZK- beli tanulmányutakon vesznek részt összesen négy csoportban. Bízunk abban, hogy a felfutás évében sikerül elérnünk az 50 milliós termelést. Ennek húsz százaléka hazai importpótló ér­tékesítés lesz, a többi pedig biz­tos piacot talál nyugaton. Gyárunk dolgozói e nagy fel­­adartok elvégzéséért és a ránk váró még nagyobb feladatok elő­készítéséért minden elismerést megérdemelnek. Az építkezésen is nagyon sok társadalmi mun­kát végeztek, nem utolsósorban nekik köszönhető, hogy a mun­kák ilyen jó ütemben haladnak. A raktározási gondok enyhítésé­re társadalmi munkában 288 négyzetméteres faházat építettek s ugyancsak szorgalmukat dicsé­ri, hogy már elkészült az az 1000 négyzetméteres 'betontér, amelyen él tudjuk helyezni az, érkező új gépeket addig, amíg a csarnok felépül. Annak kiMön örülünk, hogy a dolgozók létszámának 75 százaléka 30 éven aluli fiatal, 55 százaléka pedig több mint öt éve dolgozik itt. O. L. • A szereléstechnikai eszközök segítségével készülnek már az SV légrugószelepek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom