Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)

1978-12-03 / 285. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 3.

Öreg kubikosokkal a hetényegyházi könyvtárban üldögélve, bejártam a fél országot. Könnyedén röpített távoli tájakra a szárnyas emlékezet; nem állta utunkat hegy, víz, sorompó, sár, szél, nem törte vállunkat talicska terhe, nem húzták vissza a lábakat az otthonhagyott gondok, az ismeretlen úticél bizonytalanságai sem lassították a járást.

Nyugdíjas hegymozgatók, folyamszelídítök

• Vidám szakmai vita a viharvert szerszámokról. Kullmann Sándor «zv. Putnoki Ferencné, Mócza István. Szőke József, Varga Péter Balogh Pál.

Dinasztiák

Ágoston József, a lakiteleki utat emlegette, ott kezdte vízhordóként, meg a Wszakürti terméskőtöiést, meg a balatoni műutat, meg a kunszerrtmiklósi bekötőt, meg a kecskeméti ivóvízhálózat első szakaszait, meg... pedig az összegyűlt hajdani kétkeziek közül ó töltött a legkevesebb időt ii szakmában.

A szegvári születésű Szőke József először a csepeli tölténygyárban kubikolt, dolgozott Körmenden, Veszprémben, Ferihegyen, szinte az egész országban hullatta verejtékét,

Kullmann Sándor fiatalon csoportvezető, bandagazda lett, Furmányos, a lehetetlent lebíró ember. Történt egyszer, hogy táviratot kapott a Rába mellől. „Jöjjön azonnal, Strasszer." Ez a Straszszer a Palatínus részvénytársaság főmérnöke volt, dolgozott már neki. Kellett a többieknek is a munka, a fillér is ritka vendég volt. „Amikor felgyütt az esthajnalcsillag, ráültem bioiklimre, és a vasút mentén Pestig, onnan Veszprémig, majd tovább. Már felgyütt másnap az esthajnalcsillag, amikor Jánosházához közeledtem. Hol az út egyik felén mentem, hol a másikon, annyira kivoltam. Péter-Pál éjszakája volt. gyönyörű idő. Megálltam, bevágtam az egyik friss árpakupacba a biciklit, a másikba én dőltem be. Reggel újra a nyeregbe, tovább. „Hülye maga?” hümmügött inkább sajnálattal, mint lekezelően a főmérnök, amikor bevánszorogtam és megtudta, mióta jövök. Lehet, mondtam, de azért alaposan megnéztem, miről Is van szó. Két méter ötven centi magas, jó hosszú töltést akartak, gyöngykavicsból. Megalkudtunk, adtak pénzt, utazzam haza. vigyem a többieket is.

Szüntelenül úton

A tizenöt Berta testvér közül öten élnek. Sándor bácsi is a nyolcadik évtizedében jár. Nehéz sorban nőttek föl mindvalahányan, neki serdülőként még kubi kos takes ka sem jutott. Napszámba kényszerült, később Baracsra hónaposnak Tizennyolc évesen hordhatta először a földet, méghozzá a nemzeti kikötőben. Épített Nagybátony környékén kisvasukat, Duna-töltést Esztergomnál, Győrben a második vágányt, sok kenyeret elfogyasztott a Sió-szabályozásnál, a Dunavölgyi csatorna is megkoptatta izmait, inait. A fehérvári felüljárók is hallották talicskája duruzsolását. őrzi azt az oklevelet, amit 1945 elején a tiszaugi hfd újjáépítésekor kapott.

Kubikmunkán szerezte feleségét Balogh Pali bácsi, ötven éve is már annak, azóta se esett légv a leveábe Iparvasutat csináltak Sátoraijaújhely környékén, ott ismerkedtek, ott vállalta egy fiatal lány, hogy mindörökké társa marad ennek a folyton úton levőnek. Hajtotta a szükség, hajtotta a megszokás. Nagyapja még az Ecsedi láp ingoványaival birkózott

A kecskeméti Varga Pétert a cimborák vitték kubikossorba. Még talicskája sem volt az öreg B Tóni bácsiét sózták rá. Azóta se láttak akkorát, túl is adott rajta első kínálkozó alkalommal. Megizzasztotta Tasson: a zsilip építésénél 20—25 méter mélyről hordták az 'iszapot. A jól megnyúlt Péter kedvét a leggörnyesztőbb robot sem vette el a helikontól. Vitte magával gátépítéshez. vasútalapozáshoz, töltésmagasításhoz és gyakorolt, ha volt egy kis szusszanásnyi pihenője, fgy illet a messzeföldön híres hetényi rézfúvós-zenekar oszlopos tagjához, mert — ha nem tévedek — tulajdonképpen a helikon is a prímet játssza. Szóltak az 1918-ban szétoszló k. u. k, katonazenekartól bagóért vásárolt hangszerek bényászfaluk kiskocsmáiban, otthoz az őszi lagzikon. még a dunaújvárosi építkezéseken is.

Távolban is hűséggel

Eltalálná szarva közt a tőgyét, ki netán kártyás-mulatás-asszonyos daliáknak vélné az országjárókat. Kiss Lajos, a hódmezővásárhelyi szegény emberek megörökítője is Ilyenformán mutatja be őket, de most az egyszer tévedett. Legalábbis a hetényegyháziakat más fából faragták.

Kullmann Sándor erélyesen tiltakozik még a feltételezés mia'tt Is.

— Arra tanítottak, hogy az nem is ember, aki nem ember. Erkölcsi becsületünk volt. Ha valaki durván beszélt egy nővel, másodjára, harmadjára szedhette a sátorfáját.

Ágoston József: — Volt, amikor csak nyolc-tizhetenként tudtak hazagyünni. Úgy vigyáztak egymásra, hogy- nem volt kilengés.

Szőke József: — Esetleg a legények ott maradtak, amikor mi hazagyüttürrk. talán nekik került.

Berta Sándor: — Inkább a kocsmába mentek nagyot sivalkodni, nem hogy nővel. Kártyáztak, kugliztak inkább. A nősök pláne! Ha valamelyik nős ember mégis ilyet cselekedett, még haza se ért, már tudták és kiimángorolta az asszony.

Kullmann Sándor: — Ha már nagyon nem bírtak magukkal, új húst játszottak. Az egyik bedőlt, a másik verte a.. Az se tagadható persze, hogy a lányok sem kapkodtak kubikosok után. Mit ér az esküvője másnapján már a hetedik határban talicskázó. kordézó férj. Többnyire kubikosivadékok vállalták ezt a sorsot, a tulajdonképpeni családfő szerepet. Mert az asszonyokra szakadt minden, a gyerekek, a ház körüli munkák, még a szőlők, gyümölcsösök is.

Ha becsapták őket

A kertészkedést csak évtizedekkel később kedvelték meg páratlan szorgalommal varázsoltak az újabb parcellázások után ligeteket a homokna. Sejthette az első szegvári, mindszenti kubikosokat a század elején letelepítő Kada Elek, hogy a használatukba, majd birtokukba adott két hold nem köti le energiájukat, kellő jártasság hiáhyában ebből nem tartatják el népes családjukat, munkavállalásra kényszerülnek. A szomszédos Miklóstelepen. az úrihegyi szőlőkben és segítik a város által kezdeményezett utak, vasutak megépítését. Csak féllgmeddig vált be számítása. Örömmel mentek földmunkára. Szakértelmüket, kitartásukat dicséri a fülöpszáílási vasút, ők csinálták a korhánközi, a régi Izsáki, a kecskémét—nagykőrösi utat, kövezték a duoarföldvárit, betonozták a budapesrt—szegedit, a békéscsabait Napszámra csak a végső szükségben fanyalodtak. Egyéniségük nem tűrte a parancsolgatást, az uzsorabért, otthagyták az ételt, ha a gazda piszkos edényben tálalta.

Keményen óvták jogaikat, előfordult, hogy szó nélkül otthagyták a munkát, ha becsapták őket. A két évtizede elhunyt Bárkai István házánál rendszeresen gyűléseztek (emléktábla kívánkozik ide), tették dolgukat a nagy történelmi fordulókon, szenvedtek Francia Kiss Mrhályék bikacsökeitől, a kegyetlen botozásoktól.

1Ü44 novemberében az elsők közöld kapcsolódtak az új rend megteremtésébe. Mindenki természetesnek tartotta, hogy közülük kerüljön ki a helyi tisztségviselők többsége.

Jövőformálók

Ágoston József, a tanács társadalmi elnökhelyettese: — Már a háború alatt eljártam Pálinkás Mihály albérlőjéhez sokat beszélt a szocializmusról, 1944. november elsején ötöd magammal bementem Kecskemétre, karszailagot, igazolványt kaptunk. Amikor megalakult Hetényben a kommunista párt, én lettem a szervező titkár, két hét alatt nyolcvannégyen jelentkeztek. Sok minden voltam később, őrnagyként szereltem le a határőrségtől. öcsém mérnök Budapesten, hajdanán ő is kubikolt. A többiek is jól megérdemelt nyugdíjukat élvezik, köztiszteletben élnek.

Berta Sanyi bácsi ma is dolgozik, tagja a végrehajtó bizottságnak. 1948-ban mondott búcsút a talicskának.

— A fogságban megfogadtam, ha egyszer hazajutok, otthon maradok. 1948-ban egy alakuló tszcsoportnak lettem az, elnöke, később tanácselnök-helyettesnek választottak.

Jól élnek, most már többet törődhetnek a kis háztájival. Olyan jókedvűen idézték nehéz sorsukat. hogy talán nem is irigylik a markológéppel dolgozó mai kubikosokat, pedig őket autóbusz teszi le a kiskapu előtt.

HelUi Nándor

Végtelenített húzózárak, kosárlabda belföldre és exportra

KlsAcunféliQgyházától alig néhány kilométerre a Csongrádi út mellett, a Lenin Termelőszövetkezet lakatosüzemének egyik épülete immár nyolcadik esztendeje ad „második otthont” egy •ereg szorgalmas lánynak és aszszonynak.

— Annak idején a női munkaerő téli foglalkoztatásának megoldására hozták létre a közös gazdaság vezetői ezt a kis üzemet — tájékoztatott Agó Ferencni üzemvezető. — Az ELZETT gyár a kooperációs partnerünk, részükre végezzük különböző gyermek játékok és húzózárak összeszerelését.

Az idén csak egy féle Játék — • kosárlabda — szerelésére kaptunk megbízást, összesen 250 ezret adunk át belőle az év végéig dobozba csomagolva, értékesítésre kész állapotban. A hazai igények kielégítésén túl ebből a játékból jelentős mennyiség kerül az NDK-ba, Csehszlovákiába és Jugoszláviába is.

A húzózárakat végtelenített állapotban kapjuk, s ebből kell nekünk a megrendelők igénye szerinti méretűiket elkészíteni és felszerelni. Jelenleg 32-féle színű húzózárat készítünk, a legrövidebb 12 centiméter, a leghoszszabb pedig 1 méteres. Nyílon tasakiba csomagolunk 50—50 darabot, s máris kezdődhet a szállítás...

A mintegy félmillió darabos

hazai megrendelés teljesítésén túl az idén 2 millió különböző színű és méretű húzózár került tőlünk a Szovjetunióba is.

Az idei 1 millió forintos árbevételi tervünket különben november 29-én befejeztük, s már a túlteljesítésen dolgozunk. Szeretnénk az év végéig még legalább 250—300 ezer forinttal hozzájárulni a közös bevételhez.

Üzemünk dolgozói a Hámán Kató ezüstjelvényes szocialista brigád tagijai. Nemcsak itt dolgozunk, hanem az év folyamán részt vettünk a körte és őszibarack termésének betakarításában, »Őt. segítettünk a dohánykertészeknek is. Ebédszünetben és más szabad időben sokat dolgozunk a

telep parkosításában. valamint ml végeztük el a férfifürdő meszelését és takarítását.

A brigádot dicséri különben az is, hogy évek óta patronálja a kiskunfélegyházi József Attila Általános Iskola két osztályét. Most, december 6-án délben például a tsz vezetősége által rendelkezésünkre bocsátott autótouszsaal kihozzuk a 70 kisdiákot és télapóünnepséget rendezünk részükre. Megvendégeljük őket, 6 átadjuk a Télapó ajándékait is. Arra is büszkék .vagyunk — teszi hozzá végül —v hogy a tsz Tédapója a többi ajándék mellé tőlünk vásárolt a tagok gyermekei részére 200 kosárlabida-játókot.

O. L.

• Gyors, szakavatott Mozdulatokkal állítják feste a brigád tagjai a koaárlaMaJátékokat.

SIKERES NEMESÍTŐ MUNKA KECSKEMÉTEN

Új csemegeszőlő-fajták és fajtajelöltek

A világon tízmillió hektáron termesztenek szőlőt. Az összesen 699 millió mázsa, kiváló étrend! hatású, tápláló gyümölcs 84 százalékából búrt erjesztenek, csupán 10 százalékát fogyasztják írlss gyümölcsként és hat százalékát aszal vényként. Hazánkban a szőlőterületnek megközelítőleg 10 százalékán terem csemegeszőlő, de ennek fajtaösszetétele nem kedvező. A hazai keresletet ugyanis Jobban ki lehetne elégíteni a jelenleginél piacosabb, korai érésű, a gombabetegségeknek ellenállobb fajtákkal, emellett a csemegeszőlő kínálkozó exportlehetőségeit Is ki tudnánk aknázni.

Dr. Szegedi Sándor, a mezőgazdasági tudományok doktora, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet főigazgató-helyettése már több mint negyedszázada láradozik a hazai csemegeszőlő-termesztés fejlesztésén, fajtanemesítéssel öt kértük meg, hogy ismertesse kutatómunkájának eredményeit.

— Az étkezési célra termesztett szőlőnek, amit mi csemege-, más népek usztuli szőlőnek neveznek, tetszetős, kedvező fürtszerkezetűnek, négy grammnál nagyobb bogyósúlyúnak, olvadó, nem rágós, szétharapva sem csersavas ízű, és fogyasztáskor nem zavaró magvúnak kell lennie.

A csemegeszőlő kifejezetten idénygyümölcs. A fogyasztható érettség után csak rövid ideig tartható a tőkéken. A szőlőidény azonban korai érésű fajták nemesítésével, növényházi termesztéssel, hűtőházi tárolással is megnövelhető.

— Kérjük, ismertesse a kuta• tó-nemesítő munka célját.

— A Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti állomásán 1950-ben megkezdett nemesítő munka legfőbb célja a csemegeszőlőfajták fogyasztási, kereskedelmi és termelési értékének növelése volt. Huszonnyolc év alatt 750 keresztezés! kísérletet végeztünk, és 750 populációban több mint 55 ezer egyedet tanulmányoztunk. A kisérletsorozat háromirányú volt. Egyfelől az utódok kiválogatására alapozott, keresztezéses nemesítéssel igyekeztünk növelni az eurázsiai fajták értékét. A kísérletsorozat másik csoportja a szőlőfajták ellenállóságát, és a magvatlan csemegeszőlő előállításával, a különböző fajták minőségét kívánta fokozni. A harmadik feladat megoldása a peronoszpórának és botritisznek ellenálló csemegefajták előállítását szolgálta.

Elemeztük a csemegeszőlőtermesztés helyzetét és nemesítés eredményeit, Mathiász János és Kocsis Pál fajtáinak szerepét a termesztésben, a hazai és a külföldi fajtanemesítésben. Továbbfejlesztettük a csemegeszőlő fizikai és kémiai sajátosságainak és érési vizsgálatainak módszereit. Fajtagyfljteményünket, mint a nemesítés génbankját, külföldi és saját hibridfajtáinkkal szaporítottuk. A gyűjteményes csemegeszőlő-fajták száma jelenleg 835. Felülvizsgáltuk a külföldi, Mathiász, Kocsis és saját gyűjteményes fajtáink termesztési, fogyasztási értékét, és legfontosabb tulajdonságaikat korszerű, könynyen, gyorsan áttekinthető lyukkártyákon tartjuk nyilván.

A csemegeszőlő értékét növeli a bogyók színének szépsége, ízének finomsága, héjának és magvának kevésbé érezhető volta. Ezért ezeket a tulajdonságokat a legfontosabb szelekciós tényezők között szerepeltetjük. Elvégeztük a kisparcellás kísérletekben levő hibridfajták fizikai, kémiai tulajdonságainak vizsgálatát. Meghatároztuk a bogyók átlagsúlyát, átlaghosszát, és szélességét, a bogyókból sajtolt must cukorszázalékát, savtartalmát. Megmértük a bogyók nyomás- és bogyókocsány szakításellenállását, és rugalmassági értékét. A kisparcellás kísérletekben legértékesebbnek talált hibridfajtákat a háromszáz tőkés középparcellás kísérletbe telepítettük el és bejelentettük fajtaminősítésre.

— Az 1950-tól eltelt csaknem három évtized alatt milyen új fajtákat, fajtajelölteket állítottak

elő?

— Csemegeszőlő-fajtáinkkal, Jelöltjeinkkel, amelyek repedésellenállók, nagybogyójúak, igen tetszetős színeződésűek, olvadó és nem érezhető bogyóhéj úak, élvezetes ízűek, fogyasztáskor nem zavaró magvúak, túlnyomórészt peronoszpőra- és botritisz-ellenállók, bővíteni tudjuk a csemegeszőlő-választékot. A fogyasztók ezt meg is kívánják. A termelők viszont olyan fajtákat szándékoznak telepíteni, amelyeknek termése kedvezőbb áron értékesíthető, mint a hagyományos fajtáké, azoknál biztonságosabbon és többet teremnek. Ezt a célt az úl. előzetesen elismert fajtáink és minősítésre bejelentett jelöltjeink telepítésével el lehet érni.

— Melyek ezek?

— Jelenleg a legkorábban érő csemegeszőlő-fnltánk a Csabagvöngve. amely í3TIus 22. és augusztus 3-a között, legkésőbben pedig augusztus közepén éri el a fogyasztható érettséget. A legszebb fürtöket csemegeszőlőnek szedtük le. a maradékot pedig bornak érdemes feldolgozni. A Csabagvöngvénél tetszetősebb, nagyobb bogyójú a Favorit, amely

• Dézsi Andrásné vizsgálatot készít elő a kutatóintézet katonatelepi csemegeszőlő-nemesítö telepén.

• Hajtatási kísérlet a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti állomásán.

(Tóth Sándor felvételei)

előzetesen elismert fajta. Legkorábban augusztus első hetében érik. A Csabagyöngyénél kedvezőbb áron értékesíthető, sárga színű, semleges ízű bogyói botritisznek ellenállóak. A KM—151-es számú fajtajelölt a korai Pannónia kincsének tekinthető. Igen bőtermö és augusztus második felében éri el a megfelelő érettséget. Repedésnek, botritisznek ugyancsak ellenálló fajtajelölt. Á Narancsizű fajtajelölt, amelynek zamata a narancs és citrom ízére emlékeztet, augusztus 10—20-a között, legkésőbb augusztus _vége felé érett. Az R—49-es számú fajtajelölt igen korai érésű, peronoszpórának, botritisznek ellenálló, szép piros színe és finom muskotályos zamata miatt érdemel figyelmet. Házikerti, nyaralókért! termesztésre különösen alkalmas.

A Pannónia kincse legkorábban szeptember 10-e táján érik, tetszetős termése és kiemelkedően nagy termőképessége miatt érdemes vele foglalkozni. A KM— 156-os fajtajelöltünk finom fűszeres ízű. Szeptember elején érik. Termésének szépsége és magas hozama miatt ugyancsak figyelemre méltó. Előzetesen elismert fajta a Rekord. Nagy fürtje és bogyói miatt különleges csemegeszőlő. Inkább házikertbe ajánlható, mert nehezen csomagolható. A KM—183-as muskotályos zamatú fajtajelölt, íze és tetszetős termése miatt érdemel figyelmet. Említésre méltó még a Téli muskotály, mint előzetesen elismert új esemegt.-.zőlő-fajta, továbbá az R—10-es, az R—28-as számú és az R—32-es számú fajtajelölt, amelyeket finom ízük és mutatós termésük miatt érdemes termeszteni.

A felsorolt csemegeszőlőfajták és fajtajelöltek alkalmasabbnak látszanak a hazai csemegeszőlőválaszték bővítésére, a piaci igények jobb kielégítésére, az üzemi, a házi- és nyaralókerti csemegeszőlő-termesztés fellendítésére.

A korábbi meghatározástól eltérően a kettős hasznosítású szőlőfajtáknak csak a fogyasztási igényeket legjobban kielégítő csemegeszőlőket tekinthetjük. A régebben étkezésre is ajánlott borszőlőfajtákat a piacon lebecsülik. A kitűnő minőségű csemegeszőlőfajtákból, ha valamilyen károsodás éri, és étkezésre nem célszerű forgalomba hozni, finom. Illatos asztali bor készíthető.

K. A.

Beszélgetés hajdani kubikosokkal

• Etek a húzózárak Már terven felit készülnek.

(Opaustky László felvételei]