Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-28 / 305. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1978. december 28. események sorokban BUENOS AIRES Antonio Samore bíboros, II. János Pál pápa különmegbízottja kedden előzetes tárgyalásokat folytatott Jorge Videla tábornokkal, az argentin katonai junta vezetőjével és Carlos Pastor külügyminiszterrel a Beagle-csatorna három szigetének hovatartozásáról. Mint ismeretes, Argentína és Chile között már csaknem háborúig fokozódott a stratégiailag fontosnak tartott szigetecskék birtokjogáról folytatott vita. A vatikáni küldött szerdán továbbutazik Santiagóba, hogy a chilei fél véleményét is meghallgassa a kérdésről. (Reuter, AFP) MOSZKVA Szergej Szokolov, a Szovjetunió marsallja, a honvédelmi miniszter első helyettese december végén hivatalos látogatást tesz Kubában. A szovjet vendéget Fidel Castro Ruz, a Kubai KP KB másodtitkára, az államtanács első elnökhelyettese, miniszterelnökhelyettes, a Forradalmi Fegyveres Erők minisztere hívta meg. (TASZSZ) PEKING Az országos népi gyűlés állandó bizottságának most megtartott ötödik ülésén Huang Hua külügyminiszter jelentésben számolt be a kínai—amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételét megelőző tárgyalásokról. A kínai—amerikai megállapodást „történelmi jelentőségűnek” minősítette, és hangoztatta, hogy Peking és Washington diplomáciai kapcsolatának rendezése kedvező hatással lesz a két ország viszonyának alakulására és kihat a nemzetközi viszonyokra is. A külügyminiszter szerint a diplomáciai kapcsolatok létrejötte Kína és az Egyesült Államok között „Mao Ce-tung és Csou En-laj forradalmi külpolitikai vonalának hatalmas győzelme”. (MTI) MADRID Az El Periodico című madridi napilap értesülése szerint Adolfo Suarez miniszterelnök jövő szerdán, január 3-án jelenti be döntését, miszerint nem kéri beiktatását a jelenlegi parlamenttől, hanem a parlament feloszlatását és új általános választások kiírását javasolja a királynak. (MTI) TOKIÓ Fukuda Takeo volt japán miniszterelnök pekingi látogatásra szóló meghívást kapott — jelentették be szerdán a kormányon levő liberális demokrata párthoz közelálló tokiói, forrásokból. Fukuda a meghívást elfogadta, de a látogatás pontos dátumát nem közölte. Fukuda még októberben miniszterelnöki minőségben kapott hivatalos meghívást Pekingbe Teng Hsziao-pjng kínai miniszterelnök-helyettestől. (AFP) IRÁN BESZÜNTETTE AZ OLAJEXPORTOT Tüntetések és lövöldözések Teheránban A legfrissebb hírügynökségi jelentéseik szerint szerdán reggel — immár az ötödik egymást követő napon — ismét lövöldözés hallatszott Teherán több körzetéből, elsősorban a teheráni egyetem és az amerikai nagykövetség környékéről. Az AFP francia hírügynökség beszámolt arról, hogy a főváros különböző helyein ezrek tüntettek a sah ellen. Az olajfronton az eddigi legsúlyosabb válság veszélye fenyeget. Az iráni parlament alsóháza, a madzslisz szerdán zárt ajtók mögötti ülést, tart, hogy megvitassa a fokozódó sah-ellenes tüntetések nyomán kialakult helyzetet. A fő napirendi téma hivatalos források szerint az olajtermelés alakulása lesz. A normális körülmények között a világ negyedik legnagyobb olajtermelőjének számító Irán olajiparát a több hete tartó sztrájkok csaknem teljesen megbénították. Kedden a napi termelés 700 000 barrel volt, ami alig haladta meg a bélső fogyasztás kielégítésére szükséges szintet. Értesülések szerint a nyersolajexportot beszüntették, s Irán fő olajexport-kikötőjébén szünetel a munka. Hírügynökségek ugyanakkor rámutatnak: az iráni olajtermelés csaknem teljes mértékű leállása nem lesz azonnali, drámai hatással az Egyesült Államokra, amely olaj szükségletinek mintegy nyolc százalékát importálja Iránból. Mindazonáltal az iráni olajtermelés folytatódó „bénultsága” felgyorsíthatja az olaj világpiaci árának — az OPEC által amúgy is elhatározott — emelését. Az UPI hírügynökség jelentése szerint a teheráni olajfinomító sztrájkoló alkalmazottai ingyen olajat osztanak szét a műanyagés bádogkannákkal várakozó lakosok között. Az Iran Air pilótáinak és alkalmazottainak sztrájkja szerdára megbénította a légitársaság tevékenységét. A légitársaság valamennyi tervezett járatát lemondták. Egyelőre nincs hír arról, hogy a sztrájkolok mikor veszik fel újra a munkát. (UPI, AP, AFP) • Tovább folytatódtak Iránban a kormánycsapatok és a sah távozását követelő erők összecsapásai. Képünkön: teheráni utcakép december 26-án. (Telefotó — AP — MTI — KS) Gandhi szabad NAPI KOMMENTÁR Háborgó vilajetek Megbi/.ható statisztikák szerint 1978-ban a politikai erőszak hullámai Törökországban csaptak a legmagasabbra. Szembenálló diakcsoportok, szélsőséges elemek, Türkes ezredes hírhedt fasiszta martalócai, a „szürke fairkasok” sok fegyveres incidenst provokáltak és tömérdek merénylet terheli lelkiismeretüket. Az ellenzék — Demirel igazságipáirtjávál az élen — már huzamosabb ideje követelte a rendkívüli állapot bevezetését. A múlt hét végén Karamanmarakban szinte polgárháborús méreteket öltött a vallási köntösben jelentkező belső ellentét: bizonyos mértékig az iránihoz hasonló, konzervatív, erők összecsapásokat robbantottak ki, amelyek mintegy száz halálos áldozatot követeltek. Ecevit kormányfő hosszan tanácskozott a kormánnyal, végül is a minisztertanács úgy döntött: 13 háborgó vilajetben — vagyis tartományban — előreláthatóan (kéthónapos időtartamra bevezetik, a rendkívüli állapotot A törökországi események érthető aggodalmat keltettek mind a NATO berkeiben, mind az Egyesült Államok kormányköreiben. Washington n.em olyan rég rendezte kapcsolatát Ankarával, 6 a korábbi fegyverszállítási embargó feloldásától a NATO déli szárnyának megerősödését remélte. Az uáA amúgy is kedvezőtlen helyzetbe került az iráni események kapcsán, amelyek a politikai fejleményeken túlmenően most már súlyosan veszélyeztetik az amerikai olajimportot éppúgy, mint az Egyesült Államok jó néhány szövetségesének energiaellátását. Megfigyelők szerint a vallási köntösben jelentkező politikai elégedetlenség vitathatatlanul a jobboldali ellenzék műve. Bűlent Ecevit kormányfő állapította meg: „az ország egységének megtörését célzó erőszak fokozódása az államot éppúgy fenyegeti, mint a kormányt”. Demirel, a legjelentősebb ellenzéki párt, az igazságpárt vezére nyíltan kijelentette: a kormányban nem bízik, annál inkább a hadseregben. Félő, ha a nyugtalanság Törökország más Vidékeire is átterjed, a hadseregnek egyre fontosabb szerep jut. Márpedig kétségtelen, hogy a NATO egyik legnagyobb számú fegyveres erejének élén sok olyan tábornok és főtiszt áll, akinek nincs ínyére az Ecevit által képviselt irányvonal, amelyet a nyugatnémet szociáldemokratákéhoz hasonló belpolitika és a szomszédos Szovjetunióval a kölcsönösen kedvező együttműködésre való törekvés jellemez. A politikai erőszakhullám éppen ezért vetszélyes jelenség Törökországban. Olyan erőpróba, amely Ankara közeli és távolabbi orientációjára, s nem utolsósorban Ecevit kabinetjének a sorsára is kihathat. Gy. D. Indira Gandhi kedden egyhetes fogsága után elhagyta börtönét, miután Nilam Szandzsiva m Reddi köztársasági elnök rendeletére befejezte munkáját az indiai parlament téli ülésszaka. Az alsóház egy héttel ezelőtti döntése úgy szólt, hogy a képviselői mandátumtól megfosztott ellenzéki politikust a téli ülésszak befejezéséig tartják fogva. Az elmúlt héten országszerte hatalmas megmozdulások voltak és a hatóságok több tízezer személyt vettek őrizetbe. Gandhi asszony a várakozó újságíróknak nem nyilatkozott. (Reuter, AP, AFP) • Indira Gandhi börtöne előtt várakozó híveit üdvözli. (AP— KS) Abu Dhabi olajfelhői A vártnál komorabb felhőkkel sötétítette el a világgazdaság jövő évi kilátásait az olajtermelő országok szervezetének, az OPEC-nek december derekán tartott értekezlete. Az Abu Dhabi olajsejkségben, zárt ajtók mögött tartott konferencia jóval nagyobb mértékben emelte a nyersolaj árát, mint azt a szakértők még alig néhány héttel korábban jósolták. Maga az áremelés ütemenként történik, mégpedig négy részletben. Az első menetben a jelenlegi barrelenkénti (1 barrel 159 liter) 12,70 dolláros olajár 5 százalékkal emelkedik, tehát 13,33 dollár lesz. Ezt követően április, július és október elsején emelkedik az olaj árszintje. Az egyes ütemek százalékos emelésében természetszerűen benne foglaltatik a már korábban végrehajtott emelés is. Így jön létre az a helyzet, hogy — bár a szakaszosság miatt az év folyamán tiz százalékos az árnövekedés — valójában 1979. október elsején az olaj ára már 14,5 százalékkal lesz magasabb, mint most. Számszerűen: barrelenként 14,54 dollár. Emlékeztetni kell arra, hogy egészen október végéig általános volt a vélemény, hogy csak szerény áremelésre kerüj sor. A derűlátók 5 százalékos áremelést jósoltak, és egyik prognózis sem ment túl a 8 százalékos áremelési határon. Ezt tükrözte még Blumenthal amerikai pénzügyminiszter december első felében lett közép-keleti körútja is. E villámlátogatás után Blumenthal arra a következtetésre jutott, hogy az OPEC-tanácskozáson legfeljebb 5—7 százalékos olajár-emelkedésre kerül majd sor. A jóslat helytelennek bizonyult — mégpedig a jelek szerint nem annyira gazdasági, mint inkább politikai okok miatt. Az eredeti optimizmus olyan tisztán gazdasági-pénzügyi tényekre támaszkodott, amelyek nagy vonalakban továbbra is érvényesek. Mindenekelőtt arra, hogy a vezető tőkés országok viszonylag lanyha konjunktúrája miatt az olaj iránti kereslet lassabban emelkedik, mint korábban. Ráadásul új termelők léptek be (mindenekelőtt Nagy-Britannia és Mexikó, valamint Alaszka). Ennek következtében az öt évvel korábbi 53 százalékról az OPEC-országok részaránya a világtermelésben 50,4 százalékra csökkent. A dolog lényegét tekintve tehát viszonylagos olajbőség állt elő, ami a szakértők szerint meggyengítette az OPEC-országok tárgyalási pozícióit. Crre a tőkés világban meg-A-' levő viszonylagos olajbőségre alapozták a szerény áremelkedésben bízó jóslatokat. Úgy vélték, hogy a piaci helyzet miatt az OPEC-országok kénytelenek „lenyelni” a vezető tőkés országokban tapasztalható inflációt, ami lényegesen drágábbá tette behozatalukat és csökkentette fizetési mérlegtöbbletüket. Az előrejelzések nem váltak be: az OPEC kénytelen volt megmozdulni — mégpedig elsősorban azért, mert a szervezeten belül politikai akciók következtében megváltoztak az erőviszonyok. Emlékezetes, hogy a tavalyi OPEC-értekezleten egyáltalán nem került sor áremelésre. Az árak befagyasztását az tette lehetővé, hogy Irán és Szaúd-Arábia szövetséget kötött egymással. Az OPEC e két egyértelműen amerikai orientációjú tagállama egyben a két legnagyobb exportőr is. Így viszonylag könnyen rákényszeríthették akaratukat az OPEC radikális szárnyára,_ a jóval nagyobb áremelést követelő Irakra, Líbiára és Algériára. Ezek az erőviszonyok októberben még szilárdnak látszottak. Amikor azonban kirobbant a valamivel több, mint két hétig tartó iráni olajsztrájk — már felvillant az a lehetőség, hogy ez nem várt bonyodalmakat okozhat az olaj körüli pozícióharcban. A novemberi olajsztrájk a vázolt piaci helyzet miatt még nem okozott fennakadást a tőkés világ olajaUátásábain, Szaúd- Arábia és Irán politikai okok által motivált érdekszövetségét azonban már ez is meggyengítette. Ettől kezdve számolni kellett azzal, hogy erősödik a nagyobb áremelést követelő országok nyomása, s hogy Szaúd-Arábia oldalán egy immár gazdaságilag is ingatag iráni rendszer áll majd a vitában. Ezt az irányzatot kiélezte, hogy december első felében ismét olajsztrájk robbant ki Iránban és az ország legnagyobb olajfinomítója Abadanban éppen vasárnap, december 17-én volt kénytelen leállni. Azon a napon, amikor Abu Dhabiban az OPEC- országok minisztereinek az árvitában dönteniük kellett. Czaúd-Arábia ily módon ma. ^ gára maradt. Óriási termelési és export-súlya, valamint az a lehetőség, hogy ki nem használt termelői kapacitásainak bevetésével bármikor előidézhet olajbőséget, természetesen nem maradt hatás nélkül az áralakulásra. Az Irak, Líbia és Algéria által igényelt 20 százalékosnál is magasabb áremelkedés nem következett be. Az áremelés sokkhatását „adagoló” ütemezés is szaúd-arábiai követelésre került a határozatba. Az ütemezés azon a (tényen nem tud változtatni, hogy háromnegyed év múlva csaknem 15 százalékkal lesz drágább a nyersolaj. Ez pedig mindenképpen fokozza az inflációs nyomást a vezető tőkés országokban és még problematikusabbá teheti a dollár helyzetét. Mind a korábbi tapasztalatok megmutatták, a szocialista országok viszonylagos védettsége ellenére a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül ez az áremelkedés — ha csökkentett mértékben is — szükségszerűen beszűrődik. Mindez azt jelenti, hogy 1979 az egész világgazdaság és a nemzetközi külkereskedelem számára új, a vártnál komolyabb gondokat hozhat. —i —c Kimagasló év az országgyűlés nemzetközi kapcsolataiban Mélykúti Attila, az MTI parlamenti tudósítója írja: A napokban véget ért az országgyűlés téli ülésszaka, s a teremben kihunyó fények az idei törvényhozói munka zárását is jelezték. Az 1978-as esztendő eredményeit mérlegre téve megállapítható: a magyar külpolitika szerves részeként tovább szélesedtek és erősödtek az országgyűlés nemzetközi kapcsolatai. A magas szintű delegációk utazásai és fogadásai, a világpolitika legfontosabb kérdéseit is napirendre tűző tárgyalások, valamint, az interparlamentáris unió magyar csoportjának munkája hasznosan szolgálta Magyarország kétoldalú kapcsolatainak fejlesztését, a békés egymás mellett élés politikáját Az idei fejlődést érzékeltetik a magas szintű látogatások: három küldöttségünk tárgyalt külföldön és kilenc ország törvényhozási delegációját fogadták a budapesti Parlamentben. Mindössze két küldöttséggel járt kevesebb Magyarországon 1978-ban, mint a megelőző két és fél évben együttesen. Apró Antallal az élen, hivatalos baráti látogatáson a Szovjetunióban. tárgyalt magyar parlamenti delegáció. A találkozó újabb fontos állomását jelentette a, két testvéri ország legmagasabb szintű népképviseleti szervei, az országgyűlés és a Legfelsőbb Tanács közötti rendszeres tapasztalatcserének. Az idén először folytattak megbeszéléseket a magyar törvényhozás képviselői Hollandiában: az or.sz.ággyűlés elnökével az élen tanulmányozták a szenátus és a képviselőház munkáját. Péter János alelnök vezette azt a delegációt, amely Görögországban nemcsak a parlament, hanem a kormány több vezetőjével is hasznos megbeszéléseket folytatott. A szocialista törvényhozás tapasztalatainak kicserélését, az együttműködés legfontosabb kérdéseinek megvitatását szolgálta Jugoszlávia és Románia parlamenti képviselőinek budapesti tárgyalása. Országgyűlésünk vendégei volták a belga, az angol,' a norvég és az olasz törvényhozás küldöttei is. A külföldi küldöttségek magyarországi látogatásaikra kiemelkedő személyiségek vezetésével érkeztek, akik országúik legfontosabb politikai pártjaiban is többnyire meghatározó posztot töltenek be. Figyelmet érdemel, hogy a földrajzilag távoli Ausztráliából, valamint az NSZK-bői és Portugáliából először fogadtunk- parlamenti küldöttségeket. Ezek a tények, valamint négy más országból a hazánkba érkezett bizottsági küldöttségek látogatásai is bizonyítják Magyarország és a szocialista törvényhozásunk növekvő nemzetközi tekintélyét. A magas szintű delegációk mellett országgyűlésünk 12 országból 68 képviselőt fogadott ta n ul máiny ú tra, tapasztalatcserére. A nemzetközi kapcsolatok bővítéséhez jelentős támogatást nyújtott az interparlamentáris unió magyar csoportjának határainkon túli tevékenysége. Az interparlamentáris unió szeptemberi, Bonnban megtartott 65. konferenciáján a magyar küldöttség egyik ajánlója volt —* egyebek között — a fegyverkezési versenyt elítélő dokumentum elfogadásának. (MTI) Elhunyt Huari Bumedien A szerdán elhunyt algériai államfő, Huari Bumedien 1932-ben született a kelet-algériai Guelmúban, hétgyermekes szegényparaszti család fiaként. Constantine-i (Algéria) arab tanulmányait a kairói Al-Azharban folytatta, ahonnan a Franciaország elleni fvigge.tjepségi harc , kirobbűnása-ix kor, 1954-ben visszatért Algériába. 1957-ben ezredesi rangban az orárii katonai körzet parancsnoka, majd 1960-ban a nemzeti felszabadító hadsereg vezérkari főnöke lett. Az 1962-re kivívott függetlenség nyomán hatalomra került Ben Bella-kormányban honvédelmi miniszterré nevezték ki. majd a minisztertanács elnökhelyettesévé és a Nemzeti Felszabadítási Front vezetőségi tagjává választották. 1965-ben, vérontás nélkül Bumedien átveszi a hatalmat Ben Bellától. Az utóbbi évtizedben Algéria a fejlődő világ egyik legfejlettebb országa lett. Bumedien nevéhez fűződik az algériai nemzeti charta. majd az alkotmány kidolgozása. Nemzetközi színtéren igen jelentős szerepet töltött be a fejlődő világ imperializmusellenes har_ cában, a „harmadik világ”, szószólójaként nagy tekintélyre tett szert az el nem kötelezettek mozgalmában. Az algériai külpolitika alapvető elemévé tette az afrikai felszabadító mozgalmak tevékeny támogatását, * Szerdán délben összeült az algériai népi nemzetgyűlés. Egyperces felállással és csenddel adóztak a képviselők az elhunyt Huari Bumedien elnök emlékének. Rabah Bitat, a népi nemzetgyűlés elnöke kihirdette, hogy Huari Bumedien halálával végérvényesen megüresedett az államfői poszt. Az alkotmány előírásainak megfelelően Rabah Bitat-t nevezték ki az ország ideiglenes államfőjévé. Bumedien temetése december 29-én lesz. Az országban negyvennapos nemzeti gyászt rendeltek eL Világszerte nagy részvéttel fogadták az algériai elnök halálának hírét. Az Arab Liga egyhetes gyásszal emlékezik meg Bumedienről. Egymás után érkeznek Algériába a részvéttáviratoik is. (AFP, Reuter, UPI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • A Legfelsőbb Tanács képviselőjelöltjévé választották Leonyid Brezsnyevet A Legfelsőbb Tanács képviselőjelöltjévé választották szerdán az SZKP KB főtitkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét, Leonyid Brezsnyevet. A jelöltet a moszkvai Bauman nevű választási kerület dolgozó kollektívái állították a választások alkalmával rendezett gyűlésen. Mint ismeretes, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének 2 héttel ezelőtt közzétett rendelete értelmében 1979. március 4-én kerül sor a Legfelsőbb Tanács küldötteinek megválasztására. (TASZSZ) • összecsapások Törökországban Véres összecsapások történtek Törökország több városában annak ellenére, hogy számos tartományban rendkívüli állapotot vezettek be. Képünkön: a kormány a fegyveres erőket is mozgósította. (Telefotó — AP — MTI — KS)
