Petőfi Népe, 1978. december (33. évfolyam, 283-308. szám)
1978-12-03 / 285. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! / MEGVÁLASZTOTTÁK AZ ÚJ ORSZÁGOS BÉKETANÁCSOT PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIII. évi. 285. szám Ára: 90 fillér 1978. december 3. vasárnap Holnap ünnepi ülést tart az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága december 4-én, hétfőn délelőtt 10 órakor székházának nagytermében ünnepi ülést tart a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Délután folytatódik a megyei pártbizottság ülése, melyre a végrehajtó bizottság javasolja megtárgyalni a közművelődés tovább, fejlesztésére hozott határozatok végrehajtásának tapasztalatait, különös tekintettel a munkásság és az ifjúság művelődésének helyzetére, s a további feladatokra, valamint a Petőfi Népe szerkesztősége munkájáról szóló jelentést, illetve tájékoztatót. Elutazott Budapestről Hafez Al-Asszad Szombaton elutazott Budapestről Hafez Al-Asszad, s»z Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke, ciki Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkban. A sziiriai államfővel együtt elutazott felesége, Aniszah Al-Asszad, továbbá az elnök kíséretében levő Mahmud Al- Ajubi, az Arab Újjászületés Szocialista Pártja nemzeti vezetőségének tagja, a Haladó Nemzeti Front elnökhelyettese, Abdel Halim Khaddam miniszterelnökhelyettes, külügyminiszter, Mohammed Al-lmadi gazdasági és küIkereákedellmi miniszter. A Ferihegyi repülőtéren a búcsúztatásra megjelent Kádár János és felesége, Losonczi Pál és felesége. Gyenes András, az MSZMP KB titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, s a .politikai élet több más vezető személyisége. A budapesti dolgozók szíriéi és magyar zászlókkal integetve, szeretettel, igaz barátsággal' búcsúztak a szíriai nép küldötteitől. Hafez Al-Asszad szívélyes búcsút vett a magyar közéleti vezetőktől és a diplomáciai testület tagjaitól. Az ünnepélyes búcsúztatás a ch'szzászlóalj díszmenetével fejeződött be. Hafez Ali Asszad budapesti látogatásáról és a tárgyalásokról tegnap közös közleményt adtak ki. Hafez Al-Asszad Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát és Losonczi Pált, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét hivatalos baráti látogatásra hívta meg a Szíriái Arab Köztársaságba. A meghívást köszönettel elfogadták. (MTI) Szerelőpad az MMG-ben • A Zsiguli gépkocsik műszerfalának részegységeit szerelik — évente 4## ezer darabot <— az MMG Automatika Művek kecskeméti vezérléstechnikai gyáregységében. (Pásztor Zoltán felvétele) Timmer József, a SZOT titkára, az Országos Béke tanács tagja a magyar szakszervezetek, több mint négymillió szervezett dolgozó nevében köszöntötte a tanácskozást. Somlyó György Kossuth-díjas költő saját, a kongresszusra írott versét mondta el, amelyet a két nagy író: Jókai Mór és Victor Hugo emlékének ajánlott. Puskás Sándor tanár, Vas megyei küldött arról számolt be, hogy szűkebb hazájában a békehónap megnyitóján évről évre autós békemenettel, nagyszabású tömegdemonstrációval tiltakoznak a háborús mesterkedések ellen. Ezután Béniké Valéria emelkedett szólásra. Benke Valéria felszólalása A beszámoló és a felszólalások, amelyeket eddig hallattunk — okkal és joggal idézik fel az öt év fejleményei mellett a nemzetközi és a magyar békemozgaloan 30 évét. Amikor fölszóLalásomfbam én is csatlakozom a beszámoló és az eddigi fölszóLalások megállapításaihoz; a magyar békemozgalom munkájának egészében véve pozitív mérlegéhez, pártunk Központi Bizottságálnak köszöntésével együtt azt a kívánságot is tolmácsolom; folytassák a magyar békemozgalom résztvevői munkájukat az eddigiek szellemében, de időszakiunk követelményeinek megfelelő sokoldalúsággal. A Szovjetuniót az egész emberiségért érzett felelősség vezérelte, amikor a békés egymás mellett élésnek megfelelő nemzetközi kapcsolatok normáinak . kidolgozását javasolta az elsőrendű kérdés, a háború kiiktatása érdekében. Erről gondolkodva, tanácskozva két kérdésre kell választ keresnünk. Az első: van-e reális lehetőség a háborúk kiiktatására. A második: mit kell tennünk azért, hogy e lehetőség valósággá váljék. A békemozgalom már megindulásakor azt hirdette, hogy sem világnézeti, sem a társadalmi rendet illető nézetek nem lehetnek akadályai annak, hogy osztályok és népek, egyének és szervezetek, vallások hívői és materialisták összefogjanak azok elten, akik világhatalmi céljaik vagy hadiipari profit-érdekeik miatt fegyverkeznek és háborús feszültségeket idéznek elő. Hogy a két érdek miiképpen fonódik öss^e és micsoda profitokról van itt szó, azt egyetlen példa Is jól jellemzi. Egyedül a neutronbomba bevezetésétől az ebben érdekelt trösztök tízmitliárd dolláros hasznot várnak. Minderre azért hívom fel a figyelmet, mert a hidegháború zsoldjában tájékoztatók mostanában kihasználják azt, hogy újabban a haladás erőinek táborában is viták 'keletkeztek egyes társadalmi kérdések eltérő megítélése miatt Az úgynevezett harnadik világban, a fejlődő országokban nagyon sok helyen a szocializmus különféle útjait hirdetik meg, és több ország valóban szocialista irányú fejlődésre törekszik. Itt a nemzetközi békemozgalom új, fontos bázisai jönnek létre. De a régen iparosodott, konszolidált tőkés országokban is — különösen a legutóbbi nagy gazdasági válság, az infláció, a munkanélküliség növekedése óta — egyhe több a vita és az élesedő harc akörül, milyen legyen a dolgozók demokratikus uralma, s hogyan, milyen úton és eszközökkel érhető el. Mindezek pedig azt jelzik, hogy a szocialista megoldás gondolata terjed. A békemozgalom tehát kedvezőbb talajon dolgozhat most, kedvezőbb lehetőségei nyílnak arra, hogy a közvéleményre hasson. E közvélemény Nyomásával keil kényszerítő erőt találnunk arra, hogy a kormányok ne tudják kivonni magukat a leszerelés parancsoló követelménye alól. Ez az előfeltétele a háború nélküli világnak. Mint azt előttem több felszólalás is kifejezte, már nem egyszerűen háború nélküli állapotot óhajtunk — amelyet azonban még fenyegetések, gazdasági és szellemi veszteségek terhelnek —, hanem a nemzetközi kapcsolatok olyan új rendjét, amely a népek önálló döntési jogát garantálja a maguk választotta úthoz; amely a társadalmi! rendszerek előnyeiről vagy hátrányairól nem a harcmezőn vagy a légicsatákban — ’és az egyre nagyobb költségeket felemésztő haditechnikában — kívánja meggyőzni az embereket, hanem a békés építés, az alkotó munka lehetőségeivel és eredményeivel. E nagyszabású békem.unka két döntő tényezője a Szovjetunió és a szocialista országok tekintélye, ereje, valamint a szocialista eszme vonzásának növekedése. Mellette a harmadik tényezőt azok a nyugati, reálisan gondolkodó polgári erők jelentik, amelyek ugyan nyilvánvalóan nem a szocializmus, hanem a tőkés rend hívei, mégis készek voltak a Szovjetunióval és velünk együttműködni az enyhülésért. Az a közvélemény, amelyet ezek a realista politikusok képviselnek és befolyásolnák, helyeselte a helsinki záródokumentum aláírását és várta kedvező hatását A fegyverkezésben érdekelt monopolista csoportok és a tömegtájékoztatásban. az ő érdekeiket szolgáló erők azonban Helsinki után egy-egy ügyes manőverrel, a záródokumentum egyes szavait annak lényege ellen fordítva, ellentámadásra indultak az enyhüléssel szemben. Az enyhülés e három erőforrására .tekintve optimistán felelhetünk arra a kérdésre: van-e realitása ma a fegyverkezés megállításának, majd olyan megállapodások kikényszerítésének, amelyek a jelenlegi erőegyensúlyt megtartják ugyan, de egy alacsonyabb szintre csökkentik a fegyverzetet. Innen vezethet az út a lefegyverzés, majd a nagy emberi cél, a fegyverek és háborúk nélküli viliág felé. Fegyverek és háborúk nélkül is komoly gondjai vannak az. emberiségnek. A világ lakosságának nagyobbik fele mindennap éhezik. Kisebbik felér», különösen a tőkés országokban és ezen belül is Észak-Amerikában ijesztő nyersanyagpazarlás folyik. Ennek és a környezetszennyeződésnek a veszélyei mellett nem kisebb világprobléma a gazdasági fejlődésiben elmaradt és mindmáig akadályozott népek sorsa. Nekik csak a szocialista közösség országai segítenek önzetlenül, de ml is sokkal többet tudnánk nyújtani, ha nem nehezednének ránk a fegyverkezési verseny terhei. A stockholmi békekutató intézet adataiból tudjuk, hogy a NATO fennállása óta fegyverkezésre fordított összegekből a Földünkön éhező 250 milliónyi gyermeket 40 évig el lehetne látni minden szükségessel. De ugyanakkor — mint azt magának az ENSZ főtitkárának kimutatása jelzi — a világ tudósainak több mint a fele olyan feladatokon dolgozik, amelyek köz,vétlenül vagy közvetve hadicélokat szolgáinak. Ezért az emberiség egyetemes érdeke, hogy a Józan ész felülikerekedjék. Mint Kádár János elvtárs mondta, alig néhány .napja a Központi Bizottság ünnepi ülésén: „Pártunk é9 a magyar nép bíz.ik abban, hogy ... az. enyhülésért küzdők erőfeszítését siker koronázza, hogy végiképp el lehet torlaszolni egy új világháború útját és a viharos századok után békésebb 'korszaknak nézhetünk elébe.” Ebben az, ünnepi beszédben ugyanaz az elhatározottság fogalmazódott meg, mint amely pártunk és kormányunk mindennapi tevékenységét jellemzi a nemzetközi kapcsolatokban: feliépébékekongresszus seink a nemzetközi színtéren szolgáljanak a béke és a társadalmi haladás javára. Nemzeti ügyünk és internacionalista elveink együttes szolgálatát jelenti az, hogy hűséges szövetségesei vagyunk a Szovjetuniónak, a szocialista országok közösségének, szilárd tagjai a biztonságunkat és függetlenségünket garantáló Varsói Szerződésnek. Külön kiemelem szolidaritásunkat a hős vietnami néppel, amely oly hosszú és oly sok áldozatot követelő háborús időszak után most a békés építés rövid éveit megtörő újabb támadásoknak van kitéve — ezúttal a kínai vezetés részéről. A magyar kommunisták — együtt a többi hazafival, más társadalmi szervezetek tagjaival és eltérő világnézetű honfitársairtkkal — kezdettől tevékeny résztvevői voltunk, s leszünk ezután is a békemozgalomnak. Miként a hazai mozgalmak, úgy kormányunk is minden alkalmat és lehetőséget megragad, ha hasznos lépéseket tehet a bizalmat és együttműködést előmozdító nemzetközi atmoszféra javítására. Munkásosztályunk egyetértő támogatása, egész népünk bizalma nagy erőforrásunk a hazai. problémák megoldásában Nemzetiközi fellépéseink sikerét pedig itthoni munkánk eredményei adják. A Magyar Népköztársaság helyzetét elemezve pártunk Központi Bizottsága a közel múltban a szocialista építés egész időszakát áttekintette, áprilisban pedig a XI. kongresszus óta eltelt három évét. Mindkét elemzés azt mutatta, hogy — kritikusan számot vetve tévedésekkel, hibákkal és nehézségekkel is — hazánk társadalmi fejlődésének mérlege pozitív. Szocialista építőmunkánk eddigi eredményeként népgazdaságunk szilárd és jelentős termelőalapokat hozott létre. Ezek adták a lehetőségeket, hogy a dolgozó lakosság életszínvonala az elmúlt időszakban számottevően emelkedett; ezekre a meglevő alapokra támaszkodva dolgozhattak ki gazdasági és kormányzati szerveink, fogadhatott el a párt Központi Bizottsága olyan gazdaságpolitikai programot, amely a világgazdaság negatív hatásainak ellensúlyozására és a további rugalmas alkalmazkodásra képessé teszi vállalatainkat és szövetkezeteinket. De mindig hangsúlyoztuk: ehhez meg kell tanulnunk célszerűbben felhasználni erőforrásainkat; a további fejlődés feltétele az, hogy jobban gazdálkodjunk anyaggal és energiával, üzemi épületekkel és termőfölddel, gépekkel, eszközökkel, de mindenekfelett az emberi munkával. Ezeknek határozott érvényesítését most már nem halogathatjuk. A mai korszak kevesebb egyéni áldozatot kíván, mint a 30 év előtti indulás. De azt változatlanul megkívánja a társadalmi fejlődés, hogy kellő számban legyenek olyan emberek, akik abban a szellemben élnek, dolgoznak, amely a közösség javát szolgálva keresi az egyéni boldogulást. Ezek közé tartoznak Önök, a békekongresszus küldöttei Is. Ezért tekinthetünk bizakodóan a közeli és a távolabbi jövő elébe. Állampolgáraink reménykedve tekinte• Kovács Bél». »I Országos Béketanács főtitkára. nek a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének minapi nyilatkozatából kicsendülő új békekezdeményezésre. E nyilatkozatból optimizmus sugárzik, azt realitás jellemzi. Széles lehetőségeket kínál a béke, a haladás, az enyhülés erőinek konstruktív együttműködésére, a fegyverkezés megfékezésére pedig kölcsönösen elfogadható programot ajánl. A Magyar Népköztársaság készséggel csatlakozik ehhez a közös nyilatkozathoz, népünk teljes támogatását maga mögött tudva, kormányunk tevőlegesen fogja szolgálni a benne foglaltak valóra váltását. A békemozgalom minden hívének erőt, sikert kívánok ehhez a szép, emberi, nemes harchoz, hazánkért, az emberiségért, gyermekeink jövőjéért — zárta nagy tapssal fogadott beszédét Benke Valéria. A IX. magyar békekongreszszus — Szalay Zsolt budapesti küldöttnek, a Magyar Rádió hírszerkesztősége rovatvezetőjének indítványára — állásfoglalásban erősítette meg Vietnam népe iránti szolidaritását. „A IX.^ magyar békekongreszszus küldötteit, az egész magyar népet mély aggodalom tölti el amiatt, hogy ismét sorozatos provokációk veszélyeztetik a Vietnami Szocialista Köztársaság sokat szenvedett népének függetlenségét és békéjét. A magyar társadalom Vietnam mellett volt az imperializmus ellen vivott harcában, s mellette van most is, amikor szocialista hazáját építi és védi” — hangzik az állásfoglalásban. Darvas István, a szerkesztő bizottság vezetője ismertette a IX. magyar békekongresszus állásfoglalás-tervezetével kapcsolatban elhangzott észrevételeket. A módosításokkal a küldöttek egyetértettek, s a dokumentumokat egyhangúlag elfogadták. Hantos Jánosnak, a jelölő bizottság vezetőjének indoklása utána kongresszus küldöttel megválasztották az új 287 tagú Országos Béketanácsot. Az ezt követő szünet Ideje alatt megtartotta első ülését az újjáválasztott Országos Béketanács. s megválasztotta tisztségviselőit. Az ismét összeülő kongresszust Hantos János tájékoztatta a testület döntéseiről. (Folytatás a J. oldalon) Befejeződött a IX. magyar Szombaton az Országos Béketanács beszámolójának vitájával, hozzászólásokkal folytatta munkáját az Országház kongresszusi termében a IX. magyar békekongresszus. Az elnökségben foglaltak helyet; Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, valamint politikai, társadalmi és kulturális életünk más, ismert személyiségei, a termelőmunka élenjáróinak képviselői. *
